Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-24 / 46. szám
2 NAPLÓ 1PK4 FFRRTJAR 24 Felszó a ások a mezőgazdaság szakembereinek, vezetőinek és legjobb dolgozóinak országos értekezletén FRANKEL LEÓ 1844 február 24 — 1896 március 29 Magyar! elvtárs beszámolóját keddi számunkban közöltük. A beszámo'ó után több hozzászólás hangzott el. Mé*zö y Gyű », a kecskeméti kísérleti gazdaság igazgatója, a mező- gazdasági kutatóintézetek munkájáról beszélt. A táj intézetek fejlesztéséről szóló kormányhatározat lehetővé teszi, hogy több, eddig viszonylag szegényes körülményiek között működő kísérleti intézményünk, gazdaságunk — reméljük rövid idő alatt — egy-egy termelési körzet tudományos központjává váljék. „Természetesen nem azt akarom mondani, hogy a gyakorlati termelés számára csak akkor tudunk segítséget nyújtani, ha tnincjen igényünket kielégítik — folytatta Mészöly Gyula. — Tudjuk hogy nem remélhetünk azonna" gombnyomásra működő mintaintézményeket. Ezeket mezőgazdasági termelésünk emelése érdekében dolgozó népünk áldozatkészségéből, a táj igényeinek megfe’e'ően magunknak kell megteremtenünkMészöly Gyula ezután elmondotta hogy az összes kísérleti intézmények kutatói, szakemberei 30—40 szakelőadást vállaltak. Ezeknek az előadásoknak nagy sikerük van. Parasztságunk soha nem tapasztalt bizalommal fordul szakembereink felé. Egy- egy szakelőadáson Kecskeméten gyakran 150 dolgozó paraszt is részt- vesz. , G ’d'-ca András, a felsőnyomási állami ®"7daság igazgatója arról beszélt, 1 / a gazdaság hogyan készült fe a tavaszi munkára. Meg-1 könnyíti munkájukat, hogy a trágyá-1 zást, a mélyszántást, tavaly a betakarítás után, időben elvégezték. A gépek téli javításával elkészültek. Mintegy 22 erőgépet javítottunk ki, s a javítás minősége kiváló — mondotta. — Ezt azért merem állítani, mert a tavaszi szemle megtörtént és a felülvizsgáló bizottság is ezt állapította meg. A vetéshez meglesz a megfelelő munkaerő, olyan emberek, akik a növényápolást megfelelő gépesítéssel jól el tudják végezni. Számítunk arra, hegy a késői tavasz törődést okoz, s ezért jól előkészítjük, megszervezzük a munkát.“ Piti J ino«, a tamási Vörös Szikra tsz elnöke, a szocialista munka hőse, a szövetkezeti terv kidolgozásáról beszélt. „Most valamennyi termelőszövetkezetnek a legfőbb feladata: jó tervet készíteni" — mondotta. A tér/ akkor jó ha nemcsak papírra vetett számokból és szavakból áll, hanem az egész tagság véleményét, terveit foglalja össze. Mi megvizsgáltuk termelőszövetkezetünk termelési tervét és megálla- oítottuk, hogy állattenyésztési tervün két nem jól készítettük el. Nem gondoskodtunk megfelelő takarmány oázisról. Éppen ezért terme" őszövet - kezdünk tagsága és vezetősége megbeszélte, hogy hogyan fogjuk kijavítani tervünknek ezt a hibáját. Úgy atom, hogy a termelési tervnek a 'erme'őszövetkezet egészévi életét meg kell mutatnia, szinte életünk előrevetett tükörképe kell, hogy legyen. Ha jóelőre megmutatja terme- őszövetkezetünk munkáját, várható eredményeit,' akkor a terv végrehaj- 'ását minden egyes tag a maga ügyének fogja tekinteni.“ A termelőszövetkezetek tervkészítéséről Ezután Matolcsd János elvtárs, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője szólal* fel. Elsősorban is arra mutatott rá: az idei jó termés alapját azzal kel' megvetni, hogy időben elvégezzük a tavaszi munkát. Nagy nyematékka" hangsúlyozta a mezőgazdasági szakemberek felelősségét, munkájuk jelentőségét. A dolgozó parasztok szeretettel várják a falura menő szakembereket, kormányunk fizetésren- dezéssel, kitüntetésekkel és jutalmak kai fejezte ki el ismerését a jól dolgozó szakembereknek. A pártbizottságok és pártszervezetek is támogatják munkájukat. A párt joggal várja a mezőgazdasági szakemberektől, hogy derekas munkát végezzenek a mezőgazdaság fellendítéséért vívott harcban. „Nincs ma nagyobb tisztesség. mint dolgozó parasztokkal, terme’őszövetkezet-i tagokkal, állami gazdasági do’gozókkal összeforrva a nagyobb eredményekért, a magyar föld felvirágoztatásáért küzdeni“ — mondotta. A falura menő agronómusok jórésze a tsz-ekbe kerül. Ez is megmutatja pártunk és kormányunk különös gondoskodását a tsz-ekről. Szövetkezeteink úgy gazdálkodjanak, hogy a tudományos módszerek eredményeit az egyénileg gazdá’ko- dók is a termelőszövetkezetben tanul mányozzák. A mezőgazdasági szakemberek egyik legfőbb feladata: segíteni a szövetkezetét abban, hogy a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit minél jobban kihasználják. A tapasztat azt mutatja, hogy sok agronó- mus, a járási és a megyei tanácsok szakemberei nem segítik eléggé a szövetkezetek vezetőit mostani legfontosabb feladatukban: a tervkészítésben. A tervnek tartalmaznia kell hogyan akarják növelni szövetkezeteink 1954-ben a tagok életszínvona- át úgy, hogy egyúttal pontosan teljesítsék a beadást, és gondoskodjanak a szükséges tartalékokról. Azt kell megtervezni, hogy milyen módszerek, milyen eszközök szükségesek a legfőbb <£1 e’éréséhez. Azonban sok termelőszövetkezetünk olyan termésátlagot tervez, ami köny nyen túlteljesíthető mert' akkor nagyobb lesz a prémium. Van olyan tsz, amely mindössze 6—7 mázsás termést tervez. Az ilyen tervek nem mozgósítják a tsz tagokat arra, hogy erejüket megfeszítve küzdjenek a több termésért. Az ilyen terv kedvét szegheti a tagoknak, mert az alacsony termésát’agból csak alacsony részesedés jöhet ki. Sok helyen nem veszik tervbe a műtrágya alkalmazását, azzal érvelve, hogy 80 forint egy mázsa műtrágya. Nem veszik figyelembe, hogy ez a befektetés kataszteri holdanként 500—600 forinttal te növelheti az illető terület hasznát. A gépállomások, a megyei és járási tanácsok szakemberei nem nyugodhatnak bele abba, hogy egyes szűklátókörű tsz vezetők a kü’ter- iesség irányába vezessék a gazdálkodást. Akad olyan termelőszövetkezetünk, amely szántóföldje nagyot bik részén kalászost termei. így bizonyára nem fog kellőképpen növekedni a szövetkezetben a jövedelerr és nem tudnak a tagság számára olyan részesedést biztosítani, ami- 'yent a tagok most elvárnak és amilyent megkövetel a párt és a kormányhatározat. Egyeseik arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő munkaerő, azért növelik aránytalanul a kalászosok területét. Sok helyen azonban ez a megál'apítás megoko- 'atlan, mert a nőkkel, a családtagokkal nem vitatták meg az 1954. évi feladatokat, s nem tesznek erőfeszítéseket azért, hogy a nők is részt- vegyenek a munkában. De itt van rgv másik tényező is: ahol kevés a munkaerő, ott jobban igénybe kel’ venni a gépállomások munkáját Kormányunk leszámította a gépállomás) munka díját, éppen azért, hogv a gépi munka minél hozzáférhetőbb* váljék minden tsz-nok és az egyénileg gazdálkodók jórészének is. A gépek nemcsak munkaerőt takarítalak meg, hanem igazán magas termés szinte elképzelhetetlen jó mélyszántás, gépi munka "nélkül. Al'otiáré Ivén elvtárs, élelmiszerpari miniszter felszólalásában a többi közt a következőket mondotta: A kormányprogramm után megszűnt a szerződéses növények termesztésének kötelező jellege, a termelők most saját tervük szerint, gaz á a sági érdekeik alapján köthetnek szerződést. A legutóbbi adatok sze- r nt azonban a cukorrépának mintegy 24, a dohánynak mintegy 32, a oarádiósomnak 14, a cikóriának pedig 37 százalékára még mindig nincs szerződése. Mi az oka, hogy egyes helyeken tartózkodnak a szerződésül? Az egyik ok: a termelők nem számolnak eléggé a szerződéskötés sokkal előnyösebb, új feltételeivel Másodszor: a tanácsok — és a szerződtető apparátus is — a szerződés- kötés önkéntességét helytelenül értelmezték. Ahelyett, hogy rámutattak volna a szerződéskötés előnyeire arra az álláspontra helyezkedtek, hf akar a termelő szerződjék, ha nem akar, ne szerződjék. Visszaveti a szer /ődéskötést az is, hogy előfordul: a lebonyolítást végző szervek a ját- rai.dóságot nem adják ki időben. A következő napokban a tanácsok i nak az eddiginél fokozottabban kel" segíteniük a szerződéses növények I tervének teljesítését. — Bizonyos vagyok benne, — mondotta a minisz- fer. — hogy a dolgozó parasztság s/'vesen vállalja a szerződéskötést s több és jobb mezőgazdasági termékke' járul hozzá, hogy az élelmiszeripar 1954. évi tervét túlteljesíthesse. A tanácskozás eredményét Magya- ri András elvtárs foglalta össze. Az országos értekezlet Manninger Rezső Kossuth-dijas akadémikus zárószavaival ért véget. Ünnepi ülés a Szoviet Hadsereg és a Haditengerészeti F.olta fennállásénak 36. évMilója alka'mából Moszkva (TASZSZ): Február 22- in a Szovjet Hadsereg és a Haditengerészeti Flotta fennállásának 36. évfordulója alkalmából' a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma, a párt, a szovjet és társadalmi szervezetek képviselőivel karöltve ünnepi ülést tartott. A Szovjet Hadsereg központi színházának nagytermét a Szovjet Hadsereg zászlói díszítették. A diszőrség tagjai — gyalogosok, tengerészek, repülősök, tüzérek, harckocsizok és lovasok — kemény vigyázzban állnak. A megjelentek viharos ünneplése közepette foglaltak helyet az elnökségben K. J. Vorosilov, N. A. Bul- ganyin, N. M. Svernyik, valamint a Szovjet Hadsereg marsalljai és admirálisai, a szovjet társadalmi élet képviselői. Az ünnepi ülést rövid beszéddel !V. A. Bulganyin, a Szovjetunió honvédelmi minisztere nyitotta meg. A szovjet főváros pártszervezeteinek és dolgozóinak nevében N. A. Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai szervezete területi bizottságának titkára üdvözölte a Szovjet Hadsereget. A Koreai Központi Távirati Iroda Phenjan (Uj Kína) A „Koreai Köz ponti Távirati Iroda“ vasárnapi kom mentárjában üdvözli a négy hatalom külügyminisztereinek azt az elhatározását, hogy összehívják Génibe az öt hatalom és az érdekelt államok képviselőit a koreai és az indokínai kérdés megvitatására. A kommentár megállapítja: az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot ugyanazok az erők kényszert tették a berlini értekezlet megtartásához való hozzájárulásra, amelyek rábírták őket a genfi értekezlet megtartásának elhatározására. Nehru az indokínai kérdésről (MTI) Az „AFP“ hírügynökség jelentése szerint Nehru indiai miniszterelnök az indiai alsóházban hétfőn foglalkozott az Indokínai háború kérdésével. Nehru a többi között a következőket mondotta: „A háború Koreában végétért, azonban az ... Indokínai háború sajnos nem ért véget.. • ürömmel fogadnánk a háború befejezését, különös tekintettel arra. hogy erről a kérdésről két hónap múlva értekezletet tartanak Géniben.“ — Nem akarok beavatkozni, — folytatta Nehru — de azt javaslom az érdekelt feleknek: tekintettel arra, hogy a kérést két hónapon belül megvitatják, kívánatos lenne a „tüzet szüntess", anélkül, hogy bármelyik fél is feladná pozícióik A francia közvélemény megemlékezik a Szoviet Hadsereg megalakításának 36. évfordulójáról Páris (TASZSZ) A párisi dolgozók vasárnap ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta megszületésének 36. évfordulójáról. A gyűlésen, amelyet a Francia- Szovjet Társaság országos bizottsága rendezett, Petit, tábornok, a Köztársasági Tanács tagja mondott beszédet. A gyűlés hangversennyel ért véget, amelyen francia művészek, va- . amint Emil Gilelsz szovjet zongora- művész lépett fel. Hollandia Kommunista Pártjának felhívása Hága (TASZSZ) A „De Waarheíd“ közölte Hollandia Kommunista Pártjának a néphez intézett felhívását. A felhívás felszólítja a holland népet, hogy a leghatározottabban tiltakozzék az idegen megszálló csapatoknak holland területen történő elhelyezése ellen. A berlini értekezlet bebizonyította, hogy a háború veszélyét megsokszorozó „európai hadsereg" helyett megteremthető Európában a kollektív biztonság rendszere. V. M. Molotov javaslata lehetővé teszi Európa számára, hogy elhárítsa a háború rémét. Éppen abban a pillanatban, amikor lehetővé válna, hogy a béke útjára lépjünk, közük hogy fegyveres amerikai csapatok írkeznek hazánkba. Ezt a veszélyt azonban egységes tiltakozással elháríthatjuk. A párisi Pere Lachaise temető** ben „a kommunáidok fala" közvetlen közelében, ahol 1871 má- [jus 27-én a Kommun utolsó hős védőit agyonlőtték, egy síremlék áll ezzel a felirattal: „Frarukel Leó, ötvös munkás, szü- ’etebt Budapesten, 1844-ben, meghalt Páristoam 1896-ban. E síremléket német, osztrák-magyar, francia és svájci újságírók nemzetközi gyűjtéséből állították 1900-ban.*' E felírat tehát semmiféle tájékoztatást nem nyújt, milyen érdemei voltak a sírban nyugovónak. A francia hatóságok 30 éwed a Kommün bukása után is csak azzal a feltétellel engedték meg sírkő felállítását, ha azon a Kommünre még csak nem is utalnak. Csak később illesztett a sírkő alsó részére a franciaországi magyarok demokratikus szövetsége még egy feliratot, „Frankel Leónak, az Intern acio nádé tagjának, a Kommün munkaügyi biztosának, a magyar mun kásmozgalam megalapítójának*' szavakkal. Élete utolsó éveiben az európai munkásmozgalom egyik Legfőbb vezetője volt, a munkásság egyhangú ".szteletének és szeretetének orvén dett, még a magyar polgári történészek (Marczali Henrik) is büszkélkedtek nevével, mint a párisi Kom- mün magyar vezetőségi tagjáéval isak az opportunizmusba süllyedt magyar szociáldemokrata párt feled- ’oezett meg róla. Értelmiségi származású volt, mégsem kívülről került a munkásmozgalomba. A Bach-korszak elnyomása alatt kezdett tanulni és a magyar függetlenségért lelkesedő apja ötvösinasnak adta. Ötvösségedként kelt vándorútra az 1860-as évek elején és került több évi németországi és svájci tanulmányút után Parisba 1867-ben. A munkásság nehéz sorsát, embertelen kizsákmányoltságát tehát nem tanulmányozta, nem külső jóakaróként akart segíteni raj,:a. hanem másfél évtizeden át saját éléért tapasztalta, eggyéforrott a mun- ’rósság ügyével, médián írták tehát sírkövére, hogy munkás volt Nem valamely „szerencsés véletlen" folytán vált marxistává, hanem hosszas tanulmányok és keserves kísérletek árán. Németországban még Lassalle, majd Schweitzer híve volt, és csak az 1860-as évek végén, Pá- risban. fordított hátat mozgalmuknak, amikor meggyőződött róla. hogv ezek a munkásságot csak Bismarck kancellár, porosz imperialista politikájának támogatására akarják kihasználni. Eleinte Parisban is a oroudhonizmus kispolgári irányát követte, igaz, hogy a mozgalom balszárnyán helyezkedett eL De már '868-ban, vagy 1869-ben alaposan fog 'alikozott politikai gazdaságtannal és Marx és Engels kritikai megjegyzéseit is figyelembevéve győződött meg a proudhonizmus helytelenségéről és kezdi.e meg a párisi munkások marxista felvilágosítását. Legnagyobb érdemelnék egyike éppen a marxizmusnak a francia, német, osztrák és magyar munkások között való elterjesztése, ha tanításában nem Is volt mindig következetes. A ‘ettek embere volt. Nem elége- dett meg a sajtó eszközeivel, és a népgyűléséken való szónoklással, de még a nemzetközi nagy munkásgyűlések, az I., majd a II. Inter- nacionálé kongresszusainak előadó- tevékenységével sem. Megértette Marx tanításaiból, a munkások harcos szervezetének fontosságát és nemzeközi összefogásának erejét ezért már 1870-ben teljes erővel szervezi a marxista Intemacionálé párisi szekcióját. Működéséért III. Napoleon bírósága börtönre veti, ahonnan csak a forradalom szabadítja ki, de szabadulása után tüstént eg-esz élességgel szervezi a polgári köztársaság reakciós kormánya elleni harcé Ezért választják Frankéit a március 18-i forradalom után a Kommün községtanácsának tagjává. ö az egyetlen nem francia ebben a testületben. A közmunkaügyi minisztérium biztosa lesz (a Kommün Kormányának tagjai nem használták a miniszter elnevezést) és a Kommün legmesszebb világí-ó szociális intézkedései ennek az alig 27 éves fiatalembernek kezéből kelték. 0 tiltja el a péksegédek éjszakai dolgoztatását, ő foglalja le a Parisból elszökött kapitalisták üzemeit és adja át azokat a munkásszövetkezetek- nek és szervezi így a világon elsőnek a szocialista termelést, ő tiltja meg a bérekből büntetés vagy más címeken Levonások eszközléséi, &tb. A Kommün végső küzdelmeiben .rétszer is megsebesült, de a levere- téskor sikerült elmenekülnie Svájcba, Olaszországiba, végül Londonba o.azott, ahol Marx közvetlen munkatársa lett. A francia hadbíróság tá- vollétébem ítélte halálra. 1871—75-ig az I. Intemacionálé Főtanácsának tagjakén* működött. Nyelvleckék adásából tartotta fenn magát, de a Főtanácsban és a kongresszusokon elszántain és eredményesen harcolt Bakunin aknamunkája, Schweitzer opportunizmusa ellen, a munkásság nemzetközi, egységes, határozott politikai irányt adó szervezetéért "I 875-ben a legnehezebb feladatot vállalja: hazajön Magyarországra, hogy itt megszervezze a munkáspártot. Nem ő kezdte a magyar munkásmozgalom megszervezését, —• ennyiben téves a sírkő felirata. Magyarországon már az 1860-as évek slején keletkeztek munkásegyesületek, voYiak bérharcok, stb., sőt az 1867-ben alapított Általános Munkásegylet a munkásság politikai szervezését és felvilágosítását is céljául tűzte ki. Ez a szervezet azonban az áruló Lassalle tanítását követi, harcos elemeit pedig kikapcsolta a mozgalomból az 1871. évi hűtlenségj per és a munkásság jelentékeny részét sikerült a rendőrség által a mozga- 'omba beépített Küliöldynek befolyása alá vonni. Frankéit felkészülten várja Tisza Kálmán kormányának rendőrsége. Már Bécsben elfogták, és ki akarják szolgáltatni Franciaországnak, majd Magyarországon akartak ellene a Kommün alatti tevékenysége miatt büntetőpert indí- *ani, ez csak azért maradt el, mert Franciaország nem küldte el a per- "ratokait. A rendőrség állandóan zak- 'atta, házkutatásokat tartott nála. sajtópereket indítojtak ellene, az általa kezdeményezett népgyűléseket nem engedélyezték, azok napirendiének egy részét önkényesen törölték, stb. Frarikelnek mégis sikerült a munkásság széles rétegek egységes pártiba szervezni Küiföldy provokatív tevékenységét kiküszöbölni, végül 1880-ban állandó szervezetű pártot, az Általános Munkáspártot létrehozni (a szociáldemokrata nevet a rendőrség nem engedélyez).»-) A rendőrség jól látta, hogy Frankel nagy elméleti felkészültsége, ági- 'átása, szervezési tehetsége és harcos bátorsága a magyar munkásmozgalmat fenyegető erővé fogja kovácsolni, ezért néhány hónappal a párt- alakítás után Frankéit egy — a porosz militarizmust támadó német —* felhívás leközléséért perbefogták és másfélévi államfogházra ítélték. A* ítélet jogerőre emelkedése után egy napnyi halasztás nélkül el is fogatlak. Az államfogház a párbajhősök és újságírók büntetése volt, nem járt tehát fizikai szenvedéssel, de kikapcsolta Frankéit a mozgalomból, a munkáspártban ismét Külföldv és az opportunisták jutot.tak vezetőszerephez, akik még annyira sem igyekeztek Frankéit kiszabadítani, hogy a reá kirótt pénzbüntetés összegét összegyűjtötték és kezéhez juttatták voüina, így Frankel a pénzbüntetés helyett is továbbá két hónap»* kényszerült az államfogházban tölteni. Frankel tudatában volt, hogy ® reakció ezután sem hagyja dolgozna de most még az opportunista párt- vezetőség is ellene fordul*.. így kénytelen volt néhány héttel szabadulása után külföldre távozni. 1883 áprilisától 1888 végéig Bécsben tartózkodott. A fogházban szerzett tüdőbaja ellenére illegális partmunkát végzett, de erről nincsenek részletes esn- eke ink. 1889-ben megint Párásba utazott — hisz közben a Kommün ve- w ői amnesztiában részesültek — és nagy része volt a II. Intemacionálé megalakitásában. melynek halála napjáig igyekezett harcos, marxista irányítást adni. Hogy milyen messze előrelátott, mennyire a gyökerénél fogta meg a kérdéseket, arra jellemző egyik utolsó írása, amin 1394-ben kül előtt a magyarországi Szociáldemokra ta Pártnak. „Minél öntudatosabbá válnak a tömegek, annál lehetetlenebbé válik, hogy haszonleső vagy a reakciót szolgáló elemek megvessék a lábukat a mozgalomban. —* ■ ■. helyes taktikának tartom azt- •.. hogy a mezőgazdasági proletariátust is bevonják a munkásmozgalomba.." — íme a munkás-paraszt szövetség hirdetése, amit az akkori magyar munkáspárt még gyakorlatilag elutasított magától. Uegré Alajos a TTIT pécsi történelmi szakosztályának előadója,
