Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 14. szám

DUNÁNTÚLI Vlliú PBOLET&R3A1 ECYESOllETEKl A MAI SZAMBÁN! Irányít«tK, segítsék pártszervezeteink x népnevelők munkáját (2. o.) — A külügyminiszterek berlini érte­kezlete előtt (3. *.) — Nemzetközi posta (8. o.) — Az osztrák kérdés (4. o.) — A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista mimkaver- ■eny szervezésének néhány kérdéséről (5. o.) — A vil­lányi vörös hazájában (S. o.) — Tegyünk meg mindent a dolgozó nő munkájának megkönnyítésére (6. o.) —• űrhajózás (7. ©.) — V __________________________________________________J *# •<■''«> Ví ■ AI MD P BARANYAM EGYEI PÄ RTBI 2 OTT IÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM AHA 50 FILLER VASARNAP, 1954 JANTTÄR 17 Becsüljük meg a dolgozók leveleit A kormányprogramm elhangzása éta egyre több levél énkezik a párt- szervekhez, a „Dunántúli Napló“* szerkesztőségébe, a járási, városi, megyei tanácshoz, valamint az ál­lamügyészséghez. Ezeket a leveleiket effyszerű dolgozók, üzemi munká­sak, bányászok, mezőgazdasági dol- Bozók. termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók írják. A le. veink számának emelkedése azt mu­latja hogy dolgozó népünk bizalma napról-napra erősödik népi demo­kratikus rendszerünk és államappa­rátusunk iránt. Miről íruaik leveleket dolgozóink? Az üzemi dolgozók életükről, mun­kájukról, a termelésben elért jó *aKy rossz eredményekről, a mun­kaversenyről. üzemük szociális és kulturális létesítményeiről. A ter­melőszövetkezetek dolgozói vagy az e£yéniJeg gazdálkodó parasztok a mezőgazdasági munkák eredményed­ről, a tavaszi munkákra való élőké, szülétekről, munkájuk során elért eredményeikről és hiányosságaikról számolnak be. leveleikben tanácsokat kérnek, hasiatokat tesznek, panaszuk or­voslását kérik, felhívják a pártszer- v'-k. a szerkesztőség, a tanácsok, az államügyészség figyelmét a megol­dásra váró fontos problémákra, Azokra a kérdésekre, amelyek silr- £ős intézkedésre várnak. A kormány Programm őt« azonban dolgozóink nemcsak figyelmeztetnek a hibákra, ’hanem élesen bírálnak is. Erőíelje- ?®nb lett a hangjuk és bátrabban bírálnak mint azelőtt, őszintébben, nyíltabban tárják fel a problémákat. Építő bírálatuknak, levelüknek jneg 1« yarn az eredménye. Hoffer ferene nagvárpádi tanácstag, a „Du hantéli Napló“ 19*53 december 13-1 szamában megjelent levelében meg- Irta, hogy Nagyárpád községben im­már két év óta húzódik a kanális rendezésének ügye. Bírálata, levele nyomán a megyei tanács elnöke azonnal intézkedett, hogy a Vízügyi Igazgatóság januárban kezdje meg a Kanális rendbehozását. Gvimesi Jó. íse* a „Dunántúli Napló*“ 1953 no­vember 20—i számában bírálta az erdőgazdaságot, mert a diófáért já­ró pénzt nem kapta meg. A lapban rnegjelent bírálata nyomában az erdő igazgatóság rövid idő alatt ki­fizette neki a régóta járó összeget. Xocsiis Lászlóné, a pécsi Csemege- >.?. .takarítónője a „Dunántúli Nap- "Pan bírálta a Csemegeboltot, mert fizetéséből 22 forintot levontak FXermektelen«égi adó címén — jól onet gyermeke van — és ezt az sszeget nem ha jlandók visszafizet, neki. Bíráló levele nyomán visz- fizették neki a jogtalanul levont ,,PH' ahol « pártszervek, ínnáosok. « wmügyészségek a dolgozóik beér- czett leveleiről pontos kimutatást ezetnek a levelekben felvetett kér- í^e*®t lelkiismeretesen kivizsgál- í»i °rvosol ják, a panaszos leve- mcg is válaszol ják, a dolgo- érz,A. hogy az ő ügyük a párt- ■ zervezet, a tanács, az álla miig vész- ugye is. Érzik, hogy az állami »«u-iV . közhivatalok gondosan ke. zelik leveleiket mindig vannak azonban álla­jA szervek, közhivatalok, ahol a ] ,l5?zók leveleit nem kezelik elég «iKiismeretesen. Példa erre a megyei «nácsnál előfordult néhány eset is. A panaszos leveleket kezelő elvtársnő íj^l^gségének ideje alatt senki sem lHl i a beérkezett és megvái -. '/olt 'eleket. Az iktatóikönyvből még sem tűnik ki pontosán az, hogy bfnács egyes oisztályai megváía- zoiitak, elintézték-e k panaszos Le­geket. vagy sem. . Meg ennél is súlyosabb hiba az, l,?Sy • megyei tanács egyes osztá- * dolgozók mult évben bektll- l1. Panaszos leveleit még a mai ***** mm vizsgál ták ki. Kőm La. josné siklósi lakos 1953. december 3-án a tagosítás ellen benyújtott panasza, Belle János molvényi lakos 1933. december 11-én a sertésbeadá­si kötelezettséggel kapcsolatos pa­nasza, Kései József görcsönyi lakos 1933. november 17-én adóügyijén be adott panasza még a mai napig sincs elintézve. A megyei tanácsnál főleg a kommunális, a mezőgazdasági, a begyűjtési és a pénzügyi osztály az, amely nem kezelj elég lelkiismere­tesen a dolgozók leveleit elfekteti azokat, elmulasztja a kivizsgálást és a válaszadást. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a városi tanácsnál is, ahol még ti­zenkét tavaly beküldött panaszos le velet nem intéztek el, nem vizsgál­tak ki. nem válaszoltak meg A vá. rosi tanács osztályai általában 8— 14 nap alatt intézik el a dolgozók panaszos leveleit, de a kommunális és az ellenőrzési osztályon még most is található (953 óta ki nem vizsgált és meg nem válaszolt levél, mint például Rause-k Kataliné, aki 1953. november 28-án írt lakásvásárlási kérelmet, vagy Horváth Margit, mo­sóüzemi dolgozó (953. december tő­iül benyújtott lakáskiutalási kérel­me. A pécsi járási tanácshoz 1953-ban 190 levél érkezett. Ezek közül 5 dolgozó levelét a mai napig sem in­tézték el, nem válaszolták meg. Fő- ég a mezőgazdasági, szociátoolibkaí és pénzügyi osztály az, amely több­szöri figyelmeztetésre sem kezeli elég lelkiismeretesen a dolgozók le. veleit. Súlyos hiba az is, hogy a me­gyei, városi, járási tanács egyes osztályain a kivizsgált levelekre adandó válaszok határidejét nem tartják be Bizonyítja ezt a járási tanácsnál Váradi Józsefné, pécs- bagotai lakos ügye, akinek 1953. de­cember 16-ám benyújtott levelére 1933. december 28-ig kellett volna választ adni, de ez a mai napig nem történt meg. Cseperik Imre, ma­gyarsarlós! lakos adóhátraléka ügyé ben a járási tanács pénzügyi osztá­lyának január 5-ig kellett volna vá. laszt adnia, de mindezideig elmu­lasztotta. A járási tanácsnál előfor­dul aiz is, hogy a dolgozók panasza­it kivizsgálják és elintézik, de any- nyi fáradtságot már nem vesznek maguknak, hogy az elintézésről a panaszttevőt értesítsék. Vájjon mit szólnának a járási, vá­rosi, megyei tanács egyes osztályá­nak vezetői, ha ők lennének a pa­naszos levélíróik, ha ügyüket a ha. tóságok nem intéznek el, Leveleikre nem válaszolnának hónapokig? A tanács mindenegyes dolgozójának bele kell élnie magát, a levélíró dol­gozók életébe, lelkivilágába, helyze­tébe. Amikor kezükbe veszik a dol­gozók leveleit, érezniük kell azt, hogy a levél mögött érző ember, dolgozó áll Dolgozó, aki mindem bi­zalmát az államapparátus vezető szerveibe -helyezte, aki nem azért írta meg levelét, hogy szaporítsa az akták számát, hanem azért, hogy vá Laazt kapjon problémáira. A dolgozók leveleiből sugárzó bi­zalmat az illetékes szerveknek vi­szonoznak kell, a feléjük nyújtott kezet meg kell fogniok, a panaszo­kat a lehető leggyorsabban orvosol, ni kelL A dolgozók minden levele az élethez, a néphez közelebb hozza a párt és az állami szerveket, segít­séget nyújt a még meglévő hiányos­ságok kijavításához, megvilágítja azokat a problémákat, amelyeket íróasztal mellől nem lehet észreven­ni, amelyeket a sokrétű munka köz­ben sokszor nem veszünk észre. Több felelősségérzetet, odaadóbb ügyintézést igényelnek a dolgozók levelei. írói pedig azt várják, hogy legalább olyan szeretettel kezeljék az illetékesek leveleiket, mint ami­yen bizalommal, szeretettel ők írják urakal VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGOT Visszatér f< l íra 6000000 34ÖOOOO A mezőgazdasági termelés felle ndítéséről hozott KV és miniszterta­nácsi határozat előírja: „A nehézipari, a bel- és külke reskedelmi miniszter 1954-ben 3,480.009, 1955-ben 4,900.000 és 1956-ban 6 millió mázsa műtrágya gyár­tását, illetve behozatalát biztosítsa, melyből körülbelül 45 százalék nit­rogénműtrágya legyen.“ A műtrágyáinak az utóbbi esztendőkben nagy becsülete támadt megyénkben, 1953- ban két és félszer any nyit szórtak ki a föl­dekre, mint két évvel azelőtt. Istálló trágyá­val közösen használ­va akkora termést ad, — amelyet külön-kü- lön egyikkel sem ér­hetnénk el. A mágocsi Rákosi tsz-ben pél­dául 230 kiló szemmel és 400 kg szalmával adott többet az a ta­vasza árpa, melyre mű trágyát is szórtak. — Szűcs Sándor szent- lőrinci egyéni gazda búzaföldjén két má­zsa szemmel es öt mázsa szalmával termetit több a pétisó és a szuper- foszfál hatására. Különösen nagy értéke a műtrágyának — főleg a nitrogén műtrágyáknak — tavasz- szal, hóolvadás után. Az őszi ke­nyérgabonáik megsínylették a szá­razságot, fej trágyával kell a segítsé­gére sietnünk. Már most, időben gondoskodj anmk a termelőszövaDm- zetek, egyén! gazdák a műtrágyák megrendelés érői, hogy időben meg­érkezzen. Kövessék a mozsgói egyé­nileg dolgozó parasztok és a pócsai termelőszövetkezet példáját, ahol már hetekkel ezelőtt megrendelték a szükséges mennyiséget. A téli oktatás hírei Két ember munkáját végzi a téli oktatásnál Fortilly Antal, a mohá­csi járás főagronómusa. Fortély elvtárs hivatalos teendői •mellett ä ‘lányctmki Csillag és, a nagynyárádi Dózsa termelőszövetke­zetekben mesterképző tanfolyamot is vezet. Megtanítja a tagokat az alapvető művelési eljárásokra, utat mutat a szakszerű gazdálkodáshoz. Az ötvenkét esztendős szakember­től akárhány fiatal tanulhatna lel­kesedést, kötelességtudást. * A" belvárdgyulai Győzelem ter­melőszövetkezet minden tagja egye­temet végzett agronómus?/ Kár, hogy ez nem igazság, és csak az a való, hogy hiába jár ki °écsről hetenként a tanfolyam elő­adója — mindig üresen találja a zultúrtermet. Esetről-eset re meg­ígérik: „A jövő héten mindenki el­jön“ — de csak néptelenek marad­nak a padsorok, Vagy már csakugyan senkitől sem tanulhatnak; mindent tudnak a belvárdgyulaiak? * t Filmvetítéssel színessé, érdekessé tett oktatáson — szívesen tanulnak az újpetrei Dózsa tagjai.,. Az esti tanfolyamokat Gere János, a gépállomás vezető agronómusa tartja és az előadásokon elmondot­takat filmen is láthatják a hallgatók. Az újpetrei termelőszövetkezeti tagokat a téli tanulás még nagyobb szaktudáshoz segíti hozzá. * A gyakorlatban is megvctlósilják a tanultakat a jóki Villám tagjai. Zókon Farkas Imre elvtárs, a pé­csi Állattenyésztő Állomás vezetője '■artja az esti oktatást, méghozzá ered ményesm: a termelőszöveJlcezcV beve­zette az egyedi takarmányozást és a háromszori fejőst. így válik pénzzé, jövedelmimé a tanító szó, a lelkiismeretes tanulás. December 23-án az újpetrei gép­állomás a következő levelet küldte a Szakszervezetek Országos Taná­csa Titkárságának: ..Gépállomásunk dolgozói azzal a kéréssel fordulnak az elvtársakhoz, hogy Sebestyén Istvánt, a SZOT dol­gozóiát gépállomásunkra I elyezzék át. ö nálunk dolgozott éveken ke­resztül, mint szerelő és kiválóan vé­gezte munkáját. Mivel gépállomá­sunk műszaki káderekben igen le­gyengült — nagy szükségünk len­ne Sebestyén elvtáxsra. Az új kor­mán vor ogr» mm lehetővé teszi vísz- szatérését és ezért kérjük a titkár­ságot. tegyenek eléget kérésünknek. Nálunk most folvik a nagy tél! gép- lavítás és munkájával hozzásegít­hetne bennnüket sikeres befejezésé­hez.“ Az új év első napjaiban egyszer­re két válasz is érkezett Sebestyén István elvtárs így nyilatkozik: . A párt és kormány mezőeazda- sít gfeji osztási határozatát olvasva, sokat tanakodtam: hol van rám na­gyobb szükség, a SZOT-nál. vagy a gépállomáson? Amikor értesül­tem az újpetreiek hívásáról, arra a megállapításra jutottam — leg­helyesebb visszatérni. Most kell igazán segíteni és erősíteni a mező- gazdaságot. Nekünk, műszakiaknak Is sok a teendőnk. Elhatároztam — visszatérek a gépállomásra, bár tu­dom. nagy munka vár ríra. de úgy dolgozok, hegy Ujpetre Ismét az el­sők között legyen.“ A másik leveleit a SZOT Titkár­sága küldte: „Kedves Elvtársak! A SZOT Titkársága foglalkozott kérelmükkel, melyben Sebestyén István elvtársat, a SZOT munkavé­delmi osztályának munkatársát visa- szakérik gépállomásukra A SZOT titkársága Sebestyén Ist­ván elvtárs kiadásához hozzájárult. Utasította a munkavédelmi osz­tályt, hogy Sebestyén István pótlá­sára sürgősen tegyen javaslatot. — Előreláthatólag február 1-1 hatály- lyal Eebestyén István elvtárs el­foglalhatja munkahelyét a gépállo­máson.** Biztosait vagyunk benne, hogy Sebestyén István elvtárs visszatér­ve Ujpetrére, — dereteas munkát végez. Köszöntjilk, miste egyet a mezőgazdaságba visszatérő három­ezer szakember közül. Az ipar dolgozói segítenek a falunak 'T' ehergépkocsiból át- alakított autóbusz halad a Kozármisleny fe­lé vezető havas ország­úton. Utasai a Hirdi Ken­derfonó és Kőzúzó Válla- lalat vezetői és műszaki szakemberei, akik meg­értették, hogy a mezőgaz­daság fejlesztése az egész ország ügye, az S ügyük ie. A pártszervezet javaslatá­ra elhatározták, hogy mű­szaki segítséget adnak a kozármislenyi gépállomás nak. A gépállomás kapujá­ban Homik elvtárs, igaz­gató fogadja a segítőket. Az ilyen vendégeknek örülnek Kozármislenyben, — mindjárt az irodába hívja őket. — Bizony jókor jött se­gítségük, mert a javítási munkával lemaradtunk — tér a tárgyra, öt trakto­ron főjavítást, nyolcon fo­lyójavítást és kettőn kar­bantartást kell végeznünk február 25-ig. Tíz üzem­anyagoskocsi, 20 eke, hat elevátor, vár javításra. — Nincs alkatrészünk. Mit segíthetnek ebből az elv­társak? — Azt hiszem sokmin­dent! — Lemezből elké­szíthetnék a vetőgép mag­levezető csövét, csinálhat­nak ekecsavarokat, üzem­anyagos kocsikat, vonó­horgot, az asztalosmű- helyben az elevátorok asztalos munkáit, simító- kat, cséplőgép-ékeket. Homik elv-társ után a Hirdi Kenderfonó Vál’a- !at vezetője, Topái József elvtárs veszi át a szót: Mi úgy terveztük a segít­ségadást, hogy a gépállo­más a javításra szoruló gépeket elszállítja az üze­münkbe. Nekünk jó szak­embereink vannak, mint Magyar elvtárs sztaháno- vista lakatos, aki a me­zőgazdasági gépekhez is ért és megjavítva karü*k vissza a gépeket vagy gép alkatrészeket. Kis János, az alapszer­vezet titkára türelmetle­nül várja, hogy Topái elv­társ befejezze mondani­valóját és máris kéréssel fordul Homik elvtárshoz: szeretnénk megnézni, hogy mit tudunk a kőzúzóval közösen megjavítani. _ C emmi akadálya — ^ hangzik a válasz és máris indul a kis cso­port, hogy végignézzen minden gépet. Topái elv- társ kezében papír, ceru­za, feljegyzi, mire van szükség, mit kell kijaví­tani. Míg a csoport a gé­pek között jár, a gépállo­más dolgozói közül Is csat lakoznak hozzájuk és együtt beszélik meg, hogy egy-egy csavarra vagy szegecsre miért van szük­ség. A szemle végeztével az iroda felé tart a csoport, hogy részletesen megbe­széljék ki mit vállal. Az irodában az inán üzem küldöttei körülfog­ják az asztalt. Homik elvtárs, a gépál­lomás igazgatója, Topái, Bocskai, Harc és Gill elv­társak írják, mit végez el a két ipari üzem. Gill Béla elvtárs, a kenderfonó géplakatos műhelyének vezetője vál­lalta, hogy az anyagbe­szerzésnél segít a gépál­lomásnak. A napokban megy Budapestre és erre is jó alkalma nyílik. A Kenderfonó Vállalat asztalosműhelyében öt gar nitura simítót készítenek, a lakatosműhelyben a tár­csákhoz 100 szegecset, 30 előhántó kengyelt, 20 mag vezető-csövet, ekevas-csa- varokat és 20 üzemanya­gos vödröt. — A Kőzúzó Vállalat­nak nincs esztergapadja, de van jó kovácsműhelye és itt a durvább munká­kat el tudják végezni. Meg csináljuk az üzemanyagos kocsikat, vonóhorgokat, és adunk tíz négyméteres drótkötelet — mondja Bocskai elvtárs. — Ui van még, nem fe­lejtettünk 'ki valamit? —• kérdi Topái elvtárs és át­nézi mégegyszer a listát. — Mindent feljegyeztünk — mondja. — Azt kérjük a gépállomástól, ha Hird- hez közel, Romonyán, Va­sason dolgozó traktoro­suknak elromlik a gépük, tefelonon a vállalatot hív­ják fel, vagy a hibás al­katrészt hozzák be az üzembe. Ne várjon a trak toros, míg a szerelő oda­jut. lit ár készülődik a cso- port, amikor újabb kéréssel fordulnak Homik elvtárshoz. — Elvtárs, mi sürgősen szeretnénk megkezdeni a munkát, küldjék az anyagot és a javításra szoruló gépeket, mert nem szeretnénk, ha a gépállomás nem teljesí­tené időben a tervét. Az elvtársak segítsé­gével február 20-ra, a határidő előtt öt nappal befejezzük a javítást, — ígéri Homik elvtárs. Meleg kézszorítással bú­csúznak a látogatók — kezükben egy-egy minta­darabbal A patronáló csoport megelégedetten kapaszkodik fel az autó­buszra: kezdeményezésük­kel egy lépést tettek előre a mezőgazdaság fellendí­tése felé. IleremgH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents