Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-17 / 244. szám

2

NAPLŐ

loss OKTÓBER If

Á III. Szakszervezeti Világkongresszus október 15-i esti ülése

Bécs (TASZSZ): A Szakszervezeti Világkongresszus október 15-i esti ülésén megkezdődött Di Vittorio beszámolójának megvitatása. Elsőnek Lombardo Toledan o, a Latin- amerikai Dolgozóik Szakszervezeti Szövetségének elnöke szólalt fel, aáu beszámolt a szövetség tevékenységéről és a latinamerikai országok dolgozóinak harcáról.

He Latin-Amerika munkásosztálya — mondotta Toledano —, helyes vágányra tereli stratégiai és taktikai irányvonalát, ha leküzdi hibáit, elveti a szektáns-szellemet, meg erősíti szövetségét a parasztsággal és az értelmiséggel, döntő mértékben előmozdíthatja a nemzeti függetlenségi harc erős nemzeti, demokratikus és imperialistaellenes arcvona- láriak kialakulását.

K el 1 e r, a német dolgozók egységes küldöttségének tagja beszédében elmondotta, milyen körülmények közöiit élnek és harcolnak Nyugat-Németország dolgozói.

Keller hangsúlyozta: Nyugat-Németország munkástömegei a jobboldali szocialista szakszervezeti főkolomposok politikája ellenére meggyőződnek arról, hogy csakis Németország egységes munkásosztálya szövetségben az összes békeszerető emberekkel, — hiúsíthatja meg az amerikai és nérnel imperialisták háborús terveit.

Keller a továbbiakban ismertette a nyugatnémetországi munkások sztrájkharcát.

Ezután Maria Veníurini felolvasta Andre Leroynak, a volt ellenállók, a fasizmus üldözöttéi és politikai foglyai nemzetközi szövetsége főtitkárának beszédét, aki abban az időpontban nem volt jelen a kongresszuson.

— A hitlerizmus elleni felszabadító harcban — hangoztatta a beszéd — a munkásosztály kiemelkedő szerepet töltött be. Ezért ma, amikor Németország militarista és re- vansvágyó elemei ismét porondra lépnek, amikor borzalmas liáborúba készülnek sodorni a világot, a Szak- szervezeti Világkongresszus óriási jelentőségű valamennyi ország hazafiai szemében, akiket közvetlenül fenyeget a német militarizmus újjászületése. Valamennyi dolgozó egységének megszilárdítása, vagyis e kongresszus legfőbb célkitűzésének elérése, áthúzza a béke ellenségeinek bűnös terveit.

Ezután Jose Orfelio Monterro- s a, a slavedori sütőipari szakszervezet vezetője, majd Rodolfo Quintero, a venezuelai dolgozók képviselője emelkedett szólásra.

Következőinek Ferdinand Smith, Jamaica dolgozóinak képviselője szólelt fel. Elmondta, hogy Jamaicában a külföldi technikusok és munkások ugyanazért a munkáért ötször akkora fizetést kapnak, mint a helybeliek.

Az iráni helyseiről

Teherán (TASZSZ) A katonai hatóságok parancsára a transziráni vas útvonalon háromhónapos időtartamra kihirdették az ostromállapotot. A vasútvonal mentén húzódó hat kilométer széles övezeten belül lakott helyekre és vállalatokra szintén kiterjesztették az ostromállapotot.

P«Ha hajlandó tárgyalni Trieszt Szabad Terület kettészakításáról

Róma (MTI) Pella olasz miniszter elnök az „Esteri" című külügyi folyóiratnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy hajlandó tárgyalni Titoval Trieszt Szabad Terület felosztásáról.

Pella kijelentette, hogy „az olasz kormány hajlandó résztvenni egy öt hatalmi értekezleten azzal a feltétellel, hogy a két fél között előzőleg egyensúlyi helyzetet teremtsenek, vagyis az október 8-i angol-amerikai döntés értelmében adják át az olasz közigazgatásnak az A-öveze- tet, vagy pedig a jugoszláv csapatok ürítsék ki a B-övezetet. Az öthatalmi értekezleten az olasz kormány elsősorban a népszavazásra vonatkozó olasz javaslat felülvizsgálását javasolná ... ha a népszavazás kérdésében nem lehet megegyezésre jutni, akkor az értekezlet tanulmányozhatná Olaszország és Jugoszlávia végleges megegyezésének lehetőségeit.

Olasz demokratikus körökben Pella nyilatkozatát az atlanti hatalmak és a titoisták előtti kapituláció felé tett első lépésnek minősítik.

Svédország dolgozói nevében Falk, a stockholmi autóipari munkások szakszervezetének alelnöke üdvözölte a kongresszusit. Noha Svéd ország szakszervezeti szövetségének reakciós vezetősége minden eszközzel akadályozta a svéd küldöttség részvételét a kongresszuson, a svéd dolgozók elküldték képviselőiket, — Olyan delegátusok jöttek el Bécsbe, akiket a helyi szakszervezetek választottak meg. Fáik megjegyezte: a svéd szakszervezeti szövetség vezetőségének azt a határozatát, hogy kilép a Szakszervezeti Világiszövetségből, a dolgozók beleegyezése nélkül hozták. E döntés a helyi szak- szervezetek tiltakozását váltotta ki. A svéd szakszervezetek kongresszusán több helyi szervezet terjesz- 'ett elő olyan határozati javaslatot, amely követelte a visszatérést a Szakszervezeti Világszövetséghez.

Ezután Promanik, az Indiai Országos Szakszervezeti Kongresz- szus elnökségének tagja szólalt fel, aki megfigyelőként érkezett a kongresszusra. Promanik elmondotta, milyen óriási benyomást gyakorolt rá nemrégiben tett kínai útja, majd kijelentette:

Ha az új Kína ötszáz milliós népe és India háromszázötven milliós népe összefog a Szovjetunió nagy népével, a többi demokratikus ország népeivel és az elnyomott népeikkel a békéért és a szabadságért folyó harcban, akkor semilyen erő sem képes egy újabb borzalmas háborúba dönteni a világot.

A kongresszus delegátusai meleg ünneplésben részesítették India munkásosztályának képviselőjét.

Jose Luis Caceros Rodriguez, a guatemalai dolgozók általános szövetségének képviselője ismertette a guatemalai munkások és parasztok harcát az amerikai monopóliumok ellen.

Az esti ülés végén felolvasták a mandátumvizsgáló bizottság újabb közleményét, amely szerint október 15-én a kongresszus munkájában 77 országból 775 delegátus és vendég vett részt. Európa országait nógy- száztizenhárom delegátus képviselte, közülük kétszázhetvenhárom a kapitalista országokból érkezett. Ázsiát és Ausztráliát százhat delegátus. Észak- és Dél-Amerikát százkilencvenhat, Afrikát harminchét, a Közel- és Közép-Keletet huszonhárom delegátus képviselte.

Az egyik legnagyobb delegáció Németország küldöttsége, amely a Német Demokratikus Köztársaság huszonkilenc képviselőjéből és a Nyugat-Németország hatvannyolc képviselőjéből áll.

KÜLFÖLDI HÍREK

GDYNIA

Október 15-én a lengyel kormány meghívására hivatalosan baráti látogatásra szovjet hajóraj érkezett Gdynia lengyel kikötőbe. A szovjet hajóraj egy cirkálóból és négy torpedórombolóból áll. A baráti látogatásra a lengyel-szovjet barátság hónapja és a Lengyel Néphadsereg fennállásának 10. évfordulója alkalmából került sor.

LONDON

Az angliai Országos Ujságírószö- vetség londoni szervezete, amelybe a legtöbb londoni lap munkatársai tartoznak, egyhangú határozatot hozott

— A legsúlyosabb aggodalommal tölt el bennünket a gyarmatügyi minisztériumnak és Brit-Guayana kormányzójának az az eljárása — állapítja meg a határozat, — hogy a „Daily Worker" munkatársát kitiltották Brit-Guayanából. A sajtó- szabadság érdekében felkérjük a Szövetség Országos Végrehajtó Tanácsát, hogy kérjen magyarázatot a gyarmatügyi minisztériumtól és ha ez nem kielégítő, követelje a kitiltás haladéktalan visszavonását.

MTI

Az edwardsl légitámaszpont közelében (Kalifornia állam) próbarepülés közben lezuhant egy B. 5. tfnusu lökhaltásos repülőgép — jelenti az „AFP"

MONTEVIDEO

„La Manana" című

A „La Manana" című uruguayi lap jelentése szerint a chilei Ánto- fagasta-tartomány rézbányáinak munkásai sztrájkot indítottak béremelési követeléseik kiharcolása érdekében.

Már harminchatodik napja tart az Anglo-Lautaro Nitrate Salétromipari Társaság kilencezer munkásának sztrájkja.

Második hónapja sztrájkol három ezer Antofagasta-tartománybeli alkalmazott

OTTAWA

A „Canadian Tribune" írja, hogy Kanadában az utóbbi időben rendkívül széles méreteket öltött a sztrájkmozgalom. Az elmúlt héten egyszerre sztrájkolt, vágy a sztrájk mellett szavazott húszezer munkás, béremelést, valamint a munkakörül menyek megjavítását követelve. Folytatódott a hatezer bányász sztrájkja Ontario és Quebec tartományban is. New-Feundlandban ötezer halász beszüntette a munkát. A Brit Columbia Tartomány északi részén harminc fűrésztelep ötezer munkása már szeptember 28 óta sztrájkol.

„A mfíszaki TCKetffk

érezzenek nagyobb felelősséget a versenyért“

István-akna fizikai dolgozói az elmúlt napokban válldCásokat tettek november 7. tiszteletére. Ismerem bá. nyász elvtár sóinkat és jól tudom, hogy Ígéretüket valóra is váltják, mert november hetedikére teljesíteni akarjuk a tervet. A cél eléréséhez azonban szükséges, hogy a műszaki vezetők is bekapcsolódjanak a versenybe és a műszaki feltételek biztosításával segítsék az Ígéretek valóra váltását.

Sok esetben nem egy-egy fejtési csapattól függ, hány csille szenet termel műszakonként, hanem nagymértékbem a körletvezető tőt, a bánya- mestertől, a bányamérnöktől és a ‘bejáróaknásztól, akik nem minden eset. ben előrelátók. Ezt bizonyítja a Tavasé , és a Dobszai fejtések példája is. A fejtés második szinten, a negyedik keresztvágattól nyugatra, 13 és li-es telepeken van. A fejtésben nem gondoskodtak kellő időben az új gurító kihajtásáról. A fejtés felső, elmeddült részét kerülőgurítóval kellett volna megkerülni. A fejtés alsó kijáratában lévő csúszdákat nem taéljdk rendiben, ezért a rtagyobb széndarabok is megakadnak benne. Emiatt több készlettolót kell alkalmazni a fejtésben még ott is, ahol a készlet elszállítása — megfelelő műszaki feltételekkel nem ütközne semmiféle nehézségbe. A műszaki feltételek hiánya miatt a két fejtés nem tudja teljesíteni tervét 55—60 csille szenet termelnek csak műszakonként. Ugyancsak komoly hibák vannak az alapvágat rendbenUrrtásával a máso. dffc szinti száUítóvágaton. Csak három törött támfát kellett volna sürgősen kicserélni, hogy azok ne súrolják állandóan a csilléket és ne nehezítsék a csillések munkáját. Bőr_ zsri György mérnök, Tátrai József bányamester és Litter József aknász

elvtársaknak sokkal gyorsabban kell észrevenniök és kijawtaniok a hiba. kát, különben nem nyújthatnak segítséget a november hetedikére tett vállalások teljesítéséhez és a tervek végrehajtásához. Gondoskodjanak állandóan arról, hogy a csapat rendelkezésére álljon minden időben, a megfelelő mennyiségű fa, ürescsille, stb. '

Sok nehézséget okoz ma még egyes műszaki vezetők hanyagsága a tervteljesítésben. A harmadik szint második keresztvág (Adtál nyugatra a hetes telepen levő Farkas és Mesteri féle fejtések felső légvágatáról nem vezették le a vizet, amely így a fejtésbe folyik és gátolja a jó munkát* nehezíti a termelt szén leszállítását. Külön dolgozót kellett emiatt erre a munkahelyre alkalmazni, akit nagyon jól fel tudnánk használni a termelő munka más terüle'én. A hiba kijavítása pedig nem került volna különösebb fáradtságába sem Szakái Sándor mérnök elvtársnak, sem Diós! István körletvezető elviársnak. Gon. doljanak arra: ha a hibákat rögtön kijavítják, vagy azokat megelőzik, sokkal jobb eredményeket érhet el nemcsak körletük, hanem üzemünk is.

A műszaki vezetők érezzenek nagyobb felelősséget a versenyért, se. gitsék sokkal jobban a fizikái dolgo. sókat szép törekvéseik megvdlősffásában. Kössenek párosverseny szerző, déseket a csapatokkal, legyenek részesei a november hetedikéi verseny, nek. Ha több lelkiismerettel, nagyobb lelkesedéssel végzik feladatukat — elérjük célunkat. S akkor üzemünk sem 75 százalékra teljesíti majd tér. vét, — mint október 15-én is — ha. nem elérjük legalább a ICO százaié, kot! SZILAS LÁSZLÓ

üzemvezető, Isiván.akna

A Pécsi Kokszmíívek dolgozói az új kormányprogramul megvalósításáért

Első negyedéves tervünket 107.6. második negyedéves tervünket 110.7 — harmadik negyedéves tervünket pedig 108.9 százalékra teljesítettük. Ez nem volt könnyű. A három brigád, amely a kemencénél dolgozik, minden hónapban egymással versenyezve tudta csak elérni ezt az eredményt. Október havi tervünk teljesítését 102 százalékra vállaltuk, de már ásít első dekádban 107.4 százalékot értünk el.

Felajánlottuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére állandó teljesítményünk 105 százalék lesz. Fucsek Antal, a Zalka Máté-brigád vezetője jól irányítja szakílársait és segíti őket a versenyben. Mindhárom brigád összedolgozik, hogy ígéretüket teljesíthessék.

De nem maradnak el a karbantartó műhely dolgozói sem. Ha valahol hiba történik, csokikén a termelés, azonnal odasietnek és a hibákat kijavítják, ha mindjárt ebédidő alatt is történik. Munkájuk közben jelentős összegeket takarítanak meg. Novák József csőszerelő, jelvényes sztahánovista 123, Arató János jelvényes sztahánovista villanyszerelő, 128, Huszár József 120 és Zsagár Károly okleveles sztahánovista lakatos 124 százalékos tervíel- jesítés mellett 2020 forintot takarítottak meg népgazdaságunk számára. Most tovább harcolunk azért, hogy negyedik negyedéves tervünket határidő előtt befejezhessük.

Gál János

sztahánovista segédművezető.

A »a ucska nem dicsekedhetett azzal, hogy teljesen végzett az írástudatlansággal. Igaz, hogy csak egy analfabéta maradt, de az is épp elég!

Hristo Taralezkovnak hívták, de mindenki csak Parmak-naik szólította, ami hüvelykujjat jelent törökül, mert minden írását hüvelykujja lenyoma'.ával jegyezte. Érdekes módon nem szégyenkezett a gúnyneve miatt, sőt még büszkélkedett is vele, pedig a község apraja-nagyja is kísérletet tett, hogy Parmakot rávegye a 'tanulásra. A végén felhagytak a kilátástalan kísérlettel és a tanácselnökre hárult a feladat, hogy a havi kimutatások írástudatlan rovatába hónapról-hónapra visszatérően bejegyezze az „l"-est.

*

Egy szép napon fiatal lány szállt le a vonatról a falucska állomásán. Kezében börönd- ie és egy nagy csomag, ö volt a falucska újonnan kinevezett tanítója és véletlenül ép Parmak segítette poggyászát hazavinni.

Az első tanítói értekezleten szóbakerült a Pamnak-ügy.

— Hát csak egy írástudatlanotok van? — kérdezve az új tanítónő.

— Egyetlen egy.

— Akikor ón vállalom a tanítását. Hogy hívják?

— Hristo Taralezkov.

Értekezlet után a tanítónő hazafelé menet az úton Parmakba botlott.

— Jónapot, elvtárs! — köszöntötte a tanítónő.

— Jónapot, hogy érzed magad falunkban?

— Jól, de most fontos feladatom akadt. — Nem vezetnél egy bizonyos Hristo Taralezkov

házához.

— Taralezkovot mondtál? — kérdezte Parmak a világ legközömbösebb hangján. — Rengeteg Taralezkov van a községben, Hristo pedig annyi, hogy Dunát lehetne rekeszteni velük.

— Én az írástudatlant keresem — világosította fel a tanítónő.

— Ja, vagy úgy — villant át Parmak agyán. — Nem hinném, hogy akadna köztük írástudatlan, — mondta most már fennhangon, — de megkísérelhetjük ...

Megkísérelték. Elsőnek egy magas kerítésen kopogtak:

— Hristo, tudsz írni és olvasni? — kérdezte Parmak.

Fannik írni tanul...

Irta: A. UZUNOV

— Persze, hogy tudok, elvégeztem az általánost.

— Elvégezted? Akkor nem téged keresünk — mondta Parmak cinkosi hangsúllyal. Majd a tanítónőhöz fordult: — Kíséreljük' meg a másikat. — így vagy húsz Hristot kerestek fel, de írástudatlan nem akadt közöttük. A tanítónő kimerütlen igyekezett haza, az iskola előtt érdeklődött a nyugdíjas tanítónál.

— Nem találtad? Hiszen csak egy Taralezkov család van a faluban!

— Az az elvtárs kalauzolt — mutatott a tanítónő a kocsma előtt álló Parmakra. — Ren- geieg Hrtstóhoz vitt el, de mindegyik írástudó volt.

— Ez? Hiszen ép 5 az egyetlen írástudatlan. Nincs is más Taralezkov az egész faluban.

Most azután nem volt menekvés. Par- mák engedni kényszerült és kezdetét vette a tanítás. A tanítvány süketnek tetette magát, aztán rövidlátónak, de semmi sem segített. A tanító kitartó volt és végtelenül türelmes. Parmak tehát új módszerhez folyamodott.

— Ez egy „i" betű. így írják. Most írd le magad! — mondta a tanítónő.

Parmak leírta.

— Most olvasd el.

— Áááááaa ... — ásított Parmak.

— Nem „á", hanem „i".

— Hát akkor legyein „1".

A tanítás lassan idegkérdéssé vált, ki bírja tovább?

Végül a tanítónő felkereste Parmak feleségét. Sokáig időzött a lakásban és amikor távozott, alig láthatóan mosolygott.

Estére Parmak is hazatért a munkából. Lehe ve redett, cigarettára gyújtott és így szólt:

— Hozd asszony a lapokat és olvassál!

— Olvass magad! — felelte az asszony anélkül, hogy felnézett volna munkájából.

— Jól tudod, hogy nem bírok — felelte Hristo felkönyökölve.

— Ha nem tudsz, akkor tanulj meg és ne űzzél játékot más türelmével.

— Már te is felcsapsz népnevelőnek? — bőszült fel Parmak, miközben fiacskájához fordult:

—- Vancso, hozzál dohányt a boltból!

— Nem hozok. Megelégeltem, hogy a boltban „kis Parmak"-nak nevezzenek. Márpedig engem Ivan Taralezkovnak hívnak, én nem hüvelykujjammal jegyzem írásaimat és nem akarom, hogy így szólítsanak ...

— Ki tanított, hogy apáddal így beszélj!? — Ezzel Parmak kislányához fordult: — így hát csak te maradsz meg nekem, bátyád a táborban ...

'— Analfabétákkal nem tárgyalok! — mondta a kislány a délelőtt nagynehezen betanult mondatot.

Parmak dühösen elhajította cigarettáját és rálépett. Elhagyta a szobát.

Néhány nap múlva a postás üdvözölte:

— Levelet hoztam a feleségednek!

— Feleségemnek? — csodálkozott Parmak, «— ugyan kitől?

— Csak Péter fiadtól lehet.

— Pétertől? De hisz az mindig nekem ír. Mutasd!

A postás átnyújtotta a borítékot, de Parmak legnagyobb igyekezettel is csupán egy árva „i" betűt tudott azon felismerni.

— Olvasd — gúnyolódott a postás. — fiad még azt is ráírta, hogy „a címzett saját kezébe", teihá* semmiként sem adhatom neked a levelet.

Parmak a házáig kísérte a postást. Ott felesége átvette a levelet és szó nélkül elolvasta. '

— Hadd halljam! — mondta Parmak a feleségének.

— Tessék — nyújtotta át a levelet az asz- szony, — olvasd el magad, amúgy is hozzád intézték a levél egy részét.

Zavartan nézett feleségére, aztán félrehívta

fiát:

— Olvasd csak fel fiacskám, majd kapsz pénzt mozira.

Fia olvasni kezdett, Parmak figyelmesen hallgatta, az egyik részénél megragadta fia karját:

— Ezt... ezt a részt ismételd el még egyszer.

Fia a következőket olvasta:

— Apámnak nem írok többé. Amúgy *s hasztalan. Csak nevetségessé tesz, mikor leveleimet szerteviszi a szomszédokhoz, hogy felolvassák.

__ fT'égr! — kiálló»! Parmak. — Ebből

elég

! — Megkereste sapkáját és határozott léptekkel indult el az iskola felé,.«