Dunántúli Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-08 / 6. szám
DUNÁNTÚLI kulo PRCimnjA! EGYESÜUm-Kl A MAI SZAMBÁN: Előzetes eszmecsere a Szovjetunió kormánya, és az Egyesf'lt Államok kormánya között az atomenergia kérdésében folytatandó tárgyalásokról (2. o.) — Külföldi hfrek (2. o.) — A kolhoz agronómusa (2. o.) — A pártélet hírei (3. o.) — A vasút dolgozói mezőgazdaságunk fejlesztéséért (3. o.) — Kísérletek a metángáz leesapolására (3. o.) — 1954-ben tovább épül új szocialista bányavárosunk, Komló (4. o.) AZ M DP BARANYAMECYEI PÁRTBI ZO TTIÁCÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ARA 50 FILLER PENTEK, 1954 JANUAR 8 Virágoztassuk fel megyénk mezőgazdaságát Hozzászólások megyénk mezőgazdái ági szakembereinek, élenjáró dolgozóinak értekezletén Tegnapi számunkban ismertettük Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökének beszámolóját a ba- ranyamegyei mezőgazdasági szakemberek értekezletén. A beszámolót élénk vita követte, felszólaltak megyénk agronómusai, mezőgazdasági tudósai, a legjobb állattenyésztők termelőszövetkezetekből, egyéni gazdaságokból — igazgatók, technikusok a gépállomásokról. A felszólalásokat kivonatosan az alábbiakban közöljük: SZILVÁSSY IMRE, a sásdi járási tanács foagronómusa Amikor december 23-án megjelent a KV és a Minisztertanács nagyjelentőségű határozata a mezőgazdaság fejlesztéséről, a mezőgazdasági osztály dolgozóival azonnal tanulmányoztuk és megáll apítottuk: a leg fontosabb, a legsürgősebb teendőnk a talaj táperejének fokozása. Az az elgondolásunk, hogy a ve.ésfor- gók Létrehozásával párhuzamosan egy új, talajgazdagító trágyézási rend szert kell bevezetni, amelyen keresztül biztosítani tudjuk a talaj legkedvezőbb biológiai és fizikád állapotát. A műtrágyázás eredményességének tokozása érdekében szükségesnek tartom, hogy a nagyobb termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban a szakemberek irányításával állítsunk be műtrágyázás! kísérleteket. Részemről a mágocsi Rákosi termelőszövetkezetben kívánok egy 10—15 kh-s kísérleti telepet biztosítani. Kérem az értekezleten megjelent elvtársakat, adjanak segítséget a munkámhoz, hassanak oda hogy a kísérletezéshez elit magvakat kaphassak. A mezögazdsági termelés fellendítéséhez tartozik, hogy sürgősen megoldjuk a terméshozam növelését az állami tartalékföldeken. Azzal -supá.n hogy a tartalékföldeket kis- haszonbérbeadás útján hasznosítottuk, még nem oldottuk meg termő- erejük növelését. Javasolom, hogy Pillangós virágú takarmánynövények •/etite.ésével, kellő mennyiségű műtrágya eljuttatásával a termelőkhöz oldjuk meg ezt a feladatot. MÁRTON LAJOS. a sellyei járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője Amikor a rádióban hallgattam majd az újságból olvastam a nagyjelentőségű ha .ározaitot, — az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy ez a határozat felér , az 1945-ös földreformmal. Eddig is voltak határozatok — de ilyen nagy horderejű mindenre kiterjedő még nem jelent meg. Az egyik legfontosabb feladatnak tartom a talajerő pó.lását. Járásunk területén sok olyan föld van, amelyet ötévenként trágyáznak, de még több olyan, — amelyre még ötévenként sem kerül istállótrágya. Elhatároztuk, hogy a talaj táperejének pótlását mindenképpen, de leginkább az ál!atf°nyésztés fellendítésével biztosítjuk. Javasolom ezenkívül, hogy a mezőgazdasági szakemberek a „Dunántúli Napló‘'-ban az időszerű munkákról indítanak szakvitót. hogy a vita során leszűrt tapasztalatokat mindenki felhasználhassa. A pécsi -*dió Is közvetítse ezeket a vitákat űőadésokat, mert biztos vagyok benne, hogy a tenulnivágyó parasztem- ’>erek, termelőszövetkezeti tagok ezt meghallgatják és alkalmazzák. Utol- •ára szeretném megígérni azt, hogv minden tudósunkkal és Igyekezetünk kel azon leszünk, hogy a mi területünkön, a magunk járásában keresztül vigyük a mezőgazdasági termelés fellendítéséről hozott hatóro- | tatot. boltokba, és a friss áru megint hervadt egy hétig. Emellett — amikor nincs a piacon elég zöldség — vagonszám szállítják: hozzánk az árut, a sárgarépát, hogy silózzuk le. Nem a piacon lenne inkább ezeknek a terményeknek a helye? Akadályozza a kertészkedést, hogy bár a legbelterjesebb mezőgazdasági munka, mégis a kertészek kevesebb fizetést kapnak, mint, aki'búzát vet. Éppen tegnap mondott fel az utolsó kertész brigádvezetőm, hat-hétszáz forintért nem dolgozik. Nem a normát kell csökkenteni, — jó a norma — hanem a kertészeti munkát kell iobban besorolni. A határozat végrehajtása érdekében szeretném javasolni, hogy valamennyi állami gazdaságnál, terme- 'őszövetkezetnél tegyék kötelezővé, hogy március 31-ig elvégezzék a ta- 'ajvizsgálatokat és elkészítsék a ta- ’ ajtér,képet. Ezt eddig a megyében i Dunántúli Tudományos Intézet segítségével egyedül mi csináltuk meg Az intézet, ahogy ezt már a kutatókkal megbeszéltem, szívesen nyújt segítséget a talaj térképek elkészítéséhez és a szükségéé következtetések levonásához. Javaslom továbbá, hogy a megyei tanács és az illetékesek az eddigieknél sokkal jobban népszerűsítsék a mi szöllő- és répatermelő területeinken a káli műtrágya használatát, amelyből — ágy tudom, — országosan kellő mennyiségű áll rendelkezésre. Javasolom továbbá, hogy a szuperíoszfát szemcsézésére használjuk fel a pécsi szennyvíztelepen gáz talanított íekált — ne engedjük kivinni a megyéből, hogy Kreybig akadémikus módszere szerint azzal gra- Tuálhassuk műtrágyáinkat. Felhívom a földművelésügyi minisztérium figyelmét, hogy többet =s jobban foglalkozzon a dolgozók kezdeményezéseivel, a benyújtott újítási javaslatokkal. Én még június 10-é.n benyújtottam trágya-gázosítási javaslatomat, azóta véleményezték, iktatták, megint véleményezték, megint iktatták, de egy sort sem írtaik arról nekem, hogy jó-e, rossz-e? Gazdaságunkban alaposan megismertetjük a párt- és kormányhatározatot. Minden fontosabb résznek külön előadót jelöltünk ki és már három előadás során megvitattuk leg sürgősebb teendőinket. SZENTGYÖRGYVÁRI L \JOS, a pécsi Mezőgazdasági Technikum igazgatója BURGERT ROBERT, a Pécsi Állami Gazdaság gazgafója Úgy érzem, hogy a ml munkánkban " sorsdöntő a párt és a kormány határozata. Felhívom az értekezlet és az üle ékesek figyelmét, hogy fhár vannak olyan jelenségek, ámenek akadályozzák a határozat végrehajtását, vannak olyan intézkedések, amelyek ellentétesek a határozat pontjaival és szellemével. Itt van például a mi állami gazdaságunk: 3600 kát. hold területünkre Összesen 67 hold kukoricát kaptunk, de annál több kendert és más ipari növényt. De ugyanígy van igazgatóságunk, a Ke let dunántúli Állami Gazdaságok Igazigatósága, amely 140 ezer kát. hold szántójára mindössze 4000 hold kukoricát kapóit. Helyes 'enne, ha a földművelésügyi minisztérium felülvizsgálná ezt az intézkedést, mert itt Baranyában a sátorhelyi károlymajori földeken, ahoi az ország legjobb kukoricája terem, helytelen kukorica helyett ipán növények termelésé: erőltetni. így Kevesebb a kukorica vetésünk, mint a munkások részére kiadott illetményföld. Súlyos hibák fordultak elő a törzskönyvezésnél az elmúlt években, h. - küldtek hozzánk olyan „szakembereket“. akik csak azt tudták az eges« törzskönyvezésből, hogy °lyan . számokat kell sütni a tehenek szarva ha. össze is sütögették , szarvát, aztán dolguk végezetlenül otthagytak csapoi-papot. Jobb a helyzet, a megyei hyésztési Igazgatóság szakembere törzskönyvi megfigyelés alá vettek állatainkat. Rossz az apaállá- ellát*?, Vannak olyan teheneink meiyeK 6-500 liter tejnél is többet adnak evente. Kénytelenek ,ed^ 3900 literes bikákkal fedeztetni, így az utódokban nem tudtuk növelni a ^jhozamot. . Közbeszólás: Miért nemjieveMek fcfcát ezek után a jó éhének utóm Erre mi is gondoltunk es nevel ünk is. Csak az a helyzet, hogy a ö’dművelésügyi minisztérium a jó tehenek u.án nevelt bikákat más gazdaságokba irányította, ahol nem udjók, milyen érték van a kezükön. A határozat megállapítja, hogy nagy a hiány a fehérje takarmányok ián. Ugyanakkor egyes helyeken nagyméretű fehérje pazarlást űznek. Mi a télen — kellő állategészségügyi rendszabályok fogana.osítá- tával — takarmány óztuk a vágóhíd' vért. Most a vágóhídi vérrel hizlalnak, nekünk meg nem adnak ki a tehenészet részére. Ugyanígy a sörgyár is sörtörköllyel hizlal. Vérrel is sörtörkőllyel, fehérjével hizlalnak! Hát nem pazarlás ez? Elfecsér- 'ik a fehérjetakarmányt, amit a tehenészetekben kellene hasznosítani! Ugyanígy a kemónyítőgyári moslékot 's széthurcolja, eteti a BELSPED, nneg a különböző többi — a terme- ' őszövetkezetek, egyéni gazdák és az állami gazdaság tehenészetébe nem jut belőle. Sürgős Intézkedéseket várunk ebben a kérdésben. Szeretném felhívni a figyelmet egy másik ferde helyzetre, az önköltség- sökkentéssel kapcsolatban. Gazdaágunk az állatoknak járó korpát Szegedről kapja vasúton, ugyanakkor a Pécsi Villanymalom padlása majd leszakad a töméntelen kor pától. Nem lenbe egyszerűbb a város egyik végéről a másikra fuvarozni, mint Szegedről vasúton ideszállítani a takarmányt? A kertészet terén sincs mind eb rondjén. Mi ugyan termelünk hetven holdon, de nagyon elkedvetlenedtünk, amikor láttuk, hogy a ME- ZÖKER előbb elhervasztja az árut. aztán viszi piacra. Bevittük, mondtuk pénteken, a raktárukba a zöldiéget, amikor ä következő pénteken újból szállítottunk, akkor még ott Laléltuk, amit előző héten vittünk \hogy az új szábí.mány megjött, a régit, a hervasztoltat kiküldték a A mi feladatunk a határozat végrehajtását irányító, szaktanácsaikkal segítő szakemberek utánpótlásának biztosítása. Megyénkben — Mohácson, Villányban, Pécsett és Szent- 'őrincen négy technikum működik és elhanyagoltságukra jellemző, hogy munkájukról az elnöki beszámolóban agy szó sem eseti Megtették-e technikumaink feladatóikat? Neveltek-e elég jólképzett zakembert a mezőgazdaságnak? A Dunántúli Napló „Hol vannak a mohácsi gazdászok" című cikkében meg irta, hogy a végzett huszonnégy tanulóiból csak öten dolgoznak a mezőgazdaságban. A többi elkallódott. Ennek nem mi, hanem azok a körülmények voltaik az okai, amelybe ezek a fiatal káderek annakidején kerültek. Akadályozza a mi munkánkat a helytelen beiskolázási politika Is: a kitűnő és a jó tanulókat az álta- 'ános gimnáziumiba küldik, hozzánk az elégségeseket és a bukottakat irányítják, hogy neveljünk belőlük jó szakembereket. A szeptemberben kezdődő iskolaévre hozzánk irányított harminckét d'ák között nincs egyetlen egy kitűnő sem, négy jó. hat közepes, tizenkét elégséges, a többi elégtelen. Bürokratikus, lélektelen emberek végzik a beiskoláztatást. Az egyik fiú zongorázni tanult votós, zenésznek készül, erre hozzánk irányítják. A tehén tőgyo ,— bár lehet zongorázni rajta — nem ad zenei hangot! A szakemberképzés megjavító«?’ érdekében javasolom, hogy a villányi technikum mellé szervezzenek tangazdaságot, ahol a növendékek gyakorlati oktatóéban részesülhetnek, örömmel üdvözlöm a határozatot, különösen azt a pontot, amely előírja, hogy a végzett növendékek kötelesek tapasztalt szakember oldalán egy évig gyakornokként működni, így majd nem ijednek meg növendékeink a nehézségektől. Ki~am a megyei tanácsot, juttassanak technikumunk részére megfelelő épületet, mert így évről-évre épületről-épületre vándorolunk. Ha megfelelő helyet kapunk, — akkor három tagozaton, állattenyésztő, növénytermesztő és kert-szőlészeti tagozaton taníthatunk. A párt és a kormány határozata után lesz jelentkezőnk bőven! • MAGYAR! ANDRÁS, a földművelésügyi miniszter első helyettese Pártunk Központi Vezetősége és a Minisztertanács nagyszerű határozatot hozott a mezőgazdasági termelés fellendítéséről. Az itt felszólalt elvtársak is nagyszerű lehetőségeit tárták fel a növénytenmel és, az állattenyésztés hozamainak növelésére — általában, hogy ezeken keresztül hogy valósíthatjuk meg nagy célunkat — egész népünk életszínvonalának emelését, a munkás-paraszt szövetség megerősítését. Dolgozó népünk életszínvonala attól függ, hogy milyen mértékben tudjuk a határozatot végrehajtani. Magyari elvtárs, a mezőgazdaság ipar mögötti lemaradásáról és arról beszélt, hogy itt Baranyában is csökkent az állatállomány a felszabadulás előttihez képest, majd Így folytatta: A mezőgazdasági termelés emelésének egyik legdöntőbb feltétele amelyre a legnagyobb gondot kel! fordítani az, hogy a mezőgazdaság5 termelőket érdekeltté tegyük a munkában, a termelésben. Erre eddig már egy sor intézkedést hozott a kormány, de hogy még korántsem tettünk meg mindent, bizonyítja Burgert elvtárs felszólalása, amely smerteti, hogy a kertészeti dolgozók nincsenek érdekeltté téve a pées' gazdaságiban a hozamok emelésében Meg kell keresni mindenütt, a tér melőszövetkezetekben, a községekben fiz állami gazdaságokban, a járásokban, a megyében, hogy milyen, részünkre fontos területen nincsenek a dolgozók érdekeltté téve a termelésben. Természetesen nem demagóg irreális javaslatokról van szó, hanem megmutatni az e'őnyöket, amelyeket a mutatkozó hibák megszüntetésével nyernénk. Az ilyen javaslatokért nagyon hálás lenne a földművelésügyi minisztérium. A másik — amelytől nagyban függ a mezőgazdasági termelés emelése, hogy a mezőgazdaság megfelelően el legyen látva termelőeszközök kel. A termelőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok, a gépállomások dolgozói, a járási és a megyei szervek idejében ellenőrizzék a földművelésügyi minisztérium anyagellátási munkáját. A minisztertanácsi határozat aláhúzza azokat a károkat, amelyek abból származtak, hogy a mezőgazdaság felelős vezetői nem harcoltak eléggé a kellő ellátottságért, hogy elegendő rézgáliic legyen, és azért 100.000 hektóliter bor nyeréséhez elegendő szőlő vált a peronosz- oóra á'dozatává. Alulról is, a közsé gekből is legyen mindig idejében egy felmérés, hogy miből mennyi a szűk «églet és ellenőrizzék ezen anyagok biztosítását. Szakítsunk eddigi puha magatartásunkkal, Bókkal harcosab ban lépjenek fel a minisztérium felé a minisztérium pedig a többi szerv- felé, mint eddig. Harmadszorra nagyon ki szeretném hangsúlyozni a szakértelem fontosságát. Itt Hajba elvtárs és a növénytermeléssel foglalkozó elvtársák U elmondották a nagyszerű lehetőségeket, amelyek birtokában fellendíthetjük a termést, a hozamokat. Hozzátehetjük, azonban, hogy sem a termelőszövetkezetek, sem az állami gazdaságok, som az egyénileg dolgozó parasztok nem ismerik eléggé ezeket a módszereket, ezeket a fejlett módszereket. A mezőgazdasági szakemberekre vár ennek az elmaradottságnak megszüntetése. Szeretném, ha erről az értekezletről kezdeményezés indulna ki, hogy minden mezőgazda- e/$í szakember, aki ért a mezőgazdasághoz, a tél folyamán legalább három jól megválasztott témából ismeretterjesztő előadást tartana termelőszövetkezeti csoportokban és községekben. A negyedik kérdés — a mezőgazdaság helyes irányítása. Megállapíthatjuk, hogy a földművelésügyi minisztérium túlságosan központosította az irányítást és ebből súlyos hibák származtak. Verekedjenek ki jóval nagyobb hatáskört a járási és a megyei szervek! ök határozzák meg 8 helyi művelési szabályokat, a helyes időpontokat ogy-egy munka elvégzésére. Szeretnék egyet-kettőt kiemelni az előttünk álló feladatok közülaz első a kenyérgabona kérdése. Helyesen mondta Varga e’.vtárs beszámolóiában — a kenyérgabona egész mezőgazdaságunk kulcskérdése. Miért? Azért, mert nem viselhetik el a mezőgazdaság dolgozói az egyéni parasz toktól kezdve a miniszterig, hogy ne legyen elegendő kenyér, hogy országunk népe ne 'egyen ellátva megfelelő mennyiségű tésztafélével. Tudjuk-e csökkenteni a kenyérgabona vetésterületét, ha hozamát nem emeljük? Nem! Ezért a mezőgazdaság do’gozóinak legfontosabb feladata a kenyérgabona hozamának növe- ése. Ezért tesz a határozat komoly intézkedéseket a kenyérgabona termésátlagának emelésére. Külön örülnék, ba az értekezlet kidolgozná Baranyára, hogvan növelik a kenyérgabona termésátlagát. A másik az állattenyésztés hozamainak növelés«». Népünk ;igénvei fokozódnak a legértékesebb állati eredetű élelmiszerekben, húsban, tőiben. tojásban. Állattenyésztésünk nem tud lépést tartani ezekkel az igényekkel. Legfőbb oka, hogy nem oldottuk meg a takarmány termelést. Helyesen vetődött fel az értekezleten, hogv növelni kell a takarmány termő őrületeket, növelni kell a hozamokat, meg kell javítani rétjeinket, legelőinket. Válasszuk ki a legértékesebb takarmánynövényeket, ne termesszünk például ott csibehúrt, ahoi a lucerna is megteremne. A lucerná-1 vai három legyet üthetünk egy csapásra: növeljük talaőink táperejét, megoldjuk a fehérjedús takarmányszükségletet és lélegzethez Jutunk a munkaerő szempontjából is. Nem mulaszthatom el, hogy külön fel ne hívjam a figyelmet arra. hogy munkánk során nem szabad elfelejtenünk a mezőgazdaság átszervezésének perspektíváját, azt, hogy az egyéni gazdálkodás fejlesztése mellett el kell érnünk, hogy a termelőszövetkezeti csoportok jövedelme nagvobb legyen, mint a jól dolgozó középparaszt életszínvonala. A mezőgazdasági szakemberek találják meg, hogy a termelőszövetkezetekben fokozottan érvényesüljenek a kedvezmények, hogy az egyénileg dolgozó parasztok belássák — öröm dolgozni a termelőszövetkezetben és ezáltal a tsz vonzó lesz számukra. Nekünk a mezőgazdaság átszervezésének erre az útjára van szükségünk, pártunk, kormányunk ezt az. utat tűzi^ ki. Meggyőződésem, hogy nemcsak ez a tanácskozás lesz nagyon eredményes, hanem utána az értekezlet. résztvevői, mintegy motorjai lesznek a határozat végrehajtásának — akik azért harcolnak, hogy ténylegesen fellendüljön a megyében a mezőgazdasági termelés és megvalósuljon a nagyszerű feladat — dolgozó népünk életszínvonalának '"-nolke- dése.
