Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

2 NAPL ó 1953 OKTOBER 4 jobb munkával akarják kiérdemelni a roliamcsapat címet a Pécs Vi. kerületi DiSZ-fiata ok A DISZ feladata.'hogy összefogja, nevelje és a termelés frontján har- ”) sorompóba állítsa a fiatalokat. — Feladata, hogy a legjobb, a mun­kában kitűnt fiatalokból utánpót­lást szolgáltasson a pártnak, a mun­kásosztály élcsapatának. Pártunk a Dolgozó Ifjúság Szövetségét ro­hamcsapatnak, mégpedig a párt el­sőszámú rohamcsapatának tekinti. Ha egy évet visszalapozunk, a pécsbányatelepi DISZ bizottság éle­tében megállapíthatjuk, hogy a DISZ szervezet nem töltötte be feladatát. A helyi pártbizottság nem segftet- td^anácsokkal az ifjúsági szervezet munkáját, egyáltalán nem úgy te­kintette, mint elsőszámú roham­csapatát. Ebből fakadtak a hibák. A DISZ szervezet élén állandóan vál­toztak a titkárok, felbomlottak a régi alapszervezetek. Taggyűléseket nem tartottak, hiányzott az agitá­ció, a politikai felvilágosító mun­ka. és a mindenkori vezetők példa- mutatása. Főző Lászlót — alig me­legedett meg az üzemben — titkár­nak javasolta a pártbizottság. Az új­donsült „titkár“-nak abban merült ki minden teendője a DISZ-ben, hogy felvette minden alkalommal a fizetését. Amikor leváltották, bum- ljzni kezdett és még ma is a leg­többet mulasztók, sorába tartozik. Nem csoda, hogy azok a fiatalok, akik ismerték Főző Lászlót, — elke­rülték a DISZ-t és akit csak lehe­tett, lebeszéltek az ifjúsági szer­vezeti tagságról. Amikor tarthatatlanná vált már a helyzet, Pruzsina Ferenc elvtárs lett a pécsbányatelepi DISZ-titkár, Pruzsina Ferenc elvtárs főfeladatá­nak tartotta, hogy megalakítsa az alapszervezeteket. Alapszervi vezetőségeket válasz­tottak a DISZ-fiatalok. megtar­tották a rendszeres havi taggyű­léseket. Elővájási DISZ-brigádot alakítottak Molnár Vilmos elvtárssal az élen. A, DISZ-brigád komoly feladatokat oldott meg. Még ma is emlegetik a bányában, hogy hihetetlenül gyor­san — az ígért időre — hajtottak ki az ötödik szintre egy gurítót. — Molnár Vilmos elvtárs azóta szta­hanovista lett és brigádjával még ma is jól megállja a helyét. Jelen­tősen emelkedett a tagok létszáma is a DISZ-ben és javult a tagdíjfi­zetés. A DISZ vezetőség javaslatá­ra tagjelölteket vettek fel a pártba. Feldwébel Antal és Mészáros István elvtársakat. Az üzem DISZ bizott­sága jobb eredményeket is érhetett volna el, de még mindig nem se­gített nekik, mert nem érezte őket magáénak a pártbizottság. Pedig ekkor már a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége is figyel­meztetett: 24 éven aluli párttagok­kal meg kell erősíteni a DISZ-t. — Pártunk határozata a pécsbányatele­pi pártbizottság munkájára is vo­natkozott, mégsem hajtották azt végre. Csak akkor történt ebben változás, amikor már nagyon szo­rított a cipő: Mánfai Ferenc elvtárs a pártbizottság egyik fiatal tagja lett a pécsbányatelepi DlSZ-bizott- iág titkára. Mánfai Ferenc elvtárs csak rövid ideje dolgozik új funkciójában, de máris továbbnövelte azokat az ered­ményeket, amelyeket a DISZ bizott­ság Pruzsina Ferenc elvtárssal az álén elért. Újabb tagjelöltet javasoltak már a pártba Rékási István elvtárs személyében és igen komoly ered­ményeket értek el az oktatásra való toborzásban. A DISZ bizottság terve szerint már­is megindult a fiatalok nevelése. Elhatározták, hogy aktívákat nevel­nek a legényotthonokba és azokon keresztül igyekeznek megnyerni a iobb munka számára a fiatalokat. Mánfai elvtárs rendszeresen beszél­get azokkal a fiatalokkal, akik mű­szakot mulasztanak. Debreceni Imre csillés is pnűszakot mulasztott, de Ígéretet tett, hogy vele ez többé nem fordul elő és mindjárt munkát vál­lalt a DISZ-ben. Elhatározta, hogy résztvesz a DISZ oktatásban és igyekszik meggyőzni társait is a ta­nulás fontosságáról. A DiSZ-bizottság két oktatási formára szervezi a fiatalokat: a politikai iskola I. évfolyamára, amelyre máris 23 jelentkező akadt és a DISZ politikai körre, amelynek 17 jelentkezője van eddig. A DISZ fiatalok közül mintegy hetvenen járnak esti technikumba és érettsé­giznek majd a közeljövőben. Sokan járnak közülük mentő és vájártan­folyamra is, ahol politikai képzésben !s részesülnek. Meg kell győzni minden DISZ- fiatalt arról, hogy tanuljon, ké­pezze magát. A befizetett tagsági díjak 30 szá­zaléka mindenkor a DlSZ-bizottság- nál marad. A pécsbányatelepi Dísz­nek pillanatnyilag még nincs egyet­len fillérje sem, mert a Pruzsina elvtárs működése alatt befutott ilyenirányú „jövedelmet“, a régi adósságok törlesztésére kellett fordí­tani. Pedig nagy szükség lenne a oénzre. Sokkal könnyebb lenne Gondoskodás a termelőszövetkezetek tagjairól újabb fiatalok toborzása, szervezet­be való bevonása, a fiatalok össze­fogása, ha a DISZ biztosítaná a ta­gok számára a megfelelő szórako­zási lehetőségeket is. Nincs a DISZ- nek könyvtára, és az üzem környé­kén sehol sem akad egy ping-pong, sakk, vagy röplabdafelszerelés. Még azt a helyiséget is lezárták a telepi kultúrházban, amelyben az üzemi és területi fiatalok valamikor összejöt­tek rádiózni, olvasni, sakkozni. A kultúrház egyetlen ping-pong aszta­lának lábát eltörték, azóta is úgy hever. A rádiót elvették a fiatalok­tól, a sakkot elvitte a sportszak­osztály, a helyiségben pedig meg­szűntek az összejövetelek és ezzel együtt vége lett az üzemi és a terü­leti DISZ fiatalok közötti kapcso­latnak is. Az új DISZ bizottságnak az a térve, hogy kijavítja ezen a té­ren a hibákat. Újjá akarják éleszteni az eszten­dőkkel ezelőtt felbomlott kul- túrgárdát, hogy kultúrműsorokat rendezhessenek a bányászok szá­mára. „A pécsbányatelepi DISZ roham- csapat“ — ezt a megtisztelő elneve­zést akarják kiérdemelni a pécsbá- naytelepi bányászfiatalok. Rövide­sen megteremtik a napszinten és az éjjeles harmadban is az alapszerve­zeteket és kiadják a jelszót: „DISZ fiatalok a munkaverseny élére!“ Je­lenleg is vannak a termelésben élen­járó fiatalok. Olyanok, mint Sárdi Károly, aki állandóan száz százalék felett, Háhn Ferenc és Szabó József (36), akik 166. illetve 134.7 százalék­ra teljesítették szeptemberi tervüket és túitettek sok idősebb, tapasztal­tabb vájáron is. A DISZ helyes úton indult el Pécsbányatelepen, de nem végez­het jó munkát, ha a pártbizottság segítségét, támogatását nem érzi ma ga mögött. Körösi Lajos elvtárs, a pártbizottság titkára és a pártbizott­ság tagjai nyújtsanak az eddiginél sokkal több segítséget a DISZ-nek. Számoltassák be a DISZ bizottság vezetőit rendszeresen munkájukról, tereljék minden esetben helyes irányba munkájukat. Ha rendszeres lesz a kapcsolat a pártbizottság és a DISZ bizottság között, megvaló­síthatók lesznek a célok, amelyek jelenleg a pécsbányatelepi DISZ előtt állanak. Harsányt—Hídvégi így segítik az október e'se éve! érvénybe lepett rendeletek az újpetre Dózsa tsz tag ait A kormány egyre több intézke­désivel segíti a termelőszövetkezeti tagokat. Az a cél, hogy a fez-tagok jobban éljenek, mint a középparasz­tok, több termény legyen a padlá­sukon, több és nagyobb hízóikat vágjanak, gondtalanabbal éljenek, mint bármelyik módos közép­paraszt. Ennek érdekében jelentek meg eddig is a határozatok, ame­lyekből több október ékjével 'épet! életbe és egyre jobltam érezteti ha­tását ni újpetrei Dózisa tsz-ben is. Havon'» 500 forint múi\m a háztáji telién u án Október elsejével lépett életbe az a rendelet, hogy a tehénnel nem rendelkező fez-tagok részére 20W) forint hitelt kelt folyósítani, ame­lyet <>' év alatt kell visszafizetniük. Áz uipetrei Dózsa termelőszövetkr- zetbt n a hő család közül eddig mindössze (8 családnak volt tehene vagy üszője. Most alig akad fez-tag. aki ne beszélne arról, hogy ö is vásárol tehenet. Vári Gyula Miku- larik József és rnég sokan bejelen­tették má» hogv tehenet akarnak a háztáji gazdaságukba Ennek meg is van az oka, mert egyrészt nem okoz különösebb gon­dot a takarmányozás, hisz a ter­melőszövetkezetnek úgy kell el­készítenie a termelési tervet, hogv a háztáji állatállomány részére is biztosítva legyen a takarmány. Más­részt tejel sem kell bead ni ok a zó vetkezet tagjainak, a kifejt tejjel szabadon rendelkeznek, és a tehén vásárlásához kölcsönt is kaphatnak Szabó Józsefek már eddig is tar­tottak tehenet, de most már jőve delmezőbb a tehén. Eddig havonta 62 liter tejet kellett beadni. Ujpot- rén három forintért adják a tejei és a háztáji tehén titán járó be­adás eltörlése azt jelenti, hogy 186 forinttal minden híjnapban több ke­rül Szabóék házához. Amíg október elseje előtt 300—350 forint jövedel­met hozott egv tehén minden hó­napban. elseje után több mint 500 forint bevételük lesz. Tejért, tú­róért nem kel! pénzt kiadni es minden nap megvan, anti szükséges a konyhára Kenyérre nincs gond­juk: Szabó József büszkén kije- lenti: „Tisztán 28 90 mázsa búzám van a padláson “ Ezenkívül 15 és fél mazsa árpa is van Szabó óknál. de jócskán kap­nak még osztalékot kukoricából és búzából is, mert a búzát csak az augusztus 1-ig teljesített munkaegy­ségek után osztották ki. a többit tartalékolták augusztus és szeptem­ber hónapban szerzett munkaegysé­gekre. 1500 'orlnt tnbb e'a’elemet háztáji érül? tiö Az ú jpetrei Dózsa fez-ben most készítik a tervet, hogy a rendelet szerint ebben a gazdasági évben minden'családnál emel jék a háztáji területet. Eddig 18 hold háztáji föl­det adott a szövetkezet a 65 család részére. A következő gazdasági év­ben 46 holdra emelik ezt a terü­letet. Sokat iolent ez egy családnál. Hoffmanm Józsefeknél is 800 négy­szögöllel emelik a háztáji gazdasá­got. Hoffmnnék csak 350 négyszög­ölön termeltek burgonyát idén és 47 zsákkal szállítottak a pincébe, ami 23 és fél mázsa volt. Hoffmann József ki is számítja, hogy hozzávetőlesresen mit jelent számára a fél hold föld, amelyet most kap. Ha valamennyit kukori­cával] veti' be. legalább 15 mázsa kukoricát törhet. Ha disznót hizlal­na vele: két nyolchetes malacot leg­alább 120 ki'óra tudna felhizlalni Azonban kap a tsz.-től is kukoricát, ami bőségesen elegendő a hizla­lásra. ísrv hát eladhat ja. Af knko riea mázsáin jövőre is eléri n 100 forintot ami azt ielenti, hogv 1500 forinttal több jövedelme lesz^ a Hoffmann családnak. — csak a ház­táji terület emeléséből. Siiilési segély. ;ngven»s be'etisfá'li'ás Október elsejével lépett életbe az a rendelet is, hogy a termelőszövet­kezet tagjainak szülés eseten az első gyermek után 500. a második és mindem további gyermek utam 400 forint anyasági segélyt kell fo­lyósítani. Ifjú Szentesi Sándoroknál és Tarr Józsefeknél tavaly született kisbaba, ők még nem részesültek ebben a segélyben, de ezután szülés esntén minden tsz tag megkapja. A rendelet másik pontja előírja 1953 október 1-től a termelőszövet­kezeti tagok betegszállítását ingye­nessé kell tenni. Mikor Bakos Ist- vánnét Pécsre hozta a mentő, 142 forintot kellett fizetni, Mikulárilk József lányát pedig Siklósra vitte a mentő 63 forintért. Ezután már nem kell pénzt kiadni ilyenre egv tsz-tagnak sem, vagy a beteget — bár illye.n inkább ne le- jryftn — nem kell kocsival! rázatini Siklósra vagy Pécsre. Vissza térnef a szövetkezetbe Kormányunk ismét jelentős anya­gi támogatással segítette termelő­szövetkezeteinket. A kedvezmények jelentőségét már nemcsak a fez. tagiak hanem azok is látják, akik ezelőtt kél éve ott hagyták a szö­vetkezetét és máshol kerestek mun­kát. A termelőszövetkezeteknek nyújtott segítség, támogatás gondol­kodásra késztette őket és hat tag már visszakérte magát a szövetke­zetbe. Ezek között van Zádori Ist­ván feleségével, Szentesi Lajos és felesége. Szalma Imre, akik október másodikén már közösen dolgoztak a szövetkezet régi tagjaival, együtt kötötték n kendert, silóztak, vetet­tek, hogy közösen jövőre még szebb eredményeket érjen el az újpetrei Dózsa tsz, még nagyobb legyen a tagok jövedelme, mint idén. Kalkán János középparaszt termelőszövetkezet tagja marad a Egy évvel eze’őtt történt, hogy a mohácsi Uj Barázda egyes típusú tszcs-ből hármas típusú lett. Az el­határozást 120 tag írta alá, mert a magyar és délszláv dolgozó parasz­tok úgy látták, hogy a hármas típu­sú termelőszövetkezeti csoport több jövedelmet, gondtalanabb életet biz­tosít. Az első esztendő kezdete nagyon nehéz volt. A tagok többsége hozzá szokott, hogy „ez az enyém, ezzel én rendelkezem“. A legnagyobb ne­hézség mégis a vetőmag volt, mert a belépő tagok nem tudtak annyi vetőmagot adni, mint amennyire a bevitt föld arányában a vetéshez szüksége volt. Szabadpiacon vették meg a vetőmagot — leküzdötték az első nagy nehézséget, ami ebben az időben a lét kérdését vetette fel. A kezdeti nehézségekkel megbir­kózott a szövetkezet és ma már szép eredményekről adhatnak számot. A föld 600 holdra növekedett, a közös állatállomány 36 ló, 33 szarvasmar­ha és 33 sertés. Az idei termésből egy munkaegységre 2.71 kiló búzát, egy kiló árpát, 40 deka borsót, hat deka babot és 12 forintot osztottak ki a tagok között. A kezdeti nehéz­ségeken túljutva, úgy össze szokott a kislétszámú tagság, hogy naponta százszor is elkérdezgették egymástól a munkából kimaradt tag elmaradá­sának okát. „Hol maradt, mi baja van, miért nem jött dolgozni?“ A kormány programmiának meg­jelenése után zökkenő következett. A 120 tag közül 40 beadta a kilépési nyilatkozatot és áz volt a legfőbb „érv“, hogy „kilépek, mert október elseje után ki lehet lépni“. Megkez­dődött a tervezgetés. hogvan kezdik meg az egyéni gazdálkodást, hogyan kezdik meg ismét a „nadrágszíjjak“ művelését. A kilépni akarók között volt Kal­kán János is, aki míg egyéni gazda volt, 18 holdon gazdálkodott. Elis­mert, jó gzda volt. Mohácson, aki csak ismerte .tudta róla, hogy első a munkában, első az állam iránti kötelezettség teljesítésében. A tagok szívesen is fogadták, amikor belé­pett a tsz-be. Amikor már tagja volt a közös gazdaságnak, szívesen ki­kérték tanácsait a vezetők és meg­hallgatták javaslatait is. amelyeknek hasznát is vették. Amikor a tagok megtudták, hogy Kalkán János a kilépést forgatja a fejében, elked­vetlenedtek. „Miért lépsz ki, — fordultak többször Kalkánhoz — hi­szen tudod, hogy szerettünk veled dolgozni, nem bántottunk egy rossz szóval sem, és megálltad a helyedet a munkában is.“ A szavak nem ha­tottak, Kalkán János csak kilépni akart, pedig már szeptember vége felé közeledett. A napok gonddal, gyötrődéssel teltek, amiről így be­szél Kalkán János: — Nehéz volt dSn'enem. Fele­ségemnek egyideig nem is mertem szólni elhatározásomról, mert na­gyon szeret a tsz-ben dolgozni. Ami­kor tudtára adtam, hogy kilépünk, majdnem sírásra görbült a szája és csak annyit tudott mondani, hogy „te tudod“. Az eset után a feleségem elvan kedvetlen lett, hogy napokig nem t.s szóltunk egymáshoz, máskor csak, ha nagyon fontos voit. Csak telünk \e".ünk a ház korúi és azon gondolkodtunk, hogy jól hatá-cv- tunk-e E hét szerdáján Jaksics György e’vtárs, a tsz elnöke az irodában Kalkán János kezébe adta a „Sza- oat! Nép“-et, hogy olvassa el Nagy Imre eivtárs kecskeméti beszédét Ka kán János jól meg akar .a érteni minden sorát, kihúzódott az udvar­ba, egy nyugodt helyre és ott kezdte ei a sorokat: „Kedves Elvtársak!“ A továbbiakról Kalkán János ezeket mondja: — Amikor ahhoz a részhez értem, hogy az egyénileg gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját és ha megdöglik egy tehene, hosszú évekig megérzi — megálltam és elgondolkodtam rajta. Eszembe jutott, hogy 1949-ben is megdöglött egy szép fejős tehenem és utána nem is tudtam másikat venni. Tovább olvastam és rájöttem, hogy a közös­ben sokkal könnyebb a munka, nem kell annyit dolgozni mint egyénileg. Amíg egyéni koromban éjt nappallá téve dolgoztam, a tiszta jövedelmem mégsem volt annyi mint most. Fele­ségemmel együtt az év végéig leg­kevesebb 13 mázsa búzát, öt mázsa árpát, két mázsa borsót és közel hatezer forintot viszünk haza. Ezen kívül még sok minden eszébe jutott Kalkán Jánosnak, amelyről így beszél: — Nehéz volna újból kezdeni az egyéni gazdálkodást. Ha kihoznám a bevitt állatokat, a gazdasági felsze­reléseket, akkor vissza kellene fi­zetni az első részletet, amit még az év elején kifizetett a téesz. A meg­jelent kedvezmények is gondolkodó­ba ejtettek. Ezek után úgy határoz­tam, hogy mégis bent maradok a szövetkezetben, mert megszerettem én a közös gazdálkodást. Amikor újabb elhatározásomat megmondtam feleségemnek, nagy volt az öröme és vígabban ment azóta a munka is. Kalkán János középparaszt sok vívódás, sok számítgatás után és a végső felismerés nyomán, hogy meg­szerette a közös gazdálkodást, amire akkor jött rá, amikor szakítani kel­lett volna vele, úgy döntött, hogy továbbra is a szövetkezet tagja ma­rad. A munkában is sokan követték példáját, de most is követik. Napról- napra többen keresik fel a tsz iro­dáját, hogy megsemmisítsék kilépési nyilatkozatukat. Laklia Mátyás és Bartal Józsefné is a napokban kér­ték, hogy tekintsék semmisnek kilé­pési nyilatkozataikat. A negyven ki­lépni akaró közül már csak néhá- nyan vannak, de azok sem hatá­roztak még véglegesen. Most, hogy a kilépni akarók jelen tős része ismét hitet tett a közös gaz daság mellett, új erővel folytató­dott az őszi munka is. Vetik az ár­pát, a búzát, készítik az állatoknak a téli hónapokra a silót, a vetés 80 százalékát keresztsorosan végzik, hogy a következő évben nagyobb le­gyen a jövedelem. K. V. A „Dunántúli Hajló“ levele nyom ín megszűnnek a ren iellenssségek a benzinkutaknál A „Dunántúli Napló" szeptember 24-i szá­mában „Néhány szót a benzinkútról" című cikkre a következőket válaszoljuk: A cikk alapján felül­vizsgáltuk Rákóczi- úti kutunk forgalmát, és megállapítottuk, hogy a cikkben írt torlódás fennáll. E hiányosság megszünte­tése érdekében — fi- gyelembevéve azt, hogy a torlódás a MÁVAUT kocsik nagy mennyiségű tankolása miatt állott elő, — ku- tunkat éjjel-nappali szolgálatra átállítottuk október 1-i hatállyal. Az etilbenzin kiszol­gáltatás zavartalansá­gát pedig úgy oldot­tuk meg, hogy ezt az árut a jövőben Cit­rom utcai benzinkú- tunk, mely jelenleg a Taxi ES kezelésében van, hozza forgalortiba. Ez a kútunk ugyan­csak éjjel-nappal áll a gépkocsivezetők ren­delkezésére. Etilbenzin ellátásban saját hibánkból fenn­akadás nem fordult elő. Szeptemberben pe dig ebből a cikkből az ellátás és vevőink ki­szolgálása folyamatos és állandó volt. Egyébként közölhet­jük, hogy Pécsett fel­állított tótjaink a felmerülő szükségletet bőségesen fedezik. — Ugyanis kivizsgáltuk és megállapítottuk azt, hogy akkor, amikor Rákóczi-úti tótunk­nál 3—4 gépkocsi áll vételezés céljából, — ugyanakkor a Beloi­annisz úton lévő, va­lamint a Kórház téri benzinkútjainknál egy­általán nincs forga­lom. A kismotorosok részére külön felállí­tottunk a Beloiannisz- úton egy benzin-olaj- keverékes kutat, azon­ban a motorosok en­nek ellenére a.Rákó- cái-úti kúthoz állnak benzin - olajkeveréket vételezni, pedig annak elkészítése és betanko lása több időt vesz igénybe, mint egy gépkocsié. Helyes vol­na, ha a motorkerék­párosok a részükre fel állított kútnál vételez nének. A „Dunántúli Napló" cikke végén kitért ar­ra, hogy több eset­ben műszaki hiba kö­vetkezik be a kutaknál és a kaposvári szerelő későn érkezik. Helyes­nek találná, ha egyik kútkezelőnk, aki a sze­reléshez is ért, végez­né el a kúthibák javí­tását. Ezzel kapcsolat­ban közöljük, hogv használatban lévő tót jaink karbantartására egyedül az Ásványolaj Tartányszerelő és Kút- • karbantartó Vállalat szerelői jogosak, a kút műszereihez vállala­tunk dolgozói nem nyúlhatnak hozzá. Reméljük, hogy a fenti intézkedéseink­kel megszüntetjük Rá­kóczi-úti kútunknál a torlódást. V. sz. Asványolaj­Ertékesítési Vál­lalat, Kaposvár.

Next

/
Thumbnails
Contents