Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-07 / 262. szám
2 lg— VOVFMHFR 7 NAPEö~ November 7-i Pén/teken este a béketábor országainak zászlói, vörös és nemzeti színű drapériák fogadták a Pécsi Nemzeti Színházba érkezőket, üzemek, bányák, vállalatok élenjáró dolgozói, a megyei, városi, párt- és állami szer vek vezetői itt ünnepelték díszelőadáson a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulóját. A Magyar és szovjet Himnusz elhangzása után felgördült a nehéz bársonyfüggöny és az ünneplő közönség tekintete a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat győzelemre vezető Lenin eivtárs képére vetődött. A kép alatt — a díszelnökségben a november 7. tiszteletére indított versenyben kitűnt legjobb dolgozók, Kossuth-díjas egyetemi tanárok, a bányáik legjobb vájárjai, műszaki dolgozói, párt- és állami szervek, továbbá a fegyveres erők és tömegszervezetek képviselői foglaltak helyet. Ünnepi megnyitót Györkő Antal, a városi tanács dlnöke mondott. — A Szovjetunió 36 esztendős fennállása óta elért páratlan eredményei a világ minden népének meg mutatták a jövő útját, megmutatták, hogy lehetséges megdönteni a kizsák hiányolok hatalmát — mondotta. A továbbiakban a Szovjetunió békeharcáról beszélve így folytatta: — Az Októberi Forradalom vörös Csillaga, — egyben a világbéke után sóvárgók millióinak reménycsillaga. A Szovjetunió hazánk felszabadításában betöltött szerepére utalva hangsúlyozta, hogy november 7. dolgozó népünk ünnepe, mert hazánk a Szovjet Hadsereg fegyverei nyomán szabadult fel. November 7. nélkül nem lett volna április 4. sem. Csak az Októberi Forradalom hatására jö hetett létre munkásosztályunk harc- edzett csapata, fejlődésünk záloga pártunk, amelyet Lenin-Satálin tanításai lelkesítenek újabb győzelmek kivívására. Az ünnepi megnyitó után dr. Kocsis Mihály elvtárs kandidátus, a jogtudományi kar dékánja mondott beszédet. díszünnepség a Színházban — Harminchat esztendeje, 1917. november 7-ének estéjén eldördült az ágyú az Auróra cirkálón a péter- vári kikötőben, hogy jelt adjon a történelemnek, a történelmi fejlődést előrelendítő munkásosztálynak — kezdte beszédét. A továbbiakban azt a hatalmas harcot méltatta, amellyel Oroszország munkásai és dolgozó parasztjai a cári Oroszországból, a Kommunista Párt vezetésével szabad országot, szocialista hazát teremtettek. A szov jet állam — amely a párt irányvonalának megfelelően szüntelenül arra törekszik, hogy a szocializmus gaz dasági alaptörvényeinek megfelelően biztosítsa az egész társadalom állan dóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését — azonban legyőzte a megszámlálhatatlan nehézséget, és ma már napról-napra hathatósabb párt- és kormányintézkedéseket tehet a kommunizmus felépítésének érdekében a Szovjetunióban. Részletesen foglalkozott dr. Kocsis Mihály elvtárs ezután a Szovjetunió Kommunista Pártjának és Minisztertanácsának az utóbbi hónapokban hozott intézkedéseivel, amelyek a szovjet nép életének további gyorsiramú szociális és kulturális fellendítését jelentik. Ezután tért rá annak taglalására, hogy mit jelent a Szovjetunió segítsége és útmutatása a mi boldogulásunk, békés életünk, a dolgozók jó- ’éte megteremtésének útján. A párt központi vezetőségének június 27— 18-i ülésén hozott határozata, az ezt követő kormányprogramm, az ipar és a mezőgazdaság terén hozott új intézkedések és a nagyarányú ár- leszállítás bizonyítja, hogy pártunk helyesen akarja alkalmazni és alkalmazza is a Szovjetunió tapasztalatait. — Az életszínvonal további emelésének, az árleszállításoknak azonban nem egyszerűen a párt- és kormán-:n tézkedések, hanem a munkásosztály, Pécsi Nemzeti egész dolgozó népünk, Baranya megye dolgozó népének szorgalmas mun kája is a záloga. A „Termelj többet, jobban élsz" jelszó valóraváltásának előfeltétele a termelési tervek minden részletében való teljesítése. Ennek eszköze a szocialista munkaverseny. Ezután a dolgozó parasztság tehermentesítéséről, fokozottabb támogatásáról, de egyben nagyobb feladatairól beszélt, majd így folytatta: A mai ünnepen ismételten szám- bavesszük, hogy egész népünk erejével, munkásosztályunk hősies mun kájával, dolgozó parasztságunk szór galmával, kötelességtudatával, olyan virágzóvá kell tenni hazánkat, olyan gazdaggá népünket, amilyenre hazánk történetében eddig soha nem volt példa. Feladataink hatalmasak, de ezek megoldásával a békéért har colunk. Ezért a békéért nem sajnálunk semmilyen áldozatot. Állampol gári kötelezettségeink maradéktalan teljesítésével bizonyítjuk minden nap: „Hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján!" Végezetül rámutatott, hogy míg idősebb testvérünk az októberi forradalom szülötte, a szovjet népek hatalmas országa egyedül állt az im penialista intervenciósokkal szemben, mi együtthaladunk a nyolcszázmilliós béketábor országaival ,a tőkés országok békéért és szabadságért harcoló hős dolgozóival. A megjelentek kitörő tapssal ünnepelték a hatalmas Szovjetuniót, a békéért és a népek jólétéért folyó harc vezetőjét. Az ünnepi megemlékezést — amely az Iniernacionálé hangjaival zárult — színvonalas kultúrműsor követte. A városi szimfonikus zene kar zeneszámokkal ,a porcelángyári vegyeskar kórusművekkel, á Pécsi Nemzeti Színház művészei és vendég művészek egyéni zenei és énekszámokkal, valamint szavalatokkal szórakoztatták az ünneplő közönséget. DOLGOZÓINK A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOMRÓL ' Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak mi magyar munkások is sokat köszönhetünk“ ?? csille özénél arllu terven felül naponta A Nagv Októberi Szocialista For raáaiom 36. évfordulóját ünnepeljük Annak a forradalomnak, melynek mi. magyar munkások is sokai kö szűnhetünk A hős szovjet nép har ca tette lehetővé számunkra is. hogy pártunk vezetésével a hatalom bír. tokosai lehelünk; nem az uraknak hanem magunknak építhetjük az országot. jövőnket Nem árt, ha ezen a napon rövid visszapillantást teszünk életünkbe és lemérjük azt. mi! köszönhetünk a Naav Októberi Szocialista Forradalomnak. Jelen’eq Béka aknán körletvezető vaqyolc s mia ' ide jutottam, sok nehéz harcot keilen megvívni bányásztársa’mmal tg vilit. 17 évig mint váiár István aknán dolgoztam, majd 1933 ban megbetegedtem és nem vettek vissza munkahelyemre, lg,, ka—'il’em Rá’-- aknára. Három gyermekem el le teséaemmel iasn nehéz körülmények között éltünk Szoba-konvhás kis lakásomnak állandó vendége volt a szegénység, a nélkülözés. Ez meavóltnzott gvöker<>sen a t°'- szabadnlát után. Kétszobás szép lakást kaofimjc nagv rádiót véltünk Engem, mint lőmestert foolniko-.tnt tak és most február óta mint kör ,,Apnm bányász, én Ez már megszokott dolog nálunk, ezen még nem csodálkozna senki. De amikor rámnéznek és megtudják, hogy még csak 18 éves vagyok sokan csodálkoznak. Fiatalnak tartanak nem is találkoztak még Ilyen esettel. Igen. nem is találkozhattak mert én az első fiatal technikusgárda tagja vagyok. Apám több évig csillés volt, míg végre vájár lett. N"kem már nem ígv kellett kezdenem. mégpedig azért, mert győzött a forradalom Oroszországban mert felszabadított a Szovietunió és nyomában új élet indult Magyarországon. Amikor idejöttem, igen nehezen 'etvezetö dolgozom. Hálás vagyok, a szovjet népnek zz&rt. mert az ő segítségükkel jutottam oda. ahol mos* vagyok. N°kik it köszönhetem tehát most azt. hngw leányom aki „ Közgazdasági Technikum utolsóéves tanulnia, mérnök lesz. Soha nem gondolhatod“ szegén,, ember gyermeke arra. hony *dá:rr elfusson és nekem külön bősz kesén az hoav a hanyázzék nyernie kéj is tan,-Ihatnak és műveli ember '°hpt belőlük. Munkám közben, nvakrav mentor dúlnak leiemben ezek a gondolo’ok■ ilvenkor mén fokozottabb erővel végzem munkámat A körletemnek igyekszem olyan seaus*net nzmitn. ni hngv a munka mir^-n akadnia ,é'.kül mehessen, hogv tud!a „ november 7-i ielniánlásá*. A kn-lefem nani teDesitése állandóan 100 százalék fölött van A csa natoknak megmagyaráztam. hogv mif iejnnt számunkra november ? Megértettél. aZ elvtá'snk hiszen ők 's hasonlóan, saiát. életükön keresztül tapasztalták mit jeleni számunkra a szabadság. NFMES FERFNC Béke-aknai körletvezető. technikus vagyok“ ment a munka. Gyakorlati tapasztalatom alig volt. Az ém'tésvezetőség azonban minden segítséget megado’t és most már jobban tudok dolgozni. Ellátom a feladatomat, ha pedig- valami közbejön, még az építésvezetőt is tudom helyettesíteni. Szerdán például megbetegedett az építés- vezetőm, azóta én végzem az ő munkáiét is. Fennakadás eddig nem volt. nem is lesz, mert én minden orőmmel azon vagyok, hogv az ifjú technikus nemzedékhez méltóan, jó! ellássam munkámat. Vókó János a komlói 49/1-es Magasépítő Vállalat technikusa. i“ A Horthy-rendszerben is tanultak külföldön magyar fiatalok, gyárosok. bankárok, földbirtokosok csemetéi. Mi, munkások gyermekei, “’vénről nem is álmodhattunk. Nem külföldön, de még itthon sem tanulhattunk tovább, mint a hat elemiA felszabadulás után gyökereden megváltozott a helyzet ezen a tóién is. Alkotmányunk minden embeínek biztosítja a tanuláshoz való jogot. Erről sokat beszél az én Géza ’’iám !s. Nagyon büszke vagvok a [iámra. jó tanuló volt az elemi iskolában is. azért is mehetett a Szovjetunióba Ivanovóba. vegyészmérnök ’esz belőle. A fiamnak igazán semmi gondía nincs, mindene megvan, "mit csak akar. s mint ahogy írja korszerűen felszerelt laboratóriumban végzik kísérleteiket nagvtudású professzorok tartják előadásaikat. A kisebbik fiam fémipari technikumba jár szeretném, ha ő is tovább tanulhatna. A nagyobbik fiamtól minden héten kapunk levelet, mi pedig megír- iuk hogyan dolgozunk és készülünk “dehaza november 7-re. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára. Csapatom első helyen áll a frontbrigádok közötti versenyben István- aknán. Felajánlottuk, hogy az előirányzott 120 csille szenet két csillével túlteljesítjük, ígéretünket nemcsak teljesítettük, de messze túl is szárnyaltuk. Naponta átlag 144 ca.il- le szenet adunk, vagyis 22 csillés túl’eljesítéssel járulunk hoz'l' a kormányprogramm megvalósításához. Mi bányászok, azért harcolunk a munka frontján, hogy továbbra Is gondtalan jólétet tudjunk biztosítás családunknak, gyermekeinknek. Rozsér János István-aknai frontmester Emlékezés Fiirsí Sí odorra, születésének 50. évfordulóján O tven évve' ezelőtt, 1903. november 7-én született a munkásosztály lúí fia, Fürst Sándor. Mindössze 2» évet élt, de e rövid élet annál tartalmasabb volt, mert minden törekvésével népe szabadsagáért, a proletárdiktatúra megteremtéséért harcolt. A dicsőséges Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom vezérei sok proletár hőst végeztettek ki. A meggyilko t mártírok helyébe új hősök jötték. Ezek közül való volt: Fürst Sándor is. Még fiatal volt, de látta, a fehér terror eszmei zűrzavarát, ezért kereste ösztönösen a kiutat. Belépett az SzDP-be, de hamarosan látta Peyerék árulását, ahogy azok szövetkeztek a Bethlen „kormánnyá Ezután megfeszített erővel do'gozott, hogy szervezze az SzDP-he tömörülő munkások baloldali csoportját. A munkások elégedetlensége egyre nőtt. több nagy iparágban komolv sztrájkok törtek ki. Ebben az időben érkezett haza a Szovjetunióból Rákosi e'vtárs és szervezte úijá a KMP-t. Munkája nyomán élesedett harc a munkásság he’yzetének megjavításáért, a tőkés kizsák; inányolás megszüntetéséért. Ebben a harcban fejlődött kommunistává Fürst Sándor. Gyakorlati munkája mellett szorgalmasan tanult, s minden kérdésben érvekkel megalapozott helyes á'lásnontot fog alt el. A munkásság szerette, „mert sugárzó életkedv és vidámság áradt belőle.“ t92?-ben megválasztották a XIV. kér. SzDP területi titkárává, s mint ilyen, leplezte le a szoc. dem. párt áruló vezetőit és sürgette a munkásosztály egységének osztályharcos alapon való megteremtését, mint a tőkések elleni eredményes harc előfeltéte’ét. „Fürst Sándor személyében testesii't meg a fasiszta reakcióval folytatott harcban megedződött igazi forradalmi szervező típusa“. Ezt felismerték az áruló szoc. dem. vezérek is és ezért felje'entették a rendőrségnek. Ettől az időtől „fekete listá“-ra került, s munkanélkülivé 'ett. Életét még jobban összekapcsolta a párttal, s soha semmilyen körülmények között nem tagadta meg osztályát. 1926 óta mint párttag szer; vezte a munkásság harcát. 1928 tavaszát«' kezdve mint a KMP Központi Bizottságának tagja a Kommunisták Ifjúsági Szövetségének harcát irányította. Mindent elkövetett azért, hogv a magyar ifjúságot kivonja a fasiszta nevelés alól és öntudatos, becsületes munkássá nevelje. 1929-ben az imperialista hata'mnk fokozott fegyverkezést kezdtek, csak a Kommunista Internacionálé küzdött minden ereiével a békéért. Felhívással fordu’t a világ valamennyi kommunista pártjához, hogy tiltakozzanak: az új háború ellen és ezért 1929 augusztus 1-én nemzetközi békenapot szervezzenek. A provokátorok és besúgók értesültek errő' és a rendőrség figyelmét jó előre felhívták a tüntetésre Ekkor elfogták Fürst Sándort is. mint a tüntetés egyik vezetőiét. Egv évre ítélték el, de büntetése kitö’tése után a párt még fontosabb feladattal bízta meg. 1932. augusztusában újabb béketiintetésre készült fel a párt. Fürst Sándor most már az időközben a Szov jetnnióbó' hazatért Sallai Imrével, a párt másik kiváló harcosával hozzálátott a tüntetés megszervezéséhez, de ügyüket ismét elárulták. 1932. július 15-én 'etartóztatták őket és Fürst és Sallai elvtársakat statáriális bíróság elé á'lították. A hírhedt Töreki-tanács hűen végrelinitotta gazdái parancsát, s Fürst Sándort 1932. július 29-én kivégeztette! A marxi-Ienini-sztá’ini elvhűség kiváló harcosa meghalt, a pártot érzékeny veszteség érte. de erejét nem tudta meggyengíteni. A párt a dolgozókhoz ezzel a felhívással fordult: •, „A harc tovább folyik köztetek, veletek, értetek.“ V * p’iirst Sándor születésének 50. évfordulójáról emlékezik meg Magyarország dolgozó nőne. Büszke tudattal állapítjuk meg, mártír- hala’« nem volt hiábavaló. A Szovjetunió felszabadította népünket, s valóraváltottuk a proletariátus nagy hősének, Fürst Sándornak álmát: a proletárdiktatúrát. Rákosi elvtárs szavaival em’ékezünk Fürst Sándorra: „Ádáz ellenségeink tűzzel, vassa' tiportak bennünket, de nem tudták kicsavarni kezünkből az emberi haladás vörös lobogóját, melyet mártírjaink adtak kézrő' kézre, amíg hozzánk eljutott, hogy szilárdan és magasan lengessük a győze’emre vivő úton.“ „B ínyász szerein ‘k mind ni — <s az is m iratik, ha a ía;)asztait vájárok segítőnek ebben“ Szénbányászatunknak nagy szüksége van új munkásokra. Ezért határoz’am el én is, hogy István-aknán rsillés leszek. Hartmann János (8.) elvtárs csapatába. osztottak. Szívesen vállaltam a munkát, szerettem volna megismerni a bányát. Nehezebb volt. min’ gon. 'toltam, de dolgozni akartam és nem <s akárhogyan, hanem jól. Váratlan akadálynak tűntek fel előttem: az idegen szakkifejezések, a különböző szerszámok nevei, nem tudtam különbséget tenni a gurító és az alap. vágat között. Hartmann elvtársiól sok segítséget vártam. Régi bánnász — gondoltam, biztosan segíeni foa, hony belőlem is jó vájár válhassék idővel. Csalódtam. hau alkalommal csiliézés közben rájöttem, hogy a váltónál valami hiba van. mert a teli csilléim mindig lefordultak a. sínről. Szóltam a csapat- vezetőmnek. Ö oda is int1, megmutatta hol a hiba. de a csillék megint csak leestek. Megmutatta azt isi. hogyan kell azokat visszafordítani, de egye dili kép’elen voltam rá. Amikor má. égd szór is hívtam, ridegen kijelentette: — Nekem nem kötelességem magya rázgatni! Csodálkoztam kijelentésén, de nem mertem szólni. Egy másik alkalommal fáért küldött. Felsorolta, milyen fákc* hozzak be — de ,pányásznyel. veri’. Nem jó fái hoztam. Az én csa vakvezetőm elkezdett szitkozódni. Hiába mondtam, hony nem ismerem még az itteni munkát, úi dolaozó vn. gyök, még tanulnom kell. Nem törő. dött vele. Szépen kértem, hogy tanítson, mert jó munkás szeretnék lenni. De erre is csak szitok jutott válaszul, Eszreve’tem azt is, hogy ő mindig 'a’’ órával a munkaidő befejezése "lőtt hagyja el a munkahelyet. Kér. lésemre azt a választ adta, hogy már cdolgozta a magáét. Ezekről n hibákról már az üzemi ’apban is írtak. Azóta Hartmann elv- ’árs megfenyrae'ett azzal, hony talál, kozom vele még sötétben is. Most mór z köszönésemre sem válaszol. Nekem az a véleményem, hónk Hartmann eivtárs helytelenül viselkedik. Tőle mást. várnak az inmun. ' ások, mert ió szakember, jól dolga, zik. ,,öreg“ bányász már. jól ismeri t, bánya’, a bányászmunka minden 'dkd'. At kellene adnia tapasztalatait. De nem ezt teszi. Haragszik, amiért segítsége“ kértem föle és megmond- ‘am a hibáiét Nekem nem harngvás ’•olt a célom, hanem az, lioqy jó műn hassá váljak. Ránuász szere kék maradni — és az is maradok, ha. ■ • z hertmanniánosok. a lapasztalt vá- 'árok Sealfpank ekho,) ős sZitkozódás helyett jó szóval illetnek. Sokan vagyunk újmnnká.sok. akik sérelmezzük néhánu réaebbi bánuász magatartását Az’ kérőik fölük: bán. ’aval,- velünk em.berséaesebheai Len. alább tíay, ahogy mi közeledünk fp- 'f’ük. Nemrsak rajtunk múlik, hnati 'ó bámuászok legyünk, hanem az idő. sehl) bánvászokon is, akiknek érez. ülök kell Isiván-akna jelenlegi elmaradásáért n felelősséget és segíteniük kell nekünk! LOVAS MIHÁLY csillés István.akna. Szabadságharcos kiállítás nyílik a November 7 kulíűrotthonban A Magyar Szabadságharcos Szö- ve'ség Baranyamegyei Bizottsága november 11-től 23-ig a November 7 Kultúrotthonban (Színház-tér 1.) kiá> lítást rendez. A kiállítás bemutatja a Szabadságharcos Szövetség tagjainak és néphadseregünk katonáinak életét. A bő. tarta’m»« pnvpgn V’ái’ítást minden bizonnyal sok érd-'-' togatja majd.
