Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

6 IS A P í Ó 1953. DECEMBER 20 A MAGYAR NÉPDAL MŰVÉSZI JELENTŐSÉGE köfltő. egy aenwesatéíffilcué '"és. feSt -*e­\4sJipm?cíínak-­Az ajándékozás művészete \f ár az ókori görög nép példája - megmutatta,- hogy az igazi, értékes kultúra mindig népi gyöke­rű. A ml irodalmunk és zenénk tör ténete is időnként nagy erőfeszítés hogy rátaláljon természetes a1 api ára a népied’tészetre . és .a népzenére Kö’csey „reggeltől hajnalig“ járkált szobájában és a „parasztdal iónját*' tanulgatta. Llsat Ferenc azt tervez­te ' hogy bejária az országot, és ösz- szegyűjti népdalainkat. Amit ők és mellettük még sokan mások tudtak vagy legalább is megsejtették és ami­ért fáradoztak, az meg is valósult Petőfi és Arany költészetében, s há­romnegyed századdal később Bartók és Kodály zenéiében. Petőfi uralko­dóvá tette a népet e költészetben nagy zeneszerzőik p^dig a gyakor­latban is igazolták Kodály tételét- uA fa koronája anril magasabbra nő mértnél mélyebben fúródik gyökére a talajba,'" Ma már náhimlk is wim csu­pán ara irodai ómban, hanem zenénk bén is "a remekművek egész sora é ha/tásnik »zem'é'teai arat a tör+énePim' igazságot, hogy nernraetá étteileimben vett k’a«s5Ű!ku.s a'ikofá« mk aa te* bet, tpély .„millió gyökerű“' és így miüliókhoz is szólhat. A művészi értókellés egyik alattija m"'y mértékben muttattia mw a mű váárai alkotás az embert és világát. Kodály fr ja lí)30-bam a magyar nép­dalról': Kincs más zenénk, mely. a magyar telekbe mélyebben vitáéit be le. ércnél tömörebb, maradandóbb for­mában'", Sokan rámutattak, h-ogv a magyar népdal gyűj tőmedre azoknak az érzelmeknek, melyek évszázado­kon, sőt évezredeken át milliók szí­vét dobogtatták. lev tehát a maevar népdal a magyár nép érzelmi világá­nak tükre. Szerelmi dalaink az er­kölcsi - élet tisztaságáról, hűségrő1 hazafias -dalaink hazaszeretetről, bú csúzódriaínák az otthon, a hazai föld méretétéről mu’ató nótáink egészsé­ge« jókedvről, tréfás dalaink derűs hí i mórról vallanak. B iséges és értékes tanulságú1 . ez^lgáTbait népd-a’iaimlk erkölcs* viHága is. Gsaík egyetfwi péídát eim. lítsünk: népballadáink erkölcsi fel­fogását, mely kérlelhetetlen szigo­rúságig«:’ bünteti ara erkölcsi világ, rend megsértését. Rá Ikelll még mu­tatnunk arra, hogy bár népdalaink között Igen sok a szamorúhangu, mégsem hirdeti érzelmi világunk a lemondást a kétségbeesést, csupán arra figyelmeztet, hogy az éleit ne­hézségeivel erős akarattal keld meg- küzdenünk. Az ember mellett népdalaink reá- ttflran tükrözik; uz/ptkm. az életkörül­ményeket is, molyokban a nép ét: a hétköznapok mellett: számos alka­lomhoz kötött népdalunk mutatja meg a nép szokásait, ünnepeit, szó­rakozásait. Elég itt hivatkoznunk a Magyar Népzenetárá-nak 1951-ben megjelent • I. kötetére, a Gyérmeik­iá-tékok-ra, mely 1000-nél több dalia­mával a gyermek életének számos mozzanatát tárja a szemlélő elé. tv lapozgassuk csőik népszerű n/pdaf kiadványainkat, egy-egy .könyvecs­kében is mily gazdagon tárul, fél a nép élete! . Népdaláínk . reálisan tükrözik .né pünk múltját, -is. A magyarság tör- :éne’mének úgyszó vín minden je­lentős eseménye, a nép harca elnyo­mói ellen mély pontot hagyott nép- költészetünkben. Különösein -szabad ságmozgalimaink vésődtek ’ be:e dS la ink segítségévé1 nőnünk ' emléke­zetébe. Pé'dául .Rákóczi emlékét máig is őriek a 'Ráikóczi-ikesettsök. Érdemes ebből a szempontból Ko­dály nagyszerű néoda1 feldolgozás sorozatát, az‘ének-zongorára írt Ma­gyar Népzene 10 füzetet lapozgat­nunk!- De, ugyanez-, a. sorozat' arról: is felví'ágosttja az érekWöt,* mennyi4 megőrzött .-néndrikiricsünk; az, ti. : ri magasabb kultúra t-ermé kelből ■ is Közéokori Gregorián« dallamok. 16 századi hístöriás énekek, 17. század* főúri dallamok, a lé. századi; -kollé­giumi zene «termékei, kuntokoirl 4ft; is da’lamoik. a-műt századi verbun­kos zene nem egy dália-ma, népszín­művek dalai jutottak be a nép em- 'ékezetének hatalmas gvűitómeden- -éiébe, és váltak népdalokká. Népda- ’aiinfk szövegei között is számos „fe- ’ ülrő1.4' alász-átlotta t tál áh mk: B'1'1 sa­si-, Kisfuliidv-, Czuczor-, . Petőfi* Tomna-éerseket. j\T időn adatokat sorolunk fel ar- táj hogyan? tükrözi népd-alkiin tsünk az embert -és az életet, meg kell röviden említenünk kaocso'atá* a szomszédos népek népzenéjével is Bartók rendszerezte ezt a „Népze­nénk és a szomszédos nőnek nénze- néié“ c. faitútlmányáíban. Úgvan,akkor mikor Ady , a -, „Magyar, jakobinus dala“ c. költeményében a magyar­ságnak a szomszéd -nénekke! való testvéri összefogását hirdette, Bartók bebizonyította-, hogy m'ikém)t a follk- ’ór egyéb téfüVtein. a zenében is erős a kölcsönös hatás á’megvár és a román, hoa'vát, rútéin, és tót nép­zene között. Népdalaink monda,ntválóját vizs­gálva mutassunk rá végül. arra is hogv népdalainkban ugyanazok a oroblémák szólalnak meg.« mimt leg­nagyobb köitőink műveiben,'. Csak két példát lássunk: Felszántom h kertem aljái, Ne teremjen több violát. S ne teremjen több irimáf, ., A császárnak több kaionát. A másik péll-da: Indulj útnak, borulj búnak, Ne lágy), rózsám, minden szónak, jaj, mert akik neked szólnak, Tudd meg, nem mind, jódra vadnak. Az együk ara egyke. á misük a toiván. dorlás problémájának költői tömör­ségű im-g’fogafmazás.a. A iH.'gryair taépdnl't éritidkefve, ves- síink, még: rövid pfütemtáist a bonne rejlő formai értékekbe. E liánul njány ez ük keretet miattit-Csupán egy lesraerző érlókeCésót- szála itatjuk meg Kölcseynek egész költői páíyájáji egyik legégetőbb problémája, volt a népdal Ilyen-ók írásival magia is meg ►róbá'ikozo-tt. .,Reggeltől más hajnalin szobámban járkáltam s ha sö*é.tké- leim megengedték, a par ászt.dal tón iát témdgaltom. Nehezebb’’ Ufhulnid- <iyóm egész életemben vein 'vhla.... i sokszor elkeseredett k',W szexté- ’yeßen dévai és mégis meleg és- mén js deines hánara ’ vinni „áltál nehéz 'étk(f- vrAtN Tóth Arindár éat':irj«a a .nagyér n-^id-al művészi- Ar‘«Sk^Ől É.'legfőbben nem is se’Hk, hogy az igazi népdal melódiái tidjeseg egyen érték~"'k a l’oszebb Tlrathövm-téniák káli. Hogy da'latnminlárasttkban a? ép Zenei, testnek és az ép zenéi té!ék­nek, formának és tar'.alomnak olyan váratlan harmóniája nyila kozik. meg melyet (t legnagyobb művés?nknél...*■? i'kdk elvétve találunk!"' Ila-T^aftsiltk mpg Bairtók Bélát: „A szűl\ bb értelemben • vett " pa- msztzejce önéydnffamd működő. 'tér vésze'í erő alakító munkáidnak ered. vénye minden tanyl'S'difyll ment bértömeg ösztö-nszeri?. alkotása,- — Eáy olyan természeti tünetnéiish, hii-nf például az állat- vagy, növéns/vitág különféle megnyilvánuló formái. En­nek folytán cgyedei :■— az egyes 4*1- 7amok — a legnagyobb művészi tö­kéletesség példái, Kis . arányokban épply tök éle'iesek, akárcsak a. leg nagyobb szabású zenei mes'ermű."— Valósággal "klasszikus " példái annak- miízéivt lehet lehető legkisebb fór. .mában-, legszerényebb} eszközökkel, valamilyen zenei gondolatot a, maga ’risseségében, arányosan, egyszóval a lehető legtökéletesebben kifejezni Végül Kodály Zoltánt idézem: „Azt mondják, nem lehet összemérni nagy alkotók gondolatait. Hogyne lehetne, mikor azok is igyekeznek müveik alapgondolatait népdalszerü tisztaság­gal és egyszerűséggel kifejezni. Csak­hogy ritkán érik al á népdal magától lett hókristályszerü tökéletességét.'" 1%/í i a lényege ezeknek a nyila,t- kozatoknak? Miben rejlik te­hát a népdal páratlan művészi ér­téke? Egyszerűséggel, párosult,művé­szi' tökéletességben. Szerény eszkö­zökkel, egyszerű szavakkal, egyszerű formában tökéleteset alkotni : a leg­nagyobb művészi feládat. Ne csodál­juk, hogy a legnagyobb költők, és zeneszerzők jártak tanulni' a nép* költészethez és népzenéhez. Irodai* mi; és zenei áramlatok frissülnék fel belőle; kapnak tőle új ösztönzést a továbbfejlődésre. Fejlődésük tető­fokát akkor érik el, amikor nem átallanaic lehajolni a költészet. 1 -és zepe bölcsőjéhez, a népköltészethez és a népzenéhez. P. L. ' ' Kedves asszonyom! A minap gyors futtában találkái tünk csak a . Széchenyi téren, — * bár régen láttuk egymást, —- mégis oly sietve sz.aladt tovább, s csak any- : nyit mondott: „Jaj, ne haragudjon, tudja., áján- lékojrat kell vásárolnom s nagyon sietek.“ . , Ahogy hirtelen otthagyott, elgon­dolkoztam, s ahogy jobban körül­néztem, magához hasonlóim, több iyggtotlan' derűs arcú járókelőt ‘ál­fáin . bemenni az Állami Áruházba, i Számos kipirult arcú, csomagokkal megrakott vásárlót kijönni. Engem i? elfogott. a vásárlás láza s önkén ..teleli thenlem a több'ek utáni: s ha aom haragszik, ,—- most elgnilom, hogy egész idő. alatt hol távolabbról. Hol közelebbről'magát figyeltem? illet Ve azt, ahogy s’ amit . vásárolt! Kétségtelen ugye, hogy úgy aján­dékozni, hogy öröme teljék annak i-s, aki ad és. annai, .is, aki kap, ha­tározottan művészet. Bármennyire fontos is a pénz; a tehetséges ajáít, dékozáshoz csak a -pénz ■ nem elegen­dő. sőt nem. is mindig szükséges. Míg ezen így elgondolkoztam, — közben az öröm közvetlen­ségével magyarázta az árusító­nak kisfia tulajdonságait, aki olyan apró rontó-bontó emberke, s valami olyan játék kellene, ami mo zog is, na meg azért nem is olyan könnyen pusztítható el. Láttam, hogy izgalmát még jobban fokozta a leg­különfélébb játékokkal megrakott .polcok hosszú sora. Traktort kere s’ett, a lehető legerősebbet. Elképzel­tem, mennyi kutatás, menny/ figye- 'em előzte meg ezt a vásárlást. Bizo­nyosan a kis emberke legrejtettebb kívánságát igyekezeti teljesíteni. — Majd a kislányára gondolt, — a na gyóbbra. -** Ö már iskolába jár, s neki a. társasjáték mellett könyvel is vásárolt. Ekkor azonban egy ki­csit csodálkoz/aml Nem haragszik, bizonyosan, ha most elmondom, hogy n könyv vásárlásánál egy kissé csa­lódta m:magában! Kefébe vette, néze­geti e s én úgy váriam, hogy egy kissé beleolvas, hogy lássa, vájjon mtyßl is szp.j ez a könyv. Meglelel-e a gyermekiének? Inkább a külsejét nézegette, majd megfordította és az árát kereste. Itt már nem, volt olyan körültekintő, Pedig most utólag bi­zonyosan igazat, ad nekem, ha azt tátja hogy . á kislánya öröntmel nyúl a könyv, után, belelapoz, majd csaló dott arccal félreteszi. Bár az is lehet, hogy ön már. előrelátóbb volt — s a cím után kereste a már ismert könyvét. Remélem, így volt. Fizetett, s amint ellépett a pénz­tártól,, megállt. Tudtam, hogy most a férjére gondol. Ű sem1 maradhat ki az ajándékozottak közül. Ment, ment nézegetett, .töprengett... Végignézte a nyakkendőket, majd ,a Jiérf.iharisnyá- kot,, azután •%«_ zsebkendőkét, — Megnézte a pe^Tárcá/aí, mgjjd-ismél i. nyakkendőket vette szemiLgyte. Én is egyre izgatottadban ügyeltem —■ vájjon mi lesz, mit választ. Ebben a p.etcekben magarám is gondol/pm, s megmondom őszintén, hogy- , étiEem nagyon örültem ■' volna -egy "páf-iféifb harisnyának, bár kétségtelen, hogy hasznos dolog. .Azonban ajándéknak mégis olyat szeret az ember,, ami '.alán éppen nem 'is. közszükségleti cikk — ezt úgy is előbb-utób'b'-meg­veszi, hanem valami Olyasmi, .amit nagyon szeretne, s még sem veszi meg magának, mert mindig van ami iobban kell és -fontosabb is. Na- dé ön ' alapos detektív - múá- kát végezhetett, ■mielőtt-, vásárokat jött, mert' egyszeriben- rríegfótdvlh s máris a pénztárcákat nézegette.-Á határozottság h-7t £*«*<-’"0 -«-í Jn «T 'otta ki a szép bőr levéltárcát, —“ Még megállt egy pillanatra az szerek előtt, látszott, hogy most ■'ón}’ magára gondot — de óz ötök asszo­nyt lemondással'— ezt az örörhefi-bf- zónyosa-ri a lérjéne^. hagyta. Helyé' ten. ■ ' •.v'... ;"v f Most már csak egy. kérdés irggi. ott, az ajándékozás módja, ai, ahogy, milyen körültekintő, szeretetik .aidja át ajándékát. Bár úgy, érzem, hogy i -. továbbiakban is ilyen helyesen. IpS eljárni, mint eddig tette) Igaz, hogy ez „ legkönnyebb része az ajándé­kozásnak. kivéve- persze ott aftot- d2 ajándékozás .csaj. térhés kötelességi 'ennhéjázó, nagvzolás, vagy megalá­zó könyöradómány. Milyen - bosszú­ság is lehet az ajándékozás azoknál, akik csak azért teszik hogy cserébe kapjanak valamit, elérjenek vala­mit, s a mézés-mázos arc, mögött csaknem szívszakadvn adják- át a rosszul választott, helyesebben éppéfi nem választott ajándékot. S milyen kényszeredetten' mosolyoq- ítyerikor .a megajándékozott;' áldozat, aki- &zh hogy ezt a terhes aktust tégkö^efébp neki is viszonozni kell! Legalább' ÍS illik! ' ■ .. Kidobhat valaki komojv összeget f-s örömet mégsem okoz. Ha az djándú' kozó néni törődik azzal, hogy Led; alább egy- kicsit elgagdplkoziék. ■ \.g megajándékozott egyénisége, ízlése.és vágyai lelett, akkor, esetleg a,tok költséget csinál és az öröm, az igazi öröm mindkét része elmarad. Ilyen esetekben pénzért, vásárolják a mind két oldali bosszúságot. Képzelje csak el, milyen kellemetlen helyzetbe hoz­hatunk valakit. rosszul választott ajándékunkkal, ha azt az illető laká­sában kitenné, vagy épnen viselni kénytelen. — Noha egyáltalán nem tetszik neki. Mögül: csak annyit, ?— ha együtt voltunk a vasdr/ds izgalmas arányi- óén, részesítsen ,.ar átadás öröméhvti ls - ” legalább is úgy, hogy - rtijo/d- s legközelebbi találkozó lünkkor, alt mondja nekem,, hogyan Vs sikerflltißZ ájájndékozás, örültek-e.' mindannyian* I dl«. «1 ' i-**i —Hfc­Süssünk főt és olcsón MÉZES. 2A 4eka melescíteft ORy tójáéi, egy. citrom: reszplt hé- 'J’H- két késhegynyi f«hé|port, 4 ?. nnohira tőrt, szcgfííszéget össze­gyúrunk 50 deka liszttel kevert, egjé 'dsolnaa; siitőporralV Ujjnyi yáktágr ra UyiilHuk és nógácsiiszaggatövá’. vagy .különféle formájú ' vágókknl kiszúrjuk. Vájazpít tép/fibe tes­szük és cukros vízzel megkenve, hámozott mandulává’ díszítjük. KÖ zepos tűznél siitjjik. A sütemények­kel fenyőfát is d-iszítlje.tüak.. -*; y SZAT,ÓNCUKOR. Tetszés szerinti mennyif'‘gíl kristíly, vagy porcu­korra annyi tejet hittünk, hogy ép­pen ejlepje .Ál nndó keverés mel­leit főzzük. Néh ány perces fórrá* nfán^ próbát vehetünk. Egy kis . kanálra valót kiveszünk' a forró • cukorból és a kanál lapos felével e dörzsöl jük egy lapos tányéron. Ha a cukor* a teljes ki hű lé «-sei m ét szilárdul, az egészet 'evehetjiik 6 tűzről. Ezután vagy tálban, vagy o 'állasban állandó keveréssel 'ehűt- jiik. Mielőtt lehűl drogériákban ' kapható eszenciákkal, vagy csoko- ■ iádévá' ízesítjük. Gyúrható masszát . kapunk, nmelvet deszkán ujjnyi vastagra nyújtunk és kockákra vá- *nnk. Másnapig szárudni hagyják, majd porrnkorba forgatiuk és -be; i csomagoljuk. Ha cukrunk nem SZ.L7 urdui meg. visszatesszük a tfízre -s rövid id«ig áiból forraljuk. H" túlságosán kemény lett és törik ; ^gy kis teret ndnnk hozzá a/ áj- ’ lyyli fórra'áisnnl. A főzéshez oívad ! lábast hasztiáijnnk, amelynek sári I tétlen a zománca. \ • ! Dá'«t*K«i öt óra mn’ótt. a y-illaiiylámpák fé- nyp; beleyész .a decemberi ködbe. A Vorosilov,- űton, a Porcelángyár mögött lakik Nikelsraky Géza Pécs legidősebb festőművésze, aki vár ma rátn, hogy. elbeszélgessünk tapasztalatokban és alkotások bau gazdag -. életéről, pályafutásáról, további .tefvelről. Az utca Csendes,, alig járnak pm.beré-k. Magám mögött hagyom a. csendes. Le- dlnát. A nyár vidám gyermcklserege most a duruzsoló kályhák » melegében olvas„ tanul, vagy éppen" jtjälfcik kedve szerint. Odébb a 'Zsoíriay maiisőleuni, burkolódzik a, ködös sötétbe? Csak sejtem merre' van, mert látni nem lehet.' Még riéhény perc és. egy emeletes épület lépcspházá'nak .falépcsői nyikorognak lépteim alatt. A lépcsőházban pislákoló petróleum lámpa ég, amint .később kiderül, áz- én t.iszteietémre, ractt hoesztY.idő «6tin- -etromtatt a villanyvilágítás és a gvár vezetősége még. nem javította ki - .a hibái. Talán két éve, hogy megcsodáltam rágyo- @ó cserepei«^, éi tetőn át nézve mese-háznak lát­tam. a lépcsőházbőt nézve azonban ... Egészen másképpen képzeltem el. Valószínű a nyikorgó falépcsők jelezték jöt­témet, mert a csengőgomb megnyomása előtt ki- nyíltk az egyik ajtó és máris tessékelnek befelé. Géza bácsi, meg a felesége. Már az előszoba falain festmények és grafi­kái alkotások sorakoznak egymás mellett. Uj és régi, alkotások. Az előszobából hamisítatalan biedermayer hangulatba lép az ember. A kedves öreg bútor­darabok görbe vonalai, a sarokban álló vitrin ragyogó vázái és a minden falat betöltő festmé­nyeit, grafikák, egységes hangulata feledteti a lépcsőház sivárságát. Külön világ ez. A művész világa, mely a valóság talaján sarjadzott és nőtt naggyá és mégis tele van meseszerűvel. A sóit szép színes kép az első pillanattól kezdve leköti a figyelmemet, pedig ez még csak a kezdet, a következő percekben hatalmas map­pákban előttem tomyosodik 54 év csodálatos ter­mése« A Balaton és a Mecsek sok-sok cvön'-örű tája vonul el előttem, majd egyik legterméke­nyebb évének alkotásai: a kopácsi képek. Fel­elevenedik a régi Porcelángyár is; rég meghalt híres agyagos mesterek, rég megszűnt műhely­részletek elevenednek fel a színes akvarelleken, grafikákon. Látogatás Pécs legidősebb festőművészénél: •i, • TSíkelszky Gézánál A festmények után grafikáit nézzük végig. Ä „100 magyar díszítmény'' ‘különösen megkapó. Az í911.-es torinói vásáron díszítették ezek a kis remekművek a Zsolnay pavillont, ámulatbaejtve ’ a vásár látógatólt;' ElŐkerülifíek á budai vár dóm* hormű'tervei is. A gyayi áltáil kerámiából kivite­leié tt doiirtborműveket — áz Árpádházi királyok sorozatát — Géza bácsi tervezte másodmagával. . Az egyik mappánál hosszasan elidőzünk. 45 művészi ülusztráclö- Petőfi1 János Vitézéhez. — Ahogy nézerri a' srebbnél'-'szebb 'színes meseké* péket,. úgy érzem, Gézá. bácii az igazi, Petőfi, ál- '•t.ól: élkébze’t. Jíne« ; -Vitézt -ábrázolja. Ä János- Vitéz, legkedvesebb alkotásai közé tartozik, de ..ugyanakkor fájó pontjá' is. 'Az ■ illusztráció-soro­zat a 30-as években'készült? de azóta sem talált kiadóra, pedig jó lenne' ifjúságunk kezébe adni ezt a szép sorozatot Lassan elfogynak á képek és életére terelődik a szó. 7 76 é««>e e*c született Szatmáméméti- ben. A gimnázium első rajzosa. Érettségi után Budapestre kerül az Iparművészeti Főiskolára. Hallgatótársai közül kitűnik nagyszerű díszítő- tierveivel, 1897 őszén jutalomképpen München­be küldik a híres festőtanárhoz: Hollósy Simon­hoz. Egy évig futja az ösztöndíjból, hazatér és a Zsolnay-család meghívására Pécsre jön. 1899- ban volt ez. 54 éve. Azóta megszakítás nélkül a gyár alkalmazásában áll, illetve áWt jelenlegi munkaköréig. Most a Porcelángyár múzeumi anyagát rendezi, mint annak muzeológusa. Megkérem Nikelszky elvtársit, beszéljen pá­lyafutásáról is. Egyideig elméláz, hiába sok idő 76 év és melléje milyen gazdag, munkában, eltöltött het­venhat év. Mennyi fájdalmas és örömteli állo­mása lehet ennek a gazdag művész életnek. — Majd egy kis notesz vesz* elő valamelyik zsebé­ből és áz „emlékeztető'1 segítségével most már minden nehézség nélkül. megy az időrendbeli felsorolás. Első önálló kiállítása 1919-ben volt Pécsett. Azőta sok-sok kiállításon szerepelt képeivel. — Ezek közül kiemelkedik az 1944-ben a budapesti Nemzeti. Szalonban rendezett kiállítása és az 1947-ben Pécsett Tendezett 50. évés ,',Jübiláris ki­állítás.“ Sikerek? 1938-ban a Műcsarnokban sze- ; répelt és sok-sqk értékes képe cserélt - gazdát. Mind-mind sajnálja őket? Igazi művész, aki min- : den képét magának tartaná meg, hogy időnként végignézhesse őkét.’ • Min doflgozik -most? -’További tervei?. 1 • . ? .. . öt évvel ezelőtt kapott megbízást a pécsi Porcelángyár történetének megírására, de a ki­adás még nem intéződött - el. Úgy érzem, még , ogy fájó ponthoz értem, mert erről nem szíve* sen. bestéi ' ' Tervei? 76 éves és terveiről kérdezem?» — '"■Igen,'terveiről. Aki Ismeri Géza bácsit, a2 tudja. . róla., hogy; a jelleme, , a , szíve ma is fiatal, - télé tervvel, ailjkotéiyá.ffvással Januárban nagy gyüi-‘ -. temónyes kláílításrá .készül.; Képeit rendezgeti, Válőgatla és van' miből válogatnia. Néhéz fel­adat. -Egy- élet -terméséből kiválasztani azt a 40— 5Ó képet, a mely-,- megmutat j a fejlődésériek min­den szakaszát. ' Mit "jelent számára, idős művész számára, a felszabadulás, megváltozott életünk? Ifjúkorában a szociális kérdések vonzották, maid' Pécsett nagyüzerni dolgozók között, élt év­tizedeken át és ez nem maradt hatás nélkül az érzékeny művészléiekre. Ennek hatáséra írta meg 1907-ben „Tera, a proletárlány" című versét az akkori Zsolnay-gvár egyik leánydo’gozóiáról. 1919-ben több mozgalmi plakátot tervezett és az­óta' is szíwel-lélekkel a munkásosztály mellett áll. • • •Boldog, meglégedatt; megbecsültnek érzi ma­gát, hiszen van-e nagyobb boldogság, mint azt érez-ni, hogy a dolgozók állama megbecsüli, meg­bízik benne és 76 éves koráiban ilyen nagyszerű feladattal bízza meg, mint a porcelángyári mú­zeumi anyag elrendezése. Ké>ö ©«« «> v«*n tn -r. Tizet üt az «óra vala­melyik toronyban, amikor a nyirkos estében, kint a kapu előtt búcsúzóul kezet fogunk. . Elöltem elvonulnak a színes képek, elvonul egy gazdag munkás, alkotó élet és önkéntelenül is azt kö' vánom Géza bácsinak, hogy ilyen fiatalos len- düléttel, a dolgozók iránti szeretettel alkosson még sok-sók éven át r>„ i«íV!ín jjlj műveszeti szakosztály

Next

/
Thumbnails
Contents