Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-24 / 46. szám
VtLÁO PROLETÁRJAI DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBÁN: Felszó’&lások a mezőgazdaság szakembereinek, vezetőinek és legjobb dolgozóinak országos értekezletén (2. o.) — Frankel Leó (2. o.) — A mozsgói pártszervezet új vezetősége az egész párttagság mozgósításával megkezdte munkáját (3. o.) — Saját maguknak adják... (3. o.) — Eredmények, megjegyzések a kongresszusi versenyről (3. o.) — „Szabad Föld"-ankét Szigetváron (4. o.) — Úttörő karnevál (4. o.) AZ MDP B ARANYAM ECYEI ■ PA’ RTBI Z OTT IÁCÁNAK LAPJA Xt. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM AHA un FILLER SZERDA, 1954 FEBRUAR 24 Ábányálc, üzemek élefénsk fontos eseménye a termelési értekezlet A bányákban, üzemekben csütörtöktől március 1-iig termelési értekezleteket tanknak. A termelési értekezlet fontos eseménye a bánya, as üzem életének. A dolgozók tárgyalása ez, amelyen mérlegelik az timúlt hónap eredményeit, hibáit, megbeszélik a következő hónap feladatait, a különböző nehézségek leküzdésének leheuőségeit, a hibák kijavításának módját. A termelési értekezletek mindig fontos események, de különösen fontosak most napjainkban. Ezévben is nagy és szép feladatok Megoldásáért kezdtük meg az alkotó Munkát, célul tűzXik az új szakasz feladatai jelentős résziének végrehajtását: a mezőgazdaság fellendítését, 82 ipar eredményeinek megszilárdítását, az életszínvonal emelését, a dolgozók igényelnek fokozottabb ki- t%ii 'ését. E feladatok elvégzése nem könnyű — ezt mutatják a januári és februári tapasztalatok is. A bányákban, gyárakban is megnövekedett termelési kedvet különféle nehézségek csorbítják. Bányákban a zord időjárás rnia/tt ember- és csillehi- ány, áramkorlátozás az üzemekben, belyenkenl anyaghiány és más haknié nehézségek. Iparunk januárban országosan nem teljesítette tervét, elmaradás van fontos cikkek Mártásában. Mindezek — és a párt- kongresszus tiszteletére indult ver- teny, amelynek éppen az a célja, bogy leküzdje a nehézségeken nyo- Máiban megvalósuljon a terv — fente® kérdései a most sorra kerülő tét Melési értekezleteiknek. A következő napokban összeülnek a fizikai és műszaki dolgozók, hogy Megtárgyalják üzemük kérdéseit, fei- ddatalt. Az értekezleteiken az üzemkészek vezci.ői ismertetik a februárban elért eredményeket, a2 esetleges ®l*haradás okait, a soronkövetkező feladatokat. Kétségtelen — ezt nem s*abad elfelejteni — vannak nehéznek, de most sem lehet semmi ese fe sem mindenre ráfogni, hogy „ké- fehi, objektív nehézség.“ Kissé elharapódzott mostanában az élet legkülönbözőbb területén az objektív Nehézségekre való hivatkozás, de ®nnál kevesebb szó esik arról, hogy ^oket a nehézségeket hogyan lehet, ^küzdeni. Pedig nagy nehézségeket 8 le lehet küzdeni leleményességgel Megfelelő szervezéssel, erős, közös Akarattal. A termelési értekezletek bgyik feladata, hegy a többi kérdőik mellett sok hasznos javaslaot ^jamak: milyen eszközökkel lehet a őát’ló körülmények eLlenére is ma- Mdéktalanul teljesíteni a tervet, jagten! a minőséget, csökkenteni az buköltséga., takarékoskodni. Pontos feladat hárul a beszámolót tettó üzemrészvezetőkre is. Alapos felkészülésükön múlik a termelési értekezlet sikere vagy sikertelensége. “Ujnos, még ma sem ritka eset jtegy egyes helyeken a beszámoló teftő üzemrészvezetők rtatisztikai kimutatást olvasnak fel, amitől nem te®2 okosabb, tájékozottabb senki tekintve, hogy az értekezletek Résztvevőinek a többsége nem sta- tisztiikus. Nem ilyen beszámolókra jten szükség, hanem olyanokra, ame- J»*k értékelik az elért eredménye- ■fef, megmutatják, hogy mi van a Járnak mögött., ismertetik: milyen Módszerekkel érték el az eredményt. Mi volt az oka a lemaradásnak, mi ® legfontosabb teendő a lemaradás Pótlása érdekében, milyen intézkedéseket hoznak a jobb munka biztoei- te®ára. A beszámolók jó elkészítése M'entős mértékben az üzemi blzoöt- mellett működő termelési tii- *üttságok munkáján is múlik. E bizottságoknak az a feladatuk, hogy Nyilvántartsák az eredményeket. — Megjelöljék: mik a legfontosabb fel- Mfet.ok, javaslatokat dolgozzanak ki e feladatok elvégzésének módjáról, kikérjék ezzel kapcsolatban is a dolgozók véleményét, mozgósítsanak a termelési értekezleten való részvételire. Fontos a termelési bizottságok feladata és e feladatukéi: jól el k«U 'átmiok, mert jó vagy rossz munkájuk elősegíti, esetleg hátráltatja a termelési értekezletek sikerét, — az ílkövetkezendő munka eredményét. Napjainkban mind szélesebb területet fog át a kongresszusi verseny, egyre többen és többen kapcsolódnak be e nagyszerű vetélkedésbe. A termelési értekezletek igen fontos feladata, hogy még nagyobb lendületet adjanak a versenynek. Ei ehet ezt émi mindenütt. Fen tos az hogy számot vessenek a verseny eddigi eredményeivel, azokkal a tényeöl kel, amelyek eddig akadályozták a verseny még nagyobb sikereit A verseny szervezése és ellenőrzése a verseny nyilvánosságának biztosítása, a módszerek ismertetése a legfontosabb kérdésele, amelyeknek javítása nagy lépéssel előbbre viszik a versenyt. A termelési értekezletek fontos feladata az is, hogy megismerjék a dolgozók: mi lett a sorsa a legutóbbi értekezleten elhangzott javaslataiknak, megvalósították-e azokat és milyen eredménnyel, ha nem valósí- ötták meg, mtért maradt el. A bányák és üzemek munkásai sokéves termelési tapaszta,lat,alkat szívesen bocsátják az egész gyár, az egész ország rendelkezésére, hisz azok — 'mennyiben jók hasznosíthatók, — nemcsak a javasla.l.evö, dé az'egész írszág hasznát szolgálják. Mégis e ; a vasiatok közül sok a termelési értekezletek befejezésével a feledés homályába merül, aktává válók a jegyzőkönyvben. Ez súlyos hiíba, amelynek következményei vannak. Ha a lolgozók látják, hogy javaslataikat így „hasznosítják", mint jó felszó- 'aláscikat, akikor elmegy a kedvük a :sgléstől, hisz nem látják értelmét. Ilyenkor csodálkoznak a szakszervezeti bizottságok, az üzemrészlegek Vezetői, a műszaki vezetők, hogy masszívak a dolgozók és azt mondták, hogy „harapófogóval sem lehel cihúzni belőlük a szót.“ Nem csoda következménye ez, hanem a lélekte- 'enségé, a nemtörődömségé. A kollektív szerződés a2 üzem alkotmánya. Ebben foglalják össze az üzem vezetői, dolgozói kö.elezettsé- teiiket, jogadkait és ezzel az alkotmánnyal élni Is kell. Mégis — bár mindenütt szavakban elismerik a kollektív szerződések fontosságét -— csak akkor esik róla szó, amikor erről kell beszélni, a teljesítéséről kell ■.vámot adni. Ez nagyon helytelen A kollektív szerződés: az év minden napjában teljesíteni kell, minden hónapban tenni kell azért, hogy ne maradjon csak papírra vetett írás A termelési értekezleteken számot kell vetni a kollektív szerződésben fogják pontok teljesítésével is, az gész értekezletnek a szerződés tűkében kell lezajlani«.. Ezek a szerződések kétoldalú kötelezettségek, me- ’yefcnek teljesítéséről számot adni mind a fizikai, mind a műszaki dolgozóknak fontos feladaita. Ne őriznék tehát hét lakat alatt üzemeinkben a kollektív szerződést, legyen az i hónap minden napjában iránytű a cselekvéshez, a tettekhez. A most sorra kerülő termelési értekezletektől sokat várnak a bányák, üzemek dolgozói, de sokai, vár az egész ország is. Azt várjuk, hogy lyomukiban fellendüljön bányán és üzemben a termelés, új lendületei íapjon a kongresszusi verseny, szenvedélyes harc Induljon a nehézségek «küzdéséért, nagy lépést tegyünk •.«lőre egész megyénkben az előttünk ülő feladatok végrehajtásának útján, VÉGREHAJTJUK A MEZŐG 4ZDASÁG \ FEJLESZTÉSÉRŐL HOZOTT PÁRT HATÁROZ iTOT Időben biztosítsuk tavaszhúza vetőmagszükségletünket! Az elhúzódó tél a dolgozó parasztság tavaszi munkáját megnöveli. — Olyan feladatokat kell elvégeznie rö- vldebb idő alatt, amelyeket máskor február közepén már elvégzett. Természetesen ezen csak a munka jó megszervezésével lehet segíteni. Azokat a feladatokat, amelyeket már most, amikor a föld még fagyos, végre lehet hajtani, a jó gazda nem halogatja, hanem sürgősen elvégzi. Ilyen feladat a vetőmagcsere. Me- gyeszertc már megvan a lehetőség hogy dolgozó parasztságunk tavasz búzát cseréljen. Ezen a télen jó példával jártak elől a pécsváradi Dózsa, az erdő mecskei Szabadság, a pusztakisfalui Béke termetöazövetke •tét és még jó néhány tervszerűen texdálkndó tsz. Már közel két vagon tevaszbüzát cseréltek be a baranyai tsz-ek. Vannak azonban még olyanok, akik halogatják a cserét. I’yen például a nagyharsányl Ságvárl tsz ahol —- bár rendelkezésre áll az előzetesen már kitisztított és csírázás! vizsgálatnak alávetett tavaszbúza — mlndezidelg nem gondoltak a cserére. Amikor megkérdezték tőlük, miért nem cserélnek, arra hivatkoztak hogy saját tavaszbúza vetőmagot használnak majd. A Ságvárl tsz vezetői nem gondolnak arra, hogy a Terményforga ml Vállalat által rendelkezésükre bocsátott magot előzetesen csíráztatták és a gyommagvaktól megtisztították. Sokkal előnyösebben használhatná fel a csírázás! vizsgálaton átesett magot, mint saját — bizonytalan csíraképességű — búzáját. A községi tanácsok mindenütt jó példával járnak elől a gondjaikra bízott tartalékföldek bevetéséhez szükséges mag biztosításában. Már 15—50 százalékban igénybe vették az erre a célra tartalékolt tavaszbúzát. A termelőszövetkezetnél azonban és egyéni gazdáknál nagyobb tervszerűségre van szükség, mert ha most — amíg bőv.en van rá idő — nem biztosítják a vetőmagot, akkor a tavaszi olvadás idején, a sok munka közepette, sokszoros gondként jelentkezhet az a feladat, mely nck megoldása most még gyorsan és egyszerűen végrehajtható lenne. Több. mini 300 ezer forintot jövedelmezett 3 év alatt Szobolovics Boekó állatgondozó munkája A magyarbólyi DlSZ-fia falókat nemcsak a községünkben, de mesz- Sze földön szorgalmas, becsületes dolgozóknak ismeri mindenki, Közülük is kiválik Szokolovics Boskó, a Tartós Béke termelőszövetkezet fiatal bikagondozója. 1S51 óta nevelt a tsz magyar-tarka törzsállományából származó bikaborjakat. Eddig több, mint háromszázezer forintot vett be csoportja a jólfejlett tenyészbikákért, amiket ő gondozott. Jó munkája jutalmául tavaly megkapta a „Kiváló állattenyésztő" kitün tetést. Naponta 2 órát jártatja a növendékállatokat a kemény téli időben. Ezzel részben hozzászoktatja őket a természethez, részben pedig a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen moz gást biztosítja. A takarmány adagot — a fejlődést figyelembevéve — havonta módosítja. Így a napi súlygyarapodást a korábbi egy kilóról egy kiló tiz dekára növelte. A jólfejlett, egészséges állatokból már az idén hatot adhatott át, amelyek a pócsai, magyar- teleki, kisbudmérí, márokí, kisjakab- ifalvai és Vókányi termelőcsoportok szarvasmarhaállományát erősítik. Vállalása, hogy ezévben még 12 kiváló tenyészbikát nevel a baranyai állatállomány fejlesztésére. Ebből termelőszövetkezetének ismét több, mint százezer forint jövedelme lesz. SZINNYEY HENRIETTA Begyűjtési hírek JÓL SZÁMOLNÁK A CSANY- JSZRÓI UJ MÁRCIUS TERMELŐ- SZÖVETKEZET TAGJAI Most, hogy a korán beadott hízott- sertések után kukoricabeadási kedvezményt biztosít kormányunk, a sányoszrói Uj Március tagjai elhatározták, hogy sertésbeadásí kötelezett •égőknek már az első félévben nagy részt eleget tesznek. Az elmúlt héten huszonnyolc kövérdisznót adtak át az Állat- és Zsírbegyüjtő Vál’a- ’atnak, ezzel 84 mázsa májusi morzsolt kukorica beadásától mentesüllek. A több, mint háromnegyed varrni kukorica ára az évvégi zárszámadáskor a tagság jövede'mét gyarapítja. * SZEPTEMBER HELYETT MAR JÚNIUSBAN TELJESÍTI HÍZOTT- SERTÉSBE ADASAT A MAGYAR- MÉCS KEI BÉKE TSZ A magyarmecskeá Béke termelő- .zöveiikezet tagsága pártunk III. kon gresszusa tiszteletére felajánlotta, hogy kilenc beadásra kerülő, hízottsertésüket a harmadik helyett már a második negyedévben elszállítják a begyüjtőhelyre. Vállalásuk teljesí- ..ésével nemcsak államunknak segítenek, hiszen darabonként 260 kiló morzsolt kukorica beadásától mentesülnek, amely több, mint huszon- igy mázsát tesz ki. \Z EGYÉNI GAZDÁK IS MEGÉRTETTÉK: A KORAI SERTÉSBEADÁS jó az Államnak és HASZON A PARASZTSÁGNAK IS Kákics községben Kovács József az utolsó negyedévről a másodikra. Varga János az első negyedévre kér te beadási kötelezettsége átütemezését. Gilvánfán négy dolgozó paraszt — Simon Dezső. Kárgyán János, Pata Géza és Takács Géza — vállalták, hogy élnek a kedvezménynyel és határidő előtt beadják sertésüket, lehetőleg már a második negyedévben. Ébert György Segít Pécs lakóinak az elektromos jégolvasztó r yakran nyílik a Pé- esi Bádogos és Szerelő Kisipari Szövetkezet Irodájának ajtaja. Egy apróhirdetés Irányítja ide az embereket, amelyben ez áll: „Befagyott vízvezetékeket gyorsan felolvasztjuk falbontás nélkül, elektromos géppel.. — Kérem nálunk sem folyik a víz, — adja elő panaszát Aronfi Tivadar postatisztviselő. — Az egész háziban befagyott a vízvezeték, nem működnek a csapok. Mikor jutnak el hozzánk? — Még holnap — nyugtatja meg a szövetkezet ad minisztrátora a megrendelőt. — Megy az gyorsan. — A beszélgetés Spitzer Mihályt, a szövetkezet elnökét is közelebb hozza. Övé a szó: — Nagyon sokat tudunk segíteni a pécsi lakosoknak ezzel az olvasztó szerkezettel. Percek kérdése az egész művelet és újból előlbuggyan a rég óhajtott víz a csapból. Falbontásra egyáltalán nem kerül sor. — Lehetne látni a szerkezetet? — teát ez bajos, mert már kicsit odább vagyunk a reggeltől és az olvasztó brigád a lakásokat járja. Talán a Kossuth Lg jós utca 1. számú házban meg lehet őket találni, El la indultunk az olvasztó brigád nyomában. A megadott címen azonban már csak hült helyük. A Rákóczi út 41-be mentek. Wellisch Emil lakása. — A szerelők? Ó azok nagyszerű emberek. Behoztak egy szerkezetet a konyhába, bekapcsolták a konéktorba, — megindult a víz. De jöjjenek már beljebb, — szól a háziasszony. — Bizonyságául szavainak, ismét megnyitja a csapot és néhány pillanatig rajta felejti tekintetét a csobogó vízsugáron. — Hozzá lehet kezdeni a nagymosáshoz. — Most már igen, de gondolja el, milyen rossz mindig a szomszédba kilincselni. Legutóbb kidobott bennünket egy szomszéd. Meg is értem. Több mint egy hónapon keresztül egy lakásba jártii az összes lakónak vízért, nem valami kényelmes dolog egyik félnek sem. Csak még ezzel a szenny- vízlefolyóval csinálnának valamit. A fagy megre- pesztette s a vfz már efy- szer elöntötte az előszobát. Ha a PIK továbbra is húzza-halogatja az ügyet, még a szobát is elönti. Ezt is pendítse meg az újságban. Megpendítjük és talán nem mondja a PIK adpi- nisztrétora, hogy egy cikkel több vagy kevesebb, az már igazán nem számít. Ez nem cikk a cikkért, hanem a lakók jogos panasza. Az pedig nem mindegy, hogy több vagy kevesebb a jogos panasz. / Búcsúzunk a Rákóczi út 41-ből, hogy megtaláljuk a februári hidegben a befagyott vízvezeték- csövek olvasztóit. Szekeres Tibor és Varga Pál, a brigád két tagja éppen előkészítették a kétkerekű targoncát a Sütőipari Vállalat istállója előtt. Már itt äs éppen „horgonyt szedtek". Bent az istállóban figyelmeztető szavakat hallunk: — Mi készen vagyunk, de azért vigyázzanak a csapra, mert könnyen befagy ilyen időben. Egy cérnaszál vastagságú sugárban állandóan folyassák, ez nem tesz ki többet, egy vödör víznél — amit fel lehet használni. Ha elzárják a csapot, íjincs mozgás a csőben, a falon átszívja magát a hideg, és iámét befagy. Jíésőbb, amikor megismerjük a csőolvasztó szer kezet elkészítőjét, Dedo- Aócz Lászlót, árra terelődik a szó, hogyan született meg ez a nagyszerű szerkezet. — Képeslap került kezembe, 1940 körül lehetett, amikor szintén nagy telek voltak. Az egyik északi országban alkalmaztak ilyen szerszámot, így készítettem el én is. Az utóbbi években azonban már csaknem megfeledkeztem róla. Otthon állt félretéve. A napokban, szóltam róla az elnök nek, annak mindjárt meg tetszett a dolog. A kezelése is egyszerű. Egy transformátorhoz egy sétabot vastagságú kábel tartozik. A kábelt rákötjük a főcsapra és az eldugult vízcsapra. Ezután bekapcsoljuk a transformá- tort a hálózati áramba. Amikor a tekercsben már 3—400 Amper gerjedt, elkezd olvadni a jég a esőben. Néhány pere múlva már jelentkezik is a hatás. Először csak csepeg a csap, később mór mind jobban folyik, jeléül annak, hogy elolvadt a jég. A kisipari szövetke- zet nagy gondot vett le ennek az olvasztó szerkezetnek a munkíba- állításával a pécsi lakosok válláról. Nem kell megvárni a tavaszt, hogy majd beköszönt a jó idő s akkor talán megindul a víz is. A szerelők percek alatt végeznek a munkával, nem vésik a falakat, nem kell nyomukban a kőművesnek járnia, — 20—25 forintért újra folyik víz a csapból. Gulyás Ernő */
