Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-26 / 21. szám

2

N Ä P C Ö

1054 JANIT Alt M

Az országgyűlés szombati ülésének felszélalásai

Az országgyűlés januári ülésszakának utolsó nop- ján, szombaton hangzott el Nagy Imre elvtársnak, a minisztertanács elnökének beszéde a kormány féléves tevékenységéről és az 1954. évi feladatokról. A beszédet számos hozzászólás követte. Ezeknek az ismertetését az alábbiakban kezdjük meg.

A minisztertanács elnökének beszámolójához Földvári Rudolf, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja szólt hozzá.

A mezőgazdaság által ^os fejlesztése — munkásainknak is

személyes Ugye

— Engem — és meggyőződésem, hogy valamennyi képviselőtársamat sőt egész népünket — jóleső büszke érzés tölt el, ha visszatekintünk a beszámolóban vázolt útra, a kor- mányprogramm végrehajtásán mun ká'kodó szorgalmas, dolgos népünk újabb sikereire, — mondotta a több' között. — Az ipar 1953. évi tervének teljesítése, az őszi mezőgazda- sági munkáknak a« előző éveimé! gyorsabb ütemű végrehajtása, a közlekedés — és az áruforgalom fejlődése és — ami qpindezzel elválaszthatatlanul összefügg — népünk jólétének július óta érezhető emelkedése mögött munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk és alkalmazottaink derekasan, szorgalmasan végzett munkája áll.

Az ipari és mezőgazdasági termelés' számai, a közlekedés és az áruforgalom munkájáról szóló adatok hűen fejezik ki népünk egyöntetű helyeslő véleményét a júliusban me? hirdetett kormányprogrammról.

Munkásaink és dolgozó parasztjaink, crte'miségieink nem egyszerűen szóval, vagy papíron,

hanem az országépítés, az alkotás újabb tetteivel szavaztak a kormány programmjára.

Miután megismerték a programra alapvető célját, lelkes munkájukká támogatták megvalósítását.

Városban és falun fokozottan n<" a dolgozók termelési aktivitása, mivel az elmúlt, hónapok- kormányintézkedései és saját tapasztalatai arra tanították a dolgozókat, hogy több és jobb munkájuktól függ elsősorban jólétük állandó növekedése. Ennek felismerése táplálja a most lendületbe jövő munkaversenyt az iparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban. A november 7-e tiszte'etér kezdeményezett forrada mi műsza kok, az 1953. évi terv teljesítéséé!' és az éliüzem cím elnyeréséért folyó küzdelem, s a napjainkban a Magyar Dolgozóik Pártja III. kongresszusának tiszteletére kibontakozó lelkes versengés mutatják: ha növekszik a jólét, akkor könnyebben, vidámabban megy a munka. A szociálist? munikaverseny nemcsak mennyiségileg, hanem minőségi'eg is fejlődött Ez elsősorban abban jut kifejezésre hogy a versenyben részvevők igyekeznek a lehető legjobban összehangolni saját céljaikat a kormányprog- ramm, a népgazdasági terv a'apvetr céljaival. Az üzemek százai, vezetőik és munkásaik kezdeményezésére jü’ius óta vállalták közszükség'et' cikkek, mezőgazdasági gépek és fel szerelések gyártását, gyakran terven felül is. Ezt a kezdeményezést a Rákosi Mátyás Művek derék, számtalan versenyben dicsőséget szerzett munkásai és mérnökei indították el már eddig is eredményes útjára.

A budapesti üzemek egv részében nemes versengés indult kiváló minőségű termékek gyártásáért. A X kerületi pártszervezet szorga'mazá- sára a kerü’etben dolgozó gazdasági. szakszervezeti és ifjúsági vezetők harcot indítottak a selejt ellen. a kiváló minőségért.

A budapesti építőipar dolgozói f budapesti pártszervezet és az építőipari dolgozók szakszervezetének ke' deiményezésére egyre nagvnhb sike reket érnek el a gyorsfalazó-mozga lommal.-A mezőgazdasági géneket gyártó üzemekben is nemes küzde'em indu1* a tervek teljesítéséért. A mezőgazdasági gépeket gvártó üzemek do' gozói felismerik: több és jobb mező gazdasági gép nélkül nem hajtható végre a mezőgazdasági termelés fel lendftéséről szóló párt- és kormány határozat, amely a jóiét áfmeló fokozatos emelésének mai döntő láncszeme. A mezőgazdasági gének hez szükséges pótalkatrészeket gyártó, budapesti üzemek a szokásos havi négy-ötmillió forintos szállítással szemben december hónapban már 15 millió forint értékű pótalkatrészt adtak a mezőgazdaságnak.

Az ország üzemeiben eredményesen bontakozik ki a harc az első negyedévi terv teljesítéséért. Az országot vezető munkásosztályunk figyelme azonban nemcsak az üzemekre terjed ki. Jó gazda módjára figyelem mel kíséri a mezőgazdaság fejlődését, termelését is, s ha azt látja, hogy dolgozó parasztságunknak szüksége van közvetlen segítségnyújtásra, habozás nélkül, örömmel segíti a mezőgazdaság fejlődését gátló nehézségek leküzdésében. Napjainkban munkásosztályunk országépítő felelősségérzetéből táplálkozva bontakozik ki az ipari üzemek közvetlen segítségnyújtása a gépállomásoknak. 6ok üzemünk mérnököket, szakembereket, gépjavító-brigádokat, ikü’dött I» küld a gépállomásokra, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak a gépek kijavításához, a gépállomások szervezettebb, jobb munkájához. Fel becsülhetetlen értékű támogatást je- ent ez a mezőgazdaságnak. E mozgalom széleskörű elterjedése biztosítani fogja a mezőgazdasági erő- és munkagépek időben történő téli javítását a tavaszi munkák megkezdése előtt is. Ezzel nagymértékben hozzájárul, hogy izesebb és több kenyér kerüljön minden magyar dolgozó család asztalára. Munkásosztályunk egyre határozottabban felismeri, hogy a mező- gazdasági termelés általános fejlesztése az ő személyes ügye is, népünk jóléte növekedésének kulcskérdése;

Az ipar 19-53. évi tervének telje- sítése nem ment simán, zökkenők nélkül. Az üzemek munkásainak mérnökeinek, alkalmazottainak miniem ötletességére, leleményességére szükség volt a jelentkező nehézségek leküzdésére. A gyakori áramkorlátozás, a hideg, havas és fagyos időjárás okozta fűtési nehézségek, több üzem hiányos anyagellátása, a munka szervezése körüli belső hibák komoly erőpróba elé állították üzemein két. E nehézségek egy része az ipart vezető szervek hibáiból, az átcsoportosítás körüli kezdeti huzavonából, s kellő helyzet ismeret és a gyors í*gondolt operatív intézkedések hiányából. helyenként az állami, gazdasági szervek bürokratizmusából fakadl. Mi sem mutatja jobban üzemi igazgatóink, munkásaink, -mérnökeink többségének törhetetlen ragasz kodásét a kormányprogramm végrehajtásához, mint az. hogy a legtöbb •izemben leküzdötték e nehézségeket gvőzelemre vitték az ipar 1953-as '■•1 tervét. ,

Az 1953. évi ipari terv teljesítése Íven körülmények között méltán sorakozik fel hősiesen és lelkesen dolgozó munkásosztályunk legdicsőbb tettei közé. Engedjék meg, hogy ez- 4rt a munkáért az országgyűlés nevében fejezzem ki elismerésünket, köszönet ünket népi demokratikus rendünk vezetőerejének, a mi nagysze- "ü munkásosztályunknak, továbbá az üzemek munkáját vezető és szervező ■".-‘e'miségünknek. (Taps.)

Dolgozó parasztságunk, látva a kor p.iány és a munkásosztály kézzelfogható segítségét, támaszkodva a kor rány július óta tett intézkedéseire ‘valamint a decemberi párt- és kormányhatározatra az utóbbi években -\em tapasztalt kedvvel és lelkesedéssel végzi munkáját.

Soha nem tervezgetett, nem szá- mo'gatott annyit földművelő népünk, mint manapság.

A kormány programmjában vázolt világos, a dolgozó parasztság egyéni érdekeltségét és népünk érdekeit szó ros egységbe kovácsoló célok elérését tervezgeti örömmel, lelkesedéssel Ebben nincs különbség a terme lösze vetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok között. Számos he- 'ven kezdeményezik szőlők és gyümölcsösök ültetését, az állattenvész- 'és fcj'esztését halastavak létesítéséi vagy az öntözött területek növe- 'ését és hasonlókat. Do’gos. szorga'- mas földművelő népünk így készü’ így fáradozik, hogy jó aratást és bőséges el’átást biztosítson magának és minden dolgozónak. Engediélk meg. hogy az országgyűlés nevében köszönetünket, elismerésünket fejezem ki e lelkes, fáradhatatlan munkáért do’eozó parasztságunknak és Tiezőgazdasági szakembereinknek Taps.)

A gyorsan növekvő termelési Izedet és kezdeményező készséget több helyütt fékezi az állami és tanács- v’.ervek munkádéban lévő bürokratizmus és a törvények be nem tar- ’ása egyes tanácsok részéről. Állami szerveinknek, tanácsainknak el kei! söpörniök az útból ezeket az akadá- ’vokat. hogy dolgozó parasztságunk egészségesen növekvő termelési aktivitása és kezdeményező készsége szabadon érvényesülhessen.

Mióta pártunk és kormányzatunk határozatai alapján fejlődésünk új szakaszába léptünk, megnőtt népünk politikai aktivitása is. Üzemi dolgozóink, dolgozó parasztjaink az eddiginél bátrabban, határozottabban, aktívabban vesznek részt a helyi 4s országos kérdések megvitatásában, eldöntésében. Egyre több az egészséges bírálat, a kezdeményezés, a jó javaslat. Egyre többen tesznek javasatokat az észlelt hibák vagy nehézségek leküzdésére, mert bíznak a pártban, a kormányban. Bíznak abban, hogy megszívlelik és megvaló- sítiák tanácsaikat.

A Magyar Dolgozóik Pártjának szervezetei mindent megtettek, hogy népünk gyorsan felismerje a kormányprogramra alapvető célját, lényegét, s hogy tevékenyen vegyen részt annak végrehajtásában. Párt- szervezeteink, tömegszervezeteink ezzel eredményesen hozzájárultak a párt politikájának, a kormány prog- rammjának realizálásához. Pártszervezeteink és társadalmi szerveink nevelő, szervező munkájának döntő szerepe volt és van a kormányprog- rsmm végrehajtásában. Pártszervezeteink, állami és társadalmi szerveink egyik alapvető feladata legyen most, hogy élére álljanak minden hasznos kezdeményezésnek, javas' atnak és teljes erejükkel küzdjenek megvalósításukért, általánosításukért. Dolgozóink politikai és termelési aktivitása azért nőtt városban és falun, mert a júliusi kormányprogramul óta érezhetően emelkedett né- oünk jóléte, kultúrája, — mondotta Földvári Rudolf — és a megnövekedett vásárlókedv jellemzéséül ismertette néhány fontosabb fogyasztási cikk fővárosi forgalmának adatait. 1953 második felében 37 százalékkal több kenyeret, 26 százalékka1 több cukrot, 51 százalékkal több zsírt, 16 százalékkal több húst, 57 százaikkal több száraztésztát, 10 százaikkal több tejet és 9.6 százalékkal több vajat adott el a fővárosi kiskereskedelem, mint 1952 második felében. Férfikabátból 44.9 százalékkal férfiöltönyből 23 százalékkal, férfinadrágból 28.1 százalékkal, női kabátból 27.1 százalékkal, vásároltak többet a budapesti üzletekben 195? második felében, mint 1952 azonos Időszakában. 6600 rádióval, 400 kerékpárral, 370 tűzhellyel és közel kétszerannyi varrógéppel adták el többet 1953 második felében, mint 1952 hasonló időszakában. A szeptemberi árleszállítás óta a főváros 'akossága az állami kiskereskedelem nél eszközölt vásárlásainál közel 230 millió forintot takarított meg.

Bármilyen jelentős is az a javulás amelyet a felsorolt számok és tények mutatnak, ez csak kezdeti eredménynek tekinthető. Dolgozó népünk és elsősorban ipari munkásságunk ezért tekint nagy várakozással a kormányprogramra további végrehajtásából fakadó újabb eredményeink, a jövő felé. Az 1954-es terv határozott, megnyugtató választ ad a várakozásra. Munkásaink, értelmiségünk, alkalmazottaink világosan láthatják a tervből, hogy az adott lehetőségeken belül a legtöbbet fordítja kormányunk anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére, valamint mai nehézségeink részbeni vagy teljes leküzdésére.

Ezt a célt szolgálják a február 1-én és később életbeléptetendő bérügyi intézkedések, a hús és a zsír árának soronkövetkező leszállítása, az öregségi, rokkantsági, özvegyi járadékok, bányanyugbérek felemelése, továbbá munkavédelmi és szociális beruházásokra, a kereskedelem fejlesztésére, a kommunális szolgáltatásokra lakásépítésre és tatarozásra, a kultúrára, a közoktatásra, az egészségügy fejlesztésére és más egyébre fordított összegek.

Azok a tervek, amelyek a szénás a villamosenergiaipar rendbehozását, korszerűsítését és fejlesztését tűzik ki célul, jelentékeny részben meg fogják szüntetni az áramellátás és a fűtőanyagellátás mai problémáit Előre látni kelt hogy összes nehézségeinket 1954-ben még nem tudjuk megszüntetni, leküzdeni. 1954- es terv végrehajtása enyhíteni fog a főváros lakosságának mai közlekedési gondjain is. Az elmúlt évben a kormányprogramra óta 25 új trolibusz és 60 új autóbusz szaladt a fővárosban, ez évben már 200 új autóbusz, 100 trolibusz, 50 új villamos- pótkocsi és 50 taxi javítja Budaipest közlekedését.

Javulni fog 1954-ben a főváros kommunális ellátottsága is. 1954-ben közel 7 millió köbméterre! több gazt juttatnak a háztartásoknak, mint az elmúlt évben. Javulni fog a gáz minősége és többezer új lakásba vezetik be a gázt. Emellett ki fognak cserélni többtízezer hibás, rossz gázmérőt. A vízszolgáltatás fejlesztésére fordított körü’belül 30 millió forintos beruházás eredményeképpen 1954-ben közel 9 millió köbméter vízzel növekedihetik a főváros vízfogyasztása. Pártunk és kormányunk az 1954-es terv kidolgozásával, törvényerőre emelésével problémáink ,ió részének megoldásához teremtette meg a feltételeket.

Munkásosztályunk, dolgozó paraszt ságunk, értelmiségünk akarata, lelkesedése és munkája a biztosíték arra, hogy terveinket végre is fogjuk hajtani. A budapesti pártbizottság és tömegszervezetek nevében kijelenthetem, hogy az előttünk álló feladatok végrehajtásában a jövőben is szilárdan és bátran támaszkodhat reánk pártunk és kormányunk, úgy. mint eddig bármikor. Időt és energiát nem kímélve fogjuk végezni feladatainkat, hogy a legtöbbet adhassuk a népünk jólétét, fokozatosan »meló kormányprogramm. a nemzet felemelkedésének programmja végre hajtásához.

Kulturílis élotlin\ további, meg erőteljesebb demo kratizálása

Földvári Rudolf után

Darvas József

népművelési miniszter szólalt fel:

— Pártunk Központi Vezetőségének határozatait és a kormányprog- rammot — mint dolgozó népünk altatóban, a kulturális élet munkása’ is örömmel, egyetértéssel fogadtak. — mondotta. — Úgy látták és úgy 'átják .— igen helyesen, hogy

imikor szocialista építésünk új szakaszában az eddiginél még jobban ilőtérbe került a dolgozók kulturális igényeinek fokozott kielégítése, még az eddiginél is nagyobb felelősség hárul rájuk.

Ma és a következő időkben a leg- 'ontosabb feladat kulturális téren: minél sokoldalúbb munka a múlt hagyatékéiból még megmaradt műve’et- 'enség megszüntetésére, népünk műveltségének gazdagítására, látókörének szélesítésére, kulturális forradalmunk eredményeinek továbbfej- ’esztésére és mindenekelőtt nemzeti kultúránk régi és új értékeinek minél szélesebb tömegekhez va’ó eljutására. Ez pedig azt jelenti, hogy ku! túránk és kulturális életünk további, még erőteljesebb demokratizálása, népibbé tétele az, amire elsősorban kell összpontosítanunk figyelmünket és erőnket.

Képünk kulturális téren is felnőtt. Olvasó, irodalmat és művészetet értő és élvező néppé lett. Senki nem tagadhatja, hogy a -kultúra kivirágzásának egész történelmünkben példa nélkül álló korát éljük ma: a múlt haladó értékei is most válnak igazán népünk tulajdonává. Most lesz népünk igazán részese a kultúra teremtésének is.

De eddigi eredményeinket figyelembe véve mégis az a helyes, ha munkánk középpontjába a dolgozó tömegek között végzett kulturális felvilágosító és nevelőmunkát helyezzük. Az a helyes, ha fő gondunk az, hogy kulturális munkánkat még lobban a nép felé fordítsuk, mert igen sok még az elvégzetlen dolgunk. Népművelési hálózatunk, népműve- 'ési munkánk sokféle gyengeséggé1 küzd; népművelési szervezetünk

színvonala meglehetősen alacsony.

Ezen a helyzeten nyilván változtatni' kell. Találkozunk még olyan nézetekkel, amelyek a kulturális munkát legfeljebb annyiban értékelik, amennyiben annak közvetlen segítő hatása van és segíti, mondjuk a begyűjtést vagy egészen közvetlen közelről a tervteljesftést. Természetesen a kulturális eszközökkel végzett agitáció nagyon,fontos dolog. Törődni kell vele, nem kevesebbet sőt többet, mint eddig, különösen hogy színvonalasabb és színesebb elevenebb legyen. Emellett azonban nagyon fontos az, hogy küzdve a kulturális tömegmunka egyoldalúsága és szűk felfogása ellen, mind gazdagabban bontakozzék ki a talán kevésbb” ‘átvánvos, de népünk szocialista szellemű nevelésében mégis szolidabb, biztosabb alapokat teremtő é1 nem utolsósorban a dogozók .kultúráját nemesszellemű szórakozását is szolgáló kulturális propaganda és művészeti munka.

Az elmúlt évek során ennek a műn kának sok helyes, jó formája fejlődött ki. Itt van mindíárt mint egvik 'egfontosabb, a különböző népmüve- lési előadások sorozata. Népünk műveltségének emelésében nagy szeretjük van ezeknek az előadásoknak. \z e’múlt évben több mint nyolcmillió hallgatója volt ismeretterjesztő előadásainknak. De tennivaló van itt Is még bőven. Míndeneke'őtt az. hogy szélesítsük és gazdagítsuk előadá saink témakörét, adjunk több történelmi, irodalmi, technikai természet- tudományos ismeretet.

Szélesítenünk kell a csatornákat amelyeken a kultúra elér népünk sűrűjébe, minden más vonatkozásban is. A népművelést nem szűkíthetjük le csak az előadásokra, könyv tárakra, a művészeti csoportok munkájára. Az igazi népművelés az, ha kultúránk mindenfajta értéke minél bővebb áradással elér a dolgozókhoz. A kultúra demokratizálásának népibbé tételének útja az, ha áthatja népünk életének minden formáját, ha jelen van munkájában, pihenésében és szórakozásában egyaránt.

£• Itt hadd szóljak néhány szót az

úgynevezett „szórakoztató műfajokról“, a szórakoztató zenérői, a táncdalokról. a tömegdalokról, a szórakoztató vegyes műsorokról, és nem utolsósorban tömegszórakozóheiyeink műsorairól. Sajnos, az elmúlt időkben ezekkel keveset törődtünk, pedig ezek is népünk nevelésének nagyon fontos területei, hiszen a. legszélesebb tömegekhez ezek érnek el nap mint nap. s ezek ma még jórészt kozmopolita rothadás fertőző gócai.

Fel kell lépnünk az olyan nézetekkel és az olyan gyakorlattal szemben. amelyek így képzelik el a dolgozok kulturális igényeinek fokozott kielégítését. Az út itt sem visszafelé, hanem előre vezet. Nem ültetjük vissza a polgári „szórakoztató ipart“ jogaiba, hanem meg kell teremtenünk a tömegszórakozás kultúrált, nemes formáit és anyagait.

Mindent összevéve azt látjuk helyesnek, ha ma és a következő időkben a széles tömegek kulturális igényeinek kielégítése, kultúránk további demokratizálása lesz a fő gondunk. Különösen erősíteni akarjuk a falusi népművelési munkát, szé'e- sen és gazdagon, hogy a masunk eszközeivel is segítsünk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat sikeres megvalósítását. De ugyanakkor fokozott gond dal keli törődnünk munkásosztályunk kulturális igényeinek kielégítésével is. Meg kell erősíteni a szak- szervezetek. a tömegszervezeték ilyenirányú munkáját.

Ha munkánk előterébe — úgy hiszem. helyesen — a dolgozó tömegek között végzett sokoldalú kulturális nevelőm unkát állítjuk, az egyáltalában nem jelenti azt. mintha el akarnánk hanyagolni az. irodalommal. a művészettel való törődést. — Sőt átlói, hogy irodalmunk és művészetünk értékeit, az eddiginél még gazdagabban, még szélesebben akarjuk eljuttatni dolgozóinkhoz, éppen irodalmunk és művészetünk további nagyarányú fejlődését., népi gyökereinek megerősödését várjuk. Irodalmi és művészeti életünkben ma határozott megélénkülés 'a-, oasztaliható. Íróink és művészeink többsége érzi az új szakasz politikája nyomán még nőtt alkotói lehetőségeket és a megnőtt felelősséget 's. Egyes területeken élénk viták zajlanak. Mi ezeket a vitákat bátorítani. szélesíteni szeretnénk.

E bátrabban kibontakozó vitákba azonban néhol zavar is vegyül. — Vannak, akik félreértik az új szakasz. politikáját és megpróbálják feline,legiteni régi burzsoá nézeteiket. Szeretnénk megmondani nagyon határozottan: az új szakasz tem jelenti az eszmék „londoni vájárát“, ahol szabadon lehet árusita- ú az ellenséges eszmék dugáruját :s. Az új szakasz platformja kulinál is téren is a széles nemzeti egyig platformja, megfér ezen minden 'kötő ember, aki becsületesen akar dolgozni népéért és hazájáért De vsak az ilyen alkotók férnek meg •ajta

Irodalmunk és művészetünk az.elműt évek során sokat, fejlődött a '.zocialista realizmus útján, sok értékes mű született szinte minden műfajban, közülük nem egy nemzetközi vonatkozásban is öregbítet- » népünk jóhirét. Minden alapunk megvan rá. hogy a fejlődés a következő időkben még erőteljesebb 'egyen. Ennek egyik legfontosabb dőíeltételé, hogy

irodalmunk, művészetünk forduljon még bensőségesebb érdeklődéssel dolgozó népünk élete felé és szolgálja még hiveb- ben, még következetesehben pártunk nagy célkitűzéseit nemzetünk felvirágoztatására, begyen számára útmutató példa a szovjet, irodalom és művészet, amely

v.en az úton emetkedett mind ma- tasabbra.

Irodalmunk, művészetünk lagszen 'ebb feladata — népünk nevelése. >e népünk nevelésében csak az az riadalom és az a művészet állhat hivatása magaslatán, amelyet, nvély- séges demokratikus, a dolgozó tömegekkel való teljes összeforrottsáá jellemez. Viszont ez a mély demo- krat.iz.rnus, ez a néppel való teljes összetörrottság igazán nevelő értékűvé csak akkor magasodhat, ha a párt eszmei irányításával tájékozódik a valóság bonyolult szövevényében és így vet fényt népünk útjaira.

A másik dolog, amire még úgy hiszem, helyes ráirányítani íróink művészeink figyelmét: irodalmunk, művészetünk nemzeti jellegének fejieszlése és ápolása. Uj irodalmunk, művészetiünk legsikere- cohb és egvben legnagyobb hatású alkotásai azok, amelyek nyelvén, stílusán, színein, formáján és egész 'evegőjón érződik az, hogy magyar müvek, hogy nemzeti jellegzetességük van.

íróinktól azt várjuk, hogy ' ábrázolják a valóságot- bátran, szélesen, ellentmondásaival és éles konfliktusaival egyetemben. Csak helyesel(Folytatás a 3, oldalon)