Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

/ 2 ÍN A F L O '"kt FFRRT7AR s A Szovjetunió javasolja, hogy hat hónapon belül hívjanak össze békekonferenciát a német békeszerződés megkötésére Berlin február 1. (MTI)’ A négyhatalmi értekezlet hétfői Qlése volt a berlini konferencia ed digJ leghosszabb tanácskozása. Ilji csov, a szovjet küldöttség szóvivőié a későé®J órákban tartott sajtóérte­kezleten beszámolt a négyhatalm értekezlet hetedik üléséről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter el­nökölt. Az ülésen folytatták a napi rend második pontja, a német kér­dés megtárgyalását. Bidault francia és Eden angol külügyminiszter fel­szólalása után Molotov, a szovjet küldöttség vezetője erpelkedett szó­lásra és a többi közöst a követke­zőket mondta: Németországnak békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini ér­tekezlet eredményét aszerint fogják megítélni a népek, hogy milyen mértékben járul hozzá a német kér­dés békés megoldásához és az euró­pai biztonság megszilárdításához Csak ilyen határozatok jelentenek értéket Európa népei, köztük a né­met nép számára. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk az agresszív német militarizmus feltámadását és hanmaoik világháború kirobbantá­sát A szovjet emberek ezt kíván­ják, ment nem tudják feledni azo­kat’a mérhetetlen áldozatokat, ame­lyeket népünk a múltban hozott és amelyeket a számadatok csak ‘hal­ványan tükrözhetnek. Sok áldozatot kellett hozni más európai népeknek is. A második vi­lágháború alatt országunk sokezer városa és községe romhalmazzá vált. Az anyagi kár, amelyet országunk a hitleri támadás következtében szenvedett, meghaladja a 128 milliárd dollárt és ez távolról sem teljes adat. Megfeledkezhetünk-e arról, hogy a Szovjetunió a hitleri hábo­rú folytán körülbelül hétmillió fiát és leányát vesztette el? Bár más népek is súlyos veszteségeket szen­vedtek, közismert tény, hogy a há­ború alatt a Szovjetunió hozta a legsúlyosabb áldozatokat. A Szov­jetunió most azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedéseit azok az elvek irányítsák, amelyekben ko­rábban közösen állapodjunk meg, s amelvek célja a béke biztosítása és az új német agresszió megakadá­lyozása. A nyugati hatalmak képviselői most igyekeznek eltávolodni az évekkel ezelőtt közösen hozott határozatoktól, noha ezek pél­dául Franciaország számára nem kevésbbé fontosak, mint a Szovjetunió számára. A potsdami esrvezménv néhínv ín tézkedése elvesztette már időszerű­ségét, de az egyezmény szelleme ma is változatlanul érvényes és helyes. A német kérdés megoldásához a ne­met népinek is komoly érdekei fu- TÖdnek. Itt Berlinben kü1önösen szemlé­letesen látjuk, hogy a háború milyen giüvos következményekkel sújtotta a német népet. Értekezletünk elég kel­lemetlen helyzetbe került, miután Berlinben a német nép bevonása nélkül tárgyalunk a német kérdés­ről. \ nyugati külügyminiszterek nem voltak hajlandók meghall­gatni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Német- ország képviselőit. Ezt a hihat még helyre lehet hozni. A jövőben meg kellene hallgatni K-lev és Nyugat-Németország kép­viselőit legalább a legfontosabb kér­désekben. A szovjet kormány vé­leményé szerint abból kell kiindul­ni hogy a német kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. A német nép nem lehet csupán más államok intézkedéseinek tárgya. — Ilyen eljárás igazságtalan lenne a német néppel szemben. A négy nagyhatalom természete­sen nem mentesül a német kérdés megoldása alól. A békeszerződés megkötése után Németország a né­pek családjának egyenrangú tagja lesz Addig azonban államainknak az a kötelessége, hogy ne ktilön-kü- tön, hanem együttesen segítsék elő a békeszerződés megkötését és a né­met nép egységes hazájának létre­jöttét A három nyugati hatalom ehelyett Nyugat-Németország jelenlegi hiva­talos köreivel az úgynevezett euró­pai védelmi közösség megteremté­sén fáradozik. Ez a kai.onai tömb a Szovjetunió ellen irányul. A né­met békeszerződés megkötését nem lehet tovább halogatni. Semmi más út nem vezet Németország békés és demokratikus újraegyesítéséhez. Bidault úr támogatja a bonni es párisi szerződéseket, de Fran­ciaországban ugyanakkor not­ion nő pz ellenállás ezekkel a szerződésekkel szemben. Az úgynevezett európai védelmi közösség legbuzgóbb propagátorai az Amerikai Egyesült Államok minisz­terei. Ez számukra igen egyszerű, miután Amerikának nem kell majd katonákat adni ehhez a tömbhöz. Dulles úr kijelentette itt, hogy a Szovjetuniónak nincs félnivalója az európai védelmi közösségtől. Azután azt mondotta, hogy az európai ve- 1elmi közösség előmozdítja Europa gyógyulását és felvirágozását. Az Európai védelmi közösséghez csu­pán hat állam tartozik, köztük olyan állam is, mint Luxemburg. Európá­ban azonban nem hajt. hanem 32 ál­lam van. Hogyan tehetséges, hogy hat állam szövetkezése meggyógyít­hatja Európának mind a 32 álla­mát? Nem vállalt túl nagy felada­tot magára ez a hat állam? A bon­ni és párisi szerződések Nyugat-Né- metországot egy új európai háború legnagyobb felvonulási területéve változtatják. Nyugat-Németország csak a legnagyobb, de nem az egyet­len agressziós támaszpont. Ameri­kának világszerte legalább 82 kato­nai támaszpontja van. Az Egyesült Államok sokszázmillió dolilárt fordít demokratikus államokban folyó belső felforgató aknamunka pénze- ’ésére. Azt hiszem, a bonni és a párisi szerződésre nem vár jobb sors, mint amilyenben a versaüles-i szer­ződés részesült. ♦ A béke érdekei a bonni és pá­risi szerződések érvényteleníté­sét kívánják. A szovjet néptől nem kívánhatnak rokonszenvet e szerződések iránt, amelyek a szovjet nép és a többi európai nép ellen irányulnak. Ebből a helyzetből van kiút Ez az, hogy államaink legalább a béke és a biztonság kérdésében ne helyez­kedjenek szembe egymással. Éppen zért kell együttes megegyezéssel megoldani a német kérdést. A né­met népnek nincs szüksége a bonni ■te a párisi szerződésre, amely fokoz­na a háborúk veszélyét A német népnek békeszerződésre van szük­ége. Molotov az ülésen tartóst beszéde után két fontos dokumentumot adott át az amerikai, angol és francia kül­ügyminiszternek. Az első a szovjet kormány által' kidolgozott tervezet a Németországgal kötendő békeszer­ződésről, a másik dokumentum _ a német békeszerződés előkészítésére és a békekonferencia összehíváséra vonatkozik. A szovjet kormány bé­keszerződéstervezete a többi között a következőket javasolja: 1. Németországot egységes állam­ként kell újjáalakítani; 2. A békeszerződés aláírása után legkésőbb egy évvel valamennyi megszálló csapatot ki kell vonni ' metország területéről, ezzel egy de- iűleg fel ke» számolni mindernd gen katonai támaszpontot Nemetor- szag területén; 3. Biztosítani kell a német nép demokratikus és emberi jogait, bele­értve a szólásszabadságot, a sajtó- szabadságot, a vallásszabadságot, a politikai tevékenység és gyülekezés szabadságát; 4 Németországban biztosítani kell a demokratikus pártok és szerveze­tek szabad működését; 5. Németország területén demo­kráciaellenes és békeellenes szerve­zetek nem folytathatnak tevékeny séget; 6. A volt német hadsereg és nemzeti szocialista párt volt tagjai számára teljes mértékben biztosítani kell a polgári és politikai jogokat, kivéve azokat, akiket bűncselekmé­nyek elkövetése miatt bíróságok el­ítéltek. 7. Németország nem csatlakozhat semmiféle álla-mcsoporthoz vaerv katonai tömbhöz, amely olyan ál­lam ellen Irá-nvul. ame’y haderejévé’ résztvett a Németország elleni há­borúban; 8. Németország számára nem köte lezöck azok a politikai vagy katonai szerződések, amelyeket a Nyugatné­met Szövetségi Köztársaság vagy Német Demokratikus Köztársaság kormánya a békeszerződés megköté­se előtt Irt alá. Németország határait a potsdami értekezleten létrelött megállapodás­nak megfelelően kell megállapítani GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK: 1. Németország békegazdaságának fejlődését semmiféle korlátozással nem szabad akadályozni; 2. Németország mentesül az Ame­rikai Egyesült Államokkal, Nagy- Britanniával, Franciaországgal és a Szovjetunióval szembeni háború utá­ni adósságaitól a kereskedelmi ügy­letekből származó kötelezettségek kivételével. KATONAI INTÉZKEDÉSEK; 1. Németország felállíthat az or­szág védelméhez szükséges nemzet? hadsereget íszárazföldi, légi- és ten­geri haderőt); 2. Németországnak meg kell en­gedni hadianyag előállítását olyan mértékben, aml’yenre a békeszerző­désben meghatározott hadseregének szüksége van. Továbbá: A békeszerződést aláíró államok támogatni fogják Német­országnak az ENSZ be történő fel­vételét. A szovjet küldöttwég határozati javaslata a német békeszerződés elő­készítéséről és a német békeszerző­désről tárgyaló békekonferencia ösz- szehívásáról. 1. Az Amerikai Egyesült A »amok Anglia, Franciaország és a Szovjet­unió külfigyminlszterbeiyettesed há­rom hónapon belül előkészítik a Né­metországgal kötendő békeszerző­dés tervezetét 2. A szövetséges államoknak, ame­lyek haderejükkel résztvettek a Né­metország elleni háborúban, lehető­vé kell tenni, hogy a Németország­gal kötendő békeszerződéssel kapcso­latban a békeszerződés tervezetének kidolgozása Idején kifejthessék fel­fogásukat. 3. Biztosítani kell. hogy Német­ország kénviselői résztvesryenek a békeszerződés tervezetének kidolgo­zásában, mégpedig az előkészítő munka minden szakaszában. Az össz német ideig’enes kormány megala­kulásáig Kelet-Németország és Nyu­gat-Németország jelenlegi kormá­nyának képviselői résztvesznek a békeszerződés tervezetének kidolgo­zásában. A FÜiTfÜGGÖMY MÖGÖTT Pakisztán uralkodó körei ködös cáfolatok leple alatt agTessziős mester­kedésekre készülnek az Egyesült Államokkal. (Újsághír) Képviselők jelölése a Szovjetunió Legfelső Tanácsába Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió városaiban és falvaiban tovább foly­nak a jelölések a Szovjetunió Leg­felső Tanácsába. Azokon a népes vá­lasztási gyűléseken, amelyeket ezek­ben a napokban a gyárakban, az ipi - kezéseken. kolhozokban, a gép- és traktorállomásokon, szovhozokban, a tudományos intézményekben és a fő­iskolákon tartanak, a dolgozók egy­hangúlag jelölik képviselőjükül a Szovjetunió Kommunista, Pártja és a szovjet kormány vezetőit, az ipar és a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit, a tudomány és a kul ura kiváló mű velőit. Az OSzSzSzK, az Ukrán SzSzK és a többi szövetséges köztársaságok különböző választási körzeteiben az államhatalom legfelső szervébe G. M Malenkovot, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökét, V. M. Molotovo‘, \ «I a Szovjetunió Minisztertanácsa einer kének első helyettesét, N. Sz. Bros- csávót, - Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárát, K, J. Vorosilovot, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnökét, N. A. Bidganyint, L- Vf. Kaganovicsot, A. I. Mikojant, M Z. Szaburoi'ot, M. G. Pervukint, _. n Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyetteseit jelölik képviselőül.. Tádzsikisztánban több választási gyűlésen jelölték képviselőnek a Szovjetunió Legfelső Tanácsiba Mér­ző Turs--fn-Zade tadzplk költőt és- Robija Dzsurajeva tanítónőt. Az áhna-atai vagongyár kollektíváié nak választási gyűlésén a Szovjet­unió Lett felső állami szervébe egyöv- 'etűen P. K. Ponomarenkot, a Szov­jetunió kulturális ügyek miniszterét ’elöl ék képviselőül. fóiif politikai hírek 27-én hivat­hogy török­4. Hat hónapon belül, de legké­sőbb 1954. októberéig békekonferen­ciát kell összehívni a Németország­gal való békeszerződés megkötésé­re. Ezen az értekezleten résztvesz valamennyi érdekelt állam, vala­mint Németország képviselői. Wiríli, Németország volt birodalmi ItancelHrja nyilatkozatot adott a berlini értekezlettel kapcsolatban Berlin (ADN): Wirth, volt birodal­mi kancellár a berlini értekezlettel kapcsolatban nyilatkozatot tett: Mi, azok a németek, akik évek óta a megegyezés és a békés újraegye­sítés politikáját folytattuk és ennek szolgálatában minden erőnket és személyünket harcba vetettük, — mondja a nyilatkozat, — erélyesen követeljük, hogy a négyhatalmi ér­tekezlet meghallgassa a kelet- és nyugatnémet küldöttek véleményét a német kérdésről. Groteszk dolog és valósággal olyan, mint a világtör­ténelem valamely torz tréfája, hogy az osztrák küldöttség szabadon ki­fejtheti véleményét nemzeti köve­teléseiről — ezt egyébként jogos­nak ismerjük el és örömmel üdvö­zöljük — míg hetven millió néme­tet meg akarnak fosztani ettől a jo­gától. Nem akarunk osztozni a bon­ni kormánynak ebben a súlyos bű­nében. Ismételten és ünnepélyesen a né­met nép nemzeti jogának jelentjük ki azt a követelést, hogy a Szövet­ségi Köztársaság és a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányának felhatalmazott képviselőit bevonják a négy külügyminiszter értekezle­tébe. Meggyőződésem, hogy a német nép nemcsak jóváhagyja azokat a pozitív javaslatokat, amelyeket a német kérdésről a Szovjetunió kül­ügyminisztere előterjesztett, hanem örömmel üdvözli és támogatja is azokat. Minden történelmi észszerü- ségnek ellentmondana, ha a négy­hatalmi értekezlet németek nélkül oldaná meg a német kérdést. Ép­pen ezért kérve kérem a német né­pet, hogy egységesen és nyomaté- Icosan követelje a kelet- és nyugat­németek képviselőinek részvételét a berlini értekezleten NEWYORK Az Associated Press hírügynökség tudósítójának jelentése szerint a guatemalai szakszervezeti kongresz- szus határozatot hozott január 31- én, amelyben követeli, hogy a gua­temalai kormány vegye fel a diplo­máciai és kereskedelmi kapcsolato­kat a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal. PEKING A Pakistan Times január .illetékes török forrásokra“ kozva jelentette Ankarából, megállapodás jött létre egy pakisztáni szerződés szövegének ter­vezetében és jól haladnak a szer­ződés megkötésére irányuló tárgya- 'á&oik. A Times of India január 29- én közölte Dakkából, hogy Moham­med Ali pakisztáni miniszterelnök kijelentette: „Nemhivatalos tárgyalá­sok“ folynak Pakisztán és Török­ország között „politikán szerződés“ megkötéséről. • LONDON A newyorki Daily Worker Írja: Pennsylvania állam Legfelső Bíró­sága a napokban érvénytelenítette Steve Nelsonnak, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártja pennsylva­niai szervezete vezetőjének húsz év­re terjedő börtönbüntetését. Nelsont 1950-ben „lazítás" címén ítélték el. A Legfelső Bíróság a bün­tetés eltörlését azzal indokolta, hogy az országos érvényű Smith-törvény tárgytalanná teszi a Pennsylvania államban érvényes „zendülés!" tör­vényt. Charles Jones, a Pennsylvania’ Legfelső Bíróság bírája a döntésnél a bírósági többség véleményének hangot adva, megbélyegezte Michael A. Mvmanno, Pittsburgh! mccar- tysta bíró eljárását, aki a Nelson elleni vádat benyújtotta. Az Igazságtalan ítélet érvénytele­nítése annak a széleskörű tiltako­zásnak az eredménye, amelyet a* Egyesült Államok Kommunista Párt­ja, a polgári jogok kongresszusa. * Lincoln Ábrahám-brigád veteránjai, és a Nelsonnal együtt Spanyolország ban küzdött európai harcosok irá­nyítottak. SZÓFIA Az athéni rádió jelentése ste- riant Kofalonia szigetén január 30-án harminc kisebb földlökést éreztek. A földlökések más szigeteken >* észlelhetők voltak. Emberéletben nem esett kár. PARIS Franciaországban szokatlanul hi­deg az időjárás. A hideg eléri a mí­nusz tizenöt-tizenhat fokot, ami * sajtó tanúsága szerint hetven éve nem fordult elő. A kemény hideg különösen a hajléktalanokat sújtja, akikből igen sok van Parisban és a vidéki városokban. Mozgalom Chilében a világ minden országával fogatandó szabad kereskedelemért Buenos-Airos (TASZSZ) A béke chilei hívei nemrégiben mozgalmat indítottak « világ minden országával folytatandó szabad keres­kedelem védelmében és az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmény felbontásáért a kormányhoz intézen­dő petíció aláírására. A mozgalom hatalmas méreteket öltött. Az ,,Et Siglo" című lap jelentése szerint a mozgalomhoz több chilei oarlamenti képviselő> is csatlakozott. Ezek több chilei politikai pártot kép­viselnek. -A petíciót többek tUizölt aláírta Jorge De La Fuento, az Ag­rár Munkáspárt képviselője, Ramnn Ulloa, a Szociális a Néppárt, Armarlo Mállót, a Szocialista Pán, Jósé Cue- to, a Munkapárt képviselője és má­sok. ■ ' ' B CGI közleménye a francba do’gozők bérharcának eredményeiről Paris (TASZSZ) A sajtóban meg­jelent a CGT közleménye, amely rá­mutat arra, hogy január 29-én siker­rel folyt le a dolgozók szavatolt bér­minimumának megái lapitásáért, a nyugdijak és segélyek emeléséért megrendezett akciónap. A' , közle­mény, kiemeli, hogy a dolgozók egy­ségesén léptek fel szakszervezeti és párthovatartozásuktól függetlenül és a „Force Ouvriere", valamint 3 CFTC szakszervezeti központok reak ciós vezetőségének szakad ár politi­kája ellenére. E két szakszervezeti központ ugyanis nem volt hajlandó a CGT-ve] együttműködni. A QGT vezetősége a dolgozók akaratának megfelelően határozató' hozott általános és huszonnégy órás sztrájk előkészítéséről, amely a sza vatolt rnunkabérminimuTn megálla­pításáért folytatott harc újabb fe<e- zete lesz. '.venegy nyuga!néme!or$záui katonai támaszpont fenyegeti a békeszeretö n ;peket (ADN) N y u gat-N érne torszá ghan 1945 óta 251 katonai támaaípontot létesítettek, amelyeknek célja, hogy az új háború kiinduló pontjai le­gyenek. Ezek a támaszpontok xl egész országot behálózzák. A Voix Ouvriére. a Svájci Mun­kapárt lapja ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Ezeknek a ka­in ar tonal támaszpont oknak elhelyezésé­ből épp eléggé felismerhető, hogy nemcsak Keletet és a Német Demo­kratikus Köztársaságot, hanem Né­metország nyugati szomszédait is fe­nyegetik, amelyek közé mi is tarto­zunk." Á lap „nemzeti kötelesség'- nek jelöli meg a revainséhes Nyugat- Németország újraf elfogy vérzésé elle­ni küzdelmet,

Next

/
Thumbnails
Contents