Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-17 / 64. szám
1954 MÁRCIUS 17 N A P C ö .i LEVELEZŐINK ÍRJÁK „Sürgősen változtassanak a jelenlegi tűrhetetlen abraktárolási rendszeren!“ Március 13-án pártvezetőségi ülésen foglalkoztunk gazdaságunk, a Pécsi Állami Gazdaság problémáival. Beszámoltattuk a gazdaság főállattenyész tőjét és igazgatóját és mindketten kijelentették, hogy a gazdaság abrak takarmányhiány- nyal küzd. Elmondották, hogy jelenlegi kész •etünk mindössze öt fél vagon abrak és Ugyanakkor, ha csak a* életfenntartó takarmányt számoljuk, — a szükséglet 87 mázsa uaponta. Készletünk csupán hat napra elegendő. Értesítettük illetékes igazgatóságunkat ~7 de ők nem tudnak részünkre abraktakarmányt biztosítani. Veszélyben van sertéstenyésztésünk és hizlaldánk, tehenészetünk, amelynek Pécs tejellátása a feladata. A dolgozók bére a takarmányhiány következtében előállott termékcsökkenés következtében ugyancsak csökkent. Azt hihetné valaki, hogy az egész országban nincs sehol takarmány — ezért szűkölködik vele a pécsi gazdaság. Ez nem így van! Minisztériumok hibájából egyes helyeken nagy unennyiségeket tárolnak hosszú ideig — ugyanakkor más helyen alig van mit etetni. Gazdaságunk egyik szakembere megbízást kapott a begyűjtési minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok abraktakarmány felülvizsgálatára. Megállapította, hogy Oroszlón is és Gödreszentmár- tonban is 60—60 va- gonos készlet áll tartalékban! Gazdaságunk az elmúlt évben túlteljesítette sertéshizlalási és tejtermelési terveit, jó munkánkért három ízben kaptuk meg és még cna is őrizzük az élüzem kitüntetést. Ha azonban a minisztériumok nem változtatnak ezen a lehetetlen abrak-tárolási rendszeren — amely egyik helyen bőséget, másik helyen takarmányszűkét idéz elő, — veszélyben forog tervünk teljesítése. Kérjük intézkedésüket! MÁTÉ JÓZSEF párttitkár. „Rendbehoztuk legelőinket“ Községünk legelőit a kormánypro- ^oinm megjelenése előtti években efhanyagolták az állattartó gazdák. 4 gondatlanság következtében any- nVira elgyomosodtak, elbokrosodtak, •*°gy a jószág inkább kirándulni járt Csuic ki, mint legelni. A falu dolgozó parasztjai elhatá- r°zták, hogy míg a földek a tavaszi Unkákra rendesen megszikkadnak, ~~ addig rendbeteszik a legelőt. Az elhatározást tett követte, naponta !obb, mint százhúsz férfi, asszony hdult ki a legelőkre kapával, baltár *aí, ásóval — és megkezdték a letelő tavaszi ápolását. A bokrokat kivágták, a vakondtúrásokat elegyen- tették. A kivágott bokrok egy részét a vízmosásokba hordták, hogy elősegítve az iszaposodást, megakadályozzák nagyobbodásukat és megvédjék a fűtermő területet — a többit elégették. A négy napi munka eredményét majd a nyáron mérhetjük le. Ha holdanként csak két mázsával lesz nagyobb a fűtermés, — ez is majd két és fél vagon takarmányt jelent. Benkő József irányításával tehát hasznos dolgot csináltak a legelőjavító gazdák, akik közül különösen kitűnt Vancsa Ferenc, Kovács József és Lieb János, mert családjukból egyszerre hárman is segítettek. HEGEDŰS DÉNES levelező, Bakóca. Egyszerre nyolc fogatos eke szántja a földet a kisjakabialval Úttörő tsz-ben A kisjakabfalvai Úttörő termelő- szövetkezetben egyszerre nyolc foga- toseke forgatja a földet és készíti elő a tavaszbúza magágyát. A termelőszövetkezet tagsága a napokban két új családdal gyarapodott. Az egyik belépő, Kleny Frigyes ács — éppen nagy szükség volt rá. Eddig pénzt kellett adni egy ke- réktalpalásért is, és napokig kellett várni, míg elkészült valami. A tsz elhatározta, hogy a tavaszi munkák jó elvégzése mellett azzal is készül a pártkongresszusra, hogy határidő előtt beadnak két és fél mázsa hízottsertést és nyolcat augusztus 31-ig külön meghízlalnak az államnak. LOVÁSZ JÓZSEF levelező, Kis jakabf alva. „Közvetlenül is kivesszük részünket a mezőgazdaság fejlesztéséből“ Az állami gazdaságok, gépállomások patronálásából vállalatunk, a 21. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói is ki akarják venni részüket. A kapcsolatok megteremtése érdekében kiutaztunk a bári és a bogádmind- szenti állami gazdaságokba és jegyzőkönyvbe foglaltuk, hogy az erő- és munkagépek folyamatos üzemeltetéséhez miben járulhatunk hozzá. Segíteni kívánunk a két állami gazdaságnak a munkagépek állandó javításában, segítünk egyes hiányzó alkatrészek beszerzésében, elvégezzük az adagolók és porlasztók helyes beállítását, támogatjuk az újítási mozgalmukat. Nagyobb tapasztalatunkkal hozzásegítjük ahhoz a két patronált állami gazdaságot, hogy a gépek időszakos szemléjére a legjob-j ban készülhessen fel. SÁNTHA GYULA diszpécser, Ápoljuk ős** veíísciuLel! A Központi Veze- tőség és a Minisztertanács közös határozata a mezőgazdasági termelés fellendítéséről külön felhívja a figyelmet a legfontosabb növény, a kenyéngialbona, a búza, a roes termesztésére. Mi, a Sátorhelyi Bék'> Őre Állami Gazdaságban arra törekszünk, hogy a megnagyobbodott vetésterületünkről is magasabb termésátlagokat takarítsunk be a kenyérgabona-félékből, mint az elmúlt esztendőkben és ezzel is hozzájáruljunk az ország kenyere biztosításához. A kenyérgabonatermés biztosításának most egyik legfontosabb munkája a tavaszbúza gyors elvetése melilett a gyengén áttelelt őszi búzák, rozsok és általában őszi gabonaneműek tavaszi növényápolása. A ml gazdaságunknak 2500 holdon felüli őszi gabonavetése van — búza, rozs, árpa vegyest és azon dolgozunk, hogy erről a hatalmas területről a hengere- aési-fogasoilási munkák elvégzésével több termést takarítsunk be, mint amennyit tervünk előír. A növényápolási miunikák során első teendőnk: a rögök eltüntetése. Ezért, mihelyt a tailaj annyira felszik- kad, hogy nem tapad a hengerre — alaposan meghengerezzük. Ezzel nemcsak a rögöket nyomjuk szét, vagy be a talajba, hanem a fagy által felszívott, az úgynevezett felfagyott részeket is visszanyomjuk a talajba és biztosítjuk a szinte levegőben lógó növény tápanyaga felvételét. — Minthogy őszi vetéseinknek sikerült a szárazság ellenére nagyüzemi módszerekkel megfelelő magágyat biz tosítanunk — elsősorban azokat a vetéseket hengerezzük meg, amelyek kelése az ősszel megindult, és ahol fennforog a felfagyás veszélye. Hengerrel dolgozzuk be a fejtrágyának szánt műtrágya felét is. A növényápoláshoz tartozik a gabonáknál a fej'.irágyázás. Mi a fejtrágyázás gondjának nagy részét, már a télen, elvetettük. Elvetettük a gondját azzal, hogy a tervünkben előirányzott négyszázzal szemben 476 holdra szórtunk ki komposz- tot, illetve túlérett istálló trágyát. Erre a megszórt területre természetesen most nem adunk fejtrágyát — a többire nitrogén műtrágyát szórunk. A fejtrágyázást két részletben hajtjuk végre: az első adagot, harminc kilót hengerezés előtt, a másodikat a fogasolás előtt — a növényzet fejlődésétől függően, 20—50 kiló meny nyiségben. A gyengébbeknek többet, a jobban megerősödöttek- nek kevesebbet adagolunk. őszi vetéseink általában mind igényelnek fej trágyát, ami érthető, mert a vetés előtti és utáni kedvezőtlen időjárás miatt gyengén fejlettek. — Nem csoda, — hiszen a vetéstől a mai napig mindössze 83.5 milliméter csapadék hullott, a magok elfeküdtek a földben és így fejlődésükben körülbelül két hónapra tehető elmaradás mu.atkozik. Ezt az elmaradást kell nekünk nitrogén műtrágyák adagolásával behoznunk és a növényzet fejlődését meggyorsítanunk. A fejtrágyázás és annak hengerrel, illetve fogassal történő bedolgozása után végezzük el az őszieknek talán legfontosabb ápolási munkáit, az adatolást, vagy helyesebben a gyomirtást. Azt minden gazda kívülről tud ja, hogy kapálás nélkül nem terem jól a kukoricája, de sokan elfelejtik, hogy a gabonafélék is meghálálják a tápanyag és nedvesség- elszívó gyomok kiirtását. Az acatolást az ősziek egész területén maradék nélkül elvégezzük, mert országosan a vadrepce, az acat és a repkényretek any- nyira elszaporodott, hogy jelenlétük a búza, rozs és a többi kultúrnövény művelését igen károsan befolyásolja. Az őszi vetések ápolására kijavított gépekkel felkészülten állunk. Megkezdtük a fej trágyázást és folyamatosan végezzük a'‘többi munkát is. Gazdaságunk közel 2400 hold tavaszi vetését az ősziek ápolásával egyidő- ben úgy végezzük el, hogy több vagon terven felül termelt gabonával járulhassunk hozzá népünk ellátásához. Kovács József a Sátorhelyi Béke Őre Állami Gazdaság főagronómusa, TANÍTSUK, NEVELJÜK AZ ÚJ MUNKÁSOKAT Tala;meszezéssel iavít’a földje ‘ermőerejét a köblény! Vörös Csillag tsz A Sopiana Gépgyár A Sopiana• Gépgyár a jók között is a legjobb üzemek közé tartozik. , ** Azt a szót, hogy tartozás, kevéssé ismerik az üzemben. Mégis a *ánap végén, amikor a végleges bérelszámolás történik, isimét egy névsor htrui papírra: „Normát nem teljesítők száma februárban 32.“ Ez nem új- ^leiü. Messzire nyúlik vissza, egészen a muH év közepéig, mikor először hoadhatta számos ifjúmunkás „segéd vagyok“. A segédlevél azonban rurm egyszeriben változást. Sokan messze elmaradnak a 100 százaléktól, Aerj az öntödébetf. A hibát felismerték az üzem műszaki vezetői s a jó hírnévnek örven_ szakmunkások is. Patronázs mozgalom indult a normát nem teljesítők ^Riogatására. A minisztérium bérpótlékot is adott a patronálok részére, fik munkaidő után segítették volna a fiatalokat. De hát hiába a tanító, la nem jelentkezik senki tanítványnak. Orsoics István fiolái öntő is az elmaradók közé tartozik. Mint szagából kiderül, nem szíve szerint választotta az öntő szakmát. Hosszú ideig hl a gondolatat is forgatta a fejében: „Ha lejár az előírt egy év gyakorló jfgédidő, odáthallok s átmenetileg majd segítenek otthonNem is gon- 5°if arra, ha ellesné az idősebb öntők mozdulatait, kérné tanácsukat, a ke- hete, de talán a kedve is megváltozna. A napokban gépi munkára kérte hatját. . — Itt most jobban mozog mint a földön, — mondják a. körülötte “ágozák, s művezetője is Mecseki elvtárs. — Csak az a baj, hogy ez még- neki való. Egyszerű sablonos munka. Keveset tarnál rajta, s ha új_ °°í bonyolultabb alkatrésznek készít majd magot, tanácstalan lesz. Sztepanek István nevét is a normát nem teljesítők sorában találni, vleménye szerint legutóbb azért maradt le, mert Hem. volt előkészítve ® formaszekrény. Pedig egészen más a magyarázat. Már három hete ké- **fi a szecskavágó egyik alkatrészét, mégis akkor vételez formaszekrényt, h'kor azzal már dolgozni, kellene, így természetesen kapkodva megy a hunka és gyakran nem sikerül a mag. — Az a baj> hogy nem igen gondolnak még előre ezek a fiatalok — Magyarázza Pintér elvtárs. — Ha elérkezik a műszak vége, azon vannak, >n3y minél előbb búcsút mondjanak a, műhelynek, pedig ha csak egy Va!)y fél órát szakítanának, sokmindenre megtaníthatnánk őket. De hát... Máról holnapra g. lakatosinűhclyj fiatalok sem váltak szakemberré. Itt '’"‘Ónban csak elvétve akadt elmaradó. — Az én fiaimnál is volt, hiba, — emlékezik vissza Császár János hővezető. — De én, ha csak tehetem, ott forgolódom a. közelükben. Előlem húr nem rejthetik el a munkájukat, s ha valahol nem „klappol'* valami, Megmutatom, hogyan lehet, boldogulni. Rubir.szki János és Balta Imre sem teljesítette tanuló idejének lepje után két hónapig a normáját. De vem voltak restek. Mentek az iro- hiba, s Császár Jánosnak kellett menni segíteni. Talán az öntödében is megtennék ezt a fiatalok, ha látnák, milyen pbyszerű, vasasnak huni, gépeket ké&züeni. a mezőgazdaságnak. De “"rs. aki mosf, eu a tudatot elmélyítené a fiatalok között. A DISZ-nek fjálene itt lépéseket tenni. Ezzel azonban még „nem ér rá törődni“. A jult évben megválasztott vezetőség még az adminisztráció berkeiben ke- "s*. hogy kik a DISZ tagok. .. Helyesen ismerte fel ezeket a hibáikat, az új pártvezetőség. „Vezetö- Jgi ülésen beszéljük meg, hogyan akarjuk megjavítani a DISZ munká. _ mondja Laki József párttitkár. — Jólképzett, munkájáért felelőssé- p,ej érző fiatalt választunk titkárnak s azt tűzzük a legfőbb feladatuk s « hogy tehetségükhöz és erejükhöz mérten vállaljanak részt a kongresz- cűsi. versenyhien. .. Ezek helyes lépések. A pártvezetőségnek még azt kell elmélyítenie a yf'Jalokban, hogy legelső a politikai munka, s az adminisztráció csak psőbb következik. Ha az új DISZ vezetőség állandóan napirenden tart- a fiatalok teljesítményeinek ismertetését, az elmaradók bírálatát, kar , arosan megszűnik a Sopiana Gépgyárban a normát nem teljesítő ifik A Pécsi Bőrgyár TTj borfajtákat készítenek most az üzemben, s ezzel egy időben több új dolgozó került a bőrgyárba. Az új munkások nagyobb része fiatal nő, kissé idegenkedve lépték át a gyárkaput. Az üzem vezetői már ismerik az új dolgozók első benyomásait s hogy a „rokonszenv" minél előbb kialakuljon az üzem iránt, a régi szakmunkások mellé osztották be a fiatalokat. Gépek zajától, sürgölődő, forgolódó emberektől forgalmas a boxos műhely. Az egyik asztalnál piros festék kerül lapos kefék nyomán a bőr felszínére, amott párát szór a föcsölő. A nagy csarnok végében préselő gépek mozdulnak meg lomhán bizo nyos időközökben. A több tonnával egymásranehezedő lapjaik közül fényesre simított bőrlapok kerülnek ki. Az egyiknél kimért mozdulatu fiatal lány szorgoskodik, Kovács Mária. — Ügyes lány, szeretem tanítani, — meséli örömmel Rudolf Márta, aki hasonló gépen présel. — Odafigyelt mindig arra, amit magyaráztam. Legelőször a géppel ismertettem meg, hol kell kinyitni az olajcsapot, milyen nyomás kell a bőr préseléséhez. Kovács Mária már túl volt az első lépésen, amikor kezében megakadt a préskar. A bőr nagyobb része szép simára egyenletesen volt préselve, de maradt rajta egy csík. Először azt hitte, rosszul lát, de hiába meresztette a szemét, a csík nem tűnt eL Egy kicsit bűntudatosan nézett körül, de aztán látta, nem vette észre senki, s lopva oda osont a másik géphez, ahol Laugauer Magda dolgozik, mintegy lil éve. Tudta, hogy ő segít, mert már az első percekben összebarátkoztak. Úgy mutatta a csikós felsőrészbőrt, mint a rossz értesítőt a kis diák. — Mit csináljak? — kérdezte szemlesütve. — Semmi baj! Nézzük csak meg az alátét filcet. — Ott volt a baj. Az egyik elcsúszott s az elcsúszásnál keletkezett a csík. Többet ez nem fordult elő. így tanult napról-napra többet Kovács Mária, ma már 110 százalékot teljesít. Gnond Istvánné bőríestő is biztosan mozog már a munkapad mellett. — Előzőleg a Kesztyűgyárban dolgoztam, — újságolja, — de a sok üléstől fájt a hátam, ezért jöttem el. Itt van alkalmam a mozgásra. Hogyan tanultam be? Gyorsan ment. Az első napokban hosszú ideig el-el- néztem a régi dolgozókat. Az is érdekelt, mennyire mártják be a kefét a festékbe, hány mozdulattal kenik el a bőrön, egyszóval minden, ami csak hozzátartozik a munkához. Mikor megpróbáltam, nekem is ment. Ma már teljesítem a tervemet. Miközben javában folyik a munka a boxos teremben hol itt, hol ott bukkan fel egy kék overálos férfi, Kovács Gyula művezető. — A műhelyiben már nincs egyetlen száz százalékon alul teljesítő sem, pedig még alig néhány hete, hogy először kóstoltak bele a bőrszakmába. — Emlékezik vissza Kovács elvtárs. — De itt nem is lehet sokáig normán alul teljesíteni, még a légkör is más. Dekádonként rendszeresen értékeljük az elért teljesítményeket, s ezzel egyidőben a bérelszámolástól megkapjuk azt is, mennyi a teljesítmény után járó kereset. Ezt azután nemcsak mi tudjuk meg, hanem minden dolgozó, mert nagy papírra ráírjuk és kifüggesztjük. Ugyanígy egy nagy versenytáblára is felkerülnek az eredmények. A műszaki irodában érdekes statisztika szemlélteti, hogyan dolgoznak a bőrgyári munkások. Több rovatka mutatja hányán teljesítenek 200-on, 150-en felül, hányán normán alul. — Most egy kicsit rosszul állunk a normán alul teljesítőkkel, — mondja Harnik elvtárs, a főmérnök. 15—16-ra emelkedett a számuk. Persze 4—5 százalék választja el őket csak a 100-tól, de ez minket nem nyugtathat meg. Úgy segítjük most a fiatalokat, meg az új munkásokat, hogy a legjobb dolgozókat állítjuk melléjük. így akarjuk azt, hogy az első rubrika minél előbb megüresedjen. A köblényt Vörös Csillag termelőszövetkezetet tavaly még a leggyengébbek között emlegették a sásdi járásban. Nem jól szervezték meg a munkájukat és az amúgyis kevésnek bizonyuló munkáskéz a mészben szegény, sovány talajon nem tudott kielégítő termést elérni. Az idei év munkáját már másként készítették elő: a tizenegy, iparból visszatért új taggal gyarapodott csoport az ősziek■ vetésével határidőre készült el és így most a talaj termőerejének nagyobbmérvű fokozására is gondolhatnak. A járás agronómusainak tanácsára a gondos és szakszerű trágyázás mellett még a télen megkezdték 50 holdon leggyengébb talajuk mésziszap- pal való feljavítását. Erre a célra több, mint tíz vagon mésziszapot vásároltak. Hétfőn reggel már az utolsó tábla meszezéséhez kezdtek hozzá. Szorgos munka folyik az egykor elmaradó termelőszövetkezet földjein másutt is: hétfőn reggelig tíz holdon lucernát, 28 holdon pedig vörösherét f.letettek. A vetésben részt- vesznek a tsz-tagok mellett a családtagok is, mindenegyes részleg munkáját pedig egy-egy igazgatósági tag segíti. Mindez biztosítéka annak, hogy a köblényi tsz-tagok számítása beválik: holdanként két-három mázsával több termést takarítanak be a tavalyinál. (Sz. H.) Megkezdődött a tavaszi munka a mecseki szölövidéken is A közel kétezer holdas mecseki szőlőterületen és a hozzátartozó több mint kétszázholdas gyümölcsösben megindult a nyitás és a metszés. Ehhez a munkához segítséget nyúj tanak Pécs szőlészeti kutatói, agro- nómusai. A mecseki szőlősgazdáknak nagy sikerrel folyó szaktanfolyamon gyakorlati bemutatókat tartanak a helyes, termelést szabályozó metszésről. A tanfolyam több, mint 250 hallgatója 30—40-es csoportokban keresi fel a pécsi szőlészeti kutatóintézet kísérleti telepét, ahol gyű mölcsfa- és szőlőmetszésre oktatják őket a legkiválóbb szakemberek. A szőlészeti kutatóintézet munkatársai nemcsak a szakoktatásban vesznek részt. Elkészítették az egész mecseki borvidék talajáról a térképet, így ezentúl ennek alapján, a talajnak legjobban megfelelő fajtákra adják ki a szőlőtelepítési engedélyei két.
