Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-07 / 5. szám
2 NAPLÓ 19*4 TA NTT AR 7 KÜLFÖLDI HÍREK BERLIN Mint a „Telegraf“ című nyugaíberlini lap megbízható bonni forrásra hivatkozva jelenti, Adenauer utasította Ehlers szövetségi gyűlési elnököt, hogy a bonni parlament a legkülönfélébb helyeken elhangzott intelmek, tiltakozások és kérelmek ellenére még a berlini külügyminiszteri értekezlet összeülése előtt kezdje meg a hadkötelezettség bevezetéséről szóló alkotmánymódosító törvényjavaslat tárgyalását. Berlini politikai megfigyelők a hírrel kapcsolatban kijelentették, hogy Adenauer folytatja provokációit. Kész tények létrehozásával próbálja megakadályozni a berlini értekezlet eredményességét, mert retteg a nagyhatalmak megegyezésétől és a mai nyugatnémet kormánypolitika létalapját jelén tő nemzetközi feszültség csökkenésétől. BERLIN A „Die Freie Presse", a Német Szociáldemokrata Párt ellenzéki csoportjának berlini hetilapja közli hogy az Ollenhauer-klikk nagyszabású bünlfe tßhad járatot készít elő a jobboldali pártvezetőség behódoló politikáját bíráló és elítélő szociáldemokrata párttagok ellen. Ollen- hauerék a lap értesülése szerint a „pártfegyelem megsértésének" ürügyén többezer dolgozót akarnak ki- záratni a Német Szociáldemokrata Pántból. BERLIN A Német Evangélikus Egyház Országos Tanácsa szerdán Martin Nie- mölier, a hesseni evangélikus egyházkerület vezetője elnökletével ossz német értekezletre ül össze Berlinben. Martin Niemöller ez alkalomból „a négyhatalmi értekezlet és Németország sorsa“ címmel rendkívül nagy érdeklődéssé* várt előadást tart Nyugat-Berlinben. KAIRO Az „Al G um hunja" és az ,3-1 Misz- ri" című lapok közölték azt a nyilatkozatot, amelyet A. E! Maszri, egyiptomi szovjetunióbeli követe január 4-én, Kairóba érkezésekor adott tudósítóinak. A követ hangsúlyozta, hogy a szovjet nép boldogan él és elégedett az országban fennálló rendszerrel. Oroszország — mondotta A. El Maszri. — nagy ország, ahol mindenki boldogan él és dolgozik. A nép óhajainak és törekvéseinek megfelelően alakítja életmódját. Oroszország együtt akar möködm minden néppel az egész emberiség haladása érdekében. Az ,A-1 Miszri" tudósítójának az úgynevezett „vasfüggönnyel" kapcsolatos kérdésére A. El Maszri ezt válaszolta: „Erről saját magukat és azokat a koll égiákat kérdezzék meg, akik ezt kitalálták." PARIS Az „AFP" teheráni tudósítója Jelenti: az Iráni közoktatásügyi minisztérium parancsára bezárták a .Sahdoht" leányliceumot, amelyben az utóbbi napokban kormányel'enes tüntetések voltak. Hasonló jcJSegfi tüntetésekre került sor január 5-én két más leányiskolában is. KÖLN A nyugatnémet „Kölnische Rundschau" január 4-1 számában leplezetlenül fenyegeti Franciaországot A Lap „alig felfogható tényeknek“ minősíti, hogy a francia kormány egy szóval sem ítéli el Daladiert, Sous- tellet és a többi francia politikust, akik a Lengyel Népköztársaságban tett látogatásukkal kifejezésre juttatták megegyezési készségüket. A lap követeli, hogy Franciaország megegyezési készség helyett inkább ratifikálja az ..európai közösség‘'-rö.' szóló szerződést A lap így fenyegetőzik: „Ha Franciaország még sokáig halogatja az európai védelmi közösségről szótó ■szerződés ratifikálását akkor csodálkozni kellene azon, ha az Egyesült Államok lemondana arról a lehetőségről, hogy Németország segítségével biztosítsa a katonai ellensúlyt". OSLO ' A norvég lapok jelentik, hogy Olaf Helset vezérőrnagy Oslo és a hozzátartozó kerületek katonai parancsnoka 1954 január 1-ével lemondott, tiltakozásul az ellen, hogy az Észak- vtlanti Szövetség beavatkozik a norvég fegyveres erők irányításába. NÜRNBERG A nürnbergi szövetségi munkaközvetítő és munkanélküli biztosító hivatal jelentése szerint decemberben Nyugat-Németországban 403.485-tel ■melkedett a munkanélküliek száma Ez naponta átlagosan 13.500 elbocsátás. paris A Vietnami Demokratikus Köztársaság rádiója jelenti: a néphadsereg december 31-én Jen-Fuban elfoglalta a francia expediciós hadtest előretolt állását, megsemmisítette, illetve foglyulejtette helyőrségének tag .iáit. Egy amerikai újságíró leleplezése ; Bi«t franca Ilii igymnisze? az aaisita’a’« fegyveres ^avatkozását karié InMiniban Péris (MTI) Joseph AI sop ismer/ imerikai publicista a „New-Yorh Herald Tribune“ című amerikai lap hasábjain közölte Btdmdt francia külüggmitnsz er.\ :l a napokban fohj ‘atolt beszélgetését. A beszélgetés során Bidault. annak a Invánságának adó,ti kifejezést ■— írja. az amerikai újságíró, — hogy az Egyesült AlUr moknetk Indokínában „a leqdrákóibt rendszabályokat“ kellene alkalmaznia imibe beleér'endő amerikai csapatoknak az indokínai harctérre szállítása is. A párisi Külügyminisztérium kedden délután olyan cáfolatot adott ki, ami voltaképpen megerősíti az amerikai publicista állításait. „Az Egyesült Államok katonai, in. ‘ervemiójának gondolatát a beszéljelés során a ,,Nmc-York Herald Tribune“ munkatársa vetette fel‘‘ — mondja szószerint a cáfoló közlemény, majd így folytatja: ,,Bidault úr annak az óhajának adott kifejezést, hogy az amerikai segítséget a legnagyobb mértékre kell fokozni?, A cáfolat szerint Alsop a következő kérdést intézte a külügyminiszterhez. .És ha tudósításomban annak a kívánságnál: adnék kifejezést, hogy amerikai csapatokat küldjenek bn&cr -inába?“ — A külügyminiszternek nem. volt oka arra, — folytatja a hivatalos közlemény, _ hogy erre a sugedma- ásra vagy javaslatra negatív választ adjon és ö csupán rét alt rá. hogy légi, segítség (azaz amerikai légi á- nogatás Indokínában) nagyon, hasznos lenne. „ A beszélgetés folyamán — folytai- la a francia külügyminisztérium cá~ íolata — Bidault-úr az amerikai újsácr ’ró előtt hangsúlyozni kívánta, hogy ..a francia közvélemény egyre növekvő mértékben unja az indokínai háborút“ és hogy ő — Bidault —attól lel, hogy „pár héten vagy pár hónapon belül a francia közvéleménynek ez a fáradság,, kihatással lesz Franciaország politikájára.“ Kitűnik, a cáfolatból, hogy Bidault — attól való télelmében, hogy a íranda expediciós hadtestet lehetetlen lesz hazaszállítani, — nyíri felhívást ■ntézett Amerikához, hogy fegyveresen avatkozzék be az indokínai szeny- nyes háborúba. Bidault felhívása erősen emlékeztet 4 reménytelenség vészkiáltására. „áhooy Lanielék megjátsszék a bér ini kon'erenciátl'1 • A „Combat“ vezércikke a Lanie'-hormnny eselfogásairól a nemzetgyűlés „bizalmi szavazatának4Í megteremtésére Tliima ia altábornagy az „AFP“ lnisí'ó'ámv aHott nyüalkczalál'zo megerősítette, hogy az ügynökiül terrorizálják a hadifoglyokat Keszon (Uj Kína): K. Sz. Thimajja teltábornagy, a semleges nemzetei képviselőiből álló hazatelepítési bizottság elnöke megerősítette: az amerikai tél lisztnmanista és csang Icaisekista ügynököket csempészett a tongjangni táborba, hogy azok terroreszközökkel visszatartsák a hadi foglyokat a felvilágosításokon való részvételtől és attól, hogv hazatelepítésüket kérjék. Thimajja altábornagy a tongjangni táborban uralkodó állapatokiól január 2-án nyilatkozott Georges GaJ- leanr.ak, az AFP tudósítójának. B nemzetközi iogászértekeziet tanácskozásai ,,Nem kétséges számomra — mondotta Thimajja altábornagy, —hogy azok az emberek, akik fokozatosan a hadifoglyok vezetőivé válnak, Formosáról (Tajvan) és Dél-Koreából va lók. A tongjangni táborban sokszor került sor zavargásokrn és több gyilkosságot követtek ej.“ A semleges hazatelepftési bizottság elnöke elmondotta, sok hadifogollyal beszélt akik közül többen hangozhatták: „Haza akarnak menni annak ellenére, hogy egész testüket tetoválták.“ A szongkoknt táborban uralkodó helyzetről szólva Thimajja altábornagy kijelentette, hogy ,,ott nincs nyoma kényszernek.“ A több, mini kétszáz délkoreai hadifogoly — folytatta Thimajja — „fegyelmezetten vonult a felvilágosítás helyére. A tá borban sohasem voltak zavargások Nincs tudomásunk erőszakoskodásról és nem követtel- el gyilkosságot.“ Magyar sportvezetők külföldön A Nemzetközi Lovas Szövetség január 11- és 12-én Brüsszelben megrendezésre kerülő évi kongresszusára Krajcsovics István, az OTSB külföldi kapcsolatok osztályának vezetője és Lendvai Pál főelőadó utazott el a belga fővárosba. A Nemzetközi Torna Szövetség női technikai végrehajtó bizottsága január 3—5 között Zürichben ülésezett. A magyar tomasport képviseletében Keleti Ágnes és Herpich Rezsőné vett részt a megbeszéléseken. Január 20-ig megliosszabbüották a téli iskoiai szünetet Ax általános és középiskolai tanulóifjúság körében elterjedt meghűléses megbetegedés miatt a téli szünetet január 20-ig bezárólag meg hosszabbították. Az első tanítási nap az általános és az összes középiskolákban január 21., csütörtök. Párls (MTI): A Combat című párisi polgári újság „Ahogy La- niielék megjátsszék a berlini konferenciát!" címmel szerda reggeli kiadásában, néhány órával a francia nemzetgyűlés rendkívül’ ülésének kezdete előtt, a következő képet festi Laniel miniszterelnöknek és társainak azon próbálkozásairól, hogy a nemzetgyűlés „bizii- mi szavazatának! birtokában képviselhessék Franciaországot a berlini négyhatalmi külügyminiszteri találkozón: — 1953 márciusában René Mayer, akkori miniszterelnök, hogy ideig-óráig biztosítsa az államkincstár fizetőképességét a legszükségesebb esedékességek kiegyenlítésére. 80 milliárd frank e'elégnék a Banque de F-anBécs (TASZSZ) A nemzetközi Jogászértekezlet január 4-i délutáni ülésén felszólalt Lyon-Csen (Francia- ország), Garfinkel, Kanada képviselője, aki bírálta a jelenlegi amerikai bírósági eljárást és E. L. Zejgyin, a szovjet jogászküldöttség vezetője. Zejgyin felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség kapcsolatot kíván teremteni a különböző országok bal adó jogászaival akik politikai meggyőződésükre és pártállásukra való tekintet nélkül összefognak, s arra törekednek, hogy megvédjék a népek demokratikus szabadságjogait és valamennyi jóakarata emberrel együtt elhárítsák az agressziót és a háborút. A szovjet képviselő részletesen ismertette, hogy miként valósul meg a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban az állampolgárok bíróság előtti egyenlőségének elve. A január 5-i ülésen az értekezlet részvevői nagy figyelemmel hallgatták a stuttgarti Kari Pfannen- sehwarznak, a nyugatnémetországi demokratikus jogászok képviselőjének felszólalását. Pfannenschwarz számos tény alap Ján kimutatta, hogy Nyugat-Németországban sárbatrporják a potsdami határozatok megvalósítására irányuló törekvéseket, a demokratikus jogokat és szabadságjogokat. A bonni kormány minden rendelkezésére álló eszközzel — még az igazságszolgáltatási apparátussal is — elfojtani igyekszik azt az ellenzéket, amely a lakosság körében az „eprópai védelmi közösséggel“ szemben megnyilvánul. Adaneuer az ellenzék megmozdulásait hazaárulásnak minősíti. Szolidaritásra szólítiuk az egész világ demokratikus jogászait azokka' a né«»"* 1 — mondotta be fejezésül Pfannenschwarz — ak!k felismerve nemzeti és nemzetköz' kötelezet Utoe! két. harcolnak a békéért ée a népek közötti megértésért. / 1 uten morgen, Herr Schmiedt! — Hogy van Herr Schmerzke? — Köszönöm, megvagyok. Hallotta a Legújabbat? — Nos? — A Rein-Main repülőtéren beszáll a gépbe egy amerikai. „Kicsoda maga?" — kérdezik tőle. — „Doktor Alex Jan" .— mondja. „Ne mondjon ilyet ön nem doktor, hanem amerikai kém. ön a „Höchst A. G." cégtől ellopta a barna műgumitalp titkos receptjét!" Az illetőt letartóztatták. Ha-ha-ha! — Ugvan. ki találta ki ezt a lehetetlenséget?! Nyugat-Németországban nem tartóztathatnak le amerikai kémei. — Ez tény, Herr Schmiedt, értény! De nemcsak Jan az egyedüli, akit tettenértek. Ugyanezen a renütótéren a közelmúltban letartóztatták az amerikai Bojarskit. ö is kém volt.. Bőröndjében a telefongyár titkos rajzait és terveit gkarta kicsempészni New-Yorkba. Nyugat-Ber- linben lopta a terveket. — Azt sem olvasta talán, hogy Düsseldorfban mi történt? — Egy amerikai filmoperatőmek adta ki magát és titkos objektumokat fényképezett le. — Ez aztán az amerikai kém! Hiszen akkor a saját, az amerikai létesítményeket fényképezte! — He-he! Ucvlátszik, nekünk is vannak lé- tesítménveink! Pedig azt állítják... — Csendesebben, csendesebben, ez titok, Herr Schmiedt. — Herr Schmerzke, én semmit sem értek. Az amerikaiak Nyugat-Németországban kémkednek. a nvugatnémetországi hatóságok amerikai kémekre vadásznak... Oslóba fecsegés! ön valamit félreértett. — Ostobaság, annyi bizonyos. De én semmit sem értettem félre. Lehet, hogy ők találták ki odai'önn. ön, kedves Schmiedt, semmit sem tód arról a titkos megbeszélésről, amelv a mi Adonauerunk és az Amerikai Egyesült Államok főbiztosának őnagyméltósága között folyt le? — Semmit nem tudok róla. De honnan tudja ön, Schmerzke úr? — Titok! Megbízható forrásokból szereztem róla tudomást... ' -i„ü a mi Konradunkat és így szól hozzá: Heil cipő talp: Irta: D. ZASZLAVSZKU dolog ez? Hogy merészelik önök a mi dicső fiainkat letartóztatni?!" Konrad pedig ezt mondja: .Sérelem ért bennünket főbiztos úr. Ugylát- szik, önök nerft bíznak bennünk. Minek kell önöknek kicsiben gyűjteni a titkos, kimutatásokat, amikor mi nagyban szállítjuk azokat? önök aláássák a mi tekintélyünket. Mi szeretjük a rendet. Ha önök meg akarnak valamit tudni, kérdezzék meg tőlem. Hiszen mi - az egész lelkünket 'kitártuk önök efőtt. önök úgy érzik magukat nálunk, mint odahaza, sőt talán még kényelmesebben. Mire valók akkor a kémek?" —r Nagyszerű! Micsoda bismarcki koponya!.,. No, és mát feleit erre a főbiztos úr?--- „Heil Amerika!" De hiszen Ön tudja —* köztünk-legyen mondva, — micsoda nép ez az amerikai! A megbízott színién áttért az őszinteségre: ,,Ne akarjon bennünket kioktatni! — mondta. — Ismerjük önöket. Az -egész lelkűket kitárták, de ezt a műtaipat elrejt ették! Utánozni akarják a mi amerikai C’-nőta!ounkat, konkur- rálmi akarnak velünk? Különben ne sértődiék meg, ha nem bízunk önökben. Mi még saiát ma- gunkban sem bízunk. Önök után az én kéme!m fürkésznek. én utánam McCarthy kémei. Ml nem élhetünk kémek nélkül. Nálunk a ióbaráfok mindig kémkednek egvmás utón. Ez hozzátartozik a _ barátság amerikai formájához. Meg aztán a kémeim s»m lehetnek meg gyakorlati munka nélkül. Hadd gyakoroljanak Nvug.at-Némel- orszáehan. Hiszen KpietPn kémkedni nem valami előnyös mulatság. Viszont, itt önöknél remélem ezután minden kockázat nélkül gyakorolhatnak. ön — mondta a főbiztos. — nem sajátította még el a mi amerikai életformánkat. Ez az életforma az általános, egyenlő és titkos kémkedésen alapszik." — S mit szólt erre Adenauer? — Nos, a hírek szerint Konrad ezt felelte: „Mi. főbiztos úr. természetesen egyetértünk ezzel. Mi is az általános kémkedés mellett állunk, erre még Hitler — Heil Amerika! — tanított meg bennünket. És ha önök utánunk kémkednek tót Nyugat Németországban, — mondja, — akkor ce-től való felvételére kért és kapott felhatal mazást. Ezt olyképpen tette, hogy színpadi fogásként megjátszotta a Washingtonba való elindulásra készenálló repülőgép komédiáját, amivel indokolni kívánta az előleg megszavazásának halasztha tatlan szükségességét. Most Lanielék hasonlóképpen megjátsz- szák a berlini konferenciát! Azt mondják ugyanis a nemzetgyűlésnek: január 25-ére Berlinben kell lennünk. Nem értünk egyet ugyan abban, hogy mit is csináljunk ott, mindenesetre azon ban szavazzatok nekünk bizalmat! Ezen kérés jogosultságát természetesen nem tudják mással Igazolni, mint eddigi „eredményeikkel." És miben is állnak ezek az „eredmények"? Felsorolhatják, hogy sikerült fenntart* niok a bérek befagyás? tását, elfektették a pénzügyi reform megvalósításának terveit és törvényerejű rende leteket hoztak, amelyeket nem mertek alkalmazni! Reméljük elsősorban a nemzetgyűlés becsülete érdekében, hogy elég . képviselő lesz majd ott, akik nem hajlandók1 jóváhagyni egy ilyen lemondást a francia nemzet becsületéről. Valójában egész furcsa eltévelyedés lenbe azt hinni, * hogy Franciaországot a berlini konferencián hatékonyabban képviselheti egy felhatalmazás nélküli küldött, mint egy a kormánynak január 17-én amúgy irt esedékes lemondása után az ügyek ideiglenes vitelével megbízott miniszter. engediék meg, hogy is kémkedhessünk az Egyesült Államokban. — így mondta? Ugyanezekkel a szavakkal? — Nos, hát nem egészen ezekkel a , szavak* kai. Mégis, körülbelül így írta a „Welt am Sonnabend" című düsseldorfi hetilap. „Mi lenne, ~- kérdezi a lap, — ha a mi kémünk lopta volna el az amerikai titkos cipőtalpat., vagy a mi k é- münk fényképezett volna le valamilyen amerikai katonai létesítményt? ..Azt mondják, ho£y a mi Kanradunk is ilyesféle kérdést tett fel. — Na és? — A főbiztos úr elmosolyodott és. így szólt: „Adenauer úr ön nagy tréfacsináló Én szeretem a német tréfákat. Természetesen, ha az amerikai kém ellopta a német titkos cipőtalp-paten- tot, akkor a néniét kém is elflonhatia az amerikait. Do mi így szólunk az önöknél elbukott ügynökünkhöz: durván, rosszul dolgoztál, tanul-» nőd kell még! Viszont, ha mi német kémet tet- tenérümk, eavszerűen felakasztjuk. íme. csuoán ez a kis különbség forog fenn. Távozzék. Adenauer úr, és ne feledje el, mi köz tünk-a különbség!" — S mit tett ezekufán Adenauer? — Felöltötte négyes számú mosolyát — nála ez a szám az alázatosan kedves mosolyt jelenti — és magához rendelte Ollenhauert, a szociáldemokraták vezetőjét. „Hallja, barátom — szólt Adenauer, — hagyjon abba mindenféle fecsegést a mi kémtevékenységünk szabadságáról Ne feledje, hogy mi még megszállt ország vagyunk, viszont az amerikaiaknál a kémtevékenység megszokott jelenség, hozzátartozik a természetükhöz. Nem tudnak nélküle meglenni. Meg kell szereznünk az ő megszálló pozíciótokat. Nos, maid ha ratifikálva lesz az általános nyugateurópai kémtevékenység, akkor majd nemcsak francia barátainknak, Schumannak és Elevennek. hanem amerikai barátainknak is megmu- _ tatjuk, mi is az az igazi német cipőtaTp-patent. Most ők teszik lábukat a mi asztalunkra, később ‘ pedig mi tesszük maid lábunkat a strassburgi : asztalra, ahol az európai hadsereget tervezik.—■ • Nos, hát ezek a mi cipő talpaink!“ Heil rinótáinak! Herr Schmerzke! . Hol Amerika. Herr Schmiedt! *
