Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-20 / 298. szám
1953 DECEMBFR S# N A PLÖ ” Rövid ku politikai hírek RÖMA Csütörtökön több olasz nőküldött- sér» kereste fel a szenátust, hogy tiltakozzék a lakbérek felemeléséről szóló törvény ellen és követelje e törvény hatályon kívül helyezését. A rendőrség megrohamozta az asz- Rzonvokat és ütlegelte őket, igen sok kommunista és szocialista szenátor élhagyta a szenátus épületét és az asszonyok védelmére keU maid kisebb csoportokban bevezette őket a szenátusba, hogy átadhassák követe léseiket. BÉCS A bécsi éttermeik, szállodák és kávéházak dolgozói sztrájkba Lépnek béremelési követeléseik kiharcolása érdekében, A munkáltatók előzőleg megtagadták a dolgozók követeléseinek teljesítését. Ugyanilyen határozatot hoztak Linz. éttermeinek, szállodáinak és kávéházainak dolgozói is. A munkáltatók azzal akarják elejét venni a sztrájknak, hogy elbocsátással fenyegetik a dolgozókat. ROMA A „I'Unlta" közli, hogy az Abruz- zok ’ és Molise területén épülő vizi- erőműveken dolgozó 2890 munkás tiltakozásul 1700 munkás tervezett elbocsátása ellen, megszállta az építkezéseket. KAIRO Az „A1 Gomhuria" jelenti, hogy qz egyiptomi ha.óságok „kommunista tevékenység“ vádjával letartóztattak ’ 120 embert. A letartóztatottaknál házkutatásokat tartottak. ' ’ Ugyanaz á lap jelenti, hogy a kairói katonai törvényszék befejezte 42 ember ügyének kivizsgálását, akiket szintén „kommunista tevékenységgel'' vádolnak. MTI A Reuter hírügynökség jelenti: l)r. E. G. Jansen. Dél-Afrika főkormányzója bizottságot nevezett ki, amelynek feladata az lesz, hogy ta- I u'mányozza, milyen módon lehet biztosítani a „nem-európaiak“ elkülönített oktatását a délafrikai egyetemeken. A szovjet nép (e'háborodósa Berija és cinkostársai eS en Moszkva (TASZSZ): A moszkvai 'apó* baszámo.o at közölnek a dolgozók gyűléseiről, amelyeken meg vitatták a Szovjetunió ügyészségének a hazaáruló Bétájának, „ szovjet nép esküdt ellenségének ügyében ki adott közleményét. A moszkvai dolgozók — csakúgy, mint minden szovjet ember, — mély megelégedésüket leiezii, ki, hogy leleplezték, ártalmatlanná tették és a Aíróságnak adták át Berijn hazaáruló, összeesküvő csoportját — írja a Pravda. — A lap beszámol a moszkvai Sarló és Kalapács kohászati izem ötezer dolgozójának gyűléséről 4 gyűlés a nép harag jártak hatalmas megnyilvánulása volt. A Szovjetunió ügyészségének közleménye nagy visszhangot keltett a 'eningrádi dolgozók körében. A Sztá in kohászati üzemben, a névai Lenin gépgyárban, a Krasznij Treugoinyik tv árban és Leningrad más vállalatainál, intézményeinél és tanintézetei ben gyűléseket tartottak. Tbiliszi dolgozói együtt az egész szovjet néppel, mély telháborodásu| kát fejezik ki Berija és cinkosai al- f ,as kazuáruló tevékenysége fölött. A Sztálin mozdony- és vagon-karbantartó üzem munkásainak gyűlésén Xervalisviii kazánkovács a követke zőket mondotta: ,.Beriját és cinkosait, az imperializmus aljas kémeit leleplezték és ártalmatlanná tették. Most ott állnak a szovjet igazságszol- gátlatás előtt. Mi, grúz dolgozók az árulók legszigorúbb megbüntetését követeljük.'1 Amint a lapok közölték, hogy be- lejeződött a Szovjetunió ügyészségének vizsgálata Berijának és cinkosainak, a szovjet nép esküdt ellenségé nek ügyében — írja a Krasznaja Zvjezda —, a kievi gyárakban és üzemekben gyűléseket hívtak össze. Hz eken a gyűléseken a dolgozók megbélyegezték a hazadru'.óífat, akik alá akarták ásni a Szovjetunió hatalmát, szét akarták rombolni a Szovjetunió népeinep nagy barátságát. Vilniuszban, Taskeniben, Rigában és a Szovjetunió más városaiban is gyűléseken vitatják mcq a Szovjetunió ügyészségének közleményét. A francia einökvá'aszfás negyedik fordulója is eredménytelen volt Paris (MTI): A Versailles! elnökválasztó kongresszus pénteken este a negyedik szavazással sem tudta megválasztani a Eranoia Köztársaság új elnökét, mert egyik jelölt sem kapott abszolút többséget. A szavazás eredménye a következő volt: I.an5el 408, Naegelen 344, Jean Módiéin 45, Vvon Delbos 43, André Cormi 35 szavazatot kapott, különféle más jelöltekre 44 szavazat jutott. Érvénytelen volt tíz szavazat. Az összes szavazók száma 928 volt. az érvényes szavazatoké azonban csak 918, a szükséges abszolút többséghez tehát 460 szavazat elég lett volna. Eqy anuritoi katona menedéke! kért a Német Demokratikus Köztársaságban Berlin (MTI) Clifford Murphy, a Nyugat-Németorszáriban állomásozó amerikai csapatok közkatonáin átlépte a Német Demokratikus Köztársaság határát és menedékjogot kért a Német Demokratikus Köztársaság hatóságaitól. A növekvő ellentételt jegyében A Duna Bizottság kilencedik Ülésszaka Maian miniszterelnök december 11-én kijelentette: „Kormányom a lehető leghamarabb véget akar vetni annak a .kiáltó visszásságnak', hogy a délafrikai egyetemeken együtt legyenek a fehér és a színes hallgatók.“ ,,Pravda“-konjm"ntár az Atlanti Tanács ülésszakáról Moszkva (TASZSZ): J. Pavlov, az Atlanti Tanács ülésszakának eredményét kommen tolva a Pravda december 19-i számában ezeket írja: Szembetűnik, hogy az atlanti tömbhöz tartozó országok államférfiainak nyilatkozatai és a burzsoá sajtókommentárok igen letört hangúnk... Az Atlanti Tanácsnak — mint az ülésszak eredményéről kiadott közlemény mutatja — az a szándéka, hogy „huzamos időn át" folytassa a fegyverkezési versenyt és hosszú ideig az Egyesült Államok csapatainak megszállása pigtt tartsa a tömbhöz tartozó országok területének egy részét. Az a tény — folytatja többek között Pavlov, *— hogy Dulles nyilatkozata politikai botránnyá fajult,— ismételten az: bizonyítja, hogy a nyugateurópai országok ügyeibe való durva beavatkozás poM.ttkáia »n«n- állásba ütközik és hogy az atlanti tömb kebelében egyre jobban kiéleződnek az ellentétek. A cikkíró megemlíti, hogy az Atlanti Szövetség vezeői kicserélték véleményüket a szovjet politika kérdésével kapcsolatban, majd rámutat, hogy ezt a kérdést azért kellett megvitatniok, mert a Szovjetunió békepolitikája egyre nagyobb mértékben nyugtalanítja az agresszív tömb szervezőit, mert a szovjet békepolitika a széles társadalmi körök előtt feltárja a tömb agresszív alapját. Bukarest (TASZSZ): December 9-től 17-ig a romániai Galatt városában tartották a Duna-Bizottság kilencedik ülésszakát. Az ülésszak munkája az eredményesség légkörében folyt le. Valamennyi napirendi pontra vonatkozólag egyhangú döntés született. A Duna-Bizottság elnökévé Sík Endrét, Magyarország képviselőjét, alelnökévé Georgj Genovot, Bulgária képviselőjét, titkárává Dra- goje Gyuricsot, Jugoszlávia képviselőjét választották. Kinevezték a Duna-Bizottság igazgatóját, helyetteseit és a Bizottság apparátusának osztályvezetőit is. Az ülésszak elhatározta, hogy a Duna-Bizottság székhelyét Galatiból Budapestre helyezik át. Francia p'gári lan a biHar szlráj'iról Paris (MTI): A „l'Observateur" cfmű francia polgári hetilap foglakozik a bilbaói „Euzkalduna“ művek ötezer dolgozójának nemrég lezajlott sztrájkjával és megállapítja: „Meglepő az a hatalmas bátorság, amelyet a sztrájkotok tanúsítottak egy olyan hatósággal szemben, amely a sz‘ rájkot ötévi börtönnel bünteti." A lap a továbbiakban rámutat, hogy a spanyol hatóságok „általános sztrájkmozgalomtól félnek, mivei a munkások életszínvonalának szakadatlan süllyedése éles társadalmi feszültséget idézett elő.’' A kormányprogramm szellemében A MAGYAR ACÉLÁRUGYÁRBAN ötszáz kézifűrészt, ötszáz kertiolló-, hoz szükséges rugót és nagymeuy-: nyiségű sarokvasat gyártanak aZ" évi terven felül. A gyár ipari tár- n tttoi niákdurúlók készítéséi inti-;' ialták. : \ W AZ ACÉLÖNTŐ ÉS CSŐGYÁR tlsz, 'ítő vn íí heti vében a r ér elavult Térit tisztító nem tudta kellő nie-inyVsé-' gű friss levegővel ellátni a mtV helyt. Ezért december elején 500 00ft forintos beruházással megkezd és:, egy korszerű légtisztItó hörende-, zés építését. , * AZ ILLATSZER- ÉS KOZMETIKAI MINTABOLTOKBAN y-gy-egy. cikkrő’ megkérdezik n vásárlók Véleményét g kívánságaik szerint javítja a budapesti illatszer- és pipereszappan gyár a test- és szépség- ápolási cikkek minőségét, gyártja az új cikkeket. Uj cikkük a bőrtápláló hormonkrém. Rövidesen megjelenik n különleges minőségű rúzsból, krémből, púderből és kölniből álló „opera-sorozat.'* Különösen megnőtt az igény a, gyermek-testápoló cikkeknél. Karácsonyra 30.000 csomagot állítottak össze, amelyekben r. legfinomabb krém, hintőpor és olaj van. j Jövő évi tervük szerint a gyet* mekánnlási cikkek ev-rtóséf mintegy 25 százalékkal fokozzák. . .. A gyár laboratóriumában nitwf olyan krémmel kísérleteznek, ame- Ivet zsíros és száraz arcbőrre egy* aránt lehet használni. Másképpen festik a púderokat, hogy színük ne vú'tozzék meg az arcon , * PÉNTEKEN DÉLUTÁN és esté szorgalmasan folyt a játékok teher autókra rakodása a Sport- és Játék nagykereskedelmi Vnl tolatnál. Gondos kezek csomagolták a szcbbnél- szebh játékokat, hogy a legkisebb fa'usi íUldművesszövetkezeti boltba is eMussnn még karácsony* előtt a sok játék .Szombnton reggel indultak vidékre a teherautók, vasárnap már mindenütt kapható lesz a sok új játék. Ml TÖRTÉNIK A „DELI-TÖMBÖN“? Az emberek nem ok nélkül tes „Déli-tömbön“, mi zajlik a mester mi a szándékuk az angolszáz hatai Franco Spanyolországgal és a Carm könnyű válaszolni. Az eseményeket még o'v sűrűn szőtt ködfüggöny, keresztül. így vagyunk az Imperial! •fejtett politikájával is! ^.A. hqtg'om a mai Spanyolország ban egy Franco nevű politikai kalandor és szélhámos kezében van Franciscoi Franco a régi spanyol had sereg gyalogsági tisztje volt. Klerikális és egyéb kapcsolatai révén 'gyorsan haladt előre. 1922-ben már a Spanyol Idegenlégió parancsnoka •1925-ben tábornokká léptetik elő Reakciós felettesei bizalmát azza’ hálálta. meg, hogy 1934-ben vérfoe- fojtpfta a? asztúriai felkelést, amiért vezérkari ■ főnökké nevezik ki- 1936- ban már a Kanári szigetek teljhatalmú parancsnoka. Ugyanakkor élére át; a Sphjnyoí-Mnrokkóba.n kirobbant felkelésnek és mint az u. n. „nemzeti haderő" parancsnoka harcol a köztársaságiak ellen. Győzelmét (4039)' vüiiilgf és ..Mussolini • hatékonv .támogatásának és.annak a körülménynek köszöni, • hogy a nyugati hatalmak, főleg Anglia és Francia- ország . semlegesség“ és „be nem avatkozás“ címén szigorú blokádot vontak á spanyol köztársaságiak köre. Franco ügvét a belső árulók is elősegítették. Ezek között a legvisszaJ taszító!;b szerepet, a klerikális reakció szövetségesei, a jobboldali szociáldemokraták játszották. A köztársaság bukása után Franco kormányt alakított (1938) és a spanyol fasiszta szervezetre, a Falangera támaszkodva megkezdte rémuralmát. A Falamge (csoport) Spanyolország egy másik diktátorának. Primo de Rivera-nak, a klerikális reak ció és főleg a Vatikán bizalmi emberének műve (1933). A Falange „fénykora“ a spanyol polgárháború idejére (1936—1939) esik. A köziben feleslegessé vált falangista milíciát már 1943-ban feloszlatták. A párt a második világháború után elveszítette befolyását Franco korporációs alapra helyezett, Horthy-Magyarországhoz hasonló monarchista államának a? ‘imperialisták jóvoltából nincs szűk ségo falangista segítségre! Franco diktatúrába n legsötétebb "középkorba dobta vissza Spazik fel a kérdést: mi történik a séges ködfüggöny mögött, másszóval: makinak a Déli tömbbé kovácsolt ona-Sa'azar Portugáliával? Erre nem lehet eltitkolni és nincs az a amelyen az igazság ne csiliúmlana sta hatalmaknak a Déli-Tömbön kinyolországot. A második spanyol köz •ársaság . leverése után ezrével. végezték ki a szabadság és függetlenség harcosait és sok tízezer ember került .Franco hírhedt börtöneibe Ekkor jelentette ki á spanyol főpapság, hogy Franco győzelme „isten országának diadala“. Ez a szellem ndította a papságot arra, hogy a spanyol demokratákat sóik esetben laiátíkezűleg juttassa a falangista hóhérok kezére' vagy nyomra vezesse franco embertelen rendőrkopóit Franco hálásnak bizonyult. Visszaadta az . egyház vagyonát. Ezenkívül állami pénzekből évi 465 millió pezetát juttatott az egyháznak. XII. Pius páoa 1948 decemberében oár nappal Churchill francobarát alsóházi beszéde után, kihallgatáson fogadta a spanyol nagykövetet! külön .áldását küldte az államíőnek és m" >g szavakkal, méltatta a „nagy szolgálatokat“, amelyeket Franco „a vallásnak (értsd: a Vatikánnak) és a "iv’b'zációnak tett". Taylor, az USA vatikáni követe pedig tárgyalásokat folytatott Francoval. Ezek tárgya a sajtóközlemények szerint a „nyugat' világ keresztény erőinek mozgósítása és a kommunizmus terjedése elleni harc megszervezése" volt. A Fran- -o-rendszer eeviik legtüzesebb amerikai védelmezője, szintén a Vatikán •mnbere: Spellman bíboros, newyork' Arsek. A Vatikán tehát a spanyo’ kérdésben is szekértőiéi a az amerikai nagytőkének és eltűrik, hogy franco kormánya az éhezők megsegítése és a szociális kérdés megoldása helyett tömjénfüstbe fullassza a spanyol népet: A „Vanguardia Es- oamnola“ szerint 1938—48 között á'- 'ami pénzen többek között 19 új székesegyház, 1276 templom és 7 püspöki palota épült! Madrid va'óságos találkahelye tett Washington katonai és állam' képviselőinek. 1949-ben 12.500 amerikai „turista" látogatott el Spanyo’ ■>rszágba. Közöttük számos tiszt, tábornok és tengernagy. Ezek az „urak“ Franco sajtója szerint 79. katonai szemleutat tettek, 46 repülőteret és 33 kikötőt tekintettek meg. 1949-ben pedig 19 szenátor, 10 képviselő és 19 különleges meghatalmazott látogatott el Madridba. Ezenkívül egy amerikai hajóraj is ellátogatott Spanyolországba. Ez a feltűnő érdeklődés arra vezethető vissza, hogy Amerika Spanyolországban és gyarmatain, Marokkóban, Guineában (Nyugat-Afrika), stb. a katonai támaszpontok egész hálózatát építi ki Ezenkívül arrg törekszik, hogy Spanyolországot és Portugáliát, a másik ibériai államot az u. n. Déli Tömbbe tömörítse és azon keresztül belevonja az Északatlanti csoportba. Ezt az „international News Service" cinikus nyíltsággal -be is vallja: „Az Egyesült Államok — jelenti — ragaszkodik ahhoz, hogy Spanyolorszá got felvegyék az Északatlanti Egyezmény résztvevői közét" „A hadsereg l a-haditengerészet és a togihaderő legfelső parancsnokságához tartozó köröknek az a véleménye, hogy Spanyolország stratégiai (hadászati) szem oontból igen értékes szövetséges a Szovjetunió elleni harcban", Írja a News Service“ más alkalommal. A spanyol-amerikai szövetség gyakor- 'atban már létezik: több mint húsz spanyol kikötőt amerikai szakemberek vezetésével átépítenek. A „Sí" falangista lap azt írja, hogy „bármely kikötőben olyan mennyiségű hadianyagot lehet kirakni, amely sgész Nyugat-Európa ellátására elég“. Az amerikaiak ezenkívül száznál több repülőteret építettek Spanyolországban és a gyarmatokon. A Madrid melletti barajasi katona" repülőtérről a „National and English Review" 1950 októberében megállapította, hogy ez lesz Európa, legnagyobb repülőtere: 500, 150 tonnás nehéz bombázógép befogadására var berendezve. A Francoval kötött egyezmények értelmében Amerika csapatainak európai támaszpontokra való szállításánál a spanyol repü'.ő- *ereket (gyarmatokat is beleértve) 'génybe veheti. Franco egyebekben 's hatékonyan támogatja Amerika agresszív európai tervét. Miután a "iolumbia-rádiának adott nyilatkozatban kijelentette, hogy „Spanyol- írszág csatlakozni szeretne a nyugati világ tervéhez", megszervezte hadseregét. A „National and English Review1' becslése szerint a francoista hadsereg létszáma 800 ezer fő. Az antifasiszta megmozdulások elnyomására fenntartott „polgárőrség“, a ,Guardia Cióil“ legénységének létszáma pedig lOQezer fő. Franco azon ban titokban 2 millió katonát ígért annak idején Trumannak és tudjuk hogy a spanyol hadsereget egyre 'óbban fejlesztik. Ezek után érthető hogy a hadsereg költségei a spanyol 3c’'tségvetés 80 százalékát teszik ki. És a spanyol nép? Falangista. amerikai és vatikáni árulói „jóvoltából“ a legszükségesebbet is nélkü töri. A spanyol ipar —; „hála" a M arshall-segélynek — katasztrófáli- san hanyatlik. A vas termelésben Spanyolország a világtermelés negyedik helyéről (1900) a huszadik' helyre szórni t. Hasonló visszaesés tapasztalható minden más iparágban. Pé'- 4 át lan mélyponton van a mezőgazdaság is. 50 millió hektárnyi megművelésre alkalmas földből ma már, alig húsz millió hektár van bevetve -| Hiányzik a gépi felszerelés, nine' Tég műtrágya és használhatatlan az öntözőrendszer. Az elviselhetetlen adók arra kényszerítik a parasztokat, hogy elhagyják a földet és a városban keressenek megélhetést ami a terméshozam további csökkenéséhez vezet. Az élelmiszerárait napról-napra emelkednek: az olívaolaj ára literenként 1.8 pezetáról egy év alatt 40 pezetára szökött. A zsír ára 1936-ban 2.5 pezeta volt ketonként, ma pedig 60 pezeta. A lét- fenntartási költségek a legújabb adatok szerint 1937-hez viszonyítva tizenegyszeresükre emelkedtek. A mun kás havi keresete átlag öt-hatszáz oezeta, míg egy négytagú család szerény ellátásához francoista közgazdászok szerint legalább havi 2500 pezetára van szükség. Köttbon növekedik a hihetetlen nyereséget bezsebe- 'ő, a spanyol nyersanyaggal speku- láló amerikai tőke és kiszolgálói, a francoista pénzemberek száma. Portugáliához, a másik ibériai államhoz hasunió érdek fűzi Amerikát, mint Spanyolországhoz. Az amerikai diplomácia azon fáradozik, hogy mielőbb létrehozza a spanyol-portugál szövetségen alapuló Déli Tömböt. Salazar, Carmona ál- 'amfő miniszterelnöke ki is jelenteire, hogy „Portugália teljesen az Egyesült Államok érdekszférájához tartozik." A Déli Tömböt a kapzsi Vatikán minden erejével támogatja 1940 májusában külön konkordátumot kötött Portugáliával, a rákövetkező hónapban pedig az „őskeresz* tény kultúra előőrsének" nevezte Portugáliát. Közben a nép a nags7"- blrtokosok és a nagytőkések rparolpr nyi csoportjainak igája alatt nyög. Az angol „Contemporary Review" gúnyosan megjegyzi (1944. febrL hogy Portugáliában a hatalom „Carmona (államfő), Salazar (miniszterelnök) és Cerejeira (lisszaboni'érsok ris pátriáidra) személyéből álló. „szent hárorcság" kezében van. C©rajéira bíboros Salazar személyes barátja és a kormány támasza. A portugál főpapság egyébként is erősen fa- sisztaérzelnriű volt. így 1945 májusában, míg a világ népei a Hitler Németországa felett aratott győzelmet ünnepelték, Portugáliában CefejeLra bíboros meghagyásából Hitler és Mussolini tiszteletére! gyászistentlsz&- 'eletet tartottak. Amerika itt is re -s föle# a portugál gyarmatókon — hadi támaszpontokat létesít: "Céljait a Salazar-kormány, a Vatikán 'é*-fi oortugál klerikális reakció a le^tel- íesebb megértéssel támogatja, "‘ Amerika és a Vatikán rh*r»st politikája elérte célját A Déli Tömb létezik. És az sem vitás, hogy ez á tömb az atlanti egyezmény széliemében működik. Amerikának és . a Vatikánnak' egyelőre elég ennyi. A többi csak idő kérdése: külsőség, amelyre később is ráérnek. A Déli Tömb országainak dolgozó népe másként gondolkodik. Gyűlök a Franco—Salazar—Cerejevra-rend- szert, gyűlöli leizsákmányotoit és minden erejét megfeszítve azon van, hogy meghiúsítsa a lelketlen háborús gyújtogatók tervét. Ezt a harcot amely számos hazafi életébe került, a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezeti. 1945 óta szinte szakadatlan sztrájkmozgalom rázkódtatja meg Spanyolországot, — Madrid, Valencia, Bilbao, az asturiai bányászok, stb. sztrájkja rémületbe ejtette a francoista kormányköröket. 1951 tavaszán pedig Barcelona munkássága mutatta meg, hogy Spanyol- ország sorsa felett nem lehet a spanyol dolgozó nép megkérdezése nélkül dönteni. A hatalmas sztrájkot csak nehezén sikerült vérbe fojtani. Mindez azt bizonyítja, hogy a spanyol ellenállás egyre erősödik. Már nincs messze az az óra, amelyben a spanyol nép lepattantja magáról bilincseit, a levegőbe röpíti a Franco —Salazar-féle Déli Tömböt és meghiúsítja a dollármilliomosok háborús lázálmait.
