Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

2 NAPLÓ 1953. NOVEMBER IS Foglalkozzanak lelkiismereiesebben szakszervezeteink az új munkásokkal A Pécsi Szénbánya Vállalatnál szeptemberben .'160 új dolgozót, vei­tek fel. Októberben már 407-re emel­kedett ez a szám. — Ha ilyen nagy­számú új munkást vesznek fel — jogosan azt hihetnénk, egykettöben megszűnik a létszámhiány és min­den aknánkon mód lesz a tervek túl­teljesítésére is. Azonban ha köze­lebbről is megvizsgáljuk ezeket a számokat, azt láthatjuk, hogy súlyos hibák vannak. Ugyanis szeptember­ben 157 önkényesen. 121 hozzájáru­lással és nyolc fegyelmi úton hagyta el munkahelyét. Októberben 249 dolgozó ment el önkényesen. 100 hozzájárulással és négyet távolítot­tak el fegyelmi eljárással. A két hónapban tehát összesen 747 dolgozó távozott a felvett • 947-tel szemben és végeredmény ben csak százzal sikerült növel­nünk a létszámot. A száz dolgozó is kétségtelenül ered­mény, mert voltak olyan hónapok, amikor több munkás ment el a vál­lalattól. mint amennyit felvettek. Azóta javult valamit az új dolgo­zókkal való foglalkozás, de még most Is komoly hibákkal találkozhatunk ezen a területen. Nemrég indították el a pécsbánya- telepi bányászok az újmunkás-pat- ronáló mozgalmat. A mozgalom cél­ja, hogy az újonnan érkező bánya­munkásokat jó bányászokká, kiváló szakemberekké neveljék, de legelső­sorban szerettessék meg .velük a bányát, új munkahelyüket. Pécs- bányatelepen mintegy hatvan vájár dolgozik ma a mozgalomban. Követ­ték példájukat Béke-. István- és Pe­tőfi-akna legjobb, legtapasztaltabb bányászai is. Ma már minden bánya­üzemünkben tagadhatatlanul többet és jobban foglalkoznak az új mun­kásokkal, mint néhány hónappal ezelőtt. Hol vannak a hibák? Legel­sősorban ott, hogy szakszervezeti bi­zottságaink még nem látják el jól ezen a téren a reájuk háruló felada­tokat, az üzemvezetők és a párttit­károk feladatának vélik az újmun­kásokkal való foglalkozást. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy szakszer­vezeti bizottságaink nem hajtották végre a trösztbizottság utasítását, nem tartották meg a legényszállá­sokon a pártszervezetek segítségé­vel a politikai előadásokat sem. Ezen a téren kultnrelthonaink igazgatói sokkal .jobb munkát végeznek. Bariai Károly elvtársnak, a pécs- «zabolcsi Puskin kultúrotthon igaz­gatóiának állandó gondja az új dol­gozók szórakoztatásáról, kultúrigé- nyeinek kielégítéséről való gondos­kodás. Kezdeménvez^aére klub-es­teket tartanak a kultúrotthonban ezután, amelyeken a fiatalok táncol­hatnak és szórakozhatnak. Gyakran — van amikor hetenként kétszer is — lekiildi a szabolcsi kultúrcsopor- tot a mesziestelepi legényotthonokba. A kultúrcsoport tagjai csasztuskák- ban gúnyolják ki a fegyelmezetlen ú írnunk ásókat, ugyanakkor megdícsé rik azokat, akik jó eredményeket ér­nek el, munkájukat becsületesen el­látják. A kultúrműsoroknak jó ha- 'ásuk van. Leköti a bányászfiatalok figyelmét, betölti egész estéjüket. Ilyenkor eszükbe sem jut a kocs­ma. amely különben néhány fiatal­nak állandó szórakozóhelye. Komoly hibát Iátok abban Is, hogy szakszervezeti bizottsága­ink tagjai keveset látogatják a legényszállásokat, így nem Is­merik az ottlakók problémáit, nehézségeit, csak késve jutnak fülükbe a dolgozók kérései és nem tudnak olyan segítséget nyújtani azok elintézésében, mint amennyi módjukban állna. Ez a hiba a szakszervezeti trösztbi­zottság munkájában is megtalálha­tó. Mi is köveseit járunk ki a szál­lásokra. pedig ránk is igen komoly felelősség hárul az újmunkások ne­velésében és a munkásvándorlás megszüntetésében. Ezen úgy aka­runk változtatni, hogy a most ké­szülő munkatervbe beütemezzük a szállások látogatását is és az ütem­tervet szigorúan betartjuk. Ugyan­ezt megköveteljük az üzemi bizott­ságoktól is ezentúl. Üzemi bizottságaink nyújtsanak segítséget célunk eléréséhez azzal is. hogy ismertessék a bányához ke­rült becsületes és szorgalmas fiata­lok példáját. Csicsók Lajos és Já­nos most kerültek a bányához. Az 1200 forint toborzási jutalmon, ame­lyet ketten kaptak — bevásároltak. Ballonkabátot, törülközőket, sapká­kat, sálakat, zoknikat vettek ma­guknak és boldogan újságolták ezt a lesényotlhonban. Azt mondták: jó bányászokká akarnak válni, sok pénzt akar­nak keresni, s beosztják kerese­tüket. ti ven csillés Pécsbányatelepen Szabó Illés is. aki a Páncél-fejtésben dol­gozik. Havi keresete átlagosan 1700 —1800 forint, derekasan megállja helyét a munkában. Édesanyját rend szeresen segíti fizetéséből és szépen öltözködik. Legutóbb már karórára gyűjtötte megtakarított forintjait. Az ilyen csillések példáját ismer­tetni kell és el kell érni, hogy új­munkásaink zöme hasonló, szorgal­mas és fizetését jól beosztó, józan életet élő legyen. Szakszervezeti bizottságainknak el kell émiök azt is, hogy az új dol- dolgozókat minél kevesebbét zak- 'assák. minél kevesebbszer „ugras­sák" őket. Ma még sokszor támad bajuk a hazautazó dolgozóknak egyes bürokrata adminisztrátorok hibájából: ha nincs fényképes iga­zolványuk, nem akarnak ingyen utazási jegyet kiadni számukra, pe­dig ez mindenképpen kötelező. Nem ritka eset az sem — és ez leginkább Pécsbányatelepen fordul eiő, — hogy a határsávban lakó dolgozók­nak rossz igazolást adnak, amelyre nem adják ki a rendőrségen a ha- társávbelénőt. Ilyenkor mit tehet a dolgozó? Visszamegy munkahelyére és másnap újból műszakot veszít, mert megint sorba kell állnia a ha- társávbelépőért. Mindez csak azért, mert az iigvet intéző vállalati dolgozó felületes, nemtörődöm módon végzi munkáját, nem törődik a dolgozóknak okozott kellemet­lenséggel és kárral. Legfőbb feladatunk, hogy ezen a téren is rendet teremtsünk. Segítsük újmunkásainkat minden téren, ad­junk módot arra, hogy jólkénzett, szorgalmas szakmunkásokká válhas­sanak bányáinkban. Csicsók János bér- s term, felelős. A jttfesi járás fö’dmuvesszövetlíezotei példát mutálnák á vasgyiijtésben Földművesszővetke- zeti dolgozóink a vas­es fémgyűjtés! hónap feladatait munkaérte­kezleten tárgyalták meg, ahol lelkes vál­lalásokat tettek és pá­rosversenyre hívták ki egymást. A pécsi járás föld- müvesszövetkezetei vál lalták, hogy vas- és fémgyűjtést .tervüket ■november 20-ra 103 százalékra teljesítik. A vállalásokat tettek kö­vették; november 9-re a járás 40.5 százalékra •teljesítette tervét. A pécsi járás föld­művesszövetkezetei kö­zött kimagasló ered­ményeket értek el a kozármislenyi föld­művesszövetkezet dol­gozói. élükön Recski István felvásárlóval. A szövetkezet dolgozói már a korareggel i órákban munkához lát tak. A házak előtt kú­pokba nőtt a sok rossz lábas, fazék, réz és más hulladékanyag. — Recski elvtárs minde­nütt ott termett, ahol csak hulladék volt. Mikor beszélgettünk vele, elmondotta, hogy versenyre hívta a já­rás minden felvásárló­ját. A versenyben vál­lalja, hogy a tervet túlteljesítik és a be­gyűjtött hulladékot no­vember 30-ra leszállít­ja, A jó munkának bi­zonyítéka az, hogy no­vember 9-re tervüket 110 százalékra teljesí­tették és vállalták, hogy a hónap végére 200 százalékos tervtel­jesítést érnek el. Szép eredményt ér­tek el a szentlőrinci földszöv. dolgozói is, akik november ll-ig havi tervüket 85 szá­zalékra teljesítették. — Azonban nem minden járásban tekintik föld­művesszövetkezeteink hazafias kötelességük­nek a hulladékgyűj­tést. Ezt bizonyítja a sellyei és a siklósi já­rás, ahol mindössze 3 —6 százalékos tervtel­jesítést értek el. Pe­dig itt is van vas- és fémhulladék, csak en­nek felkutatására lel­kiismeretesebb mun­kára van szükség. Imre István MÉSZÖV szerve zési osztály- vezető. Kis területen najzy jövedelmet biztosít a kendertermelés Kormányunk nagymérték'ben emelte jövő évre a roatkender átvételi árát. (Minden leszerződött hold terület után fél hold szántó mentesül a termény, tojás, baromfi és áliliatbeadás ailól. Három múzsa kóró után 50 forint értékű textil vásárolható 50 százalékos kedvez- mémn yell. Ebiben az évben Király Sándor dnnaszeikcsőíi dolgozó paraszt 54 mázsa kórót szállított amiért a fel­emelt áron 2700 forint alapár és 1055 forint prémium jár. 900 forint értékű textil vásárolható. A esikós- töttösi tanács 150 mázsa kórót szál­lított be, amelyért felemelt áron 7500 forint alapár. 2500 forint pré­mium jár és 1500 forint értékű tex­til vásárolható. A dunaszekcsői Vö­rös Október tsz 270 mázsa kendert adott éf a vállalatnak. Ezért a fel­emelt áron 13.500 forint alapár, 18.440 forint prémium és 4600 fo­rint értékű textil vásárolható fel­áron. A kender termelés aránylag ’ evés területről biztosítja a nagy üvedelmet. mert K.irálv Sándornak is egy hold föld biztosit 4805 fo­rintot. Zátonyi József Takarékoskodjunk az anyaggal! 4 P'>c*i Vegyesipari Vállalat virrórészlege szép eredményeket ért el az anyagtakarékos­ságban. Sashegyi La­josáé a varrórészleg vezetője szabja ki az anyagot. Nagyon vi­gyáz a szabásnál, hogy egy kis darab se es­sen le az anyagból, amit ne tehessen újra . felhasználni. Augüsz- tusban 200 baba és 200 lánykaruhát ké­szítettek. Itt is úgy forgatta a mintát, hogy s szükséges darab ke­rüljön csak le az anyag ból. Gondos, takarékos munkája eredménye­ként: 25 méter anyagot takarított meg. A vál­lalatnak ez már nagy segítséget jelentett, mert egy méter anyag 30 forintba került. — így Sashegyi elvtársnő 750 forintot takarított meg. Szeptemberben a var­rórészleg 200 szoknyát készített. Egy szoknya nál a megtakarítás csak 12 centiméter, de ez 200 szoknyánál már sokat számít. 24 mé­tert. Ezt úgy tudta el­érni. hogy mindig fi­gyelt arra. hogy a zsebnek való részt nem a nagydarab anyagból vágta le. hanem a kis darabból, amit más­ra már nem igen le­het felhasználni. A megmaradt anyagból még 50 darab baba­szoknyát készíthettek. Októberben munkakö penyeken dolgoztak. 57 munkaköpeny elkészü­lésénél 40 méter anya­got takarítottak rtieg. ami komoly összeget jelent, mert egy mé­ter vászon 36 forint­ba került. 1440 forintot takarítottak meg. Sashegyi Lajosné elv­társnő elmondta, hogy azér.t tud ilyen szép eredményeket elérni az anyagtakarékosságban, mert mikor szab, ak­kor mindig figyel ar­ra, hogy a kis anyagok ból mit lehet kiszabni. Jelenleg lepedőket ké­szítenek a Pécsi Szén­bánya Vállalatnak; ha ezt a munkát befejez­ték. akkor a sztál in vá­rosi munkásszállók ré­szére varrnak. Nemcsak a varrórész leg dolgozik ilyen jól, hanem a kárpitosrész­leg is .ahol a matraco­ka.: készítik. Ott is vi­gyáznak a szabászok arra, hogy a mintánál nagyobb darabot ne vágjanak le. Nincs is panasz rajuk, munká­jukért csak dicséretet kapnak A Tatarozó Vállalat 178-as munkahelyén a dolgozók új módszerek alkalmazásával jelentős összeget takarítottak meg népgazda­ságunk számára. Deszkaanyag hiá nyában n műszaki osztály vezetőjé­nek írjítása nagy segítséget jelentett a dolgozóknak. Előre gyártott beton­lapokkal dolgoztak a zsaluzásnál. — Ezeket a betonlapokat nem egyszer, hanem 30—40 szer is fel tudják hasz­nálni kellő óvatosság mellett. A munkaerővel való takarékosság­ban nagv szerepp van a .gólyának". Eddig a habarcsot csigával húzták lel, ami nem tartozott a legkönnyebb munkák közé. A „gólyával“ egyszer­re három vödörrel lelhúzhatnak ke­vesebb erővel mint azelőtt egy vöd­röt. A Tatarozó Vállalat 17B-as mun­kahelyén a helyes munkaszervezés és az anyaggal való takarékosság teszi lehetővé azt, hogy Kövüket állan­dóan 100 százalék lelett teljesítik a dolgozók. Hegyei pártaktiva értekezletet tartottak Pécsett Az MDP Baranya megyei Bizottsá­ga november 14-én aktívaértekezle­tet tartott amelyen megvitatták a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának megvalósításával kap­csolatos feladatokat és a Központi Vezetőség október 31-t b«A»r«w»4At. valamint megszabták a megye kom­munistáinak, pártszerveinek és párt szervezeteinek tennivalóit a határo­zatok végrehajtásában. Az értekez- ’eten megjelent és felszólalt Aoró Antal elvtárs, a Központi Vezetőség és a Politikai Bizottság tagja. Bírósági ítéletek: Többszáz mázsa termánny^l kirántotta tus? államunkat — n‘‘gvr évi börtönt kapott Boday János, pelíérdi term ínyfelvásárló A Pécsi Megyei Bíróság pénteken délelőtt vonta felelősségre áfjú Bo­day János, Pellérd. Damjánich-utca 19. szám alatti lakos, volt földmű- vessző vetkezeti terményfelvásárlót, és Kiss József, Pellérd, Szwbadság-u. 3. szám alatti lakos, volt földműves- szövetkezeti ügyvezetőhelyettest, hi­vatali kötelességszegéssel elkövetett közellátási veszélyeztető bűntett miatt. A vádirat szerint ifjú Boday János 1951. jú­nius 1-től a pelíérdi földművesszö- vetkezet terményfelvásárlója volt. A begyűjtési idény legforgalmasabb sza kaszában, 1952. szeptemberében, ok­tóberében megbetegedett. Munka­helyére nem járt be rendesen, de ugyanakkor elmulasztotta munkakö­rét hivatalosan átadni másnak. Csu­pán a raktárban dolgozó munkásokat kérte meg, hogy alkalmilag helyette­sítsék őt. Bár két íziben is végzett szövetke­zeti taanfolyamot és tudatában volt annak, hogy a mérlegelési jegytöm­böket nem szabad kezéből kiadnia, anélkül, hogy másnak hivatalosan át­adná, mégis őrizetlenül hagyta a ter- ményraktárban. Ezzel lehetőséget adott arra, hogy mind a raktári műn kások, mind pedig mások könnyen hozzáférhessenek és maguknak vagy másoknak bármilyen terményről mér legelési jegyet állíthassanak ki. A mérlegelési f-gyekkel váló visszaélés hamarosan be is kö­vetkezeit. Tavaly a fagykár, az aszály miatt Pellérden is gyengébb volt a termés, mint az előző években. Ezért a falu­ban, különösen kapás növényekből kevesen tudták teljes mértékben tel­jesíteni beadási kötelességüket. Fel­tűnő volt azonban, hogy Boday Já­nos terménybegyűjtő, az apja, az anyósa: Soós József né a tenrnényibe- gyűjtés idején (Boday János beteg­sége alatt) raktári munkásként dol­gozó Ács Sándor apósa: Ózdi József, minden terményből szinte kilóra pon tosan, hiánytalanul teljesítették be­adási kötelezettségüket. Ez csak úgy történhetett meg, hogy fiktív mérle­gelési jegyeket állítottak ki és a ter­mények tényleges beadását nem látó szövetkezeti adminisztrátor ennek alapján az irodában jóhiszeműen ki­állította a vételi jegyeket. A szabálytalanságot csak tetézte az, hogy Boday János a raktárkönyveket nem vezette pontosan. Betegeskedése ideje alatt pedig nem ellenőrizte és nem is ellenőriztette azt, hogy helyettesei a könyveket ve zetik-e. A különböző diszpozíciókra elszállított terményeket Boday Já­nos nem mérette le és így nem is tudta ellenőrizni, hogy szállítómun­kásai, vagy a terményt átvevő vál­lalatok nem csapják-e be. A leszál­lított termények átvételéről szóló el- ismervényeket sem gyűjtötte össze és így nem is tudta igazolni, hogy mennyit szállított el a begyűjtött terményből. A felvásárlásokról szóló hetijelen- tések és a leszállításokról szóló iga­zolások alapján azonban a Baranya- megyei Terményforgalmi Vállalat megállapította, hogy Boday János­nak 6.324 kiló búza 262 kiló rozs 6.934 kiló árpa 594 kiló zab 41.623 kiló kukorica 6.823 kiló napraforgó 30 kiló bükköny hiánya van. Mindezek mellett Boday János » megengedettnél nagyobb víztartalmú tengerit vett át, úgy, hogy az rem­iásnak, penészedésnek indult. Ezért 3 vagon tengerit a vajszlói szárító üzembe kellett szállítani. Ugyanak­kor több tengerit adott ki a pelíérdi Alkotmány termelőszövetkezet részé­re, mint amennyire kiutalása volt. Végül pedig a gazdák részére takar­mányozás céljára kiadott takarmány gabona, valamint a pelíérdi Halgaz­daság dolgozói részére kiadott ke­nyérgabona befolyt ellenértékét: 369 forint 75 fillért a Baranyamegyei Terményforgalmi Vállalat csekk­számlájára nem fizette be, hanem ezt az összeget megtartotta magának. Hogy ezt fel ne fedezzék, a heti je­lentést sem küldte el a vállalat ré­szére. Amikor a pelíérdi földművesszö­vetkezet ügyvezetőjét 1952. szeptem­ber elején tanfolyamra küldték, a szövetkezet és így Boday János ter- ménvgyfljtő munkájának irányítását *s ellenőrzését is Kiss Józ«ef, mint helyettes ügyvezető vette át. Kiss József tudott arról, hogy Boday János betegeskedése miatt feladatát nem tudja kellőikép­pen ellátni. Tudott arról is, hogy éppen a raktárban tartózkodó mun­kások látják el azokat a termény­begyűjtéssel és a termények elszállí­tásával kapcsolatos teendőket, ame­lyeket csak a terménybegyűjtőnek, vagy kinevezett helyetteséneik léét volna szabad ellátnia. Ennek ellené­re nem gyakorolt kellő felügyeletet Boday János alkalmi helyettesei fe­lett, de nem tett jelentést sem fe­lettes szerveinek arról, hogy Boday János munkáját ellátni nem képes és a begyűjtés zavartalanságának biztosítása érdekében helyettes kine­vezése vált szükségessé. Ezzel a kö­telességszegésével Kiss József előse­gítette azt, hogy a terményforgalmi üzemág a szövetkezetnél hatalmas hiánnyal zárult hangzott a vád­irat. A bírósági tárgyaláson Boday János elismerte a vádiratban sze­replő ál'ula elkövetett bűncselek­ményeket azzal a különbséggel, hogy kukori­cából nem 41.628 kiló hiánya voM, hanem csak 140 mázsa és 87 kiló. A Pécsi Megyei Bíróság Boday János volt fö’dművesszövetkezeti termény- felvásárlót hivatalos kötelességsze­géssel elkövetett közellátási veszé­lyeztető bűntett miatt 4 évi börtön­büntetésre. 1.000 forint pénzbüntetés re. 2.000 forint vagyonelkobzásra ítélte, 5 évre eltiltotta a közügvek- tői és ítéletkihlrdetés után elrendelte azonnal letartóztatását. Kiss József volt földrrrűvesszövetkezeti ügyveze­tőhelyettest a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette Másfél évi börtönre ítélték a magyarszéki sikkasztó terményraktárost A Péce*i Megyei Bíróéig előtt a vád ioffak padján pénteken délután Bo.ro« István magyarszéki lakos ülik. aki a B amin yarn egyel Termény! orgailmii Vállalat magyarszéki telepének rak­tárosa volt. Á vádirat szerint, almikor a tér mén yboszolgáltatá.« történt. Bo­ros István hamisan mért és ebből 60 mázsa termiény többlete adódott. Ezt a többletet úgy akarta eltüntetni, hogy 60 mázsa terményről szábadfelvásár. Idsi jegyeket állított ki és 15.977 forint nifi termény ellenértéke a saját zse­bében maradt volna. A pénteki tárgyallásson a vádlott és a kihaAlgatetit tanuk vallomásából azonban kiderülik hogy Boros István nak nem volt többlete, mert 57 má­zsás vetömageseretiétellt. elfelejtett be. könyvelni. Eiitő! fügtgetöemill a táigya'l'ás fo­lyamán is bebizonyosodott az, hogv a véflit többlet eltüntetése céljáibó' Boros István tizienmégy vételi .jegyet vallóban megbán/étottt, azok e'flón- úrtökéből 450 forintot, saját céljaira költött ed. az összeg többi részét, pe. dig lakásán tartotta és a cselekmény felfedezése után a vizsgáló közegek­nek átadta. A Pécsi Megyei Bíróság ezért Boros Istvánt a társadalmi tinajdon sérel­mére sikkasztással elkövetett bűntett és tizennégyrendbeli magánokirat ha­misítás büntette miatt bűnösnek mon dotta ki. A bíróság megál'ápílötita’ hogy Boros István bűntettének elkö­vetéseikor bár téves felit evésből indult ká, de egy vélt bűn oso' sík mén vét újabb bűnöseitekménnvei akarta lep­lezni. Ezzé! az újabb bímcselefcmié- nvével egyfelől a dolgozó nép va­gyona ellen támadt, másfelől pedig begyűjtési rendszerünk hitelét is oeor letolta és gazdasági rendünk alapját ceszéHyeztette. A bíróság Boros Istvánt 1 évi és * hónapi börtönbüntetésre ítélte, 3 év- re eMltotta a köz ügyektől é* az íté. lot kíhia dőlése után eitrendebe azoB- oaAi tetortóztatáuáit.

Next

/
Thumbnails
Contents