Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-09 / 57. szám
4 NSPCŐ MM MÁRCIUS 9 hBOCI-BOC! TABKÄ” Operei tbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A színházi közvélemény a „Bocwboci t*rká“-<t úgy tartja számon, mint a felszabadulás utáni ope- rettírodalom jelentős termését. „A szerzők — írja a mű egyik kritikusa — első ízben kísérelték meg a népi szokások és hagyományok színpadra vitelét és egyben elsőnek rajzolták meg méltó módon az operett sajátos eszközeivel azt a jelentős változást, amely falvaink életében végbement.'* A szakemberek ítélete ezúttal — amint a sorozatos pécsi előadások is bizonyítják, — semmiben sem tér el a közönségétől. A „könnyű műfaj'* kedvelői között egyre többen akadnak, akik a régi, ízlés- és erkölcs- romboló zenés viháncolások helyett tartaimas szórakozást várnak, a kritikusok pedig — mintegy útmutatásul a kísérletezőknek — váltig hangoztatják, hogy az operett formai könnyedségének nem szabad együtt járnia a tartalmi sekélységgel. Éppen ez a kettős igény, a közönség és a kritkusok felemelt igénye hívta életre az irodalmi módszerekkel is megközelíthető operetteket. A követelmények persze még nem lehetnek olyan magasak, mint más, hagyomány-edzette műfajoknál, hiszen a szocialista tartalmú és a realizmus követelményeit megvalósító operett napjainkban lép először az irodalmi kritika mércéje alá. Ha már mindenáron hasonlatot akarunk használni: a legsikeresebb operettek magasságába tóit mérőléc alighanem a prózai vígjáték Válláig sem ér. A „Boci-boci tanka“ sikerének okát is némiképpen abban a művészi igénytelenségben kell keresni, amely a „könnyű műfajcsaládot*' a közelmúltig jellemezte. Valószínű, ha Csizmarek Mátyás, „A borjú'* című falusi tárgyú vígjátékát nem alakítja át operetté, kevésbbé osztatlan elismeréssel találkozik. így azonban, hogy „A borjú“-ból „Boci-boci tanka'*, a vígjátékból pedig operett librettó lett, megnőttek a mű erényei és elnézőbben fogadjuk a hibáit. Csizmarek operettjének elsőrendű célja a falusi osztályharc, a középparasztok és nagygazdák ellentétének ábrázolása. Ha ezt a mondanivalót konkretizáljuk, kibomlik előttünk a cselekvésekben bővelkedő téma. Tajti Márton zsellérből lett gazdálkodó és családja lakodalomra készülődik. Egyetlen lányukat, a híres — szép Borit adják férjhez Virág Istvánhoz, a traktorállomás vezetőjéhez. A készülődés sütő-főző izgalma azonban váratlan bonyodalom mai súlyosbodik* a leendő férj nem hagyja levágatni Tajtiék csillagszemű bikaborját. Borjú nélkül lakodalom? Ilyesmire még nem volt példa a módosabb gazdák körében. Hiszen nemcsak a násznép gyomra kívánja a borjúhúst, hanem a fiatalok boldogsága is, amelyet a lóherével meg gyíkfa.rkával tűzdelt borjúszív nélkül el sem lehet képzelni. Nos, járni kezd az alvég szája, meg- kondulnak a hírharangok és Bori rangos-kardos ö)reganyja ijedten kapkod a fejéhez: mitévők legyenek? De a babonás vénasszonyokon kívül összedugják fejüket a veszedelmesebb ellenfelek is. Kispál Jóska, a menyasszony hajdani szélcsapója addig mesterkedik, míg hamis vágási engedélyt szerez, saját, feketén levágott borját kicseréli Tajtiékéval és hajszál hiján szétválasztja a fiatalokat. Amint a téma vázlatából is kiderül, a darab szerzője egy valóságos, de a társadalmi konfliktusok ilyen erejű kirobbantására alig-alig alkalmas problémán, a feketevágás elleni küzdelmen keresztül ad képet a mai faluról. A borjú levágásának kérdése szinte mammuttá dagad, elemi erőkkel telik meg, és nemcsak a fiatalok boldogsága, de még a termelőszövetkezeti mozgalom is mintegy a boci-ügy függvényévé válik. Semmi kétség: a törvény megszegése körüli bonyodalom számos mulatságos és a típusok sokoldalú ábrázolására alkalmas helyzetet teremt, a konfliktusok élessége azonban, éppen a kisebb jelentőségű probléma miatt, gyakran erőltetetten hat. Különösein érvényes ez a meglehetősen háttérbe szorított főhős, Virág István viselkedésére, aki nagyon hajlamos arra, hogy „borjú- perspektívából*' szemlélje az eseményeket, és saját sorsát is Tajtiék borjának életétől tegye függővé. Az első felvonásban bőven beszél a közérdek szabályairól és a kötelességről, ugyanakkor meg sem kísérli, hogy ‘befolyásolja Bori szüleit, akik pedig — később kiderül, — erősen hajolnának az igaz szóra. Tajtiék meggyőzése egyébként, mint a község egyik vezető emberének is, kötelessége lenne. Borihoz való viszonya sem elég világos: minduntalan felvágja a fejét, megsértődik. Amikor Kispál Jóskáék hamis feljelentését a kezébe nyomják, — talán a helyzet gyors mego’dódásának félelmében, — esze ágában sincs tiltakozni ellene, holott családi boldog-* sága is kockán forog. Ez a lélektanilag gyéren indokolható hallgatás erősen emlékeztet a .békebeli“ operett-szövegkönyvek mesterséges zavart keltő felvonásvégeire. A „Boci-boci tarka' főhősére jellemző hanyag emberábrázolás azonban nem érvényes a darab többi szereplőjére. A szószátyár, ajtó- hasadékokból leselkedő Lakzis Er- zsa és a munkáskezü. de zsarnoki haj- ]amu özvegy Csuhainé megformálása márcsak azért is komoly eredménynek számít, mivel a mai falunak ezek a jellegzetes asszonyfigurái még egyszer sem léptek ilyen „kö- rüljárhatóan" a magyar színpadra. Rajtuk kívül az érzelmesen félszeg Tajtiné és az anyósa kordájában vergődő Tajti Márton sok egyéni színnel megrajzolt alakja fog legtovább élni emlékezetünkben, bár az utóbbinál — egyéb jellemvonásai ismeretében — nem egészen értjük, miért botladozik olyan kitartóan Csuhainé papucsában, miért tűri, akár a felesége kedvéért is, a dresz- szurát és a megalázásokat? V í n c z e Ottó zenéje követésre- méltó kezdeményezés. A népzene elemeit formálta operett muzsikává. Kár azonban, hogy a lényeg helyett inkább a népdal külsőségeit, nem egyszer közismert motívumait szőtte bele az operefiirzene könnyű szövetébe; az efféle módszert semmiképpen sem helyeseibe,:jük. A szerzők közös Hibája, hogy a második és harmadik felvonás zárójelenetében a zene szinte egyeduralkodóvá válik, ami széttöri a darab szerkezeti egységét. Az említett két jelenet között egyébként jelen, ős értékbeli különbséget találunk. Míg a harmadik felvonás eredeti lakodalmas tánca szívet derítő élményt nyújt, — a színek és formák, népi szokások és dallamok csodálatos kavargásának lehetünk itt tanúi, — a kocsmai jelenetben a jó és rossz ellentétének élőképszerű és a népszínműveket idéző feldolgozását kapjuk. A dalbetétek közt lcg- meiódiikusabb a „Kislány, nyit már a gyöngyvirág'', meg a „Haragszom rád*' című, zened megoldás szempontjából pedig a Boci-boci tarka gyászindulószerű feldolgozásét és a vén- asszonyok karát emelhetjük tai,. A traktoros indulót azért tártjuk elhi- bázottnak, mert nem magyar, hanem szlovák népzenei elemekre épüli Innocent Vince Ernő dalszövegei ügyesen kapcsolódnak a prózai mondán iva/lóhoz. Néhány kivételével, mint önálló számok is előadhatók. A „Minden falu édes hazám’' kezdetű dal hamis és szentimentális szövege azonban indokolt bosszúságot okozott. Az első sor ugyanis így folytatódik: „Minden asszony édesanyám (?), De csak egy lány lesz a párom.“ Kedves kis következtetés ez, csak éppen értelmetlen. Papp István rendező főként a szatirikus elemek kiaknázására törekedett. A komolyabb jelenetek (szerelmi kettősök és elvi párharcok) játékstílusát kevésbbé tudta meggyőzővé tenni. Két apróságra hívjuk fel még a figyelmét. Az első felvonás második képében ittasan visszatérő Kosorru Lázár nem veszi észre a kocsmakert ajtaján kisurranó szolgálóját, pétiig kis hiján egymásba bot- lanak. Fecske Tóbiás és Rozika in- cselkedése az asztal tetején nem kő- vo ikezilk a szereplőik jelleméből A színészi alakítások közül mindenekelőtt B á z s a Éva Lakzis Erzsé- ját kell megemlítenünk. Báz&a ismét bebizonyította, hogy igen sokoldalú színésznő, aki nem hagyja magát beszorítani egyik szerepkörbe sem. — Jane só Jolán Csuhainé házsártos kotnyelessége mellett nem érvényesítette az öregasszony családját féltő természetét. A darab egyiik főszerepét, a nagyanyja és vőlegénye törekvéseinek metszőpontján álló Tajíi Borit Kovács Anni játszotta. Kitűnő énekhangja valamelyest kárpótolta olykor túl merev mozdulatait. A merevség és az érzelmi átélés hiánya Tomanek Nánddr alakítását jellemezte leginkább. Igaz, hogy Virág István szürkén megírt szerepe kevés módot nyújt a művészi átélésre. Tomanek könnyen 'kamatoztatható színészi adottságait főként a harmadik felvonásban éreztük, azokban a drámai pillanatokban, amikor apósával került szembe. A színház agyik legjobb jedlemszínésze. S o m- l ó Ferenc eredményesen formálta meg Tajti Mán Jón sokrétű figuráiét. Hasonló elismerés illeti B ó d i s (rént, kettős érzelmi kötöttségű játékáért. Papp István Fecske Tóbiása és Péter Gizi Rozikája egyaránt erőssége az előadásnak, bár mindkettőjük szerepe észrevehetően különválik a darab cselekményétől és a régi operettek sablonjait idézi. Papp az ügyefogyott szerelmes, Péter Gizi pedig a fokozatosan öntudatosodó kislány alakját sok elevenséggel töltötte meg. Búza Imre, a bánánybőrbe bujt kuLákfiúban csak a handabandázó, bicskanyitcgató „falu rosszát*' tudta életrekelteni; Kispál Jóska kaméleon-jelleme^ köpö- nyegforgató ravaszsága nem érvényesült. A kisebb szereplők közül K o r á n d y Dénes, Szilágyi Albert és M o n o r i Ferenc nevét jegyezzük fel. Külön e'ismerés illeti a tánckar munkáját, a tardi lakodalmas szinpompás előadáséért. A stílusos díszleteket Ütő Endre tervezte. Galsai Pongrác Békebesxélgetés Mohácson Mohácson a belvárosi leányiskola csinosan berendezett rajztermében békebeszélgetésre jöttek össze a város értelmiségi dolgozói. — Mintegy száz főnyi értelmiségi: iskolaigazgató, tanár, ügyvéd, orvos, gyógyszerész, já- rásbírósági dolgozó jelent meg, akiket dr. Csúcs László, a mohá* esi békebizottság vezetőségi tagja, a kórház szülész-főorvosa üdvözölt. Beszédében rámutatott arra. milyen nagy jelentősége van annak, hogy Mohácson ilyen nagy szómban jöt tek össze az értelmiségiek. Ez annak a jele — mondotta, — hogy értelmiségünk körében nagy az érdeklődés a békemozgalom iránt- Losonczi István, a Pécsi Jog- és Államtudományi Egyetem professzora arra kérte a megjelenteket, tegyenek javaslatot, hogyan lehetne az ilyen összejöveteleket állandó vá és még nívósabbá tenn-i. Ezután (Szörényi Olga. a pécsi zeneművészeti szakiskola -tanára, Laki György zonigorakísérete mellett dalokat adott elő, majd Szöllősá Kálmán, a megyei könyvtár vezetője a mohácsi halászok életéről szóló elbeszélését olvasta fel. Műsor után a mohácsi értelmiségiek fehérasztal mellett elbeszélgettek a béke jelentőségéről. HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? SZINHIZ: Becí-boci tarka.,. Szelvénybérlet ^.E", Guta 7 érakor. MOZIkokanth: Örs a hegyekben (5, 7, 9 érakor). Park: Visszatért szerelem (fél 5, fél 7, fél 9 érakor). Petőfi: őrs * hegyekben (fél 5, fél 7, fél 9 órakor), Jé*zerenc*ét. (Pécsszabolca): Tarkakockás (fel 6, fél 8 órakor.) Liszt-est A November 7 kuHiírqfthoobon este 7 órakor Liszt-estet tartanak a Jogi Egyetem rendezésében hanglemezekkel. Előadás A November ? kultúrotthonban este 6 érékor „Utazás a Szovjetunió térképén“ címmel előadás lesz a TTIT földrajzi szakosztályának előadéjávul. III isin* KEDD, MÁRCIUS !) 3VELETES GVOGVSZERTAUAK sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. •1: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos- ih Lajos u. 81. Tel: 23-91. 12. sz ógyszertár, Doktor Sándor utca . Telefon: 13-53. — NÉVNAP: anciska. IDÖJARASJELENTES. irható időjárás kedd estig: csük- tnő felhőzet, legfeljebb néhány he- en eső. Helyenként párásság vagy >d. Mérsékelt délkeleti-déli szél. i éjszakai lehűlés főleg keleten ősödik, a nappali hőmérséklet alig iltozik. Várható hőmérséklet i /érteik kedd reggelig a. széjvédóltebto ilyeken mínusz egy—mínusz négy, ásutt mínusz kettő—plusz egy, ilben országszerte nyolc-tizenegy k között. A fűtés alapjául szolgaló írható középhamérséklet kedden így fok felett lesz.- Tanácstagok fogadóórái. A gyárvárosi rendeltségen március 10-cn délután 5—b lig Kninaiscl Ferencnó és Bqracsi István íáostagok tartanak fogadóórát.- A 13-ARA HIRDETETT hosszú- tényi vásárt 15-én, hétfőn tartják rg.- Halálozás. Ilabier Jrnőné, szili. Simon irgit temetése 11-ón, csütörtökön * órakor E er ágon is megindult a sportélet Még az elmúlt év novemberében történt, hogy a csípős, későőszi időjárás ellenére is szorgalmasan keresték fel az egerági fiatalok raaguképítette sportpályájukat. Az idősebbek akkor megmosolyogták őket, de amikor a községi sportkör évvégi jelentésének összeállításánál kiderült, hogy Egerág 350 százalékra teljesítette 1953. évi MHK-tcrvét és ebijén az iskolások még nem is voltak benpe, idősek és fiatalok egyaránt büszkék voltak a szép eredményre. Azóta a községben sok minden történt a sport terén. Szorgalmasan tartották meg télen is a rendszeres vezetőségi üléseket, sportköri esti foglalkozásokat és miután nemrég a Pécsi Haladás sportolói jólsikerült bemutatót rendeztek, a különböző sportszakosztályokban is egyre élénkebb lett az élet. Nem volt ez mindig így E.rrrágon. Nehezen indult meg a sportmunka. Áz elmúlt év elején még ige;n sokan voltak, akik a sültgalambot várták, különböző nehézségeket emlegettek ahelyett, hogy megpróbálkoztak volna komolyan a szervezéssel. Szeptember elején azután taggyűlést hívtak össze és ezután egyszerre megváltozott minden Ege- rágon. Egyre többen hangoztatták a felszólalók közül, hogy alakítsák meg a szakosztályokat. Kutnyánszky Géza tanító, aki az elmúlt évben került a községbe és az ege- rágiak hamarosan sportköri elnöknek választották. így emlékszik vissza a taggyűlés utáni időkre: — A taggyűlés előtt mindössze t*gy labda- rűgőcsapatunk volt. E mellett hamarosan megalakítottuk a röplabda, asztalitenisz, atlé. tika és sakk szakosztályokat, ezévhen pedig a torna szakosztályt is. A következő lépés az volt., hogy sportolóknak edzési, majd versenylehetőségeket biztosítsunk. Sportpályánk már volt. mert 1951. én elején a falusi dolgozók teljesen a maguk kezemunká- jával n régi, távoleső pálya helyett a község színében új pályát építettek. Ott folytak az edzések és az MIIK-próbák. Alighogy az új szakosztályok megalakultak, a járási TSB felfigyelt munkánkra és közölte, hogy a környék falusi sportolói részére nálunk körzeti atlétikai versenyt rendez. Nagu lett erre az izgalom, hiszen atlétikai pályánk sem nőit még. Két hét volt csak n versenyig. Felkerekedtek a népnevelők, sportköri aktívák^ és ismét összetoborozták a sportot szeretőket. Az összefogás eredménye az lett, hogy a versenyre készen volt az atlétika pálya. Az egerágiak jól kezdték tehát a sportköri munkát. Az elmúlt év végéig 87 sportköri tagot szerveztek be és ezév elején megindult a verseny n 110-es létszám eléréséért. Rendkívül nagy jelentőségű volt az is, hogy havonként rendszeresen taggyűléseket és vezetőségi üléseket tartottak. Ezeken az ősz. szejöveteleken megjelentek a község vezetőemberei is. A párttitkár, tanácselnök, tanács- titkár, nemcsak tanácsokkal segítették * sportköri munkát, hanem kézzelfogható segítségekkel is. Elmondhatjuk, hogy ők i* részesei az utóbbi hónapok szép eredményeinek. A fiatalok látták, hogy törődnek velük, ezért nem csüggedtek a kezdeti ne* hézségek láttán. Megépült az atlétikai pa- lya, de nem volt felszerelés. Sebaj, a magas* ugrómércét két földbeásott oszlopra helyez* ték, maguk készítették a gránátot és mai legszükségesebb sportszereket is. . ^ Ma már nagyrészt a maguk lelkesedéséből és erejéből túl vannak a kezdeti nehézsége* ken. Időközben a járási TSB-től különböző felszereléseket kaptak és ahogy a helyi ta* nács vezetőinek sportszereiét ismerjük, biz*, tos, hogy megtalálják a sportkör további anyagig támogatásának a módját is. Ezt joggal várják az egerági fiatalok, akik 8 hosszú téli pihenőt arra használták fel, hogy felkészüljenek az idei sportversenyekre. Ele* inte az általános iskola tantermében asztali* teniszeztek, sakkoztak, sajtófoglalkozásokat és ^ szabálymagyarázó estéket rendeztek, azután a megnyíló kultúrterem adott otthont a sportolók részére. Most a sportkör vezetői azon törik a fejüket, hogy a kultúrház létesítésénél a bontási anyagból tekepályát építenek majd a sportpálya mellett. . A labdarugókat nem riasztotta el a zord téli idő és január végén elkezdték az edzéseket. Az év elején megalakult kézilabda* szakosztály tagjai is szorgalmasan látogatják az edzéseket. Egyre többen érdeklődnek a sakk iránt is és itt az idősebbek is bekap' csolódhnttak. Jellemző az egerágiak désére, hogy a télen igen szorgalmasan készülődtek a járási sakkversenyre. Eredetileg a járási TSB négyes csapatok részére * ki a versenyt és csak a végén közölte, hogy mégis hatos csapatok ihdulhntnak. Az ej?erágiaknak akkor még kevés sakkozójuk volt, de elmentek öten, mert nem akartak a versenyről elmaradni. Azóta már más 8 helyzet, mert a sakkszakosztály létszáma közel jár a húszhoz. — Tudjuk, hogy még igen sok nálunk * tennivaló — mondotta Halmi Árpád postamester. az egyik leglelkesebb vezetőségi — de mégis örülünk annak, hogy az elmV” év végén megkezdtük a munkát. Szeretnénk, ha a téli. hónapok foglalkozásainak tapaszt8# 'áfáit jól hasznosítanánk az új sporténadhan• [finden igyekezetünkkel azon leszünk, hofilt kis sportkörünkben megfelelő sportlszellemet és sportfegyelmet alakítsunk ki És ha sikerül, — mi akarjuk, hogy sikerüljön, akkor az egerági sportolók hamarosan moly szerepet játszanak majd a járás éleiében. A mieink már megmutatták áldó* zatkészspgöket és ahogp megmozgattak nál több köbméter földet a pályaépítésnek olyan erővel hárítják majd el az esetlege* akadályokat a sportkör életéből. * L ABDARUGÓCSAPATAINK vasárnap utolsó előkészületeket tartották a bajnoki rajt előtt. Lokomotiv—Szolnoki Légierők 4:2 (1:1). Lokoinotiv-pálya, 2500 néző, vezette; Papp. Nagyiramu mérkőzésen győzött a pécsi csapat. A vezető gólt a vendégek szerezték meg. Udvaros révén a félidő végén kiegyenlített a Lokomotiv. Szünet után erős iramban folytatódott a játék. Az utolsó negyedórában a^ pécsi csapat egészen játékba lendült. Göllövő; Udvaros 4, illetve Száva, Fischer. Jók: Hőger, Hegyi, Udvaros, Milosevics. illetve Huber Herbszt és Jancsik. — Pécsi Bányász— Pécsi Vörös Lobogó 2:1 (1:1). Versenv-utca 800 néző. vezette: Páldi. Az első félidő változatos játékkal telt el, mindkét csapatnak volt egy-egv jó negyedórája. második félidőben n mélvtalnjú pályán a Bőrgyár visszaesett. A játékvezető n mérkőzés végefclé Katicsot sportszerűtlenségért, Darát pedig feleselésért kiállította. Erre a Bőrgvár levonult. Göllövők: Keszler 2. illetve Hoffekker. — Pécs bánya telepi Bányász —Pécsi Haladás 6:1, Építők—D zsa Tiszti- iskola 2:0. Dózsa—Mohácsi Petőfi 4:2 (3:1) Mohács. Biztos győzelem, még több gólt is lőhetett volna a pécsi csapat. * AZ ORSZÁGOS középiskolás kosárlabdabajnokság pécsi középdöntőjében a férfi csa patoknál a pécsi Nílgy Lajos gimnázium, a női csapatoknál n budapesti Közgazdasági Technikum bizonyult a legjobbnak. Mindkét csapat résztnesz az országos döntŐmérközé- sen. Eredmények, férfi mérkőzések: Pécs— Kaposvár 56:3?, Szekszárd—Kaposvár 95:40, Pécs—Budapest 88:78, Pécs—Szekszárd 65-56 Szpkszárd—Budapest 73-.71, Budapest—Kapos', vár 85:66. A végső sorrend: 1. Pécsi Nagi) Lajos gimnázium 6 pont, 2. Szekszárdi általános gimnázium 4, 3. Budapesti Gépipin Technikum 2, 4. Kaposvári általános gimnázium 0. Női mérkőzések■ Pécs—Kaposvár 61:32. Budapest-Pécs 82:52, Budapest-*™*, szárd 82:59. Budapest—-Kaposvár 67:28 Szekszárd—Kaposvár 70:4t, Szekszárd _Pécs 68-58 Vé M »orréiul: 1. Budapesti KnzSardasátl technikum (, l’onl. 2 Szekszárdi általánn, 4, 1. Pecat Leámeu Klára 2, 4. Kapomári Köz- gazdasági 7 echmkum 0. .*. )Z, DH.SZ.if.‘o* KOSART.ABDA bajnok sayert folyo mérkőzések során n Pécsi Lo komo-tív női együttese vasárnap ^6 36 128 <>5) arányban verosé^f «ravMctt a Bncin'oe’sH Vorn, Meteor eKyiHte»efőL A mérk3zéa( Budapesten jn(szo((«k lo. „ pécsi csacsiból Arafone bizonyait n lcScredménvesebbnck. am 15 pontot dobott. 4 , KK7.n. Anp 1 bajnokságba lila,éri Buda/,eaten megrendezett naztáh/ozá merkt’zeaeken a nagypálya csapatoknál Pára. rot a Haladat nett részt. „fr<f gyengén szerepelt, a Győri VaCtál „Ta Tutabányaj ^Bányásztát W:2. a Gödöllői Dő l/ett P/"1* aranyban azennedett orré- aéget A canpnrtelső dien a. Miskolci tlaia- dusanl azemben 2:2 eredményt ért el a párat csapat. \ «í- jéjtknrdngválopofoftJ» . arányban folonvoson jrvSzö» Stockholm, bon nz Ciliiig, világbajnok Kanada ogviif (esc dlcn és ezzel megnyerte n világ c» Luropa-bajnoksagot. e 4 Pécsi Rndiő mai műsora . ^ Pécsi Rádió a 223.8 méteres Hullámhosszán sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. A magyar dolgozó nők nagy ünnepnapja után Mit láttam a héten? — Munkatársunk levele. Ribakov mozgalom a pécsi Teher- fuvar Vállalatnál. Részletek a MÁV kultúrcsoport járási kultúrlbemutatójából. Szerzője ismerős. — A Pécsi Rádió irodalmi fejtörője. Szerkeszti: Szántó Tibor. 20.00: Műsorzárás. * A PÁRIZSBAN megtartott magyar', francia tornászviadal mind a férfi, mind pedig a női csapatoknál magyar győzelem' mel végződött. A női egyéniben Keleti nes, a férfi egyéniben a francia Dot gVö' zött. .. * KÉTNAPOS sakkverejnyvezetői lynmot rendezett március 6—7-én az MTS" megbízásából a Megyei Sakk Társodalnt* Sportszövetség, melvet Balogh László. Orsz. Versenyve»‘3toi Tanács elnöke tartott- A tanfolyamon 18 pécsi és 10 vidéki rés*y vevő kapott versenyvezetői kiképzés* közülük egy első négy másod és 23 harmad; osztályú minősítést nyert. Balogh Lászl#° előadó a tanfolyam rövid ideje alatt is Sl] kerrel adta át a versenyvezetői ismereteket a hallgatóságnak, gazdag tapasztalataiból hosszú gyakorlatának tárából Az ált«ia képzett új versenyvezetők munkája hamar?* snn a megve sakk-sportja minőségi fejlődésben fog jelentkezni. A Totó 12 találatos szelvénye t. Bp. Kinizsi—Bp. Vasais 2. Salgótarján—Bp. Honvéd 3. Bp. Dózsa—Dorog 4. Diósgyőr—Győr 5. Csepel—Sztálin Vasmű ő. Rónia—Spnl 7. Genova—Fiorentina 8. Bologna—Inter 9. Legnnno—Sampdoria 10. Napoli—Lazio 11. Juventus—Torino 12. Triestina—Udinese 1 2 1 í 1 1 2 2 x 1 X 1 2:0 1:1 4:1 3:0 VJ 0:1 2:2 2:1 0:0 2:1 lit 260 ÖL házhely eladó Bárt fa- és Engel*; között. Cím: ÍNKOZ-nél. 328 * * * KOMLÓT Helyiipar Vegyes és Javító Vál* lalatn azonnali belépéssel felvesz: cipészeket. férfi és női szabókat, gumivulkaniz8*^* főleg hideg munkára szakembereket, fon»*8' szokat, vízvezeték szerelőket, bádogosok8,* vilkinyszerelőket, lakatosokat, mű köszörű®8' két, motorszerelőket, kerékpárja vítókoL kárp..fosokat. Jelentkezni lehet levélben, * fenti címre. KOMLÓT Helyiipari Vegyes és Javító Vállalat férfi és női szabó-varrógépeket béfhe vesz. Jelentkezni lehet levélben. BETONVASAT 8. 10. 12 mm méretben* ojiiiletfát, deszkát minden mennviiégben súrolunk. Pécsi Általános Építő Kisipari Szövetkezet Pécs, Snllai-u. 11. sz. Telefon: 10-3-*IVAR VÁLLALAT mérlegképes főkönyvei^* je állást változtatna főkönyvelői, revizon munkakörbe. Novák Ferenc Pécs. KÖZ^P' Deindol 4. 75 RÁDIÓ 4 lámpás, telepes, világvevő szülék eladó. Aradi vértanuk-útja 11. 7-1 _JÓK ARBANLÉVŐ Sundn cimbalmot vG% nók. Bolhoi József, Csányoszró. " KÉT ácsot, két vasbetonszerelőt, hat ^kőművest, erős fizikumú férfi segédmunkás0' kot felvesz a Bányászati Magasépítő Válj8' lat. Jelentkezni lehet: Bányatelep, André*' akna. 293 SEGÉDMUNKÁSOKAT (kubikusokat) azonnali belépéssel keres a Pécsi Gázmű, Léj£ szoszgvár-u. 11. ^(r* A MEZÖKER VÁLLALAT értesíti az barack szállítási szerződést kötött termel8' lc°L hogv az igényelt növénvvédőszert Vállalat Pécsi Nosztrótelepén. Rnjfsv 7*- * b. sz. alatt a műtrágyát padi? a Miinősz^“ Váll Kirendeltségén, Bajcsy Zs.-úf 45; szidott haladéktalanul vegyék át. Mezőkor. DUNANTŰLI NAPLÓ a Magyar Dolgozók Pártja Bnrnnvnmegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerk^ztőbi/ntt'-áír Felelős kiadó: GÁBRI MIHAIY •éliiütözh«teilen az agitáció« «unKábüd Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs. Mcgye-u. 16. Tel.: 13-32. 15-33. Előfizetési díj: havi 11.— forint Baranyomegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály-utca 10 sz. Telefon: 20-27 A nyomdáén felel: MELLES REZSŐ