Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

4 N Ä P C ö 1954 MÄRCTDS S*» A (ermelőixöictkezelck dolgozóinak országos tanácskozása (Folytatás a 3. oldalról) Az alacsony hozam, a gy0- n*>8 föld, a leromlott jószág,' a Imezeilenseg cs a szegényes .»vedelem összeegyeztethetetlen a szocialista szövetkezeti termelés­sel. Ennek el kell tűnnie termelőszövet­kezeti gazdálkodásunkból — lerme’ő szövetkezeteinknek a felvirágzás és s Jómód forrásaivá kell válniok. Tisztelt értekezlet! A mi viszo nyaink között a mezőgazdasági mun- ka dandárja általában a tavaszra esik. Az idén az elhúzódó tél és a késői tavasz csak fokozta azokat az amúgy is nagy követelményeket, amelyeket a mezőgazdasági termelés a dolgozókkal szemben támaszt, ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt kell elvégezni, mint máskor, tehát körültekintő munkára, jobb szervezésre, a határidők pontos be tartasara es szigorúbb munkafegye­lemre van szükség. Ehhez járul mint fo követelmény, az agrotechnikai s°k betartása, a munka jó mi- nosege, ami a jelenlegi viszonyok eVr.f°,ntosabb, mint bármikor volt. Mindennek megfelelni, persze nem könnyű, de meg lehet és meg s ke A felelni. Hogy ez valóban így is legyen, az főképpen a termeíő- szo ve.kezetek vezetésétől függ. Olyan eioforrások vannak a termelőszövet­kezetekben. amelyek mégoly nagy termelési vagy szervezési feladatok megoldását is lehetővé teszik. Az egyik ilyen kiapadhatatlan erő forrás a szövetkezeti demokrácia. Ennek megőrzése és messzemenő ki- .oj esztése a záloga a szövetkezeti Bazdaurodá.s sikereinek, eredmenyes- segenek, a nehéz feladatok megoldá­sának. A termelőszövetkezet olyan terme­lési forma, amelyben a tagok a szö­vetkezetnek nemcsak dolgozói, de egyben teljesjogú gazdái is. A veze- loseg és a tagság szoros együttmű­ködése, az egész tagság részvétele termelőmunkában, mind a gazdálkodás irányításában olyan erő. a.rní:‘1yre1 minden termelőszövetkezeti elnöknek támaszkodnia kell. A szövetkezeti demokrácia szé'-s kibontakoztatása a jó vezetés biztosítéka a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, s 3 mezőgazda­sági határozat végrehajtásának nelkülözhetetlen feltétele. A másik erőforrás az üzem nagy sagaban, a nagyüzemben rejlik, ab- faj?’ °gy , a szakembereket, a gépi technikát és az agronómiái tudomá- nyok vívmányait szélesebben lehet B.kalmazm, 3 ezáltal ugyanaz a se­gítség sokka! hatékonyabb és ered­ményesebb a termeiőszövetkezetek- ben, mint az egyéni gazdaságban. Hatalmas erőforrást jelent a kö­rös munka és a jó munkaszervezés. kell bizonygatni, elvtársak, hogy Például 200 ember együtt kö- íBhi^er°^eSi^sse* s°kkal eredménye­sebb munkára képes, mint ugyan- annyi ember külön-külön. A közös ? sokkal termelékenyebb gyü- molcsözybb, ami döntő tényező a "szö­vetkezeti termelésben. Mindez adva van a mj termelő­szövetkezeti gazdálkodásunkban. A jo vezetéstől függ, hogy ezeket a té­nyezőket messzemenően hasznosít­ok i3 , gazdálkodás fellendítésére. Meg kell mondani, hogy ezen a té­ten meg igen sok a tennivaló, sok a hiányosság, ami megmutatkozik a most folyt? tavaszi munkákban is Ugyanazt a munkát rövidebb idő wk1'6!1 ,fIvegezni és a határidő­sét be kell tartani. Az eddiginél lényegesen nagyobb erőfeszítésre van szükség a szán- lusmui mutatkozni na^y elmara­dás behozására. Rendkívül fontos a traktorállomány maximalis kihasználása, két mű­szakban való foglalkoztatása. Ehe­lyett bizonyos huzódozás tapasztalha­tó^ a gépi munkától és vontatottan ha- \a.d, a gépállomásokkal való szerző- deskdtes. Ez hátráltatja a munkála­tok időben történő elvégzését és nö­veli a munkatorlódást. Ilyen viszonyok között fokozottab­ban fennáll annak veszélye, hogy a sietés a munka minőségének rová­sára megy, holott éppen az elvégzett munka minősége szinte az egyetlen renetele a terméseredmények foko sásának. Etekintetben igen nagy kö- vetelmenyeket kell támasztani Me« kell mondanom, hogy e téren is sok meg a hiányosság a termelőszövetke- zetek munkájában, elsősorban a ve- tfifwben‘ A munka minősége tekin- tetében nem támasztanak megfelelő a gépállomásokkal szemben bar a szerződés erre lehe­tőseget ad, a termelés érdeke pedig egyenesen megköveteli. Ahol a gépi munka során az agrotechnikai sza­bályokat megsértik, az ilyen rossz munkát nem kell átvenni. Kétsé*»te- T e? örvendetes — hogy a gépánomások munkája lényegesen megjavult. Viszont komoly hiányos- sógok is előfordulnak, a termelőszö­vetkezetek vezetőségei azonban nem igen élnek jogukkal, nem lépnek fel a rosszul végzett munka miatt. Az hogy ilyen ritkák a kifogások, nem­csak a gépállomások jobb munkáját dicséri, hanem azt is mutatja, hogy a termelőszövetkezetek felületesen ás hanyagul veszik, hogy a gépek milyen munkát végeztek földjeiken s nem támasztanak követelményeket a gépállomás munkájával szemben. Ideje ennek véget vetni. Termelőszövetkezeteinknek fokozott követelményeket kell támasztani sa­ját magukkal, a vezetőséggel és a tagsággal szemben is, elsősorban a munka minősége, a termelési előírá­sok, az agrotechnikai szabályok be­tartása terén. Rosszul végzett, felu letes, hanyag munkát nem szabad átvenni. Újra el kell végeztetni. E téren komoly lazaságok vannak meg. Könnyelműen gazdálkodnak a mun­kaegységekkel. Gyakran összekapko­dott, hanyag munkáért is elszámol­ják és számos példa van arra, hogy aki rossz munkát végez, többet ke- res, mint a becsületes ember. A munkaegységgel úgy kell gaz­dálkodni, hogy vele a jó munkát serkentsék, a becsületes munka díjazása legyen, s a hanyagok ne élősködhessenek a közösség ro­vására. Fokozottabb követelményeket keli támasztania minden termelőszövetke­zeti tagnak önmagával szemben is. A bő termés, a nagyobb jövedelem több és jobb munkát követel. Min­den tagnak a közös munkában való közös részvétele, szorgalmas, jó mun kaja a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás fundamentu ma. Gyümölcsöző, eredményes mun­ka csak a tagok öntudatos fegyelme alapján folyhat. A hiányosságok ta­lán ezen a téren a legnagyobbak szövetkezeti gazdaságunkban, és ez­ért itt van a legtöbb tennivaló. A zövetkezeli alapszabályokban lefek­tetett elvek és rendszabályok szigorú alkalmazása mellett a munkafegyelem megszilárdítá­sának leghatékonyabb és célra­vezetőbb eszköze a tagok egyéni anyagi érdekeltségének messze­menő biztosítása a munka pon­tos és jó elvégzésében. Feltétle­nül meg kell ezt valósítani. Tisztelt értekezlet! A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásban igen fon­tos tényező a termelési terv. A vizs­gálat azt mutatja, hogy számos he­lyen a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat cél kitűzései és a termelési tervek nin­csenek összhangban. A hiba a ter­vekben van, amelyek nem mindig irányúinak a legnagyobb eredme nyék elérésére, a lehetőségek legte.- jesebb kihasználására, nem mozgó­sítják a tagságot jobb és több mun­kára, beérik kisebb eredményekkel is. Bézzeg más a helyzet az elszá­molásnál, az osztásnál, amikor bi­zony kevesebb munkával is többre tartanak igényt. A termelés tervezésénél a mező- gazdasági határozat feladatainak és a helyi adottságoknak összeegyezte­téséből keil kiindulni, azzal, hogy a lehető legtöbbet termeljenek. Ez az érdeke minden egyes termelőszövet­kezeti tagnak is, a népgazdaságnak is. A mai országos tanácskozásnak az a feladata, hogy azt a nagy erőt, szervezettséget és tevvszeruseget, amelyet a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás képvisel, a mezőgazdasag fejlesztéséről szóló párt- és kormány határozat minél sikeresebb végrehaj­tásának szolgálatába állítsa. Az idei tavasz az első nagy erőpróbája a Programm megvalósításának. Ebben a nagy munkában a termelőszövet­kezeteknek az élvonalban kell len- niök. A még fennálló hiányosságok ellenére a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásához nagy reményeket fű­zünk. A zord tél átvészelése, a ta­vasz nehézségeinek leküzdése mu­tatja, hogy termelési feladataikkal meg fognak birkózni, jobban, mint bármikor a múltban. A párt és a kormány messzemenő segítsége, az anyagi feltételek, a gép és a techni­ka minden termelőszövetkezet szá­mára adva vannak, csak élni kell a lehetőségekkel. Tudjuk azonban, hogy a gép, a technika emberek nél­kül holt anyag, de az emberek ke­zében csodákat művel. Végsösoron tehát a szövetkezeti embereken, a termelőszövetkezetek tagságán mú­lik, hogy valóban nagyszerű ered­ményeket érjenek el, hogy nemes versenyben a nagy lendülettel és kedvvel termelő egyéni gazdákkal, be bizonyítsák a termelőszövetkezeti társas, nagyüzemi gazdálkodás nagy fölényét. Minden szövetkezetnek, minden tagnak a maga eredményei­vel kell hozzájárulnia ehhez. A szövetkezet az a termelési for­ma, amelyben a gazdálkodás fejlesz­tésének korlátlan lehetőségei vannak. Gyáriparunk munkássága nagy erő­feszítéseivel, nagyszerű teljesítmé­nyeivel megteremti a technikai fel­tételét annak, hogy termelőszövetke­zeteink tagsága mind nagyobb mér­tékben éljen ezekkel a lehetőségek­kel, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdasá­gok, a jólét forrásai legyenek. Az elkövetkező hetek, hónapok .mutatják majd meg, milyen eredmé­nyekkel oldották meg termelőszövet­kezeteink termelési feladataikat. A párt és a kormány bizakodással te­kint munkájuk elé, amelyhez sok si­kert kívánok. * ÖZV. CSORDÁS ISTVANNÉ, a kéttornyulaki Uj Barázda tsz párttit­kára: A termelőszövetkezetek pártszer­vezeteinek legfontosabb feladata, hogy a tsz minden tagját jó mun­kára mozgósítsák. Szövetkezetünk tagjai munkgfelajánlásokat tettek a kongresszus tiszteletére. A vállalások teljesítésében jó példát mutatnak a kommunisták. Csordás elvtársnő azt vállalta hogy a keltetőállomásoktól kapott naposcsibéknek 90 százalékát felne­veli. D. PETE LÁSZLÓ, a tiszavasvári gépállomás traktorosa: A gépállomások traktorosai jó munkájukkal sokat segíthetnek a termelőszövetkezetek megerősítésé­ben. A tiszavasvári gépállomás veze­tői a legjobb brigádvezetőket és trak torosokat küldték munkára a gyenge termelőszövetkezetekbe. Ezekben a brigádokban a traktorosok jó gépé­szek és értenek a gazdálkodáshoz is. Gépállomásunkon elhatároztuk, hogy minden traktorosbrigád munkáját elsősorban a terméshozam nagysága szerint értékeljük. A jó gépi mun­kán kívül rendkívül fontos a föld trágyázása is — mert csakis akkor érhetünk el magasabb terméshoza­mot, ha rendszeresen pótoljuk a ta­lajból kiszedett tápanyagokat. Nem­régiben a tiszavasvári Petőfi tsz el­nöke megkérdezte tőlem, mit gondo­lok, mikor mondhatja el ő jó lelki­ismerettel, hogy végre jól működik a szövetkezetük. Erre azt válaszoltam: majd akkor, ha egyetlen villa trágya sem kallódik a szövetkezet udvarán, hanem mind kihordják a földekre, KISS IMRE, a hódmezővásárhelyi Csapajev tsz állattenyésztője: A termelőszövetkezetnek nagy jö vedelmet hoz az állattenyésztés. Én már egyéni gazdálkodó koromban is nagyhozamu állatok tenyésztésével foglalkoztam, s amikor tavaly tavasz szál beléptem a szövetkezetbe, ott is meghonosítottam ezt. örömmel szá­molhatok be arról, hogy az elmúlt egy esztendő alatt jó eredményekei értünk el a sertéstenyésztésben. 1953 ban kilenc darab tízhónapos tenyész­kant adtunk el 2500—3000 forintjá­val. A hizlalásban is sikereket ér­tünk el új módszerek alkalmazásá­val. Megfigyeltem, hogy a sertés és szarvasmarha hizlalásához jól használ hatók a különféle tömegtakarmá­nyok is, mert ezek tágítják az álla­tok gyomrát. A hízóba fogott állatok fejlődéséhez, s jó étvágyához okvet­lenül szükségesek a vitamindús ta­karmányok. A mi szövetkezetünkben már most a tavaszon megkezdjük a zöldlucerna etetését. Az elmúlt esz­tendőkben rájöttem arra is, hogy a sárgarépa nagyon hasznos takar­mány. Megfigyeltem, hogy a fehérje pótló melléktakarmányokkal etetett sertések naponta 1 kiló 20 — X kiló 40 deka súlygyarapodást érnek el. Javaslom, hogy minden termelő- szövetkezetben vezessék be a törzs­könyvezést. Minden tenyészállatról töltsenek ki származási lapot, mert a törzskönyvezett állatok sokkal ér­tékesebbek, mint a törzskönyv nél­küliek. Példának említem meg, hogy így származási lap nélküli tenyész­bika ára 4500—5000 forint, a tenyész igazolvánnyal ellátott bikáért vi­szont 11.000 forintot is fizetnek. Szö­vetkezeteink akkor lesznek igazán gazdagok, ha továbbfejlesztik állat­tenyésztésüket, és jóminőségű törzs- 'enyészetük lesz. FEKETE BERT ALAN, a sóstóhe­gyi Vörös Csillag tsz párttitkára: Újabb területet ültetünk be szőlő­vel és gyümölcsfával. A mi szövetke­zetünkben már eddig is elsősorban szőlő- és gyümölcstermeléssel fog­lalkoztunk. Jelenleg 168 holdas gyü­mölcsösünk van. de ősszel még 10 holdat beültetünk gyümölcsfával. Most, a tavasszal 10 hold csemege- -izőlőt is telepítünk. A szőlőtelepítés­hez már a múlt ősszel előkészítet­tük a talajt: a gépállomás nagyszerű lánctalpas traktora a 10 holdas terü­leten két nap alatt 60—70 centimé­ter mélyen megforgatta a földet. Tavaly jó gyümölcstermésünk volt, s munkaegységenként a többi között 5 és fél kiló almát osztottunk. Most elhatároztuk, hogy az idén jobb ag­rotechnikai módszerek alkalmazásá­val többet termelünk és még na­gyobb jövedelemhez juttatjuk terme­lőszövetkezetünk minden tagját. OLASZ JÓZSEF, a boi’sódivánkai József Attila tsz elnöke: A termelőszövetkezetekben nagy szükség van a családtagok munká­iéra is. A mi szövetkezetünkben so­kat segítenek az asszonyok. Most, az MDP III. kongresszusának tisztele­tére munkaversenyre szólították egy­mást és azt lehet mondani, hogy sokszor még a férfiakat is megelő­zik. Asszonyaink például most, ta­vasszal 45.000 facsemetét ültettek el. Nagyrészt az asszonyok és lányok segítségének eredménye, hogy már minden tavaszi kalászost, sőt a cu­korrépát is elvetettük és az őszi ga­bonára kiszórtuk a műtrágyát. ERDÉLYI JÄNOS agronómus (Kerekharaszt): A négyzetesen ültetett és fészek­trágyázott kukorica többet terem. Hat éve kísérletezem a burgonya, a kukorica s a napraforgó négyzetes művelésével. Elmondhatom, hogy megéri a fáradságot, mert például 1950-ben egyedi kiválasztással és négyzetes műveléssel holdanként 84 mázsa kukoricát takarítottam be. Az 1952. aszályos esztendőben a másod- vetésű kukorica minden holdon 31 mázsát termett. Különösen növelhető a kukorica terméshozama, ha fészek trágyázást is alkalmazunk. PÉTI JANOS, a tamási Vörös Szikra tsz elnöke, a szocialista mun­ka hőse: A jó munkaszervezet kialakítása növeli a termelőszövetkezeti tagok felelősségérzetét. Eddig termelőszö- vetkezeteink nagy részében csak for* málisan, papíron voltak meg a bri­gádok és a munkacsapatok. Sok ter­melőszövetkezetünkben a rossz mun­kafegyelem miatt mindenki a saját feje után ment, nem hajtották vég­re a közgyűlés határozatait. Márpe­dig a szövetkezetek megerősítésének! egyik legfontosabb feltétele a mun­kafegyelem megszilárdítása. Éppen ezért a termelőszövetkezetek vezetői az eddiginél sokkal többet törődje­nek a brigádokkal és munkacsapa­tokkal. A brigádvezetők és munka­csapatvezetők alakítsanak ki dolgos kollektívát, hogy idejében és jó mi­nőségben elvégezhessenek minden munkát. Termelőszövetkezeteink tag­jai akkor növelhetik jövedelmüket, ha a jó gazda gondosságával műve­lik a földet, gondozzák az állatokat. A vita során a tanácskozás részt­vevői felhívással fordultak a terme­lőszövetkezetek tagjaihoz. A felhívás ismertetésére visszatérünk. Gyors'ista az ötéves Tervkölcsön nyolcadik húzásának második napjáról 50.000 forintot nyert egyenkénti húzással: Sorozat­Sor­szám : szám : 0427 021 1837 371 2005 795 2968 757 25.000 forintot nyert e gyenkénti húzássá.: Sorozat­Sor­szám : szám: 0138 131 0975 790 1333 225 1414 811 1900 174 2640 033 10.000 forintot nyert egyenkénti húzással: Sorozat­Sor­szám : szám: 0047 814 0744 904 0896 565 1340 239 1479 148 1494 902 1565 931 1756 126 2157 931 2226 343 2292 269 2361 608 2640 218 2856 514 3166 543 3177 589 5000 forintot nyert egyenkénti húzással: Sor­szám: Sorozat- szám : 0118 0140 032« 0504 0402 0493 0399 0717 . 0935 0970 1044 1057 1077 1133 1135 1191 1365 1284 1294 1297 1405 1596 1624 1632 1891 1929 2155 2160 399 198 541 806 899 528 503 881 691 693 395 ■387 752 779 304 450 156 681 290 449 123 224 856 515 253 525 252 025 2574 198 2494 236 2552 151 2630 251 2750 391 2851 096 2914 928 2094 483 5046 172 3102 267 1000 forintot nyert sorozathúzással: 0076 001-^0100 0117 501—600 0274 501—40« 05» 501—40« 0644 001—100 1530 001—100 1753 701—800 1985 001—100 2009 801—900 2034 301—400 2058 201—300 2322 301—400 2432 301—400 2527 801—900 2o74 301—400 2937 801—900 500 forintot nyert sorozatliúzással: 0078 301—300 0403 801—900 0705 901—1000 0767 501—600 0865 801—900 0940 301—6«) 0966 401—500 1015 801—900 1028 901—1«!0 1270 501—400 1521 701—800 1365 201—500 1556 801—900 1776 801—90« .1780 901—1000 1815 101—200 1953 201—300 1980 601—700 2062 901—1000 2079 901—1000 2099 501—400 2155 801—900 2227 301—400 2244 501—600 2274 201—30) 2509 401—500 2974 301—400 2630 301—400 2667 601—700 2670 901—1000 2702 101—200 2722 601—700 '2894 601—700 2940 601—700 2946 50i-r600 300 forintot nyert sorozathúzással: 0017 0017 0034 0039 0047 0060 501—400 904—1000 001—100 701—800 901—900 501—400 0074 0115 0117 0118 0137 0138 0140 0156 0150 01-65 0188 0197 0198 0220 0250 0290 03-04 0328 0427 0447 0448 0461 0483 0492 0495 0517 0599 0635 0640 0667 0681 0701 0717 0744 0768 0790 0790 0816 0836 0900 0955 097-0 0975 1044 1057 1074 1077 1087 1089 1118 1133 1135 1139 1148 1180 1185 1191 1265 1284 1294 1297 1510 1527 1353 1340 1546 1359 1561 1574 1598 1405 1414 1415 1422 146? 1469 1479 1494 1505 501—600 701—800 . 2-01—300 301—400 401—500 101—200 101—200 001—100 101—200 4,01—500 101—2-00 2- 01—300 201—300 301—400 301—400 1)01—1000 801—900 901—1000 001—1-00 101—200 801—900 301—400 401—500 801—900 501—600 601—700 501—600 801—900 801—9«) 201—500 901—1000 401—300 801—900 901—1000 501—<>00 301—300 501—400 001—100 501—600 501—600 601—7-00 601—700 701—800 301—400 501—400 701—800 701—800 3- 01—400 001—100 101—200 701—800 301—400 501—600 901—1000 801—9«) 901—1000 40-1—500 101—200 601—700 201—300 401—500 801—900 , 1-01—200 201—500 201—300 001—100 601—700 501—4«) 401—500 701—800 101—200 801—900 701—800 701—800 001—100 001—100 101—200 901—1000 201—300 1532 1565 1596 1624 1627 1632 1644 1651 1756 1857 1859 1842 1855 1>91 1900 1929 1971 1981 2005 2044 29t>t> 2084 2111 2120 2140 2155 2157 2160 2186 2196 2226 2282 2361 2374 2397 2398 2412 2426 2451 2494 2556 2552 2565 2399 2605 2629 2630 2640 2640 2660 2671 2708 2739 2750 2763 2,820 2851 2831 285-6 2861 2868 2914 2919 2942 2942 2985 3994 3009 3023 5054 3046 3063 5102 5115 3166 3177 3178 5179 3202 901—1000 901—1000 201—300 801—900 601—700 301—400 901— KMX) 301—400 101—200 301—400 201—500 601—700 501—400 201—300 101—200 501—600 601—700 701—800 701—800 801—900 501—600 201—300 001—100 901—1000 001—100 201—300 901—1000 001—100 901—1000 601—700 301—400 201—300 601—700 101—200 301—400 601—700 301—400 601—700 701—8«) 201—300 501—600 101—200 201—300 801—900 101—200 101—200 201—300 001—100 201—300 601—700 301—400 201—300 . 101—200 301—4«) 701—800 101—200 001—100 201—300 301-400 101—200 701—800 901—1000 201—300 601—700 801—900 501—600 401—5«) 601—700 801—900 401—500 101—200 301—4«) 201—300 501—600 501—600 501—6«) 501—600 401—500 901—1000 « Gyorslista az Ötéves Tervkölcsön nyolcadk húzásának harmadik napjáról ötvenezer forintot nyertek Sorozat­Sor­szám : szám 0932 528 3038 638 3095 712 Huszonötezer forintot nyertek Sorozat- Sor­szám: szám: 0317 158 1430 674 2139 416 2486 913 3173 909 2957 691 Tízezer forintot nyertek 3032 ötezer 506 forintot Sorozat­Sor­nyertek szám: 0134 szám: 235 Sorozat­szám: Sor­szám: 0191 027 0053 758 0658 838 0174 569 1111 365 0346 664 1159 575 0378 057 1499 178 0486 624 1855 044 0486 743 2401 940 (Folytatás a 0560 0658 0748 0762 0821 0890 1011 11«) 1370 1436 1594 1605 16«) 1802 221 354 772 749 485 784 804 821 674 360 051 791 507 949

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents