Dunántúli Napló, 1954. március (11. évfolyam, 55-76. szám)

1954-03-09 / 57. szám

'X-iöb ó N A P C O 3 „Gazdag $ kereket kívánok a megye dől lazáinak a gazdasági és knltnrálís élet terén“ ./. 7y, Leszjuk elvtárs rádióbeszéde Baranya megye dolgozóihoz J. Ty. Leszjuk elvtárs, az OSzSzSzK kulturális ügyek minisztériumá­nak munkatársa, miután befejezte baranyai körútját, Sztálinvárosba va- utazása előtt, a pécsi rádión keresztül beszámolt pécsi, komlói és vil­lányi benyomásairól, majd. üzenetet intézett Baranya megye dolgozó né­péhez. Rádiónyilatkozatában J. Ty. Leszjuk elvtárs a következőket mon dotta: K edves barátaim! Most vagyok először Pécsett, mint. ahogyan először volt. alkalmam ellátó- Satui a Magyar Népköztársaságba. mondják, hogy az első benyo­mások mindig a legerőteljesebbek az ent-ber életében, talán a leghiveb- “ék is. Bár foglalkozom történelem­ül, de arról bizony nem tudtam, d°Oy Pécs város története ilyen ré­ti időbe nyúlik vissza. A központi székesegyház épülete, az ósdi házak, számtalan múzeumi kiállítási tárgy, tiind,megannyi beszédes emlékei an- *dk a kuliurmunkának, amely Pé- Cs*t is jellemzi. Mindez igen érdekes, de ezek mégis *:sak a múltnak emléktárgyai. Annál mkább megragadták érdeklődésemet 4 ma. élő emberek, Pécs város dol- Sozó népe, az új Magyarország épí- •®*- A város dolgozóival történi első télálkozásom pillanatától kezdve egé­szen mostani felszólalásomig, állan­dóan azt, tanulmányoztam, hogy mi- '■Ven tipikus vonásokat fedezhetek fel az 1954-es év mai magyar embc- reben. Az volt a benyomásom., hogy a dolgozók nagy érdeklődéssel for- é-Mlngk a Szovjetunió élete, annak Gazdasági és kulturális erdeményei felé. Alkalmam volt látni azt a szén kedélyes igyekezetei, amely arra irá­nyult, hogy tartalmasabbá tegyék a tiúnkát és szebbé, tartalmasabbá az eletet.. Baranya megye kultúr munkásai sokat, fáradoznak azon, hogy kielé­gítsék a lakosság kulturális igényeit, állandóan kutatják a nép nevelé­sének legeredményesebb formáit, le- GVen az a színház, zene, festészet, lrodalom vagy más. Alkalmam volt Meglátogatni a Doktor Sándor Kul- térotthont és nagy örömömre szol­gált, hogy a látogatók kulturális szükségleteinek, kielégítését is meny­nyire szem előtt tartják. Olvasóte- rem, játékterem áll a látogatók ren­delkezésére, külön termekben gya­fco; 1rolnak a képzőművészek. Nagy 0rönimel tekintettem meg a biológiai szakkört is, amely munkáját arra irá nyitja, hogy megismertesse tagjait d'Z._ élenjáró szovjet tudomány ered­ményeivel: Pavlov, Micsurin, Lepe- sihszkája tanításaival. Á kulturált pihenés és szórakozás Céljait szolgáló hasonló jellegű in­tézményekkel ismerkedhettem meg, Gátikor ellátogattam a „November 7" Kultúrolthonba és a Porcelángyár kultúrotthonába. A Porcelángyár kü lönben maga. is mély benyomásokat keltett bennem. Elsősorban termé­szetesen nem a gyártás menete, ha­nem annak eredménye érdekelt. El­bűvölt az a magas művészi tudás, melyet a készítmények tükröznek. A komlói, villányi utazás közelebb hozta hozzám a. bányászok és pa­rasztok életét. Külön fejezet volt ba­ranyai utazásom során a nép dalai­val, táncaival való megismerkedés. A nép lelkivilága ugyanis nagysze­rűen megmutatkozik a dalokban és táncokban. És én örülök, hogy bele­tekinthettem a nép lelkivilágába mé­lyebben. Örülök, hogy megláthattam a villányi kultúrcsoport egyszerű né­pi és magas művészi színvonalú mű­sorát, valamint a vasutasok öntevé­keny művészcsoportja, valóban fer­geteges táncát. Jól esett hallanom a hivatásos művészek művészetével ve­tekedő zenekar kiváló játékát. A magyar népet jellemző finom humor nyert kitűnő kifejezési for­mát. a „Boci-boci tarka“ című ope­rett előadásán, melyet a helyi szín­házban tekintettem meg. Már rég­óta volt alkalmam oly felszabadul­tan kacagni, mint ezen az előadáson. A színészek játékának magas művé­szi színvonalát nem. győzöm eléggé hangsúlyozni. Sajnos, személyesen már nem találkozhattam e nagysze­rű színészgárda tagjaival, de így a rádió hullámain keresztül szeretnék kifejezési adni a legőszintébb elis­merésemnek. Az a meggyőződésem, hogy a ma­gyar dolgozók sokoldalú munkás kul­turális életet élnek. A nép életének a talaján természetesen gyom is te­nyészik, de nem ez határozza meg a táj képét, az új Magyarország tár­sadalmi arculatát. A saját országa gazdájává vált nép megtisztítja a maga számára a földet. Most, amidőn elhagyom a megye területét, magammal viszem a Szov­jetunióba a szovjet népnek a megye dolgozóinak szeretetét és tiszteletét a Szovjetunió iránt. Búcsúzásul gaz­dag sikereket kívánok a megye dol­gozóinak a gazdasági és kulturális élet terén. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja! Éljen a magyar-szovjet ba­rátság! — fejezte be rádiónyilatko­zatát J. Ty. Leszjuk elvtárs. Ma délben érkezik Pécsre Szovjetunió Állami Csajkovszkij Vonósnégyese A szovjet művészeket, Julian Szit- koveekij első hegedűst, Anton Szaro- jev másodhegedűst, Rudolf Barsaj brácsást, Jankov Szlobodkin gordon­kást a Nádor szálloda halijában ün­nepélyesen fogadják. A nagy érdeklődéssel várt hang­versenyt ma este 8 órakor tartják a Tiszti Klubban. Műsoron: Beethoven f-moil vonósnégyes, op. 96., Csajkov­szkij: Melankolikus szerenád, Brahms XVII. magyar tánc. Lully: Arioso, Schubert: Impromtü, • Grieg: A ta­vaszhoz, Frescobaldi: Toccata, We­ber: Szonáta, Davidov: A szökőkút nál, Bartók—Zathureczky: Gyerme­keknek című művek szerepelnek. A szólószámokat zongorán Nanm Val­ter, a moszkvai rádió szólistája kí­séri. A Szovjetunió Állami Csajkovszkij Vonósnégyese február 24-én Buda­pesten a Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartotta meg első nagy arányú nyilvános hangversenyét, me­lyen Schubert F-dur vonósnégyesét, Beethoven F-mol vonósnégyesét és Sosztakovics IV. vonósnégyesét ad­ták elő. Azóta már számos hangver­senyt adtak a magyar fővárosban, ahol művészi játékukkal hatalmas sikert arattak és e.lőadóművészetük- ról a zenekritikusok a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A hangversenyre jegyek a Hori­zont könyvesboltban kaphatók 8, 10 és 12 forint«« árban. A hangver­senyre jegyek az előadás előtt Is kap­hatók majd a Tiszti Klubban. ,Több edényt gyártunk — olcsóbban“ Az új kormányprogramm megjele­nése után a dolgozók több és jobb edénnyel való ellátása érdekében üzemünk edénygyártási tervét is fel­emelték. Négy új korongos beállítá­sa vált szükségessé, hogy ezt teljesí­teni. tudjuk. Ez nem ment egyik napról a másikra, mivel nem volt megfelelő gépünk. Volt egy külföldi tányérautoma­tánk — amit azzal kaptunk egy má sik porcelángyártól, hogy nem hasz­nálható. Az igazgató 5000 forintos célprémiumot tűzött ki, ha február 28-ra működőképessé tesszük a gé­pet. Az öttagú brigád hozzáfogott a gép kijavításához és határidő előtt 13 nappal, február 15-én a tányérauto­mata üzemkészen végleges helyén ál­lott. Rövidesen négy korongos nehéz fizikai munkáját váltja fel és csak­úgy ontja magából a szebbnél-szebb tányérokat. VILLÁNYI LAJOS Pécsi Porcelángyár. Pörtént az 1954. évi február hó *- OQ Vm o tónv hrwv a r\í^nci Az a bizonyos stilus, • 28-án, az a tény, hogy a pécsi isi tanács vb. pénzügyi osztálya, miután kellő kiértékeléssel utánajárt a panaszos által felvetett kérelmé­nek, kiküldte az alábbi határozatot: .Járási Tanács Vb. Pénzügyi Osztálya Pécs. Ba. 342—4/2.—1954. szám. Tárgy: özv. Bakó Istvánné Bogád 89. . hsz., a. lakos átszámolási kérelme, határozat. A járási tanács vb. pénzügyi osztálya tárgyban nevezett kérelmé- helyt ad és Bogád község adó főkönyvéneik 55/1954. tételszáma alatt Jó tatkozó 1192 Ft hátralék kiegyenlítésére 1192 Ft-nak törléséi, míg **°8ád község adófőkönyvének 76/19 54 tételszáina alatt 1182 Ft-nak sza­porodásba való hozatalát elrendeli. Megokolás. A törlést illetve szaporodást el kell rendelni, mert megállapítást “Sert. hogy az 57/1953. évi adófő könyvi tételszámra tévesen a 78/1953 ’hőfőkönyvi tételszámra tartozó összeget írták elő. Erről értesítét kap: 1. adózó azzal, hogy ezen határozat ellen kézbesítésétől számított 15 ?M»on belül a Megyei Tanács Vb. Pénzügyi Osztályához címzett, de a '^ási Tanács Vb. Pénzügyi Osztályánál benyújtandó bélyeg teleti felleb- ®ő*ésscl élhet. , 2. A járási tanács vb. pénzügyi osztály könyvelési csoportja azzal r)8y változási jegyzék útján Bogád község adófőkönyvének 55. tételszá- pa alatt U92 Ft hozzon törlésbe, míg a 76 téielszám alatt 1192 Ft hoz- szaporodásba. Pécs, 1954. évi február hó 28-an. Heiszinger József adófelügyelő“ Pecsét. JS zombaton 'behozták a szerkesz- ^ tőségbe e határozatot és azt Mondták: „Nem értjük". Mit nem *ehet ezen érteni? Elolvastuk. VaJó­aő! Mi sem értjük. Talán egy jól­épzett könyvelő majd többet tud Mondani, hisz az sok hasonló írást aP és különben is évek óta olvassa Magyar Közlönyt. Véleménye: El­dőlték özvegy Balkó Istvánné- tar­tását, de két összegről beszélnek. terhelnek a szaporodással? Ez "öm derül ki. Miért fellebbezzen, a eltörölték? Valami ilyesmi lehet*'. Hétfőn miután a megyei tanács “höügyi csoportjánál a csoportveze- ■ő- elolvasta, így kezdte: „Hát ké- és újra olvasta. „Valószí­nűleg elírás történt, rosszul köny­velték, ez a Bakó Istvánné nem tar­áik“ és három változatban is igen ^ívesen elmagyarázta, hogyan le- a tévedés, hogyan fordulhat elő. p°«tasaíi 11 percet magyarázta a határozat értelmét és őszintén meg­vallva, súrolta a valószínűség hatá­rát. „Nem mondom, — ismerte be _ le hetett volna egyszerűbben is írni “ Egyszóval csaknem teljesen megér­tette, ami nem is csoda, hisz ezer és ezer ilyesfajta határozat kerül ke­zébe és nem kevesebb mint 30 éve dolgozik már az adószakmában. Innen csak a járási tanács illeté­kes osztálya .lehet a következő ál­lomás. Szíves felvilágosítással szol­gálnak. A történet a következő: Bo- gádon él özv. Bakó Istvánné és él egy Bakó Istvánné Nagypál. Az utób bi adóterhét az özvegy számlájára írták és bár fizetett, nem lett Ikeve- | legalábbis jónéhány éves adóügyi gyakorlat. A két különböző összeg? — Elírás! Miért fellebbezzen az ille­tő, ha panaszát kedvezően elintéz­ték? Ez olyan mintha a makkegész­séges embernek ajálgatnák, hogy hol tudja gyomorbaját legbiztosabban gyógyítani. Erre is szolgáltak felvi­lágosítással: „Helyit keli adni jog­orvoslatnak, hátha van oka felleb­bezni?" özvegy Bakó Istvánnénak? Talán Bakó Istvánné Nagypálnak? Igen, igen. Csakhogy itt megint baj van, mert Bakó Istvánné Nagypál meg sem kapta ezt a határozatot, leg alábbis ez nem derül ki. Végül még egy kérdést tettünk fel a járási ta­nácson: „Mondja elvtáre, világosan érti, hogy miről van szó?“ A válasz: „Hogyne, kérem'*. „Nem lehetett volna egyszerűbben?*' A válasz: „Ilyen a mi sfílusun!k“.<?!) Pedig lehetett és kellett is volna egyszerűbben, közérthetően megírni ezt a határozatot, úgy, hogy necsak egy gazdag tapasztalatokkal rendel­kező adóügyi szakember, hanem özv. Bakó Istvánné dolgozó paraszt is megértse. Talán lehetett volna így is: Határozat. A járási tanács vb. pénz ügyi osztálya megvizsgálta panaszát, amely jogos. Intézkedtünk, hogy az ön terhére irt 1192 forintot töröljék és azt írják át Bakó Istvánné Nagy­pálnak. Az intézkedésről értesítettük Bakó Istvánné Nagypált és az illeté­kes szerveket*'. így valószínűleg meg értette volna a panaszos, hogy ügye elintéződött és nem lennének kéte­lyei: fizetnem keil-e, törlik-e, vagy szaporodott-e tartozásom? sebb a tartozása. E hibát vizsgálta meg a járási tanács és hozott elég rövid idő alatt határozatot. Ez dicsé­retes dolog, csak egy baj van, hogy a határozat alig érthető, valóságos használati utasítás kell hozzá, vagy Igazság az, hogy baj van azzal a bizonyos stílussal. Igen helyes, hogy az ügyintézés életünk számos terü­letén gyorsul, de tartson ezze,l lé­pést közérthetőségben a stílus is. hogy ne kelljen ... tételszáma alatt mutatkozó hátralék kiegyenlítésére... törlését... szaporodásba való hozata lát.., üymódon elrendelni. A minisztertanács határozata dolgozói hozzátartozóinak ofigellátásíról Pártunk és kormányunk a múlt­ban soha nem tapasztalt megbecsü­lésben részesíti a tudományos dol­gozókat. E megbecsülés kifejezése­képpen államunk már eddig is men­tesítette tudósainkat a napi anyagi gondoktól. Az állami gondoskodás nemcsak tudósaink munkájának köz­vetlen segítségére, hanem hozzátar­tozóikra is kiterjed. Ezt bizonyítja a minisztertanácsnak az a legújabb ha­tározata, amelyet az clhúnyt tudó­sok hozzátartozói nyugellátásáról ho­zott. A határozat értelmében rendezik a Magyar Tudományos Akadémia rendes és levelező tagjai, valamint a tudományok doktorai és kandidá­tusai özvegyeinek nyugellátását. A társadalombiztosítási nyugdíjon fe­lül az elhunyt férj által az Aka­démiától halála előtt élvezett tisz- teletdij, illetve illetménykiegészítés fele összegét is folyósítják részükre. Az árvák ellátását és a keresőképte­len szülők nyugdíját is a felemelt özvegyi nyugdíj alapján kell megál­lapítani. A minisztertanács határozata a tu­dósok hozzátartozói nyugellátásának rendezéséről újabb bizonyítéka an­nak a szerető gondoskodásnak, mely- lyel pártunk és kormányunk a ma­gyar tudomány felvirágoztatásán, a dolgozó magyar nép életének boldo­gabbá tételén munkálkodó tudósaink tevékenységét segíti és jutalmazza. rt Levelezői értekezlet Dunántúli Napló" szerkesztőségében A kormántyprogriamm megjelenése után ismét fellendült a munkás-pa­raszt levelezés. Az idén februárban 114 levéllel érkezett több szerkesz­tőségünkbe, mint tavaly februárban. Ez is azt mutatja, hogy dolgozóin­kat ma jobban foglalkoztatja min­den, ami az ország felviirágr>zrtatása érdekében történik, mint. bármiikor. Levelezési mozgalmunk eddigi eredményeivel még nem elégedhe­tünk meg. Kiszélesítése érdekében levelező értekezletet hívtunk össze, amelyen falusi levelezőink szép ered­ményekről, gazdag tapasztalatokról számollak be. Elmondták többek kö­zött, hogyan készül a falu a tavaszi munkáikra, Beszéltek acnról is, milyen megtisztelő feladat levelezőnek len­ni. Az a levelező, aki felfigyel a dolgozók problémáira, — segíti pár­tunk és kormányunk célkitűzéseinek gyakorlató megvalósítását. Raffa i Ja­nos, magyar teleki Levelezőnk elmond­ta, hogy Levelet írt szerkesztőségünk nek a rossz áruellátásról. Egyik éjjel két óra tájban megérkezett az áru. Levelét szerkesztőségünk nem közöl­te az újságiban, de továbbítottuk a panaszt az illetékeseknek, akik nyom ban intézkedtek. Levelezőink bejelen tései alapján az esetek nagy többsé­gében a lehető leggyorsabban intéz­kednek az illetékes szervek. ami sok bosszúságtól menti meg az adott terület dolgozóit. Akadnak azonban még olyan te­rületek is, ahol ma sem becsülik meg úgy a levelezőt, ahogy megér­demli. Akadályozza a levelezőmoz­galom fejlődését., ha egyesek nem ismerik fel, hogy a levelező segíteni akarja a munkát. Lovász József le­velezőnk elmondta, hogy őt érdekli a termelőszövetkezet élete. De ami­kor levelet akar írni a fcisjakabfalvi termelőszövetkezet munkájáról, a párttátkár elvtárs leinti azzal, hogy „ne törődjön maga a tenmettőszövet- kezetlel.*' Az ilyen esetek csorbítják a véleménynyilvánítást, tehát gátol­ják az alulról jövő bírálat kibonta­kozását. Levelezőink egymástól is tanultak ez alkalommal, amikor elmondták véleményüket, tapasztalataikat, de tanult a szerkesztőség is. — Tóth György elvtárs, ócsárdi levelezőnk beszélt arról, hogy milyen hiba ha az újságíró felületesen gyűjti össze a cikk megírásához az anyagot. El­mondotta. hogy a dolgozók azt vár­ják minden esetben, hogy alapos és tévedéstől mentes legyen az írás. Az ilyen cikket szívesen olvassák, mert megmutatja az eredményeket, hibá­kat és utat mutat a hibák kijavítá­sára. A levelező-értekezlet igen hasz­nos, tanulságos volt. A jövőben le­velezőinket rendszeresen hívjuk ösz- •;ze értekezletre, ami nagy segítség a szerkesztőség tömegkapcsolaitánek kiszélesítésében. Helyes, ha levele­zőink elbeszélgetnek dolgozó társaik­kal a levelezési munka jelentőségé­ről, szépségéről. Minél több levele­zővel gazdagítják soraikat, annál több segítséget adnak a szerkesztő­ség munkájához, annál jobban segí­tik pártunk és kormányunk célkitű­zésének valóra váltását. Ä siklósi járás hírei PAROSVERSENYBEN A KONGRESSZUS TISZTELETERE 32 község áll párosversenyben egy­mással a járás területén. Ebben a 32 községben 108 egyéni gazda hív­ta egymást versenyre az adófizetés, begyűjtés és a mezőgazdasági mun­kák időben való elvégzésére. A nagy harsányi Ság vári Endre termelőszö­vetkezet vállalta, hogy 36 hold őszi kalászost szerves trágyával felültrá­gyáznak, a kistapolcaiak nyolc hold felültrágyázását vállalták, amit már teljesítettek is. A KISTAPOLCAI ÉS DIÓSVISZLOl TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN JELENTŐS PÉNZÖSSZEGET OSZTOTTAK KI A TAGOKNAK A diósviszlói Petőfi termelőszövet­kezetben munkaegységenként hat forint előleget fizettek ki a tagok­nak. Kovács Sándor mindig becsü­letesen dolgozik, 1642 forintot ka­pott előlegként, Bíró Lajos 1142, Földi Antal 1235 forintot vitt haza. A kistapolcai termelőszövetkezet tagjai most kaptak 58 ezer forintot az első negyedévben eladott mala­cokért. Ebből nyolc forintot osztot­tak ki munkaegységenként. SOLTRA ISTVÁN SZAVAJ HATHOLDAS DOLGOZO PARASZT VISSZALÉPETT A TERMELŐ­SZÖVETKEZETBE Októberben Soltra István ki kilé­pett a termelőszövetkezetből, úgy gondolta, hogy többre viheti ha egyé nileg dolgozik. Most újrafelvételét kérte a termelőszövetkezetbe, öröm­mel fogadta a tagság, mert a ko­vácsra nagy szükség van. Felesége és leánya is tsz tag lett. Soltra Ist­ván a visszalépéskor mindjárt vál­lalást is tett a kongresszus tisztele­tére, hogy a négy vetőgépet, tíz ekét és a négy pár boronát március 30-ig kijavítja. Ha már nem segítik — legalább ne akadályozzák munkánkat A pécsi tangazdaság szentkúli üzemegységének egy szép, harminc ötholdas ősziárpa táblája fekszik a mohácsi országút mellett. A táb­la egy kissé lejt és az országút fe­lőli szélén a hirtelen olvadás kö­vetkeztében — és azért, mert az országúti árkokat nem takarítot­ták ki — megállt a víz. Hogy a szép ősziárpa a víz alatt tönkre ne menjen, a majoron keresztül elvezettük a völgybe. Az Útfenn­tartó Vállalat alkalmazottá, ahe­lyett, hogy segített volna at árok kitisztításában, azt vágta szemünk­be, hogy őt nem érdekli az árpa, a vizet nem engedi az országút sán­cába vezetni, hanem ássunk külön árkot, amely hosszadalmas és tel­jesen felesleges munka. Ml mindent elkövetünk, hogy jó termést takarítsunk be — hisz a múlt évben is 18 mázsa őszi- árpa termett holdanként 12 he­lyett, — de elvárjuk, hogy mun­kánkat segítsék és ne akadályoz­zák olyan emberek, akiket „nem érdekel az árpa.*' KEMER ADÄM brigádagronómus. Az első szállítmány eredménye A Pécsi Szabó Kisipari Szövetke­zet a pártkongresszus tiszteletére fel­ajánlotta, hogy 100 százalékos minő­ségi munkát végez. Izgatottan vár­tuk a választ, amikor a 180 léden- kabáto: leszállítottuk. Nem maradt sä a jólvégzett munka eredménye- Egyetlen Lódenkabátot sem értékel­tek Le. Az első szállítmány eredmé­nye 100 százalékos minőségi munka. A helyi szükségletek kielégítésére igen nagy gondot fordítunk. Kész- ruha üzletünk ruhával való ellátását biztosítottuk. A dolgozók fokozott ■’.gészségvédelme érdekében az előre Elkészített terv szerint mosdó és öl- özőhelyiséget létesítünk. Kovács Ferenc Pécsi Szabó KSZ dolgozója,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents