Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)
1954-03-10 / 58. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VtLÁQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! /--------------------------------------------------------------------------\ A MAI SZAMBÁN: A vifbunoMtiergiaipar élenjáró dolgozóinak értekezlete (2. o.) — A hidasi bányában (3. o.) — A nemzetközi nőnapon ünnepi gyűlésen kitüntettek a sokgyermekes anyákat. (3. o.) — A népmevelőmunka megjavítása elsőrendű feladat a Sopiana Gépgyár öntödéjében is (4. o.) A „juhász-professzor" (4. old.) V___________________________________________________/ AZ MDP BARANYA MEGYEI PÄRTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA xi. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1954 MÁRCIUS 10 Ki a tömegek közé! Elolvadt a hó, itt a tavasz, a szárny-vetés ideje. A néhol még víz ytt álló vagy a talajvíztől erősen sáros földek kivételével a földek sok yyütt alkalmassá váltak a szántás- ’^esre. A garéi Felszabadulás tsz holdon megkezdte a vetést, Ilii yo'-a 11 holdas somogyapáti dolgo- ? Paraszt az elmúlt napokban két t°jd földet megszántott, a patacsi "Hgozó parasztok is hozzáláttak a etéshez. Megyeszerte megindult a .arc a bőséges termésért, a na- ^J’obb termésátlagokért — a párt és ,. minisztertanács mezőgazdasági ha- yoza.ának végrehajtásáért. A nagy s&ta megkezdődött. A tegnapi elő- tezité* a ma égető tennivalója lett. "i0&t a tetteken a sor, ki a földekre '~cez tegyen mindenütt a jelszó! Pártszervezeteinknek és a népne- százainak legbensőbb, Legfon- yabb feladata: győzelemre vinni a dolgos népének nagy csatáját. ‘t2 újonnan megválasztott falusi párt “tervezetek nagy erőpróbája lesz a fútesai munka. És a sikere nagymérten at.ól függ, mennyire értik /teg ennek jelentőségét, mennyire j^ják mozgósítani a dolgozók tárcsádéit, barátait: a népnevelőket J&jtuk most a sor, hogy mindennek kézzelfoghatóan megmagyarázok «Sk a tennivalókat. Ha a falu népé- l— azt mondjuk, ki a földekre, ak- ,.°r a népnevelőknek azit, hogy ki a tjjjtegek közé, a dolgozó parasztok- L02, Ott most a helyük, ahol a mun- L3 folyik, az emberek között, fárad- ^tellanul nevelni, felvilágosítani Az e]^ és legfontosabb .tennivaló: siklósán ápolni az őszi vetéseket. I felfagyott őszi vetéseket, amint rá két menni a főidre, azonnal hen- rj®®ni, illetve fogasolni kell. A hen- jpezés egyúttal szétporhanyítja a ‘a8yobb rögöket, könnyebb lesz Jkkjd az aratás, megőrzi a kapott Júvességet, visszanyomja a felfalt növényt. A fogasolást csákóit övezzék el, ahol a búza vagy rozs megerősödve telelt ki, mert künkben a zsengébb növényeket kiszag SWa. De az őszi vetések megeresi- yenek legfontosabb módszere, a íej- LjfSyázás. A tavaszi fej trágyázással Jjknyen felvehető tápanyagokat ?tenk a növénynek, ezzel segítjük PQrs fejlődését. Erre a kemény tél i őszi szárazság miatt igen nagy ^kkség van. A mozsgói népnevelők ^tenként a fejtrágyázás fontoeságá- rv beszélgetnek a dolgozó parasz- J^al, megmagyarázzák nekik, hogy milyen sokat segíthetnek a na- y°bb termés elérésében. A faluban is idegenkednek ettől, mindenki *sz.ül a fejtrágyázásra és amint ’ív. kézzel kiszórják a vetésre. |Az őszi vetések megerősí.ése mel- jjv* sürgős feladat a tavaszbúza mi- korábban való elvetése. A nép- 6velők magyarázzák meg: ma már ^Vult szólás-mondás, hegy a „ta- .^zbúza — ravasz búza". Le tehet te is kell győzni a tavaszbúza ra- J^ságát, a megfelelő agrotechnikai Járások alkalmazásával. A népne- ®lők terjesszék ezeket a dolgozó padlók között. Tudósaink és a gyárát bebizonyította, hogy a tavaszba vetéséhez nem kell várná na- vobb felmelegedésre, mert a csírájához kitavaszodáskor is elég me- y® vám. Az őszi szántást gondosan Autózzák, vagy fogasolják és ezt (Tómban követheti a velőgép. A ve- otriagot gyommentesen, tisztán kell - földibe tenni, az üszögfertőzésit pe- ^ csávázással kerülhetjük el. , A tavaszbúza vetése nagyon je- ^tös. Ettől függ a legfontosabb ke- ^Jérgabona, a búza vetéstervének élesítése. Ezért minden dolgozó pacainak kötelessége harcolni, hisz Cől függ a nagyobb darab kenyér, életszínvonal emelkedése, deegy- áh kinek-kinek egyéni érdeke is. ^SVanis a tavaszbúza sikértartalma Nyobb, mint az őszi búzáé, tehá' J°bb minőségű kenyérrel és liszttel tedjuk ellátni az országot. Ugyanikor tavaszbúza vetéssel kell pó- az őszi vetés során előfordult '’Riasztásokat! Idejében, jó minőségben minden talpalatnyi földet vessünk be. Egyes járásokban elterjedt az a nézet, hogy nem lehet még mindenütt vetni, ezért ráérünk még. A párt és a minisztertanács határozata a vetés idejének megválasztását a községi agronómusakna bizta. Tehát nem egy egész járás adottságait kell figye lembe venni, hanem a községét. Népnevelőink harcoljanak azért, hogy a tsz-ek, dolgozó parasztok a lehetőséghez mérten minél előbb hozzálássanak a munkához és ne más községek helyzetéből induljanak ki. A jó termés néha órákon múlik, mert ha ssőt kap a vetés, ez akár két mázsával is növelheti a termést. És ugyanígy, minden huzavona egy-két mázsát ellop a dolgozók asztaláról. Sok helyen lucerna és lóhere vetőmag- hiány van. A népnevelők harcoljanak azért, hogy a dolgozó parasztok ad- iák kölcsön egymásnak feleslegüket. Az esetleges kihasználatlan tartalékterületeket azonnal ki kell adni a dolgozó parasztoknak, hogy minden négyszögöl föld a dolgozó lakosság ellátását szolgálja. A tavaszi munka teljes sikeréért folyó küzdelem nagyszerű eszköze a falu dolgozóinak kongresszusi versenye. Szerte a megyében arra tettek fogadalmat, hogy a kongresszus tiszteletére elvégzik időben, jó minőségben a szántás-vetést. A népnevelők szüntelenül lelkesítsék a dolgozó parasztokat felajánlások teljesítésére. A dunaszekcsői népnevelők szinte napjában felkeresik a dolgozó parasz tokát, mint amikor a felajánlásokat ‘ették meg. A határozatról, a kormány programmjáról beszélgetnek velük, mennyi mindent jelent ez a számukra, és ők ehhez tettekkel járulhatnak hozzá legjobban. Az adott szó becsületére nevelik a dolgozókat, az ország iránti kötelességre, arra, hogy a maguk asztalára is több kenyér jusson. A verseny igazán most a tavaszi munka kezdetén indul meg. Népnevelőink tartsák szemüket ezen a versenyen. Falusi pártszervezeteink és népnevelőink tehát nagy feladatok előtt állnak. Ezt a munkát új módon kell megoldani. Népnevelőink eddig sokszor felhívták, utasitották a dolgozókat. Pedig az agitáció nem felszó- ’ítás a tettekre, hanem meggyőzés, megértetés. A szó legszorosabb értelmében vett nevelőmunka. Tehát azt magyarázzák meg, hogy miért van szükség a gyors szántás-vetésre, miért van szükség a terméshozam emelésére, a több kenyérgabonára, a mezőgazdasági határozat végrehajtására. Ezzel öntudatukat növelik, amely arra serkenti őket, hogy hiány talanul elvégezzék munkájukat hogy szfvvel-lélekkel harcoljanak a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért. A népnevelők munkája ne legyen egyoldalú beszélgetés, ne csak a népnevelők beszéljenek. Eszmecserét folytassanak a dolgozó parasztokkal, vitatkozzanak, hangozzanak el érvek és ellenérvek, fejtse Icá mtn- denki^a saját véleményét. Az a népnevelőmunka, amikor a népnevelő nemcsak tanít, hanem tanul is az emberektől, meghallgatja véleményű két, nézetüket, de meggyőzi őket a maga, a párt igazáról. Erre a beszélgetésre van most szükség, hogy a oártszervezetek közelebb kerüljenek a dolgozókhoz, meghallgassák véleményüket, panaszaikat és gyorsan Intézkedhessenek. A népnevelők jobb, az élethez közelebb álló és színvonalasabb agitá- ciójához meg kell javítani a párt- szervezetek irányító munkáját is. A pártszervezeteknek gondolni kell arra, hagy a népnevelők rendszeresen összegyűljenek, kicseréljék tapasztalataikat és a pártvezetőség ellássa őket helyi érvekkel. A pártvezetőség legyen gazdája a népnevelőknek határozza meg mindenkor az agitáció feladatait, tájékoztassa erről a népnevelőket. És ami nagyon fontos' agitáljon most minden kommunista, akár népnevelő, akár nem. A tavasz! munka sikere nemcsak a népnevelők ügye, — minden kommunistáé. A pártvezetőségek irányításával mozgó sítsáfc őket erre a nagy feladatra népünk szebb, jobb életének javára. Újabb községekben kezdték ine$? a szitu tatst — Mecsekaljdn már az ái*|>át vetik Vetik a Uvaixi árpái Mec»«kalján Bár vasárnap és hétfőn is sűrűn szemerkélt az cső — a mecsekaljai gazdák megkezdték a koratavaszi növények, — a tavaszi árpa vetését. Hétfőin három dolgozó paraszt vetett a szárazabb, déli lejtésű táblákba. Józsa Lajos ezer négyszögölön, Herendi Ferenc egy kis magyar holdon. Markó János pedig 850 négyszögölön vetette el a tavaszi árpát. Több gazda megkezdte a tavasziak alá a vetőágy elkészítését is. A mecsekaljai dolgozó parasztok tudják, — a korai vetés ritkán csal, a kései ritkán sikerül. Minél előbb teszik a magot a földbe, annál gazdagabb termést takaríthatnak be ara táskor. A királyegyházai do'gozó parasztok a szikkadt részeken megkezdték a szántást A királyegyházai -termelési bizottság tagjai nap mint nap vizsgálták a száradó földeket, mikor indulhat meg már rajtuk kártevés nélkül a tavaszi munka. A hétfői nap folyamán, amikor annyira megszikkadtak a földek, hogy baj nélkül rámehettek — a termelési bizottság tagjai és az egyéni gazdák megkezdték a szántást. Az elsők között indultak Bencze Gyula, Rubási Béla, Gyenis Ferenc, Rugási József dolgozó parasztok és ifjú Bak Ferenc, aki tavaszi árpa alá készít vetőágyat. A többi királyegyházai gazda is napról-napra vizsgálja földjét — és mihelyt felszikkad — megkezdi a munkát. A szigetvári gépállomás traktorai kedden resgel megkezdték a tavaszi munkákat Kedden, 9-én reggel a gépállomás traktorai Molványban, a termelőszövetkezet részére megkezdték a tavaszi szántást. Ugyancsak megindult Katádfán is a szántás, ahol háromholdas táblába állt be a traktor. Csertőre is megérkezett a szigetvári gépállomás traktora, ahol a községi tanács kezelésében lévő tartalék földek művelését kezdte meg. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Nőnap alkalmából a Munka Érdeméremmel tüntette ki Győri Lajosnét, szentlőrinci parasztasszonyt. A kitüntetés méltatására még visz .ozatérünk. „Megerősödtünk a télen, felkészülten fogadjuk a tavaszt" Termelőszövetkezeti levelezőink írják „Mihelyt a talaj engedi, azonnal megkezdjük a munkát“ A mezőgazdasági tervielés fellendítéséhez kormányunk minden se- gítséget megad, most rajtunk a sor, hogy az adott kedvezményeket, segítséget felhasználva, termésátlagainkat emeljük. Bízok, benne, hogy Kékeiden meg is lesz az eredmény. A munka zavartalan biztosításához már az összes mezőgazdasági szerszámokat kijavították. Ha a talaj állapota engedi, azonnal megkezdjük a munkát. De nem marad el a község az állam iránti kötelezettség teljesítésében sem. Az első negyedévi adófizetést 120 százalékra teljesítettük. A tejbeadás is 100 százalék felett van. Az egész évi vágómarhabeadásnak több, mint felét már teljesítettük. — A község két termelőszövetkezete is előrehozta sertésbeadását. így az Alkotmány tsz 60, a Petőfi-tsz pedig 50 mázsa kukorica beadásától mentesül. Nemcsak a tanács tart jó kapcsolatot az egyéni gazdákkal; hanem a termelőszövetkezetek is. A termelőszövetkezeti tagok minden egyéni gazdában a jövő tsz-tagját látják. A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából a község MSZT szervezete farsangi bált rendezett, ahol a tsz-tagok és egyéni gazdák is részt veitek. Együtt szórakoztak és emelték poharaikat egymás egészségére. Olyan hangulat lett, hogy minden vendég össze fogódzott a terem közepén és járták a kékesdiek legkedvesebb táncát, a verbunkost. MIKLÓS IMRE levelező „A kongresszusig befejezzük a tavaszi szántást“ A görcsönyi Augusz- tus 20 termelőszövetkezetnek az elmúlt évben szép eredményei voltaik, de ebiyen az évben még nagyobb eredményekről akarnak beszámolni. Ilyen gondolattal láttak munkához a fogatosok, mikor az évek óta összegyűlt trágya kihordását megkezdték és vállalták, hogy március 13-ig az összesét kihordják. Ezután pedig megkezdik a termelőszövetkezetben a szakszerű trágyakezelést Vass Ádám tsz-tag segítségével, aki most jött haza a trágyakeze- '.ési tanfolyamról. A Kongresszusi versenyben a tehenészek 3 literrel akarják emelni a fejésátlagot. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy 10 tehénnél bevezetjük az egyedi takairnányo- zást. Még nem kezd .ék meg a tavaszi szántást, vetést, de a kongresszus napjáig be akar ják fejezni, ami meg is tesz, ha minden tag úgy dolgozik, mint Karácsonyi János, Müller Lajos és Szeidl József kiváló dolgozók. Dalos Gyula a görcsönyi Augusztus 20 tsz traktorosa. „A termelőszövetkezet minden tagja ismeri a tervet“ A nagyárpádi Alkotmány termelő- szövetkezet tagjai a télen sem tétlenkedtek. Elkészítették hibátlanul a termelőszövetkezet tervét, amelyet minden tag részletesen ismer. Horváth György, a termelőszövetkezet tenyészbika-nevelője, munkája során meggyőződött arról, hogy a tenyészbikák fejlődését, edzettségét mennyire befolyásolja■ a szabványszerű takarmányozás és a kifutóban való nevelés. Az általa nevelt bikák mind egészségesek és kiválóak. Horváth György munkáját minden termelőszövetkezeti tag megbecsüli. A tsz anyakocáit Erdős Antalné . gondozta, aki olyan eredményesen dolgozott, hogy minden tsz-tag egy malacot kapott és megvan erre az évre is a hízónak való minden háznál. Tizenegy anyakocát gondoz Erdősiné. Az 53-as év utolsó negyedében fialási terve 76 malac volt, ezt 121 százalékra teljesítette. Az eredményekkel együtt hibáink is vannak, amelyek kijavításában segít a község és a termelőszövetkezet agro- nómusa, hogy többet és jobban termelhessünk VARGA GIZELLA Két hangversenyt adott Pécsett a Szovjetunió Állami Csajkovszkij Vonósnégyese Kedden délber^ Budapestről Pécsre érkeztek a Szovjetunió Állami Csajkovszkij Vonósnégyesének tagjai: Julian Szitko- veckij első hegedűs. Anton Szarojev másodhegedűs, Rudolf Bsrsaj brácsás, Jakov Szlobodkin gordonkaművész, valamint Naum Valter, a moszkvai rádió szólistája. Amikor megérkeztek Pécsre, a Nádor-szálloda halijában a zeneművészeti szakiskola növendéke virágot adott át, majd Antal György, a zeneművészeti szakiskola igazgatója Pécs város dolgozói, a szakiskola tanárai és növendékei nevében szeretette’ üdvözölte a szovjet vendégeket. Üdvözlőbeszé dében hangsúlyozta, hogy miután Pécs zenei város, a szovjet zeneművészek pécsi látogatásának kettős jelentősége van. Egyrészt azért, mert a Magyar- Szovjet Barátsági Hónap alkalmával látogattak el Pécsre, másrészt pedig azért, mert a magyarszovjet barátság ápolása és elmélyítése mellett a város közönségét külön ze nei élményben is részesítik. Hangsúlyozta, hogy hírnevük már megelőzte őket és éppen ezért a vá- ro‘- zenekedvelő közönsége biztos abban, hogy kedden este a Tiszti Klub ban megrendezendő hang verseny alkalmával olyan zenei élményben lesz része. amely hosszú ideig emlékezetes marad számára. Az ünnepélyes fogadtatás után a szovjet vonósnégyes tagjai a «Nádor étterem külön termében ünnepi ebéden vettek részt, ahol elbeszélgettek a fogadtatásukra megjelentekkel. Ebéd közben Jakov Szlobodkin egész sor kérdést tett fel Antal Györgynek és Felvégi Ferenc elv társnak, az MSZT megyei titkárának. Az iránt érdeklődött, hogy Pécsett müködik-e vonósnégyes, van-e közönsége, Pécs zenekedvelői mit szeretnek jobban, a vonósnégyest, vagy pedig a szóló-számokat, a Porcelángyárban a dolgozók örömmel vették-e. hogy ott A hangversenyt ad maja a vonósnégyes, van- e érdeklődés szereplésük iránt, Pécs város hány éves múltra tekint visz- sza. Örömmel hallgatták, hogy Pécs régi történelmi város, lakossága pedig híres zenekedvelő. A város múltja iránt olyan nagy volt az érdeklődés. hogy az eredeti tervtől, a délutáni pihenés tői eltekintettek és ebéd után azonnal elindultak megtekinteni Pécs nevezetességeit. Megtekintették a katakombákat és Pécs egyéb nevezetességeit, majd felmentek a Mecsekre, ahol a város panorámájában gyönyörködtek. A szovjet vonósnégyes tagjai délután 4 órakor el látogattak a pécsi Porcelángyárba. ahol a dolgozók részére hangversenyt adtak. A Porcelángyár dolgozói szeretettel fogad ták a szovjet zeneművészeket, akik előadásukkal páratlan művészi élményt * szereztek számukra. Este 8 órakor a Tiszti Klubba mentek, ahol nagy sikerrel szerepeltek. A közönség lelkes tapssal viszonozta a szovjet vendégek játékát, akik művészetük és tudásuk legjavát adták. A hangverseny után a szovjet zeneművészek ünnepi vacsorán vettek részt a Nádorétterem különtermében, ahol elbeszélgettek pécsi benyomásaikról, tapaszta lataikról. Ma, szerdán délelőtt folytatják útjukat Budapestre, ahol este újabb hangversenyt adnak. k
