Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

1953. DECEMBER 2 NAFLÓ A Pécsi Dohánygyár dolgozói megjavítják a cigaretta minőségét A* eHrttsttó alig tárta ki a do­hánybolt külső ajtaját, egyszerre hárman is beál Irtattak hozzá. " — Harmóniát kérek! — mondta a Pult naellett álló. íj" Én is — tette hozzá a mögötte ®v<5 lódenkabátos. — De nem pé­csit kérek, hanem lágymányosit. Az jobb. . Miért lenne az jobb? kent meg a trafikos. hök­~r Mert jobb. Izesebb. illatosabb. — fis nincsenek benne olyan fi- tánclábak, mint az ujjam — tódi- lotta nagy hévvel a harmadik. — A fináncláb?! — legyintett a 'ódenkabátos. — Az még hagyján. Azt kihajítom belőle, azután jól v,ah. De amikor penészes, nedves a cigaretta?! Négyef-ötő! kell eldobni eSy csomagból, mert elszívhatatlan. A kis dohányboltot egyszerre pa­naszok áradata töltötte el. A boltos darabig zavartalanul tett-veit, •Pönteni próbálta, ami menthető, de **tán megadta magát, figy farekesz- Pc mutatott, amelyben egymás he- gyén-hátán hevertek a kettétört, p'ekadt, átnedvesedett, rosszulragasz- tott, kifestett cigaretták. — Tessék megnézni mi van itt! ~~ túrt bele a selejtbe. — Ezeket a fineszes Harmónia cigarettákat a 'évók hozták vissza. Kérem, akár­hogy is nézzük, ez nem külső ned- 'ósedés. ez a gyár hibája. Tegnap félbontok egy 25-ös Harmóniát, ki­húzok belőle egy fél marékravalót, ”át többnek is csak a fele jön ki. A másik vége leragadt a doboz fe­áekére..'. Ez az új keverék, amelyben sók­kal több a nagylevelű jóilíatú hazai dohány, mint az aprólevehi külföl­di. Ebben már azok a levelecskék sincsenek benne, amelyek eddig a cigareltadohány kihullását okozták. Zakatolnak, dolgoznak a gépek, de alig lépünk kettőt, az egyik gép hirtelen leáll. — Mi az? Mi történt? — fordu­lunk vissza. — Szorítunk egyet a vágón, mert nagyot fog — világosít fel a minő­ségi ellenőr, egy magas, szóke fia­talember. A gyárban kibővítették a gyártás­közi ellenőrzést, A vágógépnél arra ügyelnek, hogy a vágottdohány ne legyen 0.6 milliméternél vastagabb. A csoma­golásnál az elcsúszott ragasz tású dobozokat válogatják ki Egy eme­lettel feljebb pedig kis asztalkák mellett cslpkedik-kapkodják a kész cigarettákból a laza, kettényílt, rosz- szulragasztott selejtes darabokat Régi panasz, hogy a cigarettákban még mindig sok az úgynevezett fi­náncláb. a csutka. Ebben is változás lesz. Megnövelték a kocsánykiverö- gép fordulatszámút és ílymódon az apróbb kocsányoktól is megtisztul a dohány. ______________ Fol yt, folydogált a beszéd és egy- többet emlegették a Pécsi Do- P.vgyarat, a rossz cigaretták kö­tőjét. —a'- — °g'oe-e a dolgozók panasza ?- Jogos, — mondja Ivanocák Já- ’ a gyár igazgatója a válogató- *• — A forgalomban lévő ciga- ák nagy tömege a régi keverés Pján készült és még nem érez­--1-r -*r» fii lr/a­jciri útit- '-o ***'-» ,. , „ az a változás, amely az uj Ke- ésből adódik. lágy ládákban hever előttünk a ány. Asszonyok válogatják sza- An. Szétveszik az összeszáradt bókát, a beleg leveleket leválaszt > félredobják, az egészségeseket ig bevizezik és megforgatják, további munkafolyamatok ' 1 I irvriolr a wv"düui ~ • a vágógéphez kerüljenek. vágógép hengere alatt kétarasz- toagasságú összepréselt dohány Élénksárga csikóik virítanak be­A dohányosok egészségének meg­óvása érdekében tovább csökkentik a dohány portairtalmát. Eddig gé­penként egy másfel lóerős motorral történt a porelszívás. Ez korántsem volt olyan tökéletes, mint a nemré­gen üzembe he lyezett. 25 lóerős por­elszívó. amelyet minden géphez bekapcsoltak. A dolgozók számtalanszor kifogá­solták és kifogásolják a cigaretta nedvességtartalmát. A gyár MEO- szervezete a megengedett 12 száza­lékos nedvességtartalom betartása ér­dekében a gyártás során és készáru­ként is ellenőrzi a nedvességtartal­mat. Ha a csomagolőból vett áttegmim- táról a laboratórium megállapítja, hogy túl nedv«, nem szállíthatják el a cigarettát. Akkor sem kerül ki a gyárból a cigaretta, ha a súlya 1— 1.2 grammnál kevesebb. A Pécsi Dohánygyár dolgozói ok­tóberben az első hplyen végeztek az ország dohánygyárainak minőségi versenyében. Mostani erőfeszítéseik sem kisebbek, mint az eddigiek és a közeljövőben, amikor munkájuk eredménye a fogyasztókhoz kerül, méltán hallják majd az elismerő szót a jó ..Tervért'', az ízes „Koseuth"- ért és az illatos ,,Harmóniáért." Horváth Gyula ünnepi irifládértekez et a palotabozsoki gépállomás somberek! brigádszáilásán A palotabozsoki gép­állomás körzetében egy re közelebb kerülnek egymáshoz a gépektől nemrég még idegenke­dő falusi dolgozók és a szántóföldeken ke­ményen helytálló trak­torosok. Ennek bizonyítéka volt az a nagysikerű ünnepi brigádértekez­let, amelyet vasárnap délután tartottak a gép állomás és a Baranya legjobb traktorosbri­gádjának a szállásán, Somberekén. Eljöttek erre nemcsak a vendéglátó Szabad­ságharcos brigád ösz- szes tagjai, de a gépál­lomás vezetőin, a töb­bi brigádvezetőkön és traktorosokon kívül a környékbeli termelő- csoportok tagjai, egyé­nileg dolgozó parasz­tok, a párt- és tömeg­szervezetek, a tanácsok irányítói is. Az ünnepi brigádér­tekezlet során a Sza­badságharcosok be­számoltak arról, hogy a sombereki Béke ter- melöcsoportban — amelynek valameny- nyien tagjai — és a környékbeli egyéni gazdák földjén, vala­mint az elmaradó bri­gádok megsegítésére azok munkaterületén 5, két műszakban dol­gozó gépükkel novem­ber 29-ig a tervsze- rinti ezévi 4520 nor- máiholddal szemben 7395 normálholdas ta­lajmunkát végeztek. A gépállomás vezetői ennek a brigádnak, amely egész évben a legjobban dolgozott, egy szép új zenegépet ajándékoztak. Az értekezleten el­hangzó felszólalások ezután arról számoltak be: hogyan harcolnak tovább a palotabozsoki traktorosok a gépállo­más évi tervének to­vábbi túlteljesítéséért. Szinnyey Henrietta emlős-, madár-, hüllő- és két haj- és csigafajt ismerünk, a msmmut? — 1892-ben végez- eiőször az abaiigeti cseppkóbar- ban ásatásokat. Woslnszki Mór az „Archeológiái Értesítő"-ben az ásatásokról beszámolva megemlíti, hogy találtak többek között egy mammut agy arat is, amit még az ős­ember támasztott a barlang falához. kr>, *!~óen Németpatkonyátói — ak- m€g '«y hívták — délre a Vil- begyen, a községtől körülbelül a., “Uyira a szőlőkbe vezető tnere­' ■ -- I—.e* n «u,yuö n aóviunuv, - ~— - . úton agyagrétegben 7 méter no. ■ ; ú ét 2 méter széles mammut meg­ka, - lucid ..— .......­Ij jf^dett csontját találták. Jó ál- r Potbaj, volt a fog. fejrészlet, agya- — A falubeliek a csontokat ni - n lauil/cuoa « --­j3 ehenstein-nak (sárkányko^ nevez­----v — . , A kifejezés onnan ered. hogy a méheben talált nagyobb tokrói azt hitték, hogy azok ki- ty': óriások, sárkányok maradvá- ’• — A lakosok szerint a kútfur- sárwaí 5—6 méter mélységig a sok itj.anykő igen megnehezíti. Tehát hetlgen s°k mammut-maradvány lc­tol6-ban Helesfán találtak mam­ut-csontot. Jf30 nyarán Villányban a szőlő i,rf eSyik vízmosásában újra mam- tcsontokat mosott ki az eső. iJ*®2 tavaszán a viilánykövesdi tég- ^rarnál — ami pedig nem is szóró­ig,* Villányi hegy lábánál van — ^kitermelésnél akadtak mammut- ^ótokra. Ahogy így nyomozom és tanulmá Baranya őskorát. Illetve ­''*** OaidJlVrt 'WOW'” ■ ... «Úllió' évvel ezelőtti jégkort, ölem­en a folyóirat, s a kályhámé®, .furcsák. mintha a főidből nőtt ika ki, elémbe áll a puha taohát jtánozó szőnyegre egv szakállas, bör- ü'ényes ember, s fütykösére támasz codik. Rögtön ráismertem. Előír ásó ?an jelent meg. De azért meglepőd tem — Honnan jött Kartárs? kéi­dem szorongva. — Az ..Élet és Tudomány" című folyóirat 1952. évi áprilisi Darwin- számából, a 484. lapról, alulról, a negyedik sor... — Igen, igen. most már tudom, honnan ismerjük egymást; Jó, hogy találkoztunk. Szeretnék néhány dol­got megkérdezni. Hát mondja, mi- 'yen volt az élet ott Villánynál? — .Jó sorunk volt ott, aran.vélet volt. Hanem, mig el nem felejtem, én is kérdeznék valamit. Palkonyó- nál, közel a mammut-csont lelőhe­lyéhez van egy csöpp, jelentéktelen kis forrás. Az is olyan volt. mint a harkányi: sose fagyott be, de azért más is volt. Ezt nem lehetett inni. Szaga van, s a teteje színekben ját­szik. Mitől van ez? — Én nem vagyok ehhez szakértő, de majd én is njegkérdezem — Los Angeles közelében Is olajos pépbe sok ósgerinces süllyedt el, talán va­lami hasonló eset lesz itt is. De ugye megért, ha szakmámba vágó ügyről: a kultúráról érdeklődöm? — Oh, ha látná azokat az utolér- heletlenül érdekes, gyakran csodála­tos remekműveket a spanyol Alta­mira, vagy a La Pasiega. az olasz Terra. d'Otrantoi Romanelli, a fran­cia dordognei Font-de-Gaunie-bar- •angokban a köbe vésett őslovakat, barlangi medvéket, azokat a vörös­sel, vagy barnával festett szarvas­vadászatokat, bölényeket, galoppozó vadménest, vagy a mézgyüjtést, a mammutagyarból faragott szobrain­kat, szép motívumokkal fes­tett kavicsainkat. láthatná, hogy a mi művészetünk mennyire lajátságos, s milyen nagyszerű. Valóban, Martyn Ferenc is nagy 1 ismeréssel beszélt ezekről, — ju- ■itt eszembe. Ő sokat látott belőlük. Jiztos, lendületes1 vonalvezetésüket lícsérte. S olyan tisztelettel szólt ró- uk. ahogy csak az örökkévaló mü- vészetről lehet beszélni... (riadtam. Néhány millió vagy néhány ezer év annyi, mint \éhány perc? Igen, Itt vagyok a je- 'enben. ismét felveszem a fo’vóiratof ’S továKH tanulmányozom Baranya megye őskorát... Dr. Harcos Ottó. L 5t Pogány délszláv dolgozó parasztjai be előztél; a vetést, de elmaradtak a begyűjtésben Vigasztalanul bukdá­csol gépkocsink a po­ros földúton, amint befordulunk a siklósi óvsz ág útról Pogány fe­lé. Mi lenne, ha az ősz nem volna ilyen szá­raz? — ötlik eszünk­be. A válasz nem ne­héz: a község megkö­zelíthetetlen volna, mint korábban a leg­több baranyai falu. — Igen. Pogány szinte in­tő jelként maradt itt a múltra emlékeztetőn. Se bekötőútja, se vil­lanya. Postája, telefon­ja, tanácsa, kultúrott- hona azonban már van. Az új élet szele már felborzolta az elhagya­tott kis falu életét, s most az élet számos megnyílván uláaában furcsán keveredik * muH • jelennel. Nagy port verve ro­bog felénk ennek a furcsa keveredésnek egy ik megtestesülése: egy délszláv viseletbe: hímzett bársony ruhá­ba öltözött feketekucs- más fiatalember — va­donatúj motorkerék­párján. Ilyen délszláv viseletbe öltözött em­berek dolgoznak a föl­deken is. Most egy trágyahordó szekeret kerülünk ki, odébb sokszoknyás délszláv parasztasszonyok, lá­nyok vágják szorgal­masan a tengeriszárat, a domb hajlatában a motoroséhoz hasonló bársonyruhában pá­rásét baktat a szikkadt földet hasító eke után. A motor jó —• tartják a pogány iák. mert ha jó az út, hamar be le­het érni vele a város­ba Akinek motorja van, az nem érzi sem a vasútállomás, sem az autóbuszjárat hiá­nyát. De a traktor? A térmelőszöveikezet? — Azt még majd meg­látjuk! Ha nem is mondják, bizonyára így gondolkoznak, mert a '’'■•árban egyetlen tsz- tábla. egyetlen traktor sem látszik. Sok a szé­pen megművelt föld, zölden viruló friss vetés, de sok az el­hagyatottan, búsan len­gedező tengeri-, napra­forgószár parcella, fel­szántat lan burgonya­föld is. — Hogy áll a község az őszi munkákkal? — tesszük fel a kérdést Kozma Gézának, a köz­ségi tanács VB-titká- rának. — A vetéssel novem­ber hetedikére elké­szültünk — válaszol ja Kr na Géza. — Ta­valy ilyenkor még csak 75 . százalékra álltunk. Az eredmény, mint megtudjuk, elsősorban Jankovics József új VB-elnök érdeme. 6 mozgósította a mező- gaz.dasági állandóbizott Ságot. Segítséget nyúj­tott nekik egy 20 tagú népnevelőgárda meg­szervezésében, akik kisgyűléseken vették fel a harcot a maradj felfogással, az esővá- rással szemben. A jó eredmény eléré­sében komoly érdeme­ket szerzett Zsupán Mihály 10 holdas kö­zépparaszt, a mezőgaz- daeáasi áUamdóbizofcteág elnöke is. Elsők közölt vetette el három és fél hold búzáját és egy hold árpáját; mégpedig kitűnően előkészített talajba. Bozsánovics Mihály 10 holdas kö­zépparaszt. VB-tag js úgy Indult el agitációs útjára a vetés érdeké­ben, hogv előbb saját vetésével végzett. Ha­sonló példamutató dol- Sovó parasztokból ke­rült lei a tanács 20 népnevelője is, akik nap, mint nap kisgyű- léseken beszélték meg ■í gazdákkal az időben történő vetés fontossá­gát. A gabona zöme ha­táridőre a földbe ke­rült, s november hete- .’!£Are a*>k is elvétet­tek, akik nem rendel­keznek fogattal, mint például Blaskovics Jó­zsef 4 holdas dolgozó paraszt. Persze voltak olyanok is, akik saját fogat nélkül, is jóvá! a határidő előtt végez- **?*'■a vetéssel, mint például Draganjcs Mark 3- holdas, aki már Oktober 9-én el­vetette őszi kalászo­sait A faluban járkálva aztán kiderült még az is, hogy Pogány dél­szláv dolgozó paraszt­jai nemcsak a vetés terén követtek el min­dent a jövő évi jóter- mésért. Az őszi mély­szántás megkezdése előtt ki hordtak min­den trágyát földjeikre Mintegy 100 holdat trágyáztak meg az őszi mélyszántásra kerülő földek közül. Ezzel 400 holdra nőtt. az idén inog: rágy ázott földte­rület,, ami cg.vharmadát adja összes szántóterü­letüknek. Amikor megkérdez­zük, hogy a szóntóföl- dön miért oly sok a levágatlan tengeriszár, azt a választ kapjuk, hogy a vetés miatt ma­radt el m a munka. S a siló7.ás? Egyetlen köbméter siló sem ké­szült rutg, s most mar nem is készül a köz­ségben. Pedig de ha,ás lenné a falu 214 da' - o ‘/v.rva*jószága és 1 ?l lova, ha a tenger,tszi- at idejében letakart* torták volna, s nem száraz kóréként, ha­nem ízletes «ilótokfrr- mányként adnák e lé­bük a hosszú téli hó­napok folyamán. A begyűjtés? „Az sajnos nagyon rosszul áll" — mondják a ta­nácson. A faluban ki­derül. hogy az ellenség új ötlettel támao Fo- gányban. Az a szólás- mondás tetjedt el,* hogy ráérünk majd májusban telje ‘‘eni a tengeribeedást. Úgyis májusi morzsolt ten­gerit keU beadni. —• Hátha nem szárad be annyit, amennyit most a beszáradásna levon­nak. * Hogy honnan származik ez a hang? Nem nehéz kitalálni. A község T kulékja közül hatot csak az el- számol la tás bírt „jobb belátásí-a". Hiba. hocv késik a VB-tagok, és a párttagok példamuta tAsa is. Hogyan agitál­jon eredményesen a tanács végrehajtó bi­zottsága, ha a VB egyik tagja Szláncsá- nin Mihály 10 holdas középparaszt 507 kiló tengerivel, 383 kiló napraforgóval és 608 kiló burgonyával adós a nép államának?! A pogánvi délszláv dolgozó parasztok vár­ják a villanyt, várják a bekötőutat, s egy részük nem gondol ar­ra, hc^y mindezt csak úgv tudja teljesíteni ál­lamunk, ha minden állampolgár, minden dolgozó paraszt telje­síti kötelességét. (H—J.) Smegyven szántő raktort iavít a téli iMen a Baranyai Mezőgazdasági Gipjav.tó Vállalat November 2B-ig nmulössze 16 szán tóta-aktor javításával készültek el a Ba ranvad Mezőgazda sávi Gépjavító Vállalat dolgozói, akik ellőtt n téli gépjavítás) idényben még száz,hu­szonnégy gép generál javításánaík nagy feladata áll. A munka meggyorsítására több in téz.kodést tetteik Többek között a henger fúrások idejét úgv rövidítik, hogy ezeket a hengereket a jövőben nem a gépállomások k iildilk egyen­ként vasúton a korszerű gépi beren­dezéssel rendelkező kaposvári gép­javítói«!. hanem a baranyai vállalat gviijli össje azokat és egyszerre tó. vábbíija a két gépjavító között tervezett ..incajárat" segítségével — Kaposvárra Ez. mintegy kéthetes idő megtakaritáöt jelent a generáloz.ás- náJ: A mtilt: tapns/.ialatam okulva, ez- évl>on a nagy javításokhoz szükséges pótalkatrészek nagy részét helyben készítik el. Erre a cél to n közeljö­vőben a váll a lat hoz öt ú j gép — köztük csúcsesztergapad, hengerfúró. daraboló — érkezik A dolgozók ötletekkel, új kezde- ménvezérekkel járulnak a feladat sikeres teljesítéséhez. A Gépjavító Vállalat legjobb esztergályosa. Szed máik Gvörgv sztahanovista ifjúmun­kás a Sopiana Gépg'ár élenjáróitól a közelmúltban megtanulta a Kole- szov-módszer alkalmazását, ^zóta generálozáshoz szüksége* dugattyú-, megmunkálásokat fele idő a lat vég­zi. A gépjavítóban dolgozó kilőne ipa ri tárniuk) a meleg mosóim rendezés korszerűsítésére vallalíkorott. A mennyiség növelésén túl a minő ség javítására is törekszik a válla­lat.. A rész,létén,kint működő mi-nó- ségeHenőrök nemcsak munkafolyj- m a tónk int vizsgálják a javítás minő ségét, ezenkívül átadás előtt — a tavaly felszerelt fékpad segítségével az elkészült gépek teljesítményét, lóerejét stb. megmérik Igv a gép­javítás hibái nem kinn a száníóföl- dön derülnek majd ki, munka köz­ben, hanem a javítás során 200 000 forintot fordítanak a bárányára rryei malmok villamoshálózatának korszerűsítésére Az új kormányprogramm lehető­séget, nyújt arra, hogy a vállalatok a dolgozók érdekében az eddiginél is nagyobb összegeket fordítsanak mun favédelemre és olyan beruházások­ra, amelyek a tűzbiztonságot szolgál­ták. Az új kormányprogramm ér­elmében a Barajnyamegyei Malom­ipari Egyesülés most 200 ezer forin­tot fordít a baranyamegyei malmok belső vili.-hálózatának korszerűsí­tésére. Acélpáncélosóbe helyezik világítást szolgáló villanyvezetéket i ezzel megakadályozzák azt, hogy; esetleg előfordulható rövidzárlat* baleseteket és tüzeket okozzanak malmokban. A 200 ezer forintos keretből a P< :s.i Gőzmalom, a pécsi villanyma torn, a siklósi, sásdi, kémééí és rm 'ácsi maVm belső villanyhálózat; 1 orsaerűBítlk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents