Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

2 N A P C Ö 1 n,r * t a VTT A ** <>«? A berlini értekezlet hírei A ayagaH kfl'hyaioinlenk *UM> HuiSnérlekez etet tartót ab Berlin (MTI): Dulles, amerikai külügyminiszter kedden délben ebé­den látta vendégül Bidault francia, és Eden, angol külügyminisztert. A bárom külügyminiszter ez alkalom­mal újabb különértekezletet tartott a négyhatalmi tanácskozásokon kö­vetendő nyugati taktika kérdéséről. Da les a keddi ülésen tárgyalást aJapoéat e o * a dta V. M. Mo oto nap rend indítványát Berlin (MTI): A külügyminiszteri értekezlet második ülése kedden dél Után röviddel három óra után kez­dődött a volt Szövetséges Ellenőr­ző Tanács Nyugat-Berlinben lévő épületében. A berlini értekezlet második ülé­sen, amelyen Bidault francia kül­ügyminiszter elnökölt, elsőként Dúl les amerikai külügyminiszter sz lalt fel. Dulles kijelentette, hogy elfogad ja tárgyalási alapul Molotov, szov­jet külügyminiszter hétfőn beter­jesztett napirendi javaslatát, hang­súlyozta azonban, ez nem jelenti azt. hogy elfogadja magát a napirendet is különösen a Kína részvételével megtartandó öthatalmi értekezlet gondolatát. Dulles vitába szállt Mo­lotov hétfői nyilatkozatának több pontjával és sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy — mint mondotta, —■ a szovjet külügyminiszter* vissza kíván térni Jaltához. Ezután Molotov, szovjet külügy­miniszter rövid nyilatkozatban vá­laszolt Dulles kijelentéseire. A nyugati hatalmak elfogadt k Molotov nap.rendi javaslatát Berlin (MTI): Az AFP és a Reu­ter jelentése szerint a berlini érte­kezlet keddi ülésén a három nyu­gati külügyminiszter elfogadta Mo­lotov, szovjet külügyminiszter napi rendi javaslatát, s így a négy kül döttség szerdán hozzálátott a Mo­lotov által javasolt napirend első pontjának megvitatásához. Az első pont — mint ismeretes — a nem­zetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló intézkedések és az öt nagj - hatalom külügyminiszterének latnáé.- kozása kérdéséről szól. A berlini értekezlet tegnap hozzálátott a Molotov elvtárs javasolta napirendi pontok megtárgyalásához Berlin (MTI): A berlini értekezlet harmadik napján természetesen nem lehet végérvényes megállapításokat tenni a ,.négy nagy“ tárgyalásainak konkrét eredményéről. A német fő­városba egybesereglett külföldi meg- f'gyelök és újságírók körében azon­ban máris az a felfogás alakult ki, hogy a V. M. Molotov javasolta tárgysorozat elfogadása kétségtelen­né teszi, hogy a nagyjelentőségű ér­tekezleten a béke ügyét képviselő zovjet küldöttség kezében van a kezdeményezés. Nem vitás, hogy a berlini értekezlet létrejöttének pusz­ta ténye a Szovjetunió vezette nem- :etközi béketábor, a békeszerető em beriség komoly győzelme. És ahhoz sem fér kétség, hogy 1954 január 37-e. amikor az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia­Estebéd V. M. Molotovnál, a Szovjetunió külügyminiszterénél Bidault francia külügyminiszter tiszteletére ország és a Szovjetunió külügymi­niszterei a volt Szövetséges Ellen­őrző Tanács üléstermében megkezdik a Kínai Népköztársaság részvételé­vel foglalkozó konkrét tárgyalásai­kat, a Szovjetunió következetes po- itlka,jónak, a népek békeakaratának újabb győzelmes dátuma. Bármiként is végződjenek ezek a tanácskozá­sok, amelyeknek lefolyását a népek, a tartós békére vágyó emberek mil­liói éber szemmel követik, bizonyos, hogy az emberiség békekövetelése a világpolitika napirendjére került és megvalósulásáig nem kerül le többé onnan. A négy külügyminiszter szerdán, a berlini értekezlet harmadik nap­ján délután három órakor Eden, brit külügyminiszter elnökletével folytatta tanácskozásait Berlin (TASZSZ): Január 26-án V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere estebédet adott Bi­dault, francia külügyminiszter tisz­teletére. Az ebéden megjelentek még: Joxe, Franciaország SZU-beli nagykövete, Parodi, a francia külügyminisztéri­um főtitkára, I'rancois-Poncet, Fran- Haország németországi főbiztosa, Seydoux és Laloy, a francia kül­ügyminisztérium felelős munkatár­sai. Szovjet részről az estebéden jelen volt A. A. Gromiko, Sz. A. Vino­gradov, V. Sz. Szemjonov, G. M. Puskin, D. A. Zsukav, V. J. Jero- fejev. Az estebéd meleg baráti légkör­ben folyt le. Neues Deutschland: „Molotov a német nép szívéből beszélt“ Berlin (MTI): A Neues Deutsch­em d, Németország Szocialista Egy- iégpártjának központi lapja szér­iái vezércikkében foglalkozik azok* kai a kijelentésekkel, amelyeket vlolotóv. szovjet külügyminiszter a lerlini értekezleten a német kérdés­sel kapcsolatban tett. Mint a lap megállapítja, Molotov a német nép szívéből beszélt, ami­kor rámutatott, hogy a német kér­dés békés és demokratikus rende­zése csak a jaltai és potsdami egyez­mény szellemében valósulhat meg. A Szabad Német Ifjúság a berlini értekezlet alkalmából felhívást intézett INyugat-Ném etország ifjú nemzedékéhez Berlin (MTI): A Szabad Német ifjúság Központi Tanácsa a berlini értekezlet megnyitása alkalmából felhívta Nyugat-Németórszág ifjú­sági szervezeteit, hogy vessék latba a német ifjúság egész erejét a né­met nép követeléseinek megvalósí­tása érdekében. Az olasz Icépvise’őház hűvösen fogadta Fan aní kormányának bemutatkozását Róma (MTI) Az olasz parlament bén kedden délután mutatkozott be az új kisebbségi keresztény-demo­krata kormány. A kormány prog- rammját Fanfani miniszterelnök előbb a képviselőiházban, majd a szenátusban Ismertette körülbelül egyórás beszédben. Beszéde politi­kai részében olyan pplgári front lé tesítéséről beszélt, amely a szocia lista-demokratáktól a fasiszta szél­ső jobboldalig terjed. A miniszter- elnök több Ígéretet tett a fasiszták­nak, ugyanakkor megkülönböztető és megtorló intézkedéseket jelentei be a kommunisták ellen. Programmjában az állami költség vetés egész reakciós szerkezetét gya­korlatilag érintetlenül hagyta Külpolitikai vonatkozásban Fan­fani hitet tett az atlanti politika mellett és bejelentette, hogy a mi­nisztertanács megkezdte az „euró­pai, védelmi közösség“ jegyzőköny­vének tanulmányozását és azt a le­hető leghamarabb a parlament elé terjeszti jóváhagyás végett Fanfani igyekezett megszerezni a különböző politikai pártok támoga­tását. A monarchisták felé Ígéretet '.étt arra, hogy kormánya intenzí­vebben foglalkozik majd a keres­kedelmi hajózás kérdéseivel (Lauro, a monarchisták elnöke saját keres­kedelmi flottával rendelkezik.) A s/ociallista-demokratáknak megígér­te, hogy a szenátus jelenlegi össze­tételét megváltoztató reformot tör­leszt elő cs a reform megvalósításé rsetén a szocialista-demokraták több helyhez jutnak a szenátusban A képviselőház nagyon hűvösen fogadta a miniszterelnök fasiszta- zü beszédét és demamóg programit! tát, Amerikai lap az Egyesiül A’Famok és Franco Sganyolországa közelii katonai egyezményről Newyork (TASZSZ): A „U. S News and Wofrid Report" című atne rikai folyóirat madridi tudósítója részleteket közöl az Egyesül' Ál'la*, mők és Franco Spanyolországa kö­zötti katonai egyezményről. J A tudósító k'iémeli, hagy jóllehet az egész egyezményt „titok? bur­kolja, a Bzerkésztőség egyik tagja-, nak Madridban mégis sikerült az emlflett egyezményre vonatkqzóan egyes „titkos“ tényekrőlértesülést szereznie. „A spanyolországi amerikai ,tá- énászpontok építésére vonatkozó ter­vek két csoportra oszlanak. A tá­maszpontok első csoportja — amely­nek építése kétszáz millió dollárba, vagy még többe kerül — a straté­giai • légierő négy repülőterét, to­vábbá Cadiz közelében a tengeré­szeti légierő egy támaszpontját, va­lamint Cadizban ée Cartagenában lé­tesítendő k &»tób»n>ndezéseket fog­lalja. magábajh. A ''.támaszpontok má- ,ódik csoportja — .amelynek építé­se .csaknem ugyanennyibe kerül, .további négy repülőteret és az At­lanti-óceán, valamint a Földközi­en a or partvidékén négy más kikötő be: nézéséit foglalja magában." A lap ezután kiemeli, az egyez mény 1953 szeptemberében tör‘.ént aláírása alkalmával b*:elentettek hogy Franco 1954 júniusáig nyolc­vanöt millió dollár értékű gazda­sági és száznegyvenegy millió dollár katonai „segélyt“ kap. Idén 730.000 kilóval több nokoládé-'éleséget gyártanak, mint tavaly Az édesipar 1954-ben a választék növelése mellett sokkal több édes­séget készít, mint az előző évben Kétmillióhétszázharmincezer kiló cukorkával, 730.000 kiló csokoládé­áruval, 2,140.000 kiló tésztás édesség félével gyárt többet. Különösen a táblás csokoládék gyártását növelik A tésztafélék között több kekszet, nápolyit, sima teasüteményt és cuk­rászsüteményt készítenek. A cukorgyárak is segítik a gépállomásokat Cukorgyáraink a karbantartási munkákat végzik. Erre az időre minden cukorgyár vállalta egy-egy gépállomás patronálását. Valameny nyi cukorgyár hat-nyolc tagból álló oatronázs-brigádot szervezett, mely­nek tagjai lakatosok, esztergályosok ácsok, technikusok. A patronázs brigád a gépállomásokon segít meg javítani a traktorokat, vetőgépoke és más mezőgazdasági gépeket A rucsereegyezmény Bulgária és Finnország közolt Szófia (MTI) Hétfőn a bolgár kül­kereskedelmi minisztériumban 1054. évre szóló árucsere- és fizetési egyez ményt írtak alá a Bolgár Népköz- társaság és Finnország között. Az egyezmény értelmében Bulgá­ria friss és szárított gyümölcsöt zöldséget, dohányt, illő olajakat, fo­nalat, tisztaselymet, szövetet, búzát, zcjnyeget és paradicsompüré; szállít különböző papirosfélék, cellulózé, gépek és alkatrészek, acél és hajó­motorok ellenében. KÉPEK A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL Csehszlovákia A mezőgazdaság termelékenysége általános növelésének és a termés­hozam hektáronkénti emelésének el érésének előfeltétele az őszi mély­szántás Időben való elvégzése. Ezen feladat időbeni teljesítése érdeké­ben jól meg kell szervezni a traktorok, szántógépes ekék felhaszná­lását. Elsősorban ügyelni kell arra, hogy a bernyótalpas és nehéz kerék traktorok rendesen legyenek kihasználva. irr Kép: Josef Prosek traktorvezető a Chabry-i gépállomás dolgozója * KDP hernyótalpas traktoron a szatoliczei tsz földjeit éjjel szántja. Lengyelország Az állami g-zdaságok, tsz-ek és egyéni gazdaságok széles méretben át­vették az u. ii. hidegborjú nevelés szovjet módszerét Az Így nevelt borjúk egész évben nyári pajtákban vannak, egészségesek és edzettek, az Időváltozással szemben, jobban ellenállnak a fertőzésnek. A Wierz chucino állami gazdaságban már 1951 óta alkalmazzák a borjak hideg nevelését és jó eredményt értek el. Kép: A Wierzchucino-i áll. gazdaságban hidegen nevelt borjak.. A Szovjetunió új norvt%iai rendi*íviili és meghatalmazott nagykövete Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Georgij Ar>k agy evet, a Szovjetunió norvégiai rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsé­nak Elnöksége Szergej Aianaszjev- >t más munkakörbe helyezése kap csán felmentette a Szovjetunió nor­végjai rendkívüli és meghatalma­zott nagyköveti tisztsége ától. A szlávság letelepedése Baranyában IVf épizetisé'geink baranyai újkori * ’ letelepedésének kérdését a XVII. százgtí utolsó harmadába vi­hetjük vissza. Nem. a honfoglalás előtti, sem árpádkori vagy török alatti kérdések érdekelnek most bennünket. A jelenleg Baranyában éló szláv nemzetiségeink történelmi perspektíváját szándékozunk vá­zolni. A megyén áthúzódó török harcok, a befejező nagy harsány!, győzelem­mel csak be tetéztek a megye teljes pusztulásának folyamatát. A megyé­nek összesen 25ó0. Pécsnek pedig 100 Lakosa lehetett a török kitaka- rodása után. Az alig hárori'-.ér lő gazdasági helyzete ,ig olyan volt a vadonná változóit Baranyában, hogy a jelentések többször az éhhalál le­hetőségéről szóltak. A néppusztulás ily mérve mellett, beleszámítva az állandóan itt tartózkodó katonaság ellátási követeléseit és a császárság gyarmati politikáját is, érthető a gazdasági talpraállás lassúsága és küzdelmes volta. Azon baji az élet ereje megkapaszkodott, gyökórtöi- gyökérig s rögönként hódította visz- sza a vadontól a termeléshez szük­séges lehetőségeket. E művelethez új erőket az itt átvészelő és töre­dékben megmaradt magyar ősla­kosság három irányból nyert: az ország belső területéről ideáramló átköltözésből, a balkáni területről történt beköltözésből és végül a csá- izári politikát szolgáló mesterséges betelepítésből. A népi beáram’ások mozzanatai­ról pontos adatokat csak Pécs ese- ében tudunk lerögzíteni, főként az 095 és 1698 évi összeírás alapján, ie az itteni részletek sok tekintet­ben irányadóan a megyei hasonló­ságra engednek következtetni. A török alatti népköltözéseket, a Balkán felől elősegítette az, hogy á délszláv területek lakók éppen úgy török hódoltság alatt eltek, mint a magyar nép jelentős része. így az­után érthető, ha 1686. évben Pécsett 60 olyan délszláv család élt, amely mint őslakó a török időket is itt vé­szelte át. Ez az arány megfelelhe­tett a megyének is, mert a délszlá­vok a többnyire falvakból kiszakadt őstermelők, szívesen maradtak kint. a földeken. A török alatti ősliakó . délszlávok többnyire Boszniából és Albániából származtak ide, amire utal a „yalachus“ jelölésük, is. Igen,.- erős, masszív népfajt.a volt, úgy­hogy a Budai külváros törökjeit is elszlávosította, amint, erre utalt a nem . régen meggondolatlanul eltün­tetett „Potorluk" városrész neve is, A z eddigi, de még kiegészítésre, szoruló megfigyelés szerint a török útáni délszláv betelepülés az elnéptelenedett baranyai terüle­tekre három irányból zajlott le: Hor­vátországból, a horvátok és szerbek, Albánia felől a „valachusok'1 és „grécusok“, míg a Boszna folyó vi­dékéről, a Bún ja partjaitól a „bu- nyevácok'1, bár ezek kisebb szám­ban, mert rajaik átkeltek a Dunán Bácskába, ahol szinte zárt telepü­lési tömböket képeztek. A délszlávok XVII. századvégi betelepedésének legfőbb Indoka az volt, hogy a bécsi udvar a Balkánt török kézen hagyta, a délszláv né­pek sorsát a törökök ura ma alatt felejtette. Erre megindult a délszláv menekülők áradata. Különösen a szerbeket érintette sére’mesen az el­járás, mert a felszabadító huályi levélben többek között ez állott; ..Azon leszünk a lehetőségig, hogy diadalmas fegyvereinkkel a rác né­pet, az általa előbb birtokolt földte­rületekbe vagy lakhelyekbe minél hamarább beiktathassuk1',, I. Lipót 1690. április 6-i felhívása Arzén pát. riárkának 50.000 szerbbel történt be­települését kifejezetten a török elő li menekülés ideiglenes állapotának lek intette. Köprili török vezér győ­zelme az ideiglenességet végleges ál la,póttá változtatta, A császári, .igé rétből tehát semmi sem lett .$ a szerbség , a török- alól felszabadított magyarországi terü'etekré, húzódott fel. Ugyanez volt -a helyzet, a horvá* országiak, részéről is. Nem lehet, és nem szabad teliét a délszlávok ba ranyai megjelenését úgy magyaráz­ni, mint a német betelepítéshez, ha­sonló . tudatos és politikai célzatokat rejtő néprajzást, hanem egyszerűen a veszedelemben maradt balkáni né pék ösztönös menekülését. Ez kü­lönösen megmutatkozott a bosnyák betelepüléseknél. Míg a boszniai ne­messég renegátként a félhold ural­ma alá vetette magát gazdasági hely zetét biztosítva, addig maga a nép sokat szenvedett és menekülésire kényszerült. A horvátok főként Pozsega, Ve- röcze megyéből érkeztek, ban amikor nyilvánvalóvá .litt, a karlócai béke nyomán, hogy ft ma­gyar-török határ a Duná-Szájfa vo­nal marad, a Száván túlról is*soká1] ide menekültek. Különösen a déli szórvány horvátságból, (Szarajevó környékéről is.) A Dómján, Nikolics, Sztipanovics, B’ázsevics, IvahoVics, Cvetkovics. Jankovics Mihálovics, Noéiéi, Pét- rovics. csáládbk ősei ekkör jöttek Baranyába, akik aztán a XVIII*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents