Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-03 / 283. szám

2 NAPLÓ 1953. DECEMBER 3 A szóv jet horn: á »y jeervséke Pakisztán ko« m myáh >z Moszkva (TASZSZ): A. G. Szte- ccnko, a Szovjetunió pakisztáni nagy­követe november 30-án felkereste D. A. Kahimot, Pakisztán helyettes kül­ügyminiszterét és a következő jegy­zéket adta át neki: ..Az utóbbi időben különböző or­szágok sajtójában. így az amerikai sajtóban is közlemények jelentek meg arról, hogy Pakisztán kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya olyan cgvezmény megkö­téséről tárgyal, amely lehetővé teszi amerikai katonai légitámaszpontok létesítését pakisztáni területen. Ezzel kapcsolatban figyelmet érde­meinek néhány amerikai államférfi kijelentései Pakisztán kormánya és az Egyesült Államok kormánva em­lített tárgyalásaival kapcsolatban. E kijelentések cáfolták, hogy ilyen tárgyalások folynak. Ezenkívül közlemények jelentek meg, melyek szerint Pakisztán kor­mánya és az Egyesült Államok kor­mánya tárgyal arról a kérdésről, hogy Pakisztán csatlakozzék a kö- zépkeleti agresszív katonai tömb lét­rehozásának terveihez. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni Pakisztán kormányá­nak figyelmét arra, hogy a Szovjet­unió nem fogadhatja közömbösen az említett tárgyalásokról szóló közlé­seket, minthogy olyan egyezmény megkötése, amelynek alapján Pa­kisztán területén, azaz a Szovjet­unió határának közelében amerikai katonai légitámaszpontok létesülné­nek, valamint Pakisztánnak az em­lített középkeleti tömb létrehozását célzó tervekhez való csatlakozása közvetlenül érinti a Szovjetunió biz­tonságát. A szovjet kormány szeretne ma- I gyarázatot kapni Pakisztán kormá- I nyától a fentiekre vonatkozóan."* • IEGYZÖKÖNYV 33 NEMETORSZA- GI SZOVJET VÁLLALAT ELLEN­SZOLGÁLTATÁS NÉLKÜLI ÄT- adasaröl a német demokra­tikus köztársaságnak Berlin (TASZSZ): December lén Berlinben jegyzőkönyvet írtai. ofó „harminchárom németországi szovjet vállalatnak a Német Demokratikus Köztársaság tulajdonába való ellen­szolgáltatás nélküli átadásáról.“ A jegyzőkönyv értelmében a vál­lalatok ellenszolgáltatás nélküli át­adás,, az összes aktívákkal é3 pasz szívókkal együtt, — beleértve a sza­badalmakat, a szabadalmi bejelenté­seket és a technikai dokumentációt is, teljes üzemben, az említett válla­latok 1954 január elsejei állapotának meglelelöen történik. Az átadás lebonyolítása érdekében minden egyes vállalatnál kétoldali okmányokat szerkesztenek é3 írnak alá a németországi szovjet javák igazgatóságának, képviselői, valamint a német részről felhatalmazott sze­mélyek. A jegyzőkönyvhöz csatoltál, azok­nak a vállalatoknak jegyzékét, ame­lyeket ellenszolgáltatás nélkül át­adnak a Német Demokratikus Kőr- társaság tulajdonába. lis« lifrek » nagyvilágból BERLIN Ghristien Gneuss. a Nyugatnémet Szeclábjeimekrata, Párt vezetőségé­nek togj» egy ma<nzi értekezleten közölte. hogv a Szociáldemokrata Párt ..korszerűsítésére" alakított bi­zottság december 5-én tartja első ülé­sét. Gneuss kijelentése szerint a bi­zottságnak az a feladata, hogy kellő gonddal előkészítse nárt elvá­lasztását a marxista ideológiától." SZÓFIA A ..Szabad görög rádió" közli a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatát, amely r Görögországban foganatosított újabb let art rwtat ásókkal fog'alkozik. — Népünk harcolni fog legiobb fiainak megvédéséért, — hangzik a többi között a nyilatkozat. — Az amerikai megszállók és görögországi szolgáik gúnyt űznek népünkből, meg akarják törni népünk harci aka rátát, rabbá akarják tenni a görög népet. De semmiféle terrorral, gyil- kosággal és népei lenes intézkedés­sé! ttom tudják elérni sötét céljai­kat. A görög nép tovább folytatja hareót és sohasem hajtja majd já­romba fejét.. A görög kommunisták ennek a harcnak az első soraiban fognak küzdeni és a végsőkig telio- sítik a nép és a haza iránti köte’e- zettsegükrt bármilyen áldozatokat is követel tőlük ez a harc. PARIS A* Isrre-inegyei Domene helység­ben tartott pótválasztáson a kom­munista jelöltet választották meg 549 szavazattal, míg ellenfele, akit a szo­cialista beállítottságú köz*A<ti tanács Jelölt. I?« szavazatot kapott. PARIS Az állami üzemek dolgozóinak egységes harca első sikerként elérte, hogy több állami üzemben. ígv a tarbesí. toulousi és velencei üze­mekben, elhalasztották a december I re tervezett munkáselbocsátásokat flz utóbbi hónapokban töhh, mini ölezer inarenceMyi adtak ki az országban i A kormányrendelet megjelenése óta az országban tízezer iparenge­dély-kérelmet nyújtottak be Eddie több, mint ötezer iparengedélyt ad­tak ki. Az új kisiparosok zöme már dolgozik. Szabó, cipész és építőipari engedélyeket kértek a legtöbben. A legjobban működött Baranya megye, ahol 397 kérés érkezett a ta­nácshoz. s már valamennyi iparen­gedély ügyében érdemi döntést hoz­tak. Heves. Vas. Veszprém megyében sok Iparengedely kérelmet utasítot­tak vissza. A KIOSK budapesti köz­pontjából el'enórök mentek a me­gyékbe. Minden visszautasított ké­relmet a helyszínen vizsgálnak meg. Megnézik az elutasítás indokait. Ha ezek nem helytállóak, akkor a ko­rábbi döntést megváltoztatják. Az eddig javasolt iparigazolványok kétharmadrésze községekre, egyhar- madrésze városokra szól. Országos viszonylatban eddig körülbelül a ké­relmek egyötödét utasították el. Fő- *eg azokat utasítottak el, akik nem olyan iparágra kértek engedélyt, melyre a jelentkezési helyen szükség rolt. Ezeknek a kisiparosoknak is lehetővé teszik a munkát. — hisz az iparengedélyt megkapják, lia ott akarnak működni, ahol munkájukra szükség van — úgy, hogy a KIOSZ megmondja a kisiparosoknak, az or­szág melyik területén van nagyobb szükség munkájukra. Az új Ipar engedélyesek közül ed­dig 311 kisiparos majdnem kétmillió forint hitelt kapott az államtól. ROMA Vasárnap Siena-megyében községi választások voltak, amelyeken a Kommunista és a szocialista pártok hatalmas sikert értek el. A népi erók nemcsak hogy megtartották külön­ben is igen erős állásaikat elUfcn a megyében, hanem még újabb jelen­tős előrehaladást is értek el. Chlusi városkában a népi erők ismét meg­szerezték maguknak a közigazgatás irányítását azzal, hogy megkapták a szavazatok 87 százalékát. Egészen ki­vételes eredmény ez. amely talán zgvedüláPó egész Olaszországban. A vasárnapi választásokon Siena- megvében összesen körülbelül hu­szonháromezer szavazó szavazott. A huszonháromezer szavazatból a bal­oldali pártok összesen több, mint tizenhatezer szavazatot szereztek meg. MOSZKVA V. M. Molotov, a Szovjetunió kül- ügymin:sztere december 1-én fogad­ta S. Kliasivot, Izrael állam szov- icUinióbeti rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. S. Elia- siv rövidesen átnyújtja meebízóleve- •'ét a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének. MOSZKVA V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere december t-éű fogadta Gálám .lahja-Kltán Tarzit. Afganisz- lán sznvjetunióbeli rendkívüli és meg hatalmazott nagykövetét, A nagykö­vet rövidesen átnyúltja megbízóle­velét a Szovjetunió legfelső Tanú­sak Elnöksége elnökének. LONDON Anglia közvéleményét súlyosan fel­háborította a kormány, illetve Lyttelton gyarmatügyi miniszter el- ■árása. amellyel II. Muteszát. Bu- gaoda (Uganda legnagyobb tarto­mánya) töpzsfőnökét megfosztotta tróniától és országából száműzte, mert ellenezte országa bekebelezését a tervezett keletafrikaí államszövet­ségbe. A „Daily Hera'd" kiemeli: Mu- tésza attól tartott, hogy országa a föderáció révén a fehérek uralma I 949 tavaszán tudósok és tech- nikusoik tanulmányozták a tervbevett. Duna—Feketenger Csa­torna vonalát. Terveket készítettek Dobrudzsa egesz középső részének a villamosítására, öntözésére,- .iparosí­tására. Arról volt ugyanis szó. hogy ezt ‘ az elmaradott, szegény és ma- gá raliagy alatt területet a fiatal Ro­mán Népköztársaság virágzó tarto­mányává alakítsák át. Dobrudzsa az egész múlt tükörképe volt, annak minden nyomasztó örökségével, nyo­morával, tudatlanságával, betegsé­geivel együtt, egy letarolt, száraz­ság sújtotta kiaszott területen. 1949 májusától Dobrudzsa egyre fokozottabban válik az ország jele­nének és jövőjének tükörképévé. Ma mindenütt munkatelepek. vasútvo­nalak, új országutak láthatók, me­lyeket hatalmas, motorral hajlott hengerek simítanak. A puszta sztyep­pén, melynek régen egyedüli ura a szélvész volt. ma távíró és tele- fonpóznák sorakoznak, rövidesen pe­dig a magasfeszültségű Villanyveze­tékek tartóoszlopai fogják c sorokat sűríteni. Mindenütt az épitömun- kának egy fonna moraja zúg. Még 1949-ben a pusz'a mezőkön vagy Medgidia és Cernavoda városok szomszédságában munkatelepek nyíl­tak meg. ősszel télen és a követ­kező év tavaszán a munkatelepek­alá kerül. Ezt ser. aggodalmát teljes mértékben osztotta az országos ta­nács is, amely november elején ho­zott határozatával a legerélyesebben ellenezte a politikai egyesülés bár­mely alakját szomszédos területek­kel. A burzsoá lapoknak a kormány el­járását. bíráló megjegyzései mögött világosan felismerhető az egész angol gyarmati imperializmus válsága miatt érzett súlyos aggodalom. MTI A „Reuter" hírügynökség nairobi közleménye szerint az ottani bíróság kedden halálra itéi 44 Kikuju törzs- beli bennszülöttet, ezenkívül külön­böző időtartamú börtönbüntetést sza­bott ki négy más kikujura. DELHI A delhi rádió november 30-án kö­zölte: Nehru az indiai képviselőházban elhangzott felszólalásában foglalko­zott Eisenhowernek azzal a közel­múltban tett kijelentésével, hogy az Egyesült Államok rendelkezésére bo­csátandó pakisztáni katonai támasz- ponthasználati jogáért cserében Pa­kisztánnal nyújtandó amerikai ka<- tonai „segély" kérdését nem tárgyal­ták meg részletesen, a Pakisztán fő- kormányzójával folytatott megbeszé­lésen. Nehru elmondotta, hogy ez a> ki­jelentés egész sor felelős amerikai ás pakisztáni személyiség nyilatkoza­tával együtt azt bizonyítja, hogy tár­gyaltak ilyen kérdésről. Nehru a to­vábbiakban kijelentette, hogy India kormánya világosan utalt arra, hogy Igen nagy nyugtalansággal figyel minden ilyen eseményt. Minden jö­vőbeni .lépésünk: — mondotta Nehru — az esetleg bekövetkező események tői függ. Arra a kérdésre, vájjon-az indiai kormány ezen esemenyek miatt mó­dosítani szándékozik-e semlegesség) politikáját. Nehru azt válaszolta, hogy ezek az események éppé- alá ♦ámasztják az indiai semlegességi politika helyességét. re az ország minden részéből,, szün­telenül érkeztek a munkások külön­féle nemzetiségű dolgozók, akik nép- köztársaságunk népét alkotják. Minden átalakul ezen a területen, megváltoznak az életkörülmények, megváltozik a dobrudzsai mezók arculata s még Dobrudzsa éjszakái­nak sötétsége is megváltozik. A fal­vak megnagyobbodnak, világos és "ágas házak épülnek az új városok. —r Navodari, Poarta Álba, Medgidia és Cernavoda .— házainak stílusá­ban; megváltoznak és megjavulnak az életfeltételek, amikor majd a pa­rasztok valamennyien a mezőgazda­ság szocialista átalakításának útján fognak haladni, — Dobrudzsában számos kollektív gazdaság jött lét­re — és amikor számtalan dobrud­zsai lakos a csatorna mentén épülő gyárakban és üzemekben munkás lesz. Kultúrpaloták születtek Navo­dari és Poarta Álba városokban; színházak, filmszínházak és új könyv­tarak létesülnek. Az új Dobrudzsá­ban maga a természet is átalakul. A messziről jött utas már láthatja az erdőfüggönyöket, melyek ma még c$ak' derékig érnek, de ha megnő­nek, még az éghajlatot is átalakít­ják. Az éjszakák évszázados sötét­jében, melyben a múltban csak egy- egy fáklya, vagy petróleumlámpa vi­lágított, ma a vilianyégők ezred su­Uj élet virágzik ki Dobrudzsában Irt*: PETRU DUMITRIU József Attila emlékezete*’ 1 937 december S-ám egy ködös, A késő őszi napon a balatonszár- szói tehervonat elé vetette magát egy elkínzottarcú, lobogóhajú fiatal­ember. A vonat kerekei összeron­csolták sokat nélkülözött testét. A holttestet körülállók még szánakoz­va mondtak néhány sajnálkozó szót. majd elszéledtek. József Attila haláláért korának társadalmi rendje felelős, mely fel­őrölte egészségét, megsemmisítette fiatal életét. Kilátástalan helyzete magárahagyatottsága és sorozatos csalódásai összeroppantották ideg- rendszerét és öngyilkosságba kerget­ték. Ma már tudjuk, kit vesztettünk benne: a két világháború közötti kor­szak legnagyobb magyar költőjét. O valóban elmondhatta: ,,fín egész népemet fogom nem középiskolás fokon tani- tani/“ Halála azonban nem jelenti a költő József Attila halálát ö érezte ködői elhivatottságát és ezért a legnagyobb anyagi nyomorúságában is megvetés­sel utasította el a gerinctelen kiadók ajánlatait. Mindvégig hűséges maradt osztályához. Mi tette őt korának Ma­jakovszkij Ut^n legnagyobb proletár költőjévé? írói magatartását már de­terminálta származása is. A szegény szappanfőző fia hamar megtanulta az élet keserűségeit. Erről részletes önéletrajza is meggyőz bennünket. József Attila — mint annyi proletár gyermek társa — fiatal életének sú­lyos tértiéként hordozta a nélkülözés és a szellemi gúzsbakötés átkát. Ké­sőbb csak súlyosbodtak-terhei. Az el­lenforradalmi rend urai nem tudták elszenvedni az élő lelkiismeretként megszólaló költő bátor harcos hang­ját és minden alkalmat megragadtak arra, hogy elzárják előle a felemel­kedés útját ÍZ’ öltői érésének zenitjén már vi- lágosan látta, hogy a kapita­lizmus legfejlettebb stádiuma az im­perializmus, végső válságban vajú­dik. A kapitalista államok egymás közti marakodását azóta sem ábrá­zolták olyan kifejezően, mint 6, a „Munkások" e. versében. ,»Forgolódnak tőkés birodalmak, Csattog világot, szaggató foguk Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát fúlnak. S mént fészket ütik lk a kis falut'' IZöltészete magasfokú összefogta- lása a korábbi költői nemze- dékek eredményeinek. Nála megta­lálhatjuk a nemzeti versidom ősi formáit éppen úgy, mint a klasszikus görög-római verselés és a nyugateu­rópai verselés formáit. Azonban a* ő formai gazdasága különbözik a Nyugat-nemzedékétől, mert nem ön­célú formai kísérletek"): tett, hanem haladó, forradalmi mondanivalói szá­mára kereste, a megfelelő nemzeti for mát. Költészete soha nem válik szim bólikussá, mint Adyé. hanem alap­vetően realista jellegű marad. Nyel­vében a táj nyelv nem különül el a városi nyelvtől. Legsúlyosabb emberi és költői elszigeteltsége idején szü­lettek olyan versei is, amelyeknek nyelve elvont és nehezen érthető. Mégis elmondhatjuk róla, hogy egyike képiekben, hasonlatokban leg­gazdagabb költőinknek. Sajnos, a harmincas években » Kommunisták Magyarországi Pártja olyan szektáriánus vezetők kezébe került, akik Horyáth Márton szavai­val .nem értették meg a művésze­tet." Ezért, történhetett, meg, hogy s legnagyobb magyar proletár költőt kizárták a Kommunista Pártból. Ez­zel meggyorsították a fiatal élet tra- . gédiáját. József Attila következetes­sége nem engedte meg. hogy a pol­gári író esztétikáját magáévá tegye- Ezért. írja:-Rongy cen/zámot inkább leteszem, s köszörülöm a kasza élét. mert fötdPnkőv. ne idő érik za.jftrlm.ul és féle!mesenf tfazaszeretete klasszikus példa" ként állhat sok . évszázad ma­gyarsága előtt. Pedig előfordult, hogy nálánál jóval kisebb, de egyben jel" lemtelen költők Is hazafiat] ansággal vádolták. A „Hazám" e. költemény«- bebizonyítja — a többi verse mellett — hogy József Attila igazi pattiét» volt és megérdemli a magyar pro­letár-költő cfmet. * * ,.S mégis, magyarnak számkivetve, Mktvn sikoUsra megriad — édes Hazám, fogadj szívedbe, -■ ’-A Hadd legyek Ml »égés fiad** ff* t.) Az osztrák kisparasztit siralmas helyzete Bécs (MTP: A közelmúltban zaj­lott le Béesben a kisparasztok szö­vetségének III. kongneseusa. A kon- greszuson kialakult vita híven tük­rözte az osztrák kisparasztok egyre siralmasabb helyzetét. így Steiner burgenlandi hozzászó­ló elmondotta, hogy a jó termés el­lenére nem csökkent, a kisparasztok gondja. Egyre esik a tenyészállatok ára. Ugyanakkor egyre növekednek az adók és a végrehajtók gyakran látott emberek a falvakban. t Panzemböck, eiserwr adti, elmondotta a kisparasztok nyomo­rúságának fő okait. A Burgenlaird- bairi például 13 833 kispara$zt. ke'"*" sebb, mint 2—2 hektár terület*-’1' 12.488 kásparaszt pedig 5—5 hekt^1 ron aluli területen kénytelen gazd-á1 kod ni míg 152 földbirtokos ^'lgya51' annyi területet bitorol, mint az errl lített számú kisparasztok egyijitvé'P«' Panzerböck elmondotta, hogy (erLri . az áldatlan helyzetnek csakis földreform vethetne véget, gározzák a fényt. Ha az ember éj­szaka kiáll az Ovodiu és Nazarcea közötti hegyhátra, a távolban szám­talan, megszámlálhatatlan fénypon­tot lát, a domboldalakon, a tenger­parton, á sztyeppe mélyében a mun katelepek, az új városok fényei vi­lágítanak, az eszkavétorok, a vona­tok és a tehergépkocsik fénycsóvái. Szinte úgy tűnik, hogy' az égbolt engernyi csillaga, leköltözött a föld­re. Itt dolgoznak a hatalmas , gépek, melyeket a szovjet emberek, a kom- munizmus építői küldtek nekünk. Az Ural hegység gyáraiban készített eszkavétorok karjai erőteljesen meg­markolják a dobrudzsai agyagot és sziklát, ZIS vagy GAZ tehergépko­csik szállítják a földet; román szta- hánovisták szovjet sztahánovisták munkamódszereit alkalmazzák, hogy egy órával a kitűzött idő előtt meg­birkózzanak a természettel. Most amikor voltaképpen a nagy átalaku­lások elsősorban a csatorna tulaj­donképpeni medrénél mennek vég­be, már kikristályosodik Dobrudzsa eljövendő arculata. Mégis, mint aho­gyan 1949-ben nehezen tudtuk el­képzelni, hogy miképpen fog kinéz­ni 1952-ben ez a pusztaság, ugyan­úgy ma is merész képzelő tehetség­re van szükségünk, hogy meglássuk Dobrudzsa eljövendő arculatát. Kép­zeljük magunk elé a Navodari-i nagy kikötőt, gátjai között a tükörsima vi­zet, rajta a teher- és személyszál­lító hajók sokaságával, melyek kü­lönféle tengerekről érkeztek Vl‘ , mos és autóbuszok szállítják a kásokaf és tisztviselőket, otthonuk . A csatorna mentén vasúty°"„ szeli át Dobrudzsát.. A csatornán ^ herhajók és személyhajók köziek hek.. A csatom^ partjait ■ fák ják szegélyezni; erdőfüggönyök Iák keresztül-kasui szelni a rr,atl^ gyávái feljavított s a. csatorna IP" vei öntözött földet-. A szántóin* j, ken traktorok fognak zúgni, a vak fénye messzire elragyog, „g. erdőkön túl gyárkémények füstöld, nek és messzire fénylenek a feszültségű villanyvezetékek t3’^ oszlopai. Egészséges, szorgalmas,- ^ dög emberek fognak itt, élni, szabad óráikban írod a lmunk \eé*f, lóhb termékeit Olvassák vagy nek egy egy színi előadásra, v fjj megtekintenek égy-egy filmet- ,j{t technikusok, munkásak fognak • feine velkedn i. j Ilyennek fogjuk látni DoW1 fi arculatát a közeljövőben. En-ne.^,/" álomnak, a megvalósításáért nak hősiesen a csatorna építőt Dobrudzsa megalakító!. Ennék álomnak a megvalósításáért az nép a párt és á kormány vei odadóán támogatja az ép' hogy felvirágoztassák az életet (y a területen, amelyen a multh^j^r" maradottság és szegénység uPL^ dott, hogy Dobrudzsa megisrnr se a szocializmus ragyogó eá dog, életét, melyet a szovjet rek nagyszerű vívmányainak ja nyitott meg előttünk-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents