Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

2

rí A PCO

1054 MÁRCIUS 30

Vita a megyei pártválasztmány beszámolója felett

(Folytatás az 1. oldalról)

lemaradásukat és mai nappal havi tervüket 100 százalékra teljesítették. Az újhegyi erőmű kommunistáinak kezdeményezésére elindult az áramtakarékossági mozgalom, amelynek során már eddig több község részére elegendő áramot takarítottak meg. A Bőrgyár 300 százalékra teljesítette exporttervét.

Az eredményekben nagy része van az átszervezett bányász-pártszervezetek munkájának. Most a pártszervezetek vezetői szoros kapcsolatot tudnak fenntartani a dolgozókkal, akik érzik, hogy ma már foglalkozik velük valaki. Megnőtt a párttagok ak tivitása. Béke-aknán kiépítették a pártcsoportokat, most alakítják meg a népnevelőcsoportot. Eddig a bányákon alig vettek fel tagjelöltet, Béke aknán a közeljövőben kerül taggyűlés elé öt elvtárs tagjelöltfelvéleli kérelme. Mindez a dolgozókkal való foglalkozás eredménye.

A városi párt'bizottságnak töb! helyszíni segítséget kell adnia a pártszervezeteknek, jobban át kell fognia a város életét. Valóban, a városi pártbizottság nem értette meg eléggé a mezőgazdaság fejlesztésének jelentőségét és nem is magyarázta meg eléggé ezt a pártszervezeteknek. Bár patronázs-csoportokkal és egy-két káderrel segítettünk, de lehetőségeink koránt sincsenek kimerítve. Ä megyei pártbizottságtól sokkal több elvi és gyakorlati segítséget várunk a feladatok megoldásához s nem azt, hogy megkerülésünkkel ifi tézkedjen olyan ügyekben, amelyeket a városi bizottságnak kell meg oldania.

VADON ANTAL elvtárs. a sásdj járási tanács elnöke:

— A termelési bizottságok fontos szerepet töltenek be a párt és a kormány mezőgazdasági határozatának megvalósításában. Az a tapasztalatunk, ahol a párt és állami szervek támaszkodnak a termelési bizottságokra, ott sikerrel végzik a tavaszi munkákat. Gödreszen tmárt on községet mindig úgy ismerték a sásdi járásban, mint a leghátul kullogót. A termelési bizottság megalakulása óta másként dolgozik a község. Határidő előtt elvetették a kalászosokat, az elsők között vannak a járásban.

Az elmúlt években több községben súlyosan megsértettük pártunk parasztpolitikáját. erőszakos módszerek kel alakítottunk tsz-eket. Még most sincs minden rendben. Sok kilépett nem kapta meg a földet. Ellenséges befolyásra több helyen azt kérik e kilépettek, hogy a tsz táb’á'iának kö zepén adjanak nekik földet. Meg kell érteni ezeknek az elvtársaknak hogy ezzel gyengülnének a tsz-ek s .mi ezt nem tehetjük meg. Másutt megkaplak jogos fötdiüket.

SZEKERES LÁSZLÓ elvtárs. a villányi járási pártbizottság titkára: A villányi járás tükrén keresztül

vizsgálom a megyei pártválasztmány beszámolóját. Igaz az, hogy komoly eredményeket értünk el, de korántsem lehetünk elégedettek. Baranya megye az utóbbi években az utolsók között van. Én az okát abban látom, hogy igen gyenge az elvi segítség- adás. A pártszervezeteknél sok ferde nézet alakul ki, olyanok például, hogy a villányi járásban nem kell mással törődni, csak a tsz-ekkel. Ebből következően elhanyagoltuk . az egyéni parasztokkal való foglalkozást, akik nem teljesítették állam iránti kötelességüket.

A fogyatékosság másik oka az, hogy a járási pártbizottság az elmúlt években keveset törődött az alapszervezetekkel. Minden fontos feladatot az állami szervekkel, tanácsokkal oldottunk meg — adminisztratív úton. Az aiapszervezetek így magukbazárkóztak, jó részük elöregedett. A tsz-ek megvédésénél, a zárszámadásoknál és a mezőgazdasági határozat ismertetése során már az alapszervezetek felé fordítottuk figyelmünket. Segítségükkel értük el, hogy a tavaszbúza vetőmagcsere egy hét alatt lezajlott és több mint ötven százalékban elvetettük a tavaszbúzát.

VÍZI LÁSZLÓ elvtárs, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnöke:

A komlói bányászok, műszaki vezetők sok és nagy feladatot oldottak meg az elmúlt években. Az 54-es esztendő sem hozott kisebbeket. Negyedéves tervünket eddig sikeresen teljesítettük, de látni kell, hogy az elkövetkező hónapokban sokkal több szenet kell adni a terv szerint. Ezért súlyos hiba az, hogy elmaradunk a feltárási tervvel, különösen Béta és Anna-aknán. Ezért felelős a tröszt vezetősége is és legalább az év közepéig pótolni kell a lemaradást. Ehhez és a termelés további növeléséhez sokkal jobban kell hasznosítani a gépeket, hogy egyúttal ..,sM,-ontí(ik az önköltséget is.

KÖRÖSI LAJOS elvtárs felszóla- ása után BRADACS GYÖRGY elv- ‘árs, a Belügyminisztérium Baranya- megyei Főosztályának vezetője elmondotta, hogy az ellenség elleni harc nem eléggé foglalkoztatja pártás állami szerveinket. Pedig a kulák- ság és a klerikális reakció nem mondott le termelőszövetkezetek bom- asztásáról, építőmunkánk gátlásáról. Különösen a fiatalok között kell fokozni a nevelőmunkát, akik között 'eginkább tért hódít a klerikális reakció, a nyugati kozmopolitiz- mus. A DISZ-bizottság, de a megyei Dártbizottság sem foglalkozik fontosságának megfelelően ezzel a problémával.

szí VERI KÁLMÁN, a mágocsi

Rákosi tsz elnöke, a szocialista munka hőse:

— Szeretném felhívni a figyelmet néhány olyan veszélyre, amely gátolja a tsz-mozgalom további fejlődését. Egynémely funkcionárius azt gondolja: azzal erősítjük most a tsz-t

ha az ingadozó tagokat kiebrudal- juk a csoportból. Ez nem így van. Nekünk mindenegyes tsz tagért harcolnunk kell, azokért is, akik ma rosszul dolgoznak, megsértik a munkafegyelmet. Nevelni kell őket és később ők is rendes tagjai lesznek a szövetkezetnek.

Veszélyes jelenség a tsz-ek befelé- fordulása. Sok helyen nem foglalkoznak a kívülálló dolgozó parasztokkal, inkább elzárkóznak tőlük. Itt kell sürgősen fordulatot elérni és jó szom szédi viszonyt kialakítani az egyéni parasztokkal, másrészt a termelőszövetkezet gazdasági eredményével kell bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás magasabbrendűségét. De e közben kíméletlenül harcoljunk az ellenség ellen. Amikor nálunk több tsz tagnak nem jutott fakitermelési engedély, az ellenség nyomban rákapcsolt: lépjetek ki a tsz-ből, akkor kaptok — mondták. Tehát éberen ügyeljünk az ellenség minden mesterkedésére.

CSICSVÄRI ISTVÁN elvtárs, a pécsi járási pártbizottság titkára:

— A pécsi járás az állam iránti kötelezettségek teljesítésében az utolsók között kullog. A járási párt- bizottság nem foglalkozik eleget a begyűjtés, az adófizetés problémáival és természetesen így az alapszervezetek sem. Ezt a tanácsokra bíztuk hosszú ideig. A tanácsok pedig még mindig a régi módszerekkel dolgoznak — adminisztratív eszközökkel. Nem végeznek türelmes he- velőmunkát, a járás pártszervezetei nem is tanítják meg erre őket.

Az egyes minisztériumok is gátolják a munkát, sokszor egymással ellentétes intézkedéseket küldenek. Nemrégiben a földművelésügyi minisztérium engedélyezte hogy egyik községben méntelepet létesítsünk. Igen ám. csakhogy a minisztériumban megfeledkeztek a költségről és a takarmány beszerzéséről. Ezt szerintük a községi tanács megoldhatja. De miből; ha nincs pénze erre?

FEKSZI LÁSZLÓ elvtárs után TÓTH VENDELNÉ elvtársnő, a Sátorhelyi Béke Őre Állami Gazdaság igazgatója szólalt fel. Hiányolta, hogy a beszámoló alig említette az állami gazdaságokat.

A megyei pártbizottság egy alkalommal tárgyalta a mi gazdaságunk munkáját, — mondotta — és határozatot is hozott. A határozat végrehajtását azonban nem ellenőrizték, de megoldásához nem is nyújtottak segítséget. Egy alkalommal látogatott el hozzánk Egri elvtárs. Arra kérem a megyei pártbizottságot, hogy fontosságuknak megfelelően foglalkozzanak az állami gazdaságokkal.

Ezt követően MAY JÓZSEF elvtárs a szakszervezeti munka néhány problémájával foglalkozott, majd Gábri Mihály elvtárs zárta be a beszámoló feletti vitát. A pártértekezlet résztvevői a beterjesztett határozati javaslathoz több kiegészítést tettek és ezekkel együtt elfogadták.

A páríérlekezlrtí ezután a második napirendi pont

tárgyalására tért át.

A Központi Vezetőség határozata értelmében demokratikusan és titkosan megválasztották az új pártválasztmány tagjait és a III. pártkongresszus küldötteit. A jelölőbizottság nevében Novics János elvtárs ismertette a jelölőbizottság javaslatait. A pártértekezlet a javasolt elvtársakat a szavazólistára való felvételre elfogadta Ezután került sor a titkot szavazásra.

A pártértekezlet a megyei pártválasztmány rendes tagjául az alább' »Ívtársakat választotta: Asztalos And- rásné, a palkonyai Mao Ce-tung tsz párttitkára, Daradics Sebestyén, pa- lotabnzsoki egyénileg dolgozó paraszt, Baranyai Józsefné, a kölkedi községi tanács VB-elnöke, Bárdosi Lajos, bőrgyári kétszeres sztaháno- vista, Bradács György, a Belügyminisztérium Baranyamegvei Főosztá- Ivánnk vezetője, Bogár János, a Kom lói Városi Pártbizottság titkára, Bors Ferenc. Németi község pártszervezetének titkára, Czárt Ferenc, Boros János, Petőfi-aknai sztahánovista vájár, dr. Ernszt Jenő Kossuth-díias egyetemi tanár, Fekszi László, az Államvédelmi Határőrség parancsnoka, Gábri Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Gádor Ferenc, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályvezetője, Gregor Sándor, a sásdi járási pártbizottság titkára, Gyorsok István. Hankó János, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztály- vezetője, Hajdú József, a MÁV politikai osztályvezetője, Jakabos Ibolya, a szigetvári általános iskola helyettes igazgatója, Kaszapovics András, a kátolyi December 21 tsz Kossuth- díjas elnöke, országgyűlési képviselő. Kárpáti Ferenc, a pécsújhegyi párt- bizottság titkára, Lantos János, Ist- ván-akna nyugati bányamező párttitkára. Lázár Tivadar alezredes, a Pécsi Dózsa Gyalogos Tiszti Iskola parancsnoka, Márki Lajos, a komlói 491 Építési Vállalat igazgatója. Molnár István kétszeres sztahánovista

vájár, Moór József, a pécsi városi oártbizottság titkára, G. Nagy Zsus- mond, a pécsi járási tanács VB-elnöke, Nagy Sándor, a GAZDÉP igazgatója, Novics János, a megyei tanács VB elnökhelyettese, Papp János. a megyei pártbizottság adminisztratív osztályvezetője, Páfkuti Ke- '•esztély, a palofabozsoki gépállomás igazgatója, Szabó József, a megyei oártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője, Sziklai József, a megyei oártbizottság ipari osztályvezetője, Sziverí Kálmán, a mágocsi Rákosi t,sz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, Szilas Adolf, komlói kétszeres sztahánovista frontmester, Tóth Sándor a megyei DISZ-bizottság titkára, Tóth Vendciné, a Sátorhelyi Béke őre Állami Gazdaság igazgatója, Varga Jenő, a megvei tanács VB- olnöke, Vastag Miklós, a villányi járás főagronómusa, Vereczkei Lajos, a Pécsi Szénbánva Vállalat igazgatóin, Vida Andrásné, az MNDSZ megyei titkára, Vizi László, a Komlói Szénbányászati Tröszt főmérnöke.

Az alábbi elvtársak a megyei pártválasztmány póttagjai lettek: Czé- gény József, a megyei tanács mező- gazdasági osztálya termelőszövetkezeti csoport vezetője, Pretz János, a pécsi járási pártbizottság másodtitkára, Demkó András, a Szentmár- tonpusztai Állami Gazdaság főagronómusa, Kalló Péter, a 73/1 Építőipari Vállalat dolgozója, id. Kiss László, a katádfai tsz elnöke, Körösi Lajos Pécs VI. pártszervezet titkára, König János, a mohácsi járási pártbizottság titkára, Právitz Lajosné, a szigetvári járási pártbizottság titkára, dr. Ormos Károly, a komlói I-es bányaüzem vehetője, Hagoncsa János, ságának vezetője, Rejtő János Beze- a „Dunántúli Napló“ szerkesztőbizott- dek község igazgató-tanítója, Rufli Lajos sztahánovista vájár, Andik János vásárosbéci egyénileg dolgozó paraszt, Széf esik Imréné, a megvei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztály politikai munkatársa, Szvetlik János, a sellyei járási párt- bizottság titkára, Szolnoki Marian, a sellyei járási pártbizottság párt- szervezője, Vadon Antal, a sásdi járási tanács VB-elnöke, Vörös János sztahánovista vájár, Wider Béla. a komlói I-es üzem párttitkára és Szekeres László, a villányi járási pártbizottság titkára.

A pártértekezlet a titkos szavazás során a következő elv társakat válasz tóttá teljesjogú küldöttként a III pártkongresszusra: Farkas Mihály, a Központi Vezetőség titkára a Politikai Bizottság tagja, Andik János, Bradács György, Bors Ferenc, Czir- kos Mihályné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökhelyettese. Egri Gyula belügyniiniszterhelyettes. dr. Ernszt Jenő, Fekszi László, Gábri Mihály, Gódor Ferenc, Gering Jó- zsefné, az MNDSZ megyei káderese, Hankó János, Ilajdu József, König János, Kaszapovics András, Lázár Tivadar, Moór József, Molnár István, dr. Ormos Károly, Szekeres László, Rufli Lajos. Sziveri Kálmán. Tóth Vendelné. Vas Zoltán, a Központi Vezetőség tagja, Varga Jenő elvtársakat.

Tanácskozási jogú küldöttekként: Bogár János és Nagy M. Jánosnc, bc- sencei egyénileg dolgozó paraszlasz- szonyt választotta a pártértekezlet.

*

A baranyamegyei pártértekezlet ezzel befejezte munkáját. A pártértekezletet követően összeült az újonnan megválasztott megyei pártválaszt mány és tagjai sorából megválasztotta Baranyamegyei Pártbizottság tagjait és fegyelmi bizottságot. A Baranyamegyei Pártbizottság tagjaiul a megyei pártválasztmány a következő elvtársakat választotta: Gábri Mihály, Hankó János, Gódor Ferenc Sziklai József, Szabó József, Papp Tános, Varga Jenő. Bradács György Tóth Sándor. Moór József és Bogár fános elvtársakat.

Jó és gyors tavaszi munkával erősítsük

termelőszövetkezeteinket

A termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozása

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa szombat ra összehívta a termelőszövetkezeti dolgozók országos tanácskozását.

A tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő és Hegedűs András, a Mi nisztertanács első elnökhelyettesei, Farkas Mihály és Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkárai, Hidas István, Zsofinyecz Mihály és Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, Vég Béla, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Olt Károly pénzügyminiszter, Tisza József begyűjtési miniszter, Nagy Dániel, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke.

A tanácskozáson a termelőszövet kezeti dolgozók legjobbjai vettek részt. A szocialista munka hősein, Kossuth-díjasokon és a legutóbb kitüntetett termelőszövetkezeti dolgozó kon kívül ott voltak a mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői is.

Ács Lajos megnyitó szavai után Dobi István mondott beszédet.

Dobi István elvtárs beszéde

A termelőszövetkezetek és gépállomások kiváló dolgozóinak fél évvel ezelőtt lezajlott harmadik országos tanácskozása központi feladatul tűzte ki termelőszövetkezeteink elé — mondotta Dobi István —, hogy tagjaiknak az egyénileg dolgozó parasztokét túlszárnyaló magas jövedelmei biztosítsanak. E cél elérése végett, termelőszövetkezeti mozgalmunk je- enlegi helyzetéből kiindulva, elsősorban négy időszerű feladatra kell felhívnunk a figyelmet. Először: ' a gyors, gondos tavaszi szántás-vetésre Másodszor arra, hogy a növényápolásra mindenütt jól készüljenek fel. Harmadszor: az állattenyésztés fej- esztésére, elsősorban a takarmány o- íás megjavítása és a zöldtakarmányok fokozott felhasználása útján. Negyedszer: a termelőszövetkezeti gazdaságok sokoldalú fejlesztésére.

Dobi István ezután arról beszélt, hogy a legutóbbi fél esztendő nagy erőpróba volt az egész szövetkezett mozgalom számára, s egyben az ellenség minden támadásával szemben igazolta, mennyire életrevaló hazánkban a szövetkezeti mozgalom.

A kilépések következtében ugyan a termelőszövetkezeti tagok szama csökkent, de a szövetkezeti mozgalom legyőzhetetlen erejét mutatja, hogy a kilépettek közül mintegy 20 ezren már visz- szatértek a tsz-ekbe.

A tagok száma azzal is gyarapodott, hogy a múlt félévben új termelőszövetkezetek is alakultak; a régi szövetkezeteikbe új tagok léptek be; ezenkívül az iparból vagy más munkaterületről is sokan visszatértek.

Termelőszövetkezeteink zöme tehát a múlt félévben nagy lépéssel ha- adt előre, gyarapodott, erősödő't Megnőtt a tagok önbizalma, munka- :<edve. Nagy hiba azonban, hogy a -agok és a vezetők igen sok helyen esküdt ellenségüknek tekintik a ki- épetteket, nem ápolják velük a kapcsolatot, sőt, ha azok kijelentik, hogy újra be akarnak Lépni a szövetkezetbe, nem veszik őket vissza. Úgy ekintik őket, mint akik előtt végérvényesen bezárult a visszatérés útja. \ tagok és a kilépettek közti viszonyt többhelyütt az mérgezte meg. nogy egyes szövetkezeti vezetők nen ílégitették ki a kilépettek jogos, törvényes igényeit, hanem a személy oosszú fűtötte őket a kilépettekké való elszámoláskor. Természetesen e Kedvezőtlen viszonyhoz nagyban no-'- zájárult az is, hogy egyes kiiépe.tek jogtalan és szinte mértéktelen követeléssel léptek fel a szövetkezettel szemben; egyes spekuláns elemek úgy számítottak, hogy a közös vagyont csákiszalmája módjára eipré- dálják, s bevitt rassz lovuk, tehenük, felszerelésük helyett többet és jobbat szereznek, az adósságot meg majd fizesse lei a megmaradt tagság. Ez volt az ellenség szándéka is, amikor a kilépetteket túlzott követelésre serkentette.

Termelőszövetkezeteink megszilárdítása és további fejlődése megköveteli, hogy megjavítsuk a viszonyt a termelőszövetkezeti tagok és a kilépettek között,

mivel e viszony rendezetlen volta zavarja a tagság munkáját, gyakran megnehezíti, hogy a tagság belső egysége elmélyüljön. '

Komoly hiba az is, hogy egyes termelőszövetkezeti vezetők és tagok bizalmatlanul tekintenek az egyénileg dolgozó parasztókra, nem fejlesztik velük termelési, kulturális, politikai kapcsolataikat. Ez jórészt abból ered. hogy egyesek nem Látják világosan: népi demokratikus államunk jelentékenyen támogatja az egyénileg dolgozó parasztoAví, de még ennél is jobban, nagyobb mértékben segíti a szövetkezeteket. A

párt és a kormány nagyarányú segítsége és anyagi támogatása a termelőszövetkezetek részére mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy a párt és a kormány továbbra is változatlanul a termelőszövetkezeti utat, a társas gazdálkodást tekinti a dolgozó parasztság hathatós felemelkedése egyetlen helyes és járható útjának. Az a helyes tehát, ha a szövetkezeti tagok nem féltékenyek az egyénileg dolgozó parasztokra, hanem felelősséget éreznek az egész környék mezőgazdasági termeléséért, segítik az egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodását is.

Különösen nagy lehetőséget adnak az együtVnűködésre a nemrég megalakult termelési bizottságok.

Ezekben termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó parasztok kicserélhetik tapasztalataikat, sőt összefoghatnak feladatok közös megoldására is.

Dobi István ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló párt- és kormány- határozat felbecsülhetetlen segítséget jelent termelőszövetkezeteinknek is. Termelőszövetkezeti tagságunknak a dolgozó parasztság hű szövetségese és kipróbált vezetője: munkásosztályunk napról-napra nagy segítséget ad. Nagy és közvetlen segítség termelőszövetkezeteinknek a többi között az, hogy ipari munkásaink védnökséget vállaltak egy-egy gépállomás felett, közvetlenül résztvettek a téli gépjavításban.

Most pedig egyre több ipari üzem vállal védnökséget termelőszövetkezetek felett is.

A termelőszövetkezetek öntudatos dolgozói az eddiginél gondosabb és lelkiismeretesebb munkával válaszoltak mindarra a támogatásra, amelyet a múlt félévben kaptak. A jobb munkának megvolt az eredménye: az 1953. évi zárszámadás adataiból kitűnik, hogy jelentősen megnőtt* a közös vagyon, s termelőszövetkezeteink kétszerannyi terményt és készpénzt tudtak kiosztani a tagok között, mint egy évvel ezelőtt. Ebben a jobb termésen kívül szerepe. van annak is, hogy szilárdult a munka- fegyelem.

Dobi elvtárs ezután iátért termelőszövetkezeteink soronlévő feladatainak ismertetésére. Megállapított, hogy e feladatok megoldásához az idei termelési terv mutat utat. Az idei tervkészítés minden tekin:ctbcn fejlődést mutatott. De a tervkészítés egyik figyelemreméltó tanulsága, hogy még sok termelőszövetkeze; nem használja ki összes adottságfut tagjai jólétének emelésére. Sokhelyütt például alacsonyan szabták meg a termésátlagot, a gazdaságot a kül- terjesség irányában próbálják fejleszteni. A tervkészítés feltárta azt a veszélyt is, hogy sok termelőszövetkezetben a tervezett takarmányler- més nem fedezi a szükségletet — elsősorban azért, mert a legtöbb termelőszövetkezet elhanyagolja a icg; fontosabb abrak*-akarmány, a kukorica termelését. A tervkészítés hibád ki Íveli küszöbölnünk, mégpedig sürgősen, hogy ez ríe gátolja, sót segítse a tavaszi munkát.

A tavaszi munka: a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításának első nagy állomása. Az idén a gyorsaságnak különösen nagy szerepe van, mert a tavasz későn kezdődött — viszont, ha a szántás- vetésre elmulasztjuk a legjobb'*» időpontot, ezzel helyrehozhatatlan kár; okozunk.

Érthetetlen áronban, hogy egyes termelőszövetkezetek nem igyekeznek igénybevenni a gépeket. Pedig éneikül nem képesek megbirkózni a tavaszi munkával, elsősorban a kapálással.

(Folytatás a 2. oldalon)