Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-28 / 23. szám
1954 JANUAR 28 N A P C 6 9 lajszlón „ügyelnek“: el ne kulákosodjon a kulák Már hónapok óta vitatkoznak Vajszlón egy villanymotoros daráló miatt és senki sem tudja eldönteni, ki legyen a gazdája. Ugyanis az a helyzet, hogy a s/pbanforgó daráló valamikor Győri László 28 holdas kuláké volt, aki a felszabadulás után néhány év elteltével igyeke tett.- túladni nemcsak a földön, hanem a gazdasági eszközökön is. A/ állatok, a gazdasági szerszámok Knipl Adómhoz kerültek, aki min' harmados dolgozott azelőtt nála. A darálót és a szelektort a helyi föld művesszövetkezet vette át. a trak tort a gépállomás. Igaz mindezeke úgy adta át Győri, hogy majdcsak „fordul egyet a világ“ — akkor aztán visszavesz mindent kamatostól. Ez a fordulat szerinte az új korhiány program mai bekövetkezett. — Gondolván, hogy a daráló visszászer zéséhez nem szükséges más csak egy kis csavaros észjárás és újból degeszre tömheti kamráját a vámból. Nb meg a mázsa: az is többet mutatott két és fél kilóval minden méretésnél. Nem szakad meg a munkától — mégis lefölözheti a hasznot. Ezért választotta először a darálót. Az utóbbi hetekben már úgy állt a dolog, hogy visszakerül Győrihez. A visszaszerzéshez nem kellett más. csak egy néhány sor kérelem a tanácshoz és ment minden, mint a karikacsapás. Forenczi László elvtárs. a községi tanács titkára, a következőket mondotta: ..Fin jogilag néztem a dolgot. A jogok biztosítják, hogy Győri visszakapja a darálót. Arra majd mi vigyázunk, hogy el te kulákosodjon!“ A jogok részben rendben is volnának, de Ferenczi elv társ megfeledkezett a kötelezettségekről. Méghozzá nem is akármilyen kötelezettségről! Győri U ezer forint, adóval, 68 kiló baromfival 45 kiló tojással, 2.315 liter tejjel és 151 lói ló vágómarhával tartozik a dolgozók államának a múlt esztendőről. Ismeretes a mesebeli farkas, amely báránybőrt terítve magára akart besettenkedni a karántba. így volt ez Vajszlón is. Győri eltűnt a községből, mint kulák, az. új Programm megjelenése után visszake- rfftt.- mint ..becsületes'1 dolgozó paraszt. aki azért ragaszkodik csak t darálóhoz, mert igen-igen rászorult! Érdekes azonban, megjegyezni, hogy a 28 hold földből nem kíván vissza egy négyszögölet sem, miért töresse kezét. kapanyéllel, — mondván — ;imikor urasabban is megélhet. A falunak egy része Is azon a véleményen van, hogy Győrinek adják vissza a darálót, hiszen felesége megégette a kezét, meg aztán Győr1 már a mi emberünk most, a komlói békeünnepen ő vitte a béketáblát. Itathatja mindenki: ezekután tehát ..becsületet szerzett, megérdemli.“ Győri kérelmét a helyi földműves szövetkezet is támogatta. Buzásl elv társ. a szövetkezet ügyvezetője nem szívesen foglalkozik a darálással mert az „nem sokat jövedelmez“, alig hoz a szövetkezetnek. Havonta 500—-550 mázsát darálnak rajta.. Hat ás fél százalék vámot számítva ez csak 35 és fél mázsa jövedelmet jelent, ami testvérek között is majdnem hétezer forintra rúg és nem csekély összeg. De helyes-e, az. hogy a földművesszövetkezet elsősorban is a saját érdekeit nézi, nem. :i dolgozókét? Nem helyes. A falusi földmúvesszövetkezetek azért vannak, hogy mindenkor kielégítsék a lolgozók szükségleteit. Ferenczi elvtárs és mindazok, akicet megtévesztett Győri kulák, a nézes-mázos szavaival, gondoljanak •rra, hogy nem is olyan régen még aj tűk élősködött. az ő verítékükön gazdagodott a kulák. A darálóval, í szelektorral úgy csalt, ahogy kedve tartotta, csak egy kis mázsaigazítás, meg egy kis raff inéri a kellett hozzá. Allan- lóan kél. cselédet tartott. Sovány György, aki hat évig húzta nála a jármot, a következőket mondotta: _ — Hat évig szolgáltam Győrinél. Kulák az a javából. Az évi fizetésem 12 mázsa búza. 12 mázsa tűzifa. egy pár bakancs és 1600 forint volt, — ez is csak a felszabadulás után. A munkának nem volt se vége, se hossza. Hajnali három órától este 10—11-ig dolgoztatott. „Jó" ■mber volt Győri — jegyzi meg Sovány elvtárs — mert amikor a frontra mentem, azt mondta, hogy •menj csak Gyuri nyugodtan és har colj, majd én gondolok a családodra'1. ö itthon maradt. Vegyék észre Vajszlón, — farkas iár a kertek alatt! A kulák, kulák marad, amíg csak él! Győri ma' a íarálót követeli, holnap a szelektort meg a traktort, holnapután a fölAz. 1954. évi népgazdasági terv a száz tehénre jutó borjúszaporulat- nak 13, a tehenenként! átlagos tejhozamnak pedig tíz százalékos növelését írja elő. Ennek a célkitűzésnek helyi megvalósításához sok segítséget nyújtanak a Baranyában működő járási állattenyésztő állomások és a munkájukat irányító megyei igazgatóság- Hetek óta folyik a törzskönyvezés, hogy a megfelelő egyedek kiválogatásával minőségi szarvasmarhaállományt alakítsanak ki. KüA mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat megvalósulása során a földművelésügyi minisztérium 1200 darab országosméret ű (125x150 cm) melegágyi keretet biztosított Baranya megye zöldségtermelői -részére. A melegágyi kereteket központilag gyártják le, a termelőszövetkezetek, az I. és II. típusú termeiőcsoportok hosszúlejáratú hitel útján, áz egyéni termelők készpénzfizetés elkmédet és utána a hsaimat — a cselédekkel együtt. A kulákra nem kell vigyázni, hogy el ne kulákosodjon. Ferenczi elvtárs is megtanulhatná, ahogy a boltiból borotva, úgy kutyából soha sem lesz szalonna. Viheti a béketáblát, akár azzal js alhat — ma megsajnáltat ja magát, de holnap már ellensége a jónak. — Emlékezetül idézzük Rákosi elv társ július ll-én tartott beszédeiéi a következőket: „ ... Abból a tényből, hogy javasoltuk a kulák lista megszüntetését, a falu kizsákmányoló elemei arra a Következtetésre jutottak, hogy most eljött az ő idejük. Gondoskodnunk kell róla, hogy ebből a tévhitükből gyorsan kijózanodjanak..." Gondoskodjanak erről Vajszlón is. Ahelyett, hogy lovat adnak a kulák alá, támogatják mesterkedéseit, szorítsák rá az állam iránti kötelezettségek teljesítésére Maguk a becsületes dolgozó parasztok, a párttagok harcoljanak a kulák mesterkedései ellen. Ne higyje azt egy megtévesztett becsületes dolgozó paraszt sem, hogyha a kulák felesége megpörköli a kezét, férje meg táblát visz a békegyűlésen. — akkor az már letett kizsákmányoló szándékairól. Olyan az, minit a kaméleon — változtathatja színét, de azért csak ugyanaz, csu- szó-mászó marad. A tanács egyes dolgozói pedig tartsák szemelőtt, hogy a jogról csak akkor lehet beszélni, ha a kötelezettségeket is — legyen az becsületes dolgozó paraszt vagy kulák — mindenkor teljesíti. KuriUa Vince A baranyai állaftcnyésztíí állomások az 1964. évi népgazdasági terv megvalósításiért Eierkélszáz me'epyi keret termelőszövetkezeti és egyéni kertészetek száméra Ionosén sokan kérték az állattenyész test szakemberek segítségét a pécsi járásban, ahol a termelőszövetkezeteken kívül már négyszáz egyéni gazda tehenét törzskönyvezték. Több községekben, így például Becefán már be is fejeződött az összeírás. Az állattenyésztés fejlesztését elősegítő szakemberek végig járják a falvakat. Felikutatják mindenütt a legjobb állattenyésztő gazdát és segítségével, az 6 példájára élesztik fel a vidéknek legjobban megfelelő állattenyésztési hagyományokat. ben juthatnak hozzá, darabonként 130 forintért. Eddig már több termelőszövetkezet jelentette be igény lését, így a villányi Uj Alkotmány 180, a zádori Hajnal száz darabot rendelt. A zöldségtermelő tsz-ek és egyéni gazdák a járási tanácsok mezőgazdasági osztályain keresztül jelenthetik be igénylésüket január 28-ig. szazad nyomán mar nélkülözhetet- 'en értékeivé váLtak a gazdasági s ennek alapján a társadalmi életnek. í gén érdekes és Dunántúlnak ’ egyetlen albániai kapcsolatát jelenti a „görögök“ (grecusok) ide- váridorlása. mely elsősorban a megye kereskedelmét, segítette fejlődni. A név mögött azonban albániai szlávok rejlenek, akik magukkal hozták — az azóta török alatt eltűnt - értékes népi sajátságaikat. Voltak közöttük görögök is, amint például a XVIII. századi neves baranyai Doronics család bizonyítja. tDoron görögül ajándék s a családnév ennek elszlávosodott alakját viselte.) A “kérdés igen jelentős kereskedelem-történeti szempontból is, és nem véletlen, hogy a Tudományos Akadémia ily irányban jelenleg erős kutatást folytat A délszlávok közül azokat, akik kifejezetten szerbek voltak, rasciá- nusnak jelölik a feljegyzések. A borváiokkal összehasonlítva számuk jóval kisebb és csak a Mohácstól délre fekvő Duna vonala mentén telepedtek meg, a bácskai zártabb •■«serb telepek szomszédságában. — Egyéb elszigetelt letelepedéseket éles megkülönböztetéssel falujuk neve is mutatta (Ráctőttős, Rácváros). Egész Magyarországon a sokácok legnagyobb nemzetiségi tömböt Baranyában alkotnak s így róluk kü- 'ün meg kell emlékeznünk. A sokának tánca, viselete, embertani jellegzetessége, valamint nyelvüknek a délszláv jekastina csoporthoz tartozása arra mutat, hogy őshazájuk a d aknáé iái tájékon volt. Betelepülésük a XVII. század végére esik, arra az időre szintén, amikor a véglegesített török határ miatt a Baltán felől megindult Magyarországra a menekülés. Többnyire az állami német betelepítés kijelölt terűié tei köré költöztek s a német nemzetiségek kultúrhatása bizonyos mértékben érvényesült. Legjellegzetesebb népi szokásaik azonban megmaradtak. A délszláv beáramlási folyamat* * l>an igen érdekes eredmény az a fordított irányú átvétel, amely- lyel a betelepülők bizonyos magyar kultúrhatásokat visszafelé, ősi helyükre közvetítettek. Ez is bizonyítja a XVIII. század előtti népköl'.ö- zések idejét. Például a boszniai horvát telepeken ezidőben kezdik használni a magyar kályhás szobát. Ga- vazzi, horvát etnográfus felsorolja azokat a magyar kultúrhatásokat, melyek a délszlávok XVII. századvégi magyarországi betelepülése nyomán mutatkoztak lent Horvátországban. — Baranyai, főként pécsi szűrszabók az itteni délszlávok közvetítésével költöztek á Dráva— Száva közére. Az ormányságiak a középkor óta makkaltattak á Dráván túl s a XVIII. században e gyakorlat megerősödött, mely személyi kapcsolatokon keresztül fokozta a horvát beköltözést Baranyába. A betelepülés társadalmi jellemzői a legtestvéniesebbek voltak a két nép között, mely egyformán töröktől megkínzott és megritkított, volt, s amely betelepülésre kizárólag a lét balkáni bizonytalansága ösztönzött. Egyetlen dokumentum sincs, mely nem népcsoport!, de még csak'.személyi ellentetekre emlékeztetné. Hiszen a két nép soi-s- közösségének ekkor már Zrínyi és Frangepán szerepében emelkedtek ki ragyogó hagyományai. És az 1849 március 4-i császári rendelkezés szerint mindkét nép elvesztette alkotmányát és osztrák provinciává süllyedt. A délszlávok betelepedésének természetes ütemét erősen befolyásolta, sőt Pécs felé teljesen megszüntette az a néhány intézkedés, mely a XVII. század végén a görögkeletiek pécsi költözködése ellen irányult. Az 1692. évi nagy pestisjárvány okát abban keresték, hogy Pécs város falai között szerbek (rasciánusok) is laktak. A járvány elleni védekezésül a városi tanács évenként megújított fogadalommal! kitiltotta a szer beket. Közvetlenül a város nyugati határában lévő Rácváros ekkor alakult ki. . Ennek az intézkedésnek eredménye lett az, hogy az Albánia felől Pécsre irányuló, kereskedő „grécusök" is'teljesen lemaradtak és a nagyobb községiek felé húzódtak. De eredményezte az 1704. évi szerb betörést. Is, amikor a megtorlás elsősorban azok élűén irányult, akik a fogadalom alapján végrehajtott kitelepítés értelmi szerzői, voltak. A kétszázötven év előtt ídetele** pülö délszlávok zavartalan együttélésben a magyarokkal segítenek megteremteni a török utáni u.i mezőgazdasági kultúrát. Ennek lehetősége a két nép azonos természetében is rejlett.: szeretik a szabadságot, a családot s a békés termelést. Az 1848—49. évi szabadság- harc megmutatta, hogy a baranyai délszlávok Kossuth feléjük fordulá- sát a szabadságe6zmék. iránti lelkesedéssel és eszmei hűséggel fogadták. Délszláv nemzetiségünk ne- gyedévezredes jelenléte példa un . hugy az együttélésben miként 'fii a népek oly tulajdonságait, törekvéseit virágoztatni, mely a népeke összehozza vagy amely a népekben közös tulajdon. Vörös Márton Magyarázzuk meg minden párttagnak a titkos választás jelentőségét ! Pártunk Ke ponti Ve zetőségének a pártvezetőségek újjáválasztá- sáról szóló határozatán vörös fonálként húzódik végig a párton- belüli demokrácia, a párttagság jogainak tisztcletbentartása és elmélyítése. A határozat kimondja: „A taggyűlés titkosan választja az alapszerve- zet vezetőségét, a szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a pártértekezletre. „Ez új pártunk életében, énért az alapszervezetek a fel- szabadulás óta elsötz- ben választják vezetői két titkosan. Az, hogy a Központi Vezetőség a nyílt szavazás helyett a titkos választást helyesli, a fejlődés egyik mutatója. A párt az elmúlt esztendőkben erősödött, fejlődött. Kiűzte soraiból az Imperialista-bérenc árulókat, kizárta a karrierista és osztályidegen elemeket. Egységesebb lett pártunk tehát szerkezetileg és ideológiailag Ma olyan elvtársak tartoznak hozzá, akiknek legszentebb ügyük a párt erősítése, akik kíméletlenül lépnek fel azok ellen, akik a párt ellen cselekszenek. A nyolc esztendő során mérhetetlenül sokat fejlődött a párttagság is. Megnőtt politikai öntudata, elméleti képzettsége. — A > uarxista-leninista ideo lógia ismerete megedzette őket mindenféle ellenséges befolyás ellen, képesek harcolni cHenük. És érettebb is lett a párttagság. Pártunk tagjainak nagyrésze a felszabadulást követően és azután léptek be. Néni ismerték a pórteleiéi- Azóta bosszú esztendők teltek cl. A párt soraiban megismertek a pártéletet, megtanul tak harcolni és mint emberek, nagyot emelkedtek. A kommunistáknak mindinkább vérévé válik az éberség — kétféle értelemben is. Éberek abban az értelemben. hogy távol tartják pártszervezeteinktől és a pártvezetőségektől az osztály- idegen. vagy ingadozó elemeket és eltávolítják őket abban az esetben, ha már sikerült bel'urakodniok. —* És éberek úgyis, hogy felkutatják és keresik azokat a párttagokat, akik a legrátermettebbek a pártszervezetek vezetésére, akik kitűntek a ..munkában. A Központi Vezetőség határozata egyúttal a fokozottabb felelősség jele is. A titkos választásnál a párttag teljesen önmaga vé- leméuyéne.k ad kifejezést. Senki nem látja, kire. vagy kikre adja szavazatát, kilét töröl ki a jelöltek névsorából. De a párt bízik abban, hogy a kommunisták érzik nagy felelősségüket és azokra adják szavazatokat, akik a legjobbak, a leg becsületesebbek. — A titkos szavazás tehál * párt bizalma minden tagja iránti Pártbizottságaink. — pártszervezeteink magyarázzák meg minden párttagnak a titkos választás jelentőségét és értelmét. Áz ezzel kapcsolatban végzett politikai munka még inkább megérteti velük. hogy a választás joga kötelességet is ró rájuk. „IsmiTtetjük a KV és a minisztertanács határozat át“ 'J1 ermalő&zövetkezeti csoportunk a kommunisták kezdemény ezé- * sére alakult meg. Azóta év ről-évre bebizonyítja fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. Az elmúlt esztendőben ennek ellenére többen kiléptek a csoportból, különösen a délszláv anyanyelvű dolaozó parasztok. Ez azért történhetett meg. mert a tsz vezetősége nem törődött velük, nem foglalkozott problémáikkal. Ez a helytelen álláspont meg most is jelentkezik, amikor már a tsz-en kivitt állnak. Nem úgy tekintik őket, mint a jövő szövetkezett parasztságát. A pártszervezet figyelmeztette a tsz elnökét és a vezetőséget. Ennek köszönhető, hogy ma már többet törődnek velük. A pártszervezet segítségével a kilépők kaptak vetőmagot és őszi vetésükéi el tudták végezni. Bármennyire is igyekezünk megoldani a kilépettek ügyét, nem jár sikerrel, mert felsőbb szervünknél is nemtörődömséget tapasztalunk. — A tanács több ízben kért szakembereket a. földek kimérésére — hasztalanul. A vetést megoldottuk, úgy, hogy kaptak bizonyos mennyiségű földet. De a mélyszántást már nem• tudták elvégezni. A tsz-ben most azon dolgozunk.hogy a pari és a minisztertanács határozatát végrehajtsuk, nagyobb jövedelmet érjünk el. Itt hibát követett el a pártszervezet, mert tétlenül nézte, hogy a vezetőség nem ismerteti meg mindenkivel ezt a határozatot. A pártszervezet most már kisgyűléseken, egyéni beszélgetéseken ismerteti a határozatot. — Arra neveli a tagságot, hogy ne féljenek alkalmazni az új módszereket. Eddig sokan tartózkodtak ettől. Ez megmutatkozott a trágya helyes kezelésének hiányában is. A műtrágyát ugyan felhasználjuk, de az istállótrágya kezelése rossz, keveset törődik ezzel maga a vezetőség is. Mi megmagyaráztuk, hogy a párthatározat nagy fontosságot tulajdonit ennek és a ml földjeinknek is szükséges, hisz eléggé, leromlottak. TILLMANN RÓBERT Monyoród. ,u | - - • -- - — ■ -------------Mé hészeti tanfolyam a termelőszövetkezeti és egyéni méhészek számira Február 7-től öt egymást követő vasárnapon ingyenes méhészeti oktatás indul Pécsett délelőtt 9-től 13 óráig Mátyás király ut 17 sz. alatt a Méhész Szövetség rendezésében Ugyanitt január 31-én délelőtt számadási és vezelőségválasztó méhész- gy ű test ta rtanak. Katolikus papok békeértekezlete A Petőfi filmszínházban halvány fény dereng. A háttérben egyszerre íelgyútaak a reflektorok és a vörös függönyön élesen kirajzolódik fehérbetűs felirat:' „Pax vobis“— béke Veletek. Az emelvényen kék térítővel letakart asztal áll. A nézőtér padjaiban fe- ketereverendás katolikus papok ülnek. Eljöttek, hogy békeszerető híveikkel egy üt t harcoljanak a vilác legnagyobb kincséért — a békéért. Az emelvényen őszhajú férfi, Beresztó- czy Miklós érseki hely- nők, a Katolikus Papok Országos Békebi- zottságának elnöke monoja a beszámolót — Olyan időszakiban tartjuk ezt az értekezletet, — hangzik a beszámoló, — amikor Berlinben hatalmas, világtörténelmi es?- uény zajlik. Nem !u- '■> »télit többé kitérni , ■p.k százmillióinak iveteiéi-e elől, mert az igazsás a szazmil- tek igazsága ott dü- börgött a kh’ügyminászterek, az államok vezetőinek ajtaján. A békéről, az emberiség békéjéről van szó. — Nekünk katolikus papoknak is — foly - latja tovább BeresZtó- czy Miklós, — híveink élén kell, hogy harcoljunk a béke szent ijgyéért Akkor le szünk igazán jó papok, ha megértjük népünk vágyait, ha a néppel együtthaladva küzdünk a békéért! A nézőtéren egymás után. lendülnek magas ba a kezek. Egv középtermetű. — őszeshajú ember, Vaskút!-József a Pécsi. Püspöki Iroda Igazgatója emelkedik elsőnek szólásra. — Vannak még közöttünk olyanok — mondja. — akik rvem ismerik íf békemozga- !öm szent feladatait és Igyekeznek o-uy-'k mun ka!kodása elé akadály ozat górd ítéli Nekünk békemozgalmat támogató katolikus papoknak az a feladatunk, hogy ezeket a tévelygőket helyes ólra. a békéért folytatott harc útjára térítsük. Az igazság az — folytatta hozzászólását, — hagy mi hiszünk az őrök békében, de vajmi keveset törődtünk a földi békévé!. Felcsattan a taps. Ez a taps és a hozzászólások egész somra‘a azt bizonyítja, hogy a baranyamegyad katolikus papok itt me£- taúáfiák a helyé« utat, amely a béke és boldogság felé vezet. Lassan elcsendesül a nézőtér. Kialszanak a reflektorok eg Baranya békeszerető papjai hazaindulnak. Haza a falvaikba és vánó6ökba, hogy híveikkel együttesen kiáltsák Petőfi lángoló szavait: „Békét, békét a világnak“, hogy a világ békeszerető embereivel együtt harcoljanak azért, hogy ne legyenek Kiró anyák, rokkantak, lerombolt városok és falvak. Hogy a világ minden táján békés, boldog életet éljenek az emberek.
