Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

1954 MÁRCIUS 16 NÄPC8 if LEVELEZŐINK ÍRJÁK „A magas termés érdekében összekapcsoljuk az új módszereket a régiekkel“ A mi termelőszövetkezetünkben, a bólyi Kossuthban is megindult már * vetés. Eddig Kész elvtárs brigád­ig öt hold tavaszi árpát vetett el és *hogy szikkad a föld, elvetjük a többi növényt is. Most, hogy újra itt 8 vetés ideje, — szeretném elmon­dani néhány tapasztalatomat a vetés a? módszeréről, a keresztsoros ve­tésről. Amikor először hallottam róla, "vgy így nagyobb a növény tenyész- teriilete, gazdagabb termést ad, nem bitiem benne. Idegenkedtünk tőle, “e mégis megpróbáltuk. Ez ötven- e9y őszén történt. Egy pár holdat — nem emlékszem rá mennyit, — ke- re>ztsorosan vetettünk el. A fele 'tagot hosszába, a másik felét ke- 'észtbe. A termésnél aztán leesett az műnk: kettő mázsával többet adott 8 kéresztsorosan vetett a többinél. Akkor megbátorodtunk, ötven­kettő őszén valamennyi gabonaveté­sük nyolcvan százalékát keresztso- rosa« vetettük. De nemcsak egysze- Sen keresztsorosan! Olvastuk iiala- ,°í, hogy a rézsútos vetés még l°bb, hát ezt is kipróbáltuk. Ered­ménnyel — de beszéljenek helyet­tük inkább a számok: . ’Tizenöt hold rézsútosan vetett “Kidrpdnfc 25 mázsa 32 kiló átlag- érmést hozott, a keresztsorosan ve- ett 25 mázsát — ugyanolyan tala- j°n- Az őszi búzánál 420 hold terü­lten a keresztsoros vetés segítségé­vel 14 mázsa átlagtermést értünk el, de olyan táblánk is volt, egy 45 holdas, ahonnan 22 mázsa hatvanki- lenc kilót takarítottunk be. Az őszi vetések során 622 hold gabonánkból hatszázat vetettünk ke­resztsorosan, mert meggyőződtünk ennek az új módszernek hasznothaj- tó voltáról. Javasolom minden ter­melőszövetkezetnek és azoknak az egyéni gazdáknak is, akiknek van erre alkalmas táblájuk, tavaszi ka­lászosaik vetésekor —, ha mindjárt nem nagy területen is, — de pró­bálják ki a keresztsoros és a rézs­útos vetés előnyeit. Persze egyedül a keresztsoros ve­tés nem elegendő a magas terméshez, mindent adjunk meg a növénynek, amit csak megkíván. A héten meg­kezdjük az őszi vetésű növények fej­trágyázását. Először csak huszonöt kilót szórunk ki, a másik huszon­ötöt — pétisót szintén — szárbaindu- láskor. Mihelyt búzaföldjeink meg­szikkadnak, — meghengerezzük. A növényápolás nálunk nem csak a hengerezésből áll: ha kiacatosodik a tábla, tüskeböködővel kiirtjuk belő­le a gyomot is, — ne szívja el növé­nyeink tápanyagát és vizét. így kapcsoljuk össze mi a magas termés érdekében az új módszereket a régi, bevált termelési eljárásokkal. SZABÓ ISTVÁN a bólyi Kossuth tsz elnöke. „A tavaszi munkák mellett a begyűjtésben is jó munkát végzünk“ A tósjakalbitalivai dolgozó parasz­tok azzal 'készülnek a pánikongresz- sausra, hogy idejében elvégzik a ta­vaszi munkákat. Fenyősi Pál elvtárs, a mezőgazdasági álilajidóbizottság el­nöke arra tett felajánlást, hogy va­lamennyi őszi vetését időben meg- hengerezi, fogasolja. Lukács Sándor egyéni gazda már a konginessmsi verseny során meg is kezdte a tava­szi szántást, hogy minél előbb föld­be kerülhessen a mag. A tavaszi vetések mellett az ál­lam iránti kötelezettségek teljesítése sem maradit ki a felajánlásokból é6 azok teljesítéséből: Papist Ferenc egyéni gazda a második negyedév­re szánt hízottsertését előrehozatta és már március 8-án beadta — ezzel egész évi sertésbeadását teljesítette. Negyedévi tojásbeadási kötelezettsé­gének is eleget tett Felajánlásához még öt gazda csatlakozott Kenner Ödön kijelentette, hogy első lesz a versenyben: nemcsak beadásét telje­síti, de az udvarában heverő trágyát is kihordja a kongresszus napjáig ta­vaszi munkái elvégzése mellett. Alija a szavát, mert már eddig több, mint húsz kocsival kihordott. Lovász József levelező. „Tehenós/eink teljesítik Kongresszusi felajánlásaikat: emelték a fejési átlagot“ A Szentlőrinci Állat- tenyésztési Technikum tangazdaságának te­henészei a kongresszus tiszteletére lett ver- ^nyfelajánlások be­hütetes teljesítésével élezik ki szeretetüket es ragaszkodásukat pár­tunk iránt. Bár még ló egy hónap hátra van 4 kongresszus napj'i- '£> már csak négy de- Cl hiányzik a felaján- *°tt 11 literes istállóéi­ig teljesítéséhez. Ja­guár elsején még csak 8,8 liternél jártak — a verseny során ezt 10.6 literre emelték. A gazdaság tehenészei közül már többen túl is teljesítették vállalá­saikat. Idős Kanyar István kilencről a vál­lalt tizenegy helyett 13 literre emelte istálló­átlagát. Illés Mihályné pedig az újévi nyolc literről tízre — így egy literrel meghaladta azt, amit vállalt. Derekas munkát vég­zett kettőjükön kívül a többi tehenész is, akik­nek már csak egy pár deci hiányzik vállalá­saik teljesítéséhez. Or­bán István több, mint négy, Tóth Lajos, ifj. Kanyar István és Ha­lász Ferenc két és fél, Kurucz István pedig 1.2 literrel növelte te­henei istállóátlagát a kongresszusi verseny eddigi szakaszában. A gazdaság tehenészei úgy dolgoznak, hogy április 18-ra büszkén jelenthessék pártunk­nak — túlteljesítettük felajánlásainkat Neményi Ernő igazgató. „Kit rajzoljunk a csígahátra?“ Ujpetre beadásban az élen halad a villányi járás községei között A tojás- és baromfibeadás jó teljesíté­séért éppen a napokban — március 5-én — kapta meg a járási tanács vándorzászlaját. De korai az öröm: a március 8-án megjelent verseny­híradó figyelmezteti tanácselnöknőn­ket, hogy miért engedi Ujpetrét csigaháton ballagni? Most már igazán nem tudom, kit rajzoljunk a csigára — a vándor- zászlóval kitüntetett Ujpetrét, vagy a ki nem tüntetett, az események után kullogó versenyhíradó szerkesz­tőt? FODOR SÁNDORNÉ levelező. Ifjúsági találkozó a Szentegáti Kísérleti Gazdaságban fii vasárnap idegen _ járt a Szentegáti ^sérleti Gazdaság kör­tékén, nem tudta elgon- miért öltöztették uiszbe Biedermann báró , Ült kastélyát, miért megy autóbusz is a sziget- ari állomásra. Nagy nap- 4 készülteik Szentegáton. A megyed DISZ bizott- 5*8 kezdeményezésére a t^ntegáti Kísérleti Gaz- tágban a megye fiatal- C* részére ifjúsági talál­tat rendeztek, hogy ize- ‘'tőt adjanak a fiataloknak j! .fejlett agro- és zoótech- eredményeiről, hogy t^gósítsák őket a mező- *4zdaság fejlesztéséről j^uló határozat végrehaj­tóra és a tavaszi mező- JJWasági munkákra. Er- e.a találkozóra közel öt- Mz vagy talán ennél is ubb fiatal jött össze. Zsúfolásig megtelt a gazdaság kultúrterme, tűikor megkezdődött a rfakelőadás a gazdaság '‘étéről. Dr. Zilahi And- ,4s. a gazdaság vezető ^Utalója, néhány szóban üdvözölte a vendégeket és évidén elmondta, hogy a ^Sentegáti Kísérleti Gaz- .fiság állattenyésztő gaz­—s, ahol a fő ág az új- ,’pusu hidegvérű lónak a ^tenyésztése. Elmondta, ??gy közel 3000 hold föld *óz 2278 számosállatot .feftanak ás minden 1.3 <e'd szántóra egy számos- 4üat jut. A beszámoló to- ';*hbi részében elmondta ^gazdaság szervezeti fel­ütését, a munkaszerve- feteket. . Zilahi elvtárs után az 4‘*attenyésztési farm ve­lője tájékoztatta a fia­tokat az állattenyésztés helyzetéről. Előadását **akmai tanácsadásnak építette fel, amelyben el­mondta az állatok helyes takarmányozását, gondo­zását és elhelyezését. Be­szélt a silótakarmány je­lentőségéről, a zöld lucer­nával való hizlalás kísér­leteiről. Beszámolója vé­gére hagyta az újtípusú lófajta kitenyésztésének módját és a befejező rész­ben mondta el azt is, hogy a kísérleti gazdaságok 1954. évi feladata kutatá­si eredményeik bemuta­tása és széleskörű propa­gálása az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdák között. A szakmai előadásokat oktató filmmel tették vál­tozatossá. Az állatte­nyésztési előadás után le­vetítették a „Karajevói állattenyésztők" című kis filmet, amelyben részle*- teket láttak a fiatalok Stejman kutató munká­járól, a kosztrómai bőte­jelő szarvasmarha fajta kitenyésztéséről. A filmvetítés után Dán József agronó- mus elvtárs tartott élői adást a növénytermelés fontosabb kérdéseiről. Elő adása bevezetőjében a fü­ves vetésforgóról tájékoz­tatta a fiatalokat. Elmon­dotta azt, hogy saját ta­pasztalatai győzték meg arról, hogy jó termésered ményt füves vetésforgó­val lehet biztosítani, mert így a talaj szerkezete mindig a legjobb. Ismer­tette az őszi vetések fel­erősítését, a fej trágyázást, a vetés alá történő talaj­előkészítést. Elmondta, hogy tavasszal sohasem szántanak, mert a tava­szi szántás ötször kiszárad addig, míg az őszi szán­tás egvszer. i-~’-Vát azzal fejezte be, a kísér­leti gazdaságoknak az a feladatuk, hogy minden termelőszövetkezetben el­terjesszék az élenjáró mód szereket, hogy két kalász teremjen ott, ahol eddig csak egy nőtt. Az előadás után a „Növényinemesítés micsurini módszerei“ fil­met vetítették le, amely a gyümölcsfélék nemesí­tésével, a délszaki növé­nyek meghonosításával is­mertette meg a fiatalokat. Filmvetítés után a kiállí­tási teremben folytatták a tapasztalatcserét a vendé­gül látott fiatalok. A ki­állításon a gazdaság nö­vénytermelési és állatte­nyésztési eredményeit mu tatták be. A kertészet cit­rom csemetéit, különböző palántákat, búza, kukori­ca, len és egyéb magva­kat. Elkészítették a csikó jártató és edzőpálya ki­csinyített mását. A kiváló lovak fényképeit is meg­találhatták. A falon grá­f-konok, térképek, sora­koztak, amelyek szintén a gazdaság fejlődését mu­tatták. Ebéd után a látogatók a gazdaság szakemberei vezetésével elindultak gaz daságszemlére, hogy ami­ről az előadásban hallot­tak és amit a kiállításon láttak, azt a valóságban is megnézzék. A gazdaság szemle a tehénistállóban kezdődött, utána a mester séges borjúnevelőt nézték meg. Bemutatták a gaz­daság fontosabb gépeit is, a kombájnt, amely 75 em bér munkáját végzi el, a Zetort, amely sorművelés re igen alkalmas. A napi 50 hold teljesítményű szovjet Univerzál sormű­velő traktor 30 ember he­lyett dolgozik, Megnéz­ték a fiatalok Szigeti Já­nos elvtárs újítását a Hofherr traktoron: a ki­pufogócsőtől a meleg le­vegő egy csövön keresz­tül a vezető üléshez áram lik, hogy ne fázzon meg a traktoros az őszi hide­gekben, Szigeti elvtárs a traktoreke kivetőszerke­zetén is újított. Nem kéz­zel, hanem lábbal veti ki a traktoros és így mindig két kézzel kormányozhat. Legjobban tetszett a gép­szemle a mozsgói traktoros iskola hallgatóinak. Az ál­lattenyésztés fő ága a ló- tenyésztés, a gépszemáe után lóbemutató követke­zett, amelyen a Belgium­ból importált méneket és kancákat mutatták be. A gazdasági szemle-‘"“befejezése után közös szórakozás kezdődött: a kultúrteremben a „Tűz­keresztség“ című filmet vetítették, a sportpályán pedig a sásdi Petőfi és a gazdaság labdarúgó csapa ta mérte össze erejét. A filmvetítés és labdarúgó­mérkőzés után Tóth Sán­dor elvtárs, a megyei DISZ bizottság titkára kö szünetet mondott a gaz­daság vezetőségének, párt, DISZ és szakszervezeté­nek, hogy kellőképpen elő készítették és megszervez­ték az ifjúság számára rendezett tapasztalatcse­rét. Tóth elvtárs úgy ér­tékelte ezt a találkozót, hogy amit feladatul tűz­tek, azt sikerült elérni és bíznak abban, hogy ered­ménye a tavaszi mező- gazdasági munkákban, a határozat megvalósításá­ért való harcban meg is mutatkozik. A látogatást vidám tánc mulatság fejezte be. Herczegb Ilona r cAdeizáLLíiáj idán Hétfőn reggel egyre többen álltak meg a Pécsi Hús- és Tejkis­kereskedelmi Vállalat Kossuth Lajos utcai 2- es számú húsboltjának kirakata előtt. Kíván­csian, nagy érdeklődés­sel nézegették a hen­tesáruval telt kirakatot és az árleszállítást jel­ző hatalmas tábla fel­iratát: „Kormánypro- grammunk megvalósu­lásának újabb eredmé­nye." Egy pillanatig össze­hasonlították az áthú­zott régi árakat az új­jal: zsír 35 helyett 30, sertésoldalas 27 he­lyett 23, krakkói 46 he­lyett 40, thüringiai 28 helyett 22, füstölt olda­las 49 helyett 45 forint Mindez pillanatok alatt történt és utána az emberek szinte meg­rohamozták a húsból* tot, ahol a fehér munt kaícöpenyes kiszolgá­lók kora reggeltől ké­ső estig egy percre sem álltak meg a mun­kával. Akadtak olyan háziasszonyok, akik egész havi szükségle­tüket; egyszerre 5 kiló zsírt is vásároltak. Ar­cukon boldogság futott végig, hogy a mai na­pon egyszerre 25 fo­rintot takarítottak meg csak a zsíron. — A vásárló közön­ség körében milyen visszhangot váltott ki a hús- és zsiradékárak les-állítása? — tettük fel a kérdést a hús- bolt vezetőjének. Bar- tolovics Mihálynak. — Ilyen jó hangulat­ban már rég nem vá­sároltak a dolgozók, mint ma — mondotta. — örömmel vették tu­domásul a hús- és zsi­radékáruk leszállítását, ami . életszínvonalunk emelkedésének újabb kézzelfogható bizonyí­téka. Szemmel látha­tóan megnőtt a dolgo­zók vásárlási kedve. A hétfői nap általában nem szokott forgalmas lenni, mégis ma erős napunk volt, alig győz­tük a vásárlókat ki­szolgálni, olyan nagy volt az érdeklődés a leszállított áron forga- lombahozott hús- és zsiradékáruk iránt. Húsboltunkban pél­dául hétfőn déli 12 óráig összesen 140 kilo­gramm hentesárut és 150 kilogramm zsírt vásároltak a dolgozók. A vásárlókkal való be­szélgetésből, a dolgozó-- nők, a háziasszonyok nyilatkozataiból érző­dik. hogy az újabb árleszállítás a dolgozók körében nagy megelé­gedést váltott ki. — Nagy örömmel tölt el az árleszállítás — mondja Krancz Ádám- né, a Pécsi Bőrgyár boxos műhelyének dol­gozója. Az árles-álhtós azt mutatja, hogy jól dolgozunk. Mert nem s'Uóad elfelejtenünk azt, hogy az árleszál­lítást elsősorban is a termelés emelkedése, a munka termelékenysé­gének emelkedése tet­te lehetővé. Ennek eredménye az, hogy életszínvonalunk ál­landóan emelkedhet és megvalósulhat a kor- mányprogramm. — Bár tudtuk azt, hogy márciusban sor kerül a hús- és zsira­dékáruk árának le­szállítására — mondja Som Ilona, a Baranya- megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedel­mi Vállalat raktári dol­gozója, aki édesanyját tartja el, — mégis na­gyon jól esett. hogy ez már e hó 15-én be­következett. Ez lénye­ges változást jelent minden egyes család­ban az élelmiszerellá­tás terén. Ha figye­lembe vesszük azt, hogy egy családnak át­lagban havonta 4 kiló zsírra van szüksége, akkor könnyű kiszámí­tani, hogy ezentúl min­den hónapban egy ki­lóval több zsírt vásá- Tolhatunk az árleszál- litás következtében. És amennyivel olcsóbb lett a hús, annyival töb­bet és többfélét résé" Tolhatunk most. A pártkongresszusra tett vállalásaik tejesítéséért karcainak a szenlmárlnnpusztai traktorosok Mire a tavaszi napsugár eltüntette a hótakarót a szentmártonpusztai határból, már 270 hold őszi vetemény felültrágyázásával végeztek a gaz daság dolgozói. Hétfőre pedig mind az 560 hold — tavasziak alá szánt — föld talaerejét is feljavították műtrágyával. A gazdaság öt traktorosa közül négyen sztahánovisták. A négy sztahanovista vállalta, hogy társukat, Vida Sándort, aki még eddig nem érdemelte ki a legjobbaknak járó ki tűr tetést, munkájában úgy segítik, hogy ezévben ő is sztahánovista legyen. Ez egyben hozzásegíti őket kö­zős kongresszusi felajánlásuk teljesítéséhez: április 18-ig nemcsak a ko­rai, de a késői tavaszi növényeket is elvetik. A versenyben jelenleg Vida Sándor jár az élen, aki az elmúlt két nap alatt' 17 holdat szántott fel. így már neki is jelentős része van ab­ban, hogy a gazdaság jól előkészített földjén kedden reggel a borsó és zab elvetése után hozzákezdhetnek a százholdas lucernatábla bevetésé­hez, ami a nagyszámú állatállomány zöldtakarmánnyal való ellátását biztosítja majd. Sa. H, f Tegyük a traktorosok másolik otthonává a brizádszállást! Szerkesztőségünk egyik munkatár­sa március 10-én elbeszélgetett Var­ga István elvtárssal, a bólyi gépállo­más igazgatójával, aki a következő­ket mondotta: Traktorosaink már mind kimentek az erő és munkagépekkel együtt te­rületükre, vagyis most még csak a brigádszállásokra. Szántótraktor gép állomásunkon már nem is tartózko­dik. Mihelyt szikkad a föld, kezdik a munkát. A traktorosok most még a brigád- szállásokon tartózkodnak. A szállá­sok biztosítása a legnehezebb felada­tok egyike volt. A községi tanácsok sokszor nem értették meg, hogy mi­ért fontos a megfelelő pihenő. Vé- gülis a járási tanácshoz kényszerül­tünk. Az épületeket későn kaptuk meg. Ezek az öreg parasztházak pe­dig javításra szorulnak és nem ren­dezhetjük be — míg a tatarozást be nem fejezik. Sokáig nem volt en­gedélyünk, hogy kőművest alkalmaz­zunk a gépállomáson, Mikor végre engedélyt kaptunk, mindjárt munká­ba állítottuk, hogy a brigádszál láso- kat, a brigád tagjainak segítségével rendibehozza. Csak egy brigádszál­lást szerelhettünk fel: Nagynyárá- don. így egy raktár és egy kis mű­hely áll a traktorosok rendelkezésé­re. Ha a tatarozás befejeződik, min­den brigádszállást berendezünk, a felszerelésünk megvan hozzá. Jelen­leg a babarci és a töttösi épületeket javítják. Nagynyárádi traktoros brigádszál­lás. A sorbaállított ekék, vetőgépek, már messziről tudtunkra adják, hogy ez a ház a traktorosok pihenője. A traktorokat nem veri az eső, tető alatt vannak a nagy pajtáiban. De nemcsak a gépeket helyezték el gon­dosan, hanem a traktorosoknak is jól felszerelt pihenőt biztosítottak. Ha benyitjuk az ajtót, még érezni lehet a frissen gyalult asztalok, a nemrégen ké^ü’t ajtók és ablakok fenyőillatát, t z ebédlő egy nagy tiszta szoba, szórakozásra is alkal­mas. Külön hely jutott mosdónak is. Nem mehetünk el szóné’kül a hálószoba mellett sem, amely az első pillantásra kórházra emlékeztet, hófehérre húzott ágyaival. Nemcsak a lepedő, hanem maga az ágy is hófehér. A munka utáni pihenést még kel­lemesebbé teszi a nagy világvevő rádió, lemezjátszóval és hangleme­zekkel. Szép, igazán szép ez a brigádszál­lás, csak ezt a rendet, csinosságot akkor is tartsák meg, ha megindul a munka és beköltöznek a brigád tagjai. * A babaroi brigádszálláson most végzik a tatarozást. Nagyon ráfér ez a munka, ki tudja hány év óta nem törődtek azzal, hogy rendbetegyék. Jelenleg nincs ezen a szálláson sen­ki, talán éppen elmentek ebédelni, vagy Töttösre javítani, mert ennek a két épületnek a tatarozására egy- időben kerül sor, ezeket hanyagol­ták el a legjobban. Tapasztani, me­szelni kell, hogy utána a nagynyárá- dihoz hasonlóan berendezhessék. * Szép, igazán szép a nagynyárádi brigádszállás, — de ugyan mennyi idő telik el, mire a majsi, versendi, borjádi, töttösi és a babarci trakto­ros pihenők is lakhatók lesznek? Aratásra? Cséplésre? A bolyi gépállomáson a téli javí­tás mellett bizony kissé megfeled­keztek a gépek irányítóiról, a trakto rókát vezető, dupla műszakban ver­senyző emberekről. Ha a bolyi gép­állomás vezetői azt akarják, hogy a tavaszi munkákban ne legyen le­maradás, akkor ne az egy szál kő­műves gondjára hagyják, hanem mi­nél előbb hozzák rendbe, tegyék lakhatóvá a pihenőket. Ilyen ütem­ben előreláthatólag még májusban is lesz kijavítatlan brigádszállás. Nálunk nemcsak papíron legfőbb érték az ember, — tettekkel, rendes brigádszállásokkal bizonyíthatják ezt be a traktorosoknak, — a bolyi gép­állomáson is. Ezért Versenden, Ba­barcon, Borjádon és Töttösön is ha- 'adéktalanul rendezzék be, tegyék itthonocíá a traktorosok i^codik otthonát — a brigádszállási.

Next

/
Thumbnails
Contents