Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-03 / 28. szám

1954 FFBPJ0AR 3 IN A F L O 8 PARI ÉS PÁR7 ÉPl7 ÉS * Eredmények é§ hiányosságok a veze*oséweálas*lás előkészületeiben a vasúti alapszer vezetéknél Tudósítónktól. Pártunk . Központi Vezetősége ha­tározatot hozott az alapszervezett ■ oártvezeyőségek újjáválasztósáról. A Központ.) Vezetőség e határozatának végrehajtása döntő jelentőségű mun­ka egésy: pártunk életében. A vasúton dolgozó kommunisták nagjpobb része meg is értette ezt. meri^ a politikai osztály és az alapsze.rvezetek vezetői e főfel- adáti elvégzésére mozgósítanak. A politikai osztály ágit. prop. ősz 'kivártak munkatársai a vasút hely- zeténjek megfelelő agitációs szempon 'akati dolgoztak ki, amelyek foglal­kozni az ifjúság, a nők, az értelmi­ig fL a különböző szakszolgálat dol­gozóivá! is. Az alapszervezetek ve- tetőaégéi rendszeres segítséget kap­nak*- á politikai osztálytól, hogy meg- f^lf^öen előkészíthessék politikailag ás 'szervezet i leg a vezetőségválasztó taggyűléseket. Emellett .kiterjed arra is figyelmük, hogy ne feledkezzenek nieg a téli forgalom lebonyolításáról 7- a nehézségek leküzdéséről. Az k'-apszervezétek vezetőinek többsé­géinél világossá vált, hogy csak ak­kor lehet. Igazán eredményes a ve- tetiőségválasztásra, a pártkongresz- sziisra való készülés, ha nyomában jobban megy a munka, szebb ered­ményeket érnek el a dolgozók. Pontos feladata a vasúton dolgozó hártalapszervezeteknek, hogy 3 tagság megértse a vezetöségváiasztás jelentőségét, hogy a választásnál valóban a párt­tagok akarata jusson érvényre. En­nek érdekében a pécsi fűtőháznál — de több alapszervezetnél is — a faliújságokon új rovat jelent meg amelynek címe: „A pértvezetőség 'i.iJáválasztás hírei“. A dolgozók cikkekben nyilatkoz­nak arról, miért látják fontos­nak és nagyjelentőségű esemény­nek a vezetőségek újjáválasztá- sát, kit javasolnak, kit látnak al­kalmasnak, méltónak arra, hogy pártvezetőség! tag legyen. Többek között Harmat Pálné elv- társnő megírta a faliújságon, hogy a pártcsoport továbbra is javasolja fkhmall Imre elvtársat a vezetőség­be, mert az elmúlt egy év alatt vég­tett munkája nyomán lényeges fej­lődés van mind a pártmunkában, mind a termelésben. A fiatalok kö- Forgács Káralyné is hasonló ér ^elrnű cikket írt, Ö Schmall elvtár­tát nemcsak jó munkájáért, de har­cos kiállásáért is javasolja a párt- tezetőségbe. Nemcsak a párttagok, de a pártonkivilliek figyelme is egyre inkább a vezetöségváiasztás felé fordul az agitációs munka nyomán. Több­ségük megérti és helyesnek is tartja a pártvezetőségék újjáválasztását. Elmondják, hogy új erővel kell fel­frissíteni a pártszervezeteket, olyan 'Ívtársakkal, akik politikai áílásfog- alásukkal, eddigi munkájukkal helytállásukkal és nem utolsó sorban szakmai tudásukkal, bebizonyították, hogy méltók a vezetőségbe. Horváth György pártonkívüli vonatkísérő föbbek között így nyilatkozott: „Olyan vezetőségre van szükség, amelyben bízni tudunk, akiknek tudása megfelelő ahhoz, hogy bennünket vezessenek." Elmondta azt is, hogy ilyennek lát­ja Novák elvtársat, akit szívesen lát­na a pártvezetőségben. .Kincses Ká­roly sztahanovista kocsimester pedig Szutyor Béla kétszeres sztaihánovis­ta, „MurLkaérdemrend“-del kitünte­tett elvtársat szeretné, ha megválasz tanák vezetőségi tagnak. A pécsi fűtőház dolgozói csoportos megbeszéléseken tárgyalják a veze­tőségválasztás jelentőségét. A poli­tikai munka eredményét bizonyítja az, hogy a kongresszus tiszteletére lelkes verseny bontakozik ki. Többek között Kántor Béla elvtárs főmozdonyvezető önköitségcsökken tésre, széntakarékosságrá és menet- rendszerű közlekedésre tett fogadal­mat A fiókműhely dolgozói a mi­nőségi munka megjavítását és a munkafegyelem megszilárdítását tűz tek célul. A kocsiműszak és a kocsi­hivatal dolgozói a pécsi igazgatóság területén lévő összes kocsihivatalo­kat versenyre hívták a terv túltel­jesítésére. E vállalások és a több5 eredményeként máris megmutatko­zik, hogy a. vasút dolgozói is szebb eredmények elérésével köszöntik a pártkongresszust ezzel is bizonyít­ják a párt iránti szeretetüket. A jó eredmények mellett egyes pártszervezeteknél a vezetőségválasz •ás előkészületeiben nehézségek és hiányosságok vannak. Például Mohács és Szentlőrimc állo­másokon az állomási és a pályafenn tartási pártalapszervezetek későn tették meg a szükséges intézkedése­ket a vezetőség újjáválasztésa ér­dekében. Komlón Kővári Mátyás elvtárs, az állomás alapszervezeti tit­kára így nyilatkozott: „Én úgy gon doltam, hogy nem hívok össze sémi féle értekezletet, majd munka köz­ben ismertetem a feladatokat az elv- ársakkaL“ Ez azt mutatja, hogy több alap- szervezetünknél nem értették meg eléggé az elvtársak a vezetőség- választás jelentőségét, Hogy érthették meg akikor, a párt- szervezetek tagjai és a pártonkívü- liek? Más alapszervezeteknél pedig olyan tapasztalatok vannak, hogy az előkészületek legfontosabb]a, a poli­tikai munka gyenge. Helyenként még most is azt kérdezik a pártta­gok, de a pártonkívüliek is, hogy miért kell újjáválasztani a vezetősé­geket Sellyén a pártonkívüM dol­gozók nem értik, hogy mi lebet az ő szerepük a pártvezetőségek újjá- választásában. Azt mondják, hogy nekik „semmi közük" nincs a válasz fásokhoz. E tájékozatlanság, az agi­tációs munka hiányosságaiból fakad mert nem magyarázzák meg a dol­gozóknak, hogy a pártszervezet vezetőit a párt­tagság választja, de a vezetőség megválasztása nemcsak a párt szervezet belső ügye, hanem a pártonkívülieké is, mert az 6 érdekeiket is képviselik a veze­tőségbe kerülő elvtársak és az ő munkájukat is Irányítják. E hiányosságokat ki lehet és ki kel1 javítani ezeknél az alapszervezetek­nél, hogy a vezetőségválasztásra való készülés méginikább növelje a párttagság és a pártonkívüliek akti­vitását, hogy még szélesebb körben kibontakozzék a kongresszus tiszte­letére indult munkaverseny és e verseny során sok szép eredmény szülessen. Várnai László MÁV főintéző. Fordítson nagyabb gondot a viskói E ső Ormlnyságt tsz a gazdasági felszerelések karbantartásira! A pisköi Első Ormánysági tsz állat gondozója szerint a tagság most oda­haza húzódik meg a kemence szög­letében. Pedig most is volna bőven munka. 50—60 hold tavaszi szántóra ki kellene hordani a trágyát. Ha most halogatják a trágya hordását, később még nehezebb lesz, hisz né­hány hónap múlva lovaik nagy ré­sze közvetlen az elles előtt áll. Trá­gyájuk pedig, amely szanaszét hever az udvaron, vészit az értékéből. De a trágyakihordásom kívül is volna mit tenniök. A pajtát megtöl­tik a javításra váró szekéroldalak és kerekek, a vetőgépek kivül-belül rozsdásak, a szántástól rozsdásodó ekéket Is meg kellene olajozni. Most van idő, bogy az Első Ormánysági tsz tagjai is kihordják a trágyát, ki­javítsák a felszerelést és ezzel is nö­veljék a tsz terméshozamát. A sely- lyei járási tanács mezőgazdasági ősz tálya és a piskői tanács pedig többet segítse és jobban ellenőrizze a ter­melőszövetkezet intézőbizottságának munkáját. JEL.ICS Készüljünk a búza tavaszi megerősítésére, w ez a mezőgazdaság leg'ontosabb soronlévő feladata Takács Sándor, a berentendi Vörös Csillag állami gazdaság vezető agronómusának hozzászólása Mezőgazdaságunk főfeladata a termésátlagok emelése a terület nö­velése nélkül, amit a helyes és ész- 55zeni agrotechnika alkalmazásával, gondds növényápolással kell elérni hcmcáak állami gazdaságokban, ba- heoa termelószöve.kezetekben és egyénileg dolgozó parasztoknál Is. 'Énnek t.udátábam készítettük el gazdaságunkban az őszi kalászosok tetős tervét és szerveztük meg a ve­tést. QsZi kalászosainkat elfogadha- 'ó é lő cetemé nyék után határidőre elvetettük gondosan előkészített ta- 'ajba. A vetésnél szuperfoszfát és PőfeiSó műtrágyát használtunk). Az ös?i szárazság következtében tevéseinknek csak 30 százaléka kelt W» de' mégis megnyugtató az, hogy 42 elvetett, magvak épségben vár- tek a talajban a téli csapadékot, a hótakarót. Fontos feladat vár ránk, steikembcrekre az őszi kalászosok ta­teszi ápolásával kapcsolatban. Hiá- tettünk meg az ősz folyamán teindent, ami biztosítja a többter- teésünket, ha tavasszal gyenge nö- teny állomány unkáit nem erősítjük hteg helyes növényrpolásisa.1. fontos, hogy gabonáink fejlődé­it a hótakaró elmúltáig állandóan 'gyeljük. Hogy megfigyelésünk pon­tsabb és megbízhatóbb tegyen, aján .tetős 50x50 centis mintát venni az cbte.ett egyes gabonafajtákból és Adába helyezve olyan helyre tenni. megvannak a gabona fejlődé­setek feltételed (melegágy, egyenle- fűtött helyiség). Ha folyóméte­renként 40—42 növényre van kilá­tás, akkor megállapíthatjuk, hogy vetésünk jó lesz. Az őszi és téli szárazfagyok meg­követelik. hogy felfagyás ellen, amint erre mód és lehetőség van. •azonnal simahengerrel hengerezzük te őszi vetéseinket. A hengerezés után két-három hét múlva magtaka róval, szükség esetén középneház fogassal íogasoljuk meg vetéseinket A fogas ’ kellő időbeni alkalmazása nagymértékben gazíalanit és meg­védi a talajban lévő nedvességet Az olyan kabonatáblákat, ahol ritka a növényállomány és nagyobb az el- gazosodás, alkalmazni kell a kézi- gyomlólást, mert a nagyméi-vű gyo- mosodás termésünk egyharmad ré­szét. is képes tönkretenni. Őszi kalászosaink megerősítése érdekében fontos a fejcrágyázás. —- \zokon ártáblákon, ahol ősszel nem tudtunk szuperf ősz fűtőt adni, kora­tavasszal feltétlen pótoljuk. Ahol ba­romfi, sertés vagy egyéb jól beérett aprótrágya áll rendelkezésre, ajánla­tos kétharmad rész szervestrágya és egyharmad rész szuperfoszfát összé- keverésével előállított trágya ki­szórása, haldiánként 150—200 kilo­gramm. Főként azokra a táblákra •hol ritka, gyenge és még ki nem kelt vetésünk van. A pétisóval tör­ténő fejtrágyázást hengerezés után végezzük, holdanként 40—60 kilót számítva. Helyes, ha a pétisót két •észiben szórjuk ki, az első 20—30 kilót a hengerelés után, a másik fe­lét pedig a gabona szárbaindulása- kor. A pétisó adagolásánál tegyünk óvatosak, feleslegesen ne alkalmaz­unk nagy mennyiséget, mert akkor a gabona érési idejét meghosszab­bítjuk és kitesszük termésünket an­nak, hogy érése a nyári nagy forró­ságban lesz, ami megszarulíást idéz elő és kevesebb lesz a termésünk. A zokon a táblákon, ahol növény­állományunk ritka, alkalmazzunk fe- lülvetést. Ösziárpát korai borsóval, őszi búzát jarovizált tavaszi búzá­val. A felülvetéssel járó talajmun­káknál tegyünk figyelemmel arra, hogy a fogasolás alkalmával ne te­gyünk komoly kárt a felülvétendő gabonában. Például, ha ősziárpát borsóval felülvetünk, a borsót mély­re kell vetnünk es a fogasolással az ősziárpában komoly veszteséget okoz hatunk. A vetőmagnak szaporított gabonákat nem szabad felülvetni. — Helyes, ha ritka vetéseinket lucer­nával, vörösherével, vagy somkóró- val vetjük felül, mert így sekély fogasolással jó magágyat tudunk elő állítani. Ezek a növények nemcsak takarmányt jelentenek állatállomá­nyunk részére, hanem komoly talaj­javító szerepük is van. A hedvetőt en időjárás miatt az idén fokozottabb mértékben kell gondot fordítani az őszi gabonák tavaszi ápolására. Ha minden tehe- öséget kihasználunk ós telkiismere­tesen végezzük el a feladatainkat, nagymértekben tudjuk segíteni a gyengén áttételt gabonák további fejlődését, ADJUNK MINÉL TÖBB SZENET TERVEN FELÜL A HAZÁN4K A Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói januárban 5820 tonna szenet termeltek terven felül A Komlói Szénbányászati Tröszt lolgozói még az újév kezdetén meg­fogadták, ebben az esztendőben nem 'esz adósságuk, napról-napra telje­sítik tervüket. Január uto'só napjaiban már ar­ról számolhattak be egyes komlói bányaüzemek dolgozói, hogy határ idő előtt teljesítették havi tervüket. Nagymányok, Béta-akna és az I-es üzem dolgozói egész hónapon át élenjártak a munkában és a hónap végén is az elsők közt kerültek ki a versenyből. A nagymányokl szénbányászok 135.3 százalékra teljesítették januári tervüket és 1149 tonna szenet ter­meltek terven felül. A versenyben második Béta-akna dolgozói 116.2 százalékot értek el, 1626 tonna terv­túlteljesítéssel. Harmadik helyen az A Pécsi Szénbánya Vá túlteljesítette A III. pártkongresszus tiszteletére széleskörben kibontakozó versrnymoz rjalom a pécsi szénbányák üzemeiben is hatalmas lendületet adott a terme lésnek. A vállalathoz tartozó vala­mennyi akna messze trílteljcsitette januári tervét. Béke-akna 112.5, Szé- chenyi.aJtna 105.6, István-akna 10Í.3- Petőfi-akna 101 és András-akna 103 l-es üzem dolgozói állnak 114.1 szá­zalékos havi eredményükkel. Az 1. üzem dolgozói 1694.7 tonna szenei adtak népgazdaságunknak tervükön fe'ül. Az üzemek közül kizárólag Anná­ul: na nem teljesítette tervét, csupán 92.1 százalékot értek el és 764 tonna szénadossággal fejezték be az újév első hónapját. A Komlói Szénbá­nyászati Tröszt 108.4 százalékot ért el és 5820 tonna szenet termelt ter­ven felül. Az, első hónapban elért sikerek új lendületet adtak a komlói bányá­szoknak. Február első műszakján — — a legelső értékelés szerint — Béta-akna dolgozói első helyre tör­tek, 107 százalékra teljesitoUék ter­vüket. lalat valamennyi aknája januári tervét ■százalékot ért él, A körletek versenyében Tóth Jó­zsef (22) Béke-aknai körlete vezet 127.2 százalékos terv teljesítéssel, míg a vállalat legjobb fejtési csapata a SzéchenyLaknai Jelenszki fejtés, amely tervét 165.2 százalékra telje­sítette és előirányzatán felül 979 csille szenet adott. Napi terve túlszárnyalásával harcol a Pécs VI. kerületi Jelenszki DISZ-brigád kongresszusi vállalása teljesítéséért Pécs VI. kerületi Széchenyi-akna dolgozói a III. pártkongresszus tisz­teletére első negyedévi tervükön fe­'ül 2.270 tonna,, április 1-től 18-ig oedig 238 tonna szenet ajánlottak fel terven felül. Jelenszki János sztahánovista vá- iár DISZ-brigádja jó munkájával 'árul a nagyszerű terv megvalósulá­sához. Elhatározta, hogy előirányza­tán felül napi tíz csille szenet szál- ’ít külszínre. A brigád február 1-én a. rendsze­resebb munkát, nagyobb teljesít­ményt nyújtó ciklusos módszerre tért át. Munkájuk új szervezése mellett a fejtőkalapácsok gondosabb karban tartásával is nagyobb eredmény el érésére törekszenek. Mielőtt a töm­lőt a kalapácshoz csatolnák, sűrített levegővel kifujtatják, hogy a kala­pácsba szénpor vagy teás idegen ron gálódást okozó anyag ne kerüljön. Jelenszki János munkamódszere megismertetésével tanítja a fiatal vájárokat. Hol egyiknek, hol a má­siknak mutatja meg. hogy könnyebb a szén jövesztése akkor, ha fe j tő- kalapácsukkal a vállapok irányában réseinek. A DISZ-brigád február elsején 85 helyett 95 csille szenet termelt. Eredményükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a Széchenyi-akna a kongresz- szusi verseny első napján napi ter­vét túlteljesítette. Garay „Biztosítom a feltéte’eket a kongresszusi vállalások teljesítéséhez“ A kongresszusi ver­seny nagy feladatokat állít a műszaki vázá­tok elé is. Csapataink többsége vállalást tett. és fogadalmuk teljesí* tésével, sokszáz csille szén terven felüli ki­termelésével máris készülnek a kongress­zusra. A III-as üzem elhatározta, napi két vagon szenet ad ter­ven felül. Bugyik Gyu­la és Specht János csapatvezetők három- három csille szenet ígértek terven felül műszakonként. A pár­tunk iránti szeretet és bányászaink lelkesedé­se arra késztet bennün két, műszaki vezető­ket, hogy e lendületes munkához a feltétele­set biztosítsuk. Sok 'kellemetlensége' okozott az tjtébhi idő­ben, hogy az ürescsille ellátás nem volt folya­matos. Január 26-án például fél műszak alatt nem kaptunk ürescsillet.. A szállítás­sal különben is sok baj van. Meglátásom sze­rint a szállítási üzem vezetői rosszul szer­vezik munkájukat, így aztán az elosztás is rossz. A „népes“, mely a bányászokat szállít­ja az aknához, szinten sokat várakozik. A csa patok 15—30 perccel később átfázva érkez­nek munkahelyükre. Ez a munkaidőkiesés csak az én fejtéseimet alapulvéve legalább 8- '0 csille szénnel je- lent kevesebbet na­ponta. De gátolja a melegcsákányváltást is, mivel a dolgozók egy része vidéki és a ké­sések miatt nem tud­ják váltótársaikét, be­várni a munkahelye­ken, A csapatokat felaján­lásaik teljesítésében el sógorban a műszaki feltételek biztosításá­val segítem. Vállal­tam, hogy a csapato­kat mindenkor ellátom megfelelő méretű és mennyiségű fával, de emellett, még rendes beosztott fahordókat is biztosítok számukra. — Fontos, hogy a fahor- diókat mindenkor azo­nos fejtésekbe osszuk be, mert így megszok­ják a munkahelyet és könnyebben, gyorsab­ban végzik munkáju­kat is. A hiányzó vá­járokat szintén az elöb bi elv alapján pótolom Gáli István vájár, aki Vái-palotáról került a komlói szénbányákba, le akart számolni, mert túl meredek fejtésbe osztották be először dolgozni. Beszélget­tünk veto és egy hétig a kamra-fejtéshez he­lyeztük, ahol jól meg­állta helyét. Most már a meredekebb fejtése­ket is megszokta és . elhatározta, hogy Kom lón telepszik le és végleg a komlói bányá­nál marad. / A munkaerőhiányt az új bányászok nevelé­sével is igyekszünk pótolni. A tatabányai­ak felhívása Komlón jó talajra talált. Egy­re többen csatlakoznak a mozgalomhoz az én körletem vájárai kö­zül is. Az öreg vájá­rok elhatározták, hogy a régi csillésekből jó vájárokat nevelnék. Se bök Sándor vájár Himpő Antal csillést,, Walter Károly vájár Födi Sándor csillést, Bridrich Adám vájár Váller József csillést. Puskás Miklós vájár peoig Péter József csii lést veszi maga mellé és adja át neki tapasz­talatait, tudását A vá­járok kezdeményezé­sét Schnetzer Tamás főmérnök támogatja. Utasítást adott az aik- nászoknak, hogy a februári beosztásokat már ennek figyelembe vételével végezzék el. Pártunk III. kohgresz szusára magam is mun lóversennyel készülök. Versenyre hívtam Vö­ké József, Rostás Jó­zsef, Apíenc József, Bien József és Storcz András aknászokait. — Vállaltam, hogy a pa- latartalmat 8 százalék alá, a baleseteket az eddigiekhez viszonyít­va két százalékkal csökkentem. Február havi tervünket fel­emelték. de minden adottság és lehetőség biztosítva van, hogy ezt is túlteljesítsük. A 7-es telepen egy új frontot nyiturul?, mely 50—60 csille szenet ad műszakonként. — A kamrafejtés iszapolásá hoz szükséges homok is megvan. így a kam­rában dolgozó csapa­tok is kiadhatnak har- madonként 40—50 csil­le szenet. Párttag vagyok és pártunk III. bongresz- szusának tiszteletére minden erőmmel azért harcolok, hogy a kör­let, a csapatok és vá­járok, minél több sze­net adhassanak terven felül népgazdaságunk­nak. Elmondta: Salamon András körletaknász, Komlói Szénbányá­szati Tröszt III, űzésit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents