Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

* Vuio PROLETÁRJAI ECYEJÜLJETEK1 DUNÁNTÚLI AZ M DP BARANYAMECYEI PA'RTBI ZOTTJÁCÁN AK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM ARA 5Q FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUAR 7 /------—---------------------------------------------------------------------N A M AI SZAMBÁN: KfilfSUB hírek <2. o.) — Bidault francia külügyminisz­ter m amerikaiak fegyveres beavatkozását kérte Indo­kínában (2. o.) — „Ahogy Lanieiék megjátsszak a ber­lini konferenciát!** (2. o.) — Heil cipőtalp! (2. o.) — A pArtdemokráda megnövelte a bőrgyár kommunistái­nak aktivitását, kezdeményező készségét (3. o.) — Több saenel a hazának! (3. o ) — Élmények, emlékek, tanul­ságok (4. ol V______________________________:_____________________ Ki sipari slövet' ezeteink feladatai A Magyar Dolgozd Pártja Köz­ponti Vezetőségének júniusi hatá­rozata és a kormány programmja nagyszerű feladatokat állított a kis­ipari szövetkezetek elé. Ezek a fel­adatok — a lakosság igényeinek ki­elégítése, különböző közszükségleti cikkekkel való fokozott ellátása — nem új feladatok. Ezeknek a felada­toknak a megoldására alakultak an­nakidején kisipari szövetkezeteink Baranyában is. A kormányprogramm megjelenésé­ig azonban nem sokat mentünk a feladatok végrehajtásában előre. En­nek az volt a főoka, hogy szövet­kezeteink nagvrésze. bndsr>°«ti nv>s- rendelésre dolgozott, sőt még ex­portra is szállított, mint a Pécsi Kesztyűkészítő Kisipari Termelőszö­vetkezet. A Pécsi Faipari Kisipari Termelőszövetkezet majdnem kizá­rólag budapesti megrendelésre dol­gozott. Elfogadtak ugyan egyedi meg­rendeléseket a pécsi és baranyai dolgozóktól is, készítettek háztartási faedényárukat, de ez nem volt ele­gendő. A Pécsi Cipészkisipari Szö­vetkezet is nagy megrendeléseknek tett elege: — a főváros felé Ugyan­akkor a pécsi dolgozók heteket, sőt hónapokat is vártak arra míg meg­javítottak, vagy elkészítettek egy- egy pár cipőt. A kisipari termelőszövetkezetek legfőbb feladata, hogy elsősorban a he'vi lakossá a szükségleteit elégítsék ki. Egyrészt a helyi kereskedelem út­ján, másrészt saját bolthálózatukon piacon, vagy vásári elárusításon ké­rész.ül. Éppen ezért a kisipari ter­melőszövetkezetek segítséget kapnak ahhoz, hogy a várakozásoknak meg­felelően változtassanak eddigi mun­kájukon, azonnal álljanak át rész­ben vagy egészben a lakosság ellá­tására, készítsenek olyan közszük­ségleti cikkeket, amelyeket eddig vagy egyáltalán, vagv csak elvétve lehetett kapni. Különösen a téli hó­napok, s most az újév kezdete alkal­mas arra, hogy egves kisipari terme­lőszövetkezetek átszervezzék mun­kájukat és tervet készítsenek, mi­vel akarnak az újévben foglalkozni milyen hiányzó cikkeket kívánnak készíteni. Azok a szövetkezetek, amelyek a közelmúltban álltak át nagy tömeg­munkára és olyan cikkeket készíte­nek, amelyek előállításával az egész országban sehol nem foglalkoznak — a ,nagy munka befejezése előtt ké­szüljenek már fel helyi közszükség­leti cikkek készítésére. A Pécsi Há­ziipari Szövetkezet tagjai például nemrég bűgócsigá-k előállítására ren­dezkedtek be A tagság ebben a mun kában már komoly gyakorlatot szer- Zl?b és pillanatnvitos már ott tarta­nak, hogy az országos szükségletet elégítik ki. Természetes, hogy a Há­ziipari Szövetkezettől nem veszik most el ezt a munkát egészen ad­dig. amíg országos szükségletre Is elegendő mennyiséget nem készíte­nek a búgócsigákból. A Vasipari Kis­ipari Szövetkezet egy részlege réz­kilincseket készít — ugyancsak or­szágos szükségletre. Ezt a munká sem állítják most le addig, amíg szükség van a rézkiMncsekre az or­szágban. Azonban mór ezekben a szövetkezetekben is megkezdik _ a jelenlegi munka mellett — más közszükségleti cikkek előállítását. Vannak olyan szövetkezeteink is mint a pécsi cipész- és a faipari kis­ipari szőve kezetek, amelyek főleg fővárosi megrendelésre dolgoztak ed­dig. Ezek a szövetkezeteink — még jónéhá.ny másikkal együtt — étáltoak a helyi szükségletek kielégítésére. — ügy szervezzök ezentúl a munkát, hogy csak a Baranyáiban már feles­leges kisipari termék megy máshova. Kisipari termelőszövetkezeteink el- 1 állják majd a lakosságot mindazok­kal a cikkekkel, amelyekből eddig hiány volt. Ebben a munkában se­gítenek majd a kisipari szövetke­zeteknek a helyiipari vállalatok is, amelyek már most megkezdik dará­tok, reszelők, sütőbádogok, vállfák, fogasok, lapátok, tejeskannák, talics­kák, kézikocsik és még sok más iddig nagyon sokat keresett cikk gyártását. A Pécsi Faipari Kisipari Szövetkezet dolgozói nagy lelkese­déssel fogadták a hírt, hogy ezen­túl főleg a pécsi dolgozók bútorvá- ;óriási igényeit kell kielégíteniök és elhatározták, hogy minőségileg első­rendű, anyagban, munkában kifo­gástalan bútorokat, háztartási faáru­kat fognak készítem. Nem volna helyes, ha csak azzal foglalkoznánk, hogyan állítjuk át a meglévő kisipari szövetkezetek mun­káját. Azzal is kell törődnünk, hogy az életszínvonal emelkedésével ;gyütt rohamosan nőnek az igények Különösen nagy gondot kell foTdi- anunk a bányavidékek szolgáltatási ellátására és arra, hogy több köz­szükségleti kisipari cikket juttassunk a falu dolgozóinak. Ezért szükséges- té válik majd a jelenlegi szövetke­zetek bővítése, újabb részlegek fel- íllítása, ille.ve újabb szövetkezetek alakítása. Pécsszabolcson feltétlenül izükség van egy fényképészműterem "elállítására és az Ujmeszesen lakó bányászok is cipész, varró, szabó. rodrász, stb. részlegek megnyitására várnak. Kisipari szövetkezeteink fel­adata. hogy minden i;-ülétén kísér­lek figyelemmel a szükségletekért és azoknak megfelelően bővítsék, sza­porítsák részlegeiket. Nem az a cél. hogy a bányászasszony — ha például kilyukad a mosófazeka, — kilométe- eket utazgasson, míg megjavíttaithat ia, hanem az, hogy a lakosság és >zen belül legelsősorban a bányász­ig — ilyenfajta igényeit is, lakó­helyükhöz közel és kifogástalanul 'légi sük ki. Amíg ezt elérjük, sokat kell harcolnunk. Kevés az üzlethe- yiség és különösen a bányásztelepe­ken van hiány ezekből. Ezért a meg- 'évő helyiségekből úgy kell gazdál­kodnunk, hogy új helyiségek létesí­téséig, a legfontosabb feladatoknak »leget tehessünk. Végül — de nem utolsósorban — lágyon fontos feladat, hogy kisipari vszövetkezeteink pontos, gyors, olcsó és jó munkát végezzenek, tehát min­den téren elégítsék ki a dolgozók igé­nyeit. Fel kell számolni a kényel­mességet és a bürokratizmust, a le­hető legrövidebb időn belül eleget kell tenni a dolgozók megrendelései­nek, vonatkozzanak azok akár javí­tásra, akár új munkára, A kisipari szövetkezetek dolgozóinak feladata hogy szerettessék meg a város és i megye lakosságával a szövetkezeti munkát, jó munkával vezessék rá éket arra, hogy a szövetkezetben minden igénynek megfelelő munkát »géznek. Mindezeket összevetve: meg kell rősítenünk a szövetkezeteket, javíta­nunk kell a szövetkezetek munká­sán keresztül, a helyi lakosság elló- ását. Minden szövetkezeti tag tart­ja kötelességének a jó, minőségileg kifogástalan munkát és járuljon nozzá minden erejével kormányunk programmjának megvalósításához. Pál József MT ip. o. szövetkezeti elő­adó. Autót vásárol a 'azekasbodai Ui Remény termelőszövetkezet Az új esztendőben már megközelíti a~ ötvenet azoknak a tsz tagoknak « szánni a fazekasbodai Uj Remény ben, akiknek a háztáji gazdasága fo jástekénnel gyarapodott. Úgy tervezik «2 év végére már minden csopor tat istállójába tehén kerül. Nemcsak ez ielzi azonban a virágzó termelőszövetkezet gazdagodását, e.z- évi jó munkáink lehetővé 'ette rég' vágyuk megvalósítását is: teherau ó­vásárolnak. A haromtonnás új gépkocsi a napok •an érkezik meg Fazekasbexlára. A zámltasolc szerint az időnyereségbőt armazó többszázezer forintos tnon­•Múláson kívül még annyit is je nt a termelőszöve kezetnek az autó •ogy a tavaszi munkák idején hat »ír fogai szab-*lttl fel mezőgazdaság •unkák végzésére. így a tavaszi ve ési, növényápolási, 'munkákat min, •gy öt napnál előbb végezhetve el mi a terméshozamok növelésében i Kifejezésre ju<, majd. m Virágozta fisuk fel megyénk mezőgazdaságát Értekezletet tartottak megyénk mezőgazdasági szakemberei, élenjáró dolgozói Szerdán a Baranyamegyei Tanács Végrehajtóbizottsága értekezletre hívta össze a megy« mezőgaz­dasági szakembereit, a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit, hogy megtárgyalják a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége és a minisztertanács mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatát. Az értekezleten meg­jelent Magyari András elvtárs, a földművelésügyi miniszter első helyettese, Egri Gyula elvtárs, az MDP Baranyamegyei Pártbizottságának titkára. Az értekezletet Baracs József elvtárs, a megyei tanács föagrono- musa nyitotta meg. „Az a feladat, hogy a párt és a minisztertanács' határozatának szellemében megvitas­suk azokat a lehetőségeket, amelyek megyénkben adva vannak ahhoz, hogy mezőgazdaságunkat elmozdít­suk egyhelyben topogásából és elindítsuk azt a fejlődési folyamatot, amely egész dolgozó népünk élet­színvonalának emeléséhez vezet. Megyénkben számos jó példa bizonyltja azt, hogy adottságaink megvannak. Rajtunk múlik, hogy visszaszerezzük a baranyai állattenyésztés jóhímevét, rajtunk múlik, hogy ismét híres­sé váljon a pécsi, siklósi, villányi bor, hogy az egész ország felfigyeljen Baranya megye fejlődő mező- gazdaságára. Fordulatot kell teremtenie ennek az értekezletnek a megye mezőgazdaságában. Jó javaslatokat várunk az elvtársaktól és akkor ez az értekezlet termékeny lesz“ — mondotta többek között megnyitóbeszé­dében Báracs József elvtárs. Ezután Varga Jenő elv társ, a Baranyamegyei Tanács Végrehajtóbizottságának elnöke mondott beszédet Varga Jenő elvtárs beszéde — Tisztelt értekezlet! Kedves elv­társak! Nincs felemelőbb, nagyszerűbb, irömtelibb megbízatás tudós, gyakor- ati szakember részére, mint harcol­ni a kormányprogramm végrehajtá­sáért. A mezőgazdaságban nekünk itt — különösen Önöknek, a mező­gazdái'gi tudományos munka meg­becsült munkásainak, szakemberei­nek és kiváló gyakorlati élenjáró dol­gozóinak jutott az a feladat, hogy a kormányprogramm megvalósítása alapját szolgáló mezőgazdasági in­tézkedések kidolgozásában Baranya megyére vonatkozóan segítséget lyújtsanak. Ismeretesek a határozat szövegé­ből azok az okok, amelyek végső fo­kon dolgozó parasztságunk egy részét a föld megmunkálásában érdektelen­né tették, így azokkal külön nem kí­vánok foglalkozni. Csak példaként szeretném megemlíteni,, hogy sz ér­dektelenség nemcsak a terméshozam csökkenésében, hanem a tartalék- terü'etek nagyságában is megmutat­kozott: 1952-ben a felajánlott fő1- dek 24.000 k. holdat tettek ki, ezzel szemben 1953 júniusig 69.700 k. hol­dat ajánlottak fel. A párt és a kor­mány egymást követő intézkedései sorra felszámolják a hibák okait és ezek között is jelentős helyet foglal el az az intézkedés, amelyet most tár­gyalunk. Ha megyénk legutóbb! húsz esz­tendejét vesszük banckés alá, akár növénytermesztés, szőlő vagy gyü­mölcstermesztés vagy akár az állat tenyésztés tekintetében is, a statisz­tikai adatok tükrében megállapíthat­tuk: nemhogy fejlődésünkkel ará­nyos emelkedést nem tudunk ezeken a területeken felmutatni, hanem visz- szaesést tapasztalunk. Ezt a vissza­esést az is előidézte, hogy mind a földművelésügyi minisztérium terv­osztálya, mind a megyei tanács !é- lektetenül, a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek, az állami gaz­daságok és a szakemberek meghall­gatása nélkül tervezett, állapította meg, hogy mit kell a megye terü­letén termelni. Nem vették figyelem­be Baranya megye történelmi múlt­ját a termelés tekintetében. Ezután Varga elvtárs példákat so­rolt fel a különböző növényfélesé­gek termésátlagának alakulásáról, az egyes megyénkben jó termést adó növények vetésterületének csökke­néséről, majd így folytatta: Vissza kell állítani Baranya fejlett állattenyésztését — A megye Allatlétszáma a felsza­badulás előtti létszámot 184fi-ben el­érte, sőt túlhaladta. 1950 és 1951- ben újra csökkent az állatállomány. mány összlétszámának 40 százaléka és ez az arány rendkívül rossz. Az anyalétszém ilyen aránya mellett a saar/asmarhalétszámot Jelentősen emelni nem lehet. Mit von ez maga után? Azt elvtársak, hogy a dolgo­zók tejellátását sem lehet biztosíta­ni. Meg kell javítani az apaállat­gazdálkodást fokozottabb munkát/kell kifejteni a meddőség elleni küzde­lem területén, hogy száz tehénre mi­nél több szaporulat jusson. Ugyan­akkor meg kell javítani a törzs­könyvezési munkát és nagy gondot kell fordítani a nagy hozamot adó Illatok utódainak felnevelésére. De nem szabad figyelmein kívül hagyná a tejtermelésben kiváló eredményt ».lérő fejők módszereinek elterjesz­tését sem. Minden erővel azon kell 'enni, hogy Hajba Dezső, Király István és a többi fejő jó módszerét a legszélesebb körben bevezessék. A sertéstenyésztés területén a felneve­lés! százalékot kell növelni. Itt fon­tos kérdés, hogy az elhelyezési fel­tételeket megjavítsuk és a törzs­könyvezési munkái fokozzuk. Főfeladat teMt visszaállítani Ba­ranya megye tekintélyét az állatte­nyésztés terén. Meg kel állapítani, hogy Baranya az elsők között volt az állattenyésztésben mind a szarvas­marha, mind a lótenyésztésben. Min­den adottság megvan, hogy ezt is­mét visszaállítsuk. Rajtunk múlik elvtársak, a mi jó munkánk dönti el, hogy emelkedés következzék be és ennek gyors üteme legyein. a csökkenés 1952-ben megállt, sőt Bátran kell kezdeményezni, hogy emelhessük a rossz átteleltetési viszonyok eile- fl terméshozamot nére növekedett, mégpedig szarvas­marhánál öt, sertésnél hat, juhnál 13 ezerrel. Azonban meg kel! álla­pítani, hogy a felszabadulás után el­ért legmagasabb létszámot 1953-ban iem sikerült elérni. Az előbb emlí­tett emelkedés, az állami gazdaságok is termelőszövetkezetek állatállomá­nyában történt, míg az egyéni ter­melők állatállománya súlyosan le­csökkent, Meg kell állapítani, hogy az egyéni termelők állattenyésztő­iének kérdésével, annak fejlesztésé­vel egyáltalán nem foglalkoztunk. Sok hiba történt az állattenyésztés területén; nem fordítottunk kellő gondot az apaállat tartás megjavítá­sára, elhanyagoltuk a minőségi állat­tenyésztés egyik döntő alapját, a törzskönyvezést és így következhe­tett be az a szomorú tény, hogy a törzskönyvezett tehénlétszám — amely a felszabadulás előtt nyolc­ezer volt, — jelenleg 2500. Az állattenyésztés elhanyagoltsága miatt nem fordítottunk kellő gon­dot arra sem, hogy az állatállomány részére a szükséges íehérjeszükség- ’etet biztosító pillangóstakarmányo­kat termeljük, ezek vetésterületét növeljük. Elhanyagoltuk rétjeink és legelőink karbantartását és azok ter­méshozama lényegesen csökkent. De a legkomolyabb hibát ott követtük tel, hogy nem biztosítottuk az állat­tenyésztési szakkáderek kiválogatá­sát, és nem segítettük szakmai fej­ődésüket. Láthatják az elvtársak hogy ezen a területen milyen súlyos hibákat követtünk el. A megye ál- '•ittenyésztési szakemberei előtt te- iá; igen sok feladat megoldása áll Különös gondot kell fordítani a te- 'í-n1''--'4m emelésére. A tehénlét szám jelenleg a saarvasmarhaállo­Feladatunk, hogy megbeszéljük ég­hajlati és talajviszonyaink figyelem- bevételével — hogyan biztosítsuk a terméshozam növelését Ehhez bát­ran kell hozzányúlni. Először la a meglévő hibákat kell feltárni, hogy azokat kijavíthassuk. Mondják él bátran az elvtársak azokat a hibá­kat, amelyek megyénkben Se elő­fordultak, amelyek ma is megvan­nak és akadályai a terméshozam nö­velésének. Mutassanak rá azoifcra a hely és eljárásokra, amelyek nincse­nek bevezetve mindenütt, de alkal­masait a mezőgazdasági termelés megjavítására, a terméshozam növe- 'ésére és alkalmasak az állattenyész­tés fejlesztésére. Eddigi mezőgazda­sági munkánk sorén kimagasló ered­mények is felszínre kerültek. Bizo­nyítja ezt a sátorhelyi állami gaz­daság 21.3 mázsás búza, a bólyi Kos­suth tsz 25.3 mázsás ősziárpa és 22 5 mázsás búzaátlagtermése, az erzsé­beti Béke termelőszövetkezet 20 9 mázsás tavasziárpa átlagtermése azo ko<n a területeken, ahol az alapvető agrotechnikai módszereket helyesen alkalmazták. Ezt bizonyítja Antal lános maigyarbólyl dolgozó Eláraszt 17 mázsás búza-, a kátolyi December 21 tsz 40 mázsa körüli kukorica­átlagtermése, amelyet már évek óta tart. Ezek az eredmények a haladó agrotechnika gyümölcsei. Ezeket az eljárásokat, eredményeket nem tu­datosítottuk eléggé. A magas ter­méseredményeket biztosító eljáráso­kat nem beszéltük meg a dolgozó parasztokkal. Ennek következménye volt, hogy a föld művelőit nem be- •sültük meg eléggé, a szakembere­det nem hallgattuk 4meg és ha egy- ■gy kérdésben nem tetsző véleményt nondtak, akkor gyanúsítgatni kezd­tük őket Ez az állapot megszűnő­ben van és a továbbiakban komo­lyan kell támaszkodnunk a becsüle­tes, a nép államához hű értelmisé­giekre és tudományt» munkássá­guk, tanulmányaik alapján megala­pozott tanácsaikat meg kell fogad­nunk és azok alapján keld mezőgaz­daságunkat fejleszteni. Sürgősen fel kell számolni azt a helytelen néze­tet, amely egyes termelőszövetkeze­teknél megmutatkozott. Irtóztak a szakemberektől, azt mondták: „Nem akarjuk, hogy új formában intéző tegyen a nyakunkon.“ Ezeken a helyeken éppen « szakemberhiány miatt nem tudtak helyesen gazdál­kodni, kevesebb volt a Jövedelem, mint az egyénileg dolgozó parasztok­nál és nem volt vonzóerő az egyé­nileg dolgozó parasztoknak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lép­jenek. A szakemberek kihelyezése a területre ezeket a hiányosságokat nagymértékben felszámolja. Arra kell törekedni, hogy az iskolákban, tech­nikumokban tanuló diákok örömmel, szívesen menjenek majd ld a terü­letre dolgozni. Minél több szakem­ber kerül ki a termelőszövetkeze- tekbe —- aki az egyénileg gazdálko­dóknak is segítséget nyújt — an­nál inkább elérjük, hogy minőségi árutermelés lesz és ezzel a terme­lőszövetkezetek jövedelmezősége ts emelkedik, amely végső fokon az életszínvonal emeléséhez, népünk jó. ‘étéhez vezet. Komoly hiányosság volt eddig az s. hogy a szakemberek jelentős ré­sze az irodában ült, adminisztrált, (Folytatás a 3. oldalon; * t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents