Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-25 / 251. szám
t*B OKTOBER 25 NAPLÓ 3 A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kérdései Hagy Imre elvtárs beszéde a mezőgazdaság kiváló szakembereinek értekezletén A magyar mezőgazdasági tudomány legkiválóbb képviselői és a termelésben legjobb eredményt elért gyakorlati szakemberek értekezletén Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke, az MDP politikai bizottságának tagja tartott beszédet. Nagy Imre elv,társ beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük: Tisztelt értekezlet! Népköztársaságunk minisztertanácsa nevében üdvözlöm Önöket. A mai értekezletet azért hívituk egybe, hogy elhatározó lépést tegyünk mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében kormányprogrammunk- ban kitűzött feladatok megoldása terén. Annakidején pártunk központi vezetőségének határozata alapján kormányprogrammunkban kifejtettük, hogy népgazdasági tervünkben végrehajtandó mélyreható változásokkal, a kormány gazdagságpolitikájának fő célkitűzésévé a dolgozó nép életszínvonalának állandó emelését tettük. Ebből kiindulva a kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a mezőgazdasági beruházások lényeges emelésével a termelés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítését megvalósítani, ami pártunk világos és határozott irányvonala. Sietteti és nagyon is időszerűvé teszi a kérdés felvetését az, hogy mezőgazdasági termelésünk az utóbbi évek során, számos tényező kölcsönhatásának eredményeképpen, fejlődésében megrekedt és azóta úgyszólván egyhelyben topog. Népgazdaságunk általános fejlődése mögött lemaradt a mezőgazdaság. Sürget bennünket az is, hogy h mezőgazdaság termelési viszonyaiból adódóan, tervezett intézkedéseink legjobb esetben 10—12 hónap múlva hozhatják meg első eredményeikét. Es végül, ha nem iparkodunk, égy egész esztendőt elveszíthetünk, «tsz a mezőgazdasági év megkezdődött, mélyen bentjárunk az őszben és bizony az őszi vetéssel kapcsolatban a jövőévi gabonatermés növelésére szükséges intézkedésekkel már él- is késtünk. 1 Azért hívtuk egybe a mai értekezhet, hogy egy percnyi késedelem főikül, mezőgazdasági tudományos gyakorlati életünk legkiválóbb képviselőivel, Önökkel, elindítsuk e2t.;a nagyszabású munkát, azzal a Perspektívával, hogy önök egy hó- ®aP leforgása alatt kidolgozzák azokat a javaslatokat, amelyeket a 'kormányzat hivatva lesz megvalósítani. Az egy hónapi határidőnek a fényeken kívül több szempontból is komoly jelentősége van. Legkésőbb November második . felére el kell 'készülniük az Önök javaslatainak, a kormányzat idejekorán meglehesse a szükséges intézkedéseket a téli és tavaszi mezőgazdasági ter- melési feladatok előkészítése terén. Tisztelt Értekezlet! " Engedjék meg, hogy az önök előtt «Hó nagy munkával kapcsolatban «ehámy olyan szempontot vessek fel, »melyeik talán hasznosak lehetnek á mrvek kidolgozása során. Inkább ? munka irányvonalára, mintsem onkrét tudományos vagy gyakorlati ei1dések meghatározására irányuló ‘ '^mpontokról van szó. y^gyük sorra röviden a követelményüket. Az első a gyorsaság. Ez ,st jelenti, hogy olyan terveket kell hűteni, amelyek lehetővé teszik ^t-három éven belül a hozamok ^bélését, ezáltal az össztermelés növését és ezen belül az árutermelés aranyának fokozását. {•A. másik követelmény az, hogy a üdülés nagyarányú legyen. A arrnadik követelmény az, hogy a hasiatok átfogók legyenek. a Abban, ahogyan eddig nyúltunk h mezőgazdasági termelés problémái az volt a fő hiba, hogy elapró- 3 E részlet-rendszabályok voltak, r ®‘yekből újabb problémák, gyak- ,]te,' ellentmondások sorozata kelet- ^ Rendszertelen, tervszerűtlen unka volt, aminek következmé- most szemben találjuk raa- u-T kát. Ezzel a módszerrel most sza kell. A termelés féjleszté- ,®k problémáit a maguk bonyoe*v -®*ban és összefüggésükben kéj fyges&n és nem szétaprózó: tan A h've:ni- Vizsgálni és megoldani. i-Qá 2 Qnök munkájává! szemben tá- ööo-' ^ ne8yedik .követelmény az, kidolgozandó tervek és ja- ia,n reáú‘sak legyenek, számol- vJjj k a. megvadósitásuk lehgtőségé- j®, szükséges feltételekkel, nép- asagunk teherbíróképességével. mina)ésrőI'léPésre kell haladnunk. <Ütv ° mj;é?.kedé«ünkkel megszilár- - y® a már elért eredményt. Tjg-Asúl a tervek kidolgozásánál telni. °het eltekinteni att<H a köve- .nytől, hogy a kérdéseikhez ne hépet S2akmai szempontból, hanem a b$j *\azdaság egészének szenapan tjá- *• fejlődésének perspektívájából kell a megoldásokat meghatározni. A munka során ki kell dolgozni a tervek költségkihatásait és anyagigényét is. Ez elkerülhetetlenül szükségessé teszi a tervezés egybehangolását a népgazdaság egészének tervezési kérdéseivel. Szem előtt kell tartani a népgazdaság arányos fejlődésének törvényét is. Az elmúlt évek során az ipar túl gyors fejlesztése következtében a mezőgazdaság fejlődésében elmaradt, amivel megsértettük az arányos fejlődés törvényét. Ezé most helyre kell hoznunk. Az ipar terén nem a termelés további gyors felfejlesztésére vesz- szük az irányt, hanem egy-két esztendei lélegzetvételre, más szóval arra, hogy az elért eredményeket megszilárdítsuk, a hibákat kijavítsuk, rendezzük a feladatokat és előkészítsük a további előrehaladást. A mezőgazdaság terén alapjában más a helyzet. Itt a termelés gyors és nagyarányú emelésére, továbbfejlesztésére van szükség. Tisztelt értekezlet! Most, amikor Önök hozzákezdenek a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolására, a termelés gyors és nagyarányú fellendítésére irányuló javaslataik kidolgozásához, sze rintem nem árt szemügyre venni, milyen az a színvonal, ahonnan a termelés fejlesztésére elindulunk. összefoglalóan egész mezőgazdaságunk, tékái földművelésünk és állattenyésztésünk termelésének átlagos színvonala a felszabadulás előtti szinten mozog. Ezen belül az egyes kultúrák vagy növénycsoportok területi arányában eltolódások vannak, főképpen az ipari és olajnövények javára, elsősorban a kenyér- gabona- és burgonyaterület rovására, ami nagymérteikben hozzájárult ahhoz, hogy a kenyérgabona problémája a megoldatlan kérdések közül is az első helyen szerepel. Fő növényeink átlagtermései alig változtak. Állatállományunk számszerűleg szaporodott ugyan, de több területen a hozam csökkent. Az évi átlagos tejhozam mintegy 400 literrel, a vágósertés átlagsúlya 25—30 kilogrammal kisebb, mint a felszabadulás előtti többéves átlag. Gyors és jelentős eredményt a rizstermelésben értünk el, a területi növekedés és az átlaghozam terén egyaránt. Ahhoz, hogy helyes irányban keressük a megoldást, látni kell azt is, hogy mi az oka mezőgazda- sági termelésünk elmaradottságának. Az elmaradottságnak kétségtelenül történelmi okai is vannak. Tudvalévő, hogy a feudális nagybirtokrendszert, amely kerékkötője volt a magyar mezőgazdaság fejlődésének, — csak igen későn, a 45-ös földosztással számoltuk fel gyökeresen és végérvényesen. Elmaradott, a feudális termelési viszonyok majadvá- nyaival átszőtt mezőgazdaságot kaptunk örökségbe. Az elmaradás okai az utolsó öt esztendő gazdaságpolitikájában is megtalálhatók. Ez alatt az idő alatt az ország népgazdaságában gyökeres változás ment végbe: agrárországból ipari országgá lettünk. A szocialista iparosítás kétségtelenül helyes politikájából azonban a mezőgazdasági termelés fejlesztése tekintetében nagy feladatokat kellett volna kitűzni és megoldani, ami azonban elmaradt. Az ipar fejlesztésével nem tartott lépést a mezőgazdasági termelés fokozása. Az iparosítás és a mezőgazdaság .szocialista átszervezésének túlzott üteme, az egyéni termelés fejlesztésének elhanyagolása, a kulákság korlátozásáról annak likvidálására való átcsúszás, a magánkisiparnak és kiskereskedelemnek, mint a falu és város közötti áruforgalom fontos tényezőjének gyors felszámolása, az ország gazdásági szervezetében a túl zott központosítás megvalósítása letérést jelentett az ,.új gazdaságpolitika" helyes útjáról. Az ilyen gazdaságpolitika előbb-utóbb elkerülhetetlenül ellentmondásba kerül az át meneti szakasz gazdasági követelményeivel és fejlődésének törvényszerűségeivel. Uj gazdaságpolitikánkban most érkeztünk el oda, hogy a mezőgazdasági termelés fellendülését akadályozó fentemlített okokat kiküszöböljük és új gazdaságpolitikánkat helyes elvi és gyakorlati alapokra helyezzük. Gazdaságpolitikai tényezők közül még egyet kívánok megemlíteni, amely a legutóbbi években hátráltatta a termelés növekedését a mezőgazdaságban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti nagyüzemek gazdasági megszilárdításának elhanyagolása és termelésük alacsony színvonala. Más szóval szocialista nagyüzemeink elmaradottsága, ahol pedig a legjobb feltételei vannak a termelés fokozásának. Ezt különösen figyelmébe ajánlom önök nek a tervek kidolgozásánál. Nagy Imre elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy agrártudományunk nem eléggé kezdeményező. Kétségtelen, hogy a haladó materialista agronómia, Micsurin, Vil- jamsz, Liszenko nyomdokain nálunk is számos területen, kimagasló eredmények születtek. Ez azonban nem homályosíthatja el azt a tényt, hogy a mezőgazdaság nagy és alapvető kérdései elől agrártudományunk kitért. Ezek közül is első helyen áll a hozam fokozásának nagy és egységes kérdés komplexuma. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a népgazdaság számára a kívánt eredményt a tudományos és gyakorlati munka szoros kapcsolata és egysége hozza meg. A továbbiak során Nagy Imre több problémára irányította a mezőgazdasági szakemberek figyelmét. Mezőgazdaságunk legsúlyosabb baja, a termőtalaj rombolása. Nem új jelenség ez, — mondotta Nagy Imre, — a régi Magyarországról maradt ránk örökségbe. A baj ott van, hogy a termőtalaj rombolása tovább folyik nálunk. Leküzdését végsősoron a tudományos talajművelés meg honosítása segítheti elő. — Addig is azonban rá kell irányi tani a fő figyelmet, az erőfeszítések és anyagi eszközök nagy részét. A javaslatok kidolgozásánál külön figyelmet kell fordítani az árutermelés kérdéseire, a mezőgazdaságon kívüli fogyasztásra kerülő termékek termelésére. Az árutermelés mértékét, növelésének módját és lehetőségét is ki kel! dolgozni. — Tisztelt értekezlet! — Mezőgazdaságunk és termelési viszonyaink nagyon változatosak. Vannak kisüzemeink és nagyüzemeink, egyéni és szövetkezeti gazdaságaink, amelyeknek megvannak a maguk sajátosságaik, itt is, ott is má . sok a lehetőségek és a cél eléréséhez szükséges eszközök. Ezek mérlegelésével kell kitűzni a feladatokat, ezekkel összhangban kell kidolgozni a javaslatokat. — Feltétlenül figyelemmel kell len ni a földbirtokviszonyokban és a termelési módban végbemenő változásoknak a termeléssel való összefüggésére. Nem szabad szem elől téveszteni a két fő termelési ág, a földművelés és az állattenyésztés szoros kapcsolatát. — Megoldásra vár a termelés szak irányításának kérdése, a szakember- képzés, a szakmai vezetés képesítéshez kötése, a szakértőknek a termelésbe való irányítása és átcsoportosítása, újra elosztása az új feladatok hak megfelelően. A tervek és javaslatok kidolgozásánál fontos szempontnak kell lenni a termelés ösztönzésének. Végső- soron a mi viszonyaink között a feladatok megvalósítása a termelő, a dolgozó emberektől függ, akiknek egyéni érdekeit messzemenően figye lembe kell venni anélkül, hogy az a nagy közösség, a dolgozó nép egyetemes érdekeinek rovására menne. A kettő összhangját kell a javaslatokban kidolgozni. Ezután Nagy Imre elvtárs ismertette a gabonafélék, a takarmány- növények és az ipari növények, továbbá a burgonya- és a zöldség-, valamint a szőlő- és a gyümölcstermelés fejlesztésének fő szempontjait, a növényvédelem, a trágyázás, és a talajjavítás, továbbá az öntözéses gazdálkodás terén megoldandó feladatokat. A mezőgazdaság gépesítése kapcsán kiemelte megbízható szántótraktortípus kidolgozását, a leginkább munkaigényes növények, főképpen a kapások komplexgépesítését és a meglévő gépállomány kapacitásának teljes kihasználását, ismertette a szarvasmarha-, a juh, a sertés- és baromfitenyésztés gyors fejlesztésének, az állategészségügy gyökeres megjavításának fő célkitűzéseit.' Befejezésül Nagy Imré elvtárs a következőket mondotta: En nem vagyok az agronómiái tudományok szakembere, biológus sem vagyok, ezért nem is célom a problémák tudományos fejtegetésébe bocsátkozni. Ez már az egyes munka- közösségek feladata lesz. Nem hiszem, hogy a magyar mezőgazdaság valaha is nagyszerűbb feladatok elé állította volna a termelés irányítóit, szakembereit. Bizton hiszem, hogy szíwel-lélek- kel, felkészültségük, tudásuk, tapasz talatuk legjavát adják a nagyszerű feladat megoldásához, mezőgazda- sági termelésünk gyors és nagyarányú fellendítéséhez. Legjobb kívánságaim mellé legmesszebbmenő támogatásomat biztosítom,'* A III. Szakszervezeti Világkongresszus r r *9 Is zaroulese Becs (TaSzSz) A HL Szakszervezeti Világkongresszus október 31-i záróülésének befejező részében a kongresszus küldöttei Di Vittorio be számolója alapján egyhangú lelkesedéssel fogadtak el határozatot „a szakszervezetek feladatai a kapitalista és gyarmati országokban a gaz da sági és szociális fejlődésért, a nem zeti függetlenség és a demokratikus szabadságjogok védelméért vívott harcban“ cíiuuiel, továbbá elfogadták a HL Szak'zervezeti Világikon- gres«zus kiáltványát * világ dolgozóihoz. A harmadik napirendi ponttal (..A szakszervezeti mozgalom fejlődése a gyarmati és félgyarmati országokban*“) kapcsolatos határozatot a kongresszus elvileg jóváhagyta, ele a Tuniszi küldöttség javaslatára meg bízta a Szakszervezeti Világszövetség titkárságát, hogy dolgozza ki a határozat végleges szövegét. A kongresszus bezárása előtt Giuseppe di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke rövid beszédet intézett a küldöttekhez és vendégekhez. Köszönetét mondott Becs dolgozóinak a kongresszus megszervezéséhez nyújtott segítségükért, va lamint azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben a küldötteiket részesítették. Di Vittorio kiemelte, hogy a küldöttek teljes egyöntetűséggel választották meg a Szakszervezeti Világszövetség vezető szerveit. A kongresszus tizenegynapos mun kája — mondotta Di Vittorio — me<g győzőén hizonvítja, hogy a Szakszer vezeti Világszövetséghez tartozó és az ezen kívülálló szervezetek küldöttei egységes álláspontra jutottak valamennyi megvilágításra került kérdésben. Kongresszusunk az egység jegyében folyt le. Most az a feladat, hogy minden szakszervezetben, mimten vállalatnál, minden városban, minden országban, az egész világon meg teremtsük ezt az egységet. Di Vittorio leleplezte a sza kádárok rágalmait, amelyek szerint a Szakszervezeti Világszövetség tevékenysége elleuséges a munkások bizonyos részével szemben. A1 Szákszervezeti Világszövetségnek ninese nek ellenségei a világ dolgozói között — mondotta Di Vittorio. Legfontosabb feladatunk most az, hogy a világ dolgozóit a lehető legszélesebb körben megismertessük a kongresszus eredményeivel. Di Vittorio különösen hangsúlyozta, hogy a lehető legnagyobb segítséget kell nyújtani a gyarmati és félgyarmati országok népeinek szabadságukért és demokratikus jogaikért vívott harcukban. Ezen a téren — mondotta Di Vittorio — az a feladatunk .hogy ne csak a gyarmati és félgyarmati országok dolgozóinak akci óegységét teremtsük meg. hanem állandóan .erősítsük a testvéri barátság szálait a gyarmatok és anyaországuk munkásosztálya között. ..Előre az egyrég szellemében, a békéért .jólétért, szabadságért és függetlenségért!“ — fejezte be beszédét Di Vittorio. A jelenlévők tizenhét percen keresztül tartó lelkes éljenzéssel fogadták Di Vittorio szarait. Külpolitikai hírek BERLIN * Saarbrückenben teljes ülést tartott n Saarvidék Kommunista Pártjának vezetősége. Az ülésen Erich Walch, a pártvezetőség titkárságának tagja ismertette a saarvidéki kommunisták időszerű feladatait. Walch beszámolójában kiemelte, hogy a Saarvidék munkásosztályának akcióegysége csak akkor valósulhat meg, ha sikerül őszinte bajtársi viszonyt létrehozni a kommunista és szociáldemokrata dolgozók között BERLIN Nagy-BerKn képviselőtestületének legutóbbi ülésén Friedrich Ebert fő polgármester részletesen beszámolt arról, hogy Berlin demokratikus kör tetőben mind eredményesebbé vélik valóra a Német Demokratikus Köztársaság kormányának új gazdaságpolitikai irányvonala. A többi között közöfte, hogy Berlin demokratikus körzetében, amely nek körülbelül 1.4 millió lakosa van, a helyi ipar százegv százalékra teljesítette 1953 harmadik negyedévének termelési előirányzatát. — Ugyanez idő alatt Berlinben az árukínálat átlagosa« tíz százalékkal nö veíkedett, ezen belül a vajé 35. az étolajé száztíz, a cukoré pedig ötven százalékkal. NEWTORK Richard Manrer. a „Christian Science Monitor* című lap madridi tudósítója hitelt érdemlő hírforrásokra hivatkozva közli, hogy az Egyesült Államok és a francoista Spanyolország katonai szerződésének egyik titkos pontjában Franco kötelezte magát, hogy az Egyesült államok kívánságára hét hadosztályt állít fel „hozzájárulásképpen a nyugatenrópai front katonai állományának kiegészítéséhez“. A hét hadosztályt az Egyesült Államok fegyverei fel. RÓMA A Reggio Calabriát ért felhőszakadás tragikus következményekkel járt. A hivatalos jelentések negv- venhét halottról számolnak be. de számuk valószínűleg eléri a nyolcvanat. Kétszáz ember eltűnt, többezer család hajlék nélkül maradt a hegyekből alázúduló és egész falvakat elárasztó sárlavina miatt. A földomlások és árvizek következtében megszakadt a telefonösszeköttetés és körülbelül ötven község el van zárva a világtól. A parlamentben az összes felszólaló képviselők rámutattak a kormány felelősségére. Az eső ugyanis v.om volt olyan méretű, hogy egymagában ilyen súlyos károkat idézzen elő. Calabria és általában Dél- O'aszország igen elhanyagolt állapotban van PEKING Tokióból érkezett jelentés közti, hogy a Japán Szakszervezeti Főtanács oszakai tagozata és a Japán Munkás-Paraszt Párt együttes rendezésében október t9-én tömeggyűlés t tartottak Oszakában, amelynek résztvevői az amerikai „Külföldi Gazdasági Műveletek Hivatala“ által kilátásbahelyezett „segély“ elutasítását követelték, WASHINGTON Nyugati hírügynökségek közük, hogy Dulles amerikai külügyminiszter csütörtökön fogadta Nazrollah Entezamot, Irán új washingtoni nagykövetét. Dulles hangsúlyozta, ,.az iráni kor mány és Zahedi miniszterelnök iránti bizalmát". A dolgozók egészségéért Egészségügyi szerveink szívós és eredményes küzdelmet folytatnak a TBC ellen. 1952-ben több mint 2.3 millió szűrővizsgálatot végeztek, hu szonkétszer annyit, mint (938-ban. 1953 első félévében a tüdőszűrő és ellenőrző vizsgálatok száma huszonnyolc százalékkal niulta felül az 1952. I. fé'é.vi számot. A TBC-s kórházi ágyak száma múlt évihez viszonyítva több mint százhatvannal emelkedett. * Az egészségügyi hálózat további kiszélesítését és a kórházi ápolás színvonalának emelkedését mutatja, hogy a harmadik negyedév végén hétezáznegy venne! volt több a kórházi ágyak száma, mint egy évv«i ezelőtt. • A szakszervezeti társadalombiztosításban részesülők száma 1953 második negyedévében 5.4 százalékkal volt több, mint 1952 második negyed évében. Kedvezményes vagy ingyenes üdültetésben )955 második negyedében negyvenha'tezer dolgozó vett részt. * ' A kormányprogramin a rendszeri' heti pihenőnap mellett biztosítja a dolgozók számára munka utáni szabadidejük kihasználását . A programúinak megfelelően csökkentették a túlórázást. Ez a csökkentés már júliusban az egész minisztériumi ipariban 25.2 százalékot tett ki.
