Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-24 / 250. szám
2-í>53 OKTOBFR 24 N A PL ó A Szovjetunió Minisztertanács ín iV és a Szovjetül! ó Kommunista Pártja Központi Bizottaíarának határozata „A szovjet kereskedelem továbbfejlesztésit szolgáló intézkedésekről*4 Moszkva (TASZSZ) Annak a halaszthatatlan feladatnak a megoldása érdekében, hogy a lakosság sokkal jobban el legyen látva minden népi fogyasztási- cikkel és tovább javuljon a munkások, a kolhozparasztok, az értelmiség, valamennyi szovjet ember anyagi helyzete, még nagyobb jelentőségűvé válik az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztése és az állami, a szövetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezetének megjavítása. A kereskedelem a szocializmusban a fogyasztási cikkek elosztásának a'apvető formája a szocialista társadalom tagjai között és hosszú időn át az is marad. A dolgozók növekvő személyes szükségleteit a kereskedelem segítségéve] elégítik ki. A feladat most az, hogy komolyan előre lendítsük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi két-három esztendőben biz tosítsuk azt, hogy minden városban és minden falusi kerületben fennakadás nélkül árusítsanak a lakosság számára szükséges minden árut. A határozat ezután rámutat” arra, hogy a kereskedelem szervezésében hagy hiányosságok vannak, amelyek akadályozzák a kéreskede’em további fejlődését és a lakosság ellátásának megjavítását. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a SzKP Központi Bizottsága a szovjet kereskedelem erős iramú fejlesztésének biztosítása érdekében határozatot hozott az áruforgalom tovább fejlesztéséről és a kereskedelmi szervezetek megjavításáról. , 1954-ben 1950-hez viszonyítva (ösz- szehasonlító árakban) 72 százalékkal kell felülmúlni az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. Az ötéves terv 1955-re 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Tehát már 1954-ben túl kell teljesíteni az ötéves terv feladatát. Biztosítani kell, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom 1955-ben körülbelül k^t szerese legyen az 1950. évinek. 1954-ben és 1955-ben jelentékenyen növelni kell a lakosságnak eladott élelmiszerek és ipari áruk mennyiségét és 1955-re az ötéves terv ben megszabott feladattal szemben körülbelül a következő arányban kell előirányozni a piaci árukészletek 1950-hez viszonyított növekedését: (Áz első szám az ötéves terv által 1955-re megszabott növekedést, a második szám az új tervfeladat szerint 1955-re megszabott növekedést jelenti.) Húskészítmények 90 százalékkal 2.3 szeresükre. Halkészítmények 70 százalékkal 2.1 szeresükre. Vaj 70 százalékkal: 1.9 szeresére. Sajt kétszeresére: 2.2 szeresére, növényi olaj kétszeresére: 2.6 szeresére, cukor kétszeresére: 2.3 szeresére, szőlőbor kétszeresére: 2.4 szeresére, ruházat 80 százalékkai: 2.4 szeresére, szövetek 70 százalékkal: 1.8 szeresükre. Ezen belül gyapjú és selyemszövetek az új tervfeladat szerint 2.4 szelesére. Harisnya, zokni kétszeresére: 2.7 szeresére. Köt-szövöttáru 2.2 szeresére: 2.7 szeresére. Bútor háromszorosára: négyszeresére. Fémedény 2.5 szeresére: 4.9 szeresére. Kerékpár 3.5 szeresére: 5.5 szeresére. Varrógép 2.4 szeresére: 5.1 szeresére, rádió és televíziós készülé kék kétszeresükre: 4.4 szeresükre. Óra 2.2 szeresére: 2.6 szeresére. Ezen belül karóra csupán az új tervfeladat szerint 4.7 szeresére. Háztartási jégszekrények, mosógépek, porszívók néhányszorosukra: több mint tízszeresükre. 1956-ra elő kell irányozni, hogy a fő élelmiszerek és iparcikkek piaci árukészlete 1950-hez viszonyítva körülbelül a következő arányban növekedjék: Húskészítmények 2.6 szeresükre, halkészítmények 2.3 szeresükre, vaj 2.1 szeresére, növényi olaj 2.8 szeresére, cukor 2.4 szeresére, szövetek kétszeresükre, lábbeli kétszeresére, varrógép 5.9 szeresére, kerékpár hat szorosára, rádió és televíziós készülékek 5.3 szeresére, bútor 4.8 szeresére. Kötelezni kell a Szovjetunió keres kedelmi minisztériumát, hogy a többi között szervezze meg a lakosság körében mutatkozó árukereslet gondos tanulmányozását, a lakosság körében mutatkozó árukereslet tanulmányozásának alap ján a népi fogyasztási árukat termelő minisztériumokkal együtt idősza- konkint felül kell vizsgálni a piacra szállított áruk választékát, jelentős mértékben még kell javítani a nagykereskedelmet és a nagy kereskedelmi raktárak munkáját. A határozat ezután több intézkedést sorol fel, amelyek hivatottak az áru választékának és minőségének I fokozására, majd a következőket szögezi le: A könyvkereskedelem továbbfejlesztése érdekében kötelezni kell a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériumát, hogy 1954—1955Jben nyisson könyvesboltokat az ország valamennyi kerületi székhelyén. Kötelezni kell a Centroszojuzt, hogy 1955-ben 1953-hoz viszonyítva kétszeresére növelje a falvakban történő könyveladást. A Szovjetunió kereskedelmi minisztériumának 1953 októberében le kell értékelnie a közszükségleti ipar cikkek minisztériumától átvett, néhány év óta felhalmazott árukat (lábbeli, konfekcióáru. bőrdíszmúáru stb.) összesen 90 millió rubel értékben, a közszükségleti iparcikkek minisztériuma 1953 évi nyereségbefizetésének rovására. A határozat a továbbiakban hang súlyozza: kötelezni kell a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát és a többi minisztériumot és intézményt, amelynek hatáskörébe a köz élelmezési vállalatok tartoznak, tegyenek intézkedéseket a közélelmezés minden eszközzel történő fejlesz tésére és javítására és biztosítsák a legközelebbi két-három évben a jól felszerelt étkezdék, vendéglők, falatozók, teaházak, és büffék hálózatának kibővítését, javítsák a készéte- ek minőségét, bővítsék ezek választékát és emeljék a fogyasztók kiszolgálásának kultúráját. KERESKEDELMI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉRŐL Figyelembevéve a közszükségleti cikkek termelésének és az áruforgalomnak jelentős növekedését, szükségesnek kell nyilvánítani, hogy 1954—1956-ban Városokban és falvakban építsenek és nyissanak: negyyenezer üzletet, közülük 10.800-at 1954-ben, 13.500-at 1955-ben és 15.700-at 1956-ban. Ezen belül a Szovjetunió városaiban, munkástelepein és kerületi központjaiban kilencezer szaküzletet kell nyitni, ebből háromezer élelmiszert és hatezer ipari árukat árusító szaküzletet; száz nagy- és középáruházat a területi központokban és ipari városokban; tizenegyezer vendéglőt, étkezdét, falatozót, kávéházat, teaházat és büffét, ezenbelül 1954-ben 3150-et, 1955-ben 3700-at és 1956-ban 4.150-et. Az új üzleteket és étkezdéket a városokban főképpen az új lakóházak földszintjén lévő helyiségekben kell nyitfli. • Fejleszteni kell a vándorkereskedelmet és ebből a célból 1954—1956- ban , gépkocsira szerelt szükséges mennyiségű üzletet és gépkocsira szerelt tartályt kell gyártani az állandó kereskedelmi hálózattal nem rendelkező lakott helységek kiszolgálására. A határozat ezután leszögezi, hogy a raktár- és hútőház-gazdaság fejlődésében mutatkozó elmaradás felszámolása, valamint a fogyasztóhelyeken szükséges árukészletek felhalmozása feltételeinek megteremtése céljából, a lakosság fennakadás- mentes ellátásának biztosítása érdekében a hűtőházak, élelmiszer- és ipari áruraktárak, burgonya- és zöldségtároló helyek építési Programm ját 1954—1956. évre milyen terjedelemben kell megállapítani. Szükséges — hangzik továbbiakban a határozat, — hogy 1956-bari 1953-hoz képest háromszorosára emel jék az au.omatikus hűtőkompresszorok és hűtőberendezések gyártását-fi kereskedelmi hálózat számára, a közélelmezési üzemek számára szolgáló berendezések gyártását nyolcszorosára, a pénztári készülékek gyártását 4.5-szcresérc, a kereskedelmi szállítási berendezések gyártását 5.5-szeresére emeljék. A KADERKÉPZÉS javításának MÓDSZEREIRŐL Az áruforgalom minden eszközzel történő fejlesztésének és a kereskedelem szervezése megjavítása feladatainak teljesítésére alkalmas szov jet kereskedelmi szakember-káderek kiképzésének biztosítása érdekében: ' a felvett hallgatók számát a kereskedelmi- és gazdasági főiskolákon és a főiskolák fakultásain az 1953. évi 2.200-ról 1954-ben háromezerre és 1955-ben háromezerötszázra kell növelni. A határozat ezután felsorolja, milyen mértékben kell emelni a különböző kereskedelmi szakiskolákon résztvevő hallgatók számát. A FALUSI KERESKEDELEM MEGJAVÍTÁSÁRÓL A kolhozparasztok, a falusi értelmiség, a szovhozok és a gépállomások munkásai népfogyasztási cikk szükségletének, valamint a kolhozok termelését szolgáló áruszükségletének jobb kielégítése érdekében kötelezni kell a Centroszojuzt: széleskörűen fejlessze a falusi lakosság és a kolhozok számára szükséges áru eladást, meg kell szervezni falun a lakosság körében mutatkozó kereslet gondos tanulmányozását, nem szabad elfogadni az ipartól olyan árukat, amelyeket a lakosság nem keres, sem a rosszminő ségű árukat. 1954—1956-ban huszonháromezer kiskereskedelmi vállalatot “kell nyitni; 1954-ben azokban a városokban és munkástelepeken, amelyek kerületi központok ,iparcikkekkel kereskedő áruházakat kell építeni és nyitni. A raktárgazdaság elmaradásának felszámolása érdekében 1954-ben, ! 956-ban egymillióhétszázezer négyzetméter összalapterülétű általános áruraktárakat kell építeni. A KOLHOZKERESKEDELEM MEGJAVÍTÁSÁRÓL Kötelezni kell a köztársaságok minisztertanácsait a területi, határterületi és kerületi szovjetek végrehajtóbizottságait és a Szovjetunió kereskedelmi minisztériumát — hangzik a továbbiakban a határozat, — tegyenek szükséges intézkedéseket an nak érdekében, hogy a kolhozok és kolhozparasztok számára kedvező feltételeket teremtsenek a mezőgazdasági termékfeleslegek eladására a rolhozpiacokon és elsősorban a nagy városokban és ipari központokban. Egy hónapon belül lássanak el minden kolhozpiacot a szükséges mennyiségű kereskedelmi berendezéssel, súlyokkal, munkaruhával. A kolhozpiacokon és a hozzájuk csatlakozó utcákon fejlesszék az ipari áruk kereskedelmét a kolhozok és kolhozparasztok keresletét kielégítő választékban. 1954—1956 folyamán építsenek 508 új városi kolhozpiacot. A meglévő piacokon építsenek 750 raktárt és 750 hűtőházat a kolhozok és kolhozparasztok áruinak őrzésére, 750 teaházat, 750 húsellenőrző és 750 tejelienőrző állomást. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága úgy véli, hogy az állami szövetkezeti és kolhozkereskedelem gyors fellendülésének biztosítása valamennyi párt-, szovjet és szakszervezeti szerv egyik legfontosabb feladata. A helyi szovjet, párt ás szakszervezeti szervezetek kötelesek állandóan ellenőrizni az üzletek és étkezdék munkáját, határozott harcot kell folytatniok a szovjet kereskedelem elveinek megsértői el- 'en, idejekorán intézkedéseket kell tenniök az üzletek és étkezdék mun- káiában feltárt hiányosságok kikü- .szöbölésére és a lakosság kiszolgá- 'ásának rendszeres javítására kell törekedniök. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megköveteli a helyi szovjet és pártszervezetektől, hogy számolják fel a kereskedelemmel és a kereskedelmi dolgozókkal szemben még meglévő lebecsülést és teremtsék meg körülöttük az elvtársias támogatást és kellő megbecsülés légkörét, emlékezetben tartva, hogy a szovjet kereskedelem a szocialista gazdaság egyik fontos szakasza, a szovjet kereskedelem dolgozói pedig a szocializmus dolgozóinak egyik csapata, akik a nép állandó kiszolgálásának megtisztelő feladatát teljesítik. A szovjet kereskedelem minden dolgozóidnak kötelessége, hogy a leg rövidebb időn belül felszámolja a ke reskedelmi szervezetek és vállalatok munkájában lévő hiányosságokat és magasabb fokra emelje a szovjet kereskedelmet. JV) ugatm Német ónixáéban saabadonboesátfák a háborús hű nősöket Washington (TASZSZ) Az Egye- sereg európai főparancsnokságánál sült Államok külügyminisztériuma vezérkari főnöksége közösen jelen közölte a sajtóval, hogy az Egyesült bizottságot alakít a háború Államok nyugatnemetországi főbiz- ... * . ... tosának hivatala és az amerikai had- bűnösök szabadónbocsatása céljából é ' \ tuniszi kérdés * az ENSZ politikai bizottságiak ülésen Newyork (TASZSZ): Október 21- én délelőtt az ENSZ politikai bizottsága hozzákezdett a napirenden lévő soronkövetkező kérdés, a tuniszi kérdés megvitatásához. A tuniszi kérdést tizenöt ázsiai és afrikai ország kérésére tűzték a közgyűlés nyolcadik ülésszakának napirendjére. A francia küldöttség visszautasította a részvételt a tuniszi kérdés vitájában. A tuniszi kérdés vitája során elsőnek Halil Takeddin. Libanon képviselője szólal; fel. Behatóan foglalkozott a francia-tuniszi kapcsolatok történetével és — többek között — a tuniszi francia protektorátus keletkezésének kérdésével, majd kijelentette, hogy küldöttségének véleménye szerint az ENSZ közgyűlésének a következő intézkedéseket kell ajánlania a tuniszi kérdés rendezése érdekében: Hatálytalanítsák a Tuniszban bevezetett „rendkívüli intézkedéseket", adjanak politikai amnesztiát, létesítsenek demokratikus és alkotmányos intézményeket, bővítsék ki ■' s tunisziak politikai jogait, adjanak végre függetlenséget Tunisznak .és folytassanak tárgyalásokat Francia- ország és Tunisz igazi képviselői, hogy végetvessenek a Tuniszban fennálló feszültségnek. Ausztrália és Belgium képviselője a tuniszi kérdés megvitatása ellen foglalt állást. Azt állították,' hogy a közgyűlés nem jogosult a tuniszi kérdés megtárgyalására, minthogy — véleményük szerint — ez a kérdés teljes egészében Franciaország belső hatáskörébe tartozik. Az ülés végén szót kért Egyiptom képviselője, aki szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy „bizonyos" küldöttségek kísérletet tesznek arra, hogy megakadályozzák a tuniszi kérdésnek a politikai bizottságban történő megvitatását. Arra kérI te a bizottság elnökét, hogy adjon meg minden lehetőséget valamennyi küldöttségnek e kérdéssel kapcsolatos álláspontja szabad kifejtésére. Jacques Duclosna'f, a Francia Kmnnla Párt titkárának beszámolója a központi bizottság ülésén a francia politika teljes irányváltoztalásának sziikséjesságáröl Páris (MTI): A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön ült össze a Páris melletti Drancy-ban. Az ülésen résztvett Maurice Thorez, a párt főtitkára is. Első napirendi pontként a központi bizottság meghallgatta Jacques Duclos beszámolóját a párt feladatairól a francia politika irányzatának teljés megváltoztatására irányuló harcban. Második napirendi pontként Auguste Lecoeur tartott beszámolót a párt politikai tevékeny sége fokozásának szükségességéről. Jacques Duclos beszámolójában először az indokinai háborúról beszélt és rámutatott, hogy a francia közvélemény — pártállásra való tekintet nélkül — e háború befejezését kívánja. A bonni és párisi katonai szerződésekkel kapcsolatban Jacques Duclos kijelentette a következőket: — Minden erővel meg kell akadályoznunk, hogy Eisenhower és francia barátai Franciaországot Washington és Bonn védnökségévé változtassák. Meg vagyok győződve, hogy ha minden hazafiasán gondolkodó francia összefog, megakadályozhatjuk a bonni és párisi katonai szerződések ratifikálását. Hogy még jobban hangsúlyozzuk annak a kampánynak a jelentőségét, amelyet a nemzeti függetlenség és a béke biztosítása érdekében meg kell indítani, javasoljuk a központi bizottságnak, hogy a legnagyobb erély- lyel juttassa kifejezésre elhatározott ságát: meg fogja hiúsítani mindazokat a bűnös terveket, amelyek az „európai haderő" létrehozásával meg akarják semmisíteni Franciaországot, mint független országot és valamilyen védnökséggé akarják lealacsonyítani, ahol a tegnap betolakodott nácijai ismét úgy érezhetnék magukat, mintha otthon lennének. Tudatában azon szükségességnek, hogy a bonni és a párisi katonai szerződések ratifikálásának megakadályozására minden érdekelt országban gyorsan kell cselekedni, mi, kommunisták kijelentjük, hogy ösz- szefogva minden más franciával, hangsúlyozzuk: minden más franciával, akik éppúgy, mint mi, nem akarnak tudni egy új Wchrmacht- ról, készen vaevunk részt venni mindennemű politikai akcióban, amelyet hatalmas országos méretű mozgalom má lehet és kell fejleszteni. Ehhez az ünnepélyes nyilatkozathoz hozzá akarjuk fűzni azt is, hogy mi, kommunisták, készek vagyunk a magunk erejével is hozzájárulni a parlamenti élet minden olyan megnyilvánulásához, amelynek célja vereséget mérni az „európai hadsereg" kezdeményezőire és védelmezőire. A francia politika irányváltoztatása szükségességének nagy gondolatát azonban nemcsak a kommunisták képviselik, hanem ez a gondolat meghódította és meghódítja- a francia nép egyre szélesebb rétegeit. E gondolatnak adott kifejezést Gaston Maurice radikális-szocialista képviselő is. Elismerte, hogy van lehetőség a Kommunista Párttal való megegyezésre annak érdekében, hogy egy pontos és határozott Programm alapján önálló francia politikát lehessen folytatni. Egy ilyen Programm külpolitikai vonatkozásban a következő lenne: a vietnami háború befejezése, Nyugat-Németor- szág újráfelfegyvérzésének vissza- utasítása, valamint az általános, egy,. idejű és nemzetközileg hatékonyan ellenőrzött leszerelés — mondotta Gaston Maurice. ^ ' Erről a programúiról — mondotta Jacques Duclos, — egyáltalában nem akarjuk azt állítani, mintha ez a mi valamennyi közvetlen követelésünket kielégítené, azonban a munkásosztály; valamint a hazafiasán gondolkodó köztársaságiak erejének tömörítése e Programm megvalósítása érdekében, felvetné az egész ország előtt annak szükségességét, hogy véget kell vetni Laniél, Pinay és más reakciósok kártékony politikájának, amelytől meg .kell szabadítani a francia politikai életet. Éppen ezért határozottan és nyomatékosan kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk támogatni egy ilyen programmot és készek vagyunk Szavazatainkat adni egy olyan kormányra, amely kötelezettséget vállalna arra, hogy magáévá teszi ezt a programmot és latbaveti minden erejét e programm megvalósítása érdekében — mondotta Jacques Duclos. ‘ Á CGT tiltakozása a franc a reakció kísérletei ellen Páris (TASZSZ): A CGT közleményt adott ki, amelyben határozottan tiltakozik a reakció azon kísérletei ellen, amelyekkel meg akarja fosztani Jacques Duclost és más kommunista képviselőket parlamenti mentelmi jogiktól. A CGT azzal a felhívással mrdul valamennyi szakszervezethez és francia munkáshoz, hogy fokozzák a harcot a demokratikus szervezetek vezetőinél üldözői ellen. A közlemény hangsú lyozza, hogy ez a harc egyben aí alkotmányban biztosított szakszervezeti és demokratikus szabadságjogokért folytatott küzdelem is. A katonai fegyverszüneti bizottság titkárainak megállapodása a politikai értekezletet megelőző tanácskozással kapcsolatos néhány kérdésben Keszon (Uj Kína) A katonai fegyverszüneti bizottság titkárainak csütörtöki ülésén a két fél megbízottai elvi megállapodásra jutottak. Eszerint megengedik mindkét fél kormányképviselőinek és azok segédszemélyzetének, hogy a koreai politikai értekezletet megelőző tanácskozás számára szükséges épületek megvizsgálása és előzetes intézkedések megtétele érdekében belépjenek a de- milltarizált övezetbe és a katonai fegyverszüneti bizottság székhelyének térségébe. A két fél az ülésen arra a megállapodásra jutott továbbá, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság a, fentemlített munka elvégzése céljából külön engedélyt ad a székhelyének területére történő belépésre a* amerikai fél húsznál nem több képviselője és azok segédszemélyzete számára. A koreai-kínai fél — mihelyt errevonatkozó kérelem érkezik hozzá — közli az amerikai féllel, hogy hasonló célokból hány képvise-' lője, illetve azok hány főnyi segéd- személyzete kíván a katonai fegyver szünet! bizottság székhelyének térségébe belépni.
