Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-14 / 62. szám

DUNÁNTÚLI VtlÄG PROLETÁRJAf EGYESÜLJETEKl A MAI SZAMBÁN: 1 Nemzetközi szemle (2. o.) — A minisztertanács határo­zata a hús és zsiradékárak leszállításáról <3. o.) — O. M. Malenkov elvtárs találkozása választóival (3. o.) — Farkas Pétemé igazsága (4. o.) — Eredményes mun­kát végzett az egyetemi pártszervezet (5. o.) — Vásá­rolnak a bányászok (5. o.) — Pécs 1848-ban (6. o.) — Fegyverünk a nyelv (7. o.) AI MDP B ARANYAM ECYEI PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM ARA 50 FILLER VASÁRNAP, 1934 MÁRCIUS 14 MÁRCIUS IS Százhat esztendő távolából, egy 'omor, bús, de mégis verőfénytoe Emelkedő évszázad után, ma ismét hérciusra emlékezünk. 1848. március 15. Egy dátum, de ügyben felejthetetlen nap népünk •önénetében. Ezen a napon a száza­dok súlya alatt összeverődött felhő- Wiegből tör*, ki a nap fénylő sugara » ennek az egyetlen napnak fény- főnében lombbá fakadt a régen ivó rügy: a magyar szabadság. Egy 't'ip és naggyá nőtt a nemzet: a tét- lpn tespedés, a szolgaság álma meg­int. s a fásult tagokba új tetterő üldözött. 1848 a népek tavasza. A népek sza fdságvágyá kapta szárnyaira 1848- f n a ^zél, hogy végigvigye Páris Bécs utcáin, hozzánk is eljuttas­sa. És a magyar nép hallgatott a tavaszi szellő lágy susogására... A ködös, esőtől lucskos pesti utcákon Megindult a nép szabadságának ki­hívására ... 1848 március 15-e a magyar sza­badság napja. Ez az a nap, amikor a magyar nép megunva az évszáza­dos jármot, megunva a szolgaságot nagy tettekre szánta el magát. Es e tettek mezején az iránytmutató, a bangadó, az ifjúság volt. Néhány tíJú: jogász, költő, orvos, hírlapíró, otthagyva az íróasztalt, a tantermet. 'Megindult az utcán, s a nép követte őket. A hullámzó tömeg, mely más­kor rejtélyes és homályos volt, meg v:'ágosódött attól a fénytől, melyet az ifjak lelkesedése szemkáprázta- tdiag szórt feléje. És ez a szemkáp­ráztató fény a szabadság napja volt a szabadságé, melynek nagyszerűsé­gig , győzelmes fennségét vlharozta Petőfi „Talpra magyar'‘-ja, melyet 6rák a.ott megtanult a forradalmi lfiúság és mindazok, akiknek drága v°lt a magyar nép szabadsága. Meg*aruilta a magyar nép a „Talp­ra magvar"-t, hisz ebből a versből Etette meg először, hogy mi a haza. A magyar népnek nem volt hazája, bazáji csak az uraknak és nemesek- nek volt Az elnyomott magyar nép. f 'eg’enézettebb, a legszegényebb r fagkitarzítottabo magyar nép nem tbdta, mi a haza. í> Petőfi lelkekr pújtó versében az új haza, a parasz­tok, munkások hazája hívta a ma­gyar népet, a tettekre kész hős ma­gyar népet. Erre a napra emlékezünk, büszkén dohogó szívvel gondolunk arra a di- időszakra, amelynek e nap kez­detét jelentette. Mert 1848 március nemcsak a forradalom kezdete­ik dátumát jelenti, hanem az egész dicső szabadságharcot. Ha március 15-re gondolunk, eszünkbe jut Pe- í®fi, Kossuth, Táncsics, a forrada- l°m vezérel, de eszünkbe jutnak azok a győzelmes csaták is, amelye­ket a magyar szabfdsagharoban a jegyár nép vívott. A szabadságharc h’éres zivatara végigöntözte drága 2la§yar hazánkat. 1848 március 15- an a magyar szabadság vetését kezdték meg a márciusi fiatalok. A szabadságharc legendás és hősi küzdelmei, diadalmas csatái nem ve­zettek győzelemre. A magyar nép ha­zájából ismét börtön leit és csaknem a8y évszázadra börtön is maradt. A magyar népet hátbatámadták el- 'Wiségei, a nemzetközi reakció Ösz- fzefogott, hogy a szabadság ne bont bassa ki győzelmes szárnyait. Bitófák árnyéka, temetői csend b *}út a magyar hazára, melynek h npPe megpróbálta rabláncait lev« bi... Be mégsem volt hiábavaló a küz­delem, a véráldoza*. Amint a hosszú kemény tél után eljön a nap, ami­kor az éltető napsugár életet önt az a'Vő fák rügyeibe, «mint a tavaszi bar virágzóvá teszi a magyar róná­kat, úgy jött el a mi népünk életé­ben is a szabadság győzelmes nap­ló« Nem Páris és nem Bécs felöl jött az új nap éltető fénye, hanem kelet­ről. Sztálingrád, Moszkva, Kiev, Le­ningrad csataterei felől Jött diadalmas szárnyalással a Vö­rös Hadsereg győzelmes fegyvereivel, zászlóival és eszméivel. Mert 1848 március 15 és 1945 április negyediké egymástól el nem választható. 1848. a magyar szabadságharc: a befejezet len szimfónia, mely csak előszele volt az örök magyar álomnak: a szabad, független Magyarországnak 1945 április negyediké a szimfónia Eennséges befejezése: a magyar nép évszázados szabadságküzdelmének végső győzelme. Ma, amikor szocializmust építő ifjúságunk kegyelettel áldoz 48 em- 'ékének, és amikor az ifjúság mel­lett a mi szemünkbe is könny szö­kik: a büszkeség könnye, tanulnunk kell a magyar történelem e dicső napjainak történetéből. És úgy kell tanulnunk, hogy ez az emlékezel egyben kötelez Is. A haza és a nép lángoló szeretete az, amire elsősor­ban is kötelez az emlékezés. A haza hő szeretetét, az évszázadokon át elnyomott, ma már a szabadság győ­zelmes útján haladó hős magyar nép szeretetét kell elsősorban megtanul­nunk. Amikor 1848-ra emlékezünk szemünk előtt kell tartanunk Rá­kosi elvtárs mondását: „Mi jogos örökösei, egyenes folytatói vagyunk mindannak, ami ezeréves történel­münkben haladó, életképes és jö­vőbe mutató.“ A magyar ifjúságnál* és az egész magyar népnek tanulnia kell a már­ciusi fiataloktól. Tanulnia kelj ások-, tói, akik ezer veszély között is fel­ismerve az' igaz utat, megindultak azon, bármily áldozatba került is. Ma. amikor a dicső elődök útját foly tatva, a szabad magvar hazában ül magyar életet építünk, erőt és pél­dát kell merítenünk 48 örökségéből És ha erőt és példát merítünk 48 örökéből, bizton győzelmes lesz az út, melyen járunk, melynek végső célja a még szebb, a még boldogabb magyar haza! A magyar ifjúság és az egész magyar nép 1945, a felszabadulás óta új úton jár. A dicső Vörös Had­sereg segítségével lerázta a bilincset, mely évszázadok óta vérezte szabad­ságra vágyó kezét és ma már a sza­badság fényében építi új hazáját De ebben az országépítésben, ebben a hatalmas, a magyar nép egész jö vőjére kiható új harcban nagy fel­adatokkal kell megbirkóznia. E nagv feladatok nagy hőstetteket kívánnak egész dolgozó népünktől. És e nagv feladatok között jogos és méltó, hogy °gy-egy pillanatra visszanézzünk: visszanézzünk azokra a ' harcokra azokra a küzdelmes napokra, amikor dicső elődeink a mi utunkat akar­ták járni, amikor dicső elődeink is megpróbálták szebbé, boldogabbá lenni a magyar életet. Amint egy Írónk írta a múltban, „A költő és a művész csak akkor képes alkotni, teremteni, ha ihletett benyomásait felidézi lelkében; a nemzetek is csak akkor képesek teremteni szépet és ragyot, ha a nagy nemzeti lelkese­dés perceit felfrissítik." Ezért fris­sítjük fel ma újra az emlékezés, a dicső lelkesedés tüzét, mert mi, 48 méltó örökösei, Petőfi, Kossuth és Táncsics zászlajának továbbvívöi. szépet és nagyot: az új szocialista Magyarországot akarjuk megterem­teni! Az alkotás hevében égünk: trakto­rok zaja veri fel a békésen szunnyadót hősök áztatta magyar rónát, zakatoló gépek zaja adja a kísérőzenét ahhoz a nagyszerű, fennséges szimfóniához melyben emberré lett az ember, sza­baddá a rab, ahhoz a szimfóniához melyben majdan a világ minden el­nyomott népe a szabadság éltető tü- zébeo éli a maga boldog életét! Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a gépállomások élenjáró dolgozóinak országos tanácskozásán — A gépállomások élenjáró dol­gozóinak országos tanácskozását azért hívtuk össze most, közvetle­nül a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy így húzzuk alá a gépál­lomások munkájának fontosságát és mégegyszer felhívjuk figyelmüket en­nek a feladatnak fontosságára, mely előttük áll — mondotta Rákosi Má­tyás elvtárs. — Pártunk és kormányunk hatá­rozata a mezőgazdaság fejlesztésére a legközelebbi esztendőkben nép­gazdaságunk kulcskérdése, egész to­vábbi fejlődésünk egyik legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság hoza­mának emelésével is növeljük né­pünk anyagi jólétét. — A mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban nagy feladat hárul a gépállomásokra. Jelentékeny részben az ő jó munkájuktól függ terveink megvalósulásának sikere. A gépál­lomások munkájának jelentőségét emeli az a körülmény, hogy a késői tavasz miatt rövid időre torlódnak össze a tavaszi mezőgazdasági mun­kák és elvégzésükben sokkal na­gyobb szerep vár a gépállomásokra, mint a megelőző esztendőkben. A decemberben elhatározott mezőgaz­dasági fejlesztés végrehajtása való­jában most a tavaszi «munkákkal ve­szi kezdetét s a gépállomások ered­ményes munkájától függ. hogy a végrehajtás jól kezdődjék. Pártunk és kormányunk határozatainak meg­felelően a gépállomások az idén hét­szerannyi munkát fognak végezni az egyénileg dolgozó parasztok számára, mint tavaly. Ebből viszont az kö­vetkezik, hogy sok tíz- és százezer egyénileg dolgozó paraszt az idén veszi először igénybe a gépállomá­sok segítségét, s nem szabad meg- tötrénnie, hogy a paraszti tömegek rossz tapasztalatokat szerezzenek, hogy csalódjanak: ellenkezőleg, «min­dent meg kell tenni arra, hogy jó munkával meggyőzzük őket arról, hogy érdemes és hasznos igénybe­venni a gépállomások munkáját. Ez a körülmény is arra kötelez, hogy gépállomásaink minden dolgozója feszítse meg erejét és biztosítsa, hogy a várakozásoknak a gépállomás !s meg tud felelni. — A jobb munka előfeltételei ezen a tavaszon kedvezőbbek, mint bár­mikor ezelőtt, hála a gépállomások erősödésének és az ipari üzemek natronázsának, a munkás-paraszt szövetség ez eleven, lelkes megnyi­latkozásának. így minden lehetőség megvan arra, hogy a gépállomások a rájuk váró fokozott követelmé­nyeknek meg tudjanak felelni. — Szeretném ezzel kapcsolatban aláhúzni a gépállomások munkájá­nak politikai jelentőségét: ha a gép- álU mások jól végzik munkájukat és megnyerik a dolgozó parasztság bi­zalmát, akkor ezzel fontos politikai munkát is végeznek. Hozzászoktat­ják a falu népét, a dolgozó parasz­tokat, a termelőszövetkezetek tagjait, hogy necsak akkor vegyék igénybe a gépállomásokat, amikor közvetlen gazdasági segítségre van szükségük, hanem tekintsék politikai és kultu­rális központjuknak, ahová minden­kor bizalommal és bátran fordulhat­nak tanácsért és útmutatásért. A gépállomás legyen népszerű, a falu dolgozó népe tekintse legjobb segítő­jének és barátjának. Az ilyen gép­állomások egyben a legjobb támo­gatói lesznek a szocialista építésnek a falun, mert jó munkájuk eredmé­nyeképpen megerősödnek a termelő- szövetkezetek és az egyénileg dolgo­zó parasztok is közelebb kerülnek, szorosabban tömörülnek a népi de­mokrácia állama köré, mely számuk­ra ilyen hasznos segítséget biztosít. — A gépállomás minden dolgozó­ja legyen tudatában annak, hogy a legjobb politikai munka a mezőgaz­dasági munkák jó elvégzése, és meg­fordítva: a rossz, hanyag, pontatlan munka nagy politikai károkat okoz, visszaveti egész fejlődésünket a fa­lun. Mindnyájan tudjuk, hogy nö­vekszik a jól dolgozó, jól fejlődő gépállí « nások száma. De a múlt év­ben, amikor a termelőszövetkezetek megerősítéséért folyt a harc, sokszor hallottuk azt a panaszt, hogy meny­nyi gazdasági és politikai kár szár­mazott egyes gépállomások rossz munkájából. Erről itt eddig kevés szó esett, pedig tavaly hányszor mon­dották el, hogy a szövetkezet várta a szerződésben meghatározott időre a szántótraktorokat, a növényápolás­hoz szükséges gépeket, vagy a csép­lőgépet. S ezek a gépek vagy egy­általán nem érkeztek meg, vagy egy­két órai munka után meghibásodtak és néha napokig tartott, amíg újból rendbehozták őket. Ez a tei.nelőszo- vetkezeteknek nemcsak anyagi kárt jelentett, de elkeserítette, elkedvet­lenítette a tagságot és széles táma­dási felületet nyújtott a kulákoknak a termelőszövetkezetek minden ellen­ségének. Ismétlem:- a jólvégzett gaz­dasági munka egyben a legjobb po­litikai munka. , — Az idén külön feladatot jelent a gépállomások számára a gyenge termelőszövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok segítése. A ter­melőszövetkezetek zöme azzal, hogy kiléptek belőle az elégedetlen tagok — «megerősödött. De van egy sor termelőszövetkezet, amely a kilépés miatt meggyengült. Ezeknek a szö­vetkezeteknek fokozott segítségre van szükségük, mert gyakran nagy a föld területük, kevés hozzá a munkaere­jük és emiatt különösen a növény- ápolásnál a gépállomások fokozott segítségére szorulnak. Gépállomási igazgatóink, pártszervezeteink, ezért szenteljenek külön figyelmet annak az egy-kettő, vagy három meggyen­gült termelőszövetkezetnek, mely hozzájuk tartozik. — Pártunk, megfelelően annak a fokozott jelentőségnek, melyet mező gazdaságunk fejlesztésével kapcsolat­ban a gépállomások nyertek, meg­erősíti a gépállomások pártszerveze­teit. Ezért minden gépállomás párt- szervezetének titkárát függetlenítet­tük abból a meggondolásból kiindul­va, hogy így jobban fog menni a munka, mint amikor a gépállomáso­kon politikai helyettesek dolgoztak. Ugyanakkor a gépállomások jó mun­kájáért felelőssé tettük járási párt- bizottságainkat is és határozatba vet tűk, hogy a járási pártbizottságok egyik titkára felelős a gépállomá­sok munkájáért. Külön fel kell hív­ni járási és gépállomás! pártszerve­zeteinket, hogy ők is legyenek tuda­tában azon feladatok fontosságának, mely a tavaszi munka megindulásá­A gépállomások élenjáró dolgozói országos tanácskozásának részvevői­hez többszáz táviratot küldtek a gép­állomások, tremelőszövetkezetek és dolgozó parasztok. A vasszilvágyi gépállomás traktorosai táviratukban megfogadták, úgy dolgoznak, hogy az idén elnyert élüzem-jelvény to­vábbra is náluk maradjon. A kenyé­ri gépállomás traktorosai arra tettek fogadalmat, hogy április 18-ra tel­jesítik tavaszi tervüket. Baráth Ist­ván, a csabrendeki gépállomás bri­gádvezetője a brigád nevében vál­lalta, hogy a tanácskozás szellemé­ben a tavalyihoz mérten négy szá­zalékkal csökkentik a gépkieséseket. A tanácskozás második napján el­sőnek Szőke Mátyás földművelés­ügyi miniszterhelyettes szólt hozza a beszámolóhoz. Hiányolta, hogy a tanácskozás el­ső napjának felszólalói kevaset fog­lalkoztak az eddig végzett munka fogyatékosságaival. Különösen a mi­nőség terén. A gépállomások mun­kájának eredményét azon lehet le­mérni, hogy a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa- asztok földjein, ahol a gépállomá­sok gépei dolgoznak, hogyan emel- itednek a termésátlagok. Minden más értékelés hibás« val, de különösen a legközelebbi he­tekben a gépállomásokra vár és mozgósítsák minden erejüket _e fel­adatok jó megoldására. Mozgósítsák necsák saját pártszervezetüket, de a DISZ lelkes ifjait is, akiiek jó munkájáról nem egy felszólaló már a tanácskozás folyamán elismerően emlékezett meg. Mozgósítsák a me­zőgazdasági dolgozók szakszerveze­tét. a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a tanácsok mezőgazda­sági osztályait, a termelőbizottságo­kat. Pártszervezeteink segítsenek biztosítani, hogy meglegyen a gép­állomásokon a sikeres munka min­den technikai előfeltétele: a gépek jó előkészítése és karbantartása, a szükséges üzemanyag, a pótalkatrész. De nem kevésbbé fontos, hogy a gépállomás minden dolgozója legyen tudatában munkája jelentőségének, vegyen részt a munkaversenyben, dolgozzon lelkesen, fegyelmezetten, pontosan, és érezrf, hogy rajta van nemcsak a falu, de az egész dolgozó nép szeme. Ennek viszont az az elő­feltétele, hogy a gépállomások párt­szervezeteinek kommunistái, népne­velői, titkárai világosan lássák fel­adatuk fontosságát és különösen azt tartsák szemelőtt, hogy most, a tava­szi munkák beindításánál a legköze­lebbi betekben milyen jelentős a gépállomások jó munkája. Sok elv­társunk ezt még nem ismerte fel és ezért innen szilünk hozzájuk, hogy mozgósítsák a gépállomások dolgo­zóit, gondoskodjanak róla, hogy a gépállomások olyan jó munkát vé­gezzenek, mely növeli az egész mező gazdaság hozamát, erősíti a termelő­szövetkezeteket és megkedveltet! az égyénileg dolgozó parasztsággal a gépállomásokat, a falu szocialista építésének e fontos szerveit. — A legközelebbi hetekben a gép­állomások vizsgáznak. Most fog meg mutatkozni, a munkájukon keresz­tül. mennyit fejlődtek, mennyit ja­vultak és mennyivel járulnak hozzá mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. De vizsgáznak gépállomásaink pártszer­vezetei, párttitkárai, népnevelői, kommunistái, és diszistái is, akiknek lelkes, áldozatkész, fegyelmezett, példamutatásától függ a munka si­kere. Álljanak elvtársaink minde­nütt az első sorban, ahol legnehe­zebb a munka és segítsék győzelem­re a mezőgazdaság fejlesztéséért ví­vott harcnak a tavaszi munkával most kezdődő első nagy csatáját! A gépállomások munkájában meg­lévő hibák oka a vezetés gyengesé­ge. Hiányos az ellenőrzés is. Most a legfontosabb: a gépállo­mások végezzék el gyorsan és jó mi­nőségben a tavaszi munkákat és tartsák be szigorúan azokat a sza­bályokat, amelyek biztos alapot te­remtenek arra, hogy a terméshoza­mok már ezévben jelentősen emel­kedjenek. Gondoskodni kell róla, hogy az üzemanyag már kint legyen a brigádszállásokon, illetőleg a trak­toroknál, a pótalkatrészek is közel legyenek a gépekhez és minden erő­gépre fel legyen szerelve a világítás, Minden gépállomás szervezze meg az ekevas-élesítést, továbbá az éj­szakai ellenőrzést és a pontos mű- szakváltást. Tovább kell szélesíteni a kongresszusi versenyt is. Ezután Búza Etelka, a debreceni gépállomás agronómusa és Csombor Lajos, a csurgói gépállomás igazga­tója szólalt fel. Nagy érdeklődéssel hallgatta az értekezlet Rázsó Imre egyetemi ta­nárnak, a mezőgazdasági gépkísér­leti intézet vezetőjének felszólalását, amelyben hasznos tanácsokat adott a gépállomások vezetőinek és a dol­(Folytatás a 2 oldalon) Az élenjáró gépállomási dolgozók országos tanácskozásának második napja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents