Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

4 NAPLÓ •japs, wvwri! ">1 Több, mint négyezer Ionná fát ad in% ezévben a Mecseknyugati Erdőgazdaság a tűzifáé látás céljaira Szovjet „Janvarec" emelőgép munka ban. Azelőtt 10—12 ember dobta fel a fát az autókra, ami igen sek bal eset forrása volt. Ma már gép köny- nyfti a munkát az erdőgazdaságok’) an is. A Mecseknyuguti Erdőgazdaság több, mint 50 ezer bőid területe lát ja el tűzifával és szersiámíával nem. csak Baranya megyét, de az Alföldet is. Még er,évben több. mint 4000 tonna tűzifát továbbítanak a TU- ZEP-telepekre a dolgozók téli tüzelő szükségletének biztosítására. Az abaligeti erdőből végig gépe­sített pályán már a jövő hét köze­pén teljes erővel megindul a szállí­tás. A végig gépesített szállítópálya segítségével jelentősen meggyorsítják a tüzila elszállítását. Amíg korábban hat hónap kellett volna ennelf a fel­adatnak •' elvégzéséhez, most a számítótok szerint egy hónapba ke­rül a mintegy kétezer toima füzila kiszállítása. Egy hónapon belül két és félezer család téli füzij őszük séglet ének ki­elégítéséhez járulnak hozzá a Me­cseknyugati Erdőgazdaság dolgozói. Több, mint félm lió forint értékű játékáru érkezett edd g a Pécsi Állami Áruházba A Pécsi Állami Áruház kirakatai fölött hatalmas reklámtáblán ott látható a Téiapó. Mellette a fel- ■rat: „Ajándékot vásárol­jon a Pécsi Állami Áru­házban." Az áruházzal szemben lévő üzlethelyiségben a kirakatrendezők most végzik az utolsó simításo­kat. Hétfőn itt nyílik meg az áruház külön játéküz­lete He már most is sor­ban állnak, tolonganak a tárakat. előtt a csillogó- szemű gyermekek. Gyö­nyörködnek a szebbnél- szebb játékszerekben. Kis kacsójukat odata- pasztják a kirakat üveg­tábláiéra és egymással vetélkednek, hogy a ka­rakter-babától egészen a pisztolyig, a repülőgéptől az autóig lévő játékokat ki kapja majd meg Tél­apó-napján vagy Fenyő­fa ünnepén. Az áruház raktáraiból szorgalmasan hordják ,a játékárut az üzletbe. A polcokon hófehér és bar­naszínű mackók, néger babák és fejkendős hollan di menyecskék, fehér ny­lon-lovak és elefántok, csillogó fenyőfadíszek, selymes angyalhajszálak, zöld autók, piros kis tele­fonok, repülőgépek, fa­ágyuk, zongorák, huromos rajzú zenélőgépek, fehér babakocsik, kék gyermek- vasalók, szürke színű her- nyótalpas emelődarúk, színes építőkockák, szer­számkészletek, kézimun­ka kivarró-készletek. fő­zőedények, piros tűzhe­lyek, háromkerekű gyer­mekkerékpárok, villany- vonatok, dömper fém­autók sorakoznak egymás mellett. Lében József kirakat- rendező és . Lőcsei Ferenc osztályvezető, amint ra­kosgatja a játékokat, egyet-egyet ' kipróbál, hogy miként működik. Megszólaltatja a kis zon­gorát, a zenedobozt és el­gyönyörködik a hangok­ban. — Újra gyermekek lét­ünk —• mondják moso­lyogva — a sok szebbnél- szebb játékáru között. — Tavaly ilyenkor még főleg cseh gyártmányú játékszereket hoztunk forgalomba, ötéves ter­vünk során játékgyáripa­runk azonban már any- nyira fejlődött, hogy idén utoléri a külföldi játék­ipart. Most a budapesti Minőségi Mechanikai Já­tékgyár legszebb áruit kaptuk. Ilyen nagvmenyi- ségű játékszer, minőségi szempontból ilyen szép áru, ilyen olcsó és bőséges választék már régen nem volt az Áiiami Áruház­ban — mondja Lőcsei Fe­ien osztályvezető. Eddig több, mint fél­millió forint értékű játék­áru érkezett a péc9i Ál­lami Áruházba. Ez azon­ban a beérkezendő játék- áruknak még csak egy része. Az eddigi szállít­mányokat a jövő héten újabb szállítmányok kö­vetik majd. A bőséges áruválasz­ték, a hazai gyártmányú játékáruk minőségének nagyarányú javulása a kormányprogramm meg­valósítását tükrözi. Kéz­zelfogható bizonyítéka ez annak, hogy pártunk és kormányunk mindent el­követ, hogy szemünk fé­nyei: a gyermekek gond­talan, vidám, boldog éle­tét biztosítsák. Télapó napján és Fenyőfa ünne­pén gyermekeink talán még soha sem voltak olyan megelégedettek, bol­dogok. mint lesznek né­hány hét múlva a pompás játékszerek között, ame­lyek már ott csillognak a péesi Állami Aruház ki­rakatában. Ml VJSAG BAR 1 YV IB ÍV? VEVŐ-ANKÉTOT TARTANAK HÉTFŐN A PÉCSI ÉLELMISZER- KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 2-ES SZÁMÚ BOLTJÁBAN A dolgozóknak a kiskereskede'emtnel kapcsolatos panaszaik orvos; lása érdekében, a Pécsi Élelmiszer kiskereskedelmi Vállalat Rákóczi út 50 szám alatt ’evő 2-es számú Fiiszerboltjában november 23-án, hétfőn délután 2 órakor vevő-mikéíot tartanak. A vállalat kéri a kör­nyékbeli vásárlókat, hogy az ankéten minél nagyobb számban jelen­jenek meg és élőszóval adják elő az üzlettel kapcsolatos panaszaikat, javaslataikat. KIBŐVÍTETTÉK AZ t-ES SZÁMÚ NÉPBtiFFÉ KONYHÁJÁT A dolgozók gyorsabb kiszolgálása érdekében a Pécsi Vendéglátói pari Vállalat hatszor öt méterrel kibő­vítette az I. számú Népbiiffé kony­háját, és azt korszerűen ú'tiakaikít- taíta. A konyháit hét új igázasátnoly- lyul és szellőztető berendezéssel sze­relték fel, a dolgozók részére pedig női és férfi öltözőt, valamint fürdőt létesítettek. A szociális; beruházá­sokra és a konyha korszerűsítésére a vállalat S'ő.tXK) forintot fordított. 33 MÁZSA CSOKOLÁDÉT, 7 VAGON SZALONCUKROT ÉS^ 6 VAGON RIZST HOZNAK FORGALOMBA. A közeledő Télapó-napjával, vala­mint a Fenyőía-iiaeppel kapcso'at- ban a kereskedő mi vnMalat »k fel­készülnek az előrelátható nagy for­galomra. Raktáraikat bőséges áruval töltik fe', hogy a dolgozók igényeit minél tökéletesebben kielégíthessék. Már eddig is 33 mázsa elsőosztá’jú csokoládé. 7 vagon szaloncukor ér­kezett Pécsre a tavalyi 4 és fél va­gon szaloncukorral szemben Azon- f, varon rizs is érkezett, amit kilónként 16 forintos árban hoznak forgalomba. JANUS PANNONIUS-EST PÉCSETT A Pécsi Pedagógiai Főiskola nur. qyarszakos hallgatói '20.án, csütörtö­kön délután 7 órakor a „November 7“ kultúroJthónban városunk és. a magyar humanista élet legnagyobb költő ja, Janus Pannonius sziUá ése. 520. évfordulója alkalmából irodalmi estet rendeznek. Az érdekesnek ígérkező esten nem. csak a költő ma is elevenen haló versei szólalnak meg, de egykorú ének_ és zeneszámokkal, majd pedig a költő óidéból vett drámai jelenet­ei bővül a műsor. A 30 FORINTON FELÜL VÁSÁROL I ÁRUT HÁZHOZ SZÁLLÍTJA A CSEMEGÉIBŐL! Az új kormányprogramm alap ián a Kossuth Lajos utcai Csemegebolt november 1-tő kezdve a 30 forinton felül vásárolt árut házhoz szállítja. Ezzel is a dolgozók kenve'mét s/.ol- gá'ja, másrészt megsziinteli nz üzlet ben a vevők torlódását. Eddig száz esetben szállított házhoz nagyobb arányú árut a Csenve'ebolt. Az üz­let vezetősége ezúton is kéri a dol­gozókat, éljenek azzal a lehetőség­gel, hogy a telefonon megrendelt, .30 forinton fe'iili árut lakúé,ikra szál­lítják. HÉTFŐTŐL KEZDVE VACSORA $ KAPHATÓ AZ„OTTHON ÉTKEZDÉBEN'* A dolgozók igén veinek fokozot­tabb kielégítése céljából a Pécsi V endőglátóipa rí Vállalat november 25-tól, hétfőtől kezdve, lehetővé te­szi azt. hogy a Sail a i utcában lévő ..Otthon Étkezdébe«** a dolgozók ne csak ebédhez, hanem meleg vaoso- rához is juthassanak. Ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy aki nem akarja a vacsorát ott helyben elfo­gyasztani. az. haza vihess* Az „Ott­hon Étkezdében“ délben már a diéta sok részére is főznek ebédet. ZENÉS ESPRESSO NYÍLIK PÉCSETT A Pécsi Vendéglátói pari \ állal at a Színház-téren zené? espressót létesít. Az előkészítő munkálatokat máris megkezdték és az. építk--zésre 65.000 forintot fordítanak. Az új zenés espresso — a G-mg — december ben nvfliik meg. I M Ilim Ilim ...II...................................... ..............................................nr* A TRIESZTI KÉRDÉS ÉS A VATIKÁN A trieszti kérdés ismét a nem­zetközi pol»*ika előterébe került. A közelmúltban lezajlott Triesztet érin­tő viták, tárgyalások és események rámutattak az Imperialista hatalmak közötti érdekellentétekre, bebizonyí­tották, hogy a nemzetközi szerző­dések sem nyújtanak biztonságot, ha megszegik azok , akiknek alá­írása az okmányokon szerepel; rá­világítottak arra is, hogy az érdek- ellentéteket ideiglenesen áthidaló megoldások nemcsak nem vezetnek célhoz, hanem olyan tarthatatlan helyzetet teremtenek, amely köny- nyen válhat újabb háború elindító­jává. Trieszt már az első világháborút közvetlenül megelőző időkben is tűzfészek volt. 1914 körül az olasz nacionalisták és soviniszták falánk­ságát ingerelte. Olaszország akkori vezetőinek pedig alkalmat adott ar­ra, hogy hangulatot keltsenek a há­ború mellett, igazolják a korhadt és klvénült Habsburg monarchia ellen indított hadműveleteket. A trieszti kérdés ekkor arra szolgált, hogy el­kendőzzék az olasz dolgozó nép előtt az igazi hadicélokat. A St. Germain-I béke Olaszországnak ítél­te oda Triesztet és a határos terü­leteket. (1919) A második világhábo­rú után ismét megváltozott a hely­zet. Trieszt autonóm terület lett. — Olasz és jugoszláv érdekek ütköz­tek össze Triesztben. Olaszország és Jugoszlávia egyformán jogot formált magának Triesztre. A két állam kemény diplomáciai és politikai har­cot indított a város birtokáért. A trieszti kérdés újra felszínre került, megmérgezte az egyébként sem túl­ságosan barátságos olasz—jugoszláv kapcsolatokat és mindmáig végle­ges, az érdekelt feleket kielégítő és a Délkelet-Európát fenyegető hábo- iűs veszélyt elhárító megoldásra vár. Arra a kérdésre, hogy miért versengtek már az elmúlt századok­ban is Trieszt és a kapcsolt terüle­tek birtokáért, részben a város tör­ténelmi múltjában, részben pedig gazdaságpolitikai jelentőségében keil keresnünk a választ. Az Adria legészakibb pontján, az azonos nevű öbölben fekvő és a fOirszt lábainál elterülő Trieszt már Augustus császár korában ró­mai erődítmény volt. Dioklécián császár korában, tehát a III. század­ban az új vallást, a kereszténységet is ismerte. Püspöki székhely való­színűleg a VI. században lété. Ezt azért fontos tudni, mert a feudalis- ta rendszer virágzásának századéi­ban, 948-1216-ig püspök földesúr kormányozta a várost és a kapcsolt területeket. A közben jelentékeny tengeri hatalommá fejlődött Velen­ce komolyan veszélyeztette Trieszt függetlenségét. A város változatos szerencsével folytatott harcok után III, Lipót, Habsburg herceg oltalma alá helyezkedett. A Habsburgok fel­ismerték Trieszt jelentőségét és idő­vel fontos kereskedelmi kikötővé fejlesztették. Közvetlen hajójáratok indultak innen Afrikába. Amerikába és a Közel-Kelet különböző kikötő­városaiba. A Habsburg monarchia Trieszten keresztül bonyolította le tengerentúli áruforgalmát. Az olasz háborús uszítok az első világhábo­rút megelőző időben nemzetiségi kérdést csináltak Triesztből. Az ir­redenta-sovinizmus olasznak nyilvá­nította a többnemzetiségű várost, Olaszországhoz való csatolását kö­vetelte és többek között ezzel in­dokolta meg a Habsburg monarchia ellen indított háborúban való rész­vételét. Azzal, hogy a St. Germain-i békeszerződés értelmében Olasz­országhoz csatolták, sokat veszített jelentőségéből. A második világhá-» ború után autonóm területnek nyil­vánították. Ekkor azonban már Ju­goszlávia is igényt emelt a városra. Á nyugati hatalmak 1948-ban ígére­tet tettek arra, hogy visszacsatolják Olaszországhoz, később azonban el­altattak ettől a tervüktől. Az erede­tileg két zónára osztott területet a nyugati hatalmak katonasága tartot­ta megszállva, A jelenlegi helyzet az, hogy az A-zónát olasz, a B-zónát pedig jugoszláv katonaság tartja megszállva. A kél állam, Olaszország és Jugoszlávia vetélkedése Trieszt bir­tokáért érthető. Trieszt ma az Appe- nini-félsziget és a Balkán között fekvő beltenger, az Adria legnagyobb és legmodernebbül felszerelt kikötő­je. Jelentékeny ipartelepekkel, gyá­rakkal, üzemekkel, stb. rendelke­zik. Virágzó gép-, acél-, és textilipa­ra, vegyi-, kémiai telepei vannak. 1938-ban exportkereskedelme '2.4 millió tonnára, importkereskedekne pedig 0.8 tonnára rúgott. Iparát és kereskedelmét, valamint a klkó.öoc­rendezéseit a mai követelményeknek | megfelelően tovább lehet fejleszte­ni. Trieszt fekvésénél fogva is &1- I kalmas arra, hogy légi támpontot lé­tesítsenek és hogy a kiköti): hadi- kikötővé alakítsák át. A nyugati hatalmak, amuyek meg­szálló csapatokat küldtek Triesztbe, kezdettől fogva tisztában voltak ez­zel és nem .úgy' rendezkedtek be, mintha eleve lemondanának Trieszt­nek saját céljaikra való kihaszná­lásáról. A trieszti kérdésben a Va­tikán is érdekelve van. Több oknál fogva. Ezek egyike az, hogy a Trieszti Autonóm Terűiét lakossá­ga túlnyomórészt katolikus. A Vau- kán tehát nem szívesen lát olyan hatalmat vagy államot Trieszttel rendelkezni, amely vagy eleve nem katolikus, vagy pedig elutasítóan, a legjobb esetben semlegesen viselke­dik a katolikus érdekekkel szem­ben. A Vatikán tehát Olaszország pártját fogja a trieszti kérdésoen. Az olasz kormány, amelynek élén Pella, a levitézlett De Gasperi jobb- keze áll. biztos keaesség arra, begy a Vatikán Triesztben érvényesíteni tudja akaratát és belefolyhat a va­rost irányító politikába. A Vatikán nem bízik Jugoszláviában, és kor­mányában. Igaz ugyan, hogy T>to és a Vatikán közeledtek egymást.oz, sőt bizonyos tárgyalások is folytak, melynek eredményeként a bebörtön­zött zágrábi érseket. Stepinac-ot bi­zonyos feltételek betartása mellett szabadon bocsátották, — ez azonban csak közeledés, elővigyázatos diplo­máciai lapogatódzás. Ha a Vatikán­nak választania kell, Belgrad és Ró­ma között, kétségtelenül Pella Ró­májára szavaz, mert Pella az ő em­bere. Ezért is áll a pápaság a tri­eszti kérdésben az olaszok oldalán. A Vatikán azonban igen kényes helyzetbe került, amely nagy elővi­gyázatosságot és mesteri diplomá­ciai játékot követel meg a pápai ud­vartól. A trieszti kérdésben leg­főképpen az angolszász hatalmak, el­sősorban az USA van érdekelve. Az imperialista hatalmaknak, az At­1 lanti Blokknak szüksége van olyan hadi támaszpontra, amelynek segít­ségével ura lehet az adriai tenger­nek és légi haderejével gyorsan el­érheti Kelet, főleg Déikelet-Európa bármelyik pontját. Trieszt erre föld-' rajzi fekvésénél fogva igen alkal­mas. Triesztet tehát csak az kap­hatja meg. aki leginkább hajlandó Amerika politikáját követni és aki teljes mértékben bírja az Egyesült Államok, bizalmát. Olaszország és Tito Jugoszláviája versenyeznek ezért a bizalomért és Olaszország már meg is kapta a túlnyomórészt olaszok lakta „A" övezetet, ami Ró­ma és Belgrad között jelentékenyen fokozta a feszültséget. A Vatikán nem állhat nyíltan az olaszok párt­jára, mert gazdája, Amerika — Ti- tót is támogatja. Más eszközökhöz kell nyúlnia. A kérdésbe nem köz­vetlenül, hanem közvetve nyúl be­le. A pápai diplomácia mély hallga­tásiba merül, abszolút semlegességet színlel. Akaratát titkos közvetítői révén érvényesíti. Ezt az utat már nem egyszer választotta. Többek között példáid akkor, amikor a kor­hadt Habsburg-monarchia, amely ugyancsak közel állott a Vatikánhoz, összeomlott és az utódállamok kö­zött számos vitás kérdés merült fel. A Vatikán akkor is semlegességet színlelt, közben a pápai államtitkár, Gasparri, üzenetekkel bátorította Habsburg Károlyt, titkon helyeselte Magyarországra való visszatérésének gyászos és nevetséges kísérletét, az egyházi adminisztráció terén nem alkalmazkodott az új határokhoz, mert reménykedett, hogy idővel si­kerűi a Habsburg monarchiát fel­támasztani. A Felső-Sziléziában ki­tört nemzetiségi viszályba sem avat­kozott bele nyíltan. Nem mert ujjat húzni Pilsudsky Lengyelországának nacionalista kormányával. Ugyanak­kor a varsói pápai nuncius Ratti, a későbbi XI. Pius pápa, beutazta az egész területet és nyíltan a né­metek mellett foglalt állást. Igaz ugyan, hogy a lengyel kormány nyo­máséra el kellett hagynia Varsó*, viszont XI. Benedek pápa teljes mér tétben a nunciusnak adott igazai' és biborosi székbe emelte. A Vatikán a trieszti kérdésben is ezt az utat követi. Megbízottja De Gasperi. aki bár nem kormányfő, mégis döntően belefolyik az olasz politikai életbe, mert mint pártelnök, ő szabja meg Pellának a kül- és belpolitikai irányt. Utasításait persze a Vatikán­tól veszi. A pápai diplomácia a hát­térben, biztos fedezékben marad ás nyíltan nem keresztezi Amerika szándékait. Ezt nem is teheti meg­mert jövedelmének kb. 80 százaléka amerikai eredetű. A Vatikán mindent elkövetett, hogy a De Gasperi bukását követe kormányválság számára előnyösen fejeződjék be és megint az ő me fi' hitt emberei kerüljenek uralomra- Hosszas huza-vona után sikerült De Gasperi hírhedt „jobbkezének"- Pella-nak az új kormányt megals' kítania. Ebben nagy segítséget nyúl" tottak Sarragat jobboldali szociális tái, baloldali frázisok hangoztatása mellett, mindenben Amerika polú1' káját követik. Az új kormány De Gasperi klerikális vonalát követi« a Vatikán pártjára támaszkodik p5 teljes mértékben amerikai érdekek' nek szolgál. Ez a trie*ti kérdéssel kapcsolatban is megmutatkozott. A* nmerikabarát Pella-kormány ke* moly jellegű csapatösszevonásokat eszközölt a jugoszláv határ mentén és feltűnően csörtette kardját Ti', ‘.óék felé, ugyanakkor azonban biz' tosította az Egyesült Államokat- hogy hajlandó az angolszász hatal' maikkal ebben a kérdésben is meg' egyezni. Az angolszász halaimat október 8-i határozatukkal a meí' szállásuk alatt álló „A“ övezete1 átengedték Olaszországnak. A SzoV' jetunió október 12-én tiltakozó jefi.v' zéket nyújtott be és Trieszt aulonó' miájának további fenntartását kö­vetelte. Ugyanekkor felkérte a E>lZ’ tonsági Tanácsot, hogy tűzze a trl' esz ti kérdés békés rendezését n aPr rendre. Azóta semmi sem történt- A feszültség Olaszország és Jü.i<r szlávia között egyre növekszik. * íj trieszti kérdés jelenlegi „megold"' > sa" tűzfészekké változtatta át Trie*21 Autonóm Területét. Szikrái kön)" nyon lángba boríthatják a viláfi0*" A tűzfészket olyan lelkiismereti® politikusok rakták, akiknek e.dek0 az új imperialista háború kirobban !ása. Közöttük találjuk a Vatia1'0 embereit, akik nem egyszer sodor* iák súlyos válságba a/, emaen ___ _ ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents