Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)
1954-02-04 / 29. szám
FF^TJAR 1 IN A F L O 3 I* AR'I ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS * Vezerőségvilaszrás a Pécsi BSrgyár boxos a!apszsrv9zofében Al ajtónál a párttagsági könyvet, az aJapszervezethez nem tartozóktól a megbízólevelet kérik, enélkül senkj nem léphet be a Pécsi' Bőrgyár „ifjúsági termé,--be, ahol néhány perc múlva megkezdő- óik a boxbőr alapszervezet vezeiő- ségválasztó taggyűlése. Kissé feszült »'hangulat, várakozásteljes, érződik, hogy niagy esemény a mai az alap- szervezethez tartozó kommunisták és pártonkivüliek életében, Fekecs Józsefné elvtársnő lép az- asztalhoz, a taggyűlést megnyitja. Felszólítja a résztvevőket, hogy tegyenek javaslatot a taggyűlés elnökére, „T ó k a István elvtársat javasolom" — szól a résztvevők közül egy elvtárs. Rövid szünet után javaslat hangzik a jegyzőkönyvvezetőre. majd ismét másik elvtárs a díszein ők ség tagjaira tesz javaslatot. 1 — Megállapítottam — szól a helyét elfoglaló .elnök, — hogy a taggyűlés határozatképes. Az alapszervezet létszáma 116 fő, jelen van 84. A többi dolgozik. — Felkérem a taggyűlést, tegyelek. javaslatot a jelölőbizottság el- "ökére. négy tagjára, a sz-avara tszedő bizottság elnökére és négy tagjára. A javaslatok elhangzása után Párttagsági könyvvel szavaznak. — Egy elvtárs kivételével mindenki helyesli, hogy a jelölőbizottság elnöke Su tv or János, tagjai pedig S á g i Pálné* Sudár József, K r a n c z Fáimé és Fernenger Ernő legyenek. A szavazatszedő bi- tottság elnökének M i s á n g y i Ká- róly elvtársat választják, — a szavazás egyhangú A taggyűlés elnöke felhívja a résztvevők figyelmét kötelességeik te és jogaikra, arra, hogy bírálják az alapszervezet vezetőségének munkáját, a beszámolót, tegyenek javaslatot a munka megjavítására, hogy a jelölőbizottság által benyújtandó jelöltek helyett másokat is jelölhetnek a vezetőségbe, legyenek éberek, a legjobbakat, a legérdemesebbeket válasszák meg. — Most pedig felkérem Fekecs Józsefné elvtársnőt, az alapszervezet titkárát, hogy mondja el a vezetőig beszámolóját. A beszámoló első részében a vezetőségek újjáválasztásának jelentőségéről van szó, majd megelevenedik dz alapszervezet élete, a taggyűlés élé kerül a munka eredménye, fogyatékossága. Szükséges a vezetőség űjjáválasztása itt is, mert az 1951- ben megválasztott 10 vezetőségi tag közül ma már csak három elvtárs vgn. 1951 óta szép eredményeket ®rtek el az alapszervezet tagjai. Példát mutattak a termelésben. Sok kommunista kapott sztahanovista kitüntetést, a szakmában országosan először egész brigád érdemelte k. a sztahanovista címet. A jobb munkáért folyó harc során nevelődött Párttaggá Nyuli György és még sokan mások. Ezt az eredményt úgy tudta elérni az,/alapszervezet, hogy támaszkodott a párttagokra, kikérte a kommunisták és pártonkivüliek véleményét. Ez döntő erő volt, — hangsúlyozza a beszámoló. Az eredmények sorozata következett 1952 végéig, mind a termelés, mind a Pártmunka területén. Erősödött, új erőkkel frissült, növekedett tudásban az alapszervezet tagsága, hat harcos, jó munkát végző elvtársai küldtek az élet különböző területére. 1953-ban visszaesés következeit a pártmunkaban. Ek• kor megkezdődött a vezetők cserélgetése. Az új vezetők nem érezték nléggé magukénak az alapszervezet kommunistáinak és a pártonkivüliek. nek, az alapszervezetnek problémáit. A pártmunka hanyatlására nem figyelt fel az egységes vezetőség sem. Ez év elején az átszervezésekkor szélhullottak a pártcsoportok, a népnevelőhálózat és az üzemkészben a pár .szervezet irányító, vehető szerepe ellaposodott. E sorozatos hibák láttán — mert a hibákat a vezetőség nem javította ki, de ebben az egységes vezetőség sem segített — a párttagok közömbössé váltak. — Hozzájárult ehhez a pécsi városi pártbizottság is —<mond ia Fekecs Józsefné, — azzal, hogy sokáig halogatta a boxos és az apró- bőr üzemek alapszervezetei egyesülésének engedélyezését. Az engedélyt csak tavaly novemberben kaptuk meg és a vezetők csak hitegették az elvtársakat, hogy majd kiegészítik a vezetőséget. A legfőbb hiba — állapítja meg a beszámoló — mégis az, hogy a vezetőség nem támaszkodott az utóbbi időben a párttagok véleményé*»*, se«ítsá«<sra. Vbbő1 fakad, hogy hiányosságok vannak -még a bírálat és önbírálat, a kollektív vezetés, a pártdemokrácia betartása, az ideológiai munka, a dolgozók prob lémáival való törődés terén is. E téren a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata nyomán* van némi fejlődés, de ez csak a kezdet. Még mindig a titkár végzi a munka zömét, dönt egyedül egyes kérdésekben. Néhány elvtársra annyi . feladat hárul, hogy képtelen elvégezni, mások pedig nem veszik ki részüket a pártmunkából. E hibának oka az egységes vezetőség is, amely csak a titkárokkal foglalkozik, de a reszort felelősök már nem törődnek az a lapszervezet többi vezetőségi taglovai. ' A bírálat a KV határozatai nyomán fejlődött, de gátolta a fejlődést. nogy a feltárt hibák kijavítása elhúzódott, újra és újra vissza kellett térni rá. Ebből sokan azt látták, hogy kár a szóért, hisz minden marad a régiben. Ezek a hibák kiváltották, hogy sok kommunista nem jelent meg a taggyűlésen, a különböző rendezvény eken, a pártoktatásra járók egy- része elmaradt a foglalkozásokról. így sorolja a beszámoló, hogy mik voltak a hibák, mi okozta a pártélet visszaesését, őszintén mond bírálatot a munka felett Elég sok a hiba, de e hibák feltárása, elismerése erőt mutat. Ha van erő e hibák feltárásához, mennyivel több erő van a hibák kijavításához!? Beszél erről is a beszámoló, hogy felemelt fejjel, új erővel indulnak harcba a munka megjavításáért, a taggyűlés útmutatása alapján. A munka sikere felöl nem lehet kétség, hisz a párt iránti szeretet ezernyi jele mutatkozott és mutatkozik most e napokban, amikor kongresszusi versennyel akarják túlszárnyalni az elmúlt évben elért kimagasló eredményeket, amikor az éves tervet 104.5, az exporttervet pedig 127 százalékra teljesítették. A hibák kijavítása, a kitűzött célok sikere érdekében a DISZ- fiatalok is több segítséget kapnak, eleven DISZ életet teremtenek a pártszervezet segítségévek Végül pedig utat mutat a beszámoló, hogy mit kell tenni az újonnan megválasztandó vezetőségnek, hogy a boxos alapszervezetben meg szűnjenek a hibák, új győzelmek szü léssnek. Ismét az elnök emelkedik szólásra. Ismerteti a határozati javaslatot, amely hét pontban foglalja ösz- sze a legfontosabb tennivalókat. Megkezdődik a vita a beszámoló és a határozati javaslat felett. Elsőnek Terleczki László szólal feL „Mondták a beszámolóban, hogy politikai iskolára sokan nem járnak. Igaz, én sem járok. De én jártam volna. Az igazság az, hogy beosztottak egyik helyre, de ott nem volt foglalkozás. Utána küldtek egyik helyről a másikra, de nem találtam a foglalkozást. Meguntam a keresgélést, gondoltam: csináljatok bolondot másból, ne belőlem, és így most nem járok. Ez így történt, hiba, hogy így történt.“ Többen helyeselnek: így igaz ez, velük is hasonlóképpen történt. Krancz Pálmé beszél: a pártcsoportvezetők munkája ellanyhult és ennek okát abban látja, hogy a vezetőség nem adott nekik feladatokat. Hasonló a helyzet a népnevelők munkájában is és emiatt gyenge a politikai munka, a pártonkívüliekkel való foglalkozás. Az a javaslata, hogy az űj vezetőség adjon az eddiginél nagyobb segítséget a pártcsoportfaizal- miakmak és főleg munkát. M é h n József is a népnevelőmunka hiányosságait bírálja. „Nagy szükség van a politikai munkára, e téren nagyon alapos munkát kell végezni. Nagyok a feladatok előttünk. Segítenünk kell a mezőgazdasági dolgozókat. De hogyan segítsük, ha a falura- kimenő népnevelőket nem készítik fel megfelelően a vezetők is azok tájékozatlanul állnak a kérdések előtt, hoppon maradnak." Bank Ferencné is a pártoktatási munkát bírálja, majd Tör jé ki István szól: Egyetért azzal, hogy a pécsi városi pártbizottság elnézte a vezetőség állandó cserélődését. Elmondja, hogy neki tapasztalata van arról, hogy ha bírál, akkor háttérbe szorítják. .Megfogadom — mondja a taggyűlés résztvevőinek csodálkozása közepette, — hogy többet nem bírálok." (Törjéki elvtárs egyízben egyik műszaki vezeiőt bírálta, aki párt- izerűtlenül visszautasította a bírálatot. — Szerk.) T észás Károly, a határozati javaslatot egészíti ki, — majd J a g a d o s Sándor bírálja Tör éki Istvánt. „Ki hallott már olyat hogy megfogadjuk: nem bírálunk Nekünk igenis bírálni kell a munkát, egymás munkáját, mert éneikül nem lehet a hibát kijavítani, űj eredményeket elérni". Fehér Miklós azért hibáztatja a vezetőséget, mert a hibák okául legtöbbször azt hangoztatták, hogy három műszakban dolgoznak, de arról nem volt szó, hogy a nehézségek ellenére hogyan lehet megjavítani a munkát. „Ugyanez a helyzet a DISZ- szeL Évek óta halljuk, hogy lesz, ilyen, meg olyan DISZ-munka, de nincs belőle semmi. Foglalkozzunk többet a fiatalokkal, nevelésükkel, hisz azok a mi utódaink, akik tovább folytatják a munkát, amit mi megkezdtünk.“ <3 is kitér Törjéki elvtárs „fogadalmára“. „Én bizony bírálok. Megmondom én azt is, hogy Gungl elvtárs még most is ott tart, hogy szívesebben elvég?! maga a munkát, mintsem másokat aktivizáljon." Flink János né a sokszor emlegetett jogos sérelmet, az öltözőt hozza elő. „Tűrhetetlen! Oda jutottunk, hogy a szárítóban öltözködünk, aihol csurom vizes lesz a ruhánk. Ne csak beszéljenek arról, hogy lesz öltöző, hanem cselekedjenek is." A következő felszólalónak ismét Törjéki István elvtárs jelentkezik. Mindenki feléje fordul. „Azt akarom mondani, — kezdi, — hogy ... komoly hiba az is,... hogy a titkár elvtárs nagyobbrészt csak adminisztrációs munkával foglalkozik. Ezen változtatni kell, menjen ki többet a dolgozók közé. Mi lakkosiak vállaltuk a pártkongresszusra, hogy az első negyedévi teilet két hónap alatt teljesítjük. De ehhez szükséges, hogy a műhelyben a betonozás, a szerelés mielőbb elkészüljön, mert ez veszélyezteti vállalásunk teljesítését. Erre is gondot kell fordítani...“ „Ugylátszik mégis meggondolta magát, mégis csak bírál“ —- mondják egymásnak á taggyűlés résztvevői és megnyugvással veszik tudomásul Törjéki elvtárs „leplezett" önkritikáját. Még B i c z ó József kíván hozzászólni. Azzal kezdi, hogy a hibákért, — ne essék tévedés — nem csak a vezetőség hibás, hanem a tagság is. „Mondjuk meg úgy ahogyan van. Amikor adtak is munkát a pártvezetők, nem nagyon dulakodtunk, — kevesen mentünk el, most pedig egyre csak azt mondogatjuk, hogy nem adtak, nem adtak“. Több hozzászólás nincs, összesen 11 -en mondták el véleményüket,' — a tagság véleményét. A válasz kielégít mindenkit. Elismeri a bírálat az önbírálat jogosságát, kitér Törjéki elvtárs hibás nézetére, bejelenti, hogy végre megvan a sokat panaszolt öltöző helye %s összefoglalva ismét hangsúlyozza, hogy csak a párttagság, a becsületes pártonkívü- liek segítségével tud új eredményeket elérni az alapszervezet. Az elnök szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, amelyet két ponttal egészített' ki a vita. A szavazás egyhangú. Ezután bejelenti, hogy a taggyűlés öt elvtársat választhat a vezetőségbe, 15 szavazati joggal és öt tanácskozási joggal bíró küldöttet pedig az üzemi küldöttértekezletre, amely megválasztja az üzemi pártválasztmányt Fekecs Józsefné, az alapszervezet titkára a vezetőség nevében kéri a taggyűlést, hogy mentse fel a vezetőséget. A taggyűlés a felmentést megadja. A jelölőbizottság elnöke ismerteti, hogy kiket tartanak érdemesnek, alkalmasnak arra, hogy az új vezetőségbe válasszanak: Fekecs Józsefné, Törjéki István, Femenger Ernő, Gunderlich Margit és Német János. Az elnök átveszi a jelöltlistát és egyenként vitára bocsátja a jelölteket. — Kérdésük van-e? Kívánjók-e, hogy életrajzát ismertesse az elvtárs? — Nem kell, ismerjük! — Kérdés nincs? — Következik a szavazás. Nincs kérdés a másik jelöltnél, a harmadiknál, a negyediknél és az ötödiknél sem, — itt. „mindenkit ismernek“. így zajlik le, ilyen mechanikusan, ilyen hibásan a jelöltek feletti „vita", nem szólnak a jelöltek jó tulajdonságairól, hibáiról, még az olyan nyilvánvalóról sem, hogy például Törjéki elvtárs könnyen esik túlzásba, ami itt taggyűlésen is meglátszott. Elfogadják a jelölőbizottság javaslatát. Az elnök felfüggeszti a taggyűlést, a tagjelöltek el távoznak a teremből — ők nem szavazhatnak. A jelöltlista elkészülése után az elnök ismét felhívja a tagok figyelmét jogaikra és rövid idő alatt megtörténik a titkos szavazás A szavazatok összeszámtálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét: 74 elvtárs szavazott. Ebbő' 73 a jelöltlistára adta szavazatát Egy szavazó módosított. így választotta meg új pártvezeőségét a bőrgyári boxos alapszervezet. Kíom Jfewef Késziljiink a búza tavaszi megerősítésére — ez mezagazdastpnk lej'o ítosab!) sátoriévá felajata Baracs József, a mzgyei tanács főagronomusának hozzászólása \ rendkívüli időjárás következ- tében az őszi szántási és vetési munkák elhúzódtak, és a vetések jó részét október 31-e után végezték el. Ennek ellenére vannak megyénkben szépen kikelt vetések, azonban igen sok az olyan vetés, ahol a mag csak foltosán kelt ki, a csírázó magvak egy része az isme telt beszéradás következtében kárt szenvedett, sok vetés most van csirában, van olyan vetés is, ahol a ki nem csírázott magvak 3—4 hónapja elfekszenek a talajban. Ezekről a vetésekről feltételezhető, hogy. a hóié és a tavaszi felmelegedés hatására megindulnak, és bér elkésett, de kielégítő állományú vetéseket adhatnak. * Számolnunk kell azzal is, hogy az őszi búzának egy része kukorica elő vetemény után került és igen sok helyen nem a legjobb szántásba vetették a búzát. A szárazság következtében a kukorica csuta elkorha- dása nem történt meg, a talaj kellően nem ülepedett meg és a tarló maradvány elkorhadása csak tavasz- szal következik be. Mindezeket figyelemöevéve, az elmúlt évben sem volt ilyen nagy jelentősége az őszi gabonafélékről való gondoskodásnak, azok alapos felülvizsgálásának és főleg az őszi gabonafélék fetjtrégyázásánals. mint az idén. Rendes körülmények között is nagy jelentősége van a műtrágyázásnak, a műtrágya használatának, a tápanyag pótlásának, de különös jelentősége van most, a. legyengült őszi vetések felsegélyezésének, fejtrágyázásának. Ennek a munkának a szervezéséhez már most hozzá kell kezdeni. Helyes tehát már most, ezekben a napokban az őszi vetéseket felülvizsgálni, helyes felkutatni a gazdaságban, háztáji területeken található évek óta ki nem hordott, kom- poszt-szerű .istállótrágyát, volt trá- gyakazal aljakat. Ezekből á kom- poszt-szerű istállótrágyákból holdanként 25—30 mázsát felültrágvázás- nak hordjunk ki a legyengült őszi vetésekre. 25—30 mázsa ilyen istálló trágya annyi nitrogént# tartalmaz, mint 50—60 kg pétisó. Érdemes te hát termelőszövetkezeti csoportjaink nak, ahol ilyen trágya van, gépállomási vontatókat igénybevenni, és a fogaterőket is mozgósítani, mert lényegében ennek a trágyának értékéből, amely egyébként elveszne, fedezi a kiszállítási költségeket. Nem beszélve arról, hogy ezen keresztül 1—2 mázsás terméstöbblettel számolhat a csoport kát. holdanként. C ürgős ez a munka annyiból is 1-7 inkább, mert ilyen komposzt trágyát kihordani csak most fagyos, vagy hótakaróval fedett területen lehet. Amikor a talaj már felenged, a nedves földre vontatóval vagy akár kocsival is rámenni káros lenne. Ezzel az eljárással nemcsak a kezdeti fejlődésihez adunk a gyenge vetéseknek nitrogént, hanem jelentős mennyiségű szerves anyagot is juttatunk a talajba, és így annak humusztartalmát is növeljük. Igen nagy jelentősége van azonban emellett a pétisóval való fej- trágyázásnak. Kormányzatunk megyénk részére ezideig 20 ezer mázsa pétisót biztosított fejtrágyézás céljára, amely mennyiséggel lényegében 35—40.000 kát. hold fejtrágyázása végezhető el. A mostani műtrágya akcióból nemcsak a termelőszövetkezetek, részesülhetnek, hanem egyénileg termelők is kaphatnak a földművesszövekezeteken keresztül. A ^műtrágyának a megrendelése sürgős feladat, a késői megrendelések a vasúti leszállításokat késleltetik, nem érkezik le a pétisó akkorra, amikor azt már alkalmazni kell. A hetvéhelyi Sztálin, a mágocsi Rákosi, magyarbólyi Tartós béke, bólyi Kossuth tsz-ek 100 mázsán felüli menv- nyiségű pétisót rendeltek meg. A mecseknádasdi földművesszövetkezet az egyéni dolgozó parasztok részére már 160 mázsa péfásót rendelt. A tavaszi fejtrágyázást akkor kell megkezdeni, amikor a talaj még fagyos, vagy éppen felszikkadt. Hóra nem helyes a pétisót elszórni, mivel az esetleges hirtelen olvadás következtében egyrészt a hólével a műtrágya elfolyik, másrészt a lassú olvadás következtében a nitrogén a hólével együtt lassan leroosódik, és éppen a felső, 4—5 cm-es rétegben, ahol a fiatal növény gyökere fejlődik, nem áll a gyökérzet rendelkezésére. II elyes a tavaszi műtrágyázást *•1 két részletben végezni. Az egyik részét a műtrágyának a hó el takarodása után azonnal, amikor a föld fagyos, a másik részét pedig a vetések szárbaindulása előtt, bokro- sodás után. Azért ajánlatos ez így, mert ezáltal ha a tavaszi esőzés bekövetkezik, s a talajra rámenni nem lehet, így a műtrágya első része már el van szórva, amit a tavaszi cső gyorsan lemos a gyökerekhez és a növények azokat gyorsan fal tudják használni megerősödésükre. Tekintettel arra, hogy a kétszeri fej trágyázásnál egyszerre 25—30 kg pétisót adunk, ennek kiszórása úgy kézzel, mint géppel nehézkes, helyes ha az egyszeri kát. holdankénti adagot komposztfcal 200 kilogrammra egészítjük ki, így könnyebben beosztható a kézzel való elszórásnál is, de könnyebben beállítható a műtrágyaszóró gép is. Különösen azoknál a vetéseknél, ahol kései kukorica után történt a búzavetés, ajánlatos a fejtrágyát két szerre adagolni. Az első része a kezdeti fejlődésen segíti át a fiatal növénykét, a második részét pedig akkor adjuk, amikor a gyökérmaradványok, kukoricacsuta elkorhadásá- hoz a talajbaktériumoknak nitrogénre van szükségük, amit így nem a talajból, hanem pétisóiból tudnak fedezni, nem lép fel az úgynevezett pentozán hatás. Közel tízezer mázsa zöldségeiét keld idén a komlói piacra a Nemeröpnsztai Állami Gazdaság A Nemeröpusztsi Ál-' lami Gazdaság tőze- ges talajának kiváló természeti adottságait ezévben a komlói bányászok jó ellátása érdé kében hasz nosí t j a. Két másik gazdasággal együtt a nemeröiek látják el- egész évben friss zöldségfélével a komlói piacot. A nagy feladat megoldása érdekében idejében elkészültek a tervek a 140 holdas öntözéses kertészetet magában foglaló györ- gyimajori üzemegységben. Mivel a terület fagyveszélyes völgyben fekszik, nyári és koraőszi veteménye- ket termesztenek. 30 holdon vöröshagymát, hatvan holdon káposztát, tíz holdon kelkáposztát, húsz holdon karfiolt, 20 holdon pe- dik a diétás étrend kedvelt főzelékét: a bimbós kelt nevelik, A terv szerint — közepes termést véve alapul, — mintegy 10 ezer mázsa nyári és őszi zöldségfélét juttatnak innen a komlóiak asztalára. Javában folynak már a termés előkészületei is. Ezen a talajon nem ritkaság a nyolckilós káposztafej, a kétök- lömnyi vöröshagyma. Mindamellett a föld táperejét tovább fokozzák. Naponta hord ják ki a melegágyi terület szélén elhelyezett telepre a trágyát, hogy a hó elolvadása után azonnal megtrágyázhassák és elrendezhessék az ágyasokat. — Megérkezett már az a hatalmas fekáltrágya- mennyiség, amiből hol dánként egy mázsát szórnak majd a kertészet tábláira. A terület öntözését két szivattyúval a Kapos vizéből biztosítják. Már most tisztogatják az árkokat., közben pedig javítják a szél félfogására szolgáló náo- sövényeket Emellett már most gondolnak az itt dolgozók megfelelő elhelyezésére. E héten meg kezdik az időszaki mun kások otthonának kimeszelését, bútorzatának felújítását. Koratavasszal pedig tíz új kétszobás, kényelmes lakást építenek a györ- gyimajori kertészek számára. Bár a talaj- művelés nagyrészét a már meglévő és a közeljövőben érkező Ze- tor végzi, gondoskodnak az időszaki mun- káslétszám növeléséről is. Eddig 14 kertészeti dolgozóval kötöttek szerződést, de a munkaerőtoborzás tovább folyik, hogy semmi akadálya ne legyen Komló zökkenőmentes ellátásának. Szinnyey Henrietta
