Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 14. szám
DUNÁNTÚLI Vlliú PBOLET&R3A1 ECYESOllETEKl A MAI SZAMBÁN! Irányít«tK, segítsék pártszervezeteink x népnevelők munkáját (2. o.) — A külügyminiszterek berlini értekezlete előtt (3. *.) — Nemzetközi posta (8. o.) — Az osztrák kérdés (4. o.) — A minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista mimkaver- ■eny szervezésének néhány kérdéséről (5. o.) — A villányi vörös hazájában (S. o.) — Tegyünk meg mindent a dolgozó nő munkájának megkönnyítésére (6. o.) —• űrhajózás (7. ©.) — V __________________________________________________J *# •<■''«> Ví ■ AI MD P BARANYAM EGYEI PÄ RTBI 2 OTT IÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM AHA 50 FILLER VASARNAP, 1954 JANTTÄR 17 Becsüljük meg a dolgozók leveleit A kormányprogramm elhangzása éta egyre több levél énkezik a párt- szervekhez, a „Dunántúli Napló“* szerkesztőségébe, a járási, városi, megyei tanácshoz, valamint az államügyészséghez. Ezeket a leveleiket effyszerű dolgozók, üzemi munkásak, bányászok, mezőgazdasági dol- Bozók. termelőszövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók írják. A le. veink számának emelkedése azt mulatja hogy dolgozó népünk bizalma napról-napra erősödik népi demokratikus rendszerünk és államapparátusunk iránt. Miről íruaik leveleket dolgozóink? Az üzemi dolgozók életükről, munkájukról, a termelésben elért jó *aKy rossz eredményekről, a munkaversenyről. üzemük szociális és kulturális létesítményeiről. A termelőszövetkezetek dolgozói vagy az e£yéniJeg gazdálkodó parasztok a mezőgazdasági munkák eredményedről, a tavaszi munkákra való élőké, szülétekről, munkájuk során elért eredményeikről és hiányosságaikról számolnak be. leveleikben tanácsokat kérnek, hasiatokat tesznek, panaszuk orvoslását kérik, felhívják a pártszer- v'-k. a szerkesztőség, a tanácsok, az államügyészség figyelmét a megoldásra váró fontos problémákra, Azokra a kérdésekre, amelyek silr- £ős intézkedésre várnak. A kormány Programm őt« azonban dolgozóink nemcsak figyelmeztetnek a hibákra, ’hanem élesen bírálnak is. Erőíelje- ?®nb lett a hangjuk és bátrabban bírálnak mint azelőtt, őszintébben, nyíltabban tárják fel a problémákat. Építő bírálatuknak, levelüknek jneg 1« yarn az eredménye. Hoffer ferene nagvárpádi tanácstag, a „Du hantéli Napló“ 19*53 december 13-1 szamában megjelent levelében meg- Irta, hogy Nagyárpád községben immár két év óta húzódik a kanális rendezésének ügye. Bírálata, levele nyomán a megyei tanács elnöke azonnal intézkedett, hogy a Vízügyi Igazgatóság januárban kezdje meg a Kanális rendbehozását. Gvimesi Jó. íse* a „Dunántúli Napló*“ 1953 november 20—i számában bírálta az erdőgazdaságot, mert a diófáért járó pénzt nem kapta meg. A lapban rnegjelent bírálata nyomában az erdő igazgatóság rövid idő alatt kifizette neki a régóta járó összeget. Xocsiis Lászlóné, a pécsi Csemege- >.?. .takarítónője a „Dunántúli Nap- "Pan bírálta a Csemegeboltot, mert fizetéséből 22 forintot levontak FXermektelen«égi adó címén — jól onet gyermeke van — és ezt az sszeget nem ha jlandók visszafizet, neki. Bíráló levele nyomán visz- fizették neki a jogtalanul levont ,,PH' ahol « pártszervek, ínnáosok. « wmügyészségek a dolgozóik beér- czett leveleiről pontos kimutatást ezetnek a levelekben felvetett kér- í^e*®t lelkiismeretesen kivizsgál- í»i °rvosol ják, a panaszos leve- mcg is válaszol ják, a dolgo- érz,A. hogy az ő ügyük a párt- ■ zervezet, a tanács, az álla miig vész- ugye is. Érzik, hogy az állami »«u-iV . közhivatalok gondosan ke. zelik leveleiket mindig vannak azonban állajA szervek, közhivatalok, ahol a ] ,l5?zók leveleit nem kezelik elég «iKiismeretesen. Példa erre a megyei «nácsnál előfordult néhány eset is. A panaszos leveleket kezelő elvtársnő íj^l^gségének ideje alatt senki sem lHl i a beérkezett és megvái -. '/olt 'eleket. Az iktatóikönyvből még sem tűnik ki pontosán az, hogy bfnács egyes oisztályai megváía- zoiitak, elintézték-e k panaszos Legeket. vagy sem. . Meg ennél is súlyosabb hiba az, l,?Sy • megyei tanács egyes osztá- * dolgozók mult évben bektll- l1. Panaszos leveleit még a mai ***** mm vizsgál ták ki. Kőm La. josné siklósi lakos 1953. december 3-án a tagosítás ellen benyújtott panasza, Belle János molvényi lakos 1933. december 11-én a sertésbeadási kötelezettséggel kapcsolatos panasza, Kései József görcsönyi lakos 1933. november 17-én adóügyijén be adott panasza még a mai napig sincs elintézve. A megyei tanácsnál főleg a kommunális, a mezőgazdasági, a begyűjtési és a pénzügyi osztály az, amely nem kezelj elég lelkiismeretesen a dolgozók leveleit elfekteti azokat, elmulasztja a kivizsgálást és a válaszadást. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a városi tanácsnál is, ahol még tizenkét tavaly beküldött panaszos le velet nem intéztek el, nem vizsgáltak ki. nem válaszoltak meg A vá. rosi tanács osztályai általában 8— 14 nap alatt intézik el a dolgozók panaszos leveleit, de a kommunális és az ellenőrzési osztályon még most is található (953 óta ki nem vizsgált és meg nem válaszolt levél, mint például Rause-k Kataliné, aki 1953. november 28-án írt lakásvásárlási kérelmet, vagy Horváth Margit, mosóüzemi dolgozó (953. december tőiül benyújtott lakáskiutalási kérelme. A pécsi járási tanácshoz 1953-ban 190 levél érkezett. Ezek közül 5 dolgozó levelét a mai napig sem intézték el, nem válaszolták meg. Fő- ég a mezőgazdasági, szociátoolibkaí és pénzügyi osztály az, amely többszöri figyelmeztetésre sem kezeli elég lelkiismeretesen a dolgozók le. veleit. Súlyos hiba az is, hogy a megyei, városi, járási tanács egyes osztályain a kivizsgált levelekre adandó válaszok határidejét nem tartják be Bizonyítja ezt a járási tanácsnál Váradi Józsefné, pécs- bagotai lakos ügye, akinek 1953. december 16-ám benyújtott levelére 1933. december 28-ig kellett volna választ adni, de ez a mai napig nem történt meg. Cseperik Imre, magyarsarlós! lakos adóhátraléka ügyé ben a járási tanács pénzügyi osztályának január 5-ig kellett volna vá. laszt adnia, de mindezideig elmulasztotta. A járási tanácsnál előfordul aiz is, hogy a dolgozók panaszait kivizsgálják és elintézik, de any- nyi fáradtságot már nem vesznek maguknak, hogy az elintézésről a panaszttevőt értesítsék. Vájjon mit szólnának a járási, városi, megyei tanács egyes osztályának vezetői, ha ők lennének a panaszos levélíróik, ha ügyüket a ha. tóságok nem intéznek el, Leveleikre nem válaszolnának hónapokig? A tanács mindenegyes dolgozójának bele kell élnie magát, a levélíró dolgozók életébe, lelkivilágába, helyzetébe. Amikor kezükbe veszik a dolgozók leveleit, érezniük kell azt, hogy a levél mögött érző ember, dolgozó áll Dolgozó, aki mindem bizalmát az államapparátus vezető szerveibe -helyezte, aki nem azért írta meg levelét, hogy szaporítsa az akták számát, hanem azért, hogy vá Laazt kapjon problémáira. A dolgozók leveleiből sugárzó bizalmat az illetékes szerveknek viszonoznak kell, a feléjük nyújtott kezet meg kell fogniok, a panaszokat a lehető leggyorsabban orvosol, ni kelL A dolgozók minden levele az élethez, a néphez közelebb hozza a párt és az állami szerveket, segítséget nyújt a még meglévő hiányosságok kijavításához, megvilágítja azokat a problémákat, amelyeket íróasztal mellől nem lehet észrevenni, amelyeket a sokrétű munka közben sokszor nem veszünk észre. Több felelősségérzetet, odaadóbb ügyintézést igényelnek a dolgozók levelei. írói pedig azt várják, hogy legalább olyan szeretettel kezeljék az illetékesek leveleiket, mint amiyen bizalommal, szeretettel ők írják urakal VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁGOT Visszatér f< l íra 6000000 34ÖOOOO A mezőgazdasági termelés felle ndítéséről hozott KV és minisztertanácsi határozat előírja: „A nehézipari, a bel- és külke reskedelmi miniszter 1954-ben 3,480.009, 1955-ben 4,900.000 és 1956-ban 6 millió mázsa műtrágya gyártását, illetve behozatalát biztosítsa, melyből körülbelül 45 százalék nitrogénműtrágya legyen.“ A műtrágyáinak az utóbbi esztendőkben nagy becsülete támadt megyénkben, 1953- ban két és félszer any nyit szórtak ki a földekre, mint két évvel azelőtt. Istálló trágyával közösen használva akkora termést ad, — amelyet külön-kü- lön egyikkel sem érhetnénk el. A mágocsi Rákosi tsz-ben például 230 kiló szemmel és 400 kg szalmával adott többet az a tavasza árpa, melyre mű trágyát is szórtak. — Szűcs Sándor szent- lőrinci egyéni gazda búzaföldjén két mázsa szemmel es öt mázsa szalmával termetit több a pétisó és a szuper- foszfál hatására. Különösen nagy értéke a műtrágyának — főleg a nitrogén műtrágyáknak — tavasz- szal, hóolvadás után. Az őszi kenyérgabonáik megsínylették a szárazságot, fej trágyával kell a segítségére sietnünk. Már most, időben gondoskodj anmk a termelőszövaDm- zetek, egyén! gazdák a műtrágyák megrendelés érői, hogy időben megérkezzen. Kövessék a mozsgói egyénileg dolgozó parasztok és a pócsai termelőszövetkezet példáját, ahol már hetekkel ezelőtt megrendelték a szükséges mennyiséget. A téli oktatás hírei Két ember munkáját végzi a téli oktatásnál Fortilly Antal, a mohácsi járás főagronómusa. Fortély elvtárs hivatalos teendői •mellett ä ‘lányctmki Csillag és, a nagynyárádi Dózsa termelőszövetkezetekben mesterképző tanfolyamot is vezet. Megtanítja a tagokat az alapvető művelési eljárásokra, utat mutat a szakszerű gazdálkodáshoz. Az ötvenkét esztendős szakembertől akárhány fiatal tanulhatna lelkesedést, kötelességtudást. * A" belvárdgyulai Győzelem termelőszövetkezet minden tagja egyetemet végzett agronómus?/ Kár, hogy ez nem igazság, és csak az a való, hogy hiába jár ki °écsről hetenként a tanfolyam előadója — mindig üresen találja a zultúrtermet. Esetről-eset re megígérik: „A jövő héten mindenki eljön“ — de csak néptelenek maradnak a padsorok, Vagy már csakugyan senkitől sem tanulhatnak; mindent tudnak a belvárdgyulaiak? * t Filmvetítéssel színessé, érdekessé tett oktatáson — szívesen tanulnak az újpetrei Dózsa tagjai.,. Az esti tanfolyamokat Gere János, a gépállomás vezető agronómusa tartja és az előadásokon elmondottakat filmen is láthatják a hallgatók. Az újpetrei termelőszövetkezeti tagokat a téli tanulás még nagyobb szaktudáshoz segíti hozzá. * A gyakorlatban is megvctlósilják a tanultakat a jóki Villám tagjai. Zókon Farkas Imre elvtárs, a pécsi Állattenyésztő Állomás vezetője '■artja az esti oktatást, méghozzá ered ményesm: a termelőszöveJlcezcV bevezette az egyedi takarmányozást és a háromszori fejőst. így válik pénzzé, jövedelmimé a tanító szó, a lelkiismeretes tanulás. December 23-án az újpetrei gépállomás a következő levelet küldte a Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkárságának: ..Gépállomásunk dolgozói azzal a kéréssel fordulnak az elvtársakhoz, hogy Sebestyén Istvánt, a SZOT dolgozóiát gépállomásunkra I elyezzék át. ö nálunk dolgozott éveken keresztül, mint szerelő és kiválóan végezte munkáját. Mivel gépállomásunk műszaki káderekben igen legyengült — nagy szükségünk lenne Sebestyén elvtáxsra. Az új kormán vor ogr» mm lehetővé teszi vísz- szatérését és ezért kérjük a titkárságot. tegyenek eléget kérésünknek. Nálunk most folvik a nagy tél! gép- lavítás és munkájával hozzásegíthetne bennnüket sikeres befejezéséhez.“ Az új év első napjaiban egyszerre két válasz is érkezett Sebestyén István elvtárs így nyilatkozik: . A párt és kormány mezőeazda- sít gfeji osztási határozatát olvasva, sokat tanakodtam: hol van rám nagyobb szükség, a SZOT-nál. vagy a gépállomáson? Amikor értesültem az újpetreiek hívásáról, arra a megállapításra jutottam — leghelyesebb visszatérni. Most kell igazán segíteni és erősíteni a mező- gazdaságot. Nekünk, műszakiaknak Is sok a teendőnk. Elhatároztam — visszatérek a gépállomásra, bár tudom. nagy munka vár ríra. de úgy dolgozok, hegy Ujpetre Ismét az elsők között legyen.“ A másik leveleit a SZOT Titkársága küldte: „Kedves Elvtársak! A SZOT Titkársága foglalkozott kérelmükkel, melyben Sebestyén István elvtársat, a SZOT munkavédelmi osztályának munkatársát visa- szakérik gépállomásukra A SZOT titkársága Sebestyén István elvtárs kiadásához hozzájárult. Utasította a munkavédelmi osztályt, hogy Sebestyén István pótlására sürgősen tegyen javaslatot. — Előreláthatólag február 1-1 hatály- lyal Eebestyén István elvtárs elfoglalhatja munkahelyét a gépállomáson.** Biztosait vagyunk benne, hogy Sebestyén István elvtárs visszatérve Ujpetrére, — dereteas munkát végez. Köszöntjilk, miste egyet a mezőgazdaságba visszatérő háromezer szakember közül. Az ipar dolgozói segítenek a falunak 'T' ehergépkocsiból át- alakított autóbusz halad a Kozármisleny felé vezető havas országúton. Utasai a Hirdi Kenderfonó és Kőzúzó Válla- lalat vezetői és műszaki szakemberei, akik megértették, hogy a mezőgazdaság fejlesztése az egész ország ügye, az S ügyük ie. A pártszervezet javaslatára elhatározták, hogy műszaki segítséget adnak a kozármislenyi gépállomás nak. A gépállomás kapujában Homik elvtárs, igazgató fogadja a segítőket. Az ilyen vendégeknek örülnek Kozármislenyben, — mindjárt az irodába hívja őket. — Bizony jókor jött segítségük, mert a javítási munkával lemaradtunk — tér a tárgyra, öt traktoron főjavítást, nyolcon folyójavítást és kettőn karbantartást kell végeznünk február 25-ig. Tíz üzemanyagoskocsi, 20 eke, hat elevátor, vár javításra. — Nincs alkatrészünk. Mit segíthetnek ebből az elvtársak? — Azt hiszem sokmindent! — Lemezből elkészíthetnék a vetőgép maglevezető csövét, csinálhatnak ekecsavarokat, üzemanyagos kocsikat, vonóhorgot, az asztalosmű- helyben az elevátorok asztalos munkáit, simító- kat, cséplőgép-ékeket. Homik elv-társ után a Hirdi Kenderfonó Vál’a- !at vezetője, Topái József elvtárs veszi át a szót: Mi úgy terveztük a segítségadást, hogy a gépállomás a javításra szoruló gépeket elszállítja az üzemünkbe. Nekünk jó szakembereink vannak, mint Magyar elvtárs sztaháno- vista lakatos, aki a mezőgazdasági gépekhez is ért és megjavítva karü*k vissza a gépeket vagy gép alkatrészeket. Kis János, az alapszervezet titkára türelmetlenül várja, hogy Topái elvtárs befejezze mondanivalóját és máris kéréssel fordul Homik elvtárshoz: szeretnénk megnézni, hogy mit tudunk a kőzúzóval közösen megjavítani. _ C emmi akadálya — ^ hangzik a válasz és máris indul a kis csoport, hogy végignézzen minden gépet. Topái elv- társ kezében papír, ceruza, feljegyzi, mire van szükség, mit kell kijavítani. Míg a csoport a gépek között jár, a gépállomás dolgozói közül Is csat lakoznak hozzájuk és együtt beszélik meg, hogy egy-egy csavarra vagy szegecsre miért van szükség. A szemle végeztével az iroda felé tart a csoport, hogy részletesen megbeszéljék ki mit vállal. Az irodában az inán üzem küldöttei körülfogják az asztalt. Homik elvtárs, a gépállomás igazgatója, Topái, Bocskai, Harc és Gill elvtársak írják, mit végez el a két ipari üzem. Gill Béla elvtárs, a kenderfonó géplakatos műhelyének vezetője vállalta, hogy az anyagbeszerzésnél segít a gépállomásnak. A napokban megy Budapestre és erre is jó alkalma nyílik. A Kenderfonó Vállalat asztalosműhelyében öt gar nitura simítót készítenek, a lakatosműhelyben a tárcsákhoz 100 szegecset, 30 előhántó kengyelt, 20 mag vezető-csövet, ekevas-csa- varokat és 20 üzemanyagos vödröt. — A Kőzúzó Vállalatnak nincs esztergapadja, de van jó kovácsműhelye és itt a durvább munkákat el tudják végezni. Meg csináljuk az üzemanyagos kocsikat, vonóhorgokat, és adunk tíz négyméteres drótkötelet — mondja Bocskai elvtárs. — Ui van még, nem felejtettünk 'ki valamit? —• kérdi Topái elvtárs és átnézi mégegyszer a listát. — Mindent feljegyeztünk — mondja. — Azt kérjük a gépállomástól, ha Hird- hez közel, Romonyán, Vasason dolgozó traktorosuknak elromlik a gépük, tefelonon a vállalatot hívják fel, vagy a hibás alkatrészt hozzák be az üzembe. Ne várjon a trak toros, míg a szerelő odajut. lit ár készülődik a cso- port, amikor újabb kéréssel fordulnak Homik elvtárshoz. — Elvtárs, mi sürgősen szeretnénk megkezdeni a munkát, küldjék az anyagot és a javításra szoruló gépeket, mert nem szeretnénk, ha a gépállomás nem teljesítené időben a tervét. Az elvtársak segítségével február 20-ra, a határidő előtt öt nappal befejezzük a javítást, — ígéri Homik elvtárs. Meleg kézszorítással búcsúznak a látogatók — kezükben egy-egy mintadarabbal A patronáló csoport megelégedetten kapaszkodik fel az autóbuszra: kezdeményezésükkel egy lépést tettek előre a mezőgazdaság fellendítése felé. IleremgH