Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-24 / 250. szám

• 1953 OKTÓBER 24 NAPLÓ 9 Jobb polltik az őszi aí munkát a gépállomásokon munkák meggyorsításáért A gépállomások traktorosai nap mint nap együtt dolgoznak a terme­lőszövetkezetek tagjaival és közülük soknak attól függ keresete, hogy a tsz hogyan gazdálkodik, milyen ter­mést takarít be, az őszi betakarítási, szántási és vetési munkákat időben végzik-e el. A traktorosoknak, bri- gádvezetöknek, agronómusoknak kö­telessége, hogy a szerződésekben vállalt kötelezettségeket a gépállo­más teljesítse, mert ez dönti el, ho­gyan segítik a gépállomások dolgo­déi a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását, a jövő évi kenyér biztosí­tását. Traktorosaink több helyen ár­tól beszélnek, hogy nem tudják el­végezni a munkát, mert nincs biz­tosítva a terület, késik a betakarítás és emiatt késik a szántás és a vetés is. Ezzel sok traktoros „elintézettnek" véli az ügyet, nem száll szembe s Várakozással, nem világosítja fel a tsz-ek tagjait, hogy milyen károkat okoznak maguknak a munka halo­gatásával. Nem használnak meggyő­ző .érveket és legtöbbször, ha siet­tetni akarják az őszi munkákat, ál­talánosságokat mondanak, hogy „fon tos az őszi munkák mielőbbi elvég­zése" vagy „saját érdekük, hogy időben végezzenek". Az ilyen „ér­vek" nem győznek meg senkit ár­tól miért fontos az őszi munkák meggyorsítása, nem segítik, hogy a számos helyen megtalá'ható várako­zás, vagy éppen lassú ütem megszün ion, illetve meggyorsuljon. A gép­állomások népnevelőinek az eddigi­nél jobb munkát kell végezniük, hogy a traktorosok, brigádvezetők, agronómusok — amellett, hogy na­gyobb gondot kell fordítaniok a ^unka minőségének javítására, a töld jobb megmunkálására, jobban £i kell használniok a gépeket és le­hetőleg mindenütt két műszakban hell üzemeltetni a traktorokat; az is feladatuk, hogy népnevelők is legye­nek a termelőszövetkezetekben, meg győző szóval is küzdjenek az őszi munkák meggyorsításáért. A betakarítás meggyorsításáért Az Ő6zi szántás-vetés fontos elő­feltétele, hogy a betakarítási mun- Knk meggyorsuljanak, merj: az őszi- f.. nagyobb része a kukorica és a °bhi kapások földjébe kerül. A leg ,ajgypbb,területet a kukorica jelenti ?s ennek betakarítását kell eísősor- ?an meggyorsítani. A kukoricabeta- líaritás késése nem jár ugva’n szem- tószteséggel, de számas oldalról éri Komoly kár azokat a termelőszövet­kezeteket, ahol halogatják ezt a mun Kát. Ezekről kell beszélni a gépál­lomások népnevelőinek, traktorosok brigádvezetőknek, agronómu- ohnak. Milyen károk lehetnek? Ké- ,°hp kezdődhet meg a sertések hiz- aiása. a hízottsertésből származó •jövedelmet később kaphatják meg a j~.Sok, elhúzódhat a zárszámadás, osóbb kapják meg a tagok kukorica * ftósedésüket. Számos helyen elő- i .tóult tavaly is. hogy a kukoricát !etö ] J,rtók, de a szárakat nem vágták es ez a munka jelenleg is lassú nemben halad. Vizsgáljuk meg egy nfa kn keresztül, milyen kár szár­iból 3 kukorica kősói betakarítá­.A bólvi Kossuth termelőszövetke- 160 hold kukoricája van, Vernek helyére búzát akarnak be ői’■ a szarat nern takarítanák ^ időben, nagy veszteség érné őket. éf.őykoriea.szár silónak elkészítve bet *es . takarmány. Az októberben l^aksvított kukoricaszár 26.1 száza­zaiét keményítő értéket és 1.5 szá- Vjs.^ pfnőszthetö fehérjét tartalmaz. kem^tó a novemberben levágott szár >„í/.enyitő értéke már csak 14 szá­ilék s®bb A • h. es 0.1 százaléknál is keve­A r,az emészthető fehérje tartalma. tv, . Kossuth tsz kukoricaszára ny*i(vptőiege.sen 2.160 mázsa kemé- t 55 i„? közepesen tejelő tehenek 45— ot és 128 mázsa emészthető fehér tartalmaz. Ez elegendő 151.340 tej., fej elöálítására, mert egy liter liter ejet OJ) _ iv-jviu iciuupn. td kem^arn.m fehérje és 240-250 gramm Ha enyí,ő elfogyasztásával adnak, be aCSak novemberben takarítanák tánp-. .kukoricaszárat, akkor annak kőből csak 80.211 liter tejet késpo03*5 lej"' a tehenektől. Az e’- diten- tóunka 71.129 liter tejjel rövi- értét6 ?eS a tsz tagjait, amelynek kéSede. 213 378 forint. Tehát a szár iTias „ tóes levágásával ilyen hatal­mon 0s®Ze8et dobnának ki az abla- Hzzei Kossuth tsz tagjai. Set a azonban még nem érne vé- tosod - tóunka halogatása miatti ká- szAr as- A vetőszántás a kukoricá­sa ^vágásának késlekedése miatt kor,,,, ettel később kezdődhet, ami dé$$r y kihatással van a búza fejlő- atótá«’ igyveszélynek teszi ki és az tóázsá ls .késik. A késői vetés két danwVa' is csökkentheti a kát. hol­tót 1p,nti termést, ami 360 mázsa bú- ent. Ennek értéke 90 ezer fo­rint. Tehát a szár késői betakarítá­sából a tej és búza veszteség össze­sen 303.387 forintot tesz ki. Ez ko­moly mértékben betw/ásolná a tsz tagjainak jövedelmét is. Ha az ok­tóber 1-ig teljesített ossz munkaegy­séget vesszük alapul, akkor ez a veszteség 5.41 forintot jelentene egy munkaegységre. Egy közepesen dol­gozó tsz tag elérhet 250—300 munka­egységet. Nála a késői betakarítás­ból származó kár 1352—1623 forintot jelent. Azonban a traktorosok szempont- iából sem közömbös, hogy a tsz-nek mennyi a jövedelme, hisz a trakto­rosok nagyrészének jövedelme attól függ, milyen a termelőszövetkezet termése, mennyi tejet fejnek a tehe­nektől. Az agronőmus legyen a munkák minőségének legfőbb őre A jövő évi bő termés elérésében 'agy szerepe van a gépállomások agronómusainak. Nekik kell taná­csokkal segíteniük a termelőszövet­kezeteket, nekik kell ellenőrizniök, hogy a traktorosok megfelelő minő­ségben végzik-e a munkákat, be­tartsák az agrotechnikai előírásokat. Sok példa bizonyítja, hogy ott, ahol alkalmazták az agrotechnikai eljá­rásokat, magasabb lett a termés- eredmény. Most az őszi munkáknál sajnos, elég sok traktoros nem for­dít megfelelő gondot az előhántós eke használatára és ez ellen nem ve­szik fel a harcot mindenütt az agro- nómusok sem. Nézzük meg egy pél­dán, hogy mit jelent az előhántós eke használata illetve, annak elmu­lasztása. Az előhántós eke a legtöbb szán­tásnál nélkülözhetetlen. A föld for­dítása sokkal tökéletesebb, a talai felső rétegének egy részét a tarló maradványával a barázda aljára jut­tatjuk, amelyet az alulról felemelt morzsás szerkezetű talajjal letaka­runk és így is javítjuk a talaj szer­kezetét. Az ivánbattyáni Ságvári tér melőszövetkezet búzatermését is nagyban befolyásolta az előhántós eke használata. A termelőszövetke­zet egy 39 holdas tábláján előhántós ekével végezték el a múlt évben a vetőszántást, míg egy másik 142 hol­das táblán előhántós eke nélkül. Az e'őhántós ekével szántott területen 11.40 mázsa, az előhántós eke nélkü’ szántott területen oedig 10.82 mázsa volt az átlagtermés, holott egyfor­ma talaja volt a 39 és a 142 holdas táblának is. A két termésátlag kö­zötti különbség 58 kiló. A 142 holdas táblán tehát 82.36 mázsával több ga­bona termett volna, — ha ott is hasz nálják az előhántós ekét, — amely­nek értéke 20.590 forint. A terme1 ő- szövetkezet egy-egy tagjának ez 337 forint jövedelem csökkentést jelen­tett. Az előhántós eke használatának elmulasztása nem csak a termelő­szövetkezetet, hanem a traktorost is érzékenyen érinti. Az előbb ismerte­tett példánál a traktoros, mert hasz­nálta az előhántós ekét, a szántásért 577.98 forintot kapott, mint alapbért, amely 20 százalékkal emelkedett. Tehát egy hold szántásért 14.82 fo­rint helyett 17.78 forintot kapott. A 20 százalékkal felemelt fizetés min­den traktorosnak m°siár, aki hasz­nálja az előhántós ekét. Nemcsak az előhántós eke haszná­lta emeli a terméseredményt, ha­nem a keresztsoros vetés is. A gép­állomások agronómusainak fe’adata hogy munkájuk nyomán minél több termelőszövetkezetben minél na­gyobb területet vessenek keresztso­rosan. A gépállomások felelősek a termelőszövetkezetek termésátlagai­ért és ezen kívül nem közömbös a közösség és az egyén számára sem, hogy több vagy kevesebb termést takarítunk be a földről. De minden traktorosnak is tisztában kell lennie a kefcsztsoros vetés előnyeivel. A pécsdevecseri termelőszövetke­zet 21 hold zabot keresztsorosan ve­tett. Az átlagtermés 10.30 mázsa volt. A nagybudméri tsz hasonló talajon 25 hold zabot vetett egyirányúan és holdanként 6.20 mázsával termett kevesebb. Ez mintegy 130.20 mázsa veszteséget jelentett, amely a tsz igáslovainak 154 napi abrakra ele­gendő lett volna. Az újpetrei Dózsa termelőszövetkezet a múlt évben 40 kát. holdon keresztsorosan vetette ősziárpáját. Ezen a területen 21.86 mázsa volt az átlagtermés. Egy má­sik 40 kát. hold területen egyirá­nyúan vetették az árpát és ott csak 18.47 mázsa termett. A kevesebb ter­més 135 mázsa árpát jelentett, mely 54 ezer forint. A népnevelők, traktorosok, ilyen és ehhez hasonló példákkal magya­rázzák meg a termelőszövetkezetek tagjainak, a traktorosoknak, és min­den falusi dolgozónak, hogy mi a jelentősége az őszi munkák időbeni elvégzésének, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásának. Mutas­sák meg, hogy a késlekedés, legyen az betakarítás, vagy vetés, saját ká­rukat jelenti. Serkentsék agitációjuk kai a gépállomások népnevelői jobb munkára a traktorosokat, a brigád­vezetőket, az agronómusokat, hogy gyorsabb legyen a munka. HÍREK az őszi munkákról Magassbh teljes'lmény — lőbb tizeies Ismertessék a traktorosokkal min­denütt, hogy a magasabb teljesít­mény hogyan emeli a fizetést, mi­lyen anyagi haszna van a jól dol­gozó, munkaidejét jól kihasználó traktorosnak. Minden gépállomáson van példa erre. A palotabozsoki gép állomás sztahánovista traktorosa, Miltner József elvtárs szeptember 25-ig 775 normálholdat teljesített, 344 normálholddal teljesítette túl éves tervét. Miltner elvtárs tsz tag. A 775 hold elvégzéséért eddig ka­pott 325 munkaegységet és 9967 fo­rintot, de mert éves tervét túltelje­sítette, 50 százalékkal magasabb fi­zetést kap. Terven felül elvégzett munkájáért még 86 munkaegységet és 1934 forintot kapott. Miltner elv­társ évi keresete előzetes számítások alapján 27.95 mázsa búza, 20.93 má­zsa árpa, 13.90 mázsa kukorica és 14.195 forint lesz. E példa is bizonyítja, hogy a jó munkát jól megfizetik. Az ilyen és ehhez hasonló példák ismertetése buzdítólag hat a traktorosokra, ser­kenti őket a jobb munkára, mert lát iák, hogyan valósul meg gyakorlat­ban a jelszó: termelj többet, jobban ülsz! A gépállomások népnevelői, a trak­torosok, brigádvezetők és agronómu sok előtt nagy feladatok állnak. A nagy feladatok jó elvégzésének egyik záloga a politikai munka megjavítá­sa, mert számtalanszor bebizonyo­sodott már, hogy ott ahol ,jó a po­litikai munka, ott eredményes a terv teljesítés iá, jól halad az őszi mun­kák végzése. A megyei tanács mezőgazdasági jsztályától: A DUNASZEKCSŐI DOLGOZÓ PARASZTOK rövidesen befejez’’;, a betakarítást. A kukorica betakarítá­sát 98, a szárvégást pedig 80 szá­zalékra elvégezték. A vetés azon­ban nem tart lépést a betakarítás­sal. A vetési eredmény árpából 80 rozsból 70, búzából pedig 22 szá­zalék. A vetószántást eddig 50 szá­zalékra teljesítették. Azt mondják, hogy rosszak a határban a hidak, nem tudják megközelíteni a földe­ket és ez a lemaradás oka. Nem kétséges, hogy a hidakat mielőbb meg kell javítani, mert elég rosszak, de annyira nem járhatatlanok, hogy ne lehetne emiatt, vetni, hisz eze­ken a hidakon hordják haza a föl­dekről a kukoricát. Ha a megrakott kocsi átmehet a hídon, átmehet raj­ta a sokkal kisebb terhet jelentő eke is kocsival együtt. A másik kifogás, hogy száraz a föld. Emiatt sem kell állni a vetéssel. El kell vetni szá­raz földbe a magot. Nem lesz an­nak semmi baja, csak ügyelni kell arra. hogy száraz legyen, amikor a földbe kerül. * A SZÉKELYSZABARI BOLDOG ÉLET tsz földjén három erőgéppel dolgozik a palotabozsoki Előre bri­gád. A brigád őszi tervét eddig 76 százalékra teljesítette. Fogadalmuk az, hogy őszi tervüket november 7- ’g 100 százalékra teljesítik. A bri­gád tagjai nincsenek megelégedve az október 1-től 10-ig tartó dekád 282 holdas teljesítményével. mert elérhettek volna 374 holdnál többet is, ha a tsz-ben nem haladná lassú ütemben a betakarítás. Meg kell gyorsítani a betakarítást a széke!’ szabari Boldog Élet tsz földjein, hogy eredményesebb lehessen a trak­torosok munkája. (Balogh Olga) É enjóró és elmaradó traktorosok, traktoros brigádok Traktorosaink egy része szorgal­masan, legnagyobb tudásával dolgo­zik az őszi szántás, vetés gyors be­fejezéséért. A legutóbbi értékelés szerint élenjár Vukman Pál a villányi gépállomás traktorvezetője, aki 426 normálhold talajmunkát vég­zett az ősz folyamán. Második Fenbach Antal, a szentlő­rinci gépállomás dolgozója. 397 nor­málholdas teljesítésével. 395 normál­holdas teljesítésével harmadik he­lyen halad Lukácsevics György, a mohácsszigeti gépállomás traktorve­zetője. Jó. munkát végeztek még Kiász István palotabozsoki és Buseh- bach Henrik, a bólyi gépállomás traktorosai, 'akik ugyancsak közel­iárnak a 400 normálholdas teljesítés­hez. A megye legrosszabb traktorosa Muth Mátyás, aki a legutóbbi értékelés szerint mindössze 25 vég­normálhold talajmunkát zett egész ősszel. Lemaradt Rigler István a szent Ló *»- lói gépállomás traktorosa is 32 no*- málholdas teljesítésével. A megye legjobb traktorosbri­gádja a palotabozsoki Előre bri­gád. A négy traktoros, Székely Tamás elvtárs vezetésével egyre szebb ered­ményeket ér el. Ma már odajutot­tak. hogy az egy gépre eső átlagtel­jesítményük meghaladja a 446 nor­málholdat. Második helyen a bólyi gépállo­más Béke-brigádja halad. A leg­utóbbi értékelés szerint 402 normál­hold az egy gépre eső átlaguk. Legrosszabb eredményt ért el a kozármislenyi gépállomás Vörös Csillag brigádja. Négy géppel dolgozik a brigád és 74 normálhold az egy gépre eső át- 'agteljesítményük. Péntek reggeli? 1525 Mié 50 deka gyapotot szedett Páfkovics Katalin Páfkovics Katalin ifjúmunkás gya­potszedőmester azzal az elhatáro­zással kezdett hozzá ezévben a „fe­hér arany" szüreteléséhez, hogy — a jól bevált szovjet „kétkezes mód- szer*'-rel — 2000 kiló gyapotot szed le. Emellett a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójának megünneplésére azt Is vállalta, hogy 20 társának adja át munkamódsze­rét. teljesítménye 1.525 kiló 50 deka. Ta­nítványai, akik korábban 18—20 ki­lós teljesítményt értek csak el, az ő fogásait alkalmazva, 35—40 kilóra emelték napi szedés! átlagukat. Mivel még így sem tudnak olyan gyorsan haladni a gyapotszürettel, mint azt az idő sürgeti, Páfkovics Katalin úgy szervezte meg brigád­jában a munkát, hogy a brigádtagok ftözül egy állandóan hordja a lesze­A fiatal gyapotszedőmester napon- i öett gubókat, a többi pedig folya­tó átlagosan 60 kilót szed. Eddigi I matosan. kétkézzel szed. Fordítson nasrvobb gondot a tisztántermelésre a Béke-aknai Táncos-csapat A Béke-aknai Tán­cos-csapat 93.4 száza­lékra teljesítette ok­tóber havi esedékes tervét. A 100 százalé­kot még nem érték el, de nem lehet azt mon­dani, hogy nem dol­goznak lelkesen. A csa­pat fejtése a legutób­bi időkig vizes volt és ez hátráltatta a mun­kát; de amint a csapat tagjai mondják, a kö­vetkező napokban ug­rásszerűen megnő tel­jesítményük,- lemara­dásukat nemcsak be­hozzák, hanem túl is teljesítik tervüket. No­vember 7 tiszteletére 110 százalékot vállal­tak. A csapat tagjai meg is fogadják a tanácsot, harcolnak a magas ‘»■'ázalékart. a minőség­re azonban nem ügyel­nek, sőt még csúnyább dolgok is előfordul­nak. A csapat egyik tagja — nem tudni, hogy ki, — a kövek­kel megrakott csillére szénport szórt, rátette a csapat számát és úgy küldte ki a nap­szintre. Számítása azon ban nem vált be, mert a csalást észrevették. zsát számítunk, akkor ez 1.632 mázsa szén hiányát jelenti, ami egyáltalán nem lebe­csülendő mennyiség. — 1.632 mázsa szénből 54 család tudna egész té­len fűteni, ha egy csa­ládra 30 mázsa szenet számítunk. A szép százalékok el­érésére való törekvés­sel azonban nem tart lépést a minőségi mun­ka. A csapat pártcso- portbizalmija, Mar­ton János elvtárs, ősz Istvánné ejvtársnő, a csapatban dolgozó má­sik párttag, példamu­tatóan dolgoznak, lel­kesen buzdítják tár- ■ sarkai a magas száza­lékos elérésére, a mi­nőségről azonban meg­feledkeznek. Sőt, ami még rosszabb, hiányos, egyoldalú agitációjuk- kal a minőségi munka elhanyagolását segítik elő. Marton elvtárs­nak, Ősz elvtársnőnek szinte egyetlen agitá- ciós érve az. hogy a magas teljesítmény után magas a kereset. A Táncos-csapat te­hát Béke-akna „első palatermelő csapatai" közé tartozik. Nagy ré­sze van abban, hogy Béke-akna nem tudta teljesíteni minőségi ter­vét és a megtűrt pa­lamennyiséget 27 szá­zalékkal túllépje. — Hogy mit jelent ez a 27 százalék, arra vá­laszt ad az akna terv­teljesítése: a Béke-ak­nai bányászok 106.7 százalékra teljesítették szeptember havi ter­vüket, de ha betartják a minőségi követelmé­nyeket, még többet, 109.4 százalékot ér­hettek volna el. A sok pala a Táncos­csapat tagjait közvet­lenül is megkárosítot­ta. A csapatvezető emiatt 203 forinttal kapott kevesebbet a szeptemberi elszámo­lásnál. Cseh Imre, a csapat közepes teljesít­ményt elért vájárja 1.367 forintot keresett, de 148 forinttal még többet kapott volna, ha a megtűrt hat százalé­kot nem lépi túl. Tó h Gergely csillés 1.273 fo­rintot keresett, 138 forinttal kapott keve­sebbet. A csapat megtűrt pa­laszázaléka hat száza­lék volj szeptember hó napban. Ezt azonban „túlteljesítette" és 10.89 százalékot ..ért el." A többlet-pala 272 csilié; töltene meg. Ha egy csillére hat má­A népgazdaságnak és saját maguknak oko­zott kár intő például szolgál a Táncos-csa­patnak arra, hogy a mennyiség mellett a minőséget sem lehet el hanyagolni. A Béke­aknai bányászok bíz­nak abban hogy a Tán­cos-csapat nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi munkában is megállja helyét, bíz­nak abban hogv a Tán cos-csapat októberben is, mint júliusban is­mét az első csapatok közé kerül. Első at hizlwnsájr Gulyás István elvtárs körlete Pécs VI. kerület keleti bányamezejének negyedik és ötödik szintjén van. A körlet október 22-én 130.1 százalék­ra teljesítette napi tervét, ezzel havi esedékes tervének teljesítésében 101.7 százalékot ért el. Októberben 49 tonna szenet termeltek terven fe­lül a körlet dolgozói. A körlet hónapról-hónapra teljesí­ti tervét, de ebben a hónapban az ■ddigi eredményeknél szebbet akar­nak elérni. Vállalták, hogy novem­ber 7. tiszteletére 103 százalékra tel- ’esítik tervüket. A szép eredmények nem születnek raguktól, azokért keményen kell harcolni. Gulyás elvtársnak is sok­szor kellett figyelmeztetni a körlet lolgozóit arra. hogy első a biztonság, mert csak akkor lehet a tervet tel- íesíteni és terven felül szenet adni ■\ hazának. Nem egyszer előfordult, hogy kivetette a támfát a vájárok­kal, mert görbe vagy éppenséggel Tyenge volt. Egyesek haragudtak rá. mert betartatta az előírásokat, de később ők is rájöttek, hogy körlet- czetöiüknek van igaza. A körlet szép eredménye nem je- tenti azt, hogy, most már nincsenek hibák és hiányosságok. Nemrég Gu­lyás elvtárs a negyedik színi negye­dik keleti keresztvágatán dolgozó vá járókat a hányarendészeti szabályok ellenére hiányos öltözetben találta, munka közben levetették ingüket. Megmagyarázta nekik, hogy így nem szabad dolgozni, mert tűz esetén súlyos sebeket kaphatnak. A vájá­rok megígérték, hogy az eset nem ismétlődik meg többé. De Gulyás elvtárs nem elégszik meg az Ígé­retekkel. Azóta minden nap ellen­őrzi: betartják-e azt. Gulyás elvtárs utasításait szíve­sen teljesítik a dolgozók. Juhász Bálint elvtárs, a Parragi fejtés he­lyettes csapatvezetője mondta: „Min­den nap telicsítjük napi tervünket 's a biztonsági ^rendszabályok betar­séva' havi tervünk teljesítésében ■ddig 114.3 százalékot ért el csapa­tunk. Továbbra is jól akarunk dol­gozni. hogy körletünk is valórayált- hassa Ígéretét,”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents