Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-17 / 244. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ Vula PBOL mr/fcw / egyesül sete ki A MAI SZAMBÁN: A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 15-i esti ülése (2, o.) — A pécsi írói munkaértekezlet elé... (3. o.) — Eleven versenyt a községek között! (3. o.) — Ifjú Szabó Lajos traktoros brigádvezető az őszi szántásvetés sikeréért (3. o.)— A Zsűri-brigád halad az élen a Komló-kenderföldi gépi vakolok versenyében (4. o.) — Félnek a fénytől? (4. o.) AZ MDP B AR A NYA M E GYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 244. SZÄM ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1953 OKTOBER 17 Jól készítsük elő a fervismertető termelési értekezleteket Október végén ismát tervismerte- ■ő értekezleteket tartanak üzemeinkben, bányaüzemeinkben, vállalatainknál. Ezeken az értekezleteken értékelik az utóbbi hónapban elért eredményeket, megvitatják a jövőhavi tervteljesítésének leheltőségeit, javaslatokat, indítványokat tesznek a munka megjavítására. Ha a tervismertető értekezleteket jól készítik ele, ha biztosítják, hogy a dolgozók e' is mondják véleményüket — akkor a termelési értekezletek meghozzák gyümölcsüket, a terv teljesítésében, a minőség javításában, az önköltség csökkentésében. A termelési értekezletek arra va- 'ök, hogy a munkások bátran elmondják véleményüket az üzem, v’agy üzemrész munkájáról és arról ritatkozzanalk, milyen módszerekkel kell dolgozniok, hogy végrehajthatok jövőhavi feladataikat és túltel- Íesíthessék a tervet. A termelési értekezletek tehát szélesítik az üzemi élet demokratizmusát, egyben ko- m°ly segítséget adnak ahhoz, hogy az üzemek vezetői megjavíthassák munkájukat. Sok vezető — károsan úgy értelmezi az egyszemélyi fe- ielős vezetést, hogy a vállalat ügyei- öe nem enged beleszólást senkinek, 'Ogy csak éppen néhány „beava- tött"-nak. Ugyanakkor úgy gondol- ia: nem követhet el hibákat és amit tesz, mind helyes és rendben van. Pedig a vezetők is követhetnek el követnek is el hibákat és igen helyes, ha ezeket a dolgozók feltárok a termelési értekezleteken és jhindjárt javaslatokat is adnak a mbók kijavításához. A Szigetvári Ci- p°gyár talppréseiői és talpszélmarói az elmúlt havi termelési értekezle- ®h megbírálták mestereiket, Gergó J°zsef és Rácz István elvfiársakat. ?lei‘t nem biztosítanak munkájukhoz megfelelő mennyiségű anyagot. , bírálat hasznok volt: a két mes- ,er kijavította a hibái és ma már okkenők nélkül teljesíti tervét az Említett üzemrész. A termelési értekezletek tehát módot nyújtanak ,r£a> hogy a vezetők felismerjék a o mákat és megismerjék a dolgozók Mikf &S tapasztalatait, tanuljanak tő, A vezetők féladata, hogy a terv- termelési értekezleteken _ hangzott helyes javaslatokat a u Unka, a termelés megjavítására használják fel. Igen sok üzemben azt elítélendő módszert követik, hogy sszehívják a dolgozókat vélemé- ^ok meghallgatására, de a bírálni erészeiöknek torkukra forrasaiják szót! Erre tett kísérletet legutóbb siván-aknán Horváth Lajos ak- asz iS) aki durván visszaverte a Unkájára vonatkozó helyes és igaz malatot és felszólította a bírálót: ’’hkább csak a saját hibáiról be- a ellonl" Az ilyen ledorongolásból következik, hogy a dolgozók nem naLrnek bírálni, közömbösekké vál- e,ak a hibákkal szemben és azt az asá kezüi'k hangoztatni: ,.Ne szólj v> . ~~ nem fejem!” A bírálat 8szaverése mellett szinte közismert v a közömbösség, amellyel egyes iáw ^ a dolgozók javaslaitait fogadni 'Még alig mondja ki a tervét az ° munkás — máris készen áll »mára a felelet: „Nincs rá mód”, „nincs rá lehetőség". A kor- óu y Profframxnjának megjelenése a üzemeink vezetőinek többször meg kell gondolniok, mielőtt egy 's nő as'°^ot megvalóslthatatlannak nil* ~Ä, *en«k, alaposan még kell vizs- miok: milyen lehetőségek van- *2 észszerű javaslatok megválására. Számos üzemben a dol- („.O“ minden termelési értekezle- bák ^sorolják ugyanazokat a hi- Ez egyrészt azért fordulhat kp’ mert az Illetékesek „megfeled- r2z’e‘k" a hibák kijavításáról, más- 321 Pedig „elfelejtenek” beszámolni az elmúlt termelési értekezlet óta történt eseményekről. Az e havi tervismertető termelési értekezletek előadói tartsák főfeladatuknak, hogy elmondják: mi történt a legutóbbi értekezleten felszínre került hibák kijavítása érdekében. A mostani értekezleteken elhangzott minden egyes javaslatot megfelelő gondossággal kell kezelni és fel kell használni a termelés megjavítására. Ha a dolgozók látják, hogy szavuk ered ményes, bírálatukat elfogadják, javaslataikat valóraváltjá'k — újabb ösztönzést kapnak a bírálatra, javaslattételre. Az óktóberí termelési értekezletek jelentősége különösen nagy. Sikerüktől függ nem csupán a novemberi, nem csupán az utolsó negyedévi, hanem az. egész évi terv teljesítése is. A létszámhiányból fakadó nehézségeket csakis a műszaki feltételek megjavításával, a munkaverseny kiszélesítésével és elevenné tételével, a hibák felszámolásával győzhetjük le. Ehhez kell alapvető segítséget nyujitaniok, új lendületet adniok a következő hetekben tartandó termelési értekezleteknek. És a termelési értekezleteknek ez a megnövekedett jelentősége megköveteli, hogy a szakszervezetek alaposabban. körültekintőbben készítsék elő azokat. Szokás volt bányáinkban s jóné- hány üzemünkben is, hogy a termelési értekezletről a dolgozók csak a hangoshíradón keresztül, esetleg a versenytáblára egy-két nappal előbb irt hirdetésből értesültek. Az ilyen előkészítés következménye azután az lett, hogy csak néhányan jelentek meg s nem egyszer még maguk a szakszervezeti bizalmiak is távolmaradtak. A dolgozók egyszerűen nem látták jelentőségét, nem ismerték célját az értekezletnek. Ezért most gondoskodjanak róla Üzemi bizottságaink, hogy már napokkal előtte a szakszervezeti bizalmiak elbeszélgessenek minden egyes dolgozóval, kérjék javaslatait, hallgassák meg panaszát, beszéljék meg vele, ő mivel járulhatna hozzá a terv teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez és bátorítsák, hogy véleményét az értekezleten is elmondja. Ezt a széleskörű népnevelőmunkát — a tapasztalatok szerint — szak- szervezeti hizalmiaink egymaguk nem végeahetik el sikeresen. Feltétlenül szükséges, hogy az üzemi bizottságok kérjék a pártszervezetek segítségét s a szakszervezeti bizalmiak együtt a pártbizalmiakkal és műszaki középkáderekikel — fronit- mes terekkel, brigádveae tőkkel, felvigyázókkal — mozgósítsák a dolgozókat a hibák és hiányosságok bátor feltárására. Ahogy a dolgozók mozgósításában nem támaszkodhat a szakszervezet csupán a saját erejére, ugyanúgy gondoskodnia kell, hogy a beszámolót tartó műszaki vezető beszámolóját ne csak a saját tapasztalataira építse fel. Célszerű, ha a szakszervezet megbeszéli vele az eredményeket, a hiányosságokat és kikéri a pártszervezet véleményét is. így együttesen állapíthatják meg legkönnyebben és legbiztosabban, „hol szorít legjobban a cipő", melyek a döntő feladatok, mire kell elsősorban mozgósítani a dolgozókat. A termelési értekezletek előkészítése tehát kém csak a szakszervezet ügye, mint ahogy nem csupán a műszaki vezetők ügye sem. A szak- szervezet, a pártszervezet és a műv szaki vezetők együttes erőfeszítése szükséges a termelési értekezlet sikeréhez, amely kiindulópontja kell, hogy legyen új győzelmek sorozaténak, amely rugóját kell, hogy képezze az egész évi terv teljesítésének. GYORSÍTANI KELL A Bt* A VETÉSÉT Az őszi vetés hírei a szigetvári járásból Sára János bSaépparasal sem várához k a veié sál A becefai földeken, rövidesen befejezik a vetést. Minden dolgozó pa- -raszt munkához látott, mert nincs idő a további várakozásra. A földet minden dolgozó paraszt már néhány héttel ezelőtt elkészítette a vetésre. A jól elkészítést földbe vetik most a jövőre kenyeret adó búzát. Séra János 17 holdas középparaszt csütörtökön reggelitől estig megállás nélkül vetett, nehogy azt mondják, akik már régen elvetettek, mint Benkó László, Jancsi József dolgozó parasztok, hogy a terv teljesítését akadályozza. Traktorosok a veié* gyors befejezéséért Wengert Márton és Hallgató József a szigetvári gépállomás traktorosai csütörtökön estig 45 hold búzát és rozsot, vetettek el. Most a nagydobszai Vörös Sugár termelőszövetkezetben vetik a búzát. Pénteken délig 20 holdat vetettek el. Előző napon más termelőszövetkezetben vetettek el 30 hold búzát és rozsot. Wengert elvtárs jelentős segítséget ad a termelőszövetkezetnek nemcsak azért, mert kapcsolt géppel gyorsabban halad a vetés, hanem a munkája minőségileg is jó. Jó magágyat készít és utána keresztsorosam veti a magot. / A nynga'S’enterziébeti áliandöbizottság lordít »on nagyobb gondot a vetésre A nyugatszeniíerzsébeti dolgozó parasztok igyekeznek a betakarítással és a beadási kötelezettség teljesítésével. A kukorica és burgonyabeadást 98 százalékra, a napraforgóbeadást 101 százalékra teljesítették. Ez szép eredmény a betakarításban, de erre nem lehetnek nagyon büszkék a nyugatszenterzsébetiek, mert a másik oldalon a vetési munkákban nagyon elmaradtak. — Elterjedt Nyugatszenterzsébeten is az, hogy „száraz a föld." 150 hold föld van vetésnek elkészítve, a vetőmag is megvan, csak vetni kellene, soklkal gyorsabban, mint eddig. A nyolc hold vetést hamarosan 80. majd 160 holdra kell növelni. Ennek elvégzé- zéséért nagyobb felelősséget kel1 érezniük a mezőgazdasági állandóbi- zoűtság tagjainak is. Mozgósítani kell minden dolgozó parasztot a vetésre, nincs idő tovább a várakozásra. Nagypeferden él Rózsafám sürgősek kezd,ék meg a vetést Nagypeterd és Rózsafa község határában jól halad a betakarítás. A nagypeterdi tsz tagjai napraforgót csépelnek, kukoricát törnek és répát szednek. A traktor pedig szántja a földet a búzának. Rózsafa határában is ez a munka látható. Betakarítási munkát végző dolgozókat egymáshoz közel lehet találni, de annál távolabb, vagy nem is lehet találni" olyan kerületet, ahol vetnek, így nem csoda, hogy Nagypeterden és Rózsafán még egyetlen szem búzát sem vetettek, pedig a határidő nagyon közel van A hátralévő 14 nap alatt jói meg kell fogni a munkát, hogy befejezzék a vetést. Ne várakozzanak tovább a nagypeter- diek és a rózsafaiak. Sürgősen kezdjék meg a búza vetését, mert az egész ország kenyeréről van szó. Eddig 856 kiló gyapotot szedett le Pafkovics Katalin, a mohácsszigeti állami gazdaság gyapotszedő mestere Mohácsszigeten is megkezdődött a gyapot betakarítása. Az állami gazdaság 300 holdas gyapotföldjén lelkes versenyt folytatnak a gyapotszedők, hogy még a hideg idők be- álLta előtt betakarítsák a termést. A gyapotszedők, már a betakarítás megkezdése előtt versenyre hívták egymást és most a munka során lelkes verseny alakult ki közöttük, hogy ki szed le több gyapotot egy nap. A versenyben eddig Pafkovics Katalin, a gazdaság országoshírű gyapotszedő mestere jár gz élen. Napi szedési átlagteljesítménye 70— 75 kiló. de például szerdán. 80 kilónál is többet szedett. Pafkovics Katalin széip eredményének „titka”, hogy kétikézzel szed A két sor között haladva először a jobboldali cserjékről, majd a másik oldalról szedi le a gyapotot. Pafkovics Katalin 20 tagú munkacsapatot vezet és vállalta, hogy csapatának minden tagját megtanítja a kétkezes szedésre. A mohácsszigeti állami gazdaság országoshírű gyapotszedője a gyapotszedés megkezdése óta már 856 kiló gyapotot szedett le. Eredménye országszerte a legjobb. Csatlakoztak a kékeediek felhívásához a máriakéméndi Petőfi tsz tagjai A máriakéméndi Petőfi termelő- szövetkezet táviratban jelentette az MDP Baranyamegyei Bizottságának, hogy csatlakoznak a kékesdi Alkotmány termelőszövetkezet versenyfelhívásához és versenyt indítanak az őszi munkák mielőbbi befejezéséért. Táviratukban többek között ezeket írják: „A kékesdiek versenyfelhívását maradéktalanul elfogadjuk. Mi, a máriakéméndi Petőfi termelőszövetkezet vezetősége és tagjai a kor- mányprogramm megvalósításáért továbbra is egységesen a nagyüzemi gazdálkodás útján haladunk. Előre az őszi betakarítás, trágyázás, szántás és vetés sikeres befejezéséért!" Margitapusztán befejezték az őszi munkákat A ligetvári járási tanácstól felett, 'tették: A margitapusztai termelőszövetkezet ’agjeri befejezték az őszi munkákat. Elvetették az ősziárpát, rozsot és bú. záu silózási tervüket pénteken teljesítették. A betakarítási munkákban is szép eredményeket értek el. Kukoricájuk betakarításával teljesen elké. szültek. Az eredmények láttán az elmúlt napokban két új tag kérte felvételé* n termelőszövetkezetbe. Dunaazekcsőn befejezték a bor begyűjtést Alig két hete, hogy Dunaszekcsői? megkezdték a szőlő szürete’ését, átvételét. A Petőfi termelőszövetkezet példája nyomán a község egyénileg gazdálkodó parasztjai egymással ver senyezve vitték szőlőjüket a begvüj- tőhelyre. A lelkes megmozdulás nyo mán Dunaszekcsőn befejeződött a borbegyüjtés, amelyet szőlővel teljesítettek a dolgozó parasztok. Örömmel fogadták a község dolgozói a kormány intézkedését, amely ben a beadott szőlő árát 50 százaikkal felemelte. A rendelet nyomán a község dolgozó parasztjai 82.004 forinttal kaptak többet a szőlőért Jutalom a gépállomások dolgozóinak A földművelésügyi minisztérium jutalomban részesítette a nyári mezőgazdasági munkákban legjobb ered ményt elért gépáliomási dolgozókat legjobb járásokat, községeket A villányi gépállomáson Sáf-> rány Ferenc gépkezelő 3000, Mir- kó Ferenc, a bólyi gépállomás arató gép felelőse 2000, a palotabozsoki gépállomáson Juhász Kálmán cséplő csapata 16.000 forint jutalmat kapott. 4 »»arakat követnék teltek A dunaszekcsői mezőgazdasági áliandóőizottság is Misen napái gondot a búzavetésre! Dunaszekcső község határában már alig áll lábon kukoricaszár. A község dolgozó parasztjai időben kezdték meg a betakarítási munkákat, aminek eredménye, hogy 95— »8 százaléknál tartanak a kukoricatöréssel, 80 százalékban levágták a szárat. Ahol ilyen jól halad a betakarítás, ott a vetéssel sem lehetne baj, mert a betakarítás ezt a munkát nem akadályozza. Mégsem halad a vetés olyan ütemben, olyan gyorsan, ahogyan kellene. Még az ősziárpát sem vetették el. ezzel 80 százaléknál tartanak, rozsból vetési tervüket 70 százalékra teljesítették, pedig ezeknek már földben kellene lenniök. Az őszi búza vetéssel 22 százaléknál tartanak 15 nappal a határidő előtt. Szurcsik János elvtárs mezőgazdasági előadó erre azt mondja: „Lassan halad a vetés, de tűrhető!” Ezzel Dér Mátyás elvtórs, a tanács elnöke is egyetért és nem tudni miért. Először azzal akarja magyarázni ennek okát, hogy „lassan halad a kukoricatörés és szárvágás". Az igazság pedig az, hogy ezzel a munkával nincs különösebb baj, elég Jól halad. Föld is ven szántva, — 45 százaléknál tartanak a vetószántós- sal, ugyanakkor 22 százalékra teljesítették búzavetési tervüket. Végül mégis Szurcsik elvtárs mondta meg az igazságot: „A község dolgozói, azt mondják száraz a föld." Valóban erről beszél Mikola János 10 hoidas dolgozó paraszt is, aki még egy szem magot sem vetett el és vele együtt több dolgozó paraszt beszél a „száraz föld” elméletről és arról, hogy nem lehet vetni. A valóság pedig az, hogy lehet. Wagner Ádám, Hetényi Adam és Gyuricza István földjére sem esett több eső, mint Mikola Jánoséra, de ok mégis végeztek a vetéssel, elvetették már a búzát is. A hiba a tanács és mezőgazdasági állandóblzottság gyenge munkájában van. Legalább 50 aktívája van az állandóbizottságnak, valamennyien szorgalmas, becsületes dolgozó parasztok. Ha.ez az ötven aktíva elvetette volna a búzát, akkor is sokkal szebb lenne az eredmény, nem 22 százaléknál tartanénak. D* m aktívák nagyrésze is húsza, halogatja a vetést és emiatt nem mondhatják a dolgozó parasztoknak, hogy igyekezzenek a vetéssel. Báder János, a 8-án megtartott mezőgazdasági állandóbizottsági ülésen vállalta, hogy három napon belül végez a vetéssel. ígéretét valóra váltotta, végzett minden vetéssel Kozári György és Kövesdi József is végzett a búzavetéssel. Tehát hamis az az elmélet, hogy nem lehet vetni. Ennek célja nem más, mint az, hogy késleltesse a vetést, megkárosítsa a becsületes dolgozó parasztokat. A dunaszekcsői dolgozók ne a kulákok szavára hallgassanak, kövessék a szorgalmas dolgozó parasztok példáját, mint Csányi Ferenc, Hetényi Adám és Báder János, akik idejében föld- betették a magot, akkor valameny- nyien dús gabonát aratnak a jövő nyáron. A mezőgazdasági állandóbizottság tagjai és aktívái ne csak beszéljenek arról, hogy vetni kell, hanem mutassák meg, hogy ők el is vetnek, akkor sokan követik példájukat, szívesen megfogadják a tanácsukat,
