Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

2 NÄPCÖ 1954 FBBRtTAR 88 Országos értekezlet tárgyalta meg a mezőgazdasági termelés fejlesztésének soron következő feladatait A mezőgazdaságban néhány hét múlva meginduló nagy tavaszi munkák küszöbén a minisztertanács hét­főn a mezőgazdasági termelés soronkövetkező feladatai­nak megtárgyalására az Építőipari Dolgozók Szakszer­vezetének székházába országos értekezletet hívott ösz- sze. Az értekezleten résztvettek a mezőgazdaság tudó­sai, szakemberei, a tanácsok képviselői, az állami gaz­daságok, gépállomások, termelőszövetkezetek vezetői és legjobb dolgozói, kiváló agronómusok, állattenyésztők, valamint a termelésben kitűnt egyénileg dolgozó pa­rasztok. Megjelentek az értekezleten Rákosi Mátyás elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségé­nek első titkára, Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Hegedűs András, a minisztertanács első elnökhelyettese, föld­művelésügyi miniszter, Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Tisza József begyűjtési miniszter, Altomáré Iván, élelmiszeripari miniszter, Dögéi Imre, a SZÖVOSZ elnöke, Borbás l-ajos, a MEDOSZ elnöke, Manninger Rezső, Sedlmayr Kurt és Kreybig Lajos Kossuth-díjas tudósok, valamint a mezőgazdasági igazgatás számos vezetője. Manninger Rezső elnöki megnyitója után Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese tartotta meg beszámolóját, a mezőgazdaság fejlesztése terén soronkövetkező feladatokról. Magyart András elvtárs beszámolója A magyar mezőgazdaság előtt sohasem állt olyan ragyogó lehe­tőség, — mondotta többek között — mint most, nem is kapott soha olyan segítséget, mint amilyet a mező­gazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozat biztosít Sokoldalú és széleskörű kormány- intézkedések növelik a parasztság termelési kedvét, fokozzák a mező- gazdasági termelés fejlesztésében a mezőgazdaság dolgozóinak egyéni érdekeltségét, szilárdítják meg a termelés biztonságát 1954-ben a mezőgazdasági beru­házások részesedése a népgazdaság összes beruházásaiból az előző évi aránynak mintegy kétszeresére emelkedik. Szocialista iparunk meg­teremti a mezőgazdaság technikai bázisát. Ugrásszerűen nő egyes mezőgazdasági gépek és kisgépek gyártása. Már ebben az évben töb­bek között több mint ötezer új trak­tort és hétszáz motoros permetező- gépet kap a mezőgazdaság. Az anyagi érdekeltség fokozottab­ban jut érvényre mezőgazdaságunk szocialista szektorában is, ahol az eddiginél következetesebben kezd megvalósulni a termelt javaknak a végzett munka mennyisége és mi­nősége szerinti elosztása. Megjavult az állami gazdaságok és gépállomá­sok bérrendszere, most dolgozzák ki a jelenlegi termelőszövetkezeti munkaegységrendszer aránytalansá­gainak megszüntetésére és a premi­zálás erőteljesebb alkalmazására irányuló javaslatokat. A mezőgazdaság dolgozóinak a termelési feladatok állhatatos vég­rehajtásával, illetve az állam iránti kötelezettségek példás teljesítésével kell viszonozniuk a feléjük nyújtott baráti kezet. így erősödik tovább a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság alapvető, legdön­tőbb ága a növénytermelés. A mező- gazdaság fejlesztése nagyszerű ter­vének megvalósítása — ezen belül a növénytermelés — sikere nagy­mértékben azon dől el, hogy a mezőgazdaság dolgozói hogyan ké­szülnek fel az idei év mezőgazda- sági munkáira, hogyan végzik el a tavaszi talajelőkészítés, vetés és nö­vényápolás rendkívül felelősségtel­jes, az egész idei termésre döntően kiható munkáját. A Központi Vezetőségnek és a minisztertanácsnak a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatának megfelelően a tavaszi munkák meg­szervezésénél is a főfigvelmet a kenyérgabonára kell fordítani. A tavaly őszi nagy aszály és he­lyenként a rossz talajművelés kö­vetkeztében az ország mintegy két­harmadán gyengék az őszi vetések. Remény van azonban arra. hogy a hótakaró alatt a tél kezdetén még ki nem kelt vetés tavaszra kisorol é' hozzáértő ápolás segítségével ki­elégítő termést nevel. Az agronó­musok, a gépállomások, a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok első fe’adata: úgy vigyázni a veté­seket védő hótakaróra, hogy minél több nedvességet mentsenek meg a termőtalaj számára. A hófúvás, il­letve olvadás esetén a hóié elfolvá- sának megakadályozása céljából szán, szekér, teherautó, vagy trak­torvontató nyomot kell készíteni Nagy jelentőségű feladat a gyen­ge őszi gabonafélék fejtrágyázása. A jó gabonatermés érdekében az agronómusok, gépállomások szerve­ző és felvilágosító munkával érjék el, hogy sehol egyetlen mázsa mű­trágya se maradjon felhasználatla­nul. A tavaszbúza-termelés a kenyér- gabonatermés növelésének egyik legdöntőbb eszköze. Ahol nem vet­hető ősziszántásba a búza. ott jobb talajelökészííóssel, jó vetőágy ké­szítésével pótolni kell az ősziszántás már elveszett előnyeit. Az idén jelentős területen kell tavaszi szántást végezni. Ezt úgy kell végrehajtani, hogy minél ke­vesebb legyen a nedvesség-pazarlás A_ tavaszi mezőgazdasági munkák főszempontja az idén is minden talpalatnyi föld megművelése. Nagy gondot kell fordítani a jó­minőségű vetőmag biztosítására, va­lamint a vetőmag előkészítésének technikájára. A tawnésádaaok növelésének el­hanyagolhatatlan eszköze a trágyá­zás. Soha Magyarországon annyi trágyát nem hordtak ki a szántó­földekre, mint az elmúlt ősszel. De az eredményeik a trágyaikezelés a trágyázás terén még távolról sem kielégítőéi.. Két főhlba a leggyako­ribb: még mindig nem terjedt el szélesen az istállótrágya gondos kezelése. A tudósok kimutatták, hogy egy tehén egész évi jólkezelt trágyájával fél katasztrális hold föld trágyázható meg. Ez a trágyá­zást követő első évben csak két mázsa kukorica terméstöbbletet, a második évben pedig csak egy mázsa búza terméstöbbletet ered­ményez. Ha ugyanezen állat trágyáját rosszul kezelik, úgy az első évben pedig csak egy mázsa búzaszem többletet eredményezhet a trágyázás. A másik hiba, hogy az istállótrágyát nem azokon a földe­ken és azon növények alá használ­ják fel, amelyeknél a legjobban ér­tékesül. A tavaszi mezőgazdasági munkák során különös figyelmet kell for­dítani az ipari és élelmezési célra szánt növények, valamint a speciá­lis kultúráik művelése terén jelent­kező feladatokra Kössön szerződést minél több termelőszövetkezet és egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­raszt ipari növénytermelésre, mert ezzel komoly jövedelemre tehet szert, növeli könnyű- és élelmiszer- iparunk nyersanyagalapját és elő­segíti dolgozó nápiink könnyű- és élelmiszeripari termékkel való jobb ellátását, az életszínvonal növeke­dését. A dolgozók burgonya- és zöldség- ellátásának megjavítása megkívánja a burgonya- és zöldségtermelés nö­velését. Burgonya termésátlagaink évről évre tűrhetetlenül alacsonyan. Az alacsony termésátlag okai a jó- mmőségű vetógúmó hiánya, az is­tálló-, illetve zöldtrágyázás elég­telensége, a rossz talajelőkészítés, a növényápolás hiányosságai és a gondatlan betakarítás. El kell érni. hogy már az idén legalább minden olyan termelőnek legyen vetőgumó­parcellája, aki egy holdnál nagyobb területen termel burgonyát és a yetőburgouyát mindenütt istálló-, illetve zöldtrágyázott földbe ves­sék Át kell venni az élenjáró búr gonyatermelők módszereit, a négy­zetes fészkes ültetési módszert, a vetésre szánt burgonya gondos át­válogatását. Kertészei,nik feladata, hogy minél korábban nagytömegű zöldséget küldjenek a városi piacra, lel kelj késziilniök tehát a télen kipusztult növények tavaszi pótlására, a leg­korábbi zöldségfélék, a petrezse­lyem, zöldborsó, stb. időben történő elvetésére. Nem kis feladatok várnak a mező- gazdaság dolgozóira a szőlőtermelés terén. A fagykárt szenvedett sző­lőkben speciális metszésit kell vég­rehajtani. Igen fontos a tavaszi szőlőoltvány-készítés és a szőlő- vesző-iskolázás. A szőlővesszókész- letet a leggondosabban kell elosz­tani ée idejében a felhasználási helyre szállítani. Az előadó ezután áttért az állat­tenyésztés feladataira. A lakosság jobb hús- és zsírellá­tása, a könnyűipar gyapjú- és ayersbőrigénye megköveteli az ál­lattenyésztés hozamának gyors nö­velését Az állattenyésztés jelenlegi alacsony hozamának legfőbb rka, hogv nincs biztosítva a folyamatos takarmányeHátás. Ezért a követ­kező főbb intézkedéseket kell meg­valósítani. Meg kell szervezni a szükségleteknek megfelelő szántó­földi takarmánytermelést. A vetés­forgókat úgy kell összeállítani, hogv alkalmasak legyenek az állat- tenyésztés fejlesztésére is. Meg kell javítani a réteket és legelőket -rá- gvázás. a gyomok irtása, rendsze­res ápolás és a szakaszos legeltetés bevezetése útján. Meg kell szer­vezni a veszteségmentes szénahea- karítást és silózást Fel kell kutatni és fel kell használni az eddig ki nem használt takarmányforrásokat, élelmiszeripari melléktermékekéi, kotivhahuliadókokat, árokpartok, töltések, erdei tisztások füveit >*b ki kell terjeszteni legértékesebb ta­karmánynövényünknek, a luearaá* nak vetésterületét A vetőmag biz­tosítására valamilyen oknál fogva ki csépeletlenül hagyott maglucemát mindenütt ki kell csépelni. Nem szabad megfeledkezni a régi lucer­nások tavaszi fogasolásáróL A legnagyobb takarmányértéket adó kukorica termésátlagát feltét, leniill fokozni kell. A kukoricát tápanyagban gazdag, ősszel istálló— trágyázott talajba, simítózás után lehetőleg négyzetesen akkor kell vetni, amikor a talaj hőmérséklete nyolc-tíz Celsius fok. A legdöntőbb feladat most az ál­lattenyésztés terén az állatok ta­karmányozásának. gondozásának megjavítása, az aJapvető zootechni­kai és állategészségügyi rendszabá­lyok betartása. Az érdemszerlnti egyedi takarmányozás, az egy ivar­zás alatti kétszeri fedeztetés, tehe­nészetekben a háromszori fojés, tőgymasszázs. itatásos borjiinevelés bevezetése, sertéstenyésztésben a kocáik évenként kétszeri malacozta- tása, az árutermelésre szánt serté­seknél a keresztezés módszerének alkalmazása, a zöftd, vizenyős és szúlaistakamányak fokozott etetése, juhászatokbau a kétévenkénti há­romszori bárányoztatás, baromfi­tenyésztésben a vándorólazás azok a módszerek, amelyek segítségével hozzáértő tenyésztő a hozamokat ugrásszerűen növeli. Az állami állattenyésztő áíllomá- sok, a megyei és járási tanácsok végrehaj tóbizottságai érjék eh hogy minden üresen álló anyaálla­tot beíedeztessenek, gondoskodjanak arról, hogy mindenütt álljon az ál­lattartók rendelkezésére jóminőségű apaállat. Meg kell valósítani, hogy a jövőben csak törzskönyvezett ál­latokat használjanak apaállatok­ként A felsorolt feladatok végrehajtá­sában döntő szerepük van a mező­gazdasági szakembereknek. A -zak- emberek legyenek a mezőgazdaság fejlesztésének lelkes szervezői. Á mezőgazdasági szakemberek, a me­zőgazdasági irányító szervek egyik legdöntőbb munkamódszere a jövő­ben a haladó tudomány vívmányai­nak és az élenjáró termeled ta- pa'ztalatoknak az eHerjesztése, azaz a helyesem alkalmazott agropropa- ganda legyem. Hallatlanul nagy feladat teljesí tése vár a gépállomásokra. Műkö­désüktől döntő mérteikben függ a terméshozamok gyors növelése, a munka termelékenységének emelése és a nehéz testimunka kiküszöbö­lése. Harminchat éves a Szovjet Hadsereg A gépállomások feladataik elvég­zéséhez jelentős segítséget kapnak. Megnövekszik a gépparkjuk. Még ez évben többek között ezer fél- lánctalpas szerkezetet, ezer talaj- vezérléses négyzetbevetőgépet kap­nak. Mintegy hatvan féle új .u >./ö- gazdasági gép szerkesztése és gyár­tása van folyamatban. Szovjetgyárt­mányú nagyteljesítményű Lánctal­pa« traktorokat, kerti-traktorokat, burgonyaültetőgépeket és motoros permetező-porzógépeket hoznak be. Az agronómusok, mérnökök és szakmunkásak száma a gépállomá­sokon napról napra nő. Már eddig közel nyolcszáz fővel nőtt a gép­állomási agronómusok száma és több mint félezer ipari szakmunkás került a gépállomásokra és gép­javító vállalatokhoz, köztük ülyi- nok, mint az országos hírű Szojo-- rai István. Hatalmas segítséget nyújt a gépállomásoknak a Közel­múltban kibontakozott ipari patro- názs-mozgalom. A mezőgazdaság dolgozói több kenyérrel, több hús­sal és zsírral, ízesebb gyümölccsel fogják meghálálni a kapott segít­séget. A gépállomásoknak jelenleg a téli gépjavítások időben és jómlaő- ségben való elvégzése mellett agr,»- nóinusaik révén hoz.zá kell járulniok a most időszerű előkészítő mun­kák, a felül trágyázás jó elvégzésé­hez. A gépállomások haladéktalanul kössek meg a termelőszövetkezetek­kel a szerződéseket, az egyénileg gazdálkodókkal a megállapodáso­kat. Fokozni kell a traktorok ki­használását. Döntő fontosságú a munkák elvégzésénél a minőség mellett a gyorsaság. Csökkenteni (folytatás a 4, oldalon) I 9X8 február 23-án mérte össze először erejét a fiatal Vörös Hadsereg az intervenciós német im­perialista csapatokkal Narva mellett. A munkásokból és parasztokból ál­ló, hazáját védő, igazságos háborút folytató Vörös Hadsereg megállítot­ta a német hadigépezetet Alig két nappal előtte, február 21-én jelen­tette be Lenin, hogy a szocialista haza veszélyben van, a nagy ütközet napjára a felszabadult szovjet nép s elsősorban Petrográd munkásosztá­lya olyan hadsereget hozott létre, amely azóta már számtalanszor ámu­latba ejtette a burzsoá világot. Február 23-án ünnepli a szovjet nép a Szovjet Hadsereg napját, a Szovjet Hadsereg születésének év­fordulóját Egy hadsereg jellegét és célját, lé­nyegét mindig az adott ország társa­dalmi rendszere szabja meg. Így a Szovjet Hadsereg jellegét és célját elsősorban a szocialista társadalmi rend szabja meg. Ebből következik az, hogy a Szovjet Hadsereg a béke hadserege. Soha a világon nem volt még az emberiség többezeréves történelme folyamán olyan hadsereg, amely ne tűzött volna maga elé hódító célt, más népek, más nemzetek leigázását, kifosztását, nyomorbadöntését. Az osztály társadalmak hadseregének ez, volt a lényege. A római Imperium katonai erejétől a tatár, török, na­póleoni haderőkön keresztül a mai imperialista háborús blokkig a terü­letrablás volt felírva a harci zász­lókra. A Szovjet Hadsereg a Szovjetunió szocialista rendszeréből, a Szovjet­unió külpolitikájából meríti célját. A Szovjetunió külpolitikájának elvi alapja a két rendszer — kapitalista és szocialista rendszer — békés együttműködése. A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvényéből következik, hogy a szocialista forra­dalom egyszerre egy országban is győzhet, s a szocializmus, sőt a kom­munizmus is felépíthető egyszerre egy országban is, amelyből az követ­kezik, hogy az új társadalmi rend­szernek egy bizonyos ideig a régi társadalmi rend mellett kell létez­nie A szocializmus, majd a kommu­nizmus azonban csak békében épül­het. Éppen ezért nem lehetnek hó­dító céljai a Szovjet Hadseregnek. Laikusok és nyílt vagy burkolt el­lenségeink tehetik fel úgy a kérdést, hogy miért van szükség hadseregre, amikor a békét óhajtjuk, békét aka­runk. A szocializmus társadalmi rend szerének és a szocializmust építő országok átmeneti társadalmi rend­szerének nem akármilyen békére van szükségük. Ez a béke homlok- egyenest ellenkezik az imperializ­mus békéjével. A mi békevágyunk azt jelenti, hogy az elnyomóktól men­tes vagy e cél irányába fejlődő sza­bad népállamban a miénket építjük. Nekünk olyan béke kell, amelyben a dolgozók írott jogai meg is való­sulnak, olyan béke, amelyben a dol­gozók anyagi és kulturális szükségle­tei mind nagyobb méretekben nyer­nek kielégítést. Ezt a békét azonban erő és hatalom nélkül nem lehet biz­tosítani. A szocialista társadalmi rend tábora ma már nemcsak az igazság, hanem az erő tábora is. A z a Szovjet Hadsereg, amely 36 évvel ezelőtt született, iranybetükkel írta be nevét az em­beriség történetébe. A polgárháború­ban, az intervenciós csapatok felett íratott fényes győzelme beigazolta, hogy az igazságért küzdő népnek győznie kell A Nagy Honvédő Háború bebizo nyitotta, hogy a jól felszerelt német 'asiszta csapatok sem tudják meg- tkadálvozni a társadalmi fejlődés objektív törvényét, amely szerint az íj szükségszerűen győzedelmeskedik i régi felett. A Szovjet Hadsereg erejét három sajátosságából magyarázhatjuk meg: 1. A proletárdiktatúra hadserege, a nép szereti, támogatja és egység­ben van vele. A Nagy Honvédő Há­ború folyamán számtalan példát lát­hattunk, vagy olvashattunk erről, amikor a fiatal Zójától a 80 éves kol- hozparasztig a szovjet nép a legszo­rosabban összeforrt a hadsereggel. 2. Az elnyomott népek felszabadí­tásának, a népek barátságának had­serege. A volt elnyomott népek közül szabadságunkat mi is, a Szov­jet Hadseregtől kaptuk. A Horthy- Magyarország öngyilkos háborúba in­dult a Szovjetunió ellen. De a Szov­jet Hadsereg katonáitól a legfelsőbb parancsnokságig látták és tudták, hogy Horthyék nem a magyar népei képviselik. A Szovjet Hadsereg nein leigázni jött Magyarországra, hanem felszabadítani a fasiszta uralorö alóL Sztálin elvtárs így vázolta a Szov­jet Hadsereg célját: „Nincsenek és nem is lehetnek olyan háborús céljaink, mint; saját akaratunk, saját rendszerünk ráérő- szakolása Európa szláv és egyéb lf' igázott népeire, akik segítségei vár­nak tőlünk. A mi célunk az, iu>gv segítsük ezeket a népeket a Hitied zsarnokság ellen irányuló felsz&bd' ditó harcukban, azután rájuk bíz­zuk, hogy teljesen szabadon rendez­kedjenek be saját földjükön, ahogyan akarnak. Semmiféle beavatkozást más népek belügyeibe!" 3. A proletár nemzetköziség szel­leme hatja át A Szovjet Hadserefet az első perctől kezdve a világ ősz- szes munkásainak az érdekegysége vezérli, Ezek a sajátosságok teszik hatal­massá, erőssé a Szovjet Hadseregét, s ezekkel nem rendelkezik a tőkés államok hadserege. A Szovjet Hadsereg legkorszerűbb felszerelése — békénk védelmére —' szintén a magasabbrendű, fejlettebb technikával, a fejlődés szakadatlan növekedésének lehetőségével rendel­kező szocialista társadalmi rendszer­rel magyarázható. A Szovjet Hadsereg szellemével, katonák és tisztek egymáshoz való viszonyával is megközelíthetetlenül felülmúlja a tőkés hatalmak hadse­regét. A magyar néphadsereg azon a fej­lődési úton van, hogy megközelítse fegyvertársának, hűséges barátjának szellemét és adottságait A mai napon a szovjet néppel együtt ünnepeljük a Szovjet Hadse­reg születésének 36. évfordulóját- Azok a szovjet hősök, akik hazánk felszabadításánál haltak hősi halált, örökké élni fognak a magyar nép szívében. A szovjet hősök emlékére Buda- pesten, a Gellért-hegyen a ma­gyar nép szobrot emelt. A hatalma® emlékmű egy női alakot ábrázok aW két kezében bronz pálmaágat a bf* ke szimbólumát tartja. Alatta a ’ki­vívott béke legyőzhetetlen őre kezében géppisztollyal — szovjet harcos áll, mintha őrködne Magyar- ország békéje felett A zakatoló gyárak szorgos mun­kásai, a hótakarta szántók kérges? kezű parasztjai, a toll dolgoz1” együtt zengik a költővel a hálaadó dalt: Nyírfa leng sírjuk felett Lágy szélütem. Aludjatok csendesen Aludjatok. A vagy élet ettobog. Hol a Don csobog, Onnan jöttek ők, Hol a Volga ragyog — A halálba menők Adj nekik magyar rög Lágy pihenőt. FEHÉR ISTVÁS OHenhaner e'foeadta Adenauer meghívását Berlin (MTI): Ollenhauer, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke közölte, hogy elfogadja Adenauer négyszemközti beszélgetésre szóló meghívását. Ollenhauer meg akarváp nyugtat­ni a Szociáldemokrata Párt egyszerű tagjait akik fokozódó felháborodás­sal figyelik a jobboldali pártvezető­ségnek a bonni kormánnyal folyta­tott sötét üzelmeit, kijelentette, hogy oártja a berlini értekezlet után ál­lítólag még határozottabban eluta- ítja Adenauer politikáját, mert két­ségtelenné vált, hogv a bonni kor­mány külpolitikájának tengelye, az igynevezett európai védelmi közös­ég a legnagyobb akadály Német­ország újraegyesítésének útjában. Hogy ezek után mit kíván Ade- lauerral négyszemközt megbeszélni arról Ollenhauer nem nyilatkozott, Norvég katonai kiképzés hitlerista módszerekkel Oslo (TASZSZ): A „Dagbladet“ c’ lap közölte Hans Jacob Nielsennek* az oslói Népszínház igazgatóján3. cikkét. Nielsen két norvég ka ton31 tankönyvet elemez és arra a követ­keztetésre jut, hogy ezek a 'könyveK kegyetlenkedésre és kínzásokra ta- nítják a norvég ifjúságot. A köny­vek szerint nem kell foglyokat ejt6' ni: „Gyilkolj, hogy ne téged gyilk0'' janak meg. Gyilkolj, hogy né kolják meg társaidat." Nielsen a továbbiakban idéz * tankönyvből. A tankönyvek szer*11 a katonáknak meg kell szokniok f ullaszagot és a vérszagot. E. célb°J — tanácsolja a könyv — hozzá ke1 ->zoktatni őket rothadt élelmiszer® es véres belsőségek szagához,':

Next

/
Thumbnails
Contents