Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-27 / 22. szám

Vulo moicrSaAt eevesüu DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBÁN: T. M. Mfrtetov nyilaiként* a négy hatalom külügy­miniszterei berlini értekezletének január 25-i ütésén (8—3, o.) — A Központi Statisztikai Hivatal jelentése as 1953. évi népgazdasági terv teljesítéséről(S—4. o.)— A minisztertanács határozata a sertésbeadás után járó kedvezményről (4. o.) — A legjobb kommunistákat vá- !asszuk a vezetőségekbe! (5. o.) — Ady Endre (6. o.) — MM »inál a hó alatt a hetvehelyi termelőszövetkezet, amelyből senki sem akart kilépni? (6. o.) J AZ MDP BAR ANYA MEGYEI PA'RTB 11 OTT J ÁCÄN A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 22. SZÁM 50 FtLLF.lt SZERDA, IBM JANUAR 27 KÉSZÜLÉS A PÁRTKONGRESSZUSRA A Pécsi Porcelángyárban A Pécs) Porcelángyárban eddig ~bb, mint hatszázan tettek válla- Tf1 a III. pártkongresszus ilisztele- "*re; Korongosok, égetők legfőbb célkitűzésé a selejt csökkentése. Máris szép eredmények születtek üzemrészekben. Egyedül az ~'°s. .a'a8út gázkemencénél a gáz minőségének állandó ellenőrzésével, “ Sázadagolás pontos szabályozásá­tól!-e<ten5teru'ínó'l hétezer forint ér- cku minőségi meg akarítást értek . . Január második dekádjában, a °nap első tfz napjával szemben. A körkemencéknél a mázolok fi- walmesebb munkával, az előkészí- °k és rakók az égetőtokok előírás- bekenésével javítják a minő- eget. Az égetők közül legkevesebb ..ff'tejt Schiller Péternél, aki gyen- feb“. minőségű szén esetén tovább- Setéssel biztosija a hibamentes PorceLánáriit. N agy óbb gonddal vég­ír; munkáját havonta 180—200 fo- ^^j^ÍHAsőgi prémiummal jutal­A korongosműhely végén kis cso­port dolgozik: Ruzsinszky Endre a porcelán figurák készítésének mes­tere és két tanítványa. A két fiatal alig pár hónapja Ismerkedett meg a porcelándísztárgyak öntésével, ra­gasztásával, de mesterük szerető ta­nítása nyomán máris egymás után kerülnek ki kezükből a szép porce­láné is zmű tárgyak: a „Csibés kis­lány", „Káposztás nyuszi", „Kosaras kislány" — összesen több, mint har­minc féle figura. Náluk is fontos a minőség, hogy egy percnyi munka se vesszen kárba. így (teljesíthetik csak a III. pártkongresszusra tett vállalásukat: az első negyedévben terven felül húszezer forint érté­kű dísztárgy készítését. A válasz­tékot újabb hórom modellel is nö­velik az első negyedben. így harcolnak műhelyről műhely­re fiatalok és idősek a III. pártkon­gresszusra tett felajánlásaik telje­sítéséért: az átlagsaiéit egy száza­lékos csökkentésével az első negyed­évben 120 ezer forinttal nagyobb ér­tékű porcelánén! legyártásáéi«. A póri iránti »*erdeiből A Cementáruip&ri Vállalat fínom- ^szoló műhelyében dolgozom, mint bnomcsiszoló. Álig egy éve végzem J®1 a munkát, ae már jól megy, el- 6rern az idősebb dolgozók teljesít- ™®nyét. Sokat tanultam Lusek Jó­imétól és Krizsánovics Annától. ‘Mindketten sztahánovista csiszolók- ousek elv-társ nő megmutatta, ő °gyan dolgozik. Megtanított arra '-gyan lehet gyorsan, jó minőségű Um? j '®T>or. csiszolni. Nyolc óra alatt .darab máza i ki apót kellene el- Unf'tenem óe ehelyett sok esetben Wü darabot csiszolok. _ Hozzánk Is el, jtott a pártkon- híre. Hallottuk, más üze- k versennyel, jobb munkával rá. így mi is elhatároz- ’ hogy a kongresszus tisztelet é- ioV.a bárt iránti szeretetből még munkát végzünk és rendsze- elérjük a nyolcórai 1400 da- ®lérS v átlagot csiszolásból. Ha ezt JU*’ — még a kongresszus előtt A Déldttnániú i Áramssofgáhntó Vállalatnál liftek, hogy a gyakori áramkor- és k- ’ Áramszünet sok bosszúságot hén„ail okoz a dolgozóknak, egész ha(^fz<,as^8unknak. Éppen ezért el Váltni* U^’ hogy ezen a téren sürgő' hogv lSt ,teremlünk. Mégpedig úgy greso ls bekapcsolódunk a kon tár 'UiSI munkaversenvbe és elha- ezuti« ; hogy tebb munkát végzünk Össze« ”,Versenyre hívtuk az ország nonvT„xáramszoteáltató vállaltait a terv , erAk teljesítése, az építőipari taint at „ dő e’őtti teljesítése, vala- gyak_a.z önköltség csökkentése és s érdekéb c,ramzavar°k megszüntetése — újabb célt tűzünk magunk elé: 1500—1600 darab mceaiklap csiszo­lását egy műszakon, természetesen 103 százalékos minőségi munkával. A mi munkánk összefügg a tömf- tőkével Ha ék több lapot készíte­nek és jó minőségű lapokat adnak nekünk, akkor a mi teljesí tmér yür.k ‘s magasabb lehet. Nagy igyekezet­tel dolgoznak ők is, különösen, mi­óta felajánlást tettek a III. párt- kongresszusra. Cseresznyés Aranka Ömítő például elhatározta, hogy 960 darab moeailklap helyett 1000 larabot tömit műszakonként, hogy -ni Is teljesíthessük felajánlásunkat.. Azt kérjük, segítsenek továbbra is minket, hogy minél több mozaiikla- oot küldhessünk a párt III. kon­gresszusáig is a terven felül épülő ij lakásainkhoz. Elmondta: Fodor Béláné fínomcsiszofló. Ja^fwf^rglaszolgáltatáfüian komoly gondoT, érhetünk e’. ha fokozott tertóc< 'ordítunk a hálózat jókarban zetékJu ^etentős mértékben a ve- is: k . ^ karbantartásától függ ugyan- *ako<!«^VSZO.r avarja áramszünet a honi P'honését, a do'gozók ott- Gonrir, u”káiát, ü’pmoink term«’ését Irans-,FSabbBn vizsgáljuk ezentúl a zottaV,v,°rrn?ter-á"omóso-kat és foko- tran^yf371 ösye’ünk arra. hogy a tele],-, orrnaí°r-o1al mindenütt meg- sztgetelőképességű legyen. A távvezetékeken időiben kicseréljük e Hibás szigetelőket, hogy megelőzzük íz áramszünetet. Az üzemek vezetőinek kérésére isztályozzuk az üzemeket az azokban /ágzett termelőmunka fontosságának izempontjából. Biztosítjuk például hogy a mezőgazdasági gépeket gyár­tó Sopiana Gépgyár dolgozói a nap minden szakában megfelelő meny- yyiségű energiát kapjanak. A kongresszusi verseny ideje alatt megkezdiük az idei vil’amosítás' munkákat is. Idén lege'őször Cser­eibe vezettük be a villanyt, majd villamosítunk 11 állami gazdaságot, it kísérleti gazdaságot, egy gépállo­mást és nyolc terme'őszövetkezetet Az 1953. évi 800.000 forinthoz képest '954-ben 2 millió 400 ezer forintot ’ordítunk vil'amosításra. Mi meg- meggyorsítjuk ennek az összegnek a He™házását azáltal, hogy a kon­gresszusi versenyből komoly részt vállalunk. Elmondta: Kövesd! József igazgató. Zsrj. P^sv&radi járásbeli Palotsbo- fiyerji!a^™ elhatározták, ezévben ők fi- 3 meave Ír"1"1'1''''' a ' ° községe címet, fiatal °él eléréséért összefognak 4lC?ÍV öi'egek, nők és férfiak. Az 0^r®6blz°tt«ég tagjai között fel- e8yec ^ a falut’ úgy hogy minden dolgozó paraszttal már elő- 'fntp, megbeszélik ezévi feladatait. L bém'1 8 tanácsihoz tervkészítésre yknd/,u?e' ®bb®n a munkában az ál- /*ie.s^“’5°ttségl tagokon kívül részt között« az MNr)‘C7 asszonyok Is 11 úk az élüzem gépállomás igaz­gatójának felesége, egyénileg dol­gozó parasztasszonyok, itermelőcso­-icrttagok. Jó munkájuk eredménye nemcsak tz, hogy január 24-ig valamennyi Hozsofci gazda begyűjtési tervét el­észítették hanem az is. hogy már \z év első heteiben megindult a be- vültös Palotabozsoikon. A' Petőf’ • ermelőszövetkezet 720 kilogramm úlyú szarvasmarhát szállított a be- lyüjtőhelyre. Az egyéni gazdák kő­ül peaig tizenegyen már egészévi uanhabeadasukat teljesítették. A négjy hálálom külügyminiszterei berlini értekezletének megnyitássi Berlin (A TASZSZ külön tudósítójától): Január 25-én a Tolt Szövetséges Ellenőrző Tanács épületében megnyílt a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok külügyminiszterének értekezlete. Az értekezleten résztveaz V. M. Molotov, a Szov­jetunió külügyminisztere, G. Bidauit, Franciaország külügyminisztere, A. Eden, Anglia külügyminisztere, és J. F. Dulles, ae Egyesült AUemok külügyminisztere. Az értekezlet munkájában szovjet részről részt- vesz: A. A. Gromiko, J. A. Malik, továbbá G. N. Za­rubin, Sz. A- Vinogradov, G. M. Puskin, V. Sz. Szem- jonov. L. F. Iiíicsov, A. A. Szobotjev, N. T. Fedo­rerrko, I. I. Iljiesov. — Franciaország részéről: Pamol. De la Tournelle, De Margerie, Brouatra, Seydoux. Bajrence, angol részről: Roberta, F. Hoyer-MiÄar, W. Hayter, Ch. F. C. Coleman, A. Nutting; az Egyesült Államok réseéról: R. L. O'Connor, D. Mac Arthur, Ch. Bohlen, R. R. Bowve, D. Btzice, J. Conant, Ch. D, Jackson, C. W. McCattfie. A miniszterek az. első ülésen megállapodtak ab­ban, hogy a kialakult rendnek megfelelően sorrendben elnökölnek. Az első ülésen Dulles elnökölt. Miután a miniszterek megállapodtak a munka rendjének kérdésében, az elnök G. Bldaultnak adott szót, hogy elmondja nyilafkonatát Bidault, francia külügyminiszter nyilatkozata Btdaulé kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy a berlini értekezlet első lépésül szolgál majd a négy ha­talom közti kapcsolatok tartós meg­javításának útján és újból megnyit­ja az utat az általános rendezés fe- 'é, amely véget vet a világ kettésza­kítottságának. Bidauit ezután rámuta tolt, hogy az értekezleten résztvevő országok között vannak nézetelté­rések és hogy az értekezletnek min­ién metóoMátlan kérdést meg kell vizsgálnia. A francia külügyminiszter aet ál­lította, hagy az Egyesült Államok által beterjesztett javaslatok lehe­tővé teszik te a tóm veszély kérdé­sének megoldását és hagy Francia- ország véleménye szerint a leszerelés kérdése kapcsolatban áll az atom- kérdésről folytatandó tárgyalások eredményeivel. Bidauit elismerte az ázsiai problé­mák fontosság ált és kijelentette, hogy ezeket a kérdéseket meg kell olda­ni, „minél gyorsabban, annál jobb. ‘ Azt állította azonban, hogy „e kér­dés megoldását nem gyorsítanák neg olyan kísérletek, hogy a kér­dést természetes határain túl vtea­gálják meg" és kijelentette, hogy ezt az ér.ekezletet az európai kér­désok mag tárgyalásának kuü szen­telni. „Nem gondolom — mondotta, — hogy Ausztria sorsa Korea sőréd­től függ. Miért kellene összekap­csolni Németország egyesítésének kérdését Kína nemzetközi státuszé mogállapílásának kérdésével?" A francia külügyminiszter elis­merte, hogy Európa fennálló meg­oszlása „nem egészséges jelenség", amelyet a* érdekelt hatalmaknak meg kell szüntetsilök. Emellett azon­ban megismételte aet a régen meg­cáfolt állítást, hegyent a megoszlást „rákényszeritettek“ a Nyugatra, ho­lott az a valóságban a nyugati ha­talmak politikájának következmé­nye. Bidault kijelentette, hogy tartóz­kodik a történelmi aonrend minden elemzésétől és a* elsődleges okokra való minden hivatkozástól. Úgy véljük — mondotta, — hogy „vé­delmi programmunk semmi esetre sem lehet megbeszélések tárgya" — Bidault ezt azzal „indokolta", hogy a nyugati hatalmak úgynevezett „vé­delmi" intézkedéseinek célja bizton­ságuk szavatolása. Bidault vélemé­nye szerint a vita tárgyéit a német békeszerződésnek és az osztrák ál­lamszerződésnek kell képeznie. A német kérdést érintve kijelentette, hogy a békeszerződés előkészítésé­nek teltételeit, mégpedig az eg&az Németországot képviselő kormány létrehozását még nem valósították meg és ismét megismételte a nyu­gati hatalmaik, ismert állítását, azt hogy a probléma megoldását úgy­nevezett „szabad választások" meg­tartásával kell kezdeni. Bidault kijelentette, hogy a német nacionalizmus erősödésének és a Németország részéből fenyegető ve­szélynek az elhárítása érdekében „célszerű Németországot tisztán védelmi jellegű szervezetbe kapcsol­ni, amelyben e csoportosulás termé­szeténél fogva lehetetlen bármely tag egyéni és kollektív agressziója." Azt állította, hogy „a demokrá­cia sorsa Németországban Németor­szágnak a Nyugattal való társulásé­tól" függ. Ezután A. Eden, Anglia külügy­minisztere mondotta et nyilatkoza­tát. Edén, angol külügyminiszter nyilatkozata „Ez a berlini értekezlet —* mon­dotta — reményeket keltett az egész földkerekségen. A békeszerető né­pek békés munkát várnak tőlünk, nem szabad bennük csalódást kelte­nünk." Eden a továbbiakban azt mondot­ta: Angliában sokan azt remélték hogy a háború idején kialakult együttműködés a béke éveiben is folytatódik és hogy a brit nép mé­lyen sajnálja, hogy ez lehetetlennek bizonyult. Azt állította, hogy Angliá­nak ezzel kapcsolatban „nem volt más választása, minthogy szövetsége­seivel együttműködésben cseleked­jék, hogy megőrizze biztonságát és fenntartsa a békét Európában“. Éden e próbálkozás után, amellyel menteni gyekezett a nyugati hatalmak tömb­lének megalakítását és Európa ket- tészakításénak politikáját, kijelen­tette, hegy az értekezletnek azt a réit kell maga elé tűznie, hogy „fel­jebb emelje azokat a sorompókat mnelyek Európában femnállanak, má­sodsorban pedig bizalommal telje­sebb kapcsolatokra ösztönözzön a nyugati országok és a Szovjetunió között." Az angol külügyminiszter ellenez te a „világproblémák“ megtárgya- ását. Kijelentette, hogy az értekez- et többet ér el, ha a miniszterek­nek sikerül elháritanlok a feszültség fontos okainak egyikét vagy másikát ,.és nem tárgyalják a feszültséget el-1 vontán“. „Ez az értekezlet — mon-| dotta — Európa értekezlete Európá­ról". Éppen ezért mindenekelőtt a fó európai problémákkal -- Német­országgal és Ausztriával —• kell fog- alkoznia. Eden a továbbiakban egyet írtett Bidaultnak azokkal a megjegy „éselvel, amelyek a biztonság fenn tartásán» vonatkoznak. „őfelsége kormánya — mondotta — az Egyesült Nemzetek tagja Ugyanakkor szerződésünk van a Szovjetunióval. Ez a szerződés még sok évig érvényben marad. Mi ren­dületlenül tartjuk magunkat e köte­lezettségekhez. Ezek a kötelezettsé­gek biztosítják, hogy sohasem ve­szünk részt valamilyen agresszió« cselekményben, soha sem fogjuk fe­nyegetni a Szovjetunió biztonságát". Eden megpróbálta úgy feltüntetni a nyugati natalmak egyezményeit és szerződéseit, mintha azok „tisztán védelmi jellegűek“, a biztonságot garantáló intézkedések lennének. Késznek nyilatkozott arra, hogy — ha a szovjet kormány ezt szükséges­nek tekinti — megtárgyalja a Szov­jetunióval a Szovjetunió biztonságá­nak kérdését. Eden utalt arra, hogy a Szovjet­unióval fennálló ellentétek és az mrópai nehézségek alapját a német kérdés és Németország meglévő és mesterséges megoszlása képezi és el­ismerte, hogy Németország békés egyesítése és a német békeszerződés megkötése a tartó* béke új távlatait nyitná meg Európában. — E kérdés megoldásának útjairól szólva azon­ban megismételte a nyugati hatal­mak kormányainak ismert állításait arról, hogy az első lépéa a német kérdés megoldása felé, állítólag az úgynevezett „szabad választás" egész Németországban, ami — mint isme­retes, — Németország megoszlásá­nak jelenlegi körülményei közepette ás az ország nyugati részében a ter­rorista bonni rendszer fennállása mellett nem vezethet a német nép szabad akaratnyilvánítására <a Né­metország békés, demokratikus ala­pon való egyesítésére. Eden javas­lata szerint, ha megtartották ezeket a „szabad választásokat“ — ame­lyeknek az a valóságos eélja, hogy a német nép akarata ellenére egész Németországra a bonni rendszert terjesszék ki, — az első feladata az alkotmányost gyűlés előkészítése volna, hogy biztosítsák az flmznémet kormány megalakítását. Eden hozzá­tette, hogy az össznémet kormány megalakulásáig egész Németország­ban az úgynevezett szövetségi köz­társaság közigazgatásának kellene nfiködnie. Ezután V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere mondotta el lyilatkozatát. (Folytatás a S. (Malom) Tizeim.y dn'íjoctf pirult m^r eifthzevi iiiiiriiaHeadását Palotiibozsotou

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents