Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

4 NSPCŐ MM MÁRCIUS 9 hBOCI-BOC! TABKÄ” Operei tbemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A színházi közvélemény a „Bocwboci t*rká“-<t úgy tartja szá­mon, mint a felszabadulás utáni ope- rettírodalom jelentős termését. „A szerzők — írja a mű egyik kritikusa — első ízben kísérelték meg a népi szokások és hagyományok színpadra vitelét és egyben elsőnek rajzolták meg méltó módon az operett sajátos eszközeivel azt a jelentős változást, amely falvaink életében végbement.'* A szakemberek ítélete ezúttal — amint a sorozatos pécsi előadások is bizonyítják, — semmiben sem tér el a közönségétől. A „könnyű műfaj'* kedvelői között egyre többen akad­nak, akik a régi, ízlés- és erkölcs- romboló zenés viháncolások helyett tartaimas szórakozást várnak, a kri­tikusok pedig — mintegy útmutatá­sul a kísérletezőknek — váltig han­goztatják, hogy az operett formai könnyedségének nem szabad együtt járnia a tartalmi sekélységgel. Ép­pen ez a kettős igény, a közönség és a kritkusok felemelt igénye hívta életre az irodalmi módszerekkel is megközelíthető operetteket. A követelmények persze még nem lehetnek olyan magasak, mint más, hagyomány-edzette műfajoknál, hi­szen a szocialista tartalmú és a rea­lizmus követelményeit megvalósító operett napjainkban lép először az irodalmi kritika mércéje alá. Ha már mindenáron hasonlatot akarunk használni: a legsikeresebb operet­tek magasságába tóit mérőléc alig­hanem a prózai vígjáték Válláig sem ér. A „Boci-boci tanka“ sikeré­nek okát is némiképpen abban a művészi igénytelenségben kell keres­ni, amely a „könnyű műfajcsaládot*' a közelmúltig jellemezte. Valószínű, ha Csizmarek Mátyás, „A borjú'* című falusi tárgyú vígjátékát nem alakítja át operetté, kevésbbé osztat­lan elismeréssel találkozik. így azon­ban, hogy „A borjú“-ból „Boci-boci tanka'*, a vígjátékból pedig operett librettó lett, megnőttek a mű eré­nyei és elnézőbben fogadjuk a hi­báit. Csizmarek operettjének elsőrendű célja a falusi osztályharc, a közép­parasztok és nagygazdák ellentété­nek ábrázolása. Ha ezt a mondani­valót konkretizáljuk, kibomlik előt­tünk a cselekvésekben bővelkedő téma. Tajti Márton zsellérből lett gazdálkodó és családja lakodalomra készülődik. Egyetlen lányukat, a hí­res — szép Borit adják férjhez Virág Istvánhoz, a traktorállomás vezető­jéhez. A készülődés sütő-főző iz­galma azonban váratlan bonyodalom mai súlyosbodik* a leendő férj nem hagyja levágatni Tajtiék csillag­szemű bikaborját. Borjú nélkül lako­dalom? Ilyesmire még nem volt pél­da a módosabb gazdák körében. Hi­szen nemcsak a násznép gyomra kí­vánja a borjúhúst, hanem a fiata­lok boldogsága is, amelyet a lóheré­vel meg gyíkfa.rkával tűzdelt borjú­szív nélkül el sem lehet képzelni. Nos, járni kezd az alvég szája, meg- kondulnak a hírharangok és Bori rangos-kardos ö)reganyja ijedten kap­kod a fejéhez: mitévők legyenek? De a babonás vénasszonyokon kívül összedugják fejüket a veszedelme­sebb ellenfelek is. Kispál Jóska, a menyasszony hajdani szélcsapója ad­dig mesterkedik, míg hamis vágási engedélyt szerez, saját, feketén levá­gott borját kicseréli Tajtiékéval és hajszál hiján szétválasztja a fiatalo­kat. Amint a téma vázlatából is kide­rül, a darab szerzője egy valóságos, de a társadalmi konfliktusok ilyen erejű kirobbantására alig-alig alkal­mas problémán, a feketevágás elleni küzdelmen keresztül ad képet a mai faluról. A borjú levágásának kér­dése szinte mammuttá dagad, elemi erőkkel telik meg, és nemcsak a fia­talok boldogsága, de még a termelő­szövetkezeti mozgalom is mintegy a boci-ügy függvényévé válik. Semmi kétség: a törvény megszegése körü­li bonyodalom számos mulatságos és a típusok sokoldalú ábrázolására al­kalmas helyzetet teremt, a konflik­tusok élessége azonban, éppen a ki­sebb jelentőségű probléma miatt, gyakran erőltetetten hat. Különösein érvényes ez a megle­hetősen háttérbe szorított főhős, Virág István viselkedésére, aki na­gyon hajlamos arra, hogy „borjú- perspektívából*' szemlélje az esemé­nyeket, és saját sorsát is Tajtiék borjának életétől tegye függővé. Az első felvonásban bőven beszél a köz­érdek szabályairól és a kötelesség­ről, ugyanakkor meg sem kísérli, hogy ‘befolyásolja Bori szüleit, akik pedig — később kiderül, — erősen hajolnának az igaz szóra. Tajtiék meggyőzése egyébként, mint a köz­ség egyik vezető emberének is, kö­telessége lenne. Borihoz való viszo­nya sem elég világos: minduntalan felvágja a fejét, megsértődik. Ami­kor Kispál Jóskáék hamis feljelen­tését a kezébe nyomják, — talán a helyzet gyors mego’dódásának félel­mében, — esze ágában sincs tilta­kozni ellene, holott családi boldog-* sága is kockán forog. Ez a lélekta­nilag gyéren indokolható hallgatás erősen emlékeztet a .békebeli“ ope­rett-szövegkönyvek mesterséges za­vart keltő felvonásvégeire. A „Boci-boci tarka' főhősé­re jellemző hanyag emberábrázolás azonban nem érvényes a darab töb­bi szereplőjére. A szószátyár, ajtó- hasadékokból leselkedő Lakzis Er- zsa és a munkáskezü. de zsarnoki haj- ]amu özvegy Csuhainé megformálá­sa márcsak azért is komoly ered­ménynek számít, mivel a mai falu­nak ezek a jellegzetes asszonyfigurái még egyszer sem léptek ilyen „kö- rüljárhatóan" a magyar színpadra. Rajtuk kívül az érzelmesen félszeg Tajtiné és az anyósa kordájában vergődő Tajti Márton sok egyéni színnel megrajzolt alakja fog legto­vább élni emlékezetünkben, bár az utóbbinál — egyéb jellemvonásai is­meretében — nem egészen értjük, miért botladozik olyan kitartóan Csuhainé papucsában, miért tűri, akár a felesége kedvéért is, a dresz- szurát és a megalázásokat? V í n c z e Ottó zenéje követésre- méltó kezdeményezés. A népzene ele­meit formálta operett muzsikává. Kár azonban, hogy a lényeg helyett in­kább a népdal külsőségeit, nem egy­szer közismert motívumait szőtte be­le az operefiirzene könnyű szövetébe; az efféle módszert semmiképpen sem helyeseibe,:jük. A szerzők közös Hi­bája, hogy a második és harmadik felvonás zárójelenetében a zene szin­te egyeduralkodóvá válik, ami szét­töri a darab szerkezeti egységét. Az említett két jelenet között egyébként jelen, ős értékbeli különbséget talá­lunk. Míg a harmadik felvonás ere­deti lakodalmas tánca szívet derítő élményt nyújt, — a színek és for­mák, népi szokások és dallamok cso­dálatos kavargásának lehetünk itt ta­núi, — a kocsmai jelenetben a jó és rossz ellentétének élőképszerű és a népszínműveket idéző feldolgozá­sát kapjuk. A dalbetétek közt lcg- meiódiikusabb a „Kislány, nyit már a gyöngyvirág'', meg a „Haragszom rád*' című, zened megoldás szempont­jából pedig a Boci-boci tarka gyász­indulószerű feldolgozásét és a vén- asszonyok karát emelhetjük tai,. A traktoros indulót azért tártjuk elhi- bázottnak, mert nem magyar, ha­nem szlovák népzenei elemekre épüli Innocent Vince Ernő dalszöve­gei ügyesen kapcsolódnak a prózai mondán iva/lóhoz. Néhány kivételé­vel, mint önálló számok is előadha­tók. A „Minden falu édes hazám’' kezdetű dal hamis és szentimentális szövege azonban indokolt bosszúsá­got okozott. Az első sor ugyanis így folytatódik: „Minden asszony édes­anyám (?), De csak egy lány lesz a párom.“ Kedves kis következtetés ez, csak éppen értelmetlen. Papp István rendező főként a sza­tirikus elemek kiaknázására töreke­dett. A komolyabb jelenetek (szerel­mi kettősök és elvi párharcok) já­tékstílusát kevésbbé tudta meggyő­zővé tenni. Két apróságra hívjuk fel még a figyelmét. Az első felvonás második képében ittasan visszatérő Kosorru Lázár nem veszi észre a kocsmakert ajtaján kisurranó szolgá­lóját, pétiig kis hiján egymásba bot- lanak. Fecske Tóbiás és Rozika in- cselkedése az asztal tetején nem kő- vo ikezilk a szereplőik jelleméből A színészi alakítások közül minde­nekelőtt B á z s a Éva Lakzis Erzsé- ját kell megemlítenünk. Báz&a ismét bebizonyította, hogy igen sokoldalú színésznő, aki nem hagyja magát beszorítani egyik szerepkörbe sem. — Jane só Jolán Csuhainé házsártos kotnyelessége mellett nem érvényesí­tette az öregasszony családját féltő természetét. A darab egyiik főszere­pét, a nagyanyja és vőlegénye törek­véseinek metszőpontján álló Tajíi Borit Kovács Anni játszotta. Ki­tűnő énekhangja valamelyest kárpó­tolta olykor túl merev mozdulatait. A merevség és az érzelmi átélés hiá­nya Tomanek Nánddr alakítását jellemezte leginkább. Igaz, hogy Virág István szürkén megírt szerepe kevés módot nyújt a művészi átélés­re. Tomanek könnyen 'kamatoztatha­tó színészi adottságait főként a har­madik felvonásban éreztük, azokban a drámai pillanatokban, amikor apó­sával került szembe. A színház agyik legjobb jedlemszínésze. S o m- l ó Ferenc eredményesen formálta meg Tajti Mán Jón sokrétű figurá­iét. Hasonló elismerés illeti B ó d i s (rént, kettős érzelmi kötöttségű já­tékáért. Papp István Fecske Tó­biása és Péter Gizi Rozikája egy­aránt erőssége az előadásnak, bár mindkettőjük szerepe észrevehetően különválik a darab cselekményétől és a régi operettek sablonjait idézi. Papp az ügyefogyott szerelmes, Pé­ter Gizi pedig a fokozatosan öntuda­tosodó kislány alakját sok eleven­séggel töltötte meg. Búza Imre, a bánánybőrbe bujt kuLákfiúban csak a handabandázó, bicskanyitcgató „fa­lu rosszát*' tudta életrekelteni; Kis­pál Jóska kaméleon-jelleme^ köpö- nyegforgató ravaszsága nem érvé­nyesült. A kisebb szereplők közül K o r á n d y Dénes, Szilágyi Al­bert és M o n o r i Ferenc nevét je­gyezzük fel. Külön e'ismerés illeti a tánc­kar munkáját, a tardi lakodalmas szinpompás előadáséért. A stílusos díszleteket Ütő Endre tervezte. Galsai Pongrác Békebesxélgetés Mohácson Mohácson a belvárosi leányiskola csinosan berendezett rajztermé­ben békebeszélgetésre jöttek össze a város ér­telmiségi dolgozói. — Mintegy száz főnyi ér­telmiségi: iskolaigazga­tó, tanár, ügyvéd, or­vos, gyógyszerész, já- rásbírósági dolgozó je­lent meg, akiket dr. Csúcs László, a mohá* esi békebizottság veze­tőségi tagja, a kórház szülész-főorvosa üdvö­zölt. Beszédében rámu­tatott arra. milyen nagy jelentősége van annak, hogy Mohácson ilyen nagy szómban jöt tek össze az értelmisé­giek. Ez annak a jele — mondotta, — hogy értelmiségünk körében nagy az érdeklődés a békemozgalom iránt- Losonczi István, a Pé­csi Jog- és Államtudo­mányi Egyetem pro­fesszora arra kérte a megjelenteket, tegye­nek javaslatot, hogyan lehetne az ilyen ös­szejöveteleket állandó vá és még nívósabbá tenn-i. Ezután (Szörényi Olga. a pécsi zenemű­vészeti szakiskola -ta­nára, Laki György zonigorakísérete mel­lett dalokat adott elő, majd Szöllősá Kálmán, a megyei könyvtár ve­zetője a mohácsi halá­szok életéről szóló el­beszélését olvasta fel. Műsor után a mohácsi értelmiségiek fehérasz­tal mellett elbeszélget­tek a béke jelentősé­géről. HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? SZINHIZ: Becí-boci tarka.,. Szelvénybérlet ^.E", Guta 7 érakor. MOZI­kokanth: Örs a hegyekben (5, 7, 9 érakor). Park: Visszatért szerelem (fél 5, fél 7, fél 9 érakor). Petőfi: őrs * hegyekben (fél 5, fél 7, fél 9 órakor), Jé*zerenc*ét. (Pécsszabolca): Tarkakockás (fel 6, fél 8 órakor.) Liszt-est A November 7 kuHiírqfthoobon este 7 órakor Liszt-estet tartanak a Jogi Egyetem rendezésében hanglemezekkel. Előadás A November ? kultúrotthonban este 6 érékor „Utazás a Szovjetunió térképén“ címmel előadás lesz a TTIT földrajzi szak­osztályának előadéjávul. III isin* KEDD, MÁRCIUS !) 3VELETES GVOGVSZERTAUAK sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. •1: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos- ih Lajos u. 81. Tel: 23-91. 12. sz ógyszertár, Doktor Sándor utca . Telefon: 13-53. — NÉVNAP: anciska. IDÖJARASJELENTES. irható időjárás kedd estig: csük- tnő felhőzet, legfeljebb néhány he- en eső. Helyenként párásság vagy >d. Mérsékelt délkeleti-déli szél. i éjszakai lehűlés főleg keleten ősödik, a nappali hőmérséklet alig iltozik. Várható hőmérséklet i /érte­ik kedd reggelig a. széjvédóltebto ilyeken mínusz egy—mínusz négy, ásutt mínusz kettő—plusz egy, ilben országszerte nyolc-tizenegy k között. A fűtés alapjául szolgaló írható középhamérséklet kedden így fok felett lesz.- Tanácstagok fogadóórái. A gyárvárosi rendeltségen március 10-cn délután 5—b lig Kninaiscl Ferencnó és Bqracsi István íáostagok tartanak fogadóórát.- A 13-ARA HIRDETETT hosszú- tényi vásárt 15-én, hétfőn tartják rg.- Halálozás. Ilabier Jrnőné, szili. Simon irgit temetése 11-ón, csütörtökön * órakor E er ágon is megindult a sportélet Még az elmúlt év novemberében történt, hogy a csípős, későőszi időjárás ellenére is szorgalmasan keresték fel az egerági fiatalok raaguképítette sportpályájukat. Az idősebbek akkor megmosolyogták őket, de amikor a községi sportkör évvégi jelentésének összeál­lításánál kiderült, hogy Egerág 350 száza­lékra teljesítette 1953. évi MHK-tcrvét és eb­ijén az iskolások még nem is voltak benpe, idősek és fiatalok egyaránt büszkék voltak a szép eredményre. Azóta a községben sok minden történt a sport terén. Szorgalmasan tartották meg télen is a rendszeres vezető­ségi üléseket, sportköri esti foglalkozásokat és miután nemrég a Pécsi Haladás sportolói jólsikerült bemutatót rendeztek, a különböző sportszakosztályokban is egyre élénkebb lett az élet. Nem volt ez mindig így E.rrrágon. Nehezen indult meg a sportmunka. Áz elmúlt év ele­jén még ige;n sokan voltak, akik a sült­galambot várták, különböző nehézségeket emlegettek ahelyett, hogy megpróbálkoztak volna komolyan a szervezéssel. Szeptember elején azután taggyűlést hívtak össze és ezután egyszerre megváltozott minden Ege- rágon. Egyre többen hangoztatták a felszó­lalók közül, hogy alakítsák meg a szakosz­tályokat. Kutnyánszky Géza tanító, aki az elmúlt évben került a községbe és az ege- rágiak hamarosan sportköri elnöknek válasz­tották. így emlékszik vissza a taggyűlés utáni időkre: — A taggyűlés előtt mindössze t*gy labda- rűgőcsapatunk volt. E mellett hamarosan megalakítottuk a röplabda, asztalitenisz, atlé. tika és sakk szakosztályokat, ezévhen pedig a torna szakosztályt is. A következő lépés az volt., hogy sportolóknak edzési, majd versenylehetőségeket biztosítsunk. Sportpá­lyánk már volt. mert 1951. én elején a fa­lusi dolgozók teljesen a maguk kezemunká- jával n régi, távoleső pálya helyett a köz­ség színében új pályát építettek. Ott foly­tak az edzések és az MIIK-próbák. Alighogy az új szakosztályok megalakultak, a járási TSB felfigyelt munkánkra és közölte, hogy a környék falusi sportolói részére nálunk körzeti atlétikai versenyt rendez. Nagu lett erre az izgalom, hiszen atlétikai pályánk sem nőit még. Két hét volt csak n versenyig. Felkerekedtek a népnevelők, sportköri aktí­vák^ és ismét összetoborozták a sportot sze­retőket. Az összefogás eredménye az lett, hogy a versenyre készen volt az atlétika pálya. Az egerágiak jól kezdték tehát a sport­köri munkát. Az elmúlt év végéig 87 sport­köri tagot szerveztek be és ezév elején meg­indult a verseny n 110-es létszám eléréséért. Rendkívül nagy jelentőségű volt az is, hogy havonként rendszeresen taggyűléseket és vezetőségi üléseket tartottak. Ezeken az ősz. szejöveteleken megjelentek a község vezető­emberei is. A párttitkár, tanácselnök, tanács- titkár, nemcsak tanácsokkal segítették * sportköri munkát, hanem kézzelfogható se­gítségekkel is. Elmondhatjuk, hogy ők i* részesei az utóbbi hónapok szép eredmé­nyeinek. A fiatalok látták, hogy törődnek velük, ezért nem csüggedtek a kezdeti ne* hézségek láttán. Megépült az atlétikai pa- lya, de nem volt felszerelés. Sebaj, a magas* ugrómércét két földbeásott oszlopra helyez* ték, maguk készítették a gránátot és mai legszükségesebb sportszereket is. . ^ Ma már nagyrészt a maguk lelkesedéséből és erejéből túl vannak a kezdeti nehézsége* ken. Időközben a járási TSB-től különböző felszereléseket kaptak és ahogy a helyi ta* nács vezetőinek sportszereiét ismerjük, biz*, tos, hogy megtalálják a sportkör további anyagig támogatásának a módját is. Ezt jog­gal várják az egerági fiatalok, akik 8 hosszú téli pihenőt arra használták fel, hogy felkészüljenek az idei sportversenyekre. Ele* inte az általános iskola tantermében asztali* teniszeztek, sakkoztak, sajtófoglalkozásokat és ^ szabálymagyarázó estéket rendeztek, az­után a megnyíló kultúrterem adott otthont a sportolók részére. Most a sportkör vezetői azon törik a fejüket, hogy a kultúrház léte­sítésénél a bontási anyagból tekepályát épí­tenek majd a sportpálya mellett. . A labdarugókat nem riasztotta el a zord téli idő és január végén elkezdték az ed­zéseket. Az év elején megalakult kézilabda* szakosztály tagjai is szorgalmasan látogatják az edzéseket. Egyre többen érdeklődnek a sakk iránt is és itt az idősebbek is bekap' csolódhnttak. Jellemző az egerágiak désére, hogy a télen igen szorgalmasan ké­szülődtek a járási sakkversenyre. Eredetileg a járási TSB négyes csapatok részére * ki a versenyt és csak a végén közölte, hogy mégis hatos csapatok ihdulhntnak. Az ej?e­rágiaknak akkor még kevés sakkozójuk volt, de elmentek öten, mert nem akartak a versenyről elmaradni. Azóta már más 8 helyzet, mert a sakkszakosztály létszáma kö­zel jár a húszhoz. — Tudjuk, hogy még igen sok nálunk * tennivaló — mondotta Halmi Árpád posta­mester. az egyik leglelkesebb vezetőségi — de mégis örülünk annak, hogy az elmV” év végén megkezdtük a munkát. Szeretnénk, ha a téli. hónapok foglalkozásainak tapaszt8# 'áfáit jól hasznosítanánk az új sporténadhan• [finden igyekezetünkkel azon leszünk, hofilt kis sportkörünkben megfelelő sportlszellemet és sportfegyelmet alakítsunk ki És ha sikerül, — mi akarjuk, hogy sikerüljön, akkor az egerági sportolók hamarosan moly szerepet játszanak majd a járás éleiében. A mieink már megmutatták áldó* zatkészspgöket és ahogp megmozgattak nál több köbméter földet a pályaépítésnek olyan erővel hárítják majd el az esetlege* akadályokat a sportkör életéből. * L ABDARUGÓCSAPATAINK vasárnap utolsó előkészületeket tartották a bajnoki rajt előtt. Lokomotiv—Szolnoki Légierők 4:2 (1:1). Lokoinotiv-pálya, 2500 néző, vezet­te; Papp. Nagyiramu mérkőzésen győzött a pécsi csapat. A vezető gólt a vendégek szerezték meg. Udvaros révén a félidő vé­gén kiegyenlített a Lokomotiv. Szünet után erős iramban folytatódott a játék. Az utolsó negyedórában a^ pécsi csapat egészen játékba lendült. Göllövő; Udvaros 4, illetve Száva, Fischer. Jók: Hőger, Hegyi, Udvaros, Milo­sevics. illetve Huber Herbszt és Jancsik. — Pécsi Bányász— Pécsi Vörös Lobogó 2:1 (1:1). Versenv-utca 800 néző. vezette: Páldi. Az első félidő változatos játékkal telt el, mind­két csapatnak volt egy-egv jó negyedórája. második félidőben n mélvtalnjú pályán a Bőrgyár visszaesett. A játékvezető n mér­kőzés végefclé Katicsot sportszerűtlenségért, Darát pedig feleselésért kiállította. Erre a Bőrgvár levonult. Göllövők: Keszler 2. illet­ve Hoffekker. — Pécs bánya telepi Bányász —Pécsi Haladás 6:1, Építők—D zsa Tiszti- iskola 2:0. Dózsa—Mohácsi Petőfi 4:2 (3:1) Mohács. Biztos győzelem, még több gólt is lőhetett volna a pécsi csapat. * AZ ORSZÁGOS középiskolás kosárlabda­bajnokság pécsi középdöntőjében a férfi csa patoknál a pécsi Nílgy Lajos gimnázium, a női csapatoknál n budapesti Közgazdasági Technikum bizonyult a legjobbnak. Mindkét csapat résztnesz az országos döntŐmérközé- sen. Eredmények, férfi mérkőzések: Pécs— Kaposvár 56:3?, Szekszárd—Kaposvár 95:40, Pécs—Budapest 88:78, Pécs—Szekszárd 65-56 Szpkszárd—Budapest 73-.71, Budapest—Kapos', vár 85:66. A végső sorrend: 1. Pécsi Nagi) Lajos gimnázium 6 pont, 2. Szekszárdi álta­lános gimnázium 4, 3. Budapesti Gépipin Technikum 2, 4. Kaposvári általános gimná­zium 0. Női mérkőzések■ Pécs—Kaposvár 61:32. Budapest-Pécs 82:52, Budapest-*™*, szárd 82:59. Budapest—-Kaposvár 67:28 Szek­szárd—Kaposvár 70:4t, Szekszárd _Pécs 68-58 Vé M »orréiul: 1. Budapesti KnzSardasátl technikum (, l’onl. 2 Szekszárdi általánn, 4, 1. Pecat Leámeu Klára 2, 4. Kapomári Köz- gazdasági 7 echmkum 0. .*. )Z, DH.SZ.if.‘o* KOSART.ABDA bajnok sayert folyo mérkőzések során n Pécsi Lo komo-tív női együttese vasárnap ^6 36 128 <>5) arányban verosé^f «ravMctt a Bncin'oe’sH Vorn, Meteor eKyiHte»efőL A mérk3zéa( Budapesten jn(szo((«k lo. „ pécsi csacsiból Arafone bizonyait n lcScredménvesebbnck. am 15 pontot dobott. 4 , KK7.n. Anp 1 bajnokságba lila,éri Buda/,eaten megrendezett naztáh/ozá merkt’zeaeken a nagypálya csapatoknál Pára. rot a Haladat nett részt. „fr<f gyengén szerepelt, a Győri VaCtál „Ta Tutabányaj ^Bányásztát W:2. a Gödöllői Dő l/ett P/"1* aranyban azennedett orré- aéget A canpnrtelső dien a. Miskolci tlaia- dusanl azemben 2:2 eredményt ért el a párat csapat. \ «í- jéjtknrdngválopofoftJ» . arányban folonvoson jrvSzö» Stockholm, bon nz Ciliiig, világbajnok Kanada ogviif (esc dlcn és ezzel megnyerte n világ c» Luropa-bajnoksagot. e 4 Pécsi Rndiő mai műsora . ^ Pécsi Rádió a 223.8 méteres Hullámhosszán sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Magyarnyelvű adás. A magyar dolgozó nők nagy ün­nepnapja után Mit láttam a héten? — Munkatár­sunk levele. Ribakov mozgalom a pécsi Teher- fuvar Vállalatnál. Részletek a MÁV kultúrcsoport járási kultúrlbemutatójából. Szerzője ismerős. — A Pécsi Rádió irodalmi fejtörője. Szerkeszti: Szán­tó Tibor. 20.00: Műsorzárás. * A PÁRIZSBAN megtartott magyar', francia tornászviadal mind a férfi, mind pedig a női csapatoknál magyar győzelem' mel végződött. A női egyéniben Keleti nes, a férfi egyéniben a francia Dot gVö' zött. .. * KÉTNAPOS sakkverejnyvezetői lynmot rendezett március 6—7-én az MTS" megbízásából a Megyei Sakk Társodalnt* Sportszövetség, melvet Balogh László. Orsz. Versenyve»‘3toi Tanács elnöke tartott- A tanfolyamon 18 pécsi és 10 vidéki rés*y vevő kapott versenyvezetői kiképzés* közülük egy első négy másod és 23 harmad; osztályú minősítést nyert. Balogh Lászl#° előadó a tanfolyam rövid ideje alatt is Sl] kerrel adta át a versenyvezetői ismereteket a hallgatóságnak, gazdag tapasztalataiból hosszú gyakorlatának tárából Az ált«ia képzett új versenyvezetők munkája hamar?* snn a megve sakk-sportja minőségi fejlődés­ben fog jelentkezni. A Totó 12 találatos szelvénye t. Bp. Kinizsi—Bp. Vasais 2. Salgótarján—Bp. Honvéd 3. Bp. Dózsa—Dorog 4. Diósgyőr—Győr 5. Csepel—Sztálin Vasmű ő. Rónia—Spnl 7. Genova—Fiorentina 8. Bologna—Inter 9. Legnnno—Sampdoria 10. Napoli—Lazio 11. Juventus—Torino 12. Triestina—Udinese 1 2 1 í 1 1 2 2 x 1 X 1 2:0 1:1 4:1 3:0 VJ 0:1 2:2 2:1 0:0 2:1 lit 260 ÖL házhely eladó Bárt fa- és Engel*; között. Cím: ÍNKOZ-nél. 328 * * * KOMLÓT Helyiipar Vegyes és Javító Vál* lalatn azonnali belépéssel felvesz: cipésze­ket. férfi és női szabókat, gumivulkaniz8*^* főleg hideg munkára szakembereket, fon»*8' szokat, vízvezeték szerelőket, bádogosok8,* vilkinyszerelőket, lakatosokat, mű köszörű®8' két, motorszerelőket, kerékpárja vítókoL kárp..fosokat. Jelentkezni lehet levélben, * fenti címre. KOMLÓT Helyiipari Vegyes és Javító Vál­lalat férfi és női szabó-varrógépeket béfhe vesz. Jelentkezni lehet levélben. BETONVASAT 8. 10. 12 mm méretben* ojiiiletfát, deszkát minden mennviiégben súrolunk. Pécsi Általános Építő Kisipari Szö­vetkezet Pécs, Snllai-u. 11. sz. Telefon: 10-3-*­IVAR VÁLLALAT mérlegképes főkönyvei^* je állást változtatna főkönyvelői, revizon munkakörbe. Novák Ferenc Pécs. KÖZ^P' Deindol 4. 75 RÁDIÓ 4 lámpás, telepes, világvevő szülék eladó. Aradi vértanuk-útja 11. 7-1 _­JÓK ARBANLÉVŐ Sundn cimbalmot vG% nók. Bolhoi József, Csányoszró. " KÉT ácsot, két vasbetonszerelőt, hat ^kő­művest, erős fizikumú férfi segédmunkás0' kot felvesz a Bányászati Magasépítő Válj8' lat. Jelentkezni lehet: Bányatelep, André*' akna. 293 SEGÉDMUNKÁSOKAT (kubikusokat) azon­nali belépéssel keres a Pécsi Gázmű, Léj£ szoszgvár-u. 11. ^(r* A MEZÖKER VÁLLALAT értesíti az barack szállítási szerződést kötött termel8' lc°L hogv az igényelt növénvvédőszert Vállalat Pécsi Nosztrótelepén. Rnjfsv 7*- * b. sz. alatt a műtrágyát padi? a Miinősz^“ Váll Kirendeltségén, Bajcsy Zs.-úf 45; sz­idott haladéktalanul vegyék át. Mezőkor. DUNANTŰLI NAPLÓ a Magyar Dolgozók Pártja Bnrnnvnmegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerk^ztőbi/ntt'-áír Felelős kiadó: GÁBRI MIHAIY •éliiütözh«teilen az agitáció« «unKábüd Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs. Mcgye-u. 16. Tel.: 13-32. 15-33. Előfizetési díj: havi 11.— forint Baranyomegyei Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály-utca 10 sz. Telefon: 20-27 A nyomdáén felel: MELLES REZSŐ

Next

/
Thumbnails
Contents