Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-19 / 271. szám
I. NOVEMBER 19 NSPLő 3 A jövedelmez*5 gazdálkodás a boldog élet útja LJ MUNKÁSOK KÖZÖTT A sóki Vilii I am termelőszövetkezet nagy lehetőségei II. (Lapunk tegnapi számában ' közöltük a cikk első részét.) A pécsi vizet is mindenki kihj fsz- nálja. csak a zóki Viliam t;i gjai hagyják haszontalanul elfolyni, — ugyanígy a környékbeli akáceti dők- nek is más húzza hasznát. Végi g a Vizes-dűlőn, a szöllőhegy oldalában húzódnak a nagy akácosok és csokorba fogják a falu egész déli 'hajrát. Tavasszal, amikor virágz-ilj; az akác, Pécsről. Pest környékért jl teherautószám hozzák ide méhü szét tikét a magánosok. Mézzel telt bödö- nökkel utaznak vissza. A tsz tagjai közül László József ki ts használja az alkalmat; egy két család méhével ellátja egész háztartását.. Szívesen gondoz! na két család helyett ötvenet, vagy százat! Számoljunk csak? ötven családdal már érdeq nes lenne megindulni. Az állam i minden esalád vásárlására 700 forint kamatmentes, középlejáratú hitelt biztosít. Ez 35 ezer forint. Ha csali időnként csak 20 kiló mézre számít) nnk egy évben — és akkor nagyon | alacsúnyán számolunk — ez 1000 kijót tesz ki, pénzben 20 ezer forintot I. ö.vén család már két év alatt mi jghozza a befektetett összeget, de csai k az első évben van ötven család! A másodikban már 80—100! Egy-| tét embe' munkájából, takarmányozű t i gondok nélkül annyi jövedelemhez juit a tsz. mint az egész tehenészeti: pl. A gerdei tsz. két közsii ggel távolabb — nem tétovázott: a megyei 'tanácstól 50 család vásári iására kért és kapok hitelt. * Még a nyáron — az Alkotmány ünnepén — Balázs Dezj /ő halászni hívta Gáspár Vincéd. I( .'isbicsérdtö' le a zóki malomig egy ihatván ö’ széles, csádés rét húzód le. Közepén bővizű, kétméteres árf >1: — hasig érő vízzel. Kendert ázlOának benne az asszonyok. A rét rekei.tyés csádés, hasznavehetetlen < terület — ügy néz ki, mint egy iteknö. Egyik szélén az árok — maga ‘abban vagy lél méterrel, mint a rt) ( közepe, — ez a teknő egyik széle, j j másik szélén méternyi magas g At — ez a teknő másik oldala. , (V kiöntések elöl védték vele földjei jcet a zókiak. Hát ide mentek halás zni Balázsék. • Az árokban -- vadka« ‘a hordta-e a halikrát, vagy máskén j; került oda — nem tudni, — csukj U lehet fogni. Weg pontyot, össz^ is i foglak rövidesen vagy hét kilót - - másfél, meg félkilós darabokat. Rekkeno njkírban halászni tudnak i »z emberek a rét vizéJben! Ha a füzestől a q (alomig terjedő neszen a rétből — | >lyan hat-nyolc holdas darabon — h (irom-négy ásónyomnyit leásnának és azzal két tóvid gátat húznánaj : — az árokad- tó vízből szép haly. »tavat keríthetnének. A felszabadulás ejlc'jtit halastavakat csak földbirtokosok, •! peg kulákok létesíthettek és degesi ire gazdagodtak tóié. A hal nem kő r enni — az a Pár kocsi sertéstrág fya nem nagy megerőltetés. Munli eskéz jóformán alig kell hozzá és mégis biztosan meghozza holdankqj nil a 6—8000 fo- I r>nt jövedelmet, — r olyan helyeken I ahol eddig csak 1 &ékák tanyáztak | olyan helyeken, amelyekről csak akkor vettek tudomást, amikor adó' és beszolgáltatást kellett utána fizetni. Itt húzódik a zóki Villám tsz tagjainak szerencséje a búzatáblák alatt: a csádés, hasznavehetetlen rét, csak meg kell fogni, ki kell aknázni. A Kultúrmérnöki Hivatal ingyen elkészíti a terveket és a munkálatok vezetésére szakértőt küld ki. Ez sem kerül semmibe. Ha valami műszaki építmény — mondjuk egy zsilip — szükséges, ez sem a isz-t terheli. A tagság által megmozgatott föld minden köbméteréért 3.75 forintot térít vissza az állam. Halivadékról és anyahalról — valamint a halászmester ingyenes kiképzéséről a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Mié kell adnia a tsz-nek? Egyedül a munkát! Még egy hét és befejezik a silózást, megszűnik a munka a földeken, felszabadul a férfierő. A 24 férfi — de a kocsisoknak is meg kell fogni az ásónyelet meg a talicskát — „megeheti" a munkát. A tógazdaság maga is jövedelmező, — de olyan róka, amelyről két bőrt is nyúzhatunk. A haltenyésztést kitünően összekapcsolhatjuk a víziszárnyas tartással. A tsz az idén 20 libát vett, hogy teljesíthesse a baromfibeadási:. Ha megássák a halastavat ,a tóra nyúló földek végében felhúzhatnak egy-két ólat és felnevelhetnek 200—250 libát. — A baromfibeadás teljesítése mellett minden esztendőben piacra vihetnek száz-százötven kövér libát — 15—18 ezer forintért. 40—50 ezer forint hat hold sásos rétből! Ha huszonöt mázsa búza teremne holdanként, még az sem hozna ennyit. * De meg kell mondani ő-zintén. i vezetőségen és a "agságon kívül :okat tehetne a Villám tsz jövedelmeinek megemeléséért az a töméntelen tei-meltető vállalat is, melyeknek egyes megbízottai a nadrág: ar- tóügynökök lerázhatatlanságával és 'elclőtlenségével döngik körül a szövetkezetét. Hogy némelyikük lelki- ismeretlen, demagóg magatartása milyen károkat okozihat — példázza a Gyapottermeltető Vállalat egyik megbízottjának munkája: 1952-ben leszerződtettek 10 hold gyapotot. A tagság még nem ismerte az új növényt, csak annyit hallottak róla, ha kétszer megkapál- ják — felveti őket a pénz. Nem sikerült — két mázsát szedtek róla. Nem holdanként, hanem az egészről. Amikor idén tavasszal negyven holdat sóztak a nyakukba — szívták a fogukat, — de megvolt a gyors vigasztalás. Ha most sikerül, két legyet ütnek egy csapásra — megtérül a tavalyi kár is. Különben is — a szocializmus építése megköveteli ... — hát ha megköveteli, akkor termelnek. A gyapot azonban — újra elfagyott. Ujravetették. kapálták, kacsozták — legszebben tartották a környéken és megint nem lett belőle semmi. Vagy egy mázsát szedtek le róla összesen. Mindenki azt gondolná, hogy két év tapasztalata észretéríti a Gyapottermeltető Vállalat emberét. De nem Miután a „szocializmus építése meg követeli", meg a „tervet teljesítem kell" — újra a nyakukba varrtak it kataszteri holdat Ez már több. mint fe'előtlensée’ Gyapottermelést erőltetni, a drága magot és a rengeteg munkát elfecsérelni ott, ahol két éven keresztül nem tudták megtermelni — ez ész- szerűtlenség! Demagógiával és erőszakkal a párt és a kormány nevében, a szocializmus építése nevében a tsz-re erőltetni olyan növényt, amelyekre esztendőkön keresztül tízezreket fizettek rá — súlyos bűn. A Gyapottermeltető Vállalat igazgatója akadályozza meg ezt a készülő újabb gyapottermelést." Az egyedi takarmányozással, a háromszori tejéssel. az öntözéses kertészettel, az ötven család méh beállításával ,a halastó val és a víziszárnyasokkal már jövőre 214.000 forint olyan többletbevételre számíthatnak a zóki Villám tsz tagjai, amelyet nem apaszt le az aszály és nem tesz tönkre a jégverés. Mit je'enfc ez egy-egy tag pénztárcájának? Vegyük fel újra a ceruzát. Az idén 20.000 munkaegységre osztották el a jövedelmet a zókiak — jövőre sem lesz sokkal több, vagy kevesebb. A 214.000 forintból 10.70 forinttal lehet megtetézni az egy munkaegységre eső jövedelmet. Csak 240 munkaegységet teljesítsen minden tag és 2668.— forint jut többletként munkaegységeire. Tetótől-talpig f01 öltözhet belőle. * Egy hete már nemcsak az elnök, a brigádvezetők, meg a tanácselnök bújja az újságokat. Esténként cso- oortosan olvassák a Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetőségének október 31-i határozatát. . ezért most az a feladat, hogy iparunk hatalmas eredményeire viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva. fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottsága felszámolásához, a mezőgazdasági termelés hozamainak emeléséhez. Ez a legköze- '“•bbi két-három esztendőre a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk láncszeme." A zókiak ismerik a párt Sztálinvá- rost, Inotát, Komlót teremtő erejét. Kardos, Esküdt. Gáspár Virice. Lőrinc Lajos. Szabó Ferenc, Kajsza, a tanácselnök tud.i^jí, hogy ha az a hegyeket mozgató hatalmas erő most a mezőgazdaság elmaradottságé' akarja felszámolni, akkor azt rövid Idő alatt meg is teszi. De úgy vannak vele — hogy nagyon vakít a fény. Nem tudják felmérni azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek most egyszerre eléjük tárultak. Kevesen vannak olyanok mirtt Esküdt Kálmán: „Mutassák, hol lesz a halastó, én már megyek is ásni, kubi- ko’ni." Tétováznak — bizonytalan- kodnak — káprázik még a szemük Fett elvtár«ra és a töhbi kommunistára gyönyörű feladat vár. Segíteni kell a tagokat és a tsz vezetőségét meglátni és helyesen értékelni az új helyzetet. Hitet, magabiztosságot kell önteni beléjük, hogy megragadiák a párt és az állam fe- 'éjük nyújtott kezét és saját boldogulásukra éljenek az új, hatalmas ehetőségekkel. Nehéz, szívdobogtatóan nehéz munka — de ez jövőjük kulcsa. Dohogva szánt egy traktor az éjt- ’-zakában. Ködmönös ember viszi '’őtte a viharlámpát. Ha el tud menni a fényen — reggelre befejezik a nunkát. Oroszlán Imre—Kurllla Vince Az oktatási terem dobogóján leszállásra öltözött bányász áll. Bör- sisakja magasan a homlokára tolva, szeme figyelmesen jár padsorról padsorra, ahol az úi munkáik ülnek sorban, szám- szerint 51-en. Az oktatás már jóideje tart. Pelyhesarcú fiatalok és szürkülőhajú javaemberek találkoznak itt, de mindnyájan egyforma figyelemmel hallgatják Kovács Ferenc előadót, aki ép- . pen a munkanemekről beszél. Csak hátul bóbiskol egy fiatalember, mire a beszélő felemeli hangját: „Magának is szól.ez elvtárs, a készlettolásról van szó, amit maga tegnap következetesen földtologatásnak nevezett." A megszólított restelkedve néz körül, a töbr biek nevetnek és még jobban figyelnek. ,.Ugy látszik nem hiábavaló az oktatás, mert a másodiknapos hallgatók már maguk felelnek a kérdésekre. „Helyes, munkatársak — veszi át a szót Bö- röcz Emil elvtárs, aki eddig az asztal mellett ülve,, az újoncok adatait jegyezte be. — Meg kell szerezni ezeket a legelemibb ismereteket már itt a napszinten, hogy baleset nélkül, gyorsan tudjunk dolgozni, ha lekerülünk a munkahelyekre." Tart az oktatás 9 óráig; akkor átöltöznek és három csoportra oszolva leszállnafk a mélybe. Mikor az elsőszinti rakodón megállnak, az oktató körülnéz. Vidámak az arcok, a fiatal szemek bátor fénye villan. — Nagyon jó, — mogulja, — tegnap volt olyan is, akiről cscp- pokben hullott a verejték, mikor leszálltunk. — Nem kell félni elvtársak. En magam is 21 éve vagyok bányász. — Amerre meevünk: beszél magyaráz, lámpája fénye hol egy támfát, hol a szenet világítja meg. Egy helyen hatalmas kődarab áll ki — ezt megjegyzi magának. Az újoncok a szénről beszélnek, meg a kőzetről, a paláról. — Itt még a pala is jobb, mint nálunk a háztartási szén — mondja tréfás éllel a budapesti Odor László, aki már azt tervezi, hogy karácsonyra hazamegy és babát visz a két és féléves kislányának. Odor megfogadja mindjárt: gondosabban fogja kiválogatni a palát a szén közül, hogy a budapesti és vidéki háztartásokba is több és jobb minőségű szén kerüljön. Itt van Kovács János, aki most szerelt le, — legalább egy évet akar a bányában tölteni. — Felruházkodom. — mondja, — aztán tovább tanulok, geológus szeretnék lenni. Arra már ő felel hogy miént piros a csórééban a víz, amely a bányából folyik lefelé. Egv jól fenntartott gurítón megvünk az alsóbb szintre, ott találkozik a másik be- járócsaoai'tal. A keresztvágatról magas, fiatal férfi közeled’kJ vállán sokszoros dróttekercset visz. Mikor megtudják, hogy ő a sportfelelős, szoros gyűrűbe fogják a fiúk. — „Hol lehet itt futballozni? Nem lehetne belépni a csapatba?" — Dehogynem! Ha lesz elég jelentkező, felállítunk egy új csapatot. Élénken beszélgetve jönnek egymásután, a szentesi Mészáros, aki szeretné családját is idehozni mielőbb, a jóvágású Tóth József, aki katonaévei előtt Sztálinvárosban dolgozott és még sokan. Maszlag Józsi zíria a sort, ő hazajött. Katonai szolgálata előtt itt dolgozott István- aknán másfél évig. —■ Számára már az a gond, hogyan dolgozzon többet, jobbam Nemcsak Maszlag Józsi, hanem minden bányász dolgozó, teháit az újmunkások mun- i'*iától és fegyelmétől is függ a terv teljesítése. A műszaki nehézségekkel és munkaerő- hiánnyal küzdő István- aknán bizony lassan emelkedik a százalékszám fölfelé s még mindig alatta van a 100 százaléknak. Bányászújoncok rajta hát! Mutassátok meg, hogy azok a szép szavak, amiket bányajáráskor rr^ndotioJnk. tettekké válhatnak s férfikarotok éDÍtő erejétől meglendül iparunk, nemzetgazdaságunk, jólétünk egyik feltétele, a széntermelés. Tcszkó Margit Jó „műss?n1tprre%é8Hel“ a tervek teljesítéséért Egy éve, hogy ez az új .'tervezés*, — a műszaki szervezési intézkedések terve — bevonati a talmit életébe Azóta már szép eredményekről számolhatunk Be. Igazgatóságunknál a III. negyedévben a ntűsztn tervezéssel 264.953 forint értékű megtakarítást értünk el. Ennek továbbfejlesztése ér. dekében elrendeltük, hogy a IV. negyedév beindulásakor minden naavobh szolgdlaH helyen tartsanak ,,műszint- értekezleteket.“ Ezek az értekezletek számos hiányosságra hívták fel a fi' nyeilmünkét s így azok kijavítására megtehettük a. szükséges intézkedéseket. A műssintteni a szocialista vezető részére rendkívül fontos. A műszaki és szervezési intézkedések kidolgozó, sa azoknak a problémáknak a felter- Izépezése, amelyek gátolják a terme, 'ést és a termelési folyamatban, napi munkánkban — szűk keresztmetszetei 'elentenek. Helyesen fogta fel ennek ’'elentőségét igazgatóságunk kereske, delmi osztálya, ahol a „műszinUerv■ brigád feladatul tűzte ki az irá/ny vonatok számának növelését. A célbrigád — feladatának megfelelően — öt tégla tránigvonato > és egy tűzifa irányvonalot képezett. Személyes Tá- *ogatást tei‘ <j Szekszárdi Erdőgazdaságnál. a Baranyamcoyoi Erdögazda. sági Egyesülésnél, a Zalai Téglagyári Egyesülésnél^ ahol g közös munka eredménye a fenti irányvonalok indításéit eredményezte. De szép eredményt' értek el az á‘ln- nos kocsikihasználás növelése terén is, amelyet 13.2-ről 13.9 tonnára emel. lek. A célbrigád ugyanis 77 olyan vállalatot keresett meg Írásban, ame. ’yek gyengén használtál: ki kocsi iáin. kát. Az írásbeli megkeresésen kívül 12 váltala’nél személyes látogatást is tettek és rámutattak a gazdaságos ko. ■■siJiikasziuUás nemzetgazdasági jelen, 'őségére. A legkimagaslóbb eredményt i napi köcsiberakási terv teljesítésé- nél érték el, amelyet 109 százalékra •eljesitet’ek októberben. A eélbrigád jelenleg ajtókat a lehetőségeket vizsgálja, amelyekkel a nazdaságosság szemelött tartásával\ forgalomráterheléssel emelni lehet n* •porváaányok telje silók épességét, főleg azokon a helyeken, ahol az áru. kezelés nehézséget okoz. VÁRNÁI LÁSZLÓ MÁV Igazgatóság. Válasz „A köte ező úttörő nyakkendő*’ című cikkre A november 17-i lapban Megjelent „A kötél ezó úttörő nyakkendő" című cikkre az alábbiak! |an köz lóm válaszomat. Mindenekelőtt n reg kell mondanom, hogy i zu általánosan kötelező úttörő- áyakkendő-viselési el én *«m értek egyet. Helytelen elrendelni hatj í rni szó val a vörös nyj akkenaő viselését, de hely) jelen e'- hmn, azt is, hogy minden gyerek csak azért | hordja áyakkendőjét, pt kötelező. Sok-sok pait tudja, kegy a nyakkendi B szabad Ságunkért klömí lőtt ,en- gernyi vér jel Ikópe, a vörös zászlónak egy da- fabja és azért há ;roms/.ig- 'etü. hogy jelkó pezze a Párt, a DISZ és rz úttörő Pajtások és elvtf jrsak kö- harcát. Sói | pajtas "ijszke arra, hogj r a nyakkendőt emelt fö( ttel viselheti. Az úttörő nj rákkendőt viselni megtj szteltetés. sónak viseléséé! rt minden úttörőnek meg kell dolgoznia. Példát Ja fii mutatnia a tanulásban, a társadalmi munkában, társainak segítésében, az élet minden területén. Tehát az úttörő-nyakkendő vise lése csak azokat illeti meg, akik azt kiérdemelték és ebből fakad az, hogy nevelési eszköz is. Iskoláink többségében azzal is nevelik az úttörőket, hogy figyelmeztetik a gyengébben tanulókat, a fegyelmezetleneket, hogy jobban kell tanulni, fegyelmezettebbnek kell lenni, mert erre kötelezi őket a nyakkendő viselése. Ez helyes. Az úttörők vörös nyakkendőjének viselése tehát nem kötelező, hanem megtiszteltetés, büszkeség és ezt kell elsősorban meg- érttetni minden fiatallal. Sok pajtásunk lesz, aki ezután is mackóruhán viseli a nyakkendőt és úgy tanul hogy méltó legyen azokhoz a hősökhöz, akik azt vérrel festették. A „Pajtás" szeptember 9-i számában „Gyerekek és pionírok" címmel a felmerült kérdéssel kapcsolatban a következő cikk jelent meg: „Bukarestben nyáron nagyon meleg van. Sokkal melegebb, mint például Budapesten. A román pionírok mégis állandóan viselik nyakkendőjüket. Természetesen nem öltöznek mindennap fehér ingbe, egyenruhába, de a nyakkendőt felkötik minden reggel kék trikóhoz, vagy kockás inghez is. Ez őnáluk egészen természetes. Nyakkendő van rajtuk, amikor a villamoson utaznak, vagy valamelyik parkban ülnek és beszélgetnek. A VIT napjaiban, amikor egy alkalommal a pio nírok aláírásokat gyűjtöttek az utcán, megkérdezte tőlük egy svéd fiatal: — Nincs melegetek a nyakkendőben, piomrok? — Mindenképpen meleg van, mert nyár van — felelte egyik. — De nyakkendő nélkül mégsem járunk. Ha most nem volna rajtunk nyakkendő, akkor az elvtárs úgy szólított volna bennünket: „gyerekek." De mert nyakkendő van rajtunk, pionírnak szólított minket. Hát ezért viseljük a nyakkendőt. — Hát talán sértés az ha gyerekeknek szólítanak benneteket? Talán nem vagytok gyerekek? — Dehogynem — felelte a pionír. — Gyerekek vagyunk, de azon felü’ pionírok. Mindenki gyerek, aki még nem nőtt meg, de pionír nem lehet akárki. Mi büszkék vagyunk arra, hogy pionírok vagyunk. Miért járnánk hát nyakkendő néikül? Itt nálunk sokan csak ünneplőruhához viselik nyakkendőjüket, mintha csak ünnepnapokon lennének úttörők. Pedig mi, akár csak román pajtásaink, hétköznapon. az iskolában, a villamoson az utcán is úttörők vagyunk." Rózsahegyi Mátyás városi úttörő-titkár. Ezerszáz holdat szántott fel erl iisr az erveni gazdáknak a moháé szigeti gépállom s A mohácsszigeti gépállomás többtízezer holdon dolgozik. Négy virágzó termelőszövetkezet mellet): sok egyéni gazda földje tartozik a körzetébe Ezek közül vannak olyanok, mint Nagy Gábor tízholdas paraszt, aki már tavaly is igénybevette a gépállomás segítségéit és az őszi mezőgazdasági kiállításon bemutatott, díjnyertes terményei bizonyítják: nem eredménytelenül A mohácsszigeti parasztság túlnyomó része azonban ekkor még idegenkedett a gépektől Nem egyszer vitábaszálltak a traktorvezetőkkel, de majd minden esetben kétkedve nézték a gépi szántást A mohácsszigeti traktorosok jó munkája azonban fokról-fokra meggyőzi e őket. Tavasszal már számosán keresték fel a gépállomás vezetőit, hegy talajművelési szerződést kössenek. Ezév őszén pedig szinte megrohanták a gépállomást. Sokan idejében jöttek, mint Nagy Gábor akinek a földjén már a mélyszántást :s elvégezték a - raktorok Legtöbb- ■ük azonban csak október második felében jelentkezett így az egyénileg gazdálkodókkal eddig több min’ kétezer holdra kötött szerződések teljesítése komoly feladatat ró a gépállomásra. Sem a vezetők, sem a traktorosok, nem hátrálnak meg a munka elöl. A gépek összevonásával mindegyik brigád egy-egy — sőt a szükségnek megfelelően 2—2 gépet az egyéni parasztok földjének megművelésére osztott be. A szerződés megkötésével egyidéjűen a brigád veze ője megkapja a munkautalványt. Ennek alapján dolgozza ki a menetiránytervet, s a traktorokat üresjárat nélkül a termelőcsoport földjéről azonnal a szomszédos gazdák földjére irányítja. November 18-án reggelig nemcsak három termelőcsoportban végezitek az őszi talajműveléssel de az egyéniek tábláin is több. mint ezerszáz holdon. A traktorosok most egymással versenyben küzdenek azért, hogy a hátralévő 900 holdat is határidőre befejezzék. Grünfelder Jó- ,zsef ifi-trak'.orosnak és 15 társának munkája. — akik már egészévi terhüket elvégezték — a biztosíték arra hogy a gépállomás hozzáseeíti a szigeti dolgozó parasztokat a jövőévi kenyérért vívott harc sikeréhez. Szinnyey Henrietta
