Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

t934 MÄRCTTTS 38

N'ÄPE ó

3

A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása

(Folytatás a 2. oldalról)

K gépállomások új, egyszerű díjazási rendszere lehetővé teszi, hogy minden termelőszövetkezet pontosan számontarthassa: milyen adósság terhelj. Fel kell hívnunk a termelőszövetkezeti vezetőket arra is, hogy ne vegyenek árt a gépállomásoktól olyan munkát, amely nem felel meg a követelményeknek. A tavaszi munka sikere azt is megköveteli, hogy a termelőszövetkezeti vezetők most, néhány nap alatt vizsgálják meg, vájjon van-e elegendő munkaerő a szövetkezetben. Vonják be a családtagokat a közös munkába, véglegesítsék a brigádok összetételét, osszák el helyesen a tagoltat a különböző termelési ágak között.

Rendkívül fontos, hogy mindenütt betartsák az agrotechnikai követelményeket. Ezt eddig sokhelyütt elmulasztották. Most a vezetők és a tagok, kövessenek el mindent, hogy a gyengén telelt őszi vetéseket — elsősorban az őszibúzát és a rozsot, — gyorsan fejlrágyázzák. s ehhez haladéktalanul szerezzék meg a mű- . trágyát

A kapáláshoz a gépek segítségén kívül — ahol erre szükség van, ■— termelőszövetkezeteink használják fel az egyszerűbb, fogatos eszközöket is. Azokat a növényeket, amelyeket lehet, vessük négyzetesen.

Ne legyen az idén egyetlen termelőszövetkezet sem, ahol legalább háromszor-négyszer meg ne kapálnák a kukoricát!

A jó növényápolás azt is megköve- teli, hogy mindenütt, teremtsünk rendet a fogatosok munkája körül. Sok szövetkezetben a fogatosok valóságos kiváltságos helyzetben vannak, munkájukat nem rendelik alá a növény- termelés legfontosabb feladatainak. Ezt a tarthatatlan helyzetet meg kell szüntetnünk és a fogatosokat a növénytermelő brigádokba kel besorolnunk.

Termelőszövetkezeteinknek nagy gondot kell fordítaniok a széna betakarítására. Tavaly sok takarmány kaszálaitlanul, vagy rendben vagy boglyában ment tönkre.

Nagy figyelemmel kel lennünk arra is, hogy a jó munkához szükséges nagyüzemi szervezettséget mindenütt megvalósítsák. Fontos, hogy a kapásnövények területét megosszák a munkacsapiatok és a munkacsapatokon belül a tagok között, mert ez növeli a tagok felelősségérzetét. A termelőszövetkezetek lelkiismeretes tagjai ne tűrjék, hogy a hanyagok megkárosítsák szövetkezetüket. Éppen ezért ne írjanak jóvá munkaegységet azoknak a szövetkezeti tagoknak és traktorosoknak, akik nem végeznek megfelelő minőségű munkát. Követeljék meg, hogy a traktorosok és a szövetkezeti tagok egyaránt kifogástalanul dolgozzanak, s azt a területet, ahol hibát követtek el, újból megmunkálják.

Bár a tavaszi munka elsősorban a növénytermelés felé irányítja termelőszövetkezeteink figyelmét, nem volna helyes, ha . hátat fordítanánk a termelőszövetkezeti gazdálkodás másik alapvető ágának: az állattenyésztésnek.

Sok szövetkezet megértette, hogy az állattenyésztés fejlesztése révén jelentősen megnő a tagság jövedelme. De sajnos, sok az olyan szövetkezet is, amely lebecsüli az állattenyésztést.

Termelőszövetkezeteinkben különösen elmaradt a szarvasmarhatenyésztés, szégyenletesen alacsony a tejhozam. Az állattenyésztésben — különösen a tehenészetben — nagyon megnövelhetjük a hozamokat, ha gondoskodunk róla, hogy állataink egész éven át kellő mennyiségű zöldtakarmányt kapjanak. Az állattenyésztés fejlesztése és a talajerő növelése egyaránt megköveteli azt is, hogy a lehetőséghez mérten minden szövetkezetben nagy területen termeljenek pillangós takarmány növényeket. A takarmányt gondosabban kell mindenütt előkészíteni, mert így azt az állatok jobban értékesítik. A termelőszövetkezetek vezetői fordítsanak nagy gondot arra, hogy azokat vonják be az állattenyésztésbe, akik szeretnek az állatokkal bánni és kellő szakértelmük van. A legjobb tsz-ekben nagy eredményekkel járt, hogy nőket is alkalmaztak erre a munkára.

Sokhelyütt még ma sem biztosítanak rendszeres pihenőidőt az állattenyésztésben dolgozóknak, ezért sokan vonakodnak ettől a munkától. A szilárd munkaszervezet kiépítésével egyidejűleg ki kell alakítanunk az állattenyésztésben dolgozók pontos munka- teudjét is.

Nagyon fontos, hogy mindenütt nagy figyelmet fordítsanak a termelőszövetkezetek sokoldalú fejlesztésére. A jövedelmet növeli, ha előtérbe helyezik a nagy pénzjövedelmet

nyújtó termelési ágak fejlesztését, az öntözéses kultúrák termesztését, a kertészetet, a szőlő- és a gyümölcs- termelést: Az- is növeli a jövedelmet, ha helyes arányban fejlesztik a melléküzemágakat, elsősorban azokat az üzemeket, amelyek közvetlenül segítik a mezőgazdasági termelést. Helyes tehát, ha kovács-, vagy bognárműhelyt létesítenek. Hozzájárul a jövedelem növeléséhez az is, ha a fejlett állattenyésztéssel rendelkező tsz-ek az állati termékeket maguk dolgozzák fel és viszik piacra. De helytelen az a törekvés, ami egyes tsz-éknél tapasztalható, hogy fűszerüzletet, italboltot és hentesüzletet akarnak nyitni. Ezzel az alapvető termelési feladatokat szorítanák háttérbe.

A sokoldalú gazdaság megteremtése azért is fontos, mert a tsz-ek csakis így tudnak egész éven át elegendő pénzbevételre szert tenni és tagjaiknak rendszeresen pénzclőléget osztani.

Termelőszövetkezeteink pénz részesedést csakis saját bevételükből adhatnak, s helytelen lenne az olyan törekvés, hogy a tagok pénzrészese- iését állami hitelből fedezzék.

Ahhoz, hogy a tagok jövedelme évről-évre növekedjék, szükséges a közös gazdaság fejlesztése. De vigyáznunk kell, hogy a beruházások észszerűben és szükségtelen növelésével ne csökkenjen a munkaegységre jutó idei részesedés. Termelő- szövetkezeteinkre is vonatkozik, hogy csak addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér.

Ma még vannak olyan szövetkezeteink, amelyek fejlődésükben komolyan elmaradtak a többiek mögött. Ez természetesen elsősorban a tagok gyenge munkája miatt van. De szerepe van ebben annak is, hogy

a vezetőszervek sem fordítottak czidáig kellő figyelmet a gyenge szövetkezetek fokozott támogatására.

Pedig erre gazdasági és politikai szempontból egyaránt okvetlenül szükség van.

Az ellenség az ilyen szövetkezetekben lévő hibákat az egész szövetkezeti mozgalom gyengítésére, lejáratására használja ki. Mindent meg keli tehát tennünk, hogy e szövetkezetek helyzetét gyökeresen megjavítsuk. Ez ma a t ermelős zö ve1; kéz éti mozgalom megszilárdításáért folytatott munkánk egyik sarkpontja. A hibák ki- íenctizedrészét megoldhatjuk, ha jó vezetőket választunk, s ha gondoskodunk róla, hogy e szövetkezetek alapszabály szerint működjenek. De ezenkívül szükség van arra is, hogy a gépállomások a legjobb szakembereket elsősorban a gyenge szövet- j kezetek megerősítésére irányítsák.

Feltűnő, hogy néhány járásban,

— például a tahi, a Ietenyei, a siklósi járásban, — nemcsak egykét gyenge termelőszövetkezet van, hanem ilyen a szövetkezetek többsége.

Joggal felmerül a kérdés: vájjon független-e ez például a tabi járási pártbizottságnak, s Prém Józsefnek, a pártbizottság titkárának, vagy a járási tanácsnak és Bosnyák Lászlónak, a járási tanács elnökének munkájától? Nem független!

A járási tanács és a járási párt- bizottság munkáját többek között V az méri, milyenek a területükön lévő termelőszövetkezetek.

t, hogy termelőszövetkeaeteink nem kapnak kellő segítséget állami szerveinktől, komoly felelősség terheli a földművelésügyi minisztériumot, elsősorban az ÁMG-főigazgató- ságot. A főigazgatóság nagy mulasztást követett el és követ el napjainkban is azzal, hogy nem segíti és nem irányítja kielégítően a termelőszövetkezetekhez beosztott agronómusok munkáját. Gépállomásaink gondoskodjanak róla, hogy most különösen a munkaerőhiánnyal küzdő gyenge termelőszövetkezetek részére adjanak segítséget a növényápolásban és a betakarításban egyaránt. Különösen a gyenge termelőszövetkezetekben van szükség arra, hogy mindent megtegyenek a családtagok bevonására a közös munkába, s ha szükséges, az iparba távozott tagok visszahívására is.

Gyenge termelőszövetkezeteink munkájának fellendítéséért a kiváló szövetkezetek vezetői és tagjai is érezze nek nagyobb felelősséget mint eddig. Vállaljanak védnökséget a gyenge szövetkezetek felett.

A megyei és a járási szervek legjobb szakemberei, vezető dolgozói is ilyen szövetkezetek számára nyújtsanak elsősorban nagy szakmái 'és /szervezési segítséget.

Különösen sok a gyengén dolgozó I-es és H-es típusú termelőszövetkezeti csop>ort, Az alacsonyabb típusú

termelőszövetkezeteikre az is felhívja a figyelmet, hogy ezek ezidáig még nem töltötték be a rájuk váró feladatot a szövetkezeti mozgalom fej- 'esztése, elsősorban a középparasztok széles tömegeinek szövetkezeti útra való térítése érdekében. A párt- és az állami szervek is lebecsülték és elhanyagolták ezidáig az I-es és 11-es típusú termelőszövetkezeti csoportokat. Természetesen e csoportok között is vannak olyanok, amelyek példamutatóan dolgoztak és tagjaiknak nagy jövedelmet biztosítottak. E jó szövetkezetek tapasztalatait most fel kell használni.

A csoportok megszilárdítását nagyon segíti, ha a növénytermelés alapvető munkáit mindenütt közösen végzik el,

elsősorban közösen szántanak, közösen használják fel a trágyát, közösen vetnek a gépiekkel. így a termelőszövetkezeti csoportok kihasználhatják azokat az előnyöket, amelyek kel az egyéni gazdálkodással szemben rendelkeznek, s így növelhetik | a tagok jövedelmét. Természetesen j helyes, ha ezenkívül közös állattenyésztést, elsősorban hizlalást, te- nyészálíatnevelést, s közös zöldségtermelést szerveznek meg. Mind ehhez vegyék igénybe az állami hiteleket, épület- és anyagkiutalásokat. A gépállomások és az állattenyésztő állomások szakemberei pedig vállaljanak nagyobb felelősséget az I-es és a II-es típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdálkodásának segítéséért.

Termelőszövetkezeteink megszilárdításának nagy hajtóereje, ha növeljük a tagok anyagi érdekeltségét. A tagok: szövetkezetük gazdái, tehát elsősorban saját kezükbe van letéve annak a sorsa, hogy mekkora lesz jövedelmük. Igen kedvező hatást gyakorol a tagok- munkájára, ha a kiemelkedő munkáért külön jutalmazzuk őket, tehát ha elterjesztjük a prémiumrendszert.

Dobi István elvtárs végül arról beszélt, hogy

e feladatok megoldásán termelő' szövetkezeti tagságunk olyan idő pontban munkálkodik, amikor egész dolgozó népünk politikai életünk nagy eseményére: a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára készül. A kongresz- szus tiszteletére indított munkaverseny elősegíti, hogy termelő- szövetkezeteinket gazdaságilag, szervezetileg és politikailag tovább szilárdítsuk.

Tanácskozásunk részvevőire vár az a felelősségteljes és megtisztelő feladat — fejezte be beszédét Dobi elvtárs, — hogy a termelőszövetkezeti mozgalom soronlevő feladatainak megoldásához hatékony segítséget nyújtsanak, elősegítsék, hogy termelőszövetkezeteink példamutató gazdaságokká fejlődjenek, s termelőszövetkezeteink tagjai egyre jobb- móduakká váljanak.

Dobi István elvtárs beszédét vita követte. ,

Felszólalások a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán

A termelőszövetkezetek dolgozóinak március 27-i országos tanácskozásán, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a minisztertanács hívott össze, sok felszólalás hangzott el, A felszólalások egy részét az alábbiakban ismertetjük.

LOSONCZI PÁL, a barcsi Vörös Csillag tsz elnöke, a Szocialista Munka Hőse:

Szövetkezesünkben a tagok egyre jobban megértik: ahogyan dolgozunk, olyan lesz a jövedelmünk. — Szövetkezetünk vezetősége sokféle módon, eszközzel segíti a tagságnak kézzelfoghatóvá tenni, hogy mindenkinek érdemes 'tudása legjavát’adni a munkához. 1950 óta minden évben külön prémiummal is jutalmazzuk a legjobb eredményt elérőket. Tapasztalataink szerint .a helyes normák kialakítása is arra ösztönzi a- tagokat, hogy többet termeljenek. Mi 108 új normát állapítottunk meg és 173 régi normát változtattunk meg. Szövetkezetünkben egy elég nagy- létszámú bizottságot alakítottunk, amelyik elvégzi ezt a munkát. A bizottságot a közgyűlés választotta meg. A közgyűlésen voltak viták: azok, akik könnyebben jutottak munkaegy ségekhez, nem akarták elfogadni a módosítást, de a többség a normák megváltoztatását kívánta s úgy fogadta el a normákat, ahogy azt a bizottság kidolgoz ja.

Szövetkezetünk eddigi eredményeit jórészt annak köszönheti, hogy helyesen terveztünk és a tagok tudják: érdemes jól dolgozni, magas terméseredményekért küzdeni. Hiba persze még nálunk is van bőven. A vezetés feladata, hogy ezeket a hiányosságokat idejekorán meglássa és

bátran feltárja. Mi nem félünk attól, hogy feltárjuk hibáinkat és igyek síink is, hogy kijavítsuk azokat. Ha a szövetkezet vezetőitől és tagjaitól megkívánjuk az egyéni felelősséget: javul a munka, erősödik a szövetkezet. Most nálunk van a minisztertanács vándorzászlaja. Úgy dolgozunk, hogy ezt a zászlót meg is tartsuk, s még erősebbé, jövedelmezőbbé tegyük szövetkezetünket.

MÁTÉ LÁSZLÓ, a fegyvernek i gépállomás vezető agronómusa:

Dobi elvtárs beszámolójában megemlítette, hogy a termelőszövetkezetek egy része idegenkedik a gépi munkától. így völt ez a mi gépállomásunk körzetében is, de megmagyaráztok a szövetkezeti tagoknak a gépi munka alkalmazásénak előnyeit. Megmagyaráztuk például, hogy egy hold szántás fogasolása csak két kiló búzába kerül. Egynémely szövetkezet, mint például a nagykörűi Dózsa és Haladás, eleinte semmi áron nem alkart gépi munkára szerződést kötni. De amikor elbeszélgettünk velük, s megértették, hogy előnyösebb, ha géppel dolgoztatnak, nyomban megállapodtak a gépállomással és néhány nap múlva még pótszerződést is kötöttek.

Gépállomásunk körzetében 7 termelőszövetkezet és 17 termelőszövetkezeti csoport van. A tavaszi munka már javában halad á környékbeli egyéni parasztok és szövetkezetek földjén. A tavaszbúzát elvetettük s jól halad a többi tavaszi növény vetésé is.. Gépállomásunk tavaszi tervét eddig már 50 százalékban' teljesítette.

A termelőszövetkezetek egyre jobban követelik az eke vagy a tárcsa

után a borona, használatot. A tárcsa után azonban nem mindig tuduns. boronát akasztani, kevés van belőle a gépállomáson. Kaptunk gyűrűs és síma hengert és még sok más Talaj- művelő eszközt, csak éppen boronát nem. A borona egyszerű talajművelő szerszám, még nincs belőle elegendő. Most tavasszal, amikor tnár sürgős a gabona ápolása, nagy szükségünk lenne rá, várjuk, hogy küldjenek már végre hozzánk boronát is. A törökszentmiklósi mezőgazdaság* gépgyár udvarán annyi elevátor van, hogy egyikre-másikra talán még két éven belül sem kerül sor. De nincs borona, se henger.

A felszólaló ezután az agronórru- sok feladatáról beszélt.

— A szakembereket a termelőszövetkezeti tagok örömmel fogadjak, segítséget, eredményeiket várnak tőlük — mondotta. — Tapaszlak,* om szerint a termelőszövetkezetekbe került agrorómusok igyekeznek is, hogy megállják helyüket, minél nagyobb segítséget adjanak a szövetkezet' tagoknak ahhoz, hogy fáradozásokat bőségesebben jutalmazza a föld, jobb legyen a termés, nagyobb a jövedelem. Mi, agronómusok azon leszünk, hogy a tavaszi szántás-vetés, a későbbiek során pedig a növényápolás és a termés betakarítása idejében meg történjék, hogy teljes erőnkkel segítsük a termelőszövetkezetek megerősítését, a közös gazdálkodás felvirágoztatását. A feladat nehéz, de szép, s öröm számunkra, hogy’ hozzájárulhatunk a párt és a kormány céljainak megvalósításához, a mezőgazda- sági termelés fellendítéséhez — a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez.

Nagy Imre elvtárs felszólalása

Amikor a párt és a kormány az országos tanácskozásra egybehívta önöket, az a szempont vezette, hogy mint máskor, nagy feladatok előtt, most is együttesen beszéljük meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás terén. Elöljáróban engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat és meleg szeretettel köszöntsem termelőszövetkezeteink élenjáró dolgozóit, akiket a kormány kiváló munkájukért kitüntetésben részesített, és további munkájukhoz sok sikert kívánjak,

A múlt ősszel lezajlott harmadik országos tanácskozás óta a mezőgazdasági termelést érintő nagyjelentőségű esemény történt. Decemberben megjelent a párt és a kormány hatá-. rozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről. E határozat a termelés olymérvű fellendítését célozza, amely megteremti a jómódú életet, felvirá goztatja a mezőgazdaságot,, tovább- szilárdítja a munkás-paraszt szövetséget. Ez a határozat a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű programmja, amelynek végrehajtása emeli a növénytermelés és az állattenyésztés hozamát, növelt a parasztság jövedelmét, emelt a dolgozó rétegek életszínvonalát.

A határozat, mint ismeretes, azt tűzte ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő években biztosítva legyen a lakosság bőséges .ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, borral, cukorral és tejjel, burgonyával és zöldséggel.

A mezőgazdaság fejlesztése annak a hatalmas programmnak a megvalósítása, amelyet a párt és a kormány szabott meg. Egész népünk közös ügye ez: dolgozó népünk minden rétegétől nagy-nagy erőfeszítést követel. A párt és kormányhatározatot, amely példátlanul áll mezőgazdaságunk történetében, és az egész mezőgazdaság fejlesztésének egységes

programmja, a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak is gazdálkodásuk alapjává kell tenniök, vezérfonalnak kell tekintendők annál is inkább, mert olyan programra ez, amely csak a termelők gazdálkodási és élet- színvonalának állandó emelése révén valósítja meg a dolgozó néptömegek életszínvonala emelésének nagyszerű céljait. Olyan Programm ez, amelyben a termelők és a fogyasztók, a munkások és' a parasztok, a város és a falu érdekei a legszorosabban egy- gyé olvadnak. így lesz a mezőgazdaság fejlesztésének hatalmas programmja nagy nemzett ügy. Bár a párt- és a kormányhatározat az egész mezőgazdaság fejlesztésének általános programmja, annak megvalósításában kiemelkedő szerep jut a termelőszövetkezeteknek és tagságuknak. A tavaszi nagy munkákban is ez a határozat szabja meg a tennivalókat a szövetkezeti gazdálkodás számára. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenése óta.

a mai országos tanácskozás az, első alkalom arra, hogy szemlét tartsunk afölött: vájjon kellőképpen, jól, gondosan felkészül- tek-c termelőszövetkezeteink a tavaszi munkára úgy, mint ahogy a határozat előírja és mint ahogyan a párt és a kormány elvárja a termelőszövetkezetek vezetőségétől és tagságától egyaránt.

A mezőgazdasági határozat egyszersmind felbecsülhetetlen segítség termelőszövetkezeteink számára a fej lett és korszerű nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztésére. — Nemcsak a feladatokat tűzi ki, de megjelöli megvalósításuk módját is. A kormány egyben a határozat alapján az ipar és más gazdasági ágak erén foganatosítja mindazokat az in tézkedésoket, megteremti mindazokat az anyagi feltételeket, amelyek a kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Műtrágya, réagálic, gép, félszerelés, alkatrész nagy tömegben áramlik a mezőgazdasági termelésbe, a szövetkezeti gazdaságokba. A határozat nyomán a fejlett agrotechnika eszközei és módszerei, a tudomány és a tapasztalat legújabb eredményei mind rendelkezésre állnak a termelőmunkában.

A technika és a tudomány helyes alkalmazására már eddig is körülbelül 2100 agronómus — a volt körzetieket is beleértve — áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére.

Ugyanakkor tisztelt értekezlet, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat nagy követelményeket is támaszt a termelőszövetkezetekkel szemben, éspedig teljes joggal. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeire és erőforrásaira támaszkodva, a párt és a kormány hathatós segítségével a mezőgazdasági határozat követelményeinek a termelőmunkában, a mezőgazdaság minden' ágában való következetes alkalmazásával’be kell bizonyítaniuk, hogy a nagyüzemi, szövetkezeti, tár sasgazdálkodás fejlettebb, magasabb- rendű, eredményesebb és jövedelmezőbb, mint az egyéni gazdálkodás, és biztosabb alapja a földművelő nép emberibb, kultúráltabb, gondtalanabb életének és boldogulásának. Gazdasági eredményeinkkel, a terme lés korszerű fejlesztésével, a nagyobb és állandóan növekvő hozamokkal. ;a pénzbeli és természetbeni részesedés növelésével, a tagság jólétének megteremtésével becsületet kell szerezni a termelőszövetkezett gazdálkodásnak, amit a múlt őszön ellenséges elemek megpróbáltak megtépázni. A szocialista mezőgazdaság becsületéről van szó, elvtársak! Ezért harcolni és küzdeni, ezt megóvni és gyarapítani mindannyiunk, de elsősorban az önök és önökön keresztül a termelőszövetkezeti tagság becsületbeli kötelessége. Ennek a mindennapi termelőmunkában kell érvényre jutnia.

(Folytatás a 4. oldalon)