Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
1953. NOVEMBER 22 NÄPC5 5 A Pécsi Állami Gazdaság útja a harmadik élüzcui csillagig <— Milyen lehetőségeink vannak és hogyan használtuk fel ezeket Kében?! — Ha azért akarja megírni, hogy a többi baranyai állami gazdaság tette fel a kérdést. Minden gazdaság bír valamilyen sajátos adottsággal, sehol másut.'.. A kérdés — a lényeg az, hogy hány ilyen lehetőséget ku roezőség szolgálatába. Különben is, —nemcsak a lehetőségektől függ teás egyéb is kell az eredményes évzáráshoz. A legjobb lehetőségekkel telelő vezetés nélkül. Leleményességgel, életrevalósággal — szívós, célr szabbak is az élenjárók közé emelkedhetnek — mint ahogy mi is elér ev alatt. ■ A kérdezett: Burgert Róbert, a pécsi állami gazdaság igazgatója, Dolgozója." A gazdaság, — amely elért „egyet s mást", harmadszor nyeri el szág második tejtermelő és sertésM zlaló állami gazdasága. a gazdaság jövedelmezősége érdeis tanuljon belőle, — akkor rosszul melyek egyedül ott lelhetők fel, — tatnak fel és állítanak a jövedel- egy-egy gazdaság mérlege. Rengeteg rendelkező üzem is szétzüllfiet, meg atörő munkával viszont a legrosz- tünk egyet s mást, az elmúlt egy — az „Állami Gazdaságok Kiváló az idén az élüzem címet és az orA szigeti-’anyai istá'lókban beesett horpaszokkal bőgött a 250 tehén; a fejőgulyások tehetetlenségben káromkodva nézték az éhes fiatokat és jobb híjján — egymásul lopták saját általaiknak a takarmányt. A fejési átlag valahová a "Vole liter alá esett. Az irodákban 32 ágronómusok legtöbbje azt nézte —, hogy lehetne feltűnés nélkül, Jte annál gyorsabban elszelelni a gaz Jóságból. 1952 tele. Sehol egy szál akarmány. Az asztalokon a sok je- lpmiS; irfjem vállalhatom a felelőseget." ®kkor vette át a gazdaság vezeté- te* Burgert Róbert. Az első. azon- összehívott taggyűlés rövid, de j határozattal támogatta az új jtezzató intézkedéseit. Takarmányt mindenáron! , .Nehéz idők voltak. Felhasználva a Jhikségintézkedóst — ahol határidő tanra is kintmaradt a szár a föl- 4ekon — betakaríto.ták. A silózók Jtel-nappal dolgoztak. Most már vesznek éhen az állatok. Dár héttel előbb boldog lett vol- jő maindenki fele-ennyi takarmány ‘tán.. — de a macára talált párí- ‘ervezet nem hagyott megállást. ijJJtesz a tervtcljesftéssel? Az még jj"*1 elég, ha a csont-bőr állatok . eKrnaradnak. de nekünk az első J'SJtedévben 147.000 liter tejet is termelni! /Miből? Vérből! . jA pécsi és a mohácsi váeóhidakon M^nta százliterszém ömlött a le- SWkba és veszett kárba a vér. A torhely!, mohácsszigeti és a bari ífteteságok vezetői nem vették ész- a pécsiek azonban felfigyeltek: (ez ériékes takarmány! Több hérje van benne, mint a borsósában, vagy a legjobb minőségű ternaszénában! ijA vágóhídiak szívesen adták. Ad- jjttek ötven fillért literjéért és vi- tek az egészet. I Vitték is. Az állatorvosok felje- htéssel fenyegetőztek, — de ők dj* etették rendületlenül. A tej pe- Jj[ egyre emelkedett; februárban 7000 literrel voltak adósai az (teának, de március 31-én már ^?zöt üter híjjával megtermelték « tel a t47 ezer litert. Más gazdagokban rudakkal kellett felemelni ^gyengült állatokat és csak I‘tet fejtek, hogy a tehenek vég- tty e! ne apasszanak. A szigeti-ta- 1^1és a boeádi istállókban göm- ty.yödtek a fényesszőrű állatok és . leshették a tervet — egyedül a jgyében. ^teeUett a 87 mázsa vérrel meg- szjar'te*ttak kerek száz mázsa bordát —- 60 ezer forintot. lettek először élüzem. 'tek állami gazdaság vezető len- i elővenném a kisnoteszt és bele- 0|'lrn: „Ne tehetetlcnkedj, ha még- liZ .•hegoldhatatlannak látszó ne- tev*s tornyosulnak eléd. É'et- las, ósággal, leleményességgel ku- és alkalmazd a legkisebb l,*séget is.-* Ez a jövcdelmező- ** eteő titka. I és hízott disznóval elecset és a bányavidéket-- iazdaság legfőbb feladata. A zettel már nincs baj. De mi sertéshizlaldával? A Danitz- üzemegység ezres hizlaldába az ürességtől. Már jól bent a januárban, hízónak való »hol. flogy adunk mi ki .idejére 1400 kövér disznót? nisztérium illetékes főosztálya ndta. hogy neki nincs süldő- ha annyira izgatja a terv'/i— akkor leveszik tervéből a ;t — nem kell teljesíteni. VIilyen lelkiismeretlenül be- nem törődve sem Pécs el- al, sem a kihasználatlan híz- 1, sem a gazdaság jövedelmezi — ott nem volt tovább keresnivaló. Gyerünk a terv- öa. Onnan csak egy lépés az Ellenőrző Központ, vissza sem ért Pécsre, meg- olső vagon süldő. Világos?! a nyáron kintjártak Liget- >. ahol az ngronómus bizalma- 'ágoltg: . Tudod, nem ka.ptunk — írtam a minisztériumba. Nem válaszoltak — süldő nincs. Ft a másolat. Én fedve vagyok... Világos!! Hol is az a notész? Megmozgatni eget-földet. ha terv- teljesítésről van szó. Nem megijedni a nagv címektől, de mindenképpen biztosítani a terv végrehajtását. ■ Ezt feltétlenül beírnám másodlf> nak a jövedelmezőség okaihoz. * Alig szikkadt fel a föld a böjti szelek nyomán — szorgos munka folyik a földeken. A lovak a hámba dőlve jólesően feszítik meg a hosz- szú télben elpetyhüdt izmaikat. — csak úgy nyeli a vetőgép a ka-tasz- trális holdakat. Március 21-én szombaton este a pécsi állami gazdaság befejezte a th ásod vetést. Semmi tévedés elvtársak — amíg a többi gazdaságban csak most kezdenek a tavasziak elvetéséhez — a pécsiek már a másodnövényt is földbetették. Mert mikor is szokták Kelemenligeten. Ormánypusztán, Szentegáton. Bikalon, Lovászhetény- ben és a többi baranyai állami gazdaságban a másodnövényt vetni? Előbb learatnak. A könyvek szerint a kasza után azonnal jönne a tárcsa. De ez csak sajnos a könyvekben van így. A valóságban elmúlik két-három hét és amikor tárcsáznának, mér, nem megy. Előbb súlyokat raknak rá. de a tárcsa akkor Ls csak kapargatja a kiaszaló- dott földet. Nincs más hátra — neki az ekét. Jól megforgatják, kile- vegőzte ik a tarlót és két nap múlva puskaporszáraz földbe vetik a kö- ’est vagv a százna.pos kukoricát. — Nagy esők ritkák júliusban — a kisebb esők kicsjlják és a nagy hőség elégetheti a másodnövényt. A pécsiek nem íoy gondolkodnak Vessünk tavasszal — ez igaz, nincs bent a könyvekben — viszont ekkor esik a legtöbb csapadék. A vetőgép sem tesz nagyobb kárt a búzában, mint a fogas. Rá is vetették gyönyörűen a sárgarépát. Bár a történet még tavasznál tart. de nem titok, — olyan sárgarépa termett! a búza között, hogy legkevesebb 35 mázsát ad holdja. Három répa egy csomóban — fél forint a pécsi piacon. Nem kell hozzá sok számolgatás — a másodnövény vagy kétszer annyi jövedelmet hozott, mint a főtermény. * De nemcsak a növénytenme’ésben járnak új utakon. Gyenizse doktorral — a mesterséges termékenyítő állomás vezetőjével — új megter- mékenyítési módszert dolgoztak ki. Miből is áll ez? A tehén csak akkor fog borjút — ha az ivarzés legmegfelelőbb időpontjában folyatják be. De éop itt van a bökkenő: ez a legkedvezőbb időpont minden tehénnél más és más. Mi a megoldás? Az ivarzás napján kétszer termékenyítik meg a tehenet. A kettő közül az egyik biztos. A régi módon csak 45—50 százalékos. — az új „rátermékenyí- tö" módszerrel 87 százalékos biztonsággal dolgoznak. Megtermékenyítési tervét 189 százalékra teljesítette a gazdaság. Álljunk meg egy pillanatra: Szakítani a megszokottal — új utakat keresni — elengedhetetlen feltétele a jövedelmezőségek. * ilahonnan az isten háta-mögül, iapu-pusztáról — Szabó Sándor k portájáról került Gräff Gyur- apjával egvütt Daniitz-ousztára, Ttéshízlaldához. A ku Iáknál egy ipra 250 forintot, egy kiló zsírt, . napi kenyere: keresték csak . Ahogy nagyobbacska lett — kába kellett neki is állnia. Is- ba nem mehetett. Ez az írástudatlan, tizenötéves gye rek az állami gazdaságban érezte meg először, igazán, hogv mit jelent a saját életében a íelszabedu- ’ás. Úgy dolgozott, mint a felnőttek, — talán még náluk is jobban. Tálkájánál a választási versenyben 76 deJkás napi súlygyarapodást ért el, keresete áprilisban meghaladta íz 1900 forintot. Borbásné — a személyzeti felelős, nem tévesztette szem elől a gyereket. Nyáron két hétre üdülni küldte a Balatonra — a télen beíratja az írástudatlanok oktatására. De nem elszigetelt jelenség ez. Amikor tíznaponkénil dekádérte- kezletre jönnek össze az irodában az üzemegységvezetők — kivétel nélkül így kezdik beszámolójukat: „Az elmúlt tíz nap folyamán a dolgozók következő problémáit oldattam meg.“ Feszült csend — az igazgató és a személyzeti felelős gondosan jegyzik az észrevételeket. Paizs Imre mór jól bentjár a (érfikorban, Tóth Pista fiatal legényke, — a választási versenyben mégis komoly vetélkedés indult közöttük. A brigád-röpgyűlésen Paizsé — az április 4-i verseny győzteséé volt a* első szó. Tizenkét és fél litert vállalok. Még le se ült, Tóth Pista is letette a garast: én meg ti-, zenhármat. Ez komoly szó. Tizenkét és fél literes, meg tizenhárom literes istálló átlagokat elérni, nagy dolog. Szó se róla, takarmány van bőven, — de nem ebben van a lényeg. Keményftő- gyári moslék, őszi keverék mellett akármelyik egyéni gazda is tudna — ha tizenhármat nem is, de tíz litert fejni naponta. De a gazdaság tehenészei másként dolgoznak, mint az egyéni parasztok! A gazdaság száz legjobban tejelő tehenét négyszer fejik naponta. Először hajnali ötkor, majd tizenegy órakor. Délután ötkor harmadszor és hat órára rá negyedszer. A tőgyek soha nincsenek túlterhelve, akadálytalanul képződhet benne a tej. Hogy a mirigyek tejkiválasztását serkentsék — szovjet -módszer szerint rendszeresen masszírozzák a tőgyet. Ezeknél a kiváló, nagytermelékeny -égű állatoknál az új módszer bevezetése óta egy literrel emelkedett a tejhozam. A segédagronómus nyilvántartásába egyre növekvő adatok kerülnek: Paizs Imre „Irén" nevű tehene, napi termelés 24 liter, „Ágnes" 25 liter Tóth István ..Samu" nevű tehenétől 28 litert, a „Pipacs"- tól 27 litert fejt egy nap alatt. De nemcsak a négyszeri fejés — a mesterséges boriúnevelés általános alkalmazása is emeli a tejhozamot. A borjakat — mihelyt kiszopták a föccstejet — a bogádi mestersége? nevelő farmra viszik. Esvre kevesebb teljes tejet — egyre több fölözöttet kap, a tápértékét zabdarával pótolják. Borianként 300—320 liter tejet takarítanak meg. | Meg kell írni, hogy a versenyben Tóth Pista győzött. Az ünnepélyes üzemi gyűlésen Paizs Imrével együtt a többiek lelkes tapsa közt vették át a verseny jutalmát 500—500 fo- ■intet. Tóth'13 literes feiési átlaga mögött Paizs 12.8-as átlagával a má- ;odik helyre került. * 1953. július 8-án a Pécsi Állami Gazdaság jelentette a földművelés- ügyi miniszternek, hogy féléves tervüket messze túlteljesítették. 47.000 liter tejet, 560 mázsa hízott sertést és 115 mázsa vágómarhát adtak terven felül és ezrei a gazdaság több mint félmillió forint terven felüli bevéte'hez jutott. Az eredmény nem ehet kétséges. Másodszor is megkapták az élüzem kitüntetést. Mi csak annyit jegyezzünk meg magunknak, hogy az emberekkel való állandó törődés, a szocialista munkaverseny nélkül gondolni sem ‘ehet jövedelmezőségre. Az őszi be akari'ós lázában sg 9 pécsi gazdaság. A vontatók du- hogva szállítják a silókhoz a kukori- caszárat — kerti hulladékokat. A földeken sorba emelkednek a répát prizmák domborulatai. Csak egy pillantást a könyvelésbe — mindjárt megállapítható, hogv növénytermesztésben is messze túlhaladták az előirányzatokat. A tervben előírt zeller bakhátaira céklát ültettek. A paradicsom földjén pedig mielőtt kiültették — 205 mázsa káposztát termeltek. A köztes vetéssel valósággal megduplázták földjeiket és ezerötszáz mázsa kerti terményt szállították terven Jelül a pécsi oiacra. - i És a takarmány répái Kísérletképpen félméteres sortávolságra vetették és ritkábbra egyelték a szokottnál. így ugyan kevesebb növény lesz, de a jól megtrágyázott földön — kivált ha júliusban szennyvízzel megöntözik, a répát a növény akadálytalanul fejlődhet és ha kevesebb is, de nagyobb és több termést ad, mint a sok apró. Nem csalódtak: a tíz-tizenkét kilós répákat alig tudják kiszedni Bíró Pálné munkacsapatának tagjai. A répaszedés még folyik, de előre megállapítható, hogy a 22 holdon több, mint ezer mázsa lesz az átlagtermés. * Ebben az évben már kerékvágásba döccent a gazdaság és most készülnek fel a jövő évi még nagyobb terméseredmények, még nagyobb állat- tenyésztési hozamok elérésére, hogy a kormányprogramm megvalósulását többtízezer liter terven felüli tejjel és több vagon tervenfelüli hízott disznóval segítsék elő. Hogy készülnek a jövő esztendőre? A búzákat kapások után vetették és a magágyba — a munkaerőhiány és a sok csapadék miatt — rengeteg gazt szántottak alá. Ez különben általános jelenség a megyében. Amíg a gaz felbomlik a baktériumok rengeteg nitrogént vonnak el a földből — a búzától. Ha nem avatkoznak bele a búza tönkremegy. De Somogyi Gyula elvtárs — e gazdaság 68 éves, örökifjú agronó- musa — beavatkozik. Míg a megyében jóformán senki sem gondolt arra, hogy a káros pentozánhatás következményeitől megmentse a búzát — a pécsi gazdaságban már javában szórják a búzákra holdanként az ötven kiló nitrogén műtrágyát — ammonium nitrátot — és így pótolják a baktériumok nitrogén felhasználását. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Feltétlenül követni kell a pécsiek példáját! Nagy (érmést elérni, új módszereket alkalmazni csak úgy lehet, ha ereje teljében van a föld. Már eddig több. mint 260 holdat trágyáztak meg, jóval többet az előirányzottnál. Ha összevásárolják is a szükséges trágyát — meg nem állnak, míg 200 százalékra nem teljesítik a tervet. Növénytermesztésben a jövőre gondolnak — az állattenyésztésben a múltból vesznek példát. Soha többé nem Ismétlődhetik meg az 1952-es takarmányhiány. Idén van takarmány bőségesen. — de mit hoz a jövő év? A silózotl takarmány három-négy évig is eláll — silóznak hát annyit, hogy akkor se érje őket meglepetés, ha esetleg két száraz esztendő következik egymás után. így gondolkodnak előre egy-két évvel a pécsiek. Silózási tervük 3700 köbméter. November 30-ra 65ÍF' köbmétert töltenek meg. * Egy évvel ezelőtt 2 700.000 forint adóssága volt a Pécsi Állami Gazdaságnak. A tartozás a múlté. Az idén, december 31-én — a könyve- lőség előzetes számításai szerint 1,000.000 forint jövedelmet tesznek 'e a népgazdaság asztalára. Elérheti-e ezt a megye többi ál- ’ami gazdasága is? Vegyük elő újra a kis noteszt, tusiunk végig a sorokon. Valamennyi feltétel megvalósítható, Siklóson épp úgy, mint GŐrösgalion. Mohácsszi- geten csak úgy, mint Nemerőpusztán. A párt és a kormány elvárja va- amennyi állami gazdaságunktól, hogy ezeket a feltételeket meg is valósítsák. Oroszlán Imre. Elevenebb versenyt, jobb felwlúyo^ítú munkát a mohácsi járásban A megyei tanács begyűjtési osztályától: , A kapások begyűjtésében a járások eredményeit vizsgálva az. látjuk, hogv a mohácsi járás, amely a gabonabegy üjtésben országosan a második volt, most az ötödik helyet foglalja el. A kukoricából 85.4, napraforgóból 95.9, burgonyából 80 4 százalékos eredményt értek el. Az ötödik helyre való szorulás oka. hogy alábbhagyott a községek közötti lelkes verseny, amely szép eredményeket hozo.t a gabonabegvüités idején. Ehhez az elpihenéshez a járási tanács is hozzájárult, mert elmaradtak a versenvértéke’.ések. A járásban azok a községek érnek el. most is szép eredményeket. amelyek megfelelő gondot fordítanék a begyűjtésre. Ilyen község a többi között Boly. A község eredménye: kukoricabeadás 94. burgonyabeadás 95, napraforgó és sen ésbeadás 100 százalék. Ezt az. eredményt kitartó nevelőmunkával értek el. A politikai munka megkezdés» előtt a községi tanács tagjai eleget tettek kö.elezett- ségüknek és a végrehajtóbizottsági ülésen arról határoztak, hogy a begyűjtési állandóbizottság tagjai között felosztják a községet és mindenki a maga területén dolgozik a begyűjtési kötelezettség mielőbbi teljesítése érdekében. A begyűjtés eredményeit naponta ismertették a község dolgozóival, példának állították az élenjárókat, az olyanokat, mint Hoch Gáspár. Kovács Dezső. Lukács Gyula és a többiek. A községben hat dolgozó paraszt van csak. aki adósa még az államnak. Sziebert Károly 281 kiló kukoricával. 487 kiló burgonyával. Takács Mihály 124 Krosz Ernő 220. Schmidt Géza 165. Da’kw TsU’án 93 kiló kukoricával adós. A bolyi tanács ezt a lemaradást Is pótolni akarja, el akarja érni, hogy minden dolgozó páráin, tegyen eleget ma- radék'alanul beadási kötelezettségé-, nek. Ezért azoknak a dolgozóknak a házát, akik teljesítették állam iránti kötelezet t ség üké:. békeházzá avatják.' rigmusbrigád köszönti őket. A bolviak példáját helyesen tennék. ha megszívlelnék Hirn (“-házán, ahol a kukoricabegyüjtés teljesítése mellett elmaradjak a napraforgó, burgonya és sertésbe gyűjtésben. Elevenebb versenyre van tehát szükség a mohácsi járásban, amelynek rendszeres értékelését a tanácsnak kell elvégezni. Ezenkívül nagyobb figyelemmel kell kísérni, hogy a kulákok eleget tesznek-e kötelezettségüknek. meri. e téren Is lazaságok tapasztalhatók. Csak Mohács városban 10 vagon kukoricával adósak a kulákok. Elevenebb verseny, jobb felvilágosító munka, a törvényes rendelkezések érvényre juttatásé előrébb hozhatja a mohácsi járást a ver-, senyben.
