Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-24 / 70. szám
-’tttís 04 NAPLÓ 3 Hozz szólások a módosított szervezeti szabályzat tervezetéhez A kollektív vezetéshez ős a pártdemokráciához Az elmúlt esztendőkben sok tapasztalattal gazdagodott a párt. A módosított szervezeti szabályzat tervezet minden pontja tükrözi ezt a fr T édest. Helyesnek tartwrm, mert ezzel megnöveltük a pártszervezetek aktivitását, jobbá tesszük a pártmunkát. A II. fejezet e) pontja kimondja hogy a párttag „erősítse állandóan a tömegekhez fűződő kapcsolatát, mert pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néphez fűződő eleven és elszakíthatatlan kapcsolatában van." Na <ryon helyes, hogy ezt minden párttag kötelességévé tették. Az a tapasztalat, hogy legtöbbször csak a népnevelők törődnek a dolgozókkal, beszélgetnek ve!ük ügyes-balos problémáikról. Ez pedig nem elég, magam is fontosnak tartom, hogy minden párttag erősítse kanesolata.it a pár ton kívüli ékkel. És különösképpen egyetértek azzal, hogy a 11.b) pont alapján minden pártszervezetben érvényesülni kell a pártvezetés lenini elvének, a kollektiv vezetésnek. Már most is érezzük, mily nagy segítséget nyuH nekünk a vezetőszerv kollektív bölcsessége. A módosított szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatban két javaslatom van. A második fejezet 4. b) pontját ki kellene bővíteni azzal, hogy „a magasabb pártszerveket és tagjaikat nem kivéve.“ Eddig igen kevésszer fordult elő. hogy taggyű- 'ésen, vagy más értekezleten a párttagok megbírálták a felettes pártszervek és tagjainak ténykedését. Legtöbbször abból adódott, hogy féltek bírálni. Ezért lenne helyes, ha ezt minden párttag jogaként a szervezeti szabályzat külön is kiemelné. A 34. pont utolsó mondata így hangzik: „...A hivatal és az intézmény vezetőiét és vezetőségét a megfelelő magasabb pártszervek ellenőrzik.“ Ezt helyes lenne kiegészíteni azzal, hogy „a párt helyi szervezetének közreműködésével.“ Ez elősegítené, hogy az a pártszerv, amelyik az adott esetben ellenőrzi a hivatal és intézmény vezetőségét, sokkal több tapasztalatot szerezzen, hathatósabb segítséget tudjon adni. Dr. SZÁNTÓ KAROLY az MDP tagja. A tag- és tagjelölt Vvafelhsz A módosított szervezeti szabályzat .tervezet első fejezete meghatá- . rozza, hogy pártunk a munkásosztály és a dolgozó nép pártja önkéntes harci szövetség. Javaslom azonban, hogy az első fejezetbe Vegyék fel: a párt a termelés állandó és fokozatos emelkedésével biztosítja a dolgozó nép- anyagi és kulturális színvonalának növelését. Ugyanis a tervezet csak azt mondja: ,.A Magyar Dolgozók Pártja legfőbb feladata a szocialista társadalom felépítése, a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának állandó eme'ése.“ Ez szerintem a cél, és a termelés állandó, fokozatos növelése az esz köz. Ezért javaslom ezt felvenni. A m '-^dik fejezet felsorolja a párttagok kötelességeit. A harmadik c) pont rögzíti, hogy a pártban csak egyféle fegyelem van. Én pontosabb megfogalmazást javaslok, amelyből világosan kiderül a vezetőkáderek, pártfunkcionáriusok, és pártaktívák fokozott fegyelmének fontossága, mert az előforduló lazaságok némelykor éppen a vezetők pé'da- m utalásának hiányából adódnak. A bírálat és önbírálat kérdésénél hasonlóan. A negyedik fejezet a tagjelöltek és párttagok felvételével fog-. latkozik. Itt fokozottab- '--,'iprag hangsúlyozni, hogy a párt a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait öleli magába, mert előfordul, hogy tagfelvételt elutasítanak csupán azért, mert az illető értelmiségi, szellemi dolgozó, holott munkásból lett adminisztratív dolgozó. A tizedik fejezet 34. pontjához javaslom a következőt: a pártszervezetnek nem csak joga, hanem kötelessége is ellenőrizni a vállalat vezetőségének, az igazgatónak munkáját, természetesen az egyéni felelősség teljes betartása mellett. Helyeselném azt is, hogy a progresz- szív tagdíjfizetés mellett a szervezeti szabályzat meghatározná, csak ennyit lehet fizetni. de ha a párttag többet akar fizetni, milyen bélyeget kap. örömmel állapítottam meg, hogy a módosított szervezeti szabályzat tervezet az eddiginél sokkal harcosabban . részletesebben szabja meg a párttagok kötelességét. Petka Miklós a Tejüzem pár.tszer- vezetőnek tagja. A DlSZ-szervezetek munkájának ellenőrzéséhez A módosított szervezeti szabályzat tervezel írjén nagy jelentősé jű pártunk éleiében. A módosítások elő&egitik a pártmunka színvonalának emelését, a bírálat és az önbírálat fejlődését, általában. nagymértékben hozzájárulnak az dőltünk álló feladatok sikeres megvalósításához, A kollektív vezetés elmélyítésért elősegítené az, ha a szervezeti szabályzat tervezet tizedik fejezetének 36. pontját kiegészítenék azzal, hogy: .. .„irányítják, erről a vezetőségi illésen beszámolni tartoznak." Véleményünk szerint ez a módosítás felelősségteljesebb munkára szólítaná fel a pártmunka egyes területén dolgozó vezetőségi tagokat, valamint a területükön lévő — esetleg az ő részükről nem hibának tűnő hiányosságokat, a vezetőségi tagok közösen kijavíthatnák. A XI. fejezel a DISZ feladatait rög. zíti le. Ehhez a pan hoz a következő hozzáfűznivalónk lenne: „A DISZ szervezeteit és bizottságait csak a területi pártszervezet, valamint a felsőbb pártbizottságok és DlSZ-bizott- ságok ellenőrizhetik, illetve vonhat_ jók felelősségre munkájukért.“ Több ízben előfordult, hogy a DlSZ-szer- vezet munkáját arra illetéktelenek ellenőrizték, illetve vonták felelősségre a szervezet vezetőségéi. Például tanácsok, állami intézmények, amiből aztán az következett, hogy kétféle irányítást, illetve ellenőrzést kaptak a DISZ.szervezetek. Ugyanakkor fenn- állhat az is, hogy a szervezet vezetőségét munkájában az arra illetéktelenek. felelőssé gr evő né sa hátráltatja. A pártfegyelem igen fontos a párt szervezet eitlen. Ezért a XIV. fejezet 17. pontjához a következőt javasoljuk: „Ha a visszaminősített párttag a megállapított határidő elteltével nem bizonyítja be, hogy méltó al párttagságra, a pártból ki kell zárni.“ A XV. fejezet 53. pontjában szó esik a pártvállalatokról. A félreértések elkerülése végett jó lenne zárójelben feltüntetni egy-két vállalatot. CSINCSIK IMRE és PARADZSIK ANDRÁS a pedagógiai főiskola pártszervezetének 'vezetőségi tagjai. PÉCS „TISZTASÁGÁRÓL SS — „Én egyetértek a beszámolóban elhangzottakkal, egyetértek azzal is, amit Moór elvtárs mondott, hogy városunk épül, szépül. ■— Úgy érzem azonban, hogy inkább a levegőből szép a város, mintsem itt lent a házak között, mert egyes házak falai nem mondhatók szépnek és az utcákon a járdák mellett összekapart sár, törmelék. hulladék és más előttem ismeretlen anyag van összehalmozva. Sok tennivaló van meg a város tisztításában.1* (Dr. Ernszt Jenő Kossuth-díjas professzor pécsi pártértekezlcten mondott felszólalásából). Aki hosszabb idő után most ismét Pécsre érkezik, kissé elcsodálkozik. A régebben országosan híres tiszta utcák járdástól, átfestéstől nem mondhatók tisztának. Kapuk élők elszórt szemét. Az aszfaltra rátaposott őszi sár — amit Ugyan a pénteki eső kicsit megkoptatott — építési törmelék. A város külső részein pedig — jól kell vigyázni, hogy ne történjen a gyalogjáró lábának semmi baja, — mert az évtizedek óta megviselt macskakövek pi’óbára teszik nemcsak a cipőt, de a bokát is. A járdákon átvezető, vizlefolyó csatornák vaslemezei 5—10 centire, sőt a Kossuth Lajos utcában iaíláin még magasabban '3 járda felülete felett vannak, a Molotov utcában, a járdaszegély ledöntve. Egyes utcákban pedig bokáig ér a sár. S ez csak néhány megjegyzés. Ki ezért a felelős? Ki felelős azért, hogy a sárnál, porral lepett Pécsi utcán a levegőben szálló port kilószámra lélegzik be az emberek ég- vele együtt a milliárdnyi baktériumot. Talán a Köztisztasági Vállalat. Vagy a tanács? Vegyük sorra — kiderül. — Régebben mi is büszkék voltunk Városunkra, tisztaságára — mondja Hédi Gyula, a városi tanács beruházási előadója. — 120 utcaseprő volt Pécsett. Munkájukat 3 seprő- és 2 Öntöző gépkocsi segítette. Most, csak 53 utcaseprő van, gépi öntöző és seprőautó pedig csak egy, de ez sem megfelelő, régi, elavult. Ha újból működtetni tudnánk két öntöző és egy seprőautót, nagyrészt pótolha- hánk a hiányzó munkaerőt. Kértünk ilyen gépeket a könnyűipari minisztériumtól — amikor még oda tartoztunk. ígéret volt és maradt is. A nemiség létesült város- és községgazdálkodási minisztérium ' pedig a távoli jövőt emlegeti. Eszerint tehát kevés a remény. — Mit mondanak a Köztisztasági Vállalat vezetői? — A beruházáson múlik a legtöbb. — Ezt mondja Veszprémi Károly főkönyvelő. — Amikor az év elején a minisztérium újabb beruházásokra költségvetéstervezetet kért, mi elkészítettük. 1 millió 600 ezer forintot kértünk fölszerelésekre, szociális berendezésekre. Ebből gépesíthetnénk a szemétgyűjtést, a söprést, építhetnénk a külvárosi részekre, a piachoz, a bányászlakta negyedekbe szemétgyűjtő ládákat. Sajnos, minden másként alakult. Az 1 millió 600 ezerből csak 110 ezer forint lett. Ebből mindössze egy 70 ezer forintos gumikerekű szemétgyűjtő kocsira és néhány szociális beruházásra telik. A tervezett gépesítésről szó sem lehet. Derezsán János elvtárs, a vállalat ' igazgatója ezeket mondja: — Sok bajunk van a fe'sőbb szervekkel. Több autónk van, amely a szemetet hordja el a házaktól. A télen kishíján leálltak. Későn utalták ki a szükséges üzemanyagot és hosz- szú utánjárással tudtunk 300 liter benzint szerezni. Hiányos a munkásvédelem is. Ha fel tudnánk építeni a régóta tervezett munkásszállót, több dolgozó itt maradna a vállalatnál. Nálunk többnyire idősebb emberek dolgoznak és közülük biztosan többen itt is maradnának, ha számukra otthont is biztosíthatnánk, így több utcaseprő jutna a város külső részeire, amelyek ielenleg rtéggé elhanyagoltak. — De a lakosság is sokat tudna tenni a város tisztaságáért. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a járdák takarítása is a Köztisztasági jVá/álatra tartozik. Ez a háztulajdiWís. vagy a ház- felügyelő kötelessége. Reggel 6 óra előtt kellene tisztítaniok a járdákat, de legtöbbször csak akkor kerül rá a sor, mikor már elhaladt arra az utcaseprő. Emiatt a járda szemete a felsöpört aszfaltra kerül. A papírkosarakkal is baj van. Az elmúlt évben mintegy ötvenet helyeztünk el a város különböző pontjain. Ezekből többet talán a MÉH-nél lehetne megtalálni, mert valószínű, hogy néhány túlbuzgó vasgyűjtő rátétté a kezét. Ezen a téren fegyelmezettebb magatartást várunk a lakosoktól is. Ebben az évben a forgalmasabb helyekre ötven hulladékgyűjtőt helyezünk el. Györkő Antal elvtárs, a városi tanács elnöke ugyanezeket a problémákat említette, de elmondta azt is, hogy milyen nehézségek vannak a város útjainak karbantartásánál. A város útfenntartó javító részlege megszűnt és emiatt sokszor hónapokba kerül, míg egy-egy útszakaszt kijavítanak. Ez tehát a helyzet, a valóság. Kevés a hely arra. hogy a város kétes tisztaságának következményeit lato! ga-ssuk, hogy elmenjünk a kórházak orvosaitól véleményt kérni, milyen kihatással van az emberi szervezetre a por, a sár és az utcán található sokféle törmelék,, hogyan befolyásolja ez a sokat hangoztatott egészségvédelmet. Ezt mindenki tudja, az is, aki egyszer hallott előadást vagy olvasott az egészségvédelemről. Maradhat-e ez így? ■\ válasz kétségtelenül az, hogy nem. De meddig maradhatunk meg a szó puszta hangoztatásánál? Pécsről sokan megfordulnak Budapesten, de más vidéki városokban is. Látják, hogy Budapest utcái — nemcsak a egforgaimasabbak, — ragyognak a tisztaságtól. Látják, hogy még Kaposvár tisztasága is nagyobb, mint Pécsé. Pécs dolgozói, Pécs lakói, akik szeretik a tisztaságot, szeretik, helyesebben szeretnék tisztán látni városunkat, azt várják, hogy a város és községgazdálkodási minisztérium intézkedjen, segítsen, hogy Pécs ismét ragyogóan tiszta város lehessen. Az a véleményünk, hogy ez nem megoldhatatlan és nemcsak évek múltán megoldandó feladat. G. E. A Pán ezé !-lr igád vezet a pécsbányai irontbrigádok versenyében A pécsi szénbányák üzemei közötti verseny bem az első Pécsbánya, ahonnan a Jelenszki DISZ frontbrigád országos kongresszusi ver senyk-ihívása is elhangzott. A Jelenszki DISZ brigád felhívásához Pécs- bányán számos frontbrigád csatlakozott, közöttük elsőként a muLt- évi forradalmi műszakban országos hírnevet szerzett Páncél front- brigád. Pécsbányán a fejtési fejteljesítmények az előirányzaton alul vannak. Legjobban itt „szó rít a cipő“. Páncél Ferenc frontibrjgádja ezért ígérte meg, hogy a pártkongresszust az előírt 5.5 csille helyett hat csillés fejteljesít- ménmyel köszönti. „Az adott szó vaióra- váltása becsület kérdése“ — igy vélekedik a Páncél brigád. Ezt tart ia szem előtt Páncél Ferenc csapatvezető is, amikor a munkát úgy szervezi, hogy az minél nagyobb eredményre vezessen. Mindegyik vájár megkezdett pász- táját viszi végig és így mindig a már jólismert munkahelyre kerül visz sza. Amikor a fejtésben keményebb beágyazás bukkan fel, gondoskodik arról, hogy a nagyobb teljesítményű szovjet fejtőkaliapácso- ka-t itt használják. — Ügyel arra, hogy a fejtés a-lsó és felső kijáratai mindig kellő időre elkészüljenek, mert ez megrövidíti a fa- bekészítés útját, köny- nyíti a fejtésből a szén továbbítását. A folyamatos munkát segíti az is, hogy egy-két társával már műszak közbon beikészíti a másnapra szükséges ácso- latfa egyrészét. Sokat időzik Páncél Ferenc csapatvezető a fejtésben, az egyes vájárok munkahelyein. Ilyenkor szeretettel foglalkozik bányásztársaival. Legutóbb BUtner Ferenc vájárnak adott a nagy szaktuoiást igénylő talpgerendaácsalásra vonatkozóan hasznos tanácsokat. A brigád tagjai szeretik, becsülik csapatvezetőjüket. Ezt példáz za Szabó Illés csillés esete is. Szabó Illés a csapat neveltje. A sztahanovista címet is itt érdemelte ki. Amikor lejárt éves szerződése, mégis otthagyta a bányát. De a szíve visz- szsihúzta régi harcostársaihoz, a Páncél brigádhoz. A brigád örömmel fogadta, — visszajött a fiúnk — mondotta Páncél Ferenc. — Együtt a régi gárda, ismét elsők leszünk — fogadtak meg a .többiek. A Páncél csapat állja a szavát. Több és jobb szenet ad a hazának. Március 23-án reggelig 5.5 csillés fejteljesít- mény-eiőirányzatát 8.05 csillére emelte. A pala- tartalmat a megtűrt 2.3 alatt tartja. Kiváló eredményével a Páncél-brigád újra első a pécsbányai frontbrigá- aok versenyében. Építkezzünk o’csábban, gyorsabban Megyénk (pi’őipara elölt is meg növekedett f 'dalok állnak. Komló, Meszes és a családiházak, építése, a különböző nt zógazdasági létesítmények komoly erőpróbát jelentenek az építőipar műszaki vezetőinek, fizi. kai dolgozóinak és nem utolsósorban a tervezőknek. Az építőipari vállalatok — olvashatjuk a Központi Statisztikai Hivatal jelentését az 0953. évi népgazdasági terv teljesítéséről — az 1953-as évben önköltségcsökkentési tea-vüket nem teljesítették. Igen, még ma is drágán épí Kezünk. E tén n sok még a feladat, mert található az építkezéseknél tervszerűt lenség, kezdve a tervezéstől a kivitelezésig. Még kevés helyen látni az új módszerek széleskörű alkalmazását, még mindig sok építőanyag megy veszendőbe. Az épi kezesek vezetői, dől. gőzöl előtt nagyon sokszor csak az építkezések bepejezésének határideje a döntő szempont és megfeledkeznek arról, hogy bár fontos az épületek mielőbbi elkészülése, de nem közömbös, hogy 1000 forintokkal többe vagy kevesebbe kerül. Az építőipar' előtt fontos feladat, hogy gyorsabbá és olcsóbbá tegyük az építkezést. Ez sok műszaki vezetőt, mérnököt, igazgatót, és fizikai dolgozót késztet gondolkodásra, teltekre. Az- utóbbi hetekben születtek tettek és tervek e feladat végrehajtására. Erről beszélnek az alábbiakban az építőipar vezetői. K \RS4Y ÁRPÁD, műszak? o. v. helyettes É. M. 73/3 Építőipari Vállalat, Komló — A takarékosság és önköltség- csökkentés terén februárban 'értünk el némi eredményt. 7.600 forint értékű anyagot takarítottunk meg. Az építkezés olcsóbbá tételére a közeljövőben bevezetünk egy újtípusú munkautalványt, amelynek egyik leg jelentősebb előnye, hogy lehetősége1 nyújt az építkezés önköltségének költségvetési tételek szerinti vizsgálatára, továbbá a feltárt hiányosságok azonnali felszámolására. Az építkezések önköltségének csök- kentéké'^ztflísá^éSsérteszi, hogy a havi önelszámolás eddigi formáját megváltoztassuk és havi operatív költségméréssé alakítsuk. A jelen- 'egi elszámolás legfőbb hibája, hogy a mérés, a vizsgálat nem tételes, nem. operatív jellegű, és így nincs vagy alig van lehetőség arra, hogy a jelentkező veszteség vagy nyereség konkrétan indokolható legyen. Emiatt nem tárhatók fel a h'bák és intézkedések sem. _ MENSCH JÓZSEF, építésvezető É. M. 49/1 Építőipari Vállalat, Komló — ötkamrás szénbunker építési munkáit vezetem. Fontos feladatnak tekintem, hogy olcsóbban és gyorsabban építkezzünk. Az alapozáshoz szükséges vasbetoncölöpök egy részét az Erőmű sa'akbeton előgyártó üzemében a másik részét pedig a helyszínen készítettük el. Ezzel a módszerrel időt és anyagot takarítottunk meg. mert, a helyszínen nem kellett nagyobb méretű előgyártó üzemet lélesíteni és ennek ellenére is gyorsabban készültek el a vasbeton cölöpök. Az építkezés első ütemének meggyorsítása érdekében a szükséges földmunkát egyelőre csak a cölöpök körül az alapozásnak megfelelően végezzük, a többi részét pedig a pillérek elkészülte után. így a munkát nem akadályozza a nagymennyiségj föld, mert ezt csak később termeljüK ki. A?, építkezés további szakaszában bevezetjük a szalagszerű építést. Ezzel a munkát egyenletessé és folyamatossá tesszük. A brigádok részére állandó munkaterepet biztosítunk és a zsúfoltság elkerülésére először az 1-es, 3-as, 5-ös kamrákat, később pedig a 2-es és 4-es kamrák építési munkáit végezzük. A gépesítés jó felhasználásával az alapok betonozását négy fő végezte: egy gépkezelő, két adagoló és egy bedolgozó. A megkevert betont két futószalaggal egyenesen a munkahelyre szállítottuk. így igyekszünk gyorsabbá és olcsóbbá tenni az építkezést. EMR1CH FERENC, főépítésvezető Meszes — Elsősorban a gépesítés fokozottabb kihasználásával, a munkák jobb megszervezésével, az egy főre eső termelékenység fokozásával akarjuk elérni, hogy gyorsabban és olcsóbban építsünk. Ennek érdekében bevezettük munkahelyen az egy ősz- szegben való munkautalványozást, amelynek egyik nagy előnye, hogy egy bizonyos munkafolyamat elvégzését a brigádnak egyszerre utalványozzuk. Az utalványozás előtt a brigádvezetővel megbeszéljük a müTermészetesen az elmondottak nem ölelik fel az építkezések gyorsabbá és olcsóbbá tételének minden kérdését. A későn érkezett és sok esetben pon taLan kivitelezési tervek ugyanúgy gátolják a folyamatos, egyenletes munkát, drágítják az építkezést, mint a rpunkaközbeni terv- rnödosításoik. Ebből az következik, hogy az építőipar önköltség- ,csökkentése nemcsak a munkát elvégzők, de a munkát megtervezők leiadata is. Ezek az eredményeik, — „melyekről Karsay Nrpad, Mensch József és Emrich Ferenc beszédek — a kongresz- szusi munkaverseny sorén születtek. A további eredményekre is szaki feltételeket, a gépesítést, a munka elvégzésének határidejét, a munkáért járó bért. Ez komoly jelentőségű, mert a brigád előre ismeri az elvégzendő feladatot és jobban megszervezik a munkát. De hozzájárul ez a munkafegyelem szilárdításához is. Nagy gondot fordítunk a jövőben a gyengébb képzettségű szakmunkások továbbképzésére, hogy növekedjen szaktudásuk és ezzel párhuzamosan termelékenységük is. van biztató kilátás, de azt is tudni kell, hogy az építőipar önköltségcsökkentése nem kampányfeladat, hanem ál- ’andó munka, amelyért az ead i ginéi sokkai 1 ebbet kell tenni, hogy mielőbb arról számolhasson be az építőipar az egész országnak, hogy az önköltségcsökkentési tervet teljesíti, ______ Sz. L.
