Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

NAPLÓ 1953 OKTÓBEREI! Sgij.(ítmiiiták íl pu komit Gyakorlati órán A töltőtollak zizegve suhannak vé­gig a fehér füzetlapon. Egymásután katonás rendbe tömörülnek a sorok. Ajf írást itt-ott egy-egy hirtelené- ben odavetett ábr$ töri meg, vagy képlet alkot kis tisztást a betűk ten­gerében. Jegyzetelnek a hallgatók... A Mikrobiológiai Intézet egyik csendes .kis termében gyakorlati órát tart Tóth László gyakornok.' A sok műszerrel, felszereléssel és mikro­szkóppal megrakott asztal fölé ti­zennyolc III. éves orvostanhallgató hajol. Tóth László a diftéria és pes­tis baktériumokról, formájukról, fel- is.nerhétőségük módjáról tájékoztat­ja a fiatalokat. Szavait gondosan ír­ják a hallgatók, hiszen nemsokára — félévkor— szigorlatozni kell eb­ből a tárgyból, s szégyen lenne a íedyeac anyagból rosszul szere­A magyarázat végetér. — Nos, érthető, elvtársak? — kér­dezi Tóth László. Senki sem jelentkezik, hogy va­lamit nem értett. — Nézzük meg akkor gyakorlat­ban a kérdést — adja ki Tóth elv­társ az utasítást. — Bizonyítsuk be, hogy igazunk volt! A hallgatók gyorsan munkához látnak. Vörösre hevített hosszú, tű­szerű kis szerszámmal baktériumot vesznek ki a táptalajból, s kenetet készítenek belőle a tárgylemezen. A kis terem első padsorában egy külön kis csoport foglal helyet. A szélső hallgató, Horváth Kálmán, üvegcsőben festéket készít társai­nak. Ezzel a festékkel végzik el a Neisser-féle festést. így láthatóvá válik majd a mikroszkóp alá kerü­lő baktérium. Horváth Kálmán szomszédja, Tóth Sándor, a kenetet készíti. Az óra­vezető, a mikroszkópokat állítja be. A csoport következő tagja, Pozsgai Zoltán a festést végzi el. Utána új­ra fest más anyaggal, majd kaha- da-balzsamot cseppent a tárgylemez re, s mikroszkóp alá kerülnek a már ártalmatlan kórokozók, hogy a jövő orvosai tanulmányozhassák, meg­ismerjék, s majd gyakorlati mun­kájuk során eredményesen harcol­hassanak ellene. A fejek a mikroszkóp fölé hajol­nak. A hallgatók egymás után né­zik meg munkájuk eredményét, a lil§s-vöröses‘ színben játszó külön­böző alakú baktériumokat. A gya­korlat sikerült. A mikroszkóp bebi­gyarázat helyesen ismertette a kór­okozót. Ezek a gyakorlatok legtöbbször si­kerülnek. Előzetesen jól felkészülnek elméletileg a hallgatók, így tisztá­ban vannak az anyaggal. A kísér­let pedig még szemléletesebbé, él- ményszerűbbé teszi az elsajátított el­méleti anyágot. Közben elmúlik az óra első része, a hallgatók pihennek néhány per­cet, hogy a gyakorlati óra második részében friss erővel láthassanak munkához. Tóth elvtárs elmondja, hogy a folyamatos tanulást rendszeres, két­hetenkénti visszakérdezéssel ellen­őrzi. így meggyőződhet a hallgatók tudásáról, és sem őt, sem a hall­gatót nem éri a meglepetés a fél­évi szigorlatok idején. Az egyik hallgató figyelmezteti a többieket, hogy letelt a szünet, s a diákok újra elfoglalják helyüket, elő készítik jegyzeteiket, s fehértköpenyes alakjuk újra az asztal fölé hajlik, hogy folytassák munkájukat, mi­nél többet elsajátítsanak a gyógyí­tás tudományából, hogy az életbe kerülve, mipt katonai körzeti vagy rendelőintézeti orvosok, esetleg ku­A sportpályán A lig fejeződik be a pécsi egyetemeken előtti elfoslalt.sás. a hallgatók máris zonyStja, hogy az előadás és a ma- tatók is, jól megállják helyüket. Táncpróbán a dél­előtti elfoglaltság, a hallgatók máris ellepik a Haladás sportpályáját és a sportcsarnokot. A pálya egyik részén a II. évfolyam tanulócso­portja MHK edzést tam, kint a pályán pedig a labda­rúgó csapat készül a vasárnapi mérkőzésre. Ahogy Tátrai Lajos elvtárs, a labdarúgó-kör vezetője el­mondja, vasárnap erős ellenfele lesz a jóhírű egye­temi csapatnak: — A „Bólyi Traktor"-ral játszunk majd. Ha a csapat tagjai lelkiismeretesen készülnek fel,, s nem bizakodnak el, akkor megnyerhetik e mérkőzést, hi­szen a megyei bajnokságban elég szép eredményt ér­tek el eddig. Az edzést tartó fiataloktól nem messze egy kék- melegítős férfi, a Haladás országos labdarúgó szak- felügyelője, Deák Ferenc elvtárs áll. Mosolyogva nézi a fegyelmezetten játszó egyetemistákat. Véleménye sze­rint az egyetemi csapat eddigi sikereinek legfőbb oka, hogy a csapat fegyelmezetten megtartja edzéseit, s igen jó a csapat kollektív szelleme. Ismeretlen a pri- rnadonnáskodás, az egyénieskedés. — Úgy gnódolom, ha az egyetemi csapat tovább­ra is így doLgozik. akkor a Haladásnak rövidesen újabb NB II-es labdarúgó csapata lesz — mondja Deák elvtárs. — A pécsi és a többi egyetemi csapa­tok továbbfejlődése érdekében novemberben „Hala­dás Kupá‘'-ért bajnokság lesz a főiskolai és egyetemi labdarúgó csapatok részvételével Úgy gondolom, a pécsi csapat az elsők között végez ezen a versenyen. Az egyetemi labdarúgó csapatnak jó híre van. Ennek a hírnévnek és népszerűségnek a győzelmeken kívül az is oka, hogy a csapatban nemcsak játszani kel! tudni, hanem élen kell járni a tanulásban is. A csapat egyik fiatal tagja Szabó János II. éves orvostanhallgató példáiul kitűríő tanuló. A szászvári bányában volit sztahánovista csillés, most pedig az egyetemen, de a sportpályán is bányászmódra áll helyt. Bár a labdarúgó csapat a legszebb eredményeket elérő szakosztályok közé tartozik, azért még más­irányú sportélet is található az egyetemen. — 16 szakosztályunk van — mondja Kató Ger­gely elvtárs, a DISZ-bizottság sportfelelőse. Ezek között a legjobb a labdarúgón kívül a birkózó, vívó, tornász és sakk-szakosztályunk. Az egyetemi fiatalok közül több, mint hétszázan vesznek részt szervezett sportolásban. Ezzel a kiemel­kedő eredménnyel még nem elégszenek meg az egye­tem sportvezetői. Az évfolyamok között sportversenyt rendeztek, s így még jobban kiszélesítik az egyetemi sportolók táborát. A versenyeket most tartják, utána pedig karonként összemérik erejüket a különböző csapatok.» A sportvezetők utánpótlásáról is gondoskodtak. A felnőtt férfi és női hallgatók között mindenütt apró 8—-10 éves gyermekek ismerkednek a te sít ed zés ele­meivel, Az Egyetem utcai és más általános iskolák tanulói nzek, akik a Haladás Sport Egyesület későbbi versenyzői lesznek, sokan közülük bizonyára tovább gazdagítják majd az egyetemek eddigi sportsikereit. /1/fdr régen befejeződött a tanítás, a vacsorán is túl vannak már a pedagógiai főiskola hallga­tói. Sokan olvasnak, mások moziba vagy sétálni men­tek. A főiskola hallgatóinak egy része — lehetnek vagy huszonötén — táncpróbára igyekszik. lel a harmadik emeletre, n lovagterembe, Jelentős ez a próba, hiszen most választják ki az egyetemi központi együttes tánc- karának tagjait. . Koczka Sándor elvtárs, egyetemi hallgató, a leen- dokozpmt^TancKÍ 4 Képzőművész Szövetség pécsi csoportjának okvare Ikiállítása kar vezetője hozzáértően diktálja a gyakorlatot s vizsgálja a hallgatók könnyed, gyakor­lott mozgását. A mozdulatokon látszik, hogy már töb­ben hosszú évek óta népitáncosok. Nem lesz nehéz velük eredményesen dolgozni, sikerül a terve a DISZ- bizotlságnak, decemberben bemutatkozhat a Pécsi Egyetemek Központi Együttese a Pécsj Nemzeti Szín­házban. Addig még hosszú az út, sokat kell gyakorolni. Jelenleg n karonként működő kultúr csoportok próbája folyik ahonnan kiválogatják a legtehetségesebb tán­cosokat, természetesen figyelembe véve a tanulmányi eredményt is. — A központi együttes énekkara már meg is ala­kult — mondja Lukács elvtárs. — A színjátszó csoport megalakításához pedig segítséget kérünk a színháztól. Szeretnénk szocialista szerződést kötni velük, ők ren­dezőt adnak, mi pedig rendszeresen megnézzük a szín­házi előadásokat. A központi együttes megalakítása mellett szerepel­tetni. rendszeresen dolgoztatni akarják a karonkénti önálló csoportokat is. Hogy a kari csoportok erősek és népesek legyenek, novemberben megszervezik ez évfolyamonkénti kultúrversenyt. Az egyetemi fiatalok igényesek azért a DISZ-bi- zottság kultúrosai a szórakozás és a kulturális tovább­képzés számos formáját teszik elérhetővé. — Úgy tervezzük, hogy a kari csoportok rendsze­res klub-esteket tartanak majd — mondja Lukács elv­társ, Félévenként minden kar legalább két alkalommal rendezne ilyen művészi estet. — Ezenkívül szorosabb kapcsolatot építünk ki az Egyetemi Könyvtár dolgozóival. A könyvtárral kapcsolatban az a szándékuk, hogy rendszeres könyv a tikét- sorozatot tartanak. Ennek célja, hogy a hallgatók többet és értékelve olvassanak. A főiskolai hallgatók pedig több zenei estet és színmű-ankétot terveznek. Ahogy Gerencsér József elvtárs, a pedagógiai főiskola kultúrielelőse elmondja, már tavaly tartottak a „Foster ezredes“ előadása után a színészekkel ankétot. Igen eredményes és emlékezetes volt ez az ankét. — Már alig várjuk a Bánk bán előadását —mond­ja a kuHúríelelös, — mert ebből js ankétot szeretnénk /ártani. Ez nagyban növeli a hallgatók esztétikai és kritikai érzékét. Így készülnek lel az egyetemi és tőiskolai fiatalok, hogy színvonalas kultúrrendezvényekkel kereshetnék fel az év folyamán az üzemi, a falusí és a katonai DISZ-szervezeteket, TENKELY MIKLÓS Húsz alkotóművész «fest­ményével a közelmúltban nyílt meg a Képzőművész Szövetség pécsi cso­portjának őszi akvarel] kiállítása. A kiállítás igazolja, hogy a pécsi festők egy lépéssel előbbre jutot­tak a természetábrázolás bar: elin­dultak a realista ábrázolás felé, sőt néhányan már el is érték a/.t. lá­májukban is közelebb jutottak a inához. Bár több alkotáson kísért a múlt, fellelhető a formalizmus, mo­dorosság, erősen érzik a keresés, kutatás, de nem ez a jellemzője a kiállításnak. A kiállítás összbenyo­mása jó. Az ábrázolás .középpontjában a tájkép áll. Igen' gyakran öncélúan. Ember ábrázolással összesen 14 fest­ményen találkozunk, de — kevés ki­vétellel — az ember, mint melilék- jnotívum szerepel. Ahol nem mell ók­ra o tív um ott a megoldás kevésbbé sikerült. A figurális témájú képek kis számát egyrészt igazolja az a tény. hogy a/ akvaré 11, mint anyag, nem a figurális megoldások anyaga. Ez azonban nem indokolja teljes egészében a figurális ábrázolások szegénységét, jelen van ugyan az alkotó, szebb életet formáló ember munkájában és munkájának ered­ményein keresztül sok festményen, ez is az ember-ábrázolás egyik mód­ja, de ezen túlmenően szükséges az emberrel, mint főmotívummal való foglalkozás, mírt véleményünk szé­riát eltekintve egy-két festőtől, sok kiállító művészt éppen a figurális ábrázolás problematikus volta tar­tott vissza az emberábrázolástól. Itt is, ott is megvillan egy-egv részlet nagy építkezéseinkről. Ez azt jelenti, hogy bővült művészeink mondanivalója és ez a mondanivaló szorosan összefügg á mi egyre gaz­dagodó életünkkel. Ezen az úton in­dul ianak ell azok a művészek is, akik mostani műveiken még csak mesélgetnek egy-egy lírai hangulat­ról, de határozottan szólni nem tud­nak. vagy nem mernek. Ábrázolás szempontjából szintén jelentős a haliadás. A múlt forma­lista megoldásai csak imitt-amott de még ielént kéznek . Sok helyen fellelhetők a kompo­zíció« keresések nyomai, de a kiál­CSAJKOVSZKIJ EMLEKEST PÉCSETT Október 6-án érdeklőd­ve léptünk be a pécsi „November 7“ kultúrott- honba. A Társadalom- és Természettudományi Is­meretterjesztő Társulat és a pécsi Tudományegye­tem Állam és Jogtudo­mányi , Kara Csajkovszkij emlékestet rendezett a nagy orosz zeneköltő ha­lálának 60. évfordulóján. . A hangiemezestet dr. Gál Gyula tanársegéd nyi tóttá meg. Ismertette a társulat célját* a magyar és egyetemes művelődés hagyományainak ápolá­sát. Kidomborította, hogy ez az est nem csupán egy • önálló kultúresemény. hanem első állomása an­nak az j ismeretterjesztő, szórakozva tanító kultu­rális prr grammnak, mely többek • között tervbevette október 8-án Pécs város történetének ismertetését, 24-én egy Beethoven mű­sort, majd Schubert-estet, sok más szórakoztató és tanítójeliegű előadással együtt. Ezután dr. Nádor Ta­más, az est előadója is­mertette P. I. Csajkov­szkij életművét és érde­meit az európai zenetörté­netben. Csajkovszkij — mondotta — a legjelentő­sebb orosz zeneszerzők egyike volt, 1840—1893-ig élt. Jogot végzett, majd a zenészpályára lépett, ahol hamarosan sikereket ért el gazdag, színes, szívhez- szóló dallamosságával, minden zenei eszközt pom Dúsan felhasználó ötletes­ségével és csillogó hang- szerelésével. Közvetlen kapcsolatba került az orosz zenét gyökeresen átalakító forradalmi ötök Csoportjával, az ő hatá­sukra vegyít egyre-músra népi motívumokat mü­veibe. Csajkovszkij forró hazaszeretetét mutatja a híres „1812 nyitány“, amit közvetlen ezután meg is hallgattunk. Az orosz nép békés életébe betörő, győ­zedelmeskedő, majd meg­vert Napoleon története ez a mű. Arad a zené­ből Csajkovszkij együtt­érzése a néppel, öröme a győze’.eo» fölött. — Utána az „Anyegin“ c. operát ismertette az előadó, majd a népszerű Lenszkij áriát hallottuk és a „Dió­törő" balett Virágkeringő jét. Csajkovs7.kij 1877-től a cári körök befolyása alá került, ebből aztán nem ts tudott már szabadulni. Panaszos önvallomása, szinte önéletrajza a VI. Patétikus szimfónia, mely nek I. tételét hallottuk befejezésül. Az előadó a zenetörté­nész szaka vatottságúval, de mindvégig érthető, közvetlen módon vezetett be bennünket Csajkov­szkij művészetébe. Nagyon jólsikerült es­tet töltöttünk a kultúr- otthonban. Az olvasóte­rem 100 -120 főt befoga­dó. terme kicsinek is bi zonyult, még az előcsar­nokból is sokan hallgat­ták az előadást a nyitott ajtón át. A kultúrotthon vezetősége megígérte, hogy már a legközelebbi előadásra is rendelkezés­re bocsátja a nagytermet, hogy a várható nagyobb érdeklődést is ki tudja elégíteni. Borka László I. évf. joghallgató lított művek azt bizonyítják, hogy nem ez volt az elsőrendű szempont a témaválasztásnál. Erre is ügyelni kell. hiszen egy-egy részűét .-kivá­gása" emeli, vagy rontja a kép ha­tását. Szólnunk kell a kiállítással kap­csolatos technikai hibákról is. A kiállító terem sivár, kisméretű, nem alkalmas egv reprezentatív ki­állítás megrendezésére. Ez a kiállí­tás ismételten figyelmezteti az arra illetékeseket, hogy Pécsnek nincs megfelelő kiállítási helyisége és er­ről sürgősen gondoskodni kell, mert enélküi a képzőművész-cSoport nem végezhet eredményes munkát. Igen sok esetben a festmények pasnartou-i, keretei szegényesek, ál­talában a festmények technikai elő­készítése nemtörődömségre vall.. Zavaró a kiállítás zsúfoltsága. Az ablak felőli falon kép mellett kép lég. ezért nem is áttekinthető. Rossz a csoportosítás. A kiállítók képeit úgy rendezték el. hogy le­hetőleg miniden egves alkotás más- és más falra kerüljön. Nem tudjuk mit akart ezzel a rendezés, talán ér­tékben akarta kiegyensúlyozni a kiállítást, vagy inás szempontok ve­zették! Nem szerencsés megoldás. Ezek az á’talános tapaszfa­la ok. a kiállított festményeket te­kintve, a kiállítás legsikerültebb al­kotásai Soltra Elemér és L a n t o s Ferenc ecsetje alól kerültek ki. Soltra Elemér festő a javából aki igen gyakran a rajzot is feláldozza a színek kedvéért. „Késő délután“ a kiállítás egyik legszebb, légüké riiltebb alkotása, bizonyítva, hagy az alkotás művészi értékét nem a méret szabja meg. Lantos Ferenc csendes elbeszélő, szűk színskálája barnás-zöldjei, ha feloldódnának és helyet adnának a színesebb meg­fogalmazású témáknak, még többet nyújtana, mint nyújt a kiállítás má­sik jól sikerült alkotásával „A Peda­gógiai Főiskola kertjéből“ festmé­nyével Két másik festménye,alatt a marad az említettnek Zsámír Tibor sokat fejlődött, tehetséges fes tő. jó utakon jár, de zöldjei nem mindem esetben kiérettek, _ egyik festményén piszkosak, erőtlenek í. Erdei ú(“l Sikerült alkotása a - Bajai haióállomás". Métr egyet: te­kintetét fordítsa nagyobb mérték­ben a ma alkotásai felé. bővítse ki mondanivalóját. Tép es Ferenc a régi akvarel,1-iskolia mestere Gaz­dag színskála és főleg a zöldek gaz­dag. meleg szín «káli in jellemzi fest­ményeit. A .Mecseki táj“ és . Péos- környéke“ egy derűs életszemlélet vetilletei. Ne térjen út a „csurga­tott“ technikára Bár, a.kvarellnek kemények a festményei tie jók Cseh László festményei frissek, könnyedek, de észrevehetően küzd a technikával és a rossz papírral „Vízparti táj“ és „Dunai balászbár- kák“ sikerült alkotásai; másik ket­tő gvenge egyiket nem lett volna szabad kiállítani. Emellett festmé­nyei modorosak, színben, vonalban, formában, és kevés a mondanivaló­ja. Bezzeg!) Zoltán egyike a legreáilisabhan ábrázolóknak, fest­ményei azonban hidegek, hiányzik belőlük az akvareiU melegsége, tüze. Téma-választása nagyon jó. „IJr Komló“ a legjobb alkotása a kiállí­tottak közül. Gádor Emil két na­gyon jól sikerült alkotásával szere­pel. „ístván-akna“ és „Dunántúli ta­nya“ festményéi a kiállítás legsike­rültebb alkotásai közül valók, de nem akvarellek. hanem grafikai megoldású képek. Ez, nem von le értékükből, hiszen a téma indokol­ja a grafikai megoldást, habár a témaválasztás szorosan összefügg az alkalmazandó anyag megválasztásá­val is. Felcser László két fest­ménye közül „Meszestelepi építke­zés“ a jobb. Kár. hogy elhanyagolja a részieteket és festményei nem tükrözik az építés mozgalmasságát, amelynek ő mindennapi részese és így saját élményeit mondhatná el Kel le Sándor alkotásai közül a „Balatoni fürdőzők“ festményét tartjuk legjobbnak. A „Legényszál­lás felé Komlón“ hangzatos cím csupán, de nem sokat mond. H a- r a s z t i Pál jó úton jár ábrázolási módjában, technikája friss és még sem elnagyolt; amit el akart mon­dani, festménye elmondja. „A bolyi gépállomására azonban valószínű­leg nem az a jellemző, amit elmond, mert „Nagyapám portréja" címmel is körülbelül ennyit mondott volna. A bolyi gépállomást nem ez jellem­zi. Itt csak a cím szocialista tartal­mában, de a kép nem. A kiállítás szép darabjai N i k e 1 s z k y Géza alkotásai, kár azonban, hogy min­dent lilába ágyaz. Rajzilag és sok helyen színben is igen jól megoldóit alkotásai éppen ezért a reális ábrá­zolás szempontjából sokat veszíte­nek és színben modorossá válnak. „Pinoeházak útja“ igen sikerült al­kotása. Témaválasztása példamuta­tó. Gebauer Ernő a régi festő­iskolához tartozik, kiállított festmé­nyei is sok-sok évtizeddel ezelőtt ké­szült alkotásai közül valók, „Assisi“ finom, színijén és formában gazdag alkotása. Zúgón Gyula elnagyol­ja feladatait, nem oldja meg témáit, túlzottan fostői és ezt még erősei vizes témái sem indokolják. ..Az Al­sógödi Dunaparfon“ igen sok festői adottságról tesz tanúságot. N e- m ec z József, erejét és az akvarellt meghaladó feladatot akar megoldani „Komlói Erőmű“ festményén. A té­ma feltétlenül megkívánja az, olajat, ugyanakkor színben, formában és kompozícióiban nagyon igényes té­ma. Helyesebb ha a művész csak egv-cgv részletét festi meg az igeii széles kiterjedésű témának. Vincre György színvázlata nem sokat moíi<l, ha nem kimondot*- tan vázlat-kiállításról van szó \ közönség befejezett legalább is a művész szempontjából befejezett al­kotást igényel. Á jó téma-választás meg nem indokolja a hanyag, elna­gyolt megoldást. A komlói tavaszi vásár színes forgatagát másképpen is el lehetett vojna mondani. Készt helyi Károly í két akvarel!je for­maszegény, habar szintén azok kö­zül a művészek közül való, akik ér­deklődnek az igényes, mát ábrázoló téma iránt. „Építjük a Budapest— Pécs-i műutat“ éppen azt nem mond. ja el, amire a közönség kíváncsi és emit a dolgozók szívesen látnak, mert a maguk munkáját, erőfeszíté­seit látják a hasonló témájú fest­ményeken. E x n e r Lajos ..Mecsek Flóra-tetőn“ festménye azt igazolja, hogy alkotója az olaj mestere. Fes­sen bátrabban, színesebben, keresse meg palettáján a vörösek, barnák, sárgák széles, meleg színskáláját. Buda v Lajos festményei azt mu­tatják. hogy festőjük erősen küzd a formalizmussal’'- emellett festményei elnagyoltak, formaszegénvek. a va­lóságtól elszakadnak. Lilába ágya­zott „Salakhegyek“ aiz egész kiállí­tás legformalisztikusabb alkotása. „Rajzóra" festménye tárgyában sze­rencsés választás, megoldásúban azonban nem. liven feladat megol- clár-a sokkal elmélyültebb munkát kíván. „Mandulafák alkonyaiban“ festménye zavaros, érthetetlen Bu- dav Lajostól igényesebb és minden eset!*e luáiijabb ábrázolást várunk. T u r i-N a g v Sándor festményei azt igazolják, hogy a részletek gaz­dagságában elmélyülő festő nem lát­ja az egészet „Földvári móló“, „Ba­latoni horgászok“ a valóságtól el­szakadt. . formalista alkotások', Ugyanakkor^ modorosak is. Kár, mert Turi-Nagv a tehetséges fes­tők közé tartozik, de csak akkor ta­lálja meg önmagát, ha közelebb ke­rül a természethez. S i m on Béta egy alkotással szerepel. Debit/ky István TT1T műv. szakoszt. titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents