Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-20 / 298. szám

6

IS A P í Ó

1953. DECEMBER 20

A MAGYAR NÉPDAL MŰVÉSZI JELENTŐSÉGE

köfltő. egy aenwesatéíffilcué '"és. feSt -*e\4sJipm?cíínak-Az ajándékozás művészete

\f ár az ókori görög nép példája - megmutatta,- hogy az igazi, értékes kultúra mindig népi gyökerű. A ml irodalmunk és zenénk tör ténete is időnként nagy erőfeszítés hogy rátaláljon természetes a1 api ára a népied’tészetre . és .a népzenére Kö’csey „reggeltől hajnalig“ járkált szobájában és a „parasztdal iónját*' tanulgatta. Llsat Ferenc azt tervezte ' hogy bejária az országot, és ösz- szegyűjti népdalainkat. Amit ők és mellettük még sokan mások tudtak vagy legalább is megsejtették és amiért fáradoztak, az meg is valósult Petőfi és Arany költészetében, s háromnegyed századdal később Bartók és Kodály zenéiében. Petőfi uralkodóvá tette a népet e költészetben nagy zeneszerzőik p^dig a gyakorlatban is igazolták Kodály tételét- uA fa koronája anril magasabbra nő mértnél mélyebben fúródik gyökére a talajba,'" Ma már náhimlk is wim csupán ara irodai ómban, hanem zenénk bén is "a remekművek egész sora é ha/tásnik »zem'é'teai arat a tör+énePim' igazságot, hogy nernraetá étteileimben vett k’a«s5Ű!ku.s a'ikofá« mk aa te* bet, tpély .„millió gyökerű“' és így miüliókhoz is szólhat.

A művészi értókellés egyik alattija m"'y mértékben muttattia mw a mű váárai alkotás az embert és világát.

Kodály fr ja lí)30-bam a magyar népdalról': Kincs más zenénk, mely. a magyar telekbe mélyebben vitáéit be le. ércnél tömörebb, maradandóbb formában'", Sokan rámutattak, h-ogv a magyar népdal gyűj tőmedre azoknak az érzelmeknek, melyek évszázadokon, sőt évezredeken át milliók szívét dobogtatták. lev tehát a maevar népdal a magyár nép érzelmi világának tükre. Szerelmi dalaink az erkölcsi - élet tisztaságáról, hűségrő1 hazafias -dalaink hazaszeretetről, bú csúzódriaínák az otthon, a hazai föld méretétéről mu’ató nótáink egészsége« jókedvről, tréfás dalaink derűs hí i mórról vallanak.

B

iséges és értékes tanulságú1 . ez^lgáTbait népd-a’iaimlk erkölcs* viHága is. Gsaík egyetfwi péídát eim. lítsünk: népballadáink erkölcsi felfogását, mely kérlelhetetlen szigorúságig«:’ bünteti ara erkölcsi világ, rend megsértését. Rá Ikelll még mutatnunk arra, hogy bár népdalaink között Igen sok a szamorúhangu, mégsem hirdeti érzelmi világunk a lemondást a kétségbeesést, csupán arra figyelmeztet, hogy az éleit nehézségeivel erős akarattal keld meg- küzdenünk.

Az ember mellett népdalaink reá- ttflran tükrözik; uz/ptkm. az életkörülményeket is, molyokban a nép ét: a hétköznapok mellett: számos alkalomhoz kötött népdalunk mutatja meg a nép szokásait, ünnepeit, szórakozásait. Elég itt hivatkoznunk a Magyar Népzenetárá-nak 1951-ben megjelent • I. kötetére, a Gyérmeikiá-tékok-ra, mely 1000-nél több daliamával a gyermek életének számos mozzanatát tárja a szemlélő elé. tv lapozgassuk csőik népszerű n/pdaf kiadványainkat, egy-egy .könyvecskében is mily gazdagon tárul, fél a nép élete!

. Népdaláínk . reálisan tükrözik .né pünk múltját, -is. A magyarság tör- :éne’mének úgyszó vín minden jelentős eseménye, a nép harca elnyomói ellen mély pontot hagyott nép- költészetünkben. Különösein -szabad ságmozgalimaink vésődtek ’ be:e dS la ink segítségévé1 nőnünk ' emlékezetébe. Pé'dául .Rákóczi emlékét máig is őriek a 'Ráikóczi-ikesettsök. Érdemes ebből a szempontból Kodály nagyszerű néoda1 feldolgozás

sorozatát, az‘ének-zongorára írt Magyar Népzene 10 füzetet lapozgatnunk!- De, ugyanez-, a. sorozat' arról: is felví'ágosttja az érekWöt,* mennyi4 megőrzött .-néndrikiricsünk; az, ti. : ri magasabb kultúra t-ermé kelből ■ is Közéokori Gregorián« dallamok. 16 századi hístöriás énekek, 17. század* főúri dallamok, a lé. századi; -kollégiumi zene «termékei, kuntokoirl 4ft; is da’lamoik. a-műt századi verbunkos zene nem egy dália-ma, népszínművek dalai jutottak be a nép em- 'ékezetének hatalmas gvűitómeden- -éiébe, és váltak népdalokká. Népda- ’aiinfk szövegei között is számos „fe- ’ ülrő1.4' alász-átlotta t tál áh mk: B'1'1 sasi-, Kisfuliidv-, Czuczor-, . Petőfi* Tomna-éerseket.

j\T időn adatokat sorolunk fel ar- táj hogyan? tükrözi népd-alkiin tsünk az embert -és az életet, meg kell röviden említenünk kaocso'atá* a szomszédos népek népzenéjével is Bartók rendszerezte ezt a „Népzenénk és a szomszédos nőnek nénze- néié“ c. faitútlmányáíban. Úgvan,akkor mikor Ady , a -, „Magyar, jakobinus dala“ c. költeményében a magyarságnak a szomszéd -nénekke! való testvéri összefogását hirdette, Bartók bebizonyította-, hogy m'ikém)t a follk- ’ór egyéb téfüVtein. a zenében is erős a kölcsönös hatás á’megvár és a román, hoa'vát, rútéin, és tót népzene között.

Népdalaink monda,ntválóját vizsgálva mutassunk rá végül. arra is hogv népdalainkban ugyanazok a oroblémák szólalnak meg.« mimt legnagyobb köitőink műveiben,'. Csak két példát lássunk:

Felszántom h kertem aljái,

Ne teremjen több violát.

S ne teremjen több irimáf,

., A császárnak több kaionát.

A másik péll-da:

Indulj útnak, borulj búnak,

Ne lágy), rózsám, minden szónak, jaj, mert akik neked szólnak,

Tudd meg, nem mind, jódra vadnak.

Az együk ara egyke. á misük a toiván. dorlás problémájának költői tömörségű im-g’fogafmazás.a.

A iH.'gryair taépdnl't éritidkefve, ves- síink, még: rövid pfütemtáist a bonne rejlő formai értékekbe. E liánul njány ez ük keretet miattit-Csupán egy

lesraerző érlókeCésót- szála itatjuk meg Kölcseynek egész költői páíyájáji egyik legégetőbb problémája, volt a népdal Ilyen-ók írásival magia is meg ►róbá'ikozo-tt. .,Reggeltől más hajnalin szobámban járkáltam s ha sö*é.tké- leim megengedték, a par ászt.dal tón iát témdgaltom. Nehezebb’’ Ufhulnid- <iyóm egész életemben vein 'vhla.... i sokszor elkeseredett k',W szexté- ’yeßen dévai és mégis meleg és- mén js deines hánara ’ vinni „áltál nehéz 'étk(f- vrAtN Tóth Arindár éat':irj«a a .nagyér n-^id-al művészi- Ar‘«Sk^Ől É.'legfőbben nem is se’Hk, hogy az igazi népdal melódiái tidjeseg egyen érték~"'k a l’oszebb Tlrathövm-téniák káli. Hogy da'latnminlárasttkban a? ép Zenei, testnek és az ép zenéi té!éknek, formának és tar'.alomnak olyan váratlan harmóniája nyila kozik. meg melyet (t legnagyobb művés?nknél...*■? i'kdk elvétve találunk!"' Ila-T^aftsiltk mpg Bairtók Bélát:

„A szűl\ bb értelemben • vett " pa- msztzejce önéydnffamd működő. 'tér vésze'í erő alakító munkáidnak ered. vénye minden tanyl'S'difyll ment bértömeg ösztö-nszeri?. alkotása,- — Eáy olyan természeti tünetnéiish, hii-nf például az állat- vagy, növéns/vitág különféle megnyilvánuló formái. Ennek folytán cgyedei :■— az egyes 4*1- 7amok — a legnagyobb művészi tökéletesség példái, Kis . arányokban épply tök éle'iesek, akárcsak a. leg nagyobb szabású zenei mes'ermű."— Valósággal "klasszikus " példái annak- miízéivt lehet lehető legkisebb fór. .mában-, legszerényebb} eszközökkel, valamilyen zenei gondolatot a, maga ’risseségében, arányosan, egyszóval a lehető legtökéletesebben kifejezni Végül Kodály Zoltánt idézem: „Azt mondják, nem lehet összemérni nagy alkotók gondolatait. Hogyne lehetne, mikor azok is igyekeznek müveik alapgondolatait népdalszerü tisztasággal és egyszerűséggel kifejezni. Csakhogy ritkán érik al á népdal magától lett hókristályszerü tökéletességét.'"

1%/í i a lényege ezeknek a nyila,t- kozatoknak? Miben rejlik tehát a népdal páratlan művészi értéke? Egyszerűséggel, párosult,művészi' tökéletességben. Szerény eszközökkel, egyszerű szavakkal, egyszerű formában tökéleteset alkotni : a legnagyobb művészi feládat. Ne csodáljuk, hogy a legnagyobb költők, és zeneszerzők jártak tanulni' a nép* költészethez és népzenéhez. Irodai* mi; és zenei áramlatok frissülnék fel belőle; kapnak tőle új ösztönzést a továbbfejlődésre. Fejlődésük tetőfokát akkor érik el, amikor nem átallanaic lehajolni a költészet. 1 -és zepe bölcsőjéhez, a népköltészethez és a népzenéhez. P. L.

' ' Kedves asszonyom!

A minap gyors futtában találkái tünk csak a . Széchenyi téren, — * bár régen láttuk egymást, —- mégis oly sietve sz.aladt tovább, s csak any- : nyit mondott:

„Jaj, ne haragudjon, tudja., áján- lékojrat kell vásárolnom s nagyon sietek.“ . ,

Ahogy hirtelen otthagyott, elgondolkoztam, s ahogy jobban körülnéztem, magához hasonlóim, több iyggtotlan' derűs arcú járókelőt ‘álfáin . bemenni az Állami Áruházba, i Számos kipirult arcú, csomagokkal megrakott vásárlót kijönni. Engem i? elfogott. a vásárlás láza s önkén ..teleli thenlem a több'ek utáni: s ha aom haragszik, ,—- most elgnilom, hogy egész idő. alatt hol távolabbról. Hol közelebbről'magát figyeltem? illet Ve azt, ahogy s’ amit . vásárolt!

Kétségtelen ugye, hogy úgy ajándékozni, hogy öröme teljék annak i-s, aki ad és. annai, .is, aki kap, határozottan művészet. Bármennyire fontos is a pénz; a tehetséges ajáít, dékozáshoz csak a -pénz ■ nem elegendő. sőt nem. is mindig szükséges. Míg ezen így elgondolkoztam, — közben az öröm közvetlenségével magyarázta az árusítónak kisfia tulajdonságait, aki olyan apró rontó-bontó emberke, s valami olyan játék kellene, ami mo zog is, na meg azért nem is olyan könnyen pusztítható el. Láttam, hogy izgalmát még jobban fokozta a legkülönfélébb játékokkal megrakott .polcok hosszú sora. Traktort kere s’ett, a lehető legerősebbet. Elképzeltem, mennyi kutatás, menny/ figye- 'em előzte meg ezt a vásárlást. Bizonyosan a kis emberke legrejtettebb kívánságát igyekezeti teljesíteni. — Majd a kislányára gondolt, — a na gyóbbra. -** Ö már iskolába jár, s neki a. társasjáték mellett könyvel is vásárolt. Ekkor azonban egy kicsit csodálkoz/aml Nem haragszik, bizonyosan, ha most elmondom, hogy n könyv vásárlásánál egy kissé csalódta m:magában! Kefébe vette, nézegeti e s én úgy váriam, hogy egy kissé beleolvas, hogy lássa, vájjon mtyßl is szp.j ez a könyv. Meglelel-e a gyermekiének? Inkább a külsejét nézegette, majd megfordította és az árát kereste. Itt már nem, volt olyan körültekintő, Pedig most utólag bizonyosan igazat, ad nekem, ha azt tátja hogy . á kislánya öröntmel nyúl a könyv, után, belelapoz, majd csaló dott arccal félreteszi. Bár az is lehet, hogy ön már. előrelátóbb volt — s a cím után kereste a már ismert könyvét. Remélem, így volt.

Fizetett, s amint ellépett a pénztártól,, megállt. Tudtam, hogy most a férjére gondol. Ű sem1 maradhat ki

az ajándékozottak közül. Ment, ment nézegetett, .töprengett... Végignézte a nyakkendőket, majd ,a Jiérf.iharisnyá- kot,, azután •%«_ zsebkendőkét, — Megnézte a pe^Tárcá/aí, mgjjd-ismél i. nyakkendőket vette szemiLgyte. Én is egyre izgatottadban ügyeltem —■ vájjon mi lesz, mit választ. Ebben a p.etcekben magarám is gondol/pm, s megmondom őszintén, hogy- , étiEem nagyon örültem ■' volna -egy "páf-iféifb harisnyának, bár kétségtelen, hogy hasznos dolog. .Azonban ajándéknak mégis olyat szeret az ember,, ami '.alán éppen nem 'is. közszükségleti cikk — ezt úgy is előbb-utób'b'-megveszi, hanem valami Olyasmi, .amit nagyon szeretne, s még sem veszi meg magának, mert mindig van ami iobban kell és -fontosabb is.

Na- dé ön ' alapos detektív - múá- kát végezhetett, ■mielőtt-, vásárokat jött, mert' egyszeriben- rríegfótdvlh s máris a pénztárcákat nézegette.-Á határozottság h-7t £*«*<-’"0 -«-í Jn «T 'otta ki a szép bőr levéltárcát, —“ Még megállt egy pillanatra az szerek előtt, látszott, hogy most ■'ón}’ magára gondot — de óz ötök asszonyt lemondással'— ezt az örörhefi-bf- zónyosa-ri a lérjéne^. hagyta. Helyé' ten. ■ ' •.v'... ;"v f

Most már csak egy. kérdés irggi. ott, az ajándékozás módja, ai, ahogy, milyen körültekintő, szeretetik .aidja át ajándékát. Bár úgy, érzem, hogy i -. továbbiakban is ilyen helyesen. IpS eljárni, mint eddig tette) Igaz, hogy ez „ legkönnyebb része az ajándékozásnak. kivéve- persze ott aftot- d2 ajándékozás .csaj. térhés kötelességi 'ennhéjázó, nagvzolás, vagy megalázó könyöradómány. Milyen - bosszúság is lehet az ajándékozás azoknál, akik csak azért teszik hogy cserébe kapjanak valamit, elérjenek valamit, s a mézés-mázos arc, mögött csaknem szívszakadvn adják- át a rosszul választott, helyesebben éppéfi nem választott ajándékot. S milyen kényszeredetten' mosolyoq- ítyerikor .a megajándékozott;' áldozat, aki- &zh hogy ezt a terhes aktust tégkö^efébp neki is viszonozni kell! Legalább' ÍS illik! ' ■

.. Kidobhat valaki komojv összeget f-s örömet mégsem okoz. Ha az djándú' kozó néni törődik azzal, hogy Led; alább egy- kicsit elgagdplkoziék. ■ \.g megajándékozott egyénisége, ízlése.és vágyai lelett, akkor, esetleg a,tok költséget csinál és az öröm, az igazi öröm mindkét része elmarad. Ilyen esetekben pénzért, vásárolják a mind két oldali bosszúságot. Képzelje csak el, milyen kellemetlen helyzetbe hozhatunk valakit. rosszul választott ajándékunkkal, ha azt az illető lakásában kitenné, vagy épnen viselni kénytelen. — Noha egyáltalán nem tetszik neki.

Mögül: csak annyit, ?— ha együtt voltunk a vasdr/ds izgalmas arányi- óén, részesítsen ,.ar átadás öröméhvti ls - ” legalább is úgy, hogy - rtijo/d- s legközelebbi találkozó lünkkor, alt mondja nekem,, hogyan Vs sikerflltißZ ájájndékozás, örültek-e.' mindannyian*

I dl«. «1 ' i-**i —HfcSüssünk főt és olcsón

MÉZES. 2A 4eka melescíteft ORy tójáéi, egy. citrom: reszplt hé- 'J’H- két késhegynyi f«hé|port, 4 ?. nnohira tőrt, szcgfííszéget összegyúrunk 50 deka liszttel kevert, egjé 'dsolnaa; siitőporralV Ujjnyi yáktágr ra UyiilHuk és nógácsiiszaggatövá’. vagy .különféle formájú ' vágókknl

kiszúrjuk. Vájazpít tép/fibe tesszük és cukros vízzel megkenve, hámozott mandulává’ díszítjük. KÖ zepos tűznél siitjjik. A süteményekkel fenyőfát is d-iszítlje.tüak.. -*;

y

SZAT,ÓNCUKOR. Tetszés szerinti mennyif'‘gíl kristíly, vagy porcukorra annyi tejet hittünk, hogy éppen ejlepje .Ál nndó keverés melleit főzzük. Néh ány perces fórrá* nfán^ próbát vehetünk. Egy kis . kanálra valót kiveszünk' a forró • cukorból és a kanál lapos felével e dörzsöl jük egy lapos tányéron. Ha a cukor* a teljes ki hű lé «-sei m ét szilárdul, az egészet 'evehetjiik 6 tűzről. Ezután vagy tálban, vagy o 'állasban állandó keveréssel 'ehűt- jiik. Mielőtt lehűl drogériákban ' kapható eszenciákkal, vagy csoko- ■ iádévá' ízesítjük. Gyúrható masszát . kapunk, nmelvet deszkán ujjnyi vastagra nyújtunk és kockákra vá- *nnk. Másnapig szárudni hagyják, majd porrnkorba forgatiuk és -be; i csomagoljuk. Ha cukrunk nem SZ.L7 urdui meg. visszatesszük a tfízre -s rövid id«ig áiból forraljuk. H" túlságosán kemény lett és törik ; ^gy kis teret ndnnk hozzá a/ áj- ’ lyyli fórra'áisnnl. A főzéshez oívad ! lábast hasztiáijnnk, amelynek sári I tétlen a zománca. \ • !

Dá'«t*K«i öt óra mn’ótt. a y-illaiiylámpák fé- nyp; beleyész .a decemberi ködbe. A Vorosilov,- űton, a Porcelángyár mögött lakik Nikelsraky Géza Pécs legidősebb festőművésze, aki vár ma rátn, hogy. elbeszélgessünk tapasztalatokban és alkotások bau gazdag -. életéről, pályafutásáról, további .tefvelről. Az utca Csendes,, alig járnak pm.beré-k. Magám mögött hagyom a. csendes. Le- dlnát. A nyár vidám gyermcklserege most a duruzsoló kályhák » melegében olvas„ tanul, vagy éppen" jtjälfcik kedve szerint. Odébb a 'Zsoíriay maiisőleuni, burkolódzik a, ködös sötétbe? Csak sejtem merre' van, mert látni nem lehet.'

Még riéhény perc és. egy emeletes épület lépcspházá'nak .falépcsői nyikorognak lépteim alatt. A lépcsőházban pislákoló petróleum lámpa ég, amint .később kiderül, áz- én t.iszteietémre, ractt hoesztY.idő «6tin- -etromtatt a villanyvilágítás és a gvár vezetősége még. nem javította ki - .a hibái. Talán két éve, hogy megcsodáltam rágyo- @ó cserepei«^, éi tetőn át nézve mese-háznak láttam. a lépcsőházbőt nézve azonban ... Egészen másképpen képzeltem el.

Valószínű a nyikorgó falépcsők jelezték jöttémet, mert a csengőgomb megnyomása előtt ki- nyíltk az egyik ajtó és máris tessékelnek befelé. Géza bácsi, meg a felesége.

Már az előszoba falain festmények és grafikái alkotások sorakoznak egymás mellett. Uj és régi, alkotások.

Az előszobából hamisítatalan biedermayer hangulatba lép az ember. A kedves öreg bútordarabok görbe vonalai, a sarokban álló vitrin ragyogó vázái és a minden falat betöltő festményeit, grafikák, egységes hangulata feledteti a lépcsőház sivárságát. Külön világ ez. A művész világa, mely a valóság talaján sarjadzott és nőtt naggyá és mégis tele van meseszerűvel.

A sóit szép színes kép az első pillanattól kezdve leköti a figyelmemet, pedig ez még csak a kezdet, a következő percekben hatalmas mappákban előttem tomyosodik 54 év csodálatos termése«

A Balaton és a Mecsek sok-sok cvön'-örű tája vonul el előttem, majd egyik legtermékenyebb évének alkotásai: a kopácsi képek. Felelevenedik a régi Porcelángyár is; rég meghalt híres agyagos mesterek, rég megszűnt műhelyrészletek elevenednek fel a színes akvarelleken, grafikákon.

Látogatás Pécs legidősebb festőművészénél:

•i, •

TSíkelszky Gézánál

A festmények után grafikáit nézzük végig. Ä „100 magyar díszítmény'' ‘különösen megkapó. Az í911.-es torinói vásáron díszítették ezek a kis remekművek a Zsolnay pavillont, ámulatbaejtve ’ a vásár látógatólt;' ElŐkerülifíek á budai vár dóm* hormű'tervei is. A gyayi áltáil kerámiából kiviteleié tt doiirtborműveket — áz Árpádházi királyok sorozatát — Géza bácsi tervezte másodmagával.

. Az egyik mappánál hosszasan elidőzünk. 45 művészi ülusztráclö- Petőfi1 János Vitézéhez. — Ahogy nézerri a' srebbnél'-'szebb 'színes meseké* péket,. úgy érzem, Gézá. bácii az igazi, Petőfi, ál- '•t.ól: élkébze’t. Jíne« ; -Vitézt -ábrázolja. Ä János- Vitéz, legkedvesebb alkotásai közé tartozik, de ..ugyanakkor fájó pontjá' is. 'Az ■ illusztráció-sorozat a 30-as években'készült? de azóta sem talált kiadóra, pedig jó lenne' ifjúságunk kezébe adni ezt a szép sorozatot Lassan elfogynak á képek és életére terelődik a szó. 7

76 é««>e e*c született Szatmáméméti- ben. A gimnázium első rajzosa. Érettségi után Budapestre kerül az Iparművészeti Főiskolára. Hallgatótársai közül kitűnik nagyszerű díszítő- tierveivel, 1897 őszén jutalomképpen Münchenbe küldik a híres festőtanárhoz: Hollósy Simonhoz. Egy évig futja az ösztöndíjból, hazatér és a Zsolnay-család meghívására Pécsre jön. 1899- ban volt ez. 54 éve. Azóta megszakítás nélkül a gyár alkalmazásában áll, illetve áWt jelenlegi munkaköréig. Most a Porcelángyár múzeumi anyagát rendezi, mint annak muzeológusa.

Megkérem Nikelszky elvtársit, beszéljen pályafutásáról is.

Egyideig elméláz, hiába sok idő 76 év és melléje milyen gazdag, munkában, eltöltött hetvenhat év. Mennyi fájdalmas és örömteli állomása lehet ennek a gazdag művész életnek. — Majd egy kis notesz vesz* elő valamelyik zsebéből és áz „emlékeztető'1 segítségével most már minden nehézség nélkül. megy az időrendbeli felsorolás.

Első önálló kiállítása 1919-ben volt Pécsett. Azőta sok-sok kiállításon szerepelt képeivel. — Ezek közül kiemelkedik az 1944-ben a budapesti

Nemzeti. Szalonban rendezett kiállítása és az 1947-ben Pécsett Tendezett 50. évés ,',Jübiláris kiállítás.“ Sikerek? 1938-ban a Műcsarnokban sze- ; répelt és sok-sqk értékes képe cserélt - gazdát. Mind-mind sajnálja őket? Igazi művész, aki min- : den képét magának tartaná meg, hogy időnként végignézhesse őkét.’ •

Min doflgozik -most? -’További tervei?. 1 • . ?

.. . öt évvel ezelőtt kapott megbízást a pécsi Porcelángyár történetének megírására, de a kiadás még nem intéződött - el. Úgy érzem, még , ogy fájó ponthoz értem, mert erről nem szíve*

sen. bestéi '

' Tervei? 76 éves és terveiről kérdezem?» — '"■Igen,'terveiről. Aki Ismeri Géza bácsit, a2 tudja. . róla., hogy; a jelleme, , a , szíve ma is fiatal, - télé tervvel, ailjkotéiyá.ffvással Januárban nagy gyüi-‘ -. temónyes kláílításrá .készül.; Képeit rendezgeti, Válőgatla és van' miből válogatnia. Néhéz feladat. -Egy- élet -terméséből kiválasztani azt a 40— 5Ó képet, a mely-,- megmutat j a fejlődésériek minden szakaszát. '

Mit "jelent számára, idős művész számára, a felszabadulás, megváltozott életünk?

Ifjúkorában a szociális kérdések vonzották, maid' Pécsett nagyüzerni dolgozók között, élt évtizedeken át és ez nem maradt hatás nélkül az érzékeny művészléiekre. Ennek hatáséra írta meg 1907-ben „Tera, a proletárlány" című versét az akkori Zsolnay-gvár egyik leánydo’gozóiáról. 1919-ben több mozgalmi plakátot tervezett és azóta' is szíwel-lélekkel a munkásosztály mellett áll. • •

•Boldog, meglégedatt; megbecsültnek érzi magát, hiszen van-e nagyobb boldogság, mint azt érez-ni, hogy a dolgozók állama megbecsüli, megbízik benne és 76 éves koráiban ilyen nagyszerű feladattal bízza meg, mint a porcelángyári múzeumi anyag elrendezése.

Ké>ö ©«« «> v«*n tn -r. Tizet üt az «óra valamelyik toronyban, amikor a nyirkos estében, kint a kapu előtt búcsúzóul kezet fogunk. . Elöltem elvonulnak a színes képek, elvonul egy gazdag munkás, alkotó élet és önkéntelenül is azt kö' vánom Géza bácsinak, hogy ilyen fiatalos len- düléttel, a dolgozók iránti szeretettel alkosson még sok-sók éven át

r>„ i«íV!ín

jjlj műveszeti szakosztály