Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
6 NAPtő 1953. NOVEMBER 22 © H ü B I R T Százhuszonöt évvel ezelőtt halt meg Ffantz Schubert, a mély emberi érzések nagy zeneköltője. Kora mindent megtett, hogy a nagy zeneköltő ne lehessen boldog; gondoskodott róla, hogy szívét állandóan fájdalom és reménytelenség marcangolja. Ezekből az érzésekből fakadtak csodás, szívtől-szívig ható dallamai. Még otthona is csak barátjai jóvoltából akadt. És mégis, ez , a félénk kis muzsikus, aki nem tudta kikönyökölni magának az élet javait, nem volt képes kikényszeríteni a sorstól a szerencsét, a boldogságot zenébe öntötte teljesületlen vágyait és másoknak, azóta már sokrnillió embertársának lett szavakkal el nem mondható gyönyörűségek forrása. Frantz Schubert Bécs egyik külvárosában született. Édesapja tanító volt. A családban, sokat muzsikáltak, innen kapta első zenei benyomásait. Apja nem akarta, hogy muzsikus legyen, de a tehetséggel nem lehetett küzdeni. Vasakarattai dplgozótt, tanult gyermekkorában, és így elsajátította a-zene alapelemeit. Már korán, minden, érzése, vágya, öröme, szomorúsága zenében fejeződött ki. Tizenegyéves korában felvették az udvari énekkarba, a híre« 'Wiener Sängerknaben közé. Az énekkar nevelőintézetében lakott igen szerény körülmények között élt, többször panaszkodott, hogy éhezik., Már ebben az időben is igen sokat komponált. Mikor apja rájött, hogy fia minden tilalma ellenére tovább folytatja „bolondságait'1 rávette, . hogy tanítóságot vállaljon. A XIX. század művészének nehé? problémája volt a megélhetés gondja. A XVIII. század haladó polgársága mindinkább kezdett reakcióssá válni. A művésznek vagy ki kellett szolgálni kénvíikre-kedvükre a gazdag osztályokat, vagy pedig vállalni kellett a nyomorúságot, éhezést. — Schubert segédtanító lett. De három évnél tovább nem bírta ezt az életet. érezte, hogy nagyobbra van hivatva: a világ, az emberiség elé kell tárnia mindazt a szépséget, gyönyörűséget, mely benne él. Zeneleckékből igyekezett fenntartani magát, de ez az élet igen nyomorúságos volt. Közben meghívást kapott Eszterházy’ gróftól és elvállalta két leányának zongoraok látását. A családdal hosz- szabb időt töltött Magyarországon is. Leveleiből tudjuk, hogy a személyzettel egvütt lakott és étkezett. úgy tekintették, mint egyik cselédet. Több müvében él magyarországi tartózkodásának emléke magyaros motívumok feldolgozásának formájában. Bacsányi János, a költő feleségének szövegére dalt komponált a* tokaji borhoz. (Lob des Tokayers) Magyarországi tartózkodása után ismét visszatért Bécsbe, tovább nyomorgóit és mintha érezte volna, hogy kevés ideje van még hátra, rengeteget dolgozott. Hivatal után járni, ’iszteletdíjakért veszekedni nem volt képes.’ Egyszer megfolyámodott ugyan egy másodkarnagyi állást, de oályaművét nem fogadták eL azzal, hogy „...bár jó a mű, de nem fog tetszeni a császárnak.1' Egy-egy daláért egy forintot fizettek a kiadók. Tizenkét dalfüzetét örökáron nyolcszáz forintért vette meg Diabelli, a kiadó-zeneszerző. Diabelli viszont Schubert egyetlen dalával, a Ván- dor-ral, negyven év alatt huszonhétezer forintot keresett. A dal, a Lied fogalmához Schubert neve kapcsolódik. Több, mint hat- száz dalával ezt a műfajt, a legmagasabb fokra emelte. Olyan egyszerű, őszinte, bensőséges, a költemények lényegét’ kifejező muzsikát ad- dig nem írt senki. Minden egyes dala azt a művészi többletet adja hozzá. a költeményhez, mely már szavakkal ki nem fejazhető. Művészbarátaival többször felkereste a Bécs környéki’ kirándulóhelyeket és itt Gilváufa közvilágítási kapcsolóját a régi kocsma épületében helyeztek el. Az épületet lebontották és így a villanykapcsolót is leszerelték. Ez pontosan július 2-án történt. Azóta Gilvánfa dolgozói este sötétségben botorkálnak. Már több cselben kérte a községi tanács az illetékes vállalatot, hogy kapcsolják be a közvilágítást. Erre vonatkozó intézkedés még a mai napig sem történt. Arra kérjük az Áramszolgáltató Vállalatot, kapcsolják be a közvilágítást, hogy az esős és sötét estéken ne vakok módjára közlekedjenek a dolgozók Gilvánla utcáin. NAGY VINCE levelező * Mi, hosszuhetényi bányászok is szabadidőnkben szórakozni és fejlődni akarunk. A községben egyetlen szórakozási lehetőségünk a mozi és ezt a lehetőséget ki is használjuk. A tette magáévá az osztrák népi táncot, a keringők, a ländierek ritmusát, friss dallamait. Egész sor művében kaptuk vissza ezeket a benyomásait művészi formába öntve. Viszont igen sok keringője, dala népdallá lett. Kamarazenéjét és szim- fónikus műveit is népi zenén alapuló bensőséges dallamosság jellemzi. Egyik legszebb művének ,a h- moll (befejezetlen) szimfóniának kézirata csak halála után harminchét évvel került elő. Zongoradarabjaiban a kis formák művészi megalkotásával a század romantikus zor.gorairodalmának jövőbe mutáló példája lett. Komoly sikere nem volt életében. Bár tudott jókedvű is lenni, alapjában igen szerencsétlen volt az élete. A boldog bécsiek, bár szívesen hallgatták.. lágy dallamait, de a zeneköltővel nem törűd- ’ek, a kritika sem emelte fel. szavát ő érte, ki annyi kortársának szerzett igaz gyönyörűséget. Néha napokon keresztül éhezett, szinte koldusszegényen élt. Schubert igazán 'csak akkor kezdett élni, mikor meghalt. Művei azóta is az emberiség legszebb szellemi kincsei közé tartoznak; közvetlen, melegszívű művészete, melyben mély kedélyét,' tiszta' lóságát, meleg emberszeretatét csodálhatjuk, má is élő, elevenen ható valóság. . Horváth Mihály filmeknél nincs semmi hiba. A hiba olt kezdődik, hogy a mozi rendezetten, a falók piszkosak, füstösek, az ülőhelyek lyukasak és hincsenek számokkal ellátva. A moziban csak „némafilmet" adnak elő, mert hang nem hallatszik, csak recsegés, ropogás, amiért a közönség előadás közben elhagyja a mozit. Több jelentésé, jegyzőkönyvet, panaszt küldtek az illetékes szervhez. Ezenkívül a tanácselnök személyesen is eljárt ebben az ügyben. Az ígéret azonban csak ígéret maradt, mert a mozi még mindig a régi állapotban van. Kérjük az illetékes szerveket, hogy ezt a-larthatatlan állapotot a legrövidebb időn belül számolják fel, mert igen sok bányász és hosszuhetényi dolgozó oktatásáról, szórakoztatásáról, nevelésérőlés tanításáról van szó. Gyöngyös József Ami nem tetszik a dolgozóknak MOST OLVASTUK: THURY ZSUZSA: „A francia kislány44 J . _____ ___________- ......... ............... tárgyát ügyes sál szemelte ki Thury Zsuzsa regényében. Kpszí kritikai ,,mutatványával" nem vallhatott szégyent, hiszen „a francia kislány‘‘ az utóbbi évek Iff* sági irodalmának legigényesebb alkotása. Hiányzik belőle mindazt ami elődeinek _ zömét jellemezte: a „szakállas“ ■ gyerekhős, a nevelő szándék erői- tetet:sége, a vásári regényesség. Az írónő hősei iránti gyengéd együttérzésével, elbeszélő erejének teljes latbavctésével ad követendő példát 03 ifjúságnak. ,,A francia- kislány“ egyhősű regény. Főszereplője, 1fosta József Franciaországba vetődött magyar bányász kislánya, a felszabadulás «$* hazánkban kerül. Néhány hónap, és a francia társadalom legalacsonyapP kasztjába tartozó nyerekből a magyar társadalom megbecsült tagja lesz. kizsákmányolás ellen ösztönös igazságérzete alapján tiltakozó Jeane'te ’ haladás tudatos hívévé alakul. A könyv eleién még így beszél: „Én frW c>a vagyok... Itt maradok örökre.“ Az utolsó lapokon pedig, kissé nőties" monológ iában: „Azt hittem, hogy szabad vagyok, de az igazi, szabadságot Út ismertem meg." eánette c két mondat között nagy utat fesz meg, nem,csak kilóméi terekben, hanem világnézetileg is. Előbb a tréparsvUlei felekezeb iskola és díszen-‘ nagyanyja, utóbb pedig már az újtípusú emberek Mte nak rá. Thury Zsuzsa egyik legfőbb erénye, hogy a kislány érzelmi-éj': leimi fejlődését megbízható arányérzékkel ábrázolja; Jeanette szokatlanul összetett jellemének alapvető vonásait végig megőrzi. Egy tulajdonsága halványul el csupán. A kislányt az első jelenetben csínytevő, kaland- szomjas gyermeknek ismerjük meg. Csíny tevéseinek azonban, néhány aPr0 epizódtól eltekintve, később nyoma sincs. Holott hány kamaszos ötletrí adna alkalmat egymagában az az ellenséges magatartás is, amellyel Janette új környezetével szembefordul. Félreértés ne essék; a kaland hia- ligát nem a regény esemény jelensége miatt kifogásoljuk. Thury a klagH$ ,Jialandokat“ és természetellenes bonyodalmakat a. jelien:! cjlesztés érát: kcsségével tudja pótolni. Azt hiszem, ifjúsági íróink ezen a téren tanul- Itatnak tőle legtöbbet. ■ fii A mű szerzője .mértani pontossággal építette tel a lányka sor^ érintő helyzeteket, kár azonban, hogy — tőként a könyv gyérebb & ményanyagról árulkodó. elsg leiében — nem bontotta ki őket . kellő arí' nyakban.. A tréparsvUlei intézet életébe pl. pillantást sem, vethetünk, P^ dig erre, mártsak erre, marosak a későbbi párhuzam kedvéért is, szükségünk A magyar iskolában leibukkanó, kitűnően elmélyített emlékek sem Pót0>' hatják ezt a hiányt. A Jeanette életsorsában érintkező jelenetek leszűkíletlsége több k«* ábrázolását vázlatszerűvé teszi. A mellékszereplő-^. szűk mozgás-világi miatt — Michaudné, Vilma néni és Vámosi Eszter kivételével — inkái3'1 csak lehetőségeikben megérzett, mint teljes emberségükben kibontott Ól* kok. „A francia kislány“ egyik legszűkebb perspektíváját hőse Rosta 1* zsef. Nem tudjuk elképzelni, hogy nevelő, betolyásoló szerepéről mH1 hallgat az író? Rosta még azt sem magyarázza meg kislányának, elégQe komolyan, „barátion" mi húzza vissza Magyarországra; jóformán ingj?®! hagyja kétségei között. Pedig a nagyanya színpadias távozása után 03 0 meggyőző Irányítása fokozottan érvényesülhetne, . , •.;.-rV'.m A z említett hibák azonban ele ny észnek a regény erényei melted rl Az írószövetségi vitaest egyik íelszólalója szerint, Rosta JeanA<e a klasszikus magyar gyermekhősök, Nyilas Misi és ,A Pál utcai íiúk" Ne‘ mecsekiének utódja. Kik lógják eldönteni, mennyire túlzott ez a vé!e‘ meny? Azol:, akiknek Thury Zsuzsa új könyvét irta: a gyerekek. GALSA1 PONGRÁC f/ övékben nyugszik körülöttünk a történelem ... lat-hét évszázad lapját visszatartjuk valami óriási kalendáriumon, ízek a kövek megmozdulnak. Látjuk, ''amint az egyházi birtokok, királyi várak szolganépe, furcsanyelvű délszlávok hajladoznak szigorú robotban s hordják, rakják a gyermekíej- nagyságú kődarabokat. Szó alig esik. Az Ispán keményen számonkéri az elfecsérelt időt s hát a munkával sietni kell. Falat emelnek Pécs^.körül, mert véres lecke muSfllT meg nemrégiben, hogy erős szüksége van. A tatár hordák ugyan kitakarodtak a magyart földről, de visszatérhetnek. A lovas rohamokkal szemben, pedig csak azok a települések állnak meg, melyek védő falak gyűrűjében lelik oltalmukat. Hát rakják a falat Pécs körül, mert így rendelte a király úr, Bélák között a negyedik... A jobbágy had verejtékes robotmunkája nyomán Középeuróna egyik legnagyobb középkori erődítménye emelkedett. A 6 méter vastagságú alapfatakban. városkapuk kőpillérei- ben. védpárkánvokban, meg a püspöki fellegvár zömök erődjében háromszázezer köbméter kitermelt kőanyag nyugodott. A rengeteg kő pedig több. mint félmillió négyzetméter területet zárt körül. Pécs városát. — A Tettve-térség meredekfalú sziklaterme akkor kapta mesterséges formáját. A védőfal emeléséhez szükséges kőtömeget innen termelték ki s hordták az építkezés helyére névtelen robotosok ezrei. A szürke kőfalat széles várárok kerítette, jellegzetes középkori védelmi berendezés. Kővel dúcolt kapuk nyitottak utat a más városok felé vezető forgalomnak s az utak iránya adta a kapuk nevét. Nyugatra nézett a Szigeti-kapu, délnek a Sik’ósi-karm, északkeléire a Budai- kapú tárt utat. RÉGI VÁROSFALAK TÖVÉBEN nista szellem Janus Pannoniusban nemcsak pécsi, hanem a legteljesebb magyar képviselőjét találta. Háromszáz esztendő foga barnította már a falakat, mikor balsejtelmektől gyötört urak kértek egyetlen éjszakára szállást közöttük. Néhányan erre vetődtek azok közül, akik 1.1. Lainst a mohácsi mezőre kísérték. Nem sokkal később a pécsi estéken felhangzott a müezzin kiáltozása s jövőmenő turbáríos hadinép döngette meg a kapukat. Pécs, a töröké lett. Százötven évig élt a félhold árnyékában, kedvenc nyaralóhelye volt a bégeknek, pasáknak. Gazdag török városnak ismerték. Olykor-olykor felmentő magyar hadak jelentek meg falai alatt, de az erődítmény mindig azt védte, aki a város ura volt. A költő-hadvezér 'Zrínyi Miklós ^serege is ostromolta Pécset és véres roham után a falak mögé került, de a fellegvár továbbra is ellenállt. Így azután Pécs csak akkor szabadult fel a török járomból, mikor az ország véglegesen lerázta azt magáról. A mohamedán világ eltűnt s helyette. kezdetét .vette, a Habsburg abszo- tutizmus kizsákrpányotósa. A kirabolt, tűzvészpusztította városban lassan indult meg az iparosodás. A XVIII. század végén még pnindig csak . 8.100 . lakost számlált. Ekkor lett a püspöki földesúri városból, szabad királyi város. Szép titulus volt, de súlyos anyagi áldozatokat követelt polgáraitól a fényes jff S-'AS mäi A püspöki városban vi rágzó élet bomSott ki. Egyeteme színhelye volt a középkorvégi magyar diákéletnek s a humacím, az atyai uralkodó külön, sú- 'yos adót kívánt a kitüntető kegyért. 1791-ig eredeti épségben álltak a városfalak, sőt a várkapitány rendszeresített stalluma is megvolt, jóllehet a középkori védelmi berendezés már semmi gyakorlati jelentőséggel nem bírt. A századvégi társadalmi átalakulás párizsi földrengése Pécsen is éreztette lökéseit. Megrendítette még az évszázadokkal dacoló falak erejét is. A polgárosodás szétfeszítette a zárt kerekeket, akár a céhszabályok passzusaira gondolunk, akár a város területét bezáró védőfalakra. Egyes mesteremberek házai valóságos csa- ládi jellegű iparteleppé fejlődtek, fellendült a kereskedelem, hatalmas lendülettel- gyarapodott a lakosság élekszáma. Alig fél évszázad alatt megkétszereződött. A város területe kicsinek bizonyult, megindult ■ a terjeszkedés a falak mentén. Az egyes kapuk 'irányának megfelelően új külvárosok nőttek ki a földből, ahol főként a szegényebb polgárréteg talált otthont. A sok ház kőből épült, mégAz évek során úgy szólván teljesen elhordták a városfalat s új város született az évszázados kőrengetegből a déli, keleti és nyugati oldalon. Az északi városfal s a . fellegvár egyes részel azonban máig is megmaradtak. Ezen az oldalon egyházi telkek sorakoztak s a klérus nem engedte meg az építkezést. A Land- ler-utca felől ma is jól látható a Kinizsi- torony, mely a nagyerejű Kinizsi Pál nevét őrzi, mint építtetőjéét. Ez volt a hajdani fellegvár legmagasabb tornya. Járunk a Rákóczi úton közelben folyik a Sopiana-gépgyár munkája, tárunk az Agoston-téren, szinte idelátszik a Kesztyűgyár kéménye, járunk a Sztá!in-út széles, szürke szalagján. mely bátor lendürettel visz neki a hegyoldalnak, járunk a Kinizsi-torony aljában s megpillantjuk a pedig a városfal kövéből. Az új polgárok éppen soványka anyagi viszonyaik miatt nem gondolhattak költséges építkezésre. Mint nyersanyagforrás közel is volt, olcsó is volt a jelentőségét vesztett várfal. Megkezdődött tehát a bontás. Először a város régebbi területét szegélyező várfalutcák épültek ki. A mai Rákóczi-út, Landler Jenő-utca, Aradi vértanuk-útja, Kálvária és Ibárruri Dolores-utca. Természetesen nem mai formájukban, hanem csak irányukban. A Rákóczi-út a várbeli kazamaták, folyosók felett épült s így történhetett, hogy többször — még századunk folyamán is — besüllyedt, beszakadt. Az építkezők között voltak, akik egész házakat a városfal köveiből .emeltek, azonban a legszegényebbek éppenséggel nekiépítették viskóikat a várfalnak s ezzel egyik' főfal gondját teljesen elvetették. Ilyen házacskák épültek a mai; Ibárruri Dolores-utca nyugati oldalán, míg a másik soron kapitalizálódó nagyiparos családok, emellek házakat. Az utca különben a hajdani várárok felett épült, melyet e'őbb feltöltöttek, — ugyancsak a városfal köveivel, Sörgyár vöröslő téglafalát. A regi falak eltűntek, elfeledtük még a he- yüket is. Valami azonban ittmaradt belőlük, néhány viharvert omladék, melyet felvert a fű és a gyom. Elég ez is emlékeztetőül. A régi városfalak tövében új élet sarjadt, mely edóntötte a korlátokat s nem tűri, hogy bármikor, egyszer is újból gála; feszítsenek elébe. Hétszáz esztendeje ezrek dolgoztak a városfal emelésén,,, Futaky Hajna. / Megindultak a „Szülök Iskolájaí( előadássorozatai Az elmúlt hetekben megkezdőd' tek a „Szülök Iskolája“ előadásai összes pécsi iskolákban. A gycrn>* neveléstől az orvosi kérdésekig u1«1 dent felölelnek ezek az előadás«*' Álig hiszem, hogy vannak szid«* akiket ezek az előadások nem etd kelnek. — S mégis meg kell áll®, pítani az eddigi évek tapasztal®' alapján azt. hogy a szülők ezek* az előadásokra felületesen járná* Nem tudom, mi ennek az oka- dig a cél világos: a szülői ház , rosabb kapcsolata az iskolával, 'i®*,, csak a szoros együttműködés. ve**‘ het kielégítő eredményre a K.ver,"ltl kék nevelésében. Amikor a síöfj tanul és bővíti a tudását, töbrí szebbet adhat át gyermekének 1* , Ha tudná minden szülő, hogy 3 áriskola milyen nagy szeretettel v: ja őket ezekre az előadásokra. b’L tosra veszem, egy sem maradna ? jo>« hon. Egy hónapban egyszer denki be tudja úgy osztan kaját, hogy találjon időt égy kellemes és hasznos óra eltöltés* -j A tanári karból is mindig ott 1® néhányat, akiknél előadás utángyf(i meke előmenetele felől érdeklőd»* A negyedévi «zülői értekezlet*^ amely az elmúlt napokban zaj™ le, a szülök elég nagy számban ^ tan® lentek meg. Az igazgató és a # rok szinte megilletődve fogadták lief szülők egyre sokasodó seregét. - „ látszik, ha kicsit késve, de megv* . gosodik minden szülő előtt azaz iskolával nemcsak lehet, de k«« is együttműködnie és akkor lesznek „nehézségek“, „félreértése „igazságtalanságok1*. Ha minden lő belekapcsolódik a közösségi ,l3~. kába. könnyebb lesz neki is, 11 dagógusnak is a gyermeknevelés azt hiszem, ez kívánatos és h® nos mindannyiunk számára. Dr. SZABÓ ENDRÉNÉ __ a Lcmvey Klára giinn. sz® munkaközösségének tagj® iß
