Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-24 / 46. szám

1954 FEBRUAR 24 NÄPC6 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * A mozsgói pártszervezet új vezetősége az egész párttagság mozgósításával me kezdte munkáját estére jort tnär az ádj fiikor a mozsgói pártszervezet ve- Wtőségválasztó taggyűlése végétért. Eredményekben, sikerekben gazdag tanácskozása volt ez a falu kommu­nistáinak. Az újonnan megválasztott Vezetőség egész sor hasznos tanácsot, lavas] a tot kapott útfavaióul. S hogy jOegvaj ósításilk ne késsen, a felszó­lalók hozzátették: gninél előbb lás­son munkához a vezetőség. Öt nap múltán va’amennyien együtt ülték körül az asztalt — elő­tör. Miről is volt itt szó? Kiss elv­ers, a vezetőség egyik tagja el­mondta, helyes lenne, ha először dön fenének az egyes vezetőségi tagok munkaköréről. Igán ám, de ki, mi­lyen funkciót kapjon? Nem könnyű ®prő] dönteni. Jónak tartjuk azt, oogy Kiss György elvtárs legyen a titkár, — mondták többen. A rég'' Vezetőségben is ő volt a titkár, nem dolgozott rosszul. És hasonlóan meg oánvták-vetették a többi munkakört No és Takács elvtárs? amint ki­derült, Takács elvtársnak, az ötö­dik pártvezetősógi tagnak már nem fkadt funkció. Az elvtársak mégis hasznos elhatározásra jutottak: Ta­kács elvtársat tették meg a mező- gazdasági munkák felelősévé. Bár mindannyian egyetértettek abban, hogy ezt az egész vezetőség feladatá­nak tekinti, de a vezetőségen beid1 Takács elvtárs irányítsa ezt a mun­kát Ó ugyanis mintagazda, a falu egyik legtekintélyesebb gazdája. Ezen a vezetőségi ülésen már rész felesen kidolgozták a pártszervezet fennivalóit. Újból áttanulmányoz­tak a határozatot, a fe’ szólal ásókat. «Variatokat Megállapodtak abban hogy a vezetőség legfontosabb fel- ^data: végrehajtani a taggyűlés ha­tározatát. Mi is ebből a legsürgetőbb. a legégetőbb? A határozat hetedik fontja így szól: „A III. pártkongresz skis tiszteletére szervezze meg a munka versenyt, hogy a tavaszi mun­káira jól félkészükön a falu népé s majd időben elvégezze a vetést". Ezt tartotta most legfontosabbnak a Vezetőség. Meg is beszélték nyom­ban, hogy mit kell ezért tenni s hoz­hattak végrehajtásához. A pártszervezet népnevelői özekben a napokban sokat dolgoz­ik. Sorra járták a házakat, beszél­gettek a dolgozó parasztokkal. Ilyen­kor mindig azzal búcsúztak: , Aztán ^Jöjjenek ám!“ 13-án, szombaton este zsúfolásig megtelt az egyet1 er hagy terem. Mintegy százihúszan jöt- fek el, hogy a pártszervezet javas­ltára megalakítsák a termelési bi- feUságot. A termelési bizottság az- fea a pártszervezet, a tanács jelen­es támasza, megmozgatja a fa’u hópét Kialakult ezen a gazdagyű- esen a dolgozó parasztok közötti Zornes versengés. Kiss József elvtárs felállt és versenyre hívta Maden- czider Lajost azzal, hogy még e hó­napban kihordja a trágyát. A gyű­lés valamennyi résztvevője egy aka­rattal csatlakozott hozzájuk. Uj szín ez a falu életében, versenyeznek a dolgozó parasztok, hogy mielőbb el­végezzék a rájuk váró munkákat. A pártszervezet igyekszik megte­remteni ehhez minden feltételt. Nem régiben elindult, a faluban egy kez­deményezés: segítsünk trágyát hor­dani a fogatnélküli gazdáknak. A pártszervezet ezt felkarolta, terjesz- ‘ette a dolgozó parasztok között, hogy a nagymennyiségű istá1 lótrá­gya minél előbb a földeki'e kerül- iöm. Többen panaszkodtak, hogy az állattartáshoz nem lesz elegendő ta­karmány, mert nincs vetőmag. A pártszervezet intézkedett, hogy a földrnűvesszövetkezet szerezzen vető magot. Arra is módot talált, hogy a dolgozó parasztok cserélhessenek ta­vasai búzát. Már megalapították hogy a korai vetés sok kárt szenve­dett. valószínű, pótolni kell. Ezért gondolnak előre. A pártszervezetben nemcsak a vezetőség dolgozik. Nagyon meg­nőtt a tagság aktivitása, munkaked- ve is. A pártvezetésig meg is bízta őket feladatokkal. Bereoz elvtársait megkérték, hogy szorgalmazza a szer ződéses cukorrépa tervének teljesí­tését Beszéljen ennek e’őnyérö'. győzze meg ró’a a dolgozó paraszto­kat. A termelési bizottságiban do1- gozó kommunisták pedig népnevelő munkáit is végeznek. Esténként fel­keresik a do'gozó parasztokat Nem mennek üres kézzel. A faluban szá­mos ezüstka1 észos gazda van. mun- káiukat, eredményeiket mindenlk' ismeri. De termelési módszereiket kevéssé. Nos, a termelési bizottság *asiai a legtöbb módszereket ismer­tetik. Kékes elvtárs műtrágya kísér­eteit, Takács e’vtárs méhészeti mód szered és másokat. A dolgozó parasztok szívesen vesz­nek részt ilyen beszélgetéseken. Sok­szor a maguk ügyes-bajos problé­máit is feltárnák a népneve1ö'k előtt Aggódnak mostanában amiatt, hoev nem tudták szerszámaikat a tavasz­ra kijavítani, mert a fa'usi kovács képtelen ezt a munkát elvégezni. A oán'vezetőség fontosnak tartotta az ék^k boronák, vetőgépek ideiében való kijavítását. Ezért utánanézett a dolognak és mint hírlik, a napokban így kovács érkezik a faluba. Hason­lóan baj volt a szövetkezeti bolt áru ellátásával is. A legutóbbi szövet­kezeti taggyűlésen megbírálták a ve- '.etóséget. Azóta sok tekintetben ja­vult munkája. A mozsgói határban is sok kárt okozott az őszi vetésekben a decemberi kemény fagy. A pártszer­vezet ezért a fel ül trágyázást taná­csolja a dolgozó parasztoknak, hogy a vetéseket megerősítsék. De sókan felvetették: vájjon érdemes-e, hisz nem tudjuk, hogy milyen a vetés 'ehet, hogy ki kell szántani s akkor kárbavész. Helyesen teszik, ha a népnevelők segítségével megmagya­rázzák, ha esetleg ki is kell szánta­ni a vetést, a műtrágya és az érett istá’lótrágya, a komposzt akkor is a földben marad, a következő nö­vénynél is 'hasznot hoz. Másrészt szorgalmazzák, hogy vegyenek több helyről vetésmintát és ennek nyo­mán határozzák el: érdemes-e felül- ‘r ágy ázni. A pártszervezetnek nem szabad belenyugodni, hogy az ősziek felerősítő munkáját elmulasszák. A pártszervezetnek sok terve van még arra; hogyan segítse a falu dol­gozóit a tavaszi munkákra való fel­készülésben, a kongresszusi verseny­ben. Rövidesen taggyűlést tartanaik ahol a kommunisták mozgósításává’ úiabb lendületet adnak a verseny nek. Azt akariák elérni, hogy min den párttag részt vegyen a versenv ben, példamutatásukkal maguk utár vonják a pártonkívülieket is. A néip neve1 ők felkészítésében is van tenni való. A vezetőségválasztás óta mér nem hívták őket össze. Hamarosan velük is tanácskoznak, érveket, mik’ szereket adnak munkájukhoz. Nag' ‘érvük van a községbe kerülő agrr oómussal is. A pártszervezet mindé* segítséget megad maid neki, hog' !ól dolgozhasson, eredményesen har colhasson a mezőgazdasági határc cat megvalósításáért. A mozsgói pártvezetés*1 g megindult az úton. Már az első vi zetöségi ülés óta számottevő ered menyeket ért el. Ha az eddiginél ir lobban támaszkod'k a párttagságra a népnevelőkre, mozgósítja az égés- falu népét, akkor jól, méltón készü1 nek pártunk III. kongresszusára. Bocz József Előadás a mezőgazdaság fej'eszlése és a mmrtás-saraszt szövetség erösi éséne’t időszerű kérdéseiről Pécsett 1954. február 25-én, délután 6 órakor a Megyei Pártoktatás Háza előadótermében az MDF Központi Vezetősége előadó irodájának tagja. Hazai Jenő vezérőrnagy elvtárs, előadást tart párttitkárok, párt- vezetőségi tagok, propagandisták, a pártoktatás hallgatói és pártonki- vüliek részére. Az előadás cime: A mezőgazdaság fejlesztése és a mun­kás-paraszt szövetség erősítésének időszerű kérdését Az előadás szá­mos, a párt politikájával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdést tisztáz. MEGVEI PARTOKTATÁS HÁJBA A Beremendi Cemen gyárban új turbinái építenek A Beremendi Cementgyárban a télii nagyjavítással egyiaőben egy új, 1500 kilovol/t-amperos turbogene­rator építését is megkezdték a ce­mentgyárban. Jelenleg az alapokon dolgoznak, elhelyezték a kondenzá­tort és két támfalat felépítették. A cementgyár dolgozói vállalták az új turbinát augusztus 20-ra üzem behelyezik. így jómjinöségű szén ese én havonta 450 vagon cement gyár ásóhoz szükséges 15 ezer kilowatt­óra energiát takarítanak meg az or­szágos energiahálózat részére. Eredmények, megjegyzések a kongresszusi versenyről Fejtésünk a II. szint VI. nyugati keresztvágattól nyugatra a 2-es te­lepen van. A telep elvékonyodott s így a munkakörülmények nagyon megnehezedtek. Az ácsolást, 0.7-es ‘ámfákkal végezzük. A nehézségek ellenére a csapat igyekszik minden lehetőt elkö­vetni, hogy a tervét teljesítse. A csapat előirányzata 80 csille szén műszakonként Erre az előirányzaora be van osztva 10 vájár, 4 csillés, 2 készlettoló és 5 faadó. A valóságban viszont 7 vájár és 2 csillés dolgozik a fejtésben. Több vájárt már nem 's lehetne beosztani a fejtésbe, mi- *el nincs elegendő munkahely. A műszaki vezetők igyekeznek min len segítséget megadni a csapatnak. Rendszeresen biztosítják az ácso- áshoz szükséges fát és a kitermelt zen kiszállításához az üres csillét. \ telep megjavításához már egy -.erülögurító kihajlását is megkezd­ek. Ez a segítés azonban kevés a terv iljesíléséhez. Az alapvágat állapota nagyon rossz és nehézzé teszi a csillé- zést. farban tartására mégsem biztosita- afc elég embert. Az utóbbi Időben ekem kellett kicserélnem a törött ímfákat, mert különben nem tud­unk volna csiUézni. Helyes lenne, a a műszaki elvtársak is észreven- ék végre a vágatok rossz állapotát s intézkednének A csapatban a munkafegyelem jó. Igazolatlan mulasztók nin­csenek. Legjobb eredményt a kommunisták érték cl. lankájukkal példát mutatnak a sapat többi tagjainak is. Brozin Fe- enc és Wirt József sztahánovista ájárok a legjobbak közé tartoznak, '.zénási István és Beckmann István ájárok is mindig teljesítik a nor- ájukat. A nehézségek nagyok, de nem csüg edünk, legyőzzük azokat. Mi is íunkaversennyel és felajánlással ké sülünk a IIL pártkongresszusra. — /állattuk, hogy a négycsilés fej- bLjesítményt mindig túlteljesítjük és . megengedett 3.5 százalékos pa.lai.ar- ,álmát 2-8 százalékra csökkentjük. &» tdegt-n vetődik ide a Mecselc háta mö- természet alkotta hírességként megmutatják n«fci a cseppkőbarlangot: emberkéz csinálta Egyszerűségként a Bodó hegy százméteres csúsz- úúját, ahol hatalmas rönkök hengergőznek le feörujptí robajjal a visszhangos völgybe. Híres tbgrként? Híres emberről nem tudnak Aba- MQefen. Nem eredt innen se hadvezér, se más awmférfi. Azzal nem szolgálhatnak. Pedig élnek itt derék, szorgalommal-becsii- tettel kiváló dolgozó parasztok. ' A tanácsház fűtetlen előszobájába falnak ^öntött versenytáblán elmosódott krétaírás fe- úfrlik. Gorász István. Még ötvenkettőben került o neve, amikor elsőnek adta •be búzáját. — Jfefeenháromban minek törölték volna le? Már júniusban, aratás után a begyüjtőhelyre szállí- j’ft mindent. Búzát, tojást, tyúkot, árpát. Min­dent. , ffly hát ottmaradt az írás. Bízvást ottmarad- ötvennégyben is. De Várjunk a sorára. . Igazi zimankós téli estét választott ki ellés- úez a 'koca. Még este fészket csinált magának a Rimába, reggel csak ott találták a három tur- orrú malacot. Egyet agyonnyomott; első eU :jfe- ideges a jószág, — most kettővel árválkodik, szerencsétlenség egy parasztembernek — malacért tartani a göbét, jóformán teljesen pvesztett egy malacozást, fi* ahhoz sincs biza- “fe1. a másodikhoz. Ha most hármat vetett, ké- ^óbb sem. lesz alatta négy-ötnél több. Az ke­vés ... Nekik kettecskéjüknek még hagyján, de az fefeóp, a határozat írja, hogy kishíján nyolcat úfveljen fel egy-egy évben kocája után minden Vuzda. Mert Gorász Pista bácsi újságolvasó em- jfef- Vacsora után előveszi a sublótfiókból a bé­kekölcsön kötvények mellől és elolvas egy ol- Úult. Mire végére ér a Szabad Földnek, már ú°zza is az újat a kézbesítő. . Mint ma este is. Az asszony a Pista levelét °ll'asta — katona a gyerek Tabon — amikor '^ütötte fejét az újságból. — No, elintéződik a koca ügye. , Meg se várta az asszony kérdését, magya- rezza is: . — Azt írja a kormány, ha még augusztus­on leadom a kövérdisznót, két mázsa húsz, lut *nnius végére, akkor kettő hatvan, ha március *l'lg, akkor három mázsa szemeskukoricát en­gednek el a beszolgáltatásból. Hát meghízlalom, Májusban beadom. Az asszony nem szól bele — hisz Pista bácsi Saját maguknak adják... viseli a kalapot —, de nézésében ott ül a kér­dés: a miénkkel hogy leszünk? — Teszek egy kicsit a kedvezményhez, az egyik meghízik azon. A másikat meghagyom. Magnak. Már két hete ennek. A tanácstitkár a meg­állapodás aláírása után megkérdezte tőle: „Pis­ta bácsi, miért igyekszik ennyire mindig?“ Az öreg kertel, szabódik, de felelni kell — megköveteli a tisztesség. — Hát az őszön úgy jártam, hogy fuvarossal vitethettem Sásdra a begyüjtőhelyre a disznót Negyven forintomba került, mert a síkos úton nem járhattak az ökrök, fin mégegyszer nem fi­zetek — leadom inkább májusban. Tudja, akkor jók az utak. Köszön és gyorsan elmegy — magára hagy­va a tanácstitkárt kérdéseivel. Most én kérdem meg tőle, amit a tanácstit­kár meg nem tudhatott. — Hát a tyúkot, a tojást miért adta be már félévre előre? Azt helyben átveszik! Felesége, beteges asszony — közbeszól: — Bizony, mondták is, hogy vigye be Gó- rászné inkább Pécsre, jó árat adnak érte, de- hát... D ehát?i Most már nincs kiút. Válaszolni kell. Pista bácsi az ágy felé mutat. A nagy kép egyik sar­kában Rákosi elvtárs képe, a másikban egy fénykép, feketehajú fiatalember. — A fiamért is. Látja, hogy nem értem — magyarázna: — Az a nagyobbik fiam. A Gyula. Hadnagy. Látja, a magamfajta parasztgyerek sose vihette magas sarzsira. ö meg most tiszt. Ezért segítem én pontos beadással az államot. Abaligeten megtanítottak arra, hogy mi az állam. Szarka Józsi bácsi mondta el, miután ki­fogta a lovakat és a tűzhely körül topogva, hu­hogva ébrgszlgette a kocsizásban elfagyott ke­zét, lábát. Imigyen: — Fiam, most olyan az állam, mint egy nagy család, saját magunknak adjuk, amit adunk. — Mondjuk, most én vagyok a családfő. Ha ember válik a fiamból, keres Ő is, ha nagyobbacska lesz a lányom, szintén. Keresünk mind a hárman és jószívvel adjuk az asszonynak, mert nekünk ke­rül abból az asztalra, mi ruházkodunk belőle. — Példázzuk csak: ha eltörik ebben a köves föld» ben az ekém, vagy leesik fuvarban a singem, el­törik a lovam patkója, hová futok? Megyek a kovácshoz, hogy csináljon újat, vagy a szövet­kezetben veszek másik ekét. Hát hogy adna az állam, ha én nem adom meg a jussát! Szintölyan az állam, akár a család. Mindenki adjon becsü­lettel, ő is megkapja, ami dukál. Ez az állam! Szó se róla, Engels pontosabban megfogal­mazta, de a „Szarka-féle államelmélet“ jó aba- ligeti használatra. Csak abaligetire?! Már a levest kanalazza, amikor újra meg­kérdezem. Máskor nem beszél evés közben — de most leteszi a kanalat. — Hogy nekem adott-e?! Tavaly több, mint kétezer forintért vettem tojást, hogy beadhas­sak. Nem volt tyukunk. Idén? Tizennyolc és fél kilót kérnek tőlem ötvennégy helyett. Hét hold után meg nem adok be semmit, mert szer­ződtem. Pannonbükkönyre. Ha tud jól számolni, számolja ki, hány forint ez? Ez mind könnyebb­séget jelent. Nem számolok, hanem inkább újra kérdezek. Hogy hát ő adott-e már az idén, ahogy a csa­ládban illik? Megpödri a bajszát, úgy felel: — Adok. Szarka Józsit nem olyan ember­nek ismerik, aki csak mindig vár, vár, mint a plébános sekrestyése. Mondta a tanácstitkár, hogy az államnak szüksége van minél előbb hí­zott disznóra. Tőlem megkapja. Felírattam: ok­tóber helvett májusban adom le a köi'érdisznót. Két süldőmet elcserélem egy nagyobb hízónak- valóért, a sajátomat a kedvezményen meghizla- lom. Az állam is jól jár és Szarka József is meg­találja számítását. ... .Államelmélet a megvalósulás útján ... Késő éiissa1a jöttem el Abaligetről, Komló felé. Téli sötétség takarta a Mecsek hátát, hall­gattak, csendben hallgattak a visszi.dngos völ­gyek. A busz meg-megállt, zökkenőinél fel-feléb- redtem. Vattaruhás, fáradtarcú emberek szálltak fel: bányászok. Éjszakáról éjszakára, hétről-hél- re sokszor kétrétgörnyedve, hátonfekve döntik az alacsony fejtések szenét. A kohók szenét. Az ekék, a singek, a patkók szenét. ...Az állam olyan, mint a család. Mindenki adjon becsülettel, ő is megkapja, ami dukál. — Szarka Józsi bácsi, az öreg Gorász sokat kaptak és most ők is adnak — határidő előtt hízott disz­nót a családnak, a bányászoknak, az államnak. Saját maguknak adják... OROSZLÁN IMRE A közös akarat meghozta gyü­mölcsét. A verseny eredménye­ként vállalásunkat teljesítjük és 17-én 6.2, 18-án pedig 5.6 csille szenet szállítottunk fejenként. Csapatunk versenyben van Tóth József (7) csapatával. Kár, hogy a Tóth csapat eredményeit nem ismer­jük, pedig az is újabb lendületet ad­na versenyünknek. Helyes lenne, ha az illetékes szervek is bekapcsolódnának eb­be a nemes küzdelembe és nyil­vántartanák munkánkat. Én mint frontmester végzem fel­adatomat. De ha szükséges, a vájá­roknak, ha a helyzet úgy kívánja, akkor a csilléseknek segítek. Febru­ár 18-an felszakadt a forgató lemez. Nem vártam senkire, magam javí­tottam meg. ELöreláéhatólag február 23-án el­készül az új kerülőgurító. És akkor a munkahelyünk is megjavul. Ez azt jelenti, hogy meghosszabbodik a front, több gépet tudunk telepíteni, nagyobb lesz a munkakedv & en­nek eredményeként mi is odaállha­tunk a többi brigádok közé, mert nem csak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük a pártkongresszus tiszte­letére tett ígéretünket. Elmondta: Kenreiter Alajos csapatvezető, Béke-akna A vállalást 13 százalékkal túlteljesítettük A Komló Anna-aknan építkezés az elmúlt év III. és IV. negyedében is szép eredményeket ért el. Kétíz- ben nyerte el a SZOT és az építés­ügyi minisztérium vándorzászlaját ás „Komló legjobb építésvezetősége“ címet. A munkában kitűntek: Stand! András héttagú kőműveslbrigádja, Deli Adolf héttagú ácsbrigádja, Ko­vács János hattagú kubikos brigád­ja, Haász Józsefné és Tdllmann Er­zsébet segédmunkás brigádjai. Jó munkájuk jutalmául valamennyien elnyerték a sztahánovista címet. Jó szervező munkájukról tettek tanú­bizonyságot Spevár Pál és Rajnaner János művezetők. A kongresszusi versenyben sem marad le az építkezés. 1954 első hó-, napjában 119 százalékra teljesítettük a tervet, vagyis a vállalt 106 száza- ’ékos tervteljesítést 13 százalékkal túlteljesítettük. A további eredmé­nyek is sikeresek lesznek. Keresztes Zoltán kétszeres sztahánovista építésvezető. Hátranioadítók! Bérezés János és Makra Illésné Béke-aknai csilléseknek 22-én az volt a feladatuk, hogy reggel 6-tól délután 2 óráig az akna körül, biz­tosítsák a kitermelt, szénkészlet továbbítását. E feladatukat csak negyed 2-ig teljesítették, mert ekkor összeszedelózködtck é6 ön­kényesen elhagyták munkahelyü­ket. Harmadik társuk utánuk ment hívta őket: jöjjenek vissza, mert munka vár még rájuk és külön­ben is... Bérezés és Makra csillések azon­ban hajthatatlanok maradtak. Ez­zel a helyén maradt harmadik isii lés munkáját is lehetetlenné tet­ték. Pedig nem fejeződött be a munka, a munkaidőből ellopott 45 perc következménye: 30 csille szenet nem tudtak továbbítani rendeltetési helyére, megrekedt a szállítás. Majdnem kél vagon szén kettő­jük mulasztásából később kerül rendeltetési helyére, 30 ürescslile pedig nem segíthette a csapatok tervteljesítését, talán éppen erre a 30 ürescsillére vártak a bányában dolgozók. Hátraniozditás ez — ami­ért aligha jár dicséret. Ezévben már 300 kutricát készített a Pécsi Mezőgazdasági Építő Vállalat A Pécsi Mezőgazdasági Építő Vállalat dolgozói az év folyamán több mint hat millió forint értékben vándor baromfiólakat, sertésfiaztatót is sertés-szálláshoz kutricákat készí­tenek. Kedden délelőtt már a három­századik 52 férőhelyes kutrica ké­szült el, amelyet a BikaJi Állami Gazdaságnak juttattak, .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents