Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

MRS PFrFMRF'Tl 30 NÄPCÖ 9 A ^a'vak jó áru© látásának fontos fe'tétefe: javítsák meg a nagykereskedelmi vállalatok az árue’osztást A nagykereskedelmi vállalatok ké­pezik azt a csatornarendszert, me­lyen keresztül a fö!dműv»sszövetke- Setekhez, a falusi vásárlókhoz el­jutnak a gyárak termékei. Ha zsú­foltak a földművesszövetkezeti bol­tok állványai, ha a dn-’gozó paraszt­ság minden kívánságát kielégíti a bőséges választék — éz nemcsak a gyárak de az elosztó szerv, a nagy­kereskedelem munkniát is cKcséri. Viszont fordítva is áll az igazság: ha egyes járások fö’dműveszöv^tkeretei­ben nincs petróleum, hiányzik a kötött áru az aoróbb mezőgazdasá­gi eszközök, a falusi élet kisebb-na- gvobb kellékei, akkor ezért elsősor­ban nem a közszükségleti cikkeket ftívre nagyobb mértékben gvártó üzemeket, hanem a nagykereskedel­mi vállalatokat kell hibáztatni. — Hosszú listát töttonek meg azok az áruk, melyekből bőségesen tart rak­táron a RÖVTKÖT a Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat — a földművesszövetkezetek egy ré­széből pedig hiányzik. Mitöbb: egyes cikkek bőségesen megtalálhatók a sásdt járásban, ugyanakkor a mo­hácsi járás községeiben nyomát sem találni. Nem kell különösebb éles­elméjűség kitalálni a hiba okát és megmondani: sokféle áruhiánynak a napvbereskedelmi vállalatoknál el­uralkodott lélektelen, bürokratikus ügyintézés, áruellátási járatlanság az oka. A kcr.<eskóf|e(nrM élet arany törvénye: gyorsan és pontosan szállítsd le a tnegrendelt árut. A Pécsi Papírérté­kesítő Vállalatnál a szövetkezetek megrendeléseit csak négy-öt nap múltán Írják át és az összeállítás, a kiszállítás olyan vontatott, hogy jó ha húsz nap múlva megkapják. Az erzsébeti fö!dművesszövetk<v.et de­cember 2-án rendelt karácsonyi és újévi lapokat. December 11-én azt válaszolták (figyelem, december 11- én!) hogy csak január 7-re szállít­hatják az üdvözlőlapokat (kinek kell már akkor?), mert a MÄV csak december 15-ig vállal csórna,gszállí- tást. A levél helyet, nem lett volna egvszfirűbb mindjárt a csomagot kül­deni? Másik eset: A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a mária- kéméndi földművesszövetkezeti bolt november 4-i rendelésére több. mint egv hónap múltán, december 11-én küldte csak meg a kér. cikkeket. Más példát is találunk a késedel­mességre. Az erzsébeti fö’dműves- szövetk'ezet b^kíúdte vashordóit a tőle 15 kilométerre lévő Pécsi ÁFORT-hoz. Petró’eum h»>vett fel­szólítás'. kapott bogv hordóit a mo­hácsi ÁFORT-nál, Erzsébettől 25 kilométerre töltesse meg, mert ők az illetékesek. Ahelyett, hogy a megren­deléssel együtt átirányíto.ta volna a mohácsi telepre — visszaküldte a hordókat Erzsébetre. Kár azt gondolni, hogy a csiga- háton történő szállítás az egyetlen szeplő nagykereskedelmi vállalataink lelkiismeretén. Azt is nézzük meg, mit küldenek! A liptódi földművesszövetkezeti holt részére tíz darab munkósing he- 'vett november végén ugyanennyi, de rövidujjú és nyitottgallérú inget szál­lított a RÖVIKÖT. Talán a júliusi hőségben majd megveszi valaki — gyermekeinek, mert mind a tíz kis­méretű. Ugyanilyen „szerencsésen" elégítették ki a gilvánfai földmű- vesszövetkezetet is. — flanellingek helyett freskó ingeket kantok. Meg­történt az az eset is. a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat részéről hogy a drávaszítárai fö’dmfivesszövet- kezet 2500 forintos rendelésére fi500 forintnyi árut szállítottak — Futort és szappanfőzőszert egy kazalravalót — csak gvertvát nem. amit elsősor­ban kértek. Nincs gvertya —. mon­dották holott az állami kereskede­lem felé, amely főleg a városokat látja el, 150 százalékra teljesítették szállítási tervüket — a földműves- szövetkezetek pedig a felét sem kapták a megtervezettnek. Az áruelosztásnál, olyan mindennap szükséges cikkek­nél, mint például a gyufa, nem ál- ’apítják meg helyesen a szükségle­teket. A FŰSZERT központ példáu1 a pécsváradi és a sásdi járásokat kellően ellátta gyufával, ugyanakkor a mohácsi járás egyes községeiben nehéz kapni, még egy dobozzal is. Sok a hiba a megrendeléseiknél is — de, ha a nagykereskedelmi válla­latok pontosabban, gyorsabban és le’ kiismeretesebben teljesítenék meg­rendeléseiket, ugrásszerűen megja­vulna a dolgozó parasztság, a falus’ vásártok áruellátása. Mi leváltottuk a sellyei föMmű vessző vetkezet ha­nyag üzemágfelelősét, mert amikor a környékein nem lehetett ecetet kapni, ő hordószám tárolta. A nagy­kereskedelmi vállalatok is tegyék meg a szükséges intézkedéseket hogy meggyorsul ion az áruforgalom is megteremthessük a falusi árubő­séget. Grichisch Rudolf MF.S7ÍÓV fogv. oszt. vez. A borbegryiijtés hírei MEGYÉNKBEN a napokban feje­ződött be a bor helyszínen, brigádok útján töténő begyűjtése. Dolgozó ps •■asztságunk többsége — mintegy há ’•om,negyed része — fegvelmezetter ett eleget borbeadási kötelezettsé­gének. Horváth István kélholdas sik- 'ósi dolgozó paraszt két hold tarta 'ékfö'dből bére’t szőlőjéről nemcsak beadását teljesítette az utolsó liter g, hanem 13 hektó minőségi bort is •rtékesített szabad áron a Borfor­galmi Vállalatnál. Bálint István ugyancsak Siklósról 11 hektoliter boréért 0700 forintot, kapott. SOK KÖZSÉGBEN, fizs tortán Pogányban, Kökényben, Németíber — az ellenséges híresztelések akadé- 'vozzák a begyűjtést. A nagygazdák azt a nótát fúlják, hogy Jíár be­adni — a végén úgy is elengedik1'. Kökényben Istökovlcs Mária .kulák 115, Pogányban Pfeifer Konrad ku- 'ák 285, Radics János és Radios György 228 liternyi kötelezett ségü.k- ből egy decit sem teljesítettek. Sza- ántán a tanácselnök, Stivics György elvtárs az elsők között teljesítette beadását és példáját Bosnvák Mi­hály, Sávics Mihály és Csányi Ist­ván dolgozó parasztokon kívül még ize.nnvolc csa'ád teljesítette. KORMÁNYUNK a begyűjtési árak '0 százalékos emelésével, az elem1' károk után történt mérsékléssel je- tontősen megkönnyítette do’gozó pa ’•asztságunk borbeadási kötelességé­nek teljesítését és elvárja, hogy az «ngedménvek után a termelők is te­rvének eleget beadásuknak. Ui tißttt reiifelö a taiblűkiiiiyiisi városrészig Szocialista bányavárosunk, Komló kökönyösi városrészében új köried orvosi rendelőt létesítettek. A két váró- és két vetőkőzőfülkével, für­dővel ellátott rendelőhelyiség beren­dezését hétfőn fejezték be. Még a hő', fo’yamán két orvos — délelőtt három—három délután pedig egy— ”gy órás rendeléssel — vizsgálja itt a betegeket. A több, mint ezer család lakta Kö­könyösön örömmel fogadták az új létesítményt, mivel ezután nem kell a betegeknek az ó-község SZTK- rendelőin.ézetébe lefáradniok. A rendelőórák bővítésével január­tól gyermekgyógyászati szakrendelést ;5 tartanak Addig is, az új rendelő­ben hetenként egyszer szaktanács­adót szerveznek a kökönyösi gyer­mekek fokozottabb egészségvédel­mére. Szélesedik a gépj ivitiísi verseny A azenálőr inni gépáülomóis téli gép javítási versenyikiliívásánaik szé­les visszhangja támadt megyénk­ben. A traktorosok .szerelőik, segéd munkások, iníLszalká és technikai dolgozók a Vp-’öhb helvon brigád- gyűlésen beszélték meg a szenti lő­rinciek köteiliezettségváíHiah'usát és bejelentették — ők mis magukévá teszik a cszentlőrinci kezdeménye- z.ést. A más öcsi gépállomás dolgozói kötelezettség vállaló jegyzőköny­vükben megírták, hogy hardkérdés­nek tekintik a gépek kiváló minő­ségű íki javítását és jó munkájuk nyomán nem mamii ogvetflen kijaví íatian traktoruk, «kéjük, vngv más ímezőga z.dia sá.gi gépük — »határidő előtt rendbe teszik valamennyit. A pafoíftbozsoki gépállomás tele­fonon jelenítette be osotlakozását a megyei versenyhez. Kötelezettséget vállaltak arra, hogy gépeiket nem három, hanem öt nappal a határidő előtt teljesein kijavítva bocsátják szemlére. Több segítségei, bátor fást a mezőgazdasági új toknak A munka termelékenységének fo- kozáoilt «lőréé említi az új Dóihoz.- galom. Újítások segítségével ol­csóbban, többet lehet termelni. — rejtett tartalékok kerülnek a fel­színre. A mezőgazdaságban is egyre nagyobb tért hódít az újítás, észszerűsítés. t052-l>en 254G újítási javaetatot és tapasztalatcserére javasolt újítást fogadtak el a földművelésügyi mi­nisztériumhoz tartozó újítási szar­véit. Csak az el Bogad ott újítások 125,3tő.742 forint megtakarítást ered ményezmek egy év alatt. Az újítá­sok szerzői, közel TOO ezer forintot kaptak 195’2-ben. A számok azt mutatják, hogy, a mező gazdaságban dolgozó újítók, észszerűisítők jelként ős (mértékben hozzájárulnak a munka megkönnví téséhez.. a termelékenység foko- záráihoz, az önköltség cstífckon- 1 éséhez. Ezeket az újításokat a műn kához való megváHtozotit viszony szüli, az, hogy a dolgozó magáénak érzi a .gépet. a gépállomást, az or­szágot. A dolgozóknak ezt az alko­tási kedvét serkenteni, bátorífair keli, szeretettel kelül hozzá n ymitoi kezdeményezéséheA ihogv állandó­an nőjjön a kedv az újabb tettek­re, Ahol nem feledkeznek meg ezek ről és megértik, hogy milyen hatal­mas erő a dolgozók újítási moz­isaim®, törekvése é,s Látják, hogy milyen hatalmas kincs ez népgaz­daságunknak, ott állandóan növek­vő eredmények vannak. A bőlyi gépállomáson lévő dolgozók és ve­zetők segítik az újítómo/galmat, — Munkájuk eredménye, hogy ez év novemberében is 10 újítási javasla­tot nyújtottak be. Ahol 4.egí/ik a dolgozók kezde­ményezését, ahol nem késnek az úií/ókat megillető díj kifi­zetésével ott nő a kedve a szak embereknek .a munkában kü­lönböző tapasztalatokra szert tett dolgozóknak, hegy gondol­kodjanak, keressenek új uta­kat a munkák elvégzésére. Sok helyen még komoly akadá­rp évedés ne essék, nem a háziasszonyok tűzhelyére, vagy az Üzemélelmezési Vál­lalat mammutkonyhájára gondolunk mos;. Más­ról beszélünk. Igaz. hegy a remekízű rostélyos hagymás zsírban, a tűzhely serpenyőién kanja meg végVges alfifrjái. s ízét de amis eljut odá­ig hosszú utat kell megtennie F.’őször is har- tnofosnrrű rawngó naevszemű kishor’úként pró­bál 0’holyezked.ni a bonyolult világban. friss legelőkön, jóféle abrakon cseperedik. aztán be­csületes igavonóként vagv szorgalmas tejelő mar halrént éh életét hosszabb vagy rövidebb ideig, végül elkerül egv liven hfzlato telepre, mint ez, smelviket most meglátogattunk. A bakócai Mniláth „grófnak" volt hatezer hold erdeje, egv kastélya tízezer kötet ponyva- regénye, meg egy majorja. A felszabadulás utón államosították az erdőket, a kastélyból gverrrmk- nbhont csináltak makulatúrába kü’ö’ék a gróf kedves olvasmányait, a knsi'élv közelében fekvő malőr ped’g p Baranvamepvoi Ai’at- és Zsírbe­gy ülte Vállalat marhehfzlaló telene lett. Itt készül a rostélyos. A háziasszonyok iól tudtok hogy sovány marh"V»ól ízet’en. kelletlen ételi* lehet csak készíteni. Kormányzatunk azt akarja, hogy a dolgozók asztalára mtoK k’foeás­ro’g.é*, jóbh minőség^ táplálékok kerül­jenek De nem rs*k ezit. hanem azt is. hngv az ízes éte’neműhől bőséges mennyiség jusson el a hentesüzletekbe « a há-rt-—mn» okozzon gondot egv-egy kito szép. elsőosztályú minőségű hús beszerzése a vasárnapi ebédhez. Ezért, szervezte meg a húsellátás biztosítására ezeket a telepeket szerté az országban. _ Baranya megyében hat ilyen nagvobb­mé retű marhahízialó telepünk van — világosit fel bennünket Rábai Gyula elvtárs. az Állat- és Esírbegyüjí.ő Vállalat éppen Bakócán tartózkodó dolgozója. — A Pécs közelében lévő Nyárfás- major. Domolos, Szentlőrinc, Csonkamlndszent, Rádfapuszta és Bakóca mind arra hivatott, hogy jómmőségű és elegendő marhahússal lássa el a vásárlóközönséget kiszolgáló üzemeket. A hat telep mellé most épít a vállalat még három ha­sonló hizlalótelepet, ezek közül különösen nagy­szabásúnak készül a Rigó-pusztaii. Ezzel is azt akarja kormányzatunk elérni, hogy ne legyen fennakadás a dolgozók hússal való ellátásában. Meglévő telepeink közül legszebb eredményeket a bakócai és a pécsi érték el, de szépen „jön fel" a Rádfa-pusztai is. Ilyen dicséret hallatán érthető kíváncsiság­* gal téptünk a bakócai vidám gyerekzsi- Vajtól hangos kastélypark szomszédságában lé­vő marhahízialó telepre Kü'ső'eg semmi különös nem fogad bennünket a szépfekvésű, remek ki­Ahol a rost lyos készül látást kínáló domboldalhoz simuló gazdaságban. Mi hát a titka az itteni kiváló eredményeknek? — Semmi különös — mondja Takács István elvtárs a telep vezetője. — No-no. hiszen minket sem leheit ilyen könnyen megnyugtatni, hiszen jól tudjuk: eredménvt elérni csak alapos, lelki- ismeretes munkával lehet. — Hát a lelkiismeretes munkában nem volt hiány nálunk, az igaz, — ismeri be Takács elv­társ és mosolyog. Mindig mosolyog, jókedvű, — mondják az itteniek. El is hisszük, mert amíg mi it.t járunk, addig sem látjuk egv pillanatig sem hivatalos, nagyképű arccal. Talán ez is si­kerük egyik titka; a vidám, mindig jókedvű ve­zető, aki szereti és munkatársaival is megszeret­teti a munkát. Csak így. csak ígv lehet nagy eredményekre törni, legven az ember bányász, tudós vagv éppen marhahízialó!... Az istállók alfajában klórmésszel teli ládák fogadnak bennünket. „Délek az ajtón se be, se ki..— idézhetnék Arany János szavait, — amíg nem fertőtleníti lábát a klórmészben. — így kerülhetjük el marháink száj- és kö­römfájással vagy eevéb súlyos betegséggel -.törté­nő rpogfertőzését. világosít fel szíves kalauzolónk. Ezt az alapos gondoskodást, a legtökélete­sebb tisztaságra törekvést tapasztaljuk ben’ az isitiállókban is. A békésen kérődző állatok alatt tiszta alomszalma, a járdák tiszstára söpörve, a bé.onváhmk is üresen, kitisztítva állanak. — Üresek hát, — adia meg a felvilágosítást Takács elvtárs, — mert jószágaink megették reg­geli adagjukat, s most emésztenek. — Hát ilyen pontosan elfogyasztja minden állat az eléje.ett takarmányt? — El ám, s újra földerül széles mosolya, — el ám, mert mi mindegyik állatnak pontosan annyit adunk, amennyire szüksége van. Megfi­gyeljük alaposan: mekkora a takarmány igénye az egyes állatoknak, s aszerint etetjük. Igyek­szünk minél tökéletesebben megvalósítani az egyedi takarmányozási: így takarékoskodni tu­dunk az abrakkal, szénával, de ugyanakkor ma­gasabb hízási eredményt is érhetünk el egye­denként. — Mennyi takarmányt kap egy-egy állat naponta? — A norma darabonként: 3.9 kiló kukorica­dara, 75 deka korpaféleség, 30 deka napraforgó­dara. Ezeket az anyagokat leszecskázott kukorica szárral keverjük össze, s hogy ízesebb legven. le- öntjük darabonként számítva fél kiló melasszal. A szecskába nyers répaszeletst is keverünk. A ballasztanyagból egyébként annyit kap minden állat, amennyit csak meg bír enni. Hadd nőjön a gyomra, az étvágya! Persze az étvággyal is van baj néha.,A legutóbbi szállítmánnyal érkezett ál­latok igen rossz bőrben kerültek hozzánk, s nemigen akarlak rendesen enni, pedig naponta 5 deka takarmány sót is kapott mindegyik. Gon­dolkodtunk. mit tegyünk velük, hogy megjöjjön at étváavuk? Aztán egyszerű megoldással sike­rült eredményre jutnunk: rájöttünk, hogy ez a sómennyiség kevés .tehát külön nyalósót adtunk az állatok elé a jászlaikba. Lett is evés olyan, hogy főztünk etetni! — nevet Takács elvtárs. M egoldják a többi problémát is. így pél- dául a téli takarmányozás kérdését. — Gondosan előkészítettek mindent, hogy az álla­tok etetésében ne lehessen semmi fennakadás. A leien északi oldalán kukoricaszárkévék tízez­rei várnék a föletetésre. á déli részen pedig siló­halmok húzódnak hosszan. — Ez a büszkeségünk, mutogatja vezetőnk, — 1 KW köbmé’er siló benne ötezer mázsa répa- szelet. Ezzel január-februárban kezdünk etetni. Silónk olyan gondosan elkészített, jóminőségű, hogy amikor ezt adiuk júszásátnknak, napi egy kiló ráhízl.alás várható darabonként. — A mostani takarmányozás mellett milyen eredményt értek el? — Most sem panaszkodhatunk, eredményünk egyik legjobb a megyében. Telepátliagunk napi 62 deka, de Lőrincz György elvtárs napi 90 de­káé, Guth Ilona elvtársnő 70 dekát ért el a rá­bízott istállóban novemberben is. Telepát-lagunk is jobb lenne, csak az a baj. hogy az idekerülő állatanyag nem mindig alkalmas kellően a hiz­lalásra. Nem egyszer kiöregedett, vagy beteges állatot kapunk, ezek persze nem mennek sem­mire, s lerontják az átlagot. Nézze például azt a három öreg „csarmaszé." Ezt a „megfordult szőrű" rossz, vékony csontozatú állatot lehetetlen meghízlalni. Az a kérésünk, válogassák meg jobban az illetékesek a hizlalásra szánt anyagot, akkor nálunk egy sem kerül selejtezőre, mint ezek is. 17 1 is hisszük; ennyi alapos szakértelem, okos, lelkiismeretes, gondoskodás láttán. Hogyne hinnők, amikor sétánk közben Takács elvtárs még azt is észreveszi, hogy az egyik szép kövúr tor »starke ökörnek hoeszúrakötve felej­tette láncét a gondozója. Oda is megy, rövidebb- re köti. — Tudja, ha sokat mozoghat az állat, lassabban és gyengébben hízik, s kevesebb ros­télyos ''»sz belőle. Ped'g azt én is nagyon szere­tem. főleg vöröshagvmás mego’dásban — teszi hozzá mosolyogva. Hát igyekszünk is. hogy mi­nél többhöz termeljünk nyersanyagot Ami raj­tunk. áll, megtesszük, ' Vasvári László lyoflí állnak az újítómo/galoni útjá­ban a jnezőga zoaiságban. A meg- nemértés, az oktalan zsugoriság, a bürokrácia olyan akadályok, ame­lyeket el kell hárítani, hogy kiszé­lesedjen az út, zöldko<n6rne.irk*®«*b- ben fejlődhessen a mezőgazdaság­ban is ez a nagyfontosságú moz­galom .Mit mutatnak a megyei ta­pe sziaLa tok? Több példa azt bizo­nyítja, hogy bár s«k szó esik ar­ról), hogy egész népünk iigytv a szocializmus építésének döntő lánc szeme a mezőgazdaság e.lm« radott- ságának fölszámolása és fejlesztése, de a lehetőségek kihasználása el­marad a szavak mögött A mezőgazdaságiban minden már elfogadott, vagy bevezetett újí­tás jei’entős lépéssel viszi előre ügyünket legven az a meglévő gé­pek tökéletesítése, termelési ész- «zierűsítés a nővén vtermelésben, ál- 'htí'ton vésziéiben, kertészetben, öu- tozésben vagy akár a fásításiban. A példák azt mutatták, hogy ezt még nem mindenütt értették meg. For- 'ííly Antal a mohácsi járási tanács fóagroinómusa még 1951-ben újítási iavítidia.fot adott be, amelynek be­vezetésére a babarei állami gazda­ságot tartották a’lkalmasnak. A gaz damág vezetője nagy tóik esed éisseJ fogadta az újítást, a rajz alapi'” el is készítették, de amikor ez. újító­nak 1Ó7Ü forint újítási dibit keltett volna kifizetni, már alábbhagyott a lelkesedés. Az elkészített úiításf félredobták.! két évig hevert k ihász látatlanul. Pedig aiz újítással lénye ges fogat és munkaerő megtakari- tost érhettek volna el nemcsak Rfi harcon, hanem másutt k Azóta a bólvi állami gazdaság és a géni 11 o- más dolgozik aeon, bogy az ú jbúst bevezesse és vállalták a házi elké­szítését is. Gépállomásainkon is nagy lehe­tőségek vannak az újításra. Ennek olí!énére nem fogPalkoznak mindenütt, hogy kiszélesítsék a mór Tabunt, minél több ember ügyévé tegyék. Annak ellenére, hogv mi- ntsztertamáeei határozat is előírna hogy a gépálllortiáisekon legven újí- táisi megbízott, »több g’toá'ilomáson nincs és emiatt nem is foglalkoznak az újításokkal, nem tudnak részile- tes felvilágosítást adni a dohrozók- n®ik. Előfordul, hogv a hozzánem- őrtéis. nemtörődömség miatt — mint Rá jer Káról vim k a vilMányi gépál­lomás eszfergáilvos.inak az újítási díjat mm fizetik ki. A téli gép javítások sikerének egyik igen fontos (énvezőie hogy minél főbb ú iítast. észszernsf- tést alkalmazzanak gépállomá­sainkon. Ezt csak ngv lehet elérni, hm az ál­lami gazdaságokban. péoáiMomáso- kom az eddiginél nagyobb gondot fordítanak, kijavítják az e téren Lévő hiiliáiknt és segítik, bátorítják a dolgozók Jrezdeménvezését. Pintér Rezső meg vei tamáes mez. gazd oszt. • újítási és génesbéisi előadó. Fö!dm üvesszovethezeti hírek December elején 'tervbeszámoló íayártcl-e/iletet tartott a dnnaszeV- csői fit'dművesszővetkezct. A szö­vetkezeti tagok kifogásolták, hogv a lakos,*’ágnak Mohácsra kell bejár­nia fáért, mert az iigyve/‘-'őség lielvb°ii nem biztosítja az ellátást. A Lírálat »elhangzása után tíz naora gépkocsik szállítottók a tü­zelőanyagot a földmű vessző vetJceze* újonnan létesített tiizclőlerakaiához A dunaszekcsői földmüvoísszövetk<>- z,et ügy vezetősége orvosolta a köz­ség lakosságúnak régi panaszát. Karácsonyi vásárt rendeznek de­cember 19-fől 24-ig n siklósi, vil­lányi. szigetvári, sásdi. szent'őrin- ci, sellyei és pécsváradi földműves- szövetkezetek. A karáesnnvl vásár sikere érdekében a MÉSZÖV nagy- mennyiségű fátékszert. karácsony­fadíszt, narancsot és- citromot irá­nyít ezekbe a bobokba. Forgalom- bnbomnk aján<|éke«:omagokat , is, melyek kozmetikai cikkeket, blzsou írut és rövidárut tartalmaznak. * December 19-én nyílt meg a sik­lósi állami gazdaság távoteső üzem egységében. Sári pusztán a nagv- harsáinyi földműveaszövetkezet fiók boltja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents