Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-07 / 5. szám

4 NÄ PCS 1954 JANTJAK 1 Elmúltak az ünnepek... Kinél lezajlott, kinél pedig csendes pihenés­sel telt el a gyorsan egymást követő két kettős ünnep. Az ünnepi jó han­gulathoz sok jó élelmi­szer, fűszer, stb., stb. szükséges. Ezeket mind (kivéve a zöldség, tej­fej termék. friss hús és felvágottakat) a Fű­szert hozza forgalom­ba. A Fűszértnek, illet­ve dolgozóinak kell gondoskodni, hogy az áruk meglegyenek és időben meglegyenek. — De neki kell az árut a megye össze« boltjai­ba ki is szállítania, ami sokszor még az e'őhbiné! is nagyobb gond. Egy . megyének az élelmiszer ellátása min dig felelősségteljes, ne­héz, de egyben szép munka is. Ünnepek előtt még csak nőnek a feladatok, azonban nem úgy a rendelke­zésre álló eszközök. Decemberben különö­sen nehéz a Fűszér; feladata. Általában tíz naponként szállítja ámít a boltokba, tehát egy hónapban három-» szór jelenik mgg egy- egy boltban, amelyhez havonta átlagban 25 munkanap áll rendel­kezésére. Decemberben viszont éppen az ünne­pek és az évvégi lel­tározások miatt az ala­posan megnövekedett árumennyiséget 18 munkanap alatt kellett összeállítania és ki­szállítania. Ilyenkor mutatják meg a nagykereskede­lem dolgozói, hogy szeretik a népet és szakmájukat. Nem si­ránkoznak, hogy lehe­tetlent kívánnak tőlük, hanem öntevékenyen intézkednek szükség esetén. A Fűszert dol­gozói vállalták, hogy december hónap 23-ig bőven ellátják áruval az összes boltokat. Vál­lalásukat december 21- én teljesítették. Ehhez csak az kellett, hogy az összes dolgozók egy emberként álljanak a cél elérése érdekében munkához. Ha vala­melyik fióknak nem tudott a vállalat gép­kocsit biztosítani. a dolgozók nem álltak meg, hanem azonnal felhajszoltak egy má­sik vállalattól kölcsön gépkocsit és folytatták a kiszállítást. Ugyanakkor nem csak fizikai értelemben kel­lett sok munkát vé­gezniük. amit mutat­nak a gépkocsik telje­sítményei — 6 kocsi 14 ezer km-t futott és 203 szór fordult meg te­herrel nem egészen egy hónap alatt, hanem még népnevelő mun­kára is futotta idejük­ből és erejükből Gya­kori eset, hogy az egyes árudák vezetői Eélnek az áruitól. Sok­nak találják és nem akarják átvenni a ne­kik szánt árumennyi­séget. Ilyenkor a kocsi­kísérőknek kell meg- mafeyaráznlok, hogy nem szabad valamire is „nincset“ mondani csak azért, mert kicsi a raktára és nem tud kellő mennyiségű por­tékát tárolni. Inkább szoroskodjék a boltjá­ban, de mindenkit szol gáljan ki. Sőt még se­gítettek a raktárt rend betenni és szakszerű­en elhelyezni az árut, csakhogy elegendő mennyiségben legyen mindenütt. Az ilyen rendkívüli feladatok, erőpróbák sikeres elvégzése mu­tatja, hogy a kereske­delmi dolgozók fejlő­dése sem marad el az ipari dolgozók mosott. Itt is kezd kifejlődni a szocialista embertípus, aki nem ismeri a lehe­tetlent. Újításokkal, észszerűsítésekkel meg­gyorsítja, termeléke­nyebbé teszi munká­ját, hogy a feladatok­nak mindenképpen meg tudjon felelni. —szó— A Pécsi Rádió mai míímon» A Pécsi Rádió a 2238 méteres hullámhosszon sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Ma*ryarnyelvfi adás. Baranyai úttörők híradója. Közérdekű hírek. Érdekes kísérlet a vaaasi Petőfi- aknán. Mikrofonnál Kusz János három­szoros sztahánovistn vájár otthoná­ban. A pécsi Hullám étterem tánczene­kara j; szik. , '»'1.09 Műsorzárás. KANDALLÓNAK alkalmas cserép kályhát vennék. Ajánlatokat a ki­adóba kérek. C5TNOS.W Sátorozott szoba férfi részé­re kia-dé. József-utea 2. 920 V kftáSLATT-l’TON kUlönbejírntá bútoro. r-O «roh» fflrdószobithoíználattii] azonsaim V;«íM. érdokláilnit Káttárta-«. 92. 519 VITAEST AT ÍRÓSZÖVETSÉGBEN A Magyar írók 'Szövetsége Pécsi Csoportjában pénteken este 7 órai kezdettel a Dunántúl folyóirat ha­todik számát vitatják meg SzöUősi Kálmán vitaindításával. Dr. Fábián István beszámol az aka démia irodalomtörténeti ülésszaká­ról. Minden érdeklődőt szívesen lát­nak az írócsoport helyiségében meg­rendezésre kerülő vitaesten. HOL MŰVELŐDJÜNK. HOL SZÓRAKOZZUNK? SZÍNHÁZ: Bánk bán Szelvénybérlet ,,A". Este 7 érakor. MOZI Rosanth: leszámolás. (5 és 8 érakor). Petőfi: Szuvorov (Napoleon ellen), (fél 5, fél 7, fél 9 órakort., Park; Kivételes törvény (masyarnl beszélő német film), (fél 5, fél 7, fél 9 órakor). Jószerencsét. (Pécsszabolcs) ■ Sevillai bor­bély (fél h, fél 8 érakor). BIHEfi CSÜTÖRTÖK, JANüAR 7 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK 1. sz. gyógyszertár, Széchenyi tér 2. Tel: 17-85. 8. sz. gyógyszertár, Kos­suth Lajos u. 81. Tel: 23-94. 12. sz gyógyszertár, Doktor Sándor utca 47. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Attila. — 1DÖ JÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás csütörtök estig: erősen felhős idő, több helyen, főként az ország déli és nyugati részein havazással. Mérsékelt délkeleti-keleti szél. A hideg keleten is kissé mér­séklődik. Várható hőmérsékleti érté­kek az ország területére csütörtök reggel nyugaton mínusz 3—mínusz hat, keleten mínusz hét—mínusz tíz, délben nulla—mínusz három fok kö­zött — A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet a Dunán­túlon mínusz egy—mínusz négy, más- ho‘ mínusz Ö: fok alatt — Tanácstagok fogadóórái: Folyó hó 8-án n Budai I. alapszervezet helyiségében dél­után 5—6-ig Kult Emil, Budai II. alnpszer- rezet helyiségéiben délután 6—7-ig Turner Béláné, Szigeti Kerület Nagy Jenő-utca 36. sz. helyiségében délután 6—7-ig Bálint Mi- hályné és Szűcs Károly tanácstagok fogadó­órát tartanak. — A városi tanács begyűjtési csoportja közli uz 1953—54. évben élőállat és állati termék beadásban hátralékos termelőkkel a hátralék rendezésének szubálynit: 1. Sertés- beadási hátralékot hízottsertéssel kell telje­síteni. A beadott sertés szabadsúlyával bár­mely állat és állati termék hátralék telje­síthető. 2. Vágómarha beadási hátralékot vágómarhával vagy hízott sertéssel kell telje­síteni. Vágómarhával a tei, tojás és baromfi hátralék is teljesíthető, de csak akkor, ha a teljesítés 1934. I. felében történik és az egyénileg termelő önállóan ad be vágómar. hát. 3. Helyettesítésből származó zsírlnadá- si hátralékot zsírral vagy hízottsertéssel kell teljesíteni. Sertészsírral lehet teljesíteni a 30 kg-on aluli sertéshátralékot. A tej, to­jás, baromfibeadási hátralékot elsősorban az eredeti cikkel kell teljesíteni. Ha erre lehetőség nincs, egymás között való helyet­tesítéssel vagy vágómarhával (a fenn több említett módon) Tuhtcjjel és iuhgomolvával kell teljesíteni. Állatból és állati termékből fennálló hátralékot az f954, éri kötelezett­séggel egviitt kell teljesíteni. A termelő sertés, marhabendását akár önállóan, akár a 27. sz. tvr. szabályai azerint társulra i« teljesítheti A* 1954. január t-ig megszfint gazdaságok, valamint termelőszövetkezetbe belépő termelők bármely cikkből fennálló hátralékát töröljük. KET.ETIPERZSA futószőnyeg jutányosán eladó. Zrinyi-u. !2., bel KÁLYIIÁSMüHELYEMET megnyitott« m Komlón. Pécsi-űt 66. alatt. Mindennemű szakmámba vágó munka szakszerű elvégzé­sét vállalom. Halbrucker Józaef kályhás- mester. DTTNANTÜL1 N A PLÖ a Magyar Dolgozók Pártja Bnranvnmegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó EGRI l.VPLA Szerkesztőség é* kiadóhivatal? Péw. Megve-u 16 Tel: 15-32. 13-33. 15-34 Fnőfizeté«i dí| havi ti — fonni Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkács* Mihálv utca 10 u. Telefon 20-27 A nyomdáén felel MH1K8 RF7SO Sportköri estéket szervez az MTSB A« MTSB a megyei tanács népművelési osztályával együtt falusi sportolóink íoglal- ku/tatá-sára, nevelésére „sportköri estéket4’ szervez a tél folyamán. Sportszerveink igen nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a sportköri estéknek. Az elmúlt évbén me­gyénk több községében igen sokszor sport­szerűtlenül viselkedtek nemcsak a szur­kolók, hanem maguk a sportolók itt. Nem egy mérkőzés botrányba fulladt. Ezeknek a jelenségeknek szocialista sportunkban nem volna szabad előfordulnia. Sportszerveink a sportszerűtlen jelenségek felszámolásáért harcot indítottak. Míg az őszi bajnoki for­duló idején az MTSB több nevelési ankétot rendezett, ezeken a megbeszéléseken először csak az edzők, majd később a sportköri ve­zetők is résztvettek. Az előadások utón né­mi javulás már mutatkozott, a sportsze­rűtlenségek kezdtek eltünedezni. Most a téli idényt felhasználva, az MTSB elhatározta, hogy a megye minden jelentő­sebb községében megszervezi az úgyneve­zett sportköri estéket. Az ütemterv szerint 33 helyen lesznek iiyen esték, az elsőt 5-én tartották meg Bolyban. A sportköri estek műsora három részből áll. Az első részben a helyi ku'túrcsoport ad rövid műsort Ezután, amemiyiben erre lehetőség nyílik, sportbemutatót tartanak a helyi sportolók részvéte'ével Ezután követ­kezik az MTSB kiküldött előadójának elő­adása. mely a sportolók és a közönség ne­velésével foglalkozik. Az előadi^t vita kö­veti. majd sportfilmeket vetítelek. A fil­mek között szerepel a londoni 6-3-as mér­kőzés is. Több községben már nfiinden elő­készületet megtettek az esték zavartalan megtartása érdekében. Az OISB szabályozta a játékvezetők és versenybírók díjazásai \r. OTSB jannár 1-el szabályozta a já­tékvezetők és a versenybírók díjazását. A játékvezetők és versenybírók hivatalos ki­küldetésük alkalmával az alább megálla­pított díjazásban részesülhetnek. A labdarúgó játékvezetők NB I-es mér­kőzés ‘levezetése alkalmával 49 forint já­tékvezetési díjat vehetnek fel. A határbíró díjazása 30 fornit( Egyéb mérkőzéseken a játékvezető 20 forint, á határbíró 20 forint díjazásban részesül. A vízilabda játékvezetők az országos baj­nokságon és a Népköztársasági Kupa-mérkő­zésem 25 forintot, a gólbíró, időmérő és el­lenőrök 15 forintot vehetnek fel. T. osztályú városi és megyei bajnoki mérkőzéseken a játékvezető díjazása, 20 fo­rint. A gól bíró, időmérő és ellenőr díjazása pedig 8 forint. Egyéb mérkőzéseken a já­tékvezető 15 forintot, a gólbíró, időmérő cs ellenőr 5 forintot vehet fel. Egvéb sportjátékok (gyeplabda, jégkorong, kézilabda, kosár'nbda, röplabda), játékve­zetői a következő díjazásban részesülnek: Országos minősítésű játékvezető: 25 fo­rint. Vonalbíró, másodbíró. gólbíró, idő­mérő, jegyző 10 forint. Elsőosztályú minő­sítésű játékvezető: 20 forint. Vonalbíró, másodbíró. gólbíró. időmérő, jegyző 8 fo­rint. Alacsonyabb minősítésű játékvezető: 15 forint Vonalbíró, másodbíró, gólbíró, időmérő, jegyző 5 forint. A nagypályás kézilabda ors/áíros bajnok­ság középdöntő és döntőmérkőzésein, to­vábbá a Magyar Népköztársaság Kupa­döntőjében a játékvezető díjazása 40 forint. Az asztalitenisz, atlétika, birkózás, csel­gáncs, evezés, háromtusa, kajak, kerékpár, korcsolya, lovaglás, lövészet, motorcsónak, motorkerékpár, műugrás, ökölvívás, öttusa sakk. sí, súlyemelés, tenisz, teke, termé­szetjárás, torna, úszás, vívás, vitorlázó*, sportágakban a játékvezetők díjazására az ■OTSB a következőket rendelte el: Országos minősítésű versenybírók öt óráig 25 forint, öt órán túl 40 forint Elsőosztályu minősítésű versenybírók 3 óráig 20 forint, 5 órán túl 35 forint. Fgvéh minősítésű y#*r senybírók 3 óráig 15 forint, 5 órán túl 25 forint. Gyakorló versenybírók 3 órtí’g 3 forint, 5 órán túl 8 forint díjazásban része­sülnek. Ha a verseny, a mérkőzés a játékvezető, versenybíró lakhelyétől tavóleső helyen v*m az előbbiekben meghatározott díjazáson Rc;- lül külön felszámíthatja. 1. Az ellátás költségét, melynek mértéke 0 menetrendszerű indulástól mcnetrendszerűT. visszaérkezéséig óránként 3 forint, a követ­kező megkötéssel, amennyiben a távoliét a 18 órát meghaladta, azonban 24 órán még belül van. úgy a maximális 18 óra. tehát összesen 54 forint számítható fel. M’nden megkezdett 24 óra ismét 3 fprint óradíj in! számolható el. De 48 óra esetén csak 36 órát lehet elszámolni. A 48 órát meghu’adó időtartam esetén a játékvezetők és a ver­senybírók csak b'rói díjat számolhatnak fel. Élelmezésükről és szállásukról ilyen esetekben a rendező szervek tartoznak gon­dolkodni. 2. Tényleges vasúti vagy nutóbn«zkö!t«ég. 3. Szállóba költség számla szerint (vagv számla nélkül 10 forint szállodaköltség té­rítés). 4. NB I-es labdarúgómérkőzésekre a já­tékvezetőknek jogukban áll szombaton el- utazniok. amennyiben n mérkőzés színhelye 150 vasúti kni-en felül van. 5. NB Tl-es mérkőzésekre ntazó játékve­zetők olyan vonaton tartoznak utazni, me­lyeknek menetrendszerű érkezési ideje a mogá^anított kezdésidőt legalább 4 órával megelőzi. 6. Egyéb mérkőzésekre a kezdés időpont­ja előtt 3 órával kell megérkezniük Kivé­telt képeznek a 69 km-en belüli utazások, ha a játékvezetők vonata egy és fél órá­val a mérkőzés kezdete előtt érkezik meg. A fentiekben megál’anftott díjazásra 6* köH«égtérítésre kizárólag azok a játékveze­tők és versenybírók tarthatnak igényt aki. kef a versenyrendező szervek hivatalosa» k'köMtek \ nem hivatalos küldetésben működő játékvezetőinek és versmiybíráknaJc vem díjazás, sem kö't^éemegtérítés nem jár* ilyen cím ken kifizetést részükre nem efitr hözölhetne-k a sportkörök. Elkészült as NB II. csoportbeosztása As 1954. évi NB TI labdarúgóbaJnokság tavaszi fordulója március 14 én kezdődik és június 20-án fejeződik be. Az őszi idény augusztus 15—november 21-ig tart. A* OTSB labdarúgóosztály« elkészítette a cso­portok beosztását is. A NYUGATI CSOPORT BEOSZTÁSA. Pé­csi Lokomotiv, Pápai Vörös Lobogó. Komlói Bányász, Pécsi Dózsa, Csillaghegyi Vörös Lobogó. Kőbányai Dózsa. Várpalotai Bá­nyász, Pécsújhegvi Bánvász, Székesfehérvári Honvéd, Győri Lokomotív. Tatabányai Épí­tők. Nagv kanizsai Bánvász. Szombathelyi Vörös Lobogó. Pécsi Vörös Lobogó, Soproni Lokomotív, Székesfehérvári Építők A csoportban a Székesfehérvári Építők éa a Székesfehérvári Honvéd az új csapat. A Székesfehérvári Építők a/ osztályozok során vívta ki a jogot az NR 11 ben való indulásra, a Székesfehérvári Honvéd pedig a Szombathelyi Honvéd helyett nyert beosz­tást Megváltozott a kiesés rendje. Az NB II. négy csoportjából a bajnoki év végén ki­esik a 8—16 helyezett A megmaradó 23 csapatot 32-re egészíti ki az NB II be ju­tásért folvó osztályovőmérkőzúsek négy cso­port győztesévé* in^-ben már csak két 16-os létszámú NB TT lesz. vagyis felesle­gessé válnak az osztályozómérkőzések. * A Városi Sakk Társadalmi Szövetség január 7 én, ma délután 5 órakor a Mi.lo- tov-utca 24. szám alatti Nyomdaipari Dol­gozók kill túrhelyiségében klubnapot tart. A klubnapon Lengyel Levente sakkmeetef, * magyar utánpótlás legjobbja tanácakozáfl játszmát vált Pécs legjobb sakkozóival. Élmények, emlékek, tanulságok Nagy várakozással és izga­lommal indul tunic a Szovjetunióba. As előttünk i/tr. pedagógus küldött­ség beszámolói APÓI, írásaiból sok mindent hallottunk és olvastunk, *m; még inkább fokozta érdeklődé­sünket. Utunk végén azonban meg- éllapítottuk, hogy mindaz, amit lát­tunk, átéltünk, messze felülmúlta várakozásunkat, elképzelésünket. A közvetlen élmény, a személyes ta­pasztalat., a valóság több minden írott szónál, beszédnél. Nehéz elmondani, hogy mit érez­tünk, amikor Moszkvába értünk. El­ső találkozásunkat azokkal a boldog emberekkel, akik a világ legordeke setob városában, Moszkvában laknak Nehéz beszélni airól, mit éreztünk, amikor közvetlen közelről láthattuk a szovjet iskolát, a szovjet pedagó­gusokat. munkásságukat, ami min­der eddiginél nagjobb tanítást jelen­tett számunkra. Járhattunk abban »r Iskolában, ahoj Zója tanult, ne­velkedett beszélhettünk tanáraival láthattuk azokat a műhelyeket, «- kólákat, továbbképző intézeteket. egyetemeket, ahol a szovjet pedagó­gusok munkáját kiformálták. Beszél­hettünk a szovjet pedagógia kivá'ó tudósaivá, Kairov, Gonesarov elv- társakkal. Moszkván kívül voltunk l esningrádban, a bős városban, a for­radalom városában. Láttuk a Téli Palotát, az Aurórát, a Szmolnijt. jártunk az októbristák terén, az Út­törő palotában. Minderről hosszú ol­dalakat lehetne írni. A több, mint hálom évtizedes küz­delmek eredményeképpen a szovjet közoktatás csaknem fölnurhetetle- nül hata.masat fejlődött. Az 1953. fvi költségvetésből 62.1 milliárd ru­bel a közoktatás részesedése, 180.000 iskola, 17.000 ovoda. 150 pedagógiai főiskola cvszél eiTŰ: a hatalmas fej- t '/dósról. Csupán az Orosz-Szovjet Szocialista Köztársaságban több mint PfcO.OOO nevelő dogozik. A mennyiségi fejlesztés terén a XIX. kongresszus óriási feladatokat állított a közoktatás elé. A szovjet iskola a kongresszusi határozatok után fejlődésének új szakaszába lé­pett Két egybetartozó probléma meg cklésát jelenti ez tu általánosan kő­telező középiskola elvégzését; a poli­t.echnizáció megvalósítását. Delegá­ciónk történelmi korszakban tartóz­kodott a Szovjetunióban, A közok­tatásügyi minisztériumban e nagy feladatok megvalósításán dolgoztak. Dubrovina elvtársnő, aki igen nagy hatást tett ránk lebilincselő emberi egyéniségével, népünk iránti őszinte szeretőiével, elmondta, hogy a kö­telező elemi iskola megvalósítása ide­jén óriási erőfeszítéseket keilett ten- p.’ az iskoláztatás érdekében. Ma már ezerszámra kérjk a diákók fel­vételüket a magasabb iskolákba. A kötelező középiskola megvalósítása nak két korszaka lesz. A jelenlegi ót­éves terv időszaka és a hatodik öt­éves terv időszaka. Az első időszak­ban a nagy iparvárosokban kell megvalósítani, a másodikban pedig a falvakban. Ott tartózkodásunk ide­ién százhúsz város középiskoláinak problémáit vitatták meg. Ezekben a városokban már ez év őszén áttér­tek a kötelező középiskola megvaló­sítására. Olyan nagy .volt az igény és olyan sokan jelentkeztek, hogy minden zökkenő nélkül át lehetet! térni a megvalósításra, beleértve a technikumokat is. A 120 város azonban még nem az ország. Óriási tempójú növekedés in­dult meg már ebben az évben. A tanulólétszám csaknem az ötszörösé­re emelkedett. A következő ötéves tervben három-háromezerötszáz kö­zépiskolát (10 osztályos iskolát) kell megnyitni. Óriási anyagi és szerve­zési problémát jelent ennek végre­hajtása. Méretűiben is hatalmas munkát jelent ez, hiszen varrnak te­rületek, ahol 600—800 km-re vannak egymástól az iskolák. Az Óriási tervfeladat kidolgozó sánál gondolnak a minőség reális csökkenésének lehetőségeivel. Több intézkedést tettek már ennek meg­gátolására. A minisztérium őriz egv okmányt. amelyet Sztálin elvtárs írt alá. Ez előírja, hogy középisko­lát milyen fettételek mellett lehel megnyitni. Csaknem ezer pontból áll a felsorolás. (Nyilván köztük van az iskolai ruhatár és büffé is, ameiye* minden iskolában találhatunk.) Min­den iskola megnyitásához a miniszter tanács hozzájárulása szükséges. A hata'mas iskolafejlesztési ter­vek tartalmi problémákkal járnak “gyütt. A kötelező hétosztályos isko­lákban a tanítás programmja (tan­tervek) zárt ismeretanyagot adott Ez ma már nem kötelező, érvénye­sülhet a linealit&s elve. Eddig olyan tárgyakat is adniok kellett, amelyek né'kül nem lehetett a tanulókat ki­bocsátani az iskolákból.. Például aj­tót many tan. A 14—-15 éves gyerekek­nek ezt a tárgyat igen nehéz megér­teni. (önként merül fel bennünk a mi a’kotmánytan tantárgyunkkal kap -.■solatos probléma.) Most ezt a tár­gyat átviszik a 10. osztályba. Több dő szabadul fel így a programúi tö­kéletesítésére. A XIX. kongresszus irányelvei alapján a tanulók szabadon választ­hatnak hivatást. Pár évvel ezelőtt még a minisztériumnak komoly gon dot okozott különösen Távol-Keleten az egyetemi és főísko'ai keretek be­töltése. Ma már más a helyzet. Csak­nem félmillió egyetemi, főiskolai lailgatót oktatnak. Számunkra nagyon izgalmas és fontds kérdés volt bepillantanunk az skolai munka műhelytitkaiba. Re­méltük, feleletet kapunk arra, a kér­désre, hogyan és milyen módszerek­be’. érték el eredményeiket a köz­oktatás irány ütői és megvalósítói, a szovjet pedagógusok. A szovjet pedagógusok meg tud­ták valósítani az eredményes okta­tó-munka első é* egyik legfontosabb előfeltételét, az öntudatos fegyelmet. Mi legszebb álmainkban sem álmod hattuk azt a fegyelmet, amivel . r , tzovjeyskolájcban találkoztunk. Szűk réges ezzel azért is behatóbban fog- alkozni, mert egyre többet hallunk városaink, nagyobb községeink tanú- ólnak tűrhetetlenül fegyelmezetfen magatartásáról. A szovjet iskolákban ieljesen eltűnt a »botcsinálta fegye­lem“ — nálunk egyre több „maka- renkói pofonról'“ lehet hallani. Az öntudatos fegyelem kialakításához nagy segítséget adott a szovjet tár­sadalom. Ennek részletezésére itt nincs helyünk. Azt vizsgáljuk in­kább. mit tettek a pedagógusok. A szovjet pedagógusok a fegyelmezést nem tekintik külön tudománynak, cü’ön módszertani kérdésnek, régen “úljutottak azon a felfogáson, hogv a fegyelmet erélyes fellépéssel, tú1 :z:fgr.rú büntetésekkel, új tartalmú erkölcsi prédikációkkal, hazafiasság­ra, a pártra való hivatkozással bizto­sítsák. A szovjet fiatalság fegyelmének alapja az eszmei egység. A szovjet oedagógus-otk nagyszerűen egyeztet­ték össze az oktatás eszmei, ideoló­giai és szakmai tartalmát a fegyel­mezés módszertanával. A szovjet is­kolákban tudják, miért tanulnak, mi­ben áll tanulmányaik szépsége és je- 'entősége. Látják — mert nevelőik megmutatják nekik — az egyes tam- ‘árgyaknak az egész tananyaggal, az :smeretek rendszerével és a gyakor­lati élettel való összefüggését. Sike­rük titka az a képességük, hogy fel tudják kelteni a tanulókban az ok- 'atás iránti érdeklődést, képesek ezt állandóan táplálni, magasabb síkra emelni. De ÖnmagabaD nem elégséges a tuda.os fegyelem megteremtésé­hez az eszmeiség egységének köve­telménye. Az ismeretek elsajátítá­sáért és megszi’rrdításáért. komoly rendszeres munkára van szükség. Ä szovjet pedagógus meg tudja érttetni az ifjúsággal, hegy a szocializmus építésében és az új világ gigászi eredményeinek megvédésében az if­júság előtt álló feladatok teljesíté­se elől nem* térhetnek ki. Ehhez káp- esolódik másik igen fontos észre­vételünk. Az ifjúság iránti szerete- 'ük nem a dédelgetés-ben mutatko­zik meg. A szovjet pedagógusok negértették. hogy a büntetés és ttiamerés csak eszköze a fegyelme­zésnek, a fegyelmezés lényege az, amire irányul: az egyén, vagy cso­port munkájának és magatartásának étékelése. A szovjet iskolákban a 'egnagyobb nevelő és fegyelmező iszköz a munka. A munka az éle­dért, a legmagasabbrendú célkitűzés, a kommunista társadalom felépíté­séért. A szovjet iskolákban néhány szó is elég a fegyelem biztosítására, nert a diákokban él a munka je- 'entőségének a tudata. Mindez természetesen a peda­gógusok lelkesedését, az ifjúsághoz is a tárgyához való alapvetően új magatartását mutatja meg. A szov­jet pedagógusok pálcájukkal, egész magatartásukkal nevelik az ifjúsá­got. Ez sikerüknek legfőbb forrása. Árad belőlük a nép és az ifjúság izelleme. Kirszanov elvtárs, a népművelési minisztérium vezető funkcionáriusa, nagyon kedves kísérőnk, búcsúzá- ;unk előtt feltette a kérdést: mi volt :.z, ami legnagyobb benyomást tet­te rám. Hiányos nyelvtudásom, a tolmácsolás körülményessége követ­keztében csak akadozva sikerült ki­fejteni, hogy legnagyobb benyomást ette rám a pedagógusoknak a ta­nulók iránti szeretete, a munkához való viszonya, a tanulóknak a tudó­iért való páratlan lelkesedése, a izovjet ifjúság, a szovjet, pedagógu­sok és az egész/ szovje; nép haza- tzeretete. Bármerre jártunk, mindenütt rend­kívül szeretettel vettek körül ben­nünket. Nemcsak hivatalos szervek képviselői, hanem az egyszerű em­berek is, akikkel jártunkban-kel- ünkben találkoztunk. Meglepőd­ünk, milyen sokat tudnak rólunk, A Szovjetunióban tett tanulmány- ltunk kitörölhetetlenül mélyre véste bennünk azi. az érzést hogy ifjúsá­gunk és népünk nevelésének helye« ttját járjuk, hogy a Szovjetunióra minden körülmények között számít­hatunk.­Bence Gyula a Szovjetunióban járt peda­gógus küldöttség tagja. iái'. .........

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents