Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-30 / 75. szám

DUNÁNTÚLI VtLÁG P&QL£TÍFUA1 EGYESÜLJETEK! ÜDVÖZÖLJÜK A PÉCSRE ÉRKEZETT MOJSZEJEV-EGYÜTTES TAGJAIT AI MDP B AR ANYAM EGYEI PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 75. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1954 MÁRCIUS 30 Eredményes, jó munkát végxett a megyei pártértekexlet Vila a megyei pártválasztmány beszámolója felett Vasárnap reggel (él kilenc órakor folytatta tanácskozását a megyei pártértekezlet, a pécsi Tiszti Klub nagytermében. Ezen a napon a me­gyei pártválasztmány beszámolóját és a határozati javaslatot vitatták meg a küldöttek, majd demokratikusan és titkosan megválasztották az új pártválasztmányt és a III. pártkongresszus baranyamegyei küldötteit. A megyei pártvál asabm ány beszá­molója és a határozati javaslat felett sok hozzászólás hangzott eL Elsőnek BOGÁR JÁNOS elvtárs, a komlói pártbizottság ti.kára szólalt fel. — Jelenthetem a megyei pártérte- kezletnek, — mondotta, — hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt már­cius 26-án délután négy órakor be- fejez.e első negyedévi tervét. Komló hős bányászai, együtt a műszaki ve­zetőkikel, a nehézségek, a turbókom­presszor elromlása ellenére is bebizo­nyították, hogy a párt és kormány mindenkor bizton számíthat Kom­lóra. Elhatározták: lő ezer tonna sze­net adnak terven félül a negyedév végére. Komló az elmúlt két esztendőben komoly eredményeket ért eL Leküz­döttük a kezdeti nehézségeket és ma már közei 270 vagon szenet adunk az országnak. Ez idő alatt megszi­lárdultak a pártszerveze.ek, elmé­lyült a párt és a tömegek közötti kapcsolat. A pártszervezetek közel ezer tagjelölttel szaporodtak. 1954- ben dekódról-dekádra teljesí ik ter­veiket az egyes üzemek. — A kon­gresszusi verseny során több, mint ötezer dolgozó tett felajánlást, ame­lyet sikerrel teljesítenek. A komlói bányászok ország iránti felelőssége bz elmúlt napokban mutatkozott meg igazán. Váratlanul elromlott a turbó- kompresszor. „Csákánnyal a tervért!" i— adták ki a jelszót. A harc élére a kommunisták álltaik. Az első két nap kivételével Komló csákánnyal is minden nap teljesítette tervét s a munka régi hősei melllé új, fiatal erők nőttek íeL Ezután a pártszervezetek és a mű­szaki értelmiség kapcsolatáról be­szélt. A párt- és tömegszervezetek felismerték a műszaki ér.elmiség fon­tos szerepét. Megjavult politikai mun kával olyan egészséges légkört te­remtettek, ahol a műszaki vezetők bátran kezdeményezhettek, őszintén feltárhatták a nehézségeket és igé­nyelhették a pártszervezetek segítsé­gét. Megszűnt Komlón a műszaiki- ellenesség, a bizalma1 lanság, amely gátolta a műszaki vezetők aktivitá­sát, alkotó kezdeményezését. Ma már nem kívánkoznak el Komlóról, mert tudják, hogy a párt mindig számít tudásukra. Bogár elvtárs ezután elmondta, hogy a komlói bányák igen drágán termeinek s itt van a legfontosabb feladatuk. Csökkenteni kell az ön­költséget, növelni kell a munka ter­melékenységét. A párt- és gazdasági vezetőknek ez legsürgősebb tenniva­lójuk, természetesen nem feledkezve meg a mennyiség emeléséről sem. A komlói bányászok rajta lesznék, hogy ezen a téren is megfelelő álla­potok legyenek — mondotta befeje­zésül. KISS LÁSZLÓ, a katádfai terme­lőszövetkezet elnöke: Termelőszövetkezetünk 1952 nya­rán alakult, javarészt középparasz­tokból. Bizony sok nehézséggel kel­lett megküzdeni, de a tsz megerő­södött, tagjai olyan jövedelemmel bírnak, mint egy jómódú középpa­raszt. Az őszön csak öten léptek ki a tsz-ből, de ezzel nem gyengültünk hanem erősödtünk, különösen, ha számítjuk, hogy négy család be is lépett. Megütközve hallom lit, hogy sok helyen még nem vetették el a tavaszbúzát. Mi már régen a földbe tettük, javarésze zöldéi is.. A gépállomásokkal sok baj van. Minőségi munkáról az elmúlt évben nem nagyon beszélhettünk. Félő, az idén sem lesz különben, mer. a traik- toristák nem sokat törődnek ezzel, nem dolgoznak felelősséggel. Két hél múlva eljön a kukoricavetés ideje s még nem szántották fel a földeket Ha megmondom ezt a gépállomás igazgatójának és sürgetem a mun­kát, azt feleli, hogy nekem ahhoz semmi szavam nincs. De igenis van, és ezután is sürgetni fogom, mert ettől függ a párt politikájának meg- val/ós>uljása. KERTÉSZ NÁNDOR a kaposszek- csői tsz pártszerveze.éneik titkára: A megyei pár.tválasztmány -beszá­molójával egyetértek. Termelőszövet­kezetünk megalakulása óta azért dol­gozik, ho-gy elmélyítsük a munkás­paraszt szöve.sé,get. A kommunisták példamutatása nyomán megjavult a munkafegyelem. így tudtuk elérni, hogy március 2-3-án elvetettünk min­ién kalászost, eleget te.tünk első ne­gyedévi beadási kötelezettségünknek. De van egy kérésünk is. A megyei pártbizottság segítsen abban, hogy megkapjuk a kért ötven holdas le­gelőt. Szeretnénk, ha a megyei pártbi­zottság és a járási pártbizottság tag­jai sokkal többet látogatnának ben­nünket és a helyszínen adnának se­gítséget. Kérjék ki a dolgozók véle­ményét, beszélgessenek velük, mert ebből maguk is sokat tanulnak. — Ilyen segítségre van nálunk is szük­ség, ez vinné előre a tsz ügyét. JELENSZKI JANOS elvtárs, a pécsibányai DISZ-brigád vezetője: öt hónapja alakult meg a DISZ- brigád, hogy minél több szenet ad­junk terven felül a kormánypro­gramul sikeres végrehajtásához. Sok nehézséggel kellett megküzdeni. De versenyre hívtuk az ország összes frontbrigádjait. Megfogadtuk, hogy márciusban már oda jutottunk, hogy állandóan emeljük teljesítményünké. — tisztán termelünk, az új munká­sokkal foglalkozunk. Vállalásunkat eddig 106 százalékra teljesítettük, egy százalékra csökkent a pa-latarta­lom. A hozzánk beosztott Károlyi és Rácz- csilléseket szeretettel neveltük s ma már mindketten 100 százalékon feliül dolgoznak. Műszakmulasztó ná­lunk nincs. Május 1 tiszteletére újabb válla­lást teszünk a régebbi szellemében és versenyre hívjuk újból az ország ösz- szes frontbrigádjait. Előre a ver­seny továbhi sikeréért, a vállalások maradéktalan teljesítéséért! SOMOGYI GYULA elvtára, a pé­csi állami gazdaság fóállattenyésztő- je következett ezután szólásra. El­mondta, hogy a referátum keveset foglalkozott az állami gazdaságok­kal, pedig ezek jelentős mennyiségű földterületen dolgoznak. A pécsi ál- 'ami gazdaság háromszoros élüzem. Ez annak eredménye, hogy a gazda­ság vezetősége és a pártszervezet mindig együtt dolgozik. Segíti őket a járási pártbizottság is. A silózási versenyben országosan harmadikak lettek. 10 literes istállóátlagot értek el. Most arra törekednek, hogy az önköltséget csökkentsék, erre moz­gósítják a gazdaság minden dolgozó­ját. — Gazdaságunk segíti a környező tsz-eket és egyénileg dolgozó pa­rasztokat. Szakembereink elkészítet- .ék a görcsönyi tsz tervét, a zóki tsz-nek kicseréltük a tenyésztésre nem alkalmas kancákat. Egyénileg dolgozó parasztoknak kicseréltük a vetőmagjukat, falugyűléseket tartot­tunk, ahol ismertettük a párt és a kormány határozatait, sok helyen ta­lajvizsgálatot végeztünk. Ezt a segít­séget a jövőben fokozzuk, hogy az Mami gazdaság minden tekintetben ilnyerje a dolgozó parasztok elisme­rését, bizalmát, a nagyüzemi gazdál­kodás élharcosa legyein. ABÁDI GYULA elvtárs arról be­szélt hozzászólásában, hogy az elmúlt tót esztendőben sokat javult a me­gye egészségügyi helyzete. A megyei pártbizottság az utóbbi időben soka' foglalkozik az egészségügyi szervek munkájával, különösen a megyei ta­nács egészségügyi osztálya dolgozói­val. A fejlődés néhány adata: 11 üzemi rendelő létesült, Komlón az or­szág legmodernebb, legnagyobb bá- nyészfürdője. öt üzemi bölcsőde mel­lett 17 idényjellegű bölcsőde készült. Még ebben az évben két bölcsőde nyílik 84 ággyal. — Még sok tennivaló van a dol­gozók egészségügyi ellátása terén. — Pécs és Komló tisztaságára jobban kell ügyelni. A mezőgazdasági dolgo­zók egészségügyi helyzete, élelmezé­se 'korántsem kielégítő, különösen a gépállomásokon és az állami gazda­ságokban. A megyei pártbizo.tság segítségével hamarosan rendet terem­tünk ezekben a kérdésekben is. Mi, egészségügyi dolgozók ezzel kívánjuk segíteni a termelőmunkát. PEIDL MIHALYNÉ a tekiafaiusi tsz pártt Ilkára: Termelőszövetkezetünkben jól dol­goznak az asszonyok is. A tavaszi munkák során 7'5- hold át műtrágyáz­tak, a vetést az ő segítségükkel ha- áridőre elvégeztük.,Azon iparkodunk hogy a kukoricát és a lent is mi­előbb elvessük. A pártszervezet so­kat fejlődött az elmúlt hónapokban, jól segíti a tsz munkáját. Nemrégi­ben — négy év után először — fel­vettünk egy tagjelöltet. A járási pártbizottság is hibás abban, hogy addig nem erősödött a pártszervezet, mert a tagjelöltek felvételét mindig elutasította, ugyanígy a párttagok ké­rőimét is. Arra kérem a megyei pártbizott­ságot, hogy a jövőben töbhször jöj­jenek ki hozzánk. A kilépettek is hiányolják, hogy még mindig nem számoltatták el őket. Ilii is sürgős intézkedésre van szükség. Ezután Farkas Mihály elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tit­kára, a Politikai Bizottság tagja szólalt fel. Farkas Mihály eSvtárs felszólalása Farkas elvtárs a pártértekezlet résztvevőinek és rajtuk keresztül Baranya összes kommunistáinak, a megye egész dolgozó népének a Köz­ponti Vezetőség üdvözletét tolmá­csolta. Ezután visszatekintett a fel- szabadulás óta eltelt kilenc évre és arról szólott, hogy a rövid kilenc év alatt, amely egy nemzet történel­mében rövid pillanat, a párt vezeté­sével hatalmas sikereket ért el né­pünk. Kiemelkedtünk a nyomor, a kultúrálatlanság, az elmaradottság állapotából és a haladó nemzetek sorába küzdöttük fel magunkat. Né­pünk ma azoik között a népek kö­zött van, amelyek az emberi hala­dásba tudomány, a kultúra nagy ügyét viszik előre. A hatalmas ered­mények azt mutatják, hogy milyen nagy ereje van népünknek. Fejlődé­sünket, gyors előrehaladásunkat né­pünk áldozatos munkája mellett a Szovjetuniónak köszönhetjük, s a magyar nép szabadsága legyőzhetet­len, mert népünk bátran harcol a Szovjetunió oldalán. Hangsúlyozta: a szocializmus, a szocialista társadalom, a szocialista élet ereje abban van, hogy maga a nép építi a maga számára. E marxista-leninista igazság megérté­se és megértetése nagyon fontos feladat minden pártszerv és párt- szervezet részére és ennek szelle­mében úgy dolgozni, hogy a dolgozó nép mind szélesebb tömege vegyen még jobb munkával részt a szocia- lizmus_ építésében. Bátorítani, erő­síteni és^ segíteni kell népünk kezde­ményező és alkotó erejét, hogy így is mind^ jobban érezze: ennek az uj országnak alkotója, építője S maga. Eddig ezt kevéssé vettük fi­gyelembe, de minél jobban ebben a szellemben dolgozunk, aninál na­gyobbak lesznek új életünk építé­sének eredményei. Ezután arra hívta fel a pártérte- kezilet résztvevőinek figyelmét, hogy ne ítéljük meg e^yoMabian a nen­hiilt a nemzetközi helyzet, ami a Szovjetunió és a 800 milliós béke­tábor növekvő erejének, fokozódó harcának az eredménye. Hangsú­lyozta: van lehetőség arra, hogy tárgyalások útján megoldódjanak a vitás nemzetközi kérdések, hogy to­vább enyhüljön a nemzetközi hely­zet. Ehhez azonban újabb eredmé­nyeket kell elérnünk a békéért fo­lyó harcban, tovább kell erősíteni a béketábort, a népeknek továbbra nagy erővel kell barcolniofk a béke megvédéséért. Egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy vannak erők, amelyek tovább foly­tatják háborús mesterkedéseiket és ezeket csak a béketábor fokozódó harca képes -megfékezni. A béke védelme elválaszthatatlan hazánk szabadságának védelmétől, s sza­badságunkat, ezt a drága kincset minden veszéllyel szemben meg kell óvnunk. A megyei pártválasztmámy be­számolójáról szólva elmondta: he­lyesen értékelte, hogy Baranya me­gye dolgozói komoly eredménye­ket értek el az utóbbi időben. Ezek­ben az eredményekben mutatkozik meg a megye dolgozóinak növekvő tevékenysége, politikai fejlődése. Az utóbbi években nagy munkát vé­geztek a bányák, az üzemek, a fal­vak dolgozni, a tudomány és a kul­túra területén az értelmiség, ami mind azt mii tatja, hogy vannak ered menyek. Ezek mellett komoly hi­bák is tapasztalhatók a baranyame- gyei pártbizottság és a pártszervek munkájában. Erről többet kell be­szélni, — nincs elég bírálat-önbírá- lat. A pártértekezleten nem bírál­ják a megyei pártbizottságot, a me­gyei tanácsot — lényegében nem bírálnak senkit. Hangsúlyozta* ahol nincs kritika és önkritika, ott meg­áll az élet. Ez nem lehei cél, ne­künk előre kell vinni az életet. A továbbiakban a határozati javasla­tot bírálta. A beszámoló és a hatá­rozati javaslat között nincs meg az mint a határozati javaslat. Javasol­ta. hogy a határozati javallatban le kell szögezjni: a megyei pártbizott­ság komoly hibákat követett e! 1951. decemberétől a párt parasztpolitiká- jáhan. Szólt a termelőszövetkezeti mozgalomban alkalmazott erőszakos­ságról, arról, hogy a páridemokrá- ciában, a kollektív vezetésben ko­moly hibák voltak. „Ha elkövettük a hibákat, akkor írjuk be a határo­zati javaslatba, figyelmeztesse ez az új pártválasztmányt, hogy a múlt­ban voltak ilyen hibák és ezeket nem szabad újra elkövetni. Ha ez­után megállapítja az értekezlet azt, hogy pártunk Központi Vezetőségé­nek ^júniusi határozata után a me­gyei pártbizottság politikai irány­vonala és gyakorlati tevékenysége helyes, akkor a megyei pártérte­kezlet helyes értékelést ad a me­gyei pártbizottság eddigi munká­járól,‘‘ — mondotta többok között. Felszólalásának további részében elmondta Farkas elvtárs, hogy Ba­ranya az ország egyik leggazdagabb megyéje, gazdag szénvidéke, gazdag termőföldje van, virágzó az állatte­nyésztése és mégis kevéssel járul hozzá megyénk az ország elütésé­hez. Még mindig drágán termelnek a bányák, az üzemek, a termelé­kenység nem emelkedik kielégítően, béralaptúllépés van, s ez kihat az egész ország gazdasági helyzetére, visszahat az életszínvonal emiakedé- sére. Hangsúlyozta, hogy messze el­maradtunk az önköltségi tervek tel­jesítésével a tavalyi évben is. „Fel­tétlenül szükséges, hogy felvilágosít­suk munkásosztályunkat és népün­ket, hogy az életszínvonal emelése megköveteli az önköltség csökken­tését. a termelékenység növelését“ — mondotta. Figyelmeztetett arra, hogy az a vezetés, amely eltűri a termelésben a lazaságot, zavar jä, sőt gátolja az életszínvonal fokozatos emelését Nem szabad elfeledni, hogy a termeié' eredménye, a tér­nél1* iavak értéke — az egcsz nép zetközi helyzetet, lény, hogy euy- j egység, a beszámoló előrébb mutat) jólétének ügyét szolgálja. „Az ú j szakasz politikáját — mon­dotta a továbbiakban — sokan hely­telenül magyarázzák. Olyat magya­ráznak bele, ami nincs benne. Egye­sek kijelentik: kevesebb fegyelem­re, kevesebb ellenőrzésre, végső fo­kon laza. liberális vezetésre van szükség. Mindez puszta fecsegés és pártunk politikájához semmi köze nincs Szó sincs arról, hogy lazább fegyelemre, lazább vezetésre van szükség, hogv most nincs határo­zottságra, szilárdságra szükség. A szilárd, öntudatos fegyelem, a ha­tározott vezetés az alapja, a fegyel­mezetlenség, a liberális vezetés el­lensége pártunk politikájának.“ A begyűjtésben lévő lemaradás­sal kapcsolatban arra hívta fel a pártértekezlet résztvevőinek figyel­mét, hogy Baranya, az ország egyik leggazdagabb éléskamrája többet vesz a központi készletből, mint amennyit ad, mert elmaradt a be­gyűjtési tervek teljesítésével. A me­gye begyűjtési eredményének szám­szerű elemzése után hangsúlyozta, hogy a lemaradás okait meg kell ke­resni és az adósságot mielőbb pó­tolni kell. Hangsúlyozta, hogy a munkás-paraszt szövetségben nem­csak a munkásosztálynak', de a pa­rasztságnak is vannak kötelezettsé­gei és e kötelezettségek közé tarto­zik a pontos beszolgáltatás, adófize­tés, az időben elvégzett mezőgazda- sági munka, mert Baranya elmaradt a tavaszi mezőgazdasági munkákkal is. Az egyik legfontosabb soronlévő feladattal, a tavaszi mezőgazdasági munkával foglalkozva olmondta Farikas elvtárs: biztosítani kell, hogy a gépállomások a legmesszebbmenő segítséget megadják a termelőszö­vetkezeteknek, időben, minőségileg kifogástalanul teljesítsék szántási­vetési feladataikat. Nagyon fontos, hogy a tavaszi szántás-vetés után ugyancsak messzemenő segítséget adjanak a növényápolásban s erre már most kell gondolni. Olyan se­gítséget adjanak a gépállomások a termelőszövetkezeteknek, amelyek elősegítik azok fejlődését. Ha a dolgozó parasztok iátják e fejlő­dést, akkor mind többen állnak a termelőszövetkezetek oldalára. „Ért­sek meg a gépállomások, a termelő- szövetkezetek vezetői és tagjai, hogy nagyrészt az ő munkájuktól függ a szocializmus építése. Ennek tudatában végezzék feladataikat“ — mondotta. — Befejezésül szeretném felhívni Baranya megye kommunistáinak fi­gyelmét arra, hogv a jövőben vé­gezzék munkájukat űgv, hogy ke­vesebb papírral oldják meg a fel­adatokat, teremtsenek elevenebb kapcsolatokat a dolgozó néppel. Ez a megyei pártbizottságnak és a me­gyei tanácsnak is a feladata. Mi a nép ügyét szolgáljuk és a párt ve­zető ereje akkor domborodik ki, ha ismeri a nép örmét, búját-baját. Is­merni kell a népet, figyelembe kell venni a nép jogos kérelmét Ha töb­bet élünk a dolgozó nép között ha többet tanulunk a néptől, akkor a siker nem marad el. Kívánok az eltvársaknak a további munkához sok sikert. Farkas Mihály eltvtárs felszólalá­sát lelkes tapssal fogadta a párt­értekezlet. Ezután ERNSZT JENŐ Kossuth­díjas egyetemi tanár szólalt fel. Ar­ra figyelmeztette a pártértekezletet, hogy a kommunisták nem harcolnak eléggé az ellenség befolyása, ideoló­giája ellen. Az „úgy is győzünk“ hangulatot fel kell számolni, az agi­táció és a propaganda minden esz­közével leplezzük le az ellenséget. MOÖR JÓZSEF elvtárs, a pécsi városi pártbizottság titkára: — Pécs városában a dolgozók — a kommunisták példamutatásával — fegyelmezettebb munkával, többter­meléssel, a minőség megjavításával, fokozottabb anyagtakarékossággal részű nek pártunk III. kongresszusá- -a. Hős bányászaink behozták eddig» (Folytatás a 2 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents