Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-16 / 294. szám

Mn nrcFMWFK i« NAPLÓ Ford fsunk fokozottabb figyelmet a párt és tömegszervezeti kiadványok anyagkezelésére és elszámolására A pártszervezetek munkájában je- fentős segítőtárs a párt írásos anya- tó; agitációs brosúrák, oktatáshoz Bök séges tananyagok és a különbö- •ö pártfolyóiratok. ' Az alapszervezetek többsége he- . lyesen igénybe is veszi e segítő­társat és felhasználják azokat az útmutatásokat, amelyeket a párt segítségül nyújt a kiadványain i i keresztül. A különböző pártkiadványok — kÖBttik az. oktatási évadhoz szüksé- Ses tananyagok — pártszervezetek­hez való eljuttatása a Ptopaganda- inyagterjesztő feladata. Továbbá fel­adata az is. hogy a kiküldésre keriilt kiadványok sorsáról tájékozódjon, se­gítse a pártszervezeteket abban, hogy e fontos kiadványok el jussanak tepkhoz, akiknek munkájához a legszükségesebb. Végül a Propagan- 4aany agterj esz tőnek fontos feladata, ■*- melyet a párt- és a népgazdasági fegyelem is megkövetel —, hogy a Dártbizottságokkal és pártszerveze­tekkel közösen szorgalmazza a kikül­dött anyagok ellenértékének rend- feeres elszámolását. •v Az idei oktatása évad beindulása­kor valamennyi pártszer\Tezet — ihat pártok‘.átás folyik, — megkap­ta a?, oktatási munka zavartalan biz­tosításához. szükséges tananyagokat.. Az oktatási évad beindulása óta el­telt néhány hét azonban azt mutat­ja, hogy a pártszervezetek egyrésze öém Használta fel teljes mértékben '“agy nem juttatta el a hallgatókhoz, Ültetve a propagandistákhoz e fontos brosúrákat. Ezt igazolja az a tény. hogy sok pártszervezet a szeptem­berben megrendelt anyagok egyré- saét visszaküldi, továbbá az, hogy 4 > pártszervezetek többsége a meg­rendelt anyagok ellenértékevei nem számolt még el. Ezen a téren Bara­nya megye pártszervezetei is súlyo­san elmaradtak. V t’í • Több tízezer forintra rúg az az összeg, amellyel a pártszerveze­tek nem számoltak el. femek a hiányosságnak a fejunállá- *ét segíti még ma is elő a hásságyi Kossuth tsz, az ócsárdi Béke őre te?,, áz airószentmártoni, a kozánnis- teriyi és aszent lőrinci pártszerveze­tek. István-akna I—II. alapszerveze­te. Szécbenyi-akna és Petőfi-akna Pártbizottsága és még igen sokat Je- bétne felsorolni, ahol liberálisan ke- tejik a pártkiadványok terjesztését «s elszámolását. Mint a népgazdaságnak bármely területén, úgy itt is a fegyelem, a pontos nyilvántartás és az elszámo­lás megköveteli az anyagoknak a felelősségteljes kezelését, tehát fel kell számolni a kiadványok terjesztése területén is azt a la­zaságot, amely tapasztalható, annál, is inkább, mivel e kiadványok előállítása a párt részéről komoly anyagi befektetést igényel. Most az a legfontosabb, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek a kiadványok kezelésével megbízott elvtársak figyelmét felhívják, a ki­osztott, áz elterjesztett anyagok árá­nak azonnali befizetésére. A további elterjesztésre váró kiadványoknak pedig „pipidig rendszeresen, eseten­ként, amikor-elterjesztésre kerül az ellenértéké rendszeres rendezést nyerjen. Nem ügy, mint ma, amikor hónapokig, sok esetben évekig keli arra várni, míg egyes szervezetek elszámolják a leküldött anyag ellen­értékét. Különösen vonatkozik ez olyan pártszervezetekre, ahol a ter­vezett oktatási részvétel még nem teljes, az még többé-kevésbbé szer­vezés alatt van, s így a kiküldött tananyagokra teljes mértékben szük­ség lehet. Azonban ezeknél a párt- szervezeteknél is fontos az, hogy a már elterjesztett anyagok ellenérté­ke béirzctést ráérjen. Has&plók-de rSég súlyosabb problé­mákká! találkozunk az egyes tömeg- szervezeti szervezetekben, ahova a Ptxjpagandaanyagterjesztő rendszere­ién megküldi a különböző agitációs és oktatáshoz szükséges anyagokat, legnagyobb hiányosságok a DISZ-szcrvezeteknél találhatók, ahova a megrendelések alapján az oktatási tananyagok időben megérkeztek. Sok DISZ-szervezef nem gondosko­dott azonban arról, hogy a megka­pott tananyagokat eljuttassa az ok­tatásban részvevőkhöz. Ez a helyzet az ócsárdi és a szentlőrinci gépál­lomáson, Eger ág on, szentlőrinci ál­lomáson, Tésenyben, István-akhán, ahol a DISZ-bem még a tavalyi ok­tatási anyagot is meg lehet találni. A DISZ szervezeteknél még sok­kal súlyosabban forrná 13 anak a kü- 'önböző elszámolási nehézségek, A DISZ alapszervezetekiben mutatkozó hibák mielőbbi kiküszöböléséhez a DISZ járási, városi bizottságok nyújtsanak nagyobb segítséget, amit ezideig csak a legcsekélyebb mér­tékben vagy egyáltalán nem tettek meg: Úgy a párt, mint. a DISZ szerve­zeteknél helyes törekvés az, hogy ba a szeptemberi tananyagszükséglet­ben változás állott be — tehát kevesebb, vagy több anyag szük­séges — azt azonnal jelentik a Propagandaanyagterjesztűnek ás fgy feleslegesen nem kerül kikül­désre oktatási anyag. Ha a párt­kiadványok, illetve tömegszervezeti kiadványok terjesztése területén is sikerült megvalósítani a fegyelme­zett anyagkezelést és rendszeres elszámolást., akkor egyrészt elkerül­hetjük a pártszervezeteknél, illetve a tömegszervezeteknél mutatkozó ilyenirányú tartozások növekedését, fokozottabban érvényesül a felelős­ség, népszerűbb lesz a terjesztési munka, megnő e munka jelentősége s végül, de nem utolsó sorban elő­segíthetjük a további fontos anya­gok megjelenését. Jól jövedelmez a szerződéses ma^terraelés Ebben az évben sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó pa­raszt kötött magter­melési szerződést, mert a magtermelés kifize­tődő foglalkozás. Végh László magyarteleki dolgozó paraszt 1200 négyszögölön termelt magkendert, a magért 1410, kórójáért pedig •405 forintot kápott. —- Más kedvezményt is nyújtott részére a mag­termelés: a szerződött terület mentesült a be­adási kötelezettség alól és állatai takarmányo­zásához 75 kiló olaj­pogácsa darára is ki­utalást kapott. 1954-re megemelik a kedvezményeket és ezért szívesen kötnek magtermelési szerződé­seket. A zóki Villám tsz 70 hold vegyes nö­vényre szerződött és így 120 hold földterü­lete mentesül a beadá­si kötelezettség alól A romanyai Béke tsz 60 hóidra. Egerág község dolgozó parasztjai 93. a ázökédiek pedig 40 holdra szerződtek. A szerződtetésben a legjobb eredményt Ba­kó János termelési fel­ügyelő érte el. Ten*ét 111 százalékra teljesí­tette, mert munkájá­ban nagy segítséget ka­pott. a járási tanács mezőgazdasági osztályé töl. MIÉRT NEM ELSŐ A KOMLÓI TATAI-FEJTÉS? A Komlói Szénbányászati Tröszt hármas számú üzemében, hatodik »sinten, a déli főkeresztvágattól nyugatra, hetes telepi fejtésben dolgozik Tatai János elv-társ tizenöttagú csapatával. A fejtés tiszta, palamcntes, sze­lte go _1.40 méteres sávban, meredeken húzódik. ma zta a Feltáró Vállalat. Mégis túl­tesz a munkában társain. Az elmúlt hónapban 91 forintot keresett mű­szakonként, 130 százalékos terv telje­sítéssel. — Ebben a hónapban mennyi lesz a keresete? A fejtőkalapács mélyen kap a szén­fa ba. Bencsik István megáll, gondol­Délntán tél 8t nt. Tatai János Csapatvezető izzadtam esapzoőtah Igyekszik a fejtés felső részébe. Nem­iség indult meg a szá irtás, Gyukics elvtárs. a csapat csillése már több csápé jóminósegú. feketeszenet vitt ki rendezőre. A vájárok réseinek.. Ben 'esik István elvtárs, a csapat egyik Wjobb vájára eppen ácsol. Műszak kezdetén ügy határozott, hogy lepi- tvWia a ..fejtés felró részében dolgo­zókat, egymaga több szenet rése! rpajd, mint azok ketten. A fejtés meredek, feküjén mint a hájason verődik vissza a lámpa fénye. Alti'éém szokta itt a járási, többször !gvmeggondóUa — elinduljon-e fel­felé Az öreg bányásznak is többször pihennie ketl, nem bírja a szív és tüdő a hatvan métert „egyszuszra“. Tatai elvtárs megáll és mert éppen odaért a köriért vezető aknász is, 'be­húzódnak az öreg fejtés oldaüába ahol. ntó fenyegetnek a gorge ,ázen- sziklák" és ott számol be a fejtes állapotáról. Negyvenhat csille szén a csapat múszjikankénti előirányzata. A fejtés viszrhyá'f tekintve ez nem sok, hi­szen hé} vájár és nyolc csillés dől- P02 ik a célért. Készlettolót egy he- lyen sem kell alkalmazni, még csúsz­da- sem kell építeni. A fejtés még- •s«n teljesíti tervét. Novemberben csak 84 százalékot értek el és decem­berben sem állnak különbül. Vájáraink nagyobb része becsü­letesen teljesíti a tervét — fordul az aknászhoz Tatai János — de vannak olyanok is, mint a Bánki, aiki ritkán terffit.1 két csillénél' többel. ■ ífis ideig hallgat. Gondolkodik. — Hát főleg ezért nem megy! — böki ki végül. Egy fiatal, «zénporosarcu szép «ál legény kúszik lefe'é a fejtésben A faiwiwié« és a magas hőmérséklet nála is megtette a hatását. Leül a csapatvezető és a körletvezelő köze­lében. Hatalmas étvággyal falatozik. Azután ő is beszédbe elegyedik. — Két éve vagyok már vájár, de csak két hete vagyok Komlón. Fi­gyelem én a dolgok folyását, de az ami-itt van, valahogy nem tetszik ne­kem ... Tatai .elvfárs felkapja a fejét, a fiatalember szavaira, lemondóan ült és bizalmasan a körletvezetőhöz ha­jol: — Ez is a. gyengékhez tartozik 1.. — Két hete dolgozom csak a köm- 'ói bányában, — folytatta Szálkái. — Kistoronyéi vagyok, nálunk szintesek a fejtések. Sókan jöttünk együtt, de nagyon kevesen vagyunk már.. Itt meredek a telep, alacsony .is, meler Is, sokszor vizes is. Egyszóval nehéz De úgy még sokkal nehezebb, ha magunkra hagynak. A két hét óta ma szóltak hozzám először a bányá­ban, Tatai élvtárs magyarázott vala­mit Azt sent tudom, mennyi lesz a fizetésem, azt sem tudom, mennyi a normám Nem törődnek velünk... Mintha minden mindegy volna ... Egyszerű, keresetlen szavak. Egyet­len új munkás véleménye csupán mégis sokat, nagyon sokat mond a mérnököknek, körletvezetőknek, a csapatvezetőknek, az idősebb bányá­szoknak ... A fejtésben egy pillanatra sem ál! meg az élet. A fejtökalapácsok berre­gésétől alig lehet szót érteni. Dömö­tör Ferenc, Kari Henrik, Bencsik István elvtársak munkahelyéről szé­kes folyamként zuhog a szén. Ha választani kellene a három jó vájár közül és eldönteni: ma, kedden me- yik a legjobb, kétségtelenül Bencsik Istvánra esnék a választás. Csak no­vember 11-e óta dolgozik féltésben azelőtt kőmunkán, gurftókban aikai­kodik. Gyorsan tnulnak a. percek, a felelet várat magára. — Ha én azt tudnám!? — szólal, meg végre. — A?t sem tudom, mi a normám. Lényeg az. hogy mindennap adjak legalább tíz csil’ét. Még env­•t ni — kerekít a szénfalra és a lába alá mutat. Gyukics elvtárs, a csilléé akkor viszi ki tőle a hete­dik. csillét És ez már normám felül egy, az idő pedig hat óra felé iár. A «ok csille terven Mül termelt szén sók pénzt hoz mgjd az űj bére­zési rendszer alapján Bencsiirék konyhájára Ha decemberben is 130 százalékra teljesíti a tervét,-a 80-t.ő! 140 százalékig terjedő teljesítménvé- re majdnem anrjyi prémiumot kap mint amennyi a* alapkeresete lesz. Ez azt jelenti, hogy Bencsik Istvánok •nagyanegregyi űj háza sokkal előbb kap külső vakolást, mint tervezték, több jut majd ruhára, Cipőre a gye­rekeknek, élelemre a családnak De az nem serkenti még Bencsik Ist­vánt, a szorgalmas vájárt, mert még a régi bérezési rendszert sem isme­ri, az újról talán nem is hallott De a fejtésben dolgozó, hajladozó vájárok, segédvájárok és csillések hallottak-e róla? Ha ismernék, már előre ^számíthatnák mennyit keres­nek, élőre szőhetnének terveket a nagy bevásárlásokról. De így? — Változtatni kellene ezen, — szólal pneg Bencsik látván, majd megtoldja: — De máson is ám! Jó, hogy itt van Rostás elvtáirs. — Mondja meg. mikor kapunk mi már méretre való fát.? Vagy örökké vagdossunk, paza­roljuk a drága fenyőt, fecséreljük az időnket? Miért ígérget Rajnai bá­nyamester, Soniogyvari körletvezető’ Miért nem kapunk már legalább gyszer a kettőnegyvenes, meg egy nyolcvanas fa helyett egyhuszas&t? 3 Országosan Alszik a határ, a hl, o felhős, kő is ég leié mere ezö fák. A meg apasztott, gyapot :órók ágairól esc cseppek hullnak.,- amit a szomjas töld egy szempil­lantás alatt magábasziv. A völgyben sertéskonda és birkanyáj legel. Egy. könnyen meg sem lehetne számlál­ni az állatokat, lehet vagv három­száz. A szentlönnei Úttörő tsz udva­rából egymás után gördülnek kt a trágyával rakott szekerek. A tagság másik része gödröket készít: tavasz- szál öt hold gyümölcsöst telepítenek. A domb oldalán traktor kapaszkó- dik felleié. Vezetője Fernbach Antal, váltótársa Takács György, aki egv esztendeje csak, hogv Fembach elv- társ taní.tványa lett, de máris igen nagy szakértelemmel irányítja, kezeli a gépet. Reggel kezdett bele egy 30 holdas tábla mélyszántásába. Az óra még csak 10-et mutat, de a teljesít­ménye máris megközelíti a két hol­dat. — Ma meglesz az öt hold isi — mondja Takács etviárs, mlkőzben le állítja gépét a dülö végért — Hogy mennyit szántottunk ed­dig? — ismétli a kérdést. — Azt, hir­telen meg sem tudnám mondani. A szövetkezet 600 hold földjét mi szánt­juk, mi vetjük. Ezenkívül 150 hold tőidet műveltünk meg a földműves- szövetkezetnek, 60 at e községi ta­nácsnak, de 100 körül szántottunk az egyénieknek is. — Éves tervünket Fembach elvfárs- sál együtt eddig 300 százalékra tel­jesítettük. Az évi terv teljesítésben országosan negyedikek vagyunk. Jó masina ez, — fordul' a gép télé. — ’’ed’-g ez az év próbára teszil Nem úgy van, mint tavaly, hogy sokszor napokig álltunk a sofe eső miatt. — Mos/ é/jel-nappai megyünk és a föld is száraz. Fembach ■ elv társtól meg tanul­tam, hogyan kell bánni a géppel. Ö már érti minden csínját binját, Fon tos az is, hogy mind a ketten egyfor­mán szeressük a traktort, mert c.sak igy lehet vigyázni rá és megelőzni a komolyabb hibákat. Nincs is ezzel semmi baj, megy szakadatlanul nap- ról-napra, hónapröl-hónapra. — A keresetre sem panaszkor!ha ton* — fordít egyet a beszéden Ta­kács elvtárs. — Ha a teljesítmény jó, akkor jó a kereset -és,- De azt -most nem tudnám hirtelen, összeszámolni., hogy ni mnyit kaptam, a tsz-tőt és a gépállomásról. De az,t megmondhatom, hogy hatod magommal, vagyok, de sem kenyérnek valóra, sem z tározóra nincs gondom. A gépállomástól kapott pénz­ből futott miitdnyájunknak alsó és felső ruhára. Most vettünk egy szép Egy vájár naponta hat-nyolc fát vág el az alacsony fejtésben. A fa elvágásához legalább tíz perc szük­séges. Egy-egy termelő vájár tehát nyolcvan percet veszít naponta. Ez- idó alatt 5—6 csille szenet réselhetne is a csapat egyesapásra teljesíthet­né az előirányzatát. Ha a többi hibá­kat. is kijavítanák, szeretettel nevel­nék az új munkásokat, ismertetnék a tervet és az egyénenkénti előirány­zatot, ha a csapatvezető és a körlet- vezetők, aknászok az új bérezési rendszerrel agitálnának, élenjáró fej­tés lehetne a Tatai fejtésből. — Még csak az kellene ehhez — szólal, meg Tatai János — hogy az üzemvezetőség észszerűbbem ossza el a vájárokat, ki-ki dolgozzék az őt megillető helyen, ha fájtam múlna, az olyan kiváló fejtési vájárok, mint Pan ta Ferenc, aki állandóan 180— 200 százalékra teljesítette tervét — nem dolgoznának fenntartáson, meg bővítésen Az ilyen munkásoknak fej tésben, mégpedig ilyen nehéz fejtés­ben a helyük, mint a miénk. A má­sik: a szállító üzem dolgozói az ürescsilléket a műszakok kezdetén elsősorban a bánya legtávolabbi he­lyéire küldjék. Mi mindig csak na­gyon későn jutunk csilléhez. Előbb az aknához legközelebb eső bányarészek dolgozói kapnak é* csak utána mi, akik jó félórányira vagyunk a szál­lítástól. Rostás József elvtárs, az aknász — feláll. Úgy érzi, sokat tanult a rö­vid beszélgetésből. Gondja lesz rá, hogy tőle telhetőleg segítsen a fej­tés dolgozóinak. A három vájár: Tatai, Bencsik. Szálkai bizakodva tekintenek egymás ra. Feleslegesnek tartják most a be­szédet. Ki-ki munkájára indul. Ben­csik elfoglalja munkahelyét. Szálkai pillérfa után néz, Tatai pedig foly­tatja útját a fekete „kincstár“ mere­dekén. Két perc múlva teljes erővel dolgoznak már a gépek, alig bírja a szállítócsillés a munkát. Bencsik új erőre kapott. — Méeeeyszer annyit ad ma, mint a két felső! — mosolyog a szál- ' i'töcsillés, s fáradhatatlanul laipato’ tölti a csillékbe a fejtés kincsét a m. a negyedik díványt és a jövő héten már rádiónk Is lesz. Takács elvtárs keresetét megmond­ták a gépállomáson. 27 mázsa búgét, 2 mázsa árpát, 5 mázsa kukoricát, Iá mázsa szénát, .5 mázsa takarmányré­pát és két hízónak valót kapott a tsz-iöl, zárszámadásig szerzett 50ö munkaegységére. Tetejébe 15.350 fo­rint készpénzt, Fembach elvtárs 24.937 forintot kepesett decemberig a gépállomáson, megvettek a szép szó. babúlort, az 1900 forintos rádiói, ezen kívül egy motorkerékpárt is. * A jó munka tehát mindkettőjüfenek szépen gyümölcsözőn ebben az évben, de a következő ét'ben még nagyoo, lesz a keresetük, hiszen október el­seje óta Takács elvtárs 237 alap, US prémium., ezenlcivül 17 dekád prémium munkaegységet szerzett és a gépállo­mástól erre a két hónapra több mint 3.200 forintot kapott, Fembach elv­társ ugyanennyit kéréseit. A tszJien is több jut jövőre egy- egy munkaegységre, hiszen erősödik a 'szövetkezet.' Ebben nagy része van Takács és Fembach elvtársnak is, jó mimkájuJt nyomán korán kerül a mag a földbe és minden négyszögöl fö’- dön elvégzik a mélyszán dst­Gyorsdn szalad az Idő. Ilyenkor decemberben a legrövidebbek a napok — erre, kanyarodik vissza ismét a be­szélgetés, meg a ffogadalomra. Takács és Fembach elvtár sale megfogadták hogy december 2Ö-ra befejezik az őszí mélyszántást az Úttörő tsz.ben. — Sietni kell — mondja a trakto­ros. — A fogadalmat teljesíteni akar­juk és ezért minden percet kiha&zná. lünk. — Fia üt befejezzük a mélyszán. tist, akkor a szentlörinci egyénileg dolgozó parasztoknak megyünk dol­gozni. Mór nagyon várnak bennün­ket, Takács elvtárs visszaül a gépre, A traktor meghűlni és a hirtelen erő­södő dübörgésre felröppen a szánta, son, eddig nyugodtan bogarászó ver­ni sereg. A felhők alatt vadlibá.k húz­nak el déli irányban. — úgy mond­ják, ha dél felé repülnek, hidegre, far did az idő. — A traktor vásszdkanya.. rod-ik a dülö végénél és új barázdába kezd, hogy a tavaszi vetéseknek jó magágyat készítsen, megalapozta a jövő évi bő termést. K. V. Elkészültek a téli etetők a pécskörnyéki és pécsváradi erdőkben A baranyai erdők vadállományá­ban az egykori nagybirtokosok úri kedvtelése, üzleti szelleme, majd a háborús esztendők komoly károkat teltek. A pusztítások nyomát a me­gyében a felszabadulás óta. alakult 11 vadásztársaság több, mint 1000 tagja tervszerű, gondos munkával, nagy szeretettel jórészt eltüntette. A szárnyasvadak közül például a fá- cánállomány már meghaladja a há­ború előttit. Nő a nagyvadak száma is: amíg azelőtt száz holdanklnt tar­tottak számon a baranyai erdőségek­ben egy szarvast, addig ma a kisebb erdőkben 30—40, a nagyobbakban pedig 70—80 holdra jut egy-egy be­lőlük. A vadászterületek növelése, a be­teg és nemkívánatos cgyedek kilövé­se — azaz a tervszerű vadászat — meghozza eredményét, a vadállo­mány minőségi javulásában. A me­gye erdeiben nem ritkaság a 150 ki­lós szarvasbika. Az országszerte is­mert jóhúsu baranyai vadnyul súlya pedig a korábbi 3.6 kiló helyett át­lagosan t—4.2 kiló. A baranyai vadászok nagy gondol fordítanak a nagy- és UisvadBb jó atteleltetésére. Hétfő reggelre ké* nagy vadásztársaság: a pécskömyéki erdőkben vadászó pécsi szaksíerve- zeti és a Zengő rengetegeiben mű­ködő pécsváradi, készítette el a té'i etetőket. Érzel egy Időben megindul az . úgynevezett, „szoktató etetés", hogy- a téli hideg beálltával az erdei vadak Ismerjék már az etetőket és ezek segítségével jól átteleljenek. SZINNYEY HENRIETTA Rómaikor! épii'etmaradványokra bukkantak a Komló-kenderföldi építkezés sorén A Komló—kenderföldi építkezése­ken halai inas méret ű talajmunkát végeznek, n agym e nny iségíi földet mozgatnak meg. Értnek során az el­múlt napokban római korabeli épű- letniaradványok. — kövek, téglák, cserepek. — kerültek elő az építke­zés területéhez tartozó mecsekjá- nosi völgyben. A rómaikori leleteket a pécsi mú­zeum kiküldődé megvizsgálta és meg állapította, hogy azok minden való­színűség szerint az időszámításunk utáni második századból származnak. A fal- és egyéb ép ü leírna rád vá - nyók amellett bizonyít arak, hogy Komió és környéke már a rómaiak korában lakott település vök. (Igaz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents