Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-03 / 283. szám

1953. DECEMBER 3 NAPES n „Büszke vagyok arra, hogy csapa om teljesíti előirányzatát“ Istvan-aknán Ney Ferenc fejtési ^»patában dolgozik Parragi Mária 'észlottolé. 19 éves, csillogószemü, "ökehaju lány — igazi bányász, ^unkáját becsülelescn végzi, ezért Megbecsülik cs szeretik. Két éve dolgozik a bányában. Za- Mbesnyórol került ide, amikor báty­iét. Parragi Józsefet meglátogatta. * Most mint vájár dolgozik, a bá­bában. A látogatás egy kújsU liosz- '«ura sikerült és Parragi Mária itt Maradt. Leszerződött a bányához. *®ely azóta a szivéhez nőtt annyira, ho&y most már itt sem tudná hagy­Szereti a bányát és szwén viseli * csapat dolgait is. Büszke arra. Mt a csapat'előirányzatát túlteljesíti, “oldogan mondja el, liogjj 28-án az t'őirányzott 70 csille szén helyett 95 j-sille szenet adlak, ami azt jelenti, *®8y napi tervüket 135.7 százakra ^•jesjteltek. Ua munkálta megengc- '**• szívesen segit a csilléseknek is, ®**>t ahogy ö mondja: „Lényeg az. BSy minél több szenet adjunk, mert Így harcolunk a béViéért". . — A havi terv teljesítésében egy *'csit lemaradtunk, aryii nem telje- <l>n a ml hibánkból k/ivetkezett be. '* folytatja. — a hónap elején “Syanfs .sok meddő tkunkat kellett pWgeznl, ami gátolt« a munkán- Mt. Nem volt elegendő fa bekéazftve -Ejtésünkbe és így elég messziről '‘Ellett fát vinni az locsoláshoz és a b<ttoS!táshóz. Most már azonban egyenesben vagyunk cs a december havi tervünket teljesíteni fogjuk. Parragi Mária munkáját megbe­csülik. Fizctéséii kívül hűségjutal­mat. 40 mázsa szenet, fát, munka­ruhát cs 18 nap rizetett szabadságot kap évente. — Az új kormányprogramm meg­javította életkörülményeinket. — Az árleszállítás után vettem magam­nak egy pár cipőt 280 forintért. A cipő ára az árleszállítás előtt 340 forint volt. így a megtakarított 60 forintért vásároltam még egy pár selyemharisnyát és egy kendőt is. Eszembe jut első fizetésem is. Ré­gi vágyamat teljesítettem akkor, amikor megvettem egy kerékpárt. Terveiről beszélve elmondja: „Jö­vőre nyaralni megyek Hévízre. De egy karórát is veszek magamnak." Az első szerződése már lejárt, de most újra aláirt egy évet. Munká­iét továbbra is igyekszik becsülete­sen elvégezni. Legnagyobb öröm akkor érle, amikor felvették a Ma­gyar Dolgozók Pártjába tagjelölt­nek. — Most azért igyekszem, — bú­csúzik. — Hogy minél előbb a párt tagja lehessek. A kormányprogramul megvalósításáért továbbra is harco­lok és azon leszek, hogy minden nap több és több szenet adbasson csapatunk az országnak. SZŐKE LÁSZLÓ Kétemeletes kultúrháx épül új bányavárosunk, Komló építőinek öt év alatt fejlődött faluból szo­cialista bányavárossá Komló. Ezzel a fejlődéssel azonban nem állt arány ban az új város építőiről ^aló kul­túrál ' 9 gondoskodás. W Az új kormányprogramul Komló építőinek is megadta a lehetőséget e hiányosság megszüntetéséhez. A főtértől párszáz méterre már a föld­szintjét falazzák az építők kéteme­letes kultúrházának. Az ötszáz, személyt befogadó kul­túrtermet. bársony függönyökkel, az építők életét ábrázoló dombormű­vűkkel díszítik majd. A nagyterem film, színdarab, zene- és énekelő­adásra egyaránt alkalmas lesz. A jövő év elejétől nem okoz gon­dot Komló építőinek, hol töltsék el a télii estéket. Ping-pongozók. sak­kozók. színjátszók, zenekedvelők kü- lön-külön termet kapnak itt. Telje­sül a nődolgozók kívánsága is: a szabó-varró szakkörnek két helyisé­get adnak. Hasonlóan gondoskodnak a fotó. sztahánovista. újító, irodal­mi és még számos más szakkör za­vartalan működéséről. A műszaki dolgozóknak műszaki klubot állíta­nak fel. Akik olvasni szeretnek, a kuMúrotthonban 15 ezer kötetes könyvtárban válogathatnak majd. A színjátszók 82 ezer forintért ru­hákat kapnak, a zenekarnak már megrendelték a hangszereket. A szabó-varró szakkört új varrógéppel ajándékozzák meg. Az építők kultúr- házának felszerelésére összesen több. mint 800 ezer forintot, fordítanak. 5 9ísat Int kössék minél több vájár a tatabányaiak kezdeményezéséhez“ ‘szesen. együk új családi házban - Dobszai Ja/íios vájár. Ebben ni különös rfjincs, hiszen a me- . új' családi -és emeletes házak­ba jta- kívül nnég igen sok vájár t. Dobszaj J/ános azonban azok a kiváló ftányászok közé tar- 1 akik e lsein ok ismerték fel, jelent a tatabányai VI-os akna munistáina/K és sztahánovisl/íi - felhívása: Nevelj új bányászt!" siette] foglalkozott a hozzá be- |tt Új bányászokkal. Minden ere } azon vq'tt és van ma is. hogy “1 több szakképzett és a bányát in szerető* vájárt neveljen. Mun- eredmé/.iyes. Azok, akik nála Pkedtek meg a bányászok ne- de szép életévei, megszerették tnyát éff ma már hivatásuknak hintik u bányászmesterséget. — k közé tartozik Tamás Ferenc r Is, aki 1948-ban mint csillés t>zott LVibszad Jánossal. 'bszai elviért szívesen beszél kájáróllés fiatal tanítványairól: 33 étfes Vagyok és 17 éve dol- 01 a bányában. 1946-ban lettem r- -Munkámat szeretem és igyek- 1 jól «lvégezni. Ezért megbecsül- Elő^újási csapatvezető vagyok, tembierben került hozzám S. ®th Imre csillés. Szeretettel.fog­ytam vele és mindent elkövet- ó^ay ő is megszeresse a bá- • ,&z oktatást egészen elölről len« a szerszámok megfogás á- heiyes alkalmazásával. Később !Pájk kezelésére és karbantartá­si kioktattam az „új" bányászt. ^Úgyanáztam neki az ácsolat el­ I készítését és a biztosítás fontossá­gát. Türelmesen magyarázok min­dent és ha kell, hát többször is megismétlem. — Hogyan vezeti be az új hányó- szokat a szakmai fogások elsajátítá­sába'/ — tesszüt, fél a kérdést. — hiszen igen fontos, hogy megismer, jék azokat a jó eredmények elérése érdekében. — Valóban — mondja — ez na­gyon fontos. Ezt munka közben ma­gyarázom meg munkatársamnak. Fi­gyelem és közben rámutatok arra, hogy hol és milyen hibát követ el, s mindjárt megmagyarázom, hogyan csinálja meg helyesen. Egy alkalom­mal azzal a panasszal fordult hoz­zám Németh Imre. hogy a csiLle egy helyen állandóan kiugrik és igen nagy nehézséget okoz neki azt a he­lyére emelni. Elmentem a megjelölt helyre. Észrevettem, hogy egy sín­szög hiányzik és ezért a sín elmoz­dult a helyéről. A hibát kijavítot­tam és így a munka már folyama­tosan ment tovább. Közben Németh Imre is tanult. Problémáikkal Is bátran fordul­nak az új bányászok Dobszai elvtárs hoz, mert tudják, hogy elintézi azo­kat. Októberi tervét 111.3 százalék­ra teljesítette és így napi keresete elérte az 57.60 forintot, míg S. Né­meth Imre keresete 46.— forint volt. Havi keresete 1800—-2000 forint kö­réi mozog. Munkája elismeréséül november29 én telküldlék Budapestre a ..Szabad Nép“ székházában rendezett ankét ra. ahol az ország legjobb bányászai tárgyalták a tatabányai VT os akna felhívását: „Nevelj új bányászt/' — Ez az értekezlet örökké az emlékemben marad — mondja. — Itt ismerkedtem meg személyesen Loy Árpád elv társsal is. Elhatároz­tuk. hogy felvilágosító munkával és áilandó segítséggel vérbeli bányá­szokat nevelünk; Nemcsak a bányá­ban leszünk segítségükre, hanem szállásukon is elbeszélgetünk velük. Elhatároztam, hogy azrt, amit az ér­tekezleten hallottam, elmondom itt­hon is, hogy minél több vájár kap­csolódjék a tatabányaiak mozgalmá­hoz és így minél több szakképzett bányászt neveljünk. Olyanokat, akik szeretik maid a bányát és a bányász életet hivatásuknak is fogják tekin­teni. Ehhez pédjg az kell. hogy az új munkásokat szeretettel fogadjuk, legyünk hozzájuk türelmesek és szép szóval magyaráztuk meg nekik azt, amit mi már tudunk. Dobszai elvtárs szeretettel neveli az új bányászokat és amikor már elég tájékozottak a tanítványok, újak nevelését kezdi el. Az eredmé­nyekről és a fiqtaj bányászok kép zeit bégéről hetetekén! beszámol Nyú­lik Lajos körletaknásznak! akivel megbeszéli azt is, hogy az új bá­nyászokat hova osszák be dolgoz ni. Dobszai elvtárs munkája eredmé­nyes. de igazán akkor érhetünk el komoly és nagy eredményeket, ha minél több vájár követi példáját és minél több fegyelmezett, szorgalmas a bányamunkát ismerő és szerető új bányászokat, nevelnek hazáink nak. Sz. L. Élműhely lelt a Pécsi Bőrgyár blankosműhelye- J—n _, „ _ I május 22-én s bőr­blankos-műhely unistái ás pártonkí- lólgozói gyűlést tar- Nemcsak azért, veszélyeztetve volt a lik negyedévi terv 'tése, hanem azért srt az' ázévi aratás- sépléshezv több gép- várt; a falu a Pécsi ár dolgozóitól. A dől elhatározták, hogy, ló hajtószíjjal többet Inek a második né­vben. A műhely dol- egyben megfogad- ogy alkotmányunk éré;elérik a 130 szá- s átlagteljesítményt, y szó volt ez, hi- ■ legmagasabb átlag- ény, amelyet a mű- : abban az időben c — 106 százalék le nem volt ritka a ízalékon aluli telje- iy sem. Mtkor minden erőt 'elés fokozatos eme­dobtunk be, — így szik Bárdosi Lajos iérdemrendes szta- istá, aki úgy tanítót ongerlőgépen a £ia- t. mintha saját fiai volna. r m a harcban hátá­éi a műhely dolgo­zói, hogy a siker érdeké ben megtanítják egymást a munkaközben előforduló összes műveletre, hogy esetleges átcsoportosítá­sokat is eszközölhessenek, - ha arra szükség lesz. Köz ben kísérleteket folytattak a gépszíj kézzel való hú­solása helyett gépi meg­munkálásra. Ettől az újí­tástól sokat vártak. Gép- „ pel ötször annyit lehetett termelni, mint kézzel. Ger gely elvtárs, a művezető — kezdeményezésére a blankos-mühely dolgozói megoldották ezt a felada­tot is. Ma már az összes oőrgyáriak sikerrel alkal­mazzák a gépszijbórök gépi húsolását... Ez volt az első győze­lem. A blankosmúhcly az ígért 130 százalék helyett 133 százalékot ért el. A terven felül ígért gépszí­jakat három nappal a ne­gyedév lejárta előtt ké­szítették el... Ekkor „születtek" a mű­helyben az első sztahano- vi.sldk. A legjobb dolgo­zókat, Tompa Józsefnél, Bárdosi Lajost, Kibédi Bé lát. Varga Józsefet, Hor­váth Józsefet (2) tüntették ki lezzel a megtisztelő cím meL Az 1951-ben rendezett normákat a blankosmü- hely dolgozói már egy l#t múlva túlteljesítették, mert állandó harc folyt a másodpercekért, a munka idő kihasználásáért. A sztahanov-rnozgalom a tér melés motorja lett nálunk is. 1952-ben a műhely át­lagszázaléka már 151— 152 százalék volt. De nem volt baj a minőséggel sem. Mindenki tudta, hogy népünknek a legjob­bat kell adnunk a mun­kában. A tervtúlteljésítés kísérte végig ezt az esz­tendőt is. 1953-ban már 18 szta­hanovista volt a műhely­ben. Április 4-én ünnepé­lyes fogadalmat tettek a dolgozók: november 7-ig a műhely minden tagját sztahanovistává nevelik. Frank László ifjúmunkás, Jenei Kornél, Fauszt Ar­nold. Szita Kálmán, Golin János úgy dolgoztak ezért a célért, mint még soha. A dolgozók 167 százalé­kos átlageredménnyel el­nyerték az „Élmühely" címet. A jelvény azóta is ott függ a műhely falán. A dolgozók a műszakiak helyes vezetésével, a mű­szaki intézkedések betar­tásával november 7-re tett felajánlásukat sikeresen teljesítették. Ma már ki záróiag sztahanovisták dől goznak a blánkos-műhely- ben. Gergely György elv­társ, g művezető büszkén viseli a könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést és emellett a ..Szakma legjohb művezetője" .cí­met is. A blankos-mühely dol­gozóinak győzelme a gyár győzelme is volt. Az egész gyárban hatalmas szár­nyakkal bontakozott ki a sztaháhov-mozgalom. 1949- ben epak nyolc sztahano­vistánk volt, ma már 300 .izokngk a száma, akik 'él­vonalban harcolnak a terv teljesítéséért. Most már az 1953-as évi terv befejezéséért hat- colunk. Nem mindegy, hogy fejezzük be ezévi tervünket. Ha minél több követőre talál a sztahá- nov-mozgalöm, minél töb­ben zárkóznak fel az élen­járók niögé, annál jobbak lesznek eredményeink, an nál előbb fejezhetjük be szocializmust építő ötéve® tervünket! Hárván József tudósító PécM Bőrgyár. Elegendő téli takarmányt az állatoknak A siklósnag.vfaluai llj Klet termelőszövetkezet tagsága gondoskodik a* altatok téli takarmányának biztosilasarúl. Eddig 250 köbméter silót ké­szítettek. Most kukoricaszarat sllóznak. amelyet sós vízzel öntenek le. hogy az állatok szívesebben fogyasszák. Még készítenek *50 köbméter silót, mert 60 szarvas jásza gnk at jé eró bem akarják át teleltetni. ■ .1 ■ * . ________ • ■■' Mé g nem mindenütt Igyekeznek biztosítani az állatok téli áttelelteté- sét. A pécsi járásban komoly elma­radás van a silózási terv teljesítésé­ben. A te'rv szerint a pécsi járás ter­melőszövetkezeteinek július 1-től szeptember'30-ig 2998 köbméter silót kellett volna készítenie. Ezt a tervet csak 52 százalékra teljesítették. Ok­tóber 1-től december 31-ig 7467 köb­méter a terv. Ebből még egy köbmé­tert sem készítettek el. A beérkezett jelentések is a terv­lemaradásról beszélnek. A görcsönyi tanács jelentése arról beszél, hogy a községbeli tsz-nck 1321 köbméter a terve, amelyből csak 150-et. teljesí­tett. A cukorgyár leszállította részük re a répaszelelet, de az már több, mint egy hete ott áll a silógödör mcl lett. Szentlőrincen és Belvárdgyulán is elmaradtak a munkával. Szent 16- rincről már háromszor egymásután 1230 köbmétert jelentettek — amely szerint csak 0.75 százalékra teljesí­tették a tervet. Kisherenden is csak 75 köbmétert silóztak az egyéni gaz dák. Szőkéden még meg sem kezdték a munkát. Mi a lemaradás oka? Elsősorban az, hogy bár szavakban elismerik a termelőszövetkezetek többségében a silózás jelentőségét, df tettekben már ez nem mutatkozik meg. — * munkát másodrendű feladatként ke­zelik. Hosszú időn át azzal válaszol­tak a sHozás elmaradására, „mórt nem érünk og, vetni kell." A legtöbb helyen a vetés zömét, — sőt számos helyen teljesen — befejezték, de még sem kezdték meg a silózást. Másutt arról beszéltek, „majd silózunk akkor, ha megjön a •épaszelet." Számos helyre megérke­zett a répaszelet, mint a görcsön—i 'sz-be. de mégsem indult meg a munka. Ezzel a halogatással szakíta­ni kell. mert az idő Igazán kedvező, hogy a silózást mindenütt elvégez­zék. A lemaradás másik oka. hogy szá­mos községi tanács is közömbösen nézi a silózás elmaradását. A községi tanácsok minden héten kötelesek iclenfeni a járási tanácsnak, hogy mennyi az elért eredmény. Több köz­ségi tanács még a jelentést, is- feles- 'egesnek tartja. November 30 ig csak 15 község küldött jelentést a járási tanácshoz. Tehát a tanácsoknál is meg kelt szüntetni a silózásnál mutatkozó nemtörődöm«sgef és felvilágosító szó­val kell e munka mielőbbi elvégzésé­re mozgósítani a fermelőszövetkeze (cket. egyénileg gazdálkodókat. Bz MeMs tntatos iavitísával küzdenek attftrpTi növeléséért a Csoöokaptiszlai illant Gazdaséj dttjozói .4 csohokapus7tai tórzsáHatfenyés?-. tó gazdaság hatalmas állatállomány nevelésének, gondozásának fontos feladatát látjn el. Csupán szarvas, marha larmjuic közel hétszáz állatot, köztük 250 fejőstehenet tart számon. Z\z átteleltetés tavaly komoly gon­dot okozott a gazdaság vezetőinek. Nem. termesztettek kukoricát és siló takarmánynak mindössze az innen- onnan vásárolt kukoricaszárat vágták ősze, ami kevés és gyenge takar- mányi adott. A rosszul át telelt tehénállomány istáUóátlggat így ebbep az évben csu­pán két literrel — g tavalyi 8 ról 10 re — növelték. A gazdaság fegkt válőbb dolgozóinak, mint a hiún ka* érd-mérmes Király István tejögulyás- nak a véleménye szérini megfelelő áttelelteléssel 12 literre emelhették volna az átlagot. — A múlt tapasztalatain okulva ezt az esztendőt már másként kezdték- Több, mint 300 holtjarl termesztettek kukoricát, s így saját földjükről ele- gendő szár jutott a silótakarmányba. Hatvan holdon — másbdveiésként — kukoricát, 50 höldon pedig takar­mányrépát vetettek. Ezzel biztosíthatott nagyszámú ál­latállomán,, átt.eleltetése. A takar mány minősége nzonban még min­dig vem kielégítő, mert bár répa- szelettel és silókukoricával részben ízesebbé tették, n gyenge, silókukori­ca- és répatermés népi biztosítja az egész készlet feljavítását. Miközben „ rilózds két géppel, sza- lagszerüen folyik, a gazdaság veze­tői máris a. jövőt tervezik Hiszen, jól tudják, nem elegendő ha törrs- állománvukai csak átmentik jövőre. Ezért, elhatározták, hogy a kővetke­ző évben nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is kielégítő silót készíti. nek, A silókukoricát, nem másodve- teménykévt vetik majd el, hanem koratavasszal és úgy, hogy gépi mű­velésre alkalmas legyen. Ezzel mint­egy háromszorosát kapják az idei termésnek. Nagyobb gondot fordíta­nak a takarmányrépa egyHésére és többszöri kapálására, hogy az ezévi gyenge eredményt megsokszorozzák. A jobb öttel éltetéssé] és a jövő év­re tervezett minőség javítás segítsé­gével a csobokai tehenészet istállóát­lagát — a számítások szerint — a kö- zelkczp év végére 12—13 literre nö­velik. SZINNYEY HENRIETTA SZÉP KIVITELfl l'ÜTÖ- ÉS TÖL­tükalyhAk érkeztek a pé­csi VASBOLTBA A Kossuth Lajos utca 9 sz. alatt lévő Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 9-es számú 5 asboltjába jó minősé­gű és az eddiginél sokkal szebb ki­vitelű fűtőkályhák és löltökályhák Érkeztek. A kályhák 633 forintos ár­ban kaphatók. UTCÁN IS VÁSÁROLHATÓ BOR A FENYŐFA-ÜNNEPRE A Pécsi Vendégüáló Vállalat Son- doskodott arról, hogy a Fenyőfa-ün­nep alkalmival megfelelő mennyi­ségű bor álljon a dolgozók rendel­kezésére. A Pécsi Vendéglátó ipari Vállalathoz tartozó vendéglőkből ut­cán is lehet majd bort véré rolni a Fenyőfa-ünnep alkalimával,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents