Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

2 N Ä P C Ö 1054 JANIT Alt M Az országgyűlés szombati ülésének felszélalásai Az országgyűlés januári ülésszakának utolsó nop- ján, szombaton hangzott el Nagy Imre elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszéde a kormány féléves tevékenységéről és az 1954. évi feladatokról. A beszé­det számos hozzászólás követte. Ezeknek az ismerte­tését az alábbiakban kezdjük meg. A minisztertanács elnökének beszámolójához Föld­vári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja szólt hozzá. A mezőgazdaság által ^os fejlesztése — munkásainknak is személyes Ugye — Engem — és meggyőződésem, hogy valamennyi képviselőtársamat sőt egész népünket — jóleső büszke érzés tölt el, ha visszatekintünk a beszámolóban vázolt útra, a kor- mányprogramm végrehajtásán mun ká'kodó szorgalmas, dolgos népünk újabb sikereire, — mondotta a több' között. — Az ipar 1953. évi tervé­nek teljesítése, az őszi mezőgazda- sági munkáknak a« előző éveimé! gyorsabb ütemű végrehajtása, a köz­lekedés — és az áruforgalom fejlő­dése és — ami qpindezzel elválaszt­hatatlanul összefügg — népünk jó­létének július óta érezhető emelke­dése mögött munkásosztályunk, dol­gozó parasztságunk, értelmiségünk és alkalmazottaink derekasan, szor­galmasan végzett munkája áll. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés' számai, a közlekedés és az áru­forgalom munkájáról szóló adatok hűen fejezik ki népünk egyöntetű helyeslő véleményét a júliusban me? hirdetett kormányprogrammról. Munkásaink és dolgozó paraszt­jaink, crte'miségieink nem egy­szerűen szóval, vagy papíron, hanem az országépítés, az alko­tás újabb tetteivel szavaztak a kormány programmjára. Miután megismerték a programra alapvető célját, lelkes munkájukká támogatták megvalósítását. Városban és falun fokozottan n<" a dolgozók termelési aktivitása, mi­vel az elmúlt, hónapok- kormányin­tézkedései és saját tapasztalatai arra tanították a dolgozókat, hogy több és jobb munkájuktól függ elsősorban jólétük állandó növekedése. Ennek felismerése táplálja a most lendü­letbe jövő munkaversenyt az ipar­ban, a közlekedésben, a mezőgazda­ságban. A november 7-e tiszte'etér kezdeményezett forrada mi műsza kok, az 1953. évi terv teljesítéséé!' és az éliüzem cím elnyeréséért folyó küzdelem, s a napjainkban a Magyar Dolgozóik Pártja III. kongresszusá­nak tiszteletére kibontakozó lelkes versengés mutatják: ha növekszik a jólét, akkor könnyebben, vidámab­ban megy a munka. A szociálist? munikaverseny nemcsak mennyiségi­leg, hanem minőségi'eg is fejlődött Ez elsősorban abban jut kifejezésre hogy a versenyben részvevők igye­keznek a lehető legjobban összehan­golni saját céljaikat a kormányprog- ramm, a népgazdasági terv a'apvetr céljaival. Az üzemek százai, veze­tőik és munkásaik kezdeményezésére jü’ius óta vállalták közszükség'et' cikkek, mezőgazdasági gépek és fel szerelések gyártását, gyakran terven felül is. Ezt a kezdeményezést a Rá­kosi Mátyás Művek derék, számta­lan versenyben dicsőséget szerzett munkásai és mérnökei indították el már eddig is eredményes útjára. A budapesti üzemek egv részében nemes versengés indult kiváló mi­nőségű termékek gyártásáért. A X kerületi pártszervezet szorga'mazá- sára a kerü’etben dolgozó gazda­sági. szakszervezeti és ifjúsági ve­zetők harcot indítottak a selejt el­len. a kiváló minőségért. A budapesti építőipar dolgozói f budapesti pártszervezet és az építő­ipari dolgozók szakszervezetének ke' deiményezésére egyre nagvnhb sike reket érnek el a gyorsfalazó-mozga lommal.-A mezőgazdasági géneket gyártó üzemekben is nemes küzde'em indu1* a tervek teljesítéséért. A mezőgaz­dasági gépeket gvártó üzemek do' gozói felismerik: több és jobb mező gazdasági gép nélkül nem hajtható végre a mezőgazdasági termelés fel lendftéséről szóló párt- és kormány határozat, amely a jóiét áfmeló fokozatos emelésének mai döntő láncszeme. A mezőgazdasági gének hez szükséges pótalkatrészeket gyár­tó, budapesti üzemek a szokásos havi négy-ötmillió forintos szállítással szemben december hónapban már 15 millió forint értékű pótalkatrészt adtak a mezőgazdaságnak. Az ország üzemeiben eredménye­sen bontakozik ki a harc az első ne­gyedévi terv teljesítéséért. Az orszá­got vezető munkásosztályunk figyel­me azonban nemcsak az üzemekre terjed ki. Jó gazda módjára figyelem mel kíséri a mezőgazdaság fejlődé­sét, termelését is, s ha azt látja, hogy dolgozó parasztságunknak szüksége van közvetlen segítségnyúj­tásra, habozás nélkül, örömmel se­gíti a mezőgazdaság fejlődését gátló nehézségek leküzdésében. Napjaink­ban munkásosztályunk országépítő felelősségérzetéből táplálkozva bon­takozik ki az ipari üzemek közvetlen segítségnyújtása a gépállomásoknak. 6ok üzemünk mérnököket, szakem­bereket, gépjavító-brigádokat, ikü’dött I» küld a gépállomásokra, hogy köz­vetlen segítséget nyújtsanak a gé­pek kijavításához, a gépállomások szervezettebb, jobb munkájához. Fel becsülhetetlen értékű támogatást je- ent ez a mezőgazdaságnak. E moz­galom széleskörű elterjedése biztosí­tani fogja a mezőgazdasági erő- és munkagépek időben történő téli ja­vítását a tavaszi munkák megkez­dése előtt is. Ezzel nagymértékben hozzájárul, hogy izesebb és több ke­nyér kerüljön minden magyar dol­gozó család asztalára. Munkásosztályunk egyre határo­zottabban felismeri, hogy a mező- gazdasági termelés általános fej­lesztése az ő személyes ügye is, népünk jóléte növekedésének kulcskérdése; Az ipar 19-53. évi tervének telje- sítése nem ment simán, zökkenők nélkül. Az üzemek munkásainak mérnökeinek, alkalmazottainak min­iem ötletességére, leleményességére szükség volt a jelentkező nehézségek leküzdésére. A gyakori áramkorláto­zás, a hideg, havas és fagyos időjá­rás okozta fűtési nehézségek, több üzem hiányos anyagellátása, a mun­ka szervezése körüli belső hibák ko­moly erőpróba elé állították üzemein két. E nehézségek egy része az ipart vezető szervek hibáiból, az átcso­portosítás körüli kezdeti huzavoná­ból, s kellő helyzet ismeret és a gyors í*gondolt operatív intézkedések hiá­nyából. helyenként az állami, gaz­dasági szervek bürokratizmusából fakadl. Mi sem mutatja jobban üze­mi igazgatóink, munkásaink, -mérnö­keink többségének törhetetlen ragasz kodásét a kormányprogramm végre­hajtásához, mint az. hogy a legtöbb •izemben leküzdötték e nehézségeket gvőzelemre vitték az ipar 1953-as '■•1 tervét. , Az 1953. évi ipari terv teljesítése Íven körülmények között méltán so­rakozik fel hősiesen és lelkesen dol­gozó munkásosztályunk legdicsőbb tettei közé. Engedjék meg, hogy ez- 4rt a munkáért az országgyűlés ne­vében fejezzem ki elismerésünket, kö­szönet ünket népi demokratikus ren­dünk vezetőerejének, a mi nagysze- "ü munkásosztályunknak, továbbá az üzemek munkáját vezető és szervező ■".-‘e'miségünknek. (Taps.) Dolgozó parasztságunk, látva a kor p.iány és a munkásosztály kézzelfog­ható segítségét, támaszkodva a kor rány július óta tett intézkedéseire ‘valamint a decemberi párt- és kor­mányhatározatra az utóbbi években -\em tapasztalt kedvvel és lelkese­déssel végzi munkáját. Soha nem tervezgetett, nem szá- mo'gatott annyit földművelő né­pünk, mint manapság. A kormány programmjában vázolt világos, a dolgozó parasztság egyéni érdekeltségét és népünk érdekeit szó ros egységbe kovácsoló célok elérését tervezgeti örömmel, lelkesedéssel Ebben nincs különbség a terme lösze vetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok között. Számos he- 'ven kezdeményezik szőlők és gyü­mölcsösök ültetését, az állattenvész- 'és fcj'esztését halastavak létesíté­séi vagy az öntözött területek növe- 'ését és hasonlókat. Do’gos. szorga'- mas földművelő népünk így készü’ így fáradozik, hogy jó aratást és bő­séges el’átást biztosítson magának és minden dolgozónak. Engediélk meg. hogy az országgyűlés nevében köszönetünket, elismerésünket fejez­em ki e lelkes, fáradhatatlan mun­káért do’eozó parasztságunknak és Tiezőgazdasági szakembereinknek Taps.) A gyorsan növekvő termelési Ized­et és kezdeményező készséget több helyütt fékezi az állami és tanács- v’.ervek munkádéban lévő bürokra­tizmus és a törvények be nem tar- ’ása egyes tanácsok részéről. Állami szerveinknek, tanácsainknak el kei! söpörniök az útból ezeket az akadá- ’vokat. hogy dolgozó parasztságunk egészségesen növekvő termelési ak­tivitása és kezdeményező készsége szabadon érvényesülhessen. Mióta pártunk és kormányzatunk határozatai alapján fejlődésünk új szakaszába léptünk, megnőtt népünk politikai aktivitása is. Üzemi dolgo­zóink, dolgozó parasztjaink az eddi­ginél bátrabban, határozottabban, aktívabban vesznek részt a helyi 4s országos kérdések megvitatásában, eldöntésében. Egyre több az egészsé­ges bírálat, a kezdeményezés, a jó javaslat. Egyre többen tesznek ja­vasatokat az észlelt hibák vagy ne­hézségek leküzdésére, mert bíznak a pártban, a kormányban. Bíznak ab­ban, hogy megszívlelik és megvaló- sítiák tanácsaikat. A Magyar Dolgozóik Pártjának szervezetei mindent megtettek, hogy népünk gyorsan felismerje a kor­mányprogramra alapvető célját, lé­nyegét, s hogy tevékenyen vegyen részt annak végrehajtásában. Párt- szervezeteink, tömegszervezeteink ezzel eredményesen hozzájárultak a párt politikájának, a kormány prog- rammjának realizálásához. Pártszer­vezeteink és társadalmi szerveink nevelő, szervező munkájának döntő szerepe volt és van a kormányprog- rsmm végrehajtásában. Pártszervezeteink, állami és tár­sadalmi szerveink egyik alapvető feladata legyen most, hogy élére álljanak minden hasznos kezde­ményezésnek, javas' atnak és tel­jes erejükkel küzdjenek megva­lósításukért, általánosításukért. Dolgozóink politikai és termelési aktivitása azért nőtt városban és falun, mert a júliusi kormányprog­ramul óta érezhetően emelkedett né- oünk jóléte, kultúrája, — mondotta Földvári Rudolf — és a megnöve­kedett vásárlókedv jellemzéséül is­mertette néhány fontosabb fogyasz­tási cikk fővárosi forgalmának ada­tait. 1953 második felében 37 száza­lékkal több kenyeret, 26 százalékka1 több cukrot, 51 százalékkal több zsírt, 16 százalékkal több húst, 57 száza­ikkal több száraztésztát, 10 száza­ikkal több tejet és 9.6 százalékkal több vajat adott el a fővárosi kiske­reskedelem, mint 1952 második felé­ben. Férfikabátból 44.9 százalékkal férfiöltönyből 23 százalékkal, férfi­nadrágból 28.1 százalékkal, női ka­bátból 27.1 százalékkal, vásároltak többet a budapesti üzletekben 195? második felében, mint 1952 azonos Időszakában. 6600 rádióval, 400 ke­rékpárral, 370 tűzhellyel és közel kétszerannyi varrógéppel adták el többet 1953 második felében, mint 1952 hasonló időszakában. A szep­temberi árleszállítás óta a főváros 'akossága az állami kiskereskedelem nél eszközölt vásárlásainál közel 230 millió forintot takarított meg. Bármilyen jelentős is az a javulás amelyet a felsorolt számok és té­nyek mutatnak, ez csak kezdeti ered­ménynek tekinthető. Dolgozó népünk és elsősorban ipari munkásságunk ezért tekint nagy várakozással a kor­mányprogramra további végrehajtá­sából fakadó újabb eredményeink, a jövő felé. Az 1954-es terv határozott, megnyugtató választ ad a várakozás­ra. Munkásaink, értelmiségünk, al­kalmazottaink világosan láthatják a tervből, hogy az adott lehetőségeken belül a legtöbbet fordítja kormá­nyunk anyagi és kulturális szükség­leteik kielégítésére, valamint mai nehézségeink részbeni vagy teljes leküzdésére. Ezt a célt szolgálják a február 1-én és később életbeléptetendő bérügyi intézkedések, a hús és a zsír árának soronkövetkező leszállítása, az öreg­ségi, rokkantsági, özvegyi járadékok, bányanyugbérek felemelése, továbbá munkavédelmi és szociális beruhá­zásokra, a kereskedelem fejlesztésé­re, a kommunális szolgáltatásokra lakásépítésre és tatarozásra, a kul­túrára, a közoktatásra, az egészség­ügy fejlesztésére és más egyébre for­dított összegek. Azok a tervek, amelyek a szén­ás a villamosenergiaipar rendbeho­zását, korszerűsítését és fejlesztését tűzik ki célul, jelentékeny részben meg fogják szüntetni az áramellátás és a fűtőanyagellátás mai problé­máit Előre látni kelt hogy összes nehézségeinket 1954-ben még nem tudjuk megszüntetni, leküzdeni. 1954- es terv végrehajtása enyhíteni fog a főváros lakosságának mai közleke­dési gondjain is. Az elmúlt évben a kormányprogramra óta 25 új troli­busz és 60 új autóbusz szaladt a fő­városban, ez évben már 200 új autó­busz, 100 trolibusz, 50 új villamos- pótkocsi és 50 taxi javítja Budaipest közlekedését. Javulni fog 1954-ben a főváros kommunális ellátottsága is. 1954-ben közel 7 millió köbméterre! több gazt juttatnak a háztartásoknak, mint az elmúlt évben. Javulni fog a gáz mi­nősége és többezer új lakásba veze­tik be a gázt. Emellett ki fognak cserélni többtízezer hibás, rossz gáz­mérőt. A vízszolgáltatás fejlesztésére fordított körü’belül 30 millió forin­tos beruházás eredményeképpen 1954-ben közel 9 millió köbméter víz­zel növekedihetik a főváros vízfo­gyasztása. Pártunk és kormányunk az 1954-es terv kidolgozásával, tör­vényerőre emelésével problémáink ,ió részének megoldásához teremtette meg a feltételeket. Munkásosztályunk, dolgozó paraszt ságunk, értelmiségünk akarata, lel­kesedése és munkája a biztosíték ar­ra, hogy terveinket végre is fogjuk hajtani. A budapesti pártbizottság és tömegszervezetek nevében kijelent­hetem, hogy az előttünk álló felada­tok végrehajtásában a jövőben is szilárdan és bátran támaszkodhat reánk pártunk és kormányunk, úgy. mint eddig bármikor. Időt és ener­giát nem kímélve fogjuk végezni feladatainkat, hogy a legtöbbet ad­hassuk a népünk jólétét, fokozatosan »meló kormányprogramm. a nemzet felemelkedésének programmja végre hajtásához. Kulturílis élotlin\ további, meg erőteljesebb demo kratizálása Földvári Rudolf után Darvas József népművelési miniszter szólalt fel: — Pártunk Központi Vezetőségé­nek határozatait és a kormányprog- rammot — mint dolgozó népünk al­tatóban, a kulturális élet munkása’ is örömmel, egyetértéssel fogadtak. — mondotta. — Úgy látták és úgy 'átják .— igen helyesen, hogy imikor szocialista építésünk új sza­kaszában az eddiginél még jobban ilőtérbe került a dolgozók kulturális igényeinek fokozott kielégítése, még az eddiginél is nagyobb felelősség hárul rájuk. Ma és a következő időkben a leg- 'ontosabb feladat kulturális téren: minél sokoldalúbb munka a múlt ha­gyatékéiból még megmaradt műve’et- 'enség megszüntetésére, népünk mű­veltségének gazdagítására, látóköré­nek szélesítésére, kulturális forra­dalmunk eredményeinek továbbfej- ’esztésére és mindenekelőtt nemzeti kultúránk régi és új értékeinek mi­nél szélesebb tömegekhez va’ó elju­tására. Ez pedig azt jelenti, hogy ku! túránk és kulturális életünk további, még erőteljesebb demokratizálása, népibbé tétele az, amire elsősorban kell összpontosítanunk figyelmünket és erőnket. Képünk kulturális téren is felnőtt. Olvasó, irodalmat és művészetet ér­tő és élvező néppé lett. Senki nem tagadhatja, hogy a -kultúra kivirágzásának egész történelmünkben példa nélkül álló korát éljük ma: a múlt ha­ladó értékei is most válnak iga­zán népünk tulajdonává. Most lesz népünk igazán részese a kultúra teremtésének is. De eddigi eredményeinket figye­lembe véve mégis az a helyes, ha munkánk középpontjába a dolgozó tömegek között végzett kulturális felvilágosító és nevelőmunkát he­lyezzük. Az a helyes, ha fő gondunk az, hogy kulturális munkánkat még lobban a nép felé fordítsuk, mert igen sok még az elvégzetlen dolgunk. Népművelési hálózatunk, népműve- 'ési munkánk sokféle gyengeséggé1 küzd; népművelési szervezetünk színvonala meglehetősen alacsony. Ezen a helyzeten nyilván változ­tatni' kell. Találkozunk még olyan nézetekkel, amelyek a kulturális munkát legfeljebb annyiban értéke­lik, amennyiben annak közvetlen se­gítő hatása van és segíti, mondjuk a begyűjtést vagy egészen közvetlen közelről a tervteljesftést. Termé­szetesen a kulturális eszközökkel végzett agitáció nagyon,fontos dolog. Törődni kell vele, nem kevesebbet sőt többet, mint eddig, különösen hogy színvonalasabb és színesebb elevenebb legyen. Emellett azonban nagyon fontos az, hogy küzdve a kul­turális tömegmunka egyoldalúsága és szűk felfogása ellen, mind gazdagab­ban bontakozzék ki a talán kevésbb” ‘átvánvos, de népünk szocialista szellemű nevelésében mégis szoli­dabb, biztosabb alapokat teremtő é1 nem utolsósorban a dogozók .kultú­ráját nemesszellemű szórakozását is szolgáló kulturális propaganda és művészeti munka. Az elmúlt évek során ennek a műn kának sok helyes, jó formája fejlő­dött ki. Itt van mindíárt mint egvik 'egfontosabb, a különböző népmüve- lési előadások sorozata. Népünk mű­veltségének emelésében nagy szere­tjük van ezeknek az előadásoknak. \z e’múlt évben több mint nyolc­millió hallgatója volt ismeretterjesz­tő előadásainknak. De tennivaló van itt Is még bőven. Míndeneke'őtt az. hogy szélesítsük és gazdagítsuk előadá saink témakörét, adjunk több törté­nelmi, irodalmi, technikai természet- tudományos ismeretet. Szélesítenünk kell a csatornákat amelyeken a kultúra elér népünk sűrűjébe, minden más vonatkozás­ban is. A népművelést nem szűkít­hetjük le csak az előadásokra, könyv tárakra, a művészeti csoportok mun­kájára. Az igazi népművelés az, ha kultúránk mindenfajta értéke minél bővebb áradással elér a dolgozókhoz. A kultúra demokratizálásának népibbé tételének útja az, ha át­hatja népünk életének minden formáját, ha jelen van munká­jában, pihenésében és szórako­zásában egyaránt. £• Itt hadd szóljak néhány szót az úgynevezett „szórakoztató műfajok­ról“, a szórakoztató zenérői, a tánc­dalokról. a tömegdalokról, a szóra­koztató vegyes műsorokról, és nem utolsósorban tömegszórakozóheiyeink műsorairól. Sajnos, az elmúlt idők­ben ezekkel keveset törődtünk, pe­dig ezek is népünk nevelésének na­gyon fontos területei, hiszen a. leg­szélesebb tömegekhez ezek érnek el nap mint nap. s ezek ma még jó­részt kozmopolita rothadás fertőző gócai. Fel kell lépnünk az olyan nézetek­kel és az olyan gyakorlattal szem­ben. amelyek így képzelik el a dol­gozok kulturális igényeinek fokozott kielégítését. Az út itt sem visszafelé, hanem előre vezet. Nem ültetjük vissza a polgári „szórakoztató ipart“ jogaiba, hanem meg kell teremte­nünk a tömegszórakozás kultúrált, nemes formáit és anyagait. Mindent összevéve azt látjuk he­lyesnek, ha ma és a következő idők­ben a széles tömegek kulturális igé­nyeinek kielégítése, kultúránk továb­bi demokratizálása lesz a fő gon­dunk. Különösen erősíteni akarjuk a falusi népművelési munkát, szé'e- sen és gazdagon, hogy a masunk eszközeivel is segítsünk a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres megvaló­sítását. De ugyanakkor fokozott gond dal keli törődnünk munkásosztá­lyunk kulturális igényeinek kielégí­tésével is. Meg kell erősíteni a szak- szervezetek. a tömegszervezeték ilyenirányú munkáját. Ha munkánk előterébe — úgy hi­szem. helyesen — a dolgozó töme­gek között végzett sokoldalú kultu­rális nevelőm unkát állítjuk, az egy­általában nem jelenti azt. mintha el akarnánk hanyagolni az. irodalom­mal. a művészettel való törődést. — Sőt átlói, hogy irodalmunk és mű­vészetünk értékeit, az eddiginél még gazdagabban, még szélesebben akar­juk eljuttatni dolgozóinkhoz, éppen irodalmunk és művészetünk to­vábbi nagyarányú fejlődését., népi gyökereinek megerősödését várjuk. Irodalmi és művészeti életünkben ma határozott megélénkülés 'a-, oasztaliható. Íróink és művészeink többsége érzi az új szakasz politi­kája nyomán még nőtt alkotói lehe­tőségeket és a megnőtt felelősséget 's. Egyes területeken élénk viták zajlanak. Mi ezeket a vitákat báto­rítani. szélesíteni szeretnénk. E bátrabban kibontakozó vitákba azonban néhol zavar is vegyül. — Vannak, akik félreértik az új sza­kasz. politikáját és megpróbálják feline,legiteni régi burzsoá nézetei­ket. Szeretnénk megmondani na­gyon határozottan: az új szakasz tem jelenti az eszmék „londoni vá­járát“, ahol szabadon lehet árusita- ú az ellenséges eszmék dugáruját :s. Az új szakasz platformja kulin­ál is téren is a széles nemzeti egy­ig platformja, megfér ezen minden 'kötő ember, aki becsületesen akar dolgozni népéért és hazájáért De vsak az ilyen alkotók férnek meg •ajta Irodalmunk és művészetünk az.el­műt évek során sokat, fejlődött a '.zocialista realizmus útján, sok ér­tékes mű született szinte minden műfajban, közülük nem egy nem­zetközi vonatkozásban is öregbítet- » népünk jóhirét. Minden alapunk megvan rá. hogy a fejlődés a kö­vetkező időkben még erőteljesebb 'egyen. Ennek egyik legfontosabb dőíeltételé, hogy irodalmunk, művészetünk for­duljon még bensőségesebb ér­deklődéssel dolgozó népünk éle­te felé és szolgálja még hiveb- ben, még következetesehben pártunk nagy célkitűzéseit nem­zetünk felvirágoztatására, begyen számára útmutató példa a szovjet, irodalom és művészet, amely v.en az úton emetkedett mind ma- tasabbra. Irodalmunk, művészetünk lagszen 'ebb feladata — népünk nevelése. >e népünk nevelésében csak az az riadalom és az a művészet állhat hivatása magaslatán, amelyet, nvély- séges demokratikus, a dolgozó tö­megekkel való teljes összeforrottsáá jellemez. Viszont ez a mély demo- krat.iz.rnus, ez a néppel való teljes összetörrottság igazán nevelő érté­kűvé csak akkor magasodhat, ha a párt eszmei irányításával tájékozó­dik a valóság bonyolult szövevényé­ben és így vet fényt népünk út­jaira. A másik dolog, amire még úgy hiszem, helyes ráirányítani íróink művészeink figyelmét: irodal­munk, művészetünk nemzeti jelle­gének fejieszlése és ápolása. Uj iro­dalmunk, művészetiünk legsikere- cohb és egvben legnagyobb hatású alkotásai azok, amelyek nyelvén, stí­lusán, színein, formáján és egész 'evegőjón érződik az, hogy magyar müvek, hogy nemzeti jellegzetessé­gük van. íróinktól azt várjuk, hogy ' ábrá­zolják a valóságot- bátran, szélesen, ellentmondásaival és éles konflik­tusaival egyetemben. Csak helyesel­(Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents