Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-18 / 270. szám

NCJitVEMBER 18 !N APLO 3 A jövedelmező gazdálkodás a boldog élet útja A zóki Villám termelőszövetkezet nagy lehetőségei I. Eardo* 1t*Jos nem szívesen emlék- Bik vissvp az 1952-es esztendőre. f*?«sz télqip jártak házról-házra — >eszéUek, vitatkoztak, számoltak — *“í® máruiusra megmozdult egész A fél: falu belépett a Villámba ^ fit tett-fck meg elnöknek. Alig fejti a föld, különösebb zök- ®nö néljfül elvetettek. Nehezen Mozdul a i-.ióki nép, de ha elhatároz- ^ akkor csinálja. Ha belépett a ®'be, akkor becsülettel dolgozik, t®01 várja, hogy a szomszédok szánt­nak, vessenek, arassanak helyette. A bittj lassan jött elő '■először áprilisban, meg május "tjén nyiHtotta ki a karját. A „rác- • entek" éjszakáján fagy érte a Jtart vég jg Bicsérdtöl Bagotáig és óra alatt tönkretette a tíz hold B'aPotot. jür~ Hát héjnak baj — de újravet- ir- A gstxmában nem tett nagy — kiheverjük. Kardos őszintén j..“itt. abK-tn. amit mondott. A bú* **é|>ek* haragoszöldek, a közö- „n Vetett, (kukorica meg egyenesen sikierült Ha nem ad négy C ft ~ ------------- -------------- — - . „ a cséplés végéig egy csepp eső .'S esett. A gabonák megszorultak „ a kukorica is hiába nyújtogatta 1(^uló leveleit. Azon a nyáron szin- leégett a halár. Szűkös számadást tartott a cso- J' • A búzának négy mázsát, az ár- hét ej adott holdja — a tíz ^'val hetid ja. hát eggyel sem. .jsak egjiet adott. Május közepé­gyapotról valami két mázsát JZytok csak. Nem kellett sokat jOzkodni. Munkaegységenként >j , 1 kiló búza. egy kiló kukorica t>n?tven deka. á.rpa jutott. Meg há- forirrt.^^ . Ke«. j^rves esztendő volt de az kleket még jobban meggyötör,- Aszály. Pári Jáno6 14 holdas úgyszólván , j1. a-s/' ^fiának nem termett-mije. {5em adójának, sem beszol- ^lásápak nem tudott eleget ten- tetejébe elhullott lova is, mar­nia i,S°k is. Teljesen tönkrement. gyötrődött, érdemes volt-e? j? !?ullik-e szét a csoport? A cél- ai“^n biztos emberek konokságá- l^I újra portáról portára. A vé- », óiégis a mindig bizakodó Fett fkának — a párttitkárnak lett Egyben maradtak. ^ új esztendő új reményeket ho- Tavaly alig termett, az idén J5. olyan termést takarítottak be, Jvenre Balázs Józsi bácsi sem ekszik, fjedig már jó 84 eszten- elmúlt, hogy először pillantotta 8 a zóki határi. lí'iafiból. háromszorosát takarítót- j p a tavalyinak, árpából 14 má- tJvrmett holdanként. Nem hiába ^■ták rendesen és tartották tisz- 1 a kukoricát sem: tizenhárom és >■ vLagon csövest törtek le a hatvan- úoldon. kL „ *°r jött a nagv zökkenő. meg Fefct tudták: vannak tpp tagok, akiknek ősz óta egyre e ® áll a rúdjuk. — Nagy Imre áll e: R7' úí konnányprogramm j?. hl üköd ni kezdtek azok a szét- ifQ. erők, melyeket ősszel még si- % . küzdeni. Tizenegy család — ijóytre olyan mindig csak hátrá­lj ember — úgy vélte, — kint job hiegtalálja a számítását. ,gj, Ereggyotek! — így vélekedett -ói u ’ amikor a jó szó már semmit i halmuk — kifelé pislogva, fél - ei nem lehet erős szövetkezetét ^ki megélhetést, teremteni. Eregy­búcsúztatta a kishitűeket aj. ^ WUWIM.IOIM1 Cl 'óh" tn'°st' amikor minden for 'ósbfSi Van’ — akkor léplek ki a ■®s a^ik bentmaradtak, — t ■ i hogy most, éppen most, az ormány programmal köszöntött ák?' óz idő, amikor megvethetik Százszor is elolvasták a |,j ód Népiben a földművelés- hiiniszter szavait: úgy kell dolgoznunk, ^ a szövetkezeti tagok rövidesen termelószöveikezetben elé- ,<!ev ^ Egyenek, fegyelmezetten részüket a munkából és lit ^hálva mindazt a segítséget, , k.húpi demokratikus államunk 4-ózd jenek a magasabb termcs- jg á, magasabb állattenyésztési n.°k eléréséért. A legelmaradot- í nTU' 1 őszövetkézetekot is hoz- hjá • “Szenünk ahhoz, hogy az l/ ®f°k színvonalára emelkedje- i^hogy termésátlaguk, állatte- *liá •' hozamuk megközelítse az *rókét és az egy munkaegység* Jövedelcmrészesedóe se le­gyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszö­vetkezelekben." Az intézőbizottság megszívlelte a termelőszövetkezetek és gépállomá­sok élenjáró dolgozói tanácskozásán hallottakat. „Legyen tehén és anya­koca minden háztáji gazdaságban". Nehezen ment. de sikerült ez is. Októberre elérték, hogy minden tag óljában ott röfögött a disznó és csali háromnak az istállójából hiányzott a -tehén. De már ők is bejelentették, hogy vásárolni akarnak. A háztáji mellett nem feledkeztek meg a közösről sem. Tudták, sokkal könnyebben kiheverték volna a ta­valyi aszálykárt, ha nem csak a nö­vénytermelésre tesznek. Nekifogtak az állatok szaporításának is. Nem volt hely — hát csináltak. Az egyik ház udvarán még a nyáron megépí­tették a tehénistállót, a lóistálló még tavaly elkészült Minden tehenüket befolyatták, a lovakat befedeztet­ték. Zókról a felszabadulás előtt is eladtak minden évben 20—30 hideg­vérű csikót a pécsi vásáron az olasz, meg török kereskedőknek, — jó jö­vedelemre lehet szert tenni vele most is. Hogy a tojás, meg baromfi­beadást teljesíthessék, a párdánvi részen 200 jércével baromfitelepet létesítettek. Most már nemcsak növényter­mesztéssel foglalkoznak — úgy ér­zik —. sikerült két lábra állítani a gazdaságot. De még sincsenek egyenesben — valahogy nagyon kevés ez még min­dig. Amikor a lovakat megabrakol- tatták és a tehénistállókból is csak a jóllakott szuszogás, meg egy-egy lánccsörgés hailik — az irodában Kardos, az elnök, Esküdt Kálmán, meg Gáspár Vince, a brigádvezetők és Kajsza, a tanácselnök körülülik az asztalt. A párttkkár nincs itt — kint szánt a határban. A traktor­hoz nincs világítás és hogy éjjel is mehessenek, egy ember világit neki viharlámpával. Ha el tud men­ni a fényén — reggelig befejezik a szántást. A négy ember számol. Három kiló hetven deka búza, egy kg harminc dkg árpa, két és fél kiló kukorica jut munkaegységen-, ként. Krumpliból két kilót, cukor­ból hat dekát, napraforgóból har­mincöt dekát tudnak adni hozzá. Ha terményből kétszer, sőt háromszor annyit is részesednek, mint a múlt évben — a pénz bajosan lesz több három forintnál. Kevés! ök a szö­vetkezetben jobban akarnak élni, mint míg kívül voltak — egy fej­jel magasabban, mint bármelyik kö­zépparaszt. Mit kellene csinálni a nagyobb jövedelem, a jobb élet eléréséért? Hogy lehetne megfiaztatni minden forintot? Amikor sorba kihúnynak a zóki ablakokban a fériyek — a tsz-iroda késő éjfélig — még mindig világos. V Pedig nem kell nagy fejtörés. A zóki Villámban és ugyanúgy a me­gye valamennyi szövetkezetében megvannak 'a lehetőségek a jómódú élet megteremtésére — csak nem veszik észre őket. * Etetnek a tehenészetben. A két fejőgulyás, Lőrincz Lajos és Szabó Ferenc teli kosarakkal döntik a já­szolba a répát meg a silót — és ha az állatok már nem járnak ki legel­ni — az abrakot is. Amíg egyiküii fordul, a következő kosárért, a má­sikuk eligazítja a takarmányt — és ügyel, nehogy elzabálja egyik te­hén a másik elől. Talán az a kajla- szarvü kapkod a legjobban, — pe­dig alig ád három litert — elenné a többiek elől is. Pedig egyformán adtak mindegyiknek. Etetésről etetésre súlyos forintokat pazarolnak így el a tehenészetben. Azzal, hogy egyformán adnak mind­egyik tehénnek, a gyengébb tejelők eleszik a nyolc-tíz literesek adagját is. Amíg az egyik adna több teje' is, csak kapna több abrakot — ak­kor azon az abrakon a másik csak úgy hízik — de ha a világot bele­etetnék, akkor sem adtna három li­ternél többet. Naponta csak kétszer fejnek — hallották ugyan, hogy háromszor, fejőssel a tej is több lenne. — de hát ki tudja? A mohácsszigeti Vörös Fényben tudják. Ott a háromszori íejés é« az egyedi takarmányozás bevezeté­sével a fejési átlag — természetesen átmenetekkel — hat-tíz literrel emel­kedett. Ha a bognárral megcsináltatják az egyedi etetéshez szükséges farácso­kat, — meg a tehenészekkel bevezet­tetik a háromszori fejest, — később esetleg a tőgymasszázst is, — a jövő esztendőben a húsz tehén 19 ezer Liter tejjel ad többet. A takarmány megtakarítást ne is számoljuk; a tej maga 46 ezer forint. A tehénístállóhól menjünk a sertéfólal*hoz Ezt egy kicsit bajos megtenni, mert a tsz hatvanhét disznója jóformán hatvanhét helyen van. Lehetne-e se­gíteni ezen? Kajsza tanácselnöknek megvan az orvossága: a párdányi szőlőkben, nem messze innen a gaz veri fel a volt Engel-major gazdasági épületeit. Ott elférne az egész ser­tésállomány, lehetne szaporítani — amennyi csak kell. De nemcsak sza­porítani — hizlalni is. Az idén csak hetet hizlaltak, amennyi a beadásra kellett. Nem le­hetne többet is? Tizenhat féléves süldőjük van. Ál­lítsák be mind hizlalásra, necsak azt. ami a beadásra kell — van kukori­cájuk bőven. Ha csak a mai árakat is számítjuk — ez 18.000 forint hasznot jelent. A 17 anyakocájuk — ha csoportosan bugatják őket — min­dig tudja biztosítani a hizlaláshoz szükséges hízóanyagot. Az okos gazda nemcsak a portáján szemlélődik. Menjünk ki a határba. Zók és Párdány között — a bacsói rétet kettéválasztva folyik a Pécsi víz. Medre nyáron sem szárad ki, állandó táplálást kap a pécsi szenny­víztelepről és az ipari üzemektől. A Pécsi Állami Gazdaság kertészete ön­tözésre használja. Semmi aka­dálya sincs, hogy a zóki tsz. tagjai is szolgálatukba állítsák. Egy pár egyénileg dolgozó paraszt már rá­jött, mire lehet használni! A töltés oldalába paprikát ültettek, amely a vízzel öntözve nagy termést adott. Ellátta egész háztartásukat. Kardos az elnök, meg a tagok ko­csiszám hordják a pécsi piacról a télire való káposztát. Nem tudnák-e ők megtermelni és többet is mint amennyi saját szükségletük? Ott, ahol a tsz földjei az árokig eresz­kednek, szinte kínálkozik az alkalom az öntözéses kertészet létesítésére. Egyelőre nem kellene nagy terüle­ten, csak két-három holdon, ameny- nyit palántával és munkaerővel el­bírnának. Érdemes lenne? Érdemes! A beremendi Dózsa tsz-nek négy hold öntözéses kertészete van és a négy holdról 175.000 forint jövede- emhez jutottak. A mohácsszigeti Vörös Fény tsz az idén egy holdas öntözéses táblán 129 mázsa paprikát termelt, amiért több. mint 45.000 fo­rintot kapott. A kertészet létesítéséhez nem kell nagy befektetés. Azt a szerkezetet, amely víz kiemeléséhez kell, házilag s előállítja a bognár. Ha palántát már nem tudnak ültetni, a remény­pusztai Uj Elet szövetkezettől meg­vehetik a szükséges mennyiséget. Két-három hold öntözéses kertészet­hez még nem kell nagy munkaerő sem. Kitűnően tudják alkalmazni itt azokat az idősebb asszonyokat — Szabó Józsefnét, Kasza Ferencnét, Kiss Lajosnét, Mátyás Józsefnét, és a többieket —akik már szívesebben dolgozgatnak kertészetben, mint a nehezebb szántóföldi munkán. Pécs húsz kilométer a kövesúton — lovaskocsival három óra. Ha csak paprikát, salátát, zöldhagymát és korai káposztát termelnek, akkor is kiárulhatják a három holdból a 30.000 forintot. Melyik három hold földjük termi neg a felét is? (Folytatását a holnapi számban közöljük). I Megyeszerte gyorsítani kell a silózást, biztosítani kell az állatok takarmányszükségletét Megyénkben rendkívül lassan ha­lad a silózás. A megyei tervet csak 32.2 százalékra teljesítettük, pedig a silózásra alkalmas növények most már rohamosan veszítik tápértékü­ket. A kintiévá kukoricaszárnak las­san márcsak szalmával egyenlő tápértéke lesz, ba sürgősen be nem takarítják. Ezt még sok termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó figyelmen kívül hagyja, különösen a mohácsi járás­ban, ahol megyénkben a legtöbb a levágatlan szár. A mohácsi járás si- lózási tervét csak 39 százalékra tel­jesítette. A babarci tsz-ben például a tagság jelentékeny része nem tö­rődik azzal, hogy a levágott és kú­pokba rakott kukoricaszárat behord­ják a földről. Szántáskor a trakto­ros megunja, hogy minden kúpnál megálljon és átrakja azt a felszán­tott területre. Ilyenkor előkerül az a „módszer", ami megyénkben sok helyen megtalálható, hogv az össze­rakott szárat meggyújtják. A sllózási terv .teljesítésében a villányi járás az első. ahol 34 százaléknál tartanak. Ezt az eredményt jó szervezőmun­kával tudták elérni, azzal, hogy a járási tanács gondot fordít, arra. hogy a termelőszövetkezetek hogyan készülnek fel az állatok téli takar­mányozására. A villányi járásban is lemaradás mutatkozik a nyári és őszi ten' teljesítésénél a tavaszihoz vi­szonyítva. A tavaszi ten'et 140 szá­zalékra teljesítették, most pedig a 100 százalékot sem érték el. Keveset foglalkoznak az egyénileg dolgozók­kal. amit az bizonyít, hogy ebben a járásban legkevesebbet az egyéniek silóztak. A pécsi járás silózási tervét 33 százalékra teljesítette. A lemaradás abból adódik, hogy több községben a termelőszövetke­zetek csak néhány köbmétert silóz- tak a tavasszal és azóta nem silóz­tak semmit. Pellérden 100 köbméter tavaszi siló van. A szabadszentkirályi Rákóczi tsz, a görcsönyi, belvárd- gyulai, bicsérdi termelőszövetkezetek is csak tessék-lássékból silóztak né­hány köbmétert. A pellérdieknek si- 'ógödröt sem kellene készíteniük, csupán a tanácshoz beadniok az igényt az állami silógödrökre, ame- 'yeket díjmentesen megkaphatnak. Ezekben a községekben figyelmen kívül hagyják, hogy egy száz köb­méteres silógödörben 700 mázsa ta­karmányt lehet tárolni veszteség nél­kül, amelyben 14.000 liter tej meg­termeléshez elegendő fehérje van. A lemaradás nemcsak az egyes lcrmclösz,övetkcze4eknél lévő nemtörődömségből ered, hanem onnan is, hogy a községi és já­rási tanácsok nem tulajdonítanak olyan fontosságot a silózásnak. mint amilyent az megkívánna. Példa erre a siklósi járási tanács tíz­napos jelentése. Már 40 nap óta 5670 köbméter silót jelentenek, pedig *z alatt az idő alatt már a beremen­di, nagyharsányi és még számos tsz- ben silóztak. Ez a jelentés világosan megmutatja, hogy a járási tanács nem törődik eléggé az eredmények­kel és így a községi tanácsok is el­hanyagolják a pontos jelentést. Ha­sonló a helyzet a sásdi járásban is. \ hiányos jelentés oda vezetett, hogy n járások között a sásdi a hatodik heiyen van, 23 százalékos teljesítés­sel. A pécsváradi járásban is felüle­tes a jelentés. A tanács jelentése sze­rint 4006 köbméter siló van, de az állattenyésztők adatai szerint 5900 köbméter. A sellyei járás sllózásban az utolsó helyet foglalja el 15 százalékos ered­ménnyel. A járás termelőszövetke­zetei 8438 köbméteres tervből csak 1208 köbmétert teljesítettek, az egyé­nileg dolgozók pedig 8860 köbméter­ből 1029 köbmétert. Az elmaradás a szervezés hibáiból ered, mert a sely- Ivei járás községeiben gyakori az a jelenség, hogy egy munkafolyamatot, kiragadnak és csak azt szorgalmaz­zák és más területen lemaradás kö­vetkezik. Sajnos, a silózást még nem ra­gadták így kJ és lemaradtak a terv teljesítésében. A silózás meggyorsítása elsősorban a járási tanácsok munkájának a megjavításától függ, hogy a fennálló tájékozatlanságot mikor számolják fel. A járási tanácsnak tudnia kell, hogy a járás községeiben mi törté­nik. A silózás meggyorsítása lénye­gében szervezés kérdése. A járási ta­nácsnak, a községi tanácsokkal meg kell beszélnie a szervezési feladato­kat. A községi tanácsoknak sem en­gedhető meg az a hanyagság, hogv nem jelentenek rendszeresen a já­rási tanácsnak. Az sem hátráltathat­ta a terv teljesítését, hogy nincs munkaerő a silógödör elkészítéséhez. Megyénkben 150 községben van álla­mi silógödör, amiből eddig keveset vettek igénybe a termelőszövetkeze­tek. A silózás meggyorsításában. a gépállomásoknak az eddiginél nagyobb segítséget kell nyujtani- ok, mert a lemaradásnak ko­moly részesei a gépállomások is, amelyek megyei viszonylatban 9.8 százalékra teljesítették siló­zási tervüket. Gépállomásainknak nemcsak ígér­niük keil a silótöltőt, — mint a pécs­váradi gépállomás a lovászhetényi sz-nok. — hanem az ígéretet tett- lek kell követnie. Minél előbb min­ien silótokét munkába kell állítani, akkor a gépállomás is tudja teljesí­teni silózási tervét és biztosítva lesz az állatok téli takarmánya. irányítód Pécsett és fémgyü tésnet ? N ncs a vas Vasárnap „nagy fém- gyüjtő napot" tartottak a fiatalok az egész országban. Mindenütt szorgalmasan gyűjtöt­ték kohóink számára a vashulladékot, rezet és ólmot. Csak Pécsett nem folyt serériy mun­ka, mert a városi ut- törőtltkár, Rózsahegyi Mátyás elvtárs azt ál­lította: „Egész héten gyűjtöttek az úttörők, nem kell vasárnap nagy kampányt csi­nálni." Úgy látszik, egyetértett véleményé­vel a DISZ megyei bi­zottsága, mert nem mozgósították a szá­mottevő uttörőgárdát és igy csak szórványo­san, itt-ott gyűjtöttek egyes uttörőrajok. Az . eredmény?" Erről még hétfőn es­te sem tudtak beszá­molni a DISZ bizott­ságon 1st vándor Jó­zsef elvtárs, aki nem­rég lett az uttörőosz- tály vezetője, még a régebbi eredményekről sem tud. Azt mondja: megártották a DtcZ- en belül a fémgyűjtés hatalmas jelentőségéta fiatalokkal." Ki is adott november hato­dikén egy körlevelet, amelyben arra kérte a járási titkárokat: rend­szeresen számoljanak be az elért eredmé­nyekről. jelentsék a legjobb csapatok és rajok sikereit. Azóta egyetlen jelen- lés érkezett csak az uttöröosztálvra. Hant János, komlói városi úttörőt itkár írta: a komlói úttörő fiatalok november 2-től 14-ig jelentékeny mennyisé­gű vasat és fémet, gyüj tőitek. A vájáriskola hallgatói 21 tonna es 325 kiló vasat, 18 kiló fémet gyűjtöttek. Há­rom komlói általános iskola tanulói 12 tonna es 22 kiló vasat. 58 kg fémet gyűjtöttek a há­zaknál. Koczab József tanuló, — aki eddig is derekasan kivette ré­szét a fémgyüjtő kam­pányok ideje alatt a munkából, — megint élenjár a gyűjtésben, ö a kökönyösi általá­nos iskola legjobb fém- gyüjtője. A csoport, amelynek Gregor Sán­dor hatodik osztályos tanuló a vezetője és amelynek ő is tagja. 10 tonna és 680 kiló va­sat, azonkívül 58 fémet gvüjtött a fém- gvüi‘6 hónap első két hetében. Ez eredmény. De ez is még-jobb lesz, mert a komlói úttörő fiatalok — vezetőikkel az élen — új csatába indultak. Minél többen meg •'karják szerezni a „Ki­váló fémgyüjtő" jel­vényt, amely egynéme- lyikiiknek mellén az eddigi munka jutalmá­ul máris ott díszeleg. lehetne ilyen, sót ennél jobb eredménye­ket Pécsett is elérni. De ahhoz, sokkal na­gyobb önbizalmat kel­lene önteni a DISZ-bi- zottság tagjaiba és mindazokba, akiket a fémgyűjtés szép fel­adatával megbíztak. — Pécsett is vannak lel­kes fiatalok, akik a DISZ-bizottság nél­kül is gyűjtöttek va­sárnap De eredménye­ikről nem tud senki sem, mert a DISZ-bi- zottság nem törődik velük. Dicséret az élen­járó munkájának el­ismerése, a rosszak bí­rálata és lelkes szer­vező munka segítene a hibák kijavításában. -- Ekkor — Tstvánder Jó­zsef elvtárs vélemé­nyével ellentétben —•. lenne eredmény.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents