Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

>953. NOVEMBER 15 NAPtö 7 dl hidomátuj (ínyénél Rákról, rákszííróvizgorálatokról 4 *úk a daganatos megbetegedé- r*egyik fajtája. Veszedelmes, alait- rn°s betegség. Titokban, lappang- ^ fejlődik. Kezdeti szakában rend- ?^'nt semmiféle kellemetlenséget J®1 okoz, a beteg zavartalanul veg- •OUnkáját és nem tud arról, hogy f^ezetébe már befészkelte maga' pák és arra készül, hogy egészéé P íönkretegyc. A kezdeti szakasz- °?n kicsiny fekély, beszűrődés, vagy t.asanat alakjában megjelenő be- Ssé2 bizonyos idei/g egyhelyben j^Pad. majd növekedésnek indu' , folyamat előrehaladásával a vér j. nyirokkeringés útján eljutnak a Wjtjei először a környező iy> ^nirígyekbe, majd a távolabbi fjekbe. A májban, veséheíí tudő- A agyban, csontban, de másutt is elsődleges daganatra jellemző szö- iburjánzás jön létre, amely meg­fog azok működését. gyT/ók — a néphittel ellentétben /'W iható betegség. Gyógyításának iÍPUutosabb feltétele, hogy a beteg kJ i ■ a betegség legelején, ak- js., kerüljön szakorvosi kezelésre. i ’kor mée nincs panasza. kell még nincs j,. . a fák kezelését elkezdeni, amíg tá'elpk, újabb rákfészkek nem keletkeztek. főm rakbetegsé(g gyógyítására há- jyj hatásos eezkoz áll az orvostJ- - msny rendelkezésére. A műtéti . röntgenbesugárzás, rádium ás. Mind a három eljárás v°lítja, elpusztítja a uaganatsej­Addig fesL eltái teket, illeíve azok összességét, a da- . szony vizsgálata kapcsán számos tü- ganatot. | netmentes. panasz nélküli rákos Mit kell tenni, hogy a fenyegető veszélyt idejében felismerhessük? Lejy'on’osahb az, hogy minden 30 évnél idősebb egyén évente leg­alább egyszer vizsgáltassa meg ma­gát, még akkor is, ha egyáltalán semmi panasza nincs. Aki pedig bár­milyen rendellenességet — vérezge- tést, nem gyógyuló sebet, növekvő anyajegyet, emlőben, bőrben cso­mót észlel, bizonytalan hasi pana­szai vannak, véres a köpete, rekedt, stb. — azonnal menjen szakorvos’ vizsgálatra. Ezen tünetek még ko­rántsem jelentik azt, hogy ar illető­nek rákja^van. de gyanút keltenek és figyelmeztetnek, hogy esetleg rákja lehet. A rák korai felismerése és fgy gyógyítása terén döntő változást ho­zott a rákszűrővizsgálatók tervszerű megszervezése. Ennek lényege az egészséges lakosság egy bizonyos korosztályának időközönként tör­ténő rendszeres átvizsgálása. A szű­rővizsgálatok jelentőségét Szmyegir- iev már 50 évvel ezelőtt felismerte azonban hosszú idő telt el addi^, míg a szervezett vizsgálatok megin­dultak. Elsőnek a Szovjetunióban ál­lították fel a szűrőállomásokat. Ná­lunk 1948 végén indultak meg a rák szűrővizsgálatok kiterjedi*, felvilágo­sító munkával egyidejűleg, Azóta Ba­ranya megyében is több (tízezer asz­béteget szűrtünk ki. akiknél a meg­betegedés még olyan állapotban volt, hogy 100 százalékos biztonság­gal meg tudtuk gyógyítani. Bár a szűrőállomások már 5 éve rendsze­resen működnek —, ahol mindenki ingyenesen megvizsgáltathatja ma­gát, — mégis ismételten jelentkez­nek olyan betegek, akik bár ltudnak erről, de elmulasztottak ezen részt- venni. így rákos megbetegedésük már előrehaladott stádiumban volt és ezzel párhuzamosan a végleges gyógyulásuk valószínűsége is mér­sékeltebb. Ma már nemcsak a nők részére vannak ilyen vizsgálatok, hanem ú. n, komplex szűrések formájában minden dolgozónak lehetősége nyílik arra, hogy egész szervezetére kilter- iedően rákszűrővizsgálaton essen át. Az egyszeri, de később meg nem ismételt szűrővizsgálatokkal nem ér­tük el a kívánt célt a rákos megbe­tegedés elhatalmasodásának meg­előzését Ezért mindenkinek sajáit érdeke, hogy pontosan betartsa a szűrőállomásnak az ismételt vizsgá­latra való utasítását is. Gondoljon mindenki arra, hogy az egyszerű és fájdalmatlan orvosi vizsgálat az éle­tét mentheti meg! Dr. Görcs Jenő a szülészeti klinika tanár­segédje. „A SOROMPÓK LEZÁRULNAK'' — Uj olasz játékfilm — .u^festéseméi ést követe- . k!" Nyugdíjas tisztvi- tüntetnek a római A tüntető tömeg k akkor oszlik szét, fiikor a rendőrautók so- |A^a hajtanak és a.ha- j veszedelem üldözi őket. C?2galmas jelenet után gjA’k közülük egy áttet- arcú, kopottruhés [J*8- Ferrari Umberton- rtij^.^^íák, nyugalmazott lA’sztériumi tisztviselő. .a.rsa’t nem látjuk többé, lessem vesznek el; Um­h^.. Sorsába« valamprív­. öl< élete hz sorsában valameny- tüftoröződik, a részvétlenség. ame- fcfo1 a főhős kis vágyak­ig Vezérel't vállalkozásai- tJÍ .^Pasztái, csak a meg 0- . , a nyomor általá­ra >e"egének követeLmé- a '^et­sA a *i'im v®géig Afe négyszemközt ma- ä . Umbertqval; elkíséri áh1 akására. ágya mellett ^ikor torokgyulla­dása van, segít megkeres­ni a kutyáját. Könnyű lenne az együttlét, ha adottságai kalandokba hajszolhatnák a főhőst. Umberto azonban tehetet­len és beteg, még a be­széd is nehezére esik. A társadalom kallódó terhe, aki hiába nyújt kezet az útjába sodródó emberek­nek, nyílt megvetéssel vagy elutasító tapintattíil magára hagyják. E>»y sorstársa akad csupán, „korcs, de okos szerp/j" kutyája; minden szere/te- tét. melyet nőknek, bará­toknak szánt, rá pazfvrol- ja. Van-e nehezebb feladat, mint ezt a magányt film­re vinni? Az író (Cjesare Zavattini) és a rendező (Vittorio de Sian> erre a feladatra vállaVkozott. A film első feliéiben bi­zony kétes eredménnyel. Közel félórát töltffink Um­berto szobájában, ahol még a percek isi nehezen telnek. Mintha a felvevő gép lencséjét a kulcs­lyukba rejtették volna, s ögy végiéiben felvenné mindazt, ami előtte törté­nik; a főhős minden sza­vát, mozdulatát, türelme­sen követnünk kell. Az áb rázolás túl alapos, néhol naturalásztiikus is, türel­münk mégsem haszonta­lan. Rászoktat arra, hogy a legapróbb epizódokat is eseményeknek tekintsük. Egy lázmérő, amelyet Um berto hóna alá dug, leg­alább annyira fontos itt, mint a „Királylány a fe­leségem" kardviadalai. A néző értékelni kezdi a máskor „hétéiként" ható részleteket, mindinkább belekerül a film sajátos légkörébe. Itt már a ku- tyakrematorium és a kol­dulási jelenet erőteljes realizmusú képei jelentik az izgalmat, habár csak az a kérdés, megtalálja-e Umberto elcsatangolt ku­tyáját és a járókelők vet­nek-e valamit a kalapjá­ba? Kitűnően sikerült a film befejezése. A társadalom kegyetlen részvétlensége miatt végképp elkesere­dett főhős, senkinek sem kellő kutyáját mellére szorítva, a vonat elé akar ja vetni magát. A kutya azonban a közeledő zaka­tolásra megrémül, kiugrik Umberto kezéből és elfut. Azt hisszük, az öreg el­határozása még inkább meg fog erősödni. De csak hamar rájövünk, milyen olcsó lenne ez a megoldás. A kutya Umberto számá­ra ekkor már az életet jelenti. Aki az emberek együttérzésére nem szá­míthat, a tudatlanul élő nyomába szegődik. Hívja, csalogatja, aztán elindul vele... Hová? A film nyitva hagyja a kérdést. Tudjuk mi úgyis: hát hdl élt ed­dig, szegény, és hol él­nek szerencsétlen társai? G. P. Javítsák meg sportköreink a minősítési munkát MÁR ÍROM!... Faliujságdráma hat egész felvonásban, több képben SZEREPLŐK: Az üzem igazgatója ^2 üzem faliújságfelelőse. 1% ELSŐ FELVONÁS ^ A TŐ: Ez nem mehet így to. Mái megint üres „ faliújság! Síiért nem írnak az elvtáreaik?! jAez-ni kelik elvtáream, szervezni! trA’^USAGFELELÖS: Próbáltam. itiA* "Vattáim igazgató elvtára de nem • •. Még csak ígérik, de a meg­ír nem jutnak el... Talán-..’. H„ t^^tnek.. Az igazgató elvtárs lew . ^>ves ... Egyetlen cikkecskét.,, it™ AZGATÓ: Rendben van barátnőn. cikket. Megegyeztünk? KAUUJSAGPELELÖS: (boldogan) karion, igazgató. elvtárs, nagyon 'bnöm! (el) * MÁSODIK FELVONÁS (történik egy hét múlva) r^ÜUJSAGFELELÖS: (egyik lábú- .?}ásikra ü/7) Izé ... A: cikk “> jöttem, igazgató elvtáre.,.. Ta- rá emlékezni? A faliúj­(l^Zgatö: (kedvesen) Hát hogy- Hát hogyne! Műid meg- '>1^... Csak még nem készültem fel áj 3 Ha elolvastam Marx Tőké'jét tijjj 1 Empiriokriticizmust akkor ** hozzákezdek. Rendbeli van? * Harmadik felvonás . (újabb egy kél múlva) C^'UJSAGFELET.ÖS l'° mAsik ,á W'.»* egyikre áll): Hr nem harag ’anagató eJivtárö, a cikk... A cikkecske... A faliújság,cikkecske IGAZGATÓ (még kedvesebben) Tu f o<m. fudom ... Az a fa.iú jságcikk . CJe hisz nem ígértem időre... igaz /iVíársam?? Most Pestre megyek kon. lerenciára, majd ha megjöttem, be- íizélgetünik ro.a. Különben is, még meg kell néznem hozzá egy két Shakespeare drámát... Tudja bairá* tom. a ®tí!ns kedvéért. Nna, rend­ben?!- - ! * ---­FALIU JSÁGFELELOS (Iciszédelcg) NEGYEDIK FELVONÁS (ismét egy hét múlva) FALIUJSÁGFELELOS. A eilklk ... IGAZGATÓ (rendkívül kedvesen). Sajnos még nem értem rá, kedves ba. látom. De igazán nem volt egyetlen szabad perceim sem (eltolja maga dől a sakktáblái, amin most kísérle­tezett egyedid az Aljechin vezércsel. lel). De isten bizony, egy héten beltt’ megírom. Nna? Mit ezé! hozzá? Rend­ben van? Meg azután különben eem olyan nagyon lényeges az a failiúj- «ág! Fő a termelés! Igazam van? FALIUJSÁGFELELOS (kikóvályog) ÖTÖDIK FELVONÁS (Természetesen egy hét múlva) FALIUJSÁGFELELOS (nem megy <z igazgatóhoz) IGAZGATÓ (nem ír faliújságcikket) ic HATODIK FELVONÁS (A változatosság kedvéért egy hét múlva) FALIUJSÁGFELELOS (vár, vár...) KZ IGAZGATÓ (beszédet mond a termelési értekezleten) ... és elvtár­siak. a leglényegesebb, armiröl soha se feledkezzünk meg, amit soha ne tévesszünk szem elöli — a példiandás! fis ebben aztán nálunk ninés is hiba! FALIUJSÁGFELELOS (csendesen el­ájul, kiviszik és a n HETEDIK FELVONÁS Kezdődik az egész elölről... G. L. Kacagható szatirikus-est lesz 23-:ín, hétf 'n „így ír ő" címmel Karinthy Fri­gyes műveiből összeállított tarka mű sorral kezdi meg az írószövetség és az Ismeretterjesztő Társulat a mű­vészeti hétfők sorozatát. A műsor­ban a Pécsi Nemzeti Színház kiváló művészei Szabó Samu, Buss Gyula és mások működnek közre, rendező Orbók Endé’e. A jegyeket öt forintos árban árusítják az Állami Könyvter- iesztő Széchenyi-téri könyvesboltjá ban. Az „így ír ő" műsora 23-án hétfőn este 8 órakor lesz az Irószö vétségben, Széchenyi-tér 16. A Msaabadulás trtáa a mat^yar «port tob« nem látott hatalmat fejlődésnek indult, Konnányűnk és pártunk mimáén támogetá*! megadott a magyar sportnak, hogy a dol­gosé tömegeket minél nagyobb számban be lehessen vonni a rendszeres sportolásba. A tömegek széleskörű beTonása mellett a ma­gyar sport hatalmas minőségi fejlődésen ment keresztül. Ezt bizonyítják azok az eredmények, meilyekct a magyar sportolók a különböző nemzetközi rersenveken elér­tek. Az elmúlt évek rohamos fejlődése kö vefckeztében sportmünősítésri rendszerünk egyes sportszabáilyai elavultak és szükséges volt űj egységes magyar sportminősílési szabály létrehozása. Az áj sportminősítési szabály 1955. december 51 -á érvényes és meghatározza azokat a feJadatokat, ame­lyek a minősítés terén előttünk állnak. Az új minőségi szabály előírja, hogy 1955. december 51-ig minden sportolónak meg kell szerezni az új minősítést, vagy meg ketlí erősítenie az előző évben elért minősítését. Az új minősítési szabály életbei ép ősétől el - telt idő alatt azonban egyes sportköri ve zetók keveset tettek annak érdekében, hogy a minősítéseket megújítsák, illetve a spor­tolóik új minősítést szerezzenek. A sportkör fejlődését, elsősorban a minő­sítési terv teljesítése, vagy nem teljesítése ailapján lehet lemérni. Á minősítési terv teljesítése mutatja meg legjobban a szak osztály és ezen belül a szakosztályvezető és edző munkáját, de bű képet ad a sport kör egész munkájáról is. Az eddig eltelt idő alatt egyes sportkörök csak (keveset törőd tek a minősítéssel, pedig az év nagyrésze elmuilt és a hátralévő másfél hónap alatt komoly munkát kell végezniük a sportkö­röknek, hogy az eddigi hiányosságokat pó­tolni tudják. Súlyos hibák vannak earen a területen a pécsi egyesületeknél és a megye területén lévő sportköröknél is. A pécsi sportkörök közül eddig a Vasas. Postás, Szilkra. Építők. Porcelángyár. Előre, Lendület, Kinizsi, Pécs újhegy, Pécsbányaielep, Mecsekszabolcs, Vö­rös Meteor, Szpartaknsz és Munkaerőtar, talékok sportkörei egyáltalán nem kérték egyetlen egy versenyzőnek sem az új mi­nősítését, vagy a régi minősítés megerősí­tését, pedig' a bajnoki küzdelmeik már nagyrészt befejeződtek és az egyéni sport ágakban is már végetértek a versenyek és minden sportkörnek vannak már minősít­hető versenyzői. A Pécsi Dózsa is ezidálg csak a birkózók minősítését adta be, pétiig atléta szakosztályukból és a többi szakosz tályokiból is értek már el olyan eredményt a sportolók, melynek alapján minősíthetők lettek volna. Eddig nagyobb számban csak a Lokomotiv, .a Bőrgyár, a Haladás és a Honvéd kérte játékosainak minősítését, de ezeknél a sportköröknél is van még olyan szakosztály, amelyik már ért el olyan eredményt, amelynek alapján minősíthető lenne, de még nem adta be a sportkör a mfa6tftá0hec t»ökségw 4 és 9 fényképet. Legtöbb egyesületünk arra hi­vatkozik, hogy a 5 fényképet n«héz besze­relni, éppen ezért , jó leaine, ha aa üledékes TSB-k tárgyalást folytatnának a fényképész szövetkezetekkel éa itt Pécsett is készít^ ne a szövetkezet 7 forintos áron igazol vány képeket a sportköröknek, mint ahogy azt Pesten már elintézték. Perl tétlenül fontos lenne az is^ hoigy • rSB-Ík megsürgetnék a már beadott kérel­mek elintézését, mert eddig még a sportkö rö.k nem kaptáik meg egyetlen új minősítés*, som pedig az új minősítési könyvek és a* ezzel járó jelvények kiadása nagyban elő­segítené a minősítési mnuka megjavulását. Az aigit. prop. bizottságoknak is jobban kell foglalkozni ok enzel a kérdéssel, mert még nagyon sok sportoló nem ismeri az új minősítési sziabálvokat és a sportköri ve­zetők közül s-Lncs mindegyik vezető tisztá­ban a minősítésekkel és a minősítések gya­korlati lebonyolításával. A társadalmi szö­vetségek tekintsék egyik legfőbb . feladatuk^ na,k a minősítéseknél mutatkozó lemaradás felszámolását és hassanak oda, hogy « sportkörök teljesítsék december régéig a minősítési tervüket. Azok a versenyzők, akik az idén nenn szerezték meg az új mi­nősítést, vagy nem erősítették meg a meg lévőt cs nem kaptak új könyvet, a jöiső évben cs*aik rajt. illetve játékengedéllyel vehetnek részt a versenyeken. Az év folya­mán némely sportágban, így például az atlé­tikában egész oor tömegvers<»nyt rendeztek ős az azokon résztvevők közül sokam érték­el minősítési szintet, azonban minősítési kérelem rsak nagyon esekály »iáimban érke­zett be az illetékes szervekhez. Pedig csak a középiskolás versenyek«« eddig. 5 II. osz­tályú, 65 111. osztályú és 170 ifjúsági sainiet értek el. Erem eredmények alapján még alig érkezett be minősítés, pedig sportkö­reink fclelőaek a patronált iskolák minősí­téséért is. A városi TSB a fejleaztés-i terv teljesítése érdekében versenyt írt ki a sportkörök kö­zött. A verseny egyik pontja, hogy a sport kör hány százalékra teljesítette minősítési tervét. A versenyktértékelés alapján az első három helyezett sportkör értékes díjat kap a VTSB-tőL Remélhetőleg ez a yenseny is lendületet ad a sportköröknek a minősí­tési tervek teljesítéséhez. Sürgősen lássa­nak tehát hozzá a sportkörök a munkához és hozzák be az eddigi lemaradást. t,A magyar sport további nagyméretű fejlődése, az úi. nagy nemzetközi, olimpiai sikerek érdekében csak akkor végeznek sportvezetőink, edzőink és sportollóink jó munkát, ha az új minősítési szabályzat a miagyar testnevelési és sport mozgalom közügyévé válik.“ Ezt tartsák szem előtt sportköri vezetőnk és edzőink és ennek tudatában maradéktalanul teljesítsék' a mi­nősítések terén előttünk álló feladatokat. MAI SPORTMŰSOR: NB 11 es mérkőzések: Pécsi Lokomotiv— Pécsi Vörös Lobogó, Bőrgyár pálya, 14*9. Pécsbányatelepi Bányász—Pécsújhegyi Bá nyász, Pécsbányatelop. 14 óra. Komlói Bá nyász—Zalaegerszegi Vörös Meteor, Komló. 14 óra. Pécsi Dózsa—Győri Lokomotáv, Tü zér-u’tca, délelőtt 10 óra. Osztályozó mérkőzés: Pécsi Haladás— Székesfehérvári Építők, Szekszárd. 14 óra. Kézilabda: A Megyei Kézilabda Társadal­mi Szövetség vasárnap 9 órától a Lokomotív tornacsarnokában 5 férfi és 4 női csanat részvételével kézilabda villám tornát rendez. Résztvevők: Férfnik: Tud. Haladás, Pcd. és Dózsa. Nők. Tud. Haladás, Ped. Haladás, Petőfi, Szászvári Bányász. A Váro<*i Kézilabda bajnokság november 28 án, 29 én indul a Tx>ikomotiv toraacaar nokiban. Nevelési határidő: november 19. AsztalitenksZ; Pécsszabodcson a Pirsk-in kultúrotthon ban folytatód'k a 14 én meg­kezdett 1955. évj országos bányász asztali tenisz csapatbajnokság. Reggel 8 óra. — Az Országos Közegészségügyi Intézet Pécsi Állomása értesnti az egészségügyi intézmények vezetőit, a körzeti orvosokat, hogy folyó Kó 16-tól, hétifőtől kezdve úi helyén: Kossuth Lajos-tór 3 a folytatja mű­ködését. A Szobadságharcos-'dállításon Percenként nyílik a November 7 kultúrott­hon hatalmas üvegajta ja. Pécs város dolgozói fiatalsága szinte özön- lik a szabadságharcos­kiállításra. Az Orszá­gos Szabadságharcos Szövetség 15 várost megjárt vándorkiállítá­sa elfoglalja a sport- termet s még az er­kélyt is. — Tetszik? ... Gyö­nyörű ... ötletes, érté­kes — hallatszik itt is, ott is. A kiállítás két rész­ből áll. A képek a szovjet katonák hősies ségét érzékeltetik és néphadseregünk éle­tének egyes mozzana­tait ábrázolják: kikép­zési órákróL és gya­korlati fo^ilkozásról látunk agitatív erejű művészi képeket. Az 1952-es díszszemléről is vannak felvételek, amelyeken lovasok a 48-as huszárok dísz­öltözékében vonulnak fel és a 48-as honvéd­sereg és a 19-es Vörös Hadsereg drága kin­csét, a golyótépte, vér­áztatta zászlókat vi­szik. .. Az ő nyomdo­kaikban haladnak a mostani szabadsághar­cosok is. A látogatók között nagyon sok az úttörő Szinte minden szabad­idejüket itt töltik. — Megragadja figyelmü­ket az a néhány kép, amely a katonák , nagy akaraterejéről beszél. Látják, amint megküz- denek az akadályok­kal; látják, mint törik át a gátat, a szöges drótokat j J Mosolyog­va néznek egymásra: „Mi is ilyen *bátrak le­szünk" — mondják és barátságosan megszo­rítják egymás kezét... A kiállításon megta­lálható a motoros, lö­vész és vizi műszaki kör kiképzési anyaga is. Fegyverek, motorok. Csónak,' hidrendszer- modellek, szemléltetése nagyban növeli a kiál­lítás értékét. A kiállításhoz kap­csolódva minden dél­után háromszor — há­rom, öt és hét órakor — filmvetítést tarta­nak. Szombaton és va­sárnap a csoportos lá­togatóknak külön is ve v títenek. A „Tizes talá­lat" című kisfilm ér­deklődést keltve mu­tatja be a lövészkor munkáját, versenyei­nek izgalmait. A „Ta- náesválasztásra rende zett motoros emlékver­seny" című film vetí­tésénél a szemlélődő lélegzetvisszafojtva né zi, hogyan birkóznak meg a bátor motoro­sok a terep nehézsé­geivel. A forgalom igen nagy pedig még csak 11-én délután nyílt meg a kiállítás. — Meleg György és Török Gá­bor elvtérsak, a kiál­lítás rendezői büszkén mesélik, hogy' eddigi útjuk alkalmával igen megnövekedett a sza­badságharcos körök taglétszáma. „Itt is ^néltö eredményt aka­runk elérni" — mond­ják. Reméljük, meg is lesz. Erről tanúskodik a látogatási könyv is. Maticsek Erzsi azzal fejezi ki tetszését, hogy követni fogja a sza­badságharcosok példá­ját. O is beiratkozik valamelyik körbe. De ne vegyünk még búcsút a kiállitástol. Látogassunk eV a leg­érdekesebb helyre, n lőterembe is. — ..Lő- terem" — mi van itt? — néznek be kíván­csian a terembe és a nézésből — bentmara- dás és abból a fegy­verrel való megbarát- kozás lesz. Mindenki kezébeveheti a fegy­vert és kedvére lövöl­dözhet. Ez a kiállítás leglátogatottabb része. A hangszóró katona­dalokat közvetít és dal lamuk összefonódik a fiatalok énekével: — „ ... szabadságharcos­nak, szabadságharcos­nak sej, csuda jó..." — Együtt énekelnek az újak és a régkk akik új sportot, új lehető­ségeket Utáltak a szö­vetségben. P. 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents