Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

1953 OKTOBER 11 N A Pí;ö s A minisztertanács határozata az állami gazdaságok és gépállomások téli gépjavításának előkészítéséről A nők felszabadulása és a klerikális reakció A minisztertanács megvizsgálta az állami gazdaságok és gépállomások erő- és munkagépeinek javítási mun kálatait és megállapította, hogy a gépek határidőre történő kijavítá­sában évről-évre lemaradás mutat­kozott, a javítások minősége nem volt kielégítő. Mindez akadályozta a mezőgazdasági munkák jó. időben történő elvégzését, s így a termés­hozam emelését. A minisztertanács most határoza­tot hozott a gépjavítások szervezett, tervszerű és jó minőségben való végrehajtására. A határozat elsősor ban a gépjavítások határidőit állapí­totta meg: a traktorok, ekék. vető- gépek, tárcsák, boronák, hengerek és kultivátorok javítását 1953 novem bér í-ig kell megkezdeni és 1954. február 25-ig kell befejezni. ' A gépjavítások sikeres elvégzése érdekében az állami' gazdaságokban és gépállomásokon gondoskodni kell a javítások céljára megfelelő, fedett, fűthető és kitatarozott helyiségek­ről.. Ahol ilyenek nem állnak ren­delkezésre. kisipari termelőszövetke retek és házi építkezés útján a gép- szint kell ideiglenes 'javítóműhellyé átalakítani. Kötelezte a minisztertanács a ko­hó- és gépipari minisztert, hogy ez­év végéig a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak terven felül adjon át mintegy harminckét millió forint értékű, új, illetve használt, de kijavított szerszámgépet, mérőmű­szert ós- kéziszerszámot, továbbá 1953 december 31-ig gyártasson le az állami gazdaságok és gépállomá­sok részére 2.500 darab műheíybe- rendezési tárgyat (munkapad, áll­vány, stb.) A minisztertanács utasí­totta a kohó- és gépipari minisztert, hogy ezév végéig a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek javításá­hoz szükséges pótalkatrészeket a szer ződésekben megszabott választéki részletezésnek megfelelően szállítsa le. Ugyanakkor kötelezte a földmű­velésügyi minisztert is, hogy a me­gyei mezőgazdasági gépjavító válla­latok szabad forgácsoló kapacitásá­nak teljes kihasználásával ezév de­cember 31-ig megfelelő mennyiségű traktorpótalkatrészt gyártasson le valamint gondoskodiék a DT—413 Diesel-traktorok javításáról. A javí­tásokhoz szükséges gyakorlott szak­emberek átadásával a kohó- és gép­ipari minisztériumnak kell segítsé­get nyújtania a mezőgazdaságnak. ,'A mezőgazdasági gépek megóvása érdekében gondoskodni kell a gépek tárolási szabályainak megtartásáról A színekben el nem helyezhető csép­lőgépek megóvására kátránvpapirral illetve cseréppel fedett védőtetőt kell biztosítani. A szabadon elhelye­zett gépek megfelelő őrzéséről és megóvásáról szintén gondoskodni kell. A gépjavítási munkálatokat gép­csoportok javítására specializált bri­gádrendszerben kell végrehajtani. Csak így biztosítható, a felelősség- teljes, jó munka és ezzel a két fő javítás közti gépkihasználás idejé­nek meghosszabbítása. Az állami gazdaságokat és a gép­állomásokat meg kell erősíteni meg felelő szakmai képzettséggel rendel kező, gyakorlott műszaki káderek­kel. Ennek érdekében a kohó- és gépipari miniszter a felügyelete alá tartozó üzemekből a mezőgazdaság javítóüzemeihez, illetve műhelyei­hez legalább ötven mérnököt, nyolc­van technikust, és mintegy kilenc- száz szakmunkást (esztergályost, mo­torszerelő és géplakatos) ad át. Ugyanakkor a földművelésügyi mi­niszternek felül kell vizsgálnia a gépállomások műszaki dolgozóinak bérezését és olyan új bérezésre kell javaslatot tennie, amelyben kifeje­zésre jut, hogy a mezőgazdaságban a műszaki dolgozók munkájukat ne­hezebb körülmények között végzik, mint az iparban. A javítási munka termelékenységének növelése és jó minőségben való elvégzése érdeké­ben ki kell terjeszteni az egyes mun kák teljesítménybérezésének alap­jait és a teljesítménybérezést továb­bi gépállomásokon és állami gazda­ságokban kell bevezetni. A gépjaví- t-ási munkákat a tervteljesítéstől és a munka minőségétől függően pre­mizálni kell. A javítások műszaki ellenőrzése ér dekében a földművelésügyi minisz­ter a javítások időtartamára függet­lenített minőségi ellenőröket jelöl ki. A minőségi ellenőröket feladatuk ellátására kéthetes elméleti és gyakor lati oktatás keretében képezik ki. Ezenfelül a kohó- és gépipari minisz ter a gépjavítások minőségi ellenőr­zésére harminc kiváló szerelőt bo­csát a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. Az elmúlt évek tapasztalatai sze­rint egyes tanácsok vezetői közöm­bösek voltak az állami gazdaságok és gépállomások javítási tervének teljesítése iránt. Ennek megszünte­tése érdekében a minisztertanács fe­lelőssé teszi a megyei tanács végre­hajtóbizottságának elnökét a pnegyei gépállomások gépiavítási tervének határidőre, jó minőségben való vég­rehajtásáért. A megyei tanács el­nöke köteles a javítási terv végrehaj tásának megkezdését és menetét el­lenőriztetni, a téli gépjavítást a vég­Csou En-Laj fogadfa Ikuo O'amát Poking (Uj Kína): Csou En-Laj, a Kmai Népköztársaság népi közigaz- Sátasi tanácsának elnöke 1953 szep­tember 28-án fogadta Ikuo Ojama r>í°ífs.szf|rt, a japán békebizottság e'^°hét. A fogadás során a többi kö- zotít a következőket mondották: •■\mU0 Ojama: a japán milita- i tstak a múltban hosszú időn át agressziót folytattak Kína ellen. A Japan nép képtelen volt ezt idejé­ben megakadályozni és a japán mi- ataristák agressziója hatalmas ká­rokat okozott a kínai népnek. A ja- pan nép nevében bocsánatot szeret­nek kérni a kínai néptől. Ugyanak­kor tolmácsolni kívánom a japán nép háláját azért a következetes ba­ráti magatartásáért, amelyet a Kí­nai Népköztársaság kormánya és a •kínai nép a japán nép irányában tanúsít. Csou En Laj: a japán milita­ristáknak más országok ellen elkö­vetett agressziója példátlanul álló csapást jelentett a jíyján népre. — Biztos vagyok benne, hogy Japán bekeszerető népe nem felejti el ezt a történelmi leckét és nem engedi meg Japán remilitarizálását. _Tkuo Ojama: történelmi és Jusd rajzi okokból szőrös kapcsola­tokat keii fenntartani a különféle tavoikeieti országokkal, különösen Kit^a és Japán között. oCsou En-Laj: Amellett va­gyunk. hogy a világ minden orszá­gával helyre kell állítani a rendes kapcsolatokat különösen Japánnal. ‘ azonban a japán kormány to- vabbra is az Egyesült Államok esz­közeként jár el a Kína és n>ás tá- olkeleti országok élleni agresszió- ab, akkor Japán egyre inkább a byügtalanság tényezőjévé válik a Rendes-óceán térségében és ezzel akadályokat gördít annak lehetősé- Re felé. hogy békeszerződést kössön , ? rendes diplomáciai kapcsolatokat létesítsen az új Kínával. ■ 1 huo Ojama: az a tény, hogy ■' bem létesültek diplomáciai kap • , s°'atok Kína és Japán között, vé­leményem szerint nem kell, hogy , ehetetlenné tegye a két nép kul- brális és gazdasági érintkezését, Csou En-Laj: úgy van.Öröm mel üdvözöljük a Kínába látogató japán népi küldöttségeket és népünk ugyancsak küldöttségeket akar út­nak indítani Japánba. Csou En-Laj a továbbiakban hang súlyozta, hogy Kína és Japán között az’ egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján kereskedelmi kapcso­latokat kell kiépíteni. Amint Kína fokról-fokra iparosodik, termelése és szükségletei mind jobban és jobban kiterjednek és egyre inkább szük­sége lesz a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztésére. Japán közeli szomszédja Kínának. A békés egymásmelleit élés alapján jó kilá­tásai vannak a kínai—japán keres­kedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Ikuo Ojama: a japán nép mindjobban megérti és támogatja az 1952 októberében Pekingben meg­tartott ázsiai és csendesóceáni béke- értekezletnek a japán kérdésről heg zott határozatát. Csou En-Laj: e határozat lé­nyege a következő: A csendesóceáni térség békéjének és biztonságának védelmében meg kell akadályozni, hogy növekedjék az újabb háborúk veszélye azáltal, hogy Japánt ame­rikai katonai támaszponttá alakít­ják és remilitarizálják. Véleményünk szerint egy függet­len, demokratikus, békeszerető és szabad Japánnak saját védelmi erő­vel kell rendelkeznie, igen sajnála­tos azonban, hogy Japánt most ame­rikai katonai erők tartják megszáll­va, az Egyesült Államok uralkodik Japán fölött és az amerikai agresz- szorok célkitűzéseinek megfelelően hozzálát Japán újrafelfegyverzésé- hcz. Két különböző lehetőség áll most a japán nép előtt: az egyik a mili­tarista Japán, mint az Egyesült Ál­lamok csatlósa, amire a japán reak­ciósok törekednek, a másik a füg­getlen, békeszerető, demokratikus és szabad Japán, amiért a japán nép harcol. A beszélgetés baráti légkörben ért véget, rehajtóbizottság ülésének napirend­jére tűzni és a gépjavítással kapcso­latos feladatokat a termelési terv végrehajtásával összeegyeztetni. A járási és községi (városi) taná­csok a javítási terv teljesítéséhez nyújtsanak messzemenő segítséget és a helyiség, munkaerő, fűtőanyag, szállás, ellátás valamint az ezzel kap csolatos egyéb kérdésekben soron- kívül intézkedjenek. A járási tanácsok végrehajtóbizott­ságainak a gépállomások és az álla­mi gazdaságok gépjavításai ellenőr­zésére három tagú bizottságot kell szervezniük. A bizottság összetételét, feladatát és működését a földműve­lésügyi miniszter szabályozza. A minisztertanács e határozata a gépek jobb kihasználásának, ezen keresztül a terméshozam növelésé­nek újabb fontos eszköze. HÍREK BONN A Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata ismét a jellegzetesen szociáldemokrata „várjuk meg, mi lesz“ jelszót alkalmazta csütörtöki közleményében Ezzel akarta leplez­ni, hogy a jövőben sem akar kiállni a dolgozók jogos követeléseiért. A közleményből kiderült, hogy a Né­met Szociáldemokrata Párt a leg­közelebbi négy évben is eltűri, sót támogatja az Adenauer-rendszert. Zinn, hesseni miniszterelnök szer­dán a hesseni tartományi gyű’ésben elmondott kormánynyilatkozatában is hangsúlyozta, lehetséges, hogy a Német Szociáldemokrata Párt közös külpolitikát folytasson Adenauerrel. RÓMA Trieszt Szabad Terület Kommunis­ta Pártja Trieszt lakosságához inté­zett felhívásában rámutat arra, hogy mind az olasz, mind a jugoszláv kor­mány már jó ideje értesült arról az angol-amerikai döntésről, hogy Tri­eszt „A“-övezetét átadják az olasz kormánynak, és tudatosan félreve­zette saját országa közvéleményét. A felhívás ezután így folytatódik: „Trieszt Szabad Terület Kommu­nista Pártja már hosszú idők óta hangoztatja, hogy az atlanti impe­rialistáik politikája az egész trieszti kérdést csak a szocializmus országai ellen folyó harc szemszögéből nézi és végeredményben Trieszt Szabad Terület feloszlatását akarja elérni. „Mi nem fogadjuk el ezt a diktá­tumot és azt a trieszti nép ellen irá­nyuló háborús cselekedetnek te­kintjük. Követeljük, hogy az ENSZ ellenőrzése alatt mindkét övezet­ben tartsanak népszavazást, s ezzel adják meg a trieszti népnek a lehe­tőséget, hogy sorsáról sajátmaga döntsön.“ PARIS Ä francia parasztság országszer­te fölváltja a Laniel-kormáuy ag­rárpolitikája elten indított mozgal­mat és szervezetten készül az októ­ber 12-i Parasztnapra. A legutóbbi jelentések szerint n parasztok Dél-Nyugat-Franciaor- szág több megyéjében az állatokat nem hajtják fel a vásárokra, úgy, hogy sok he’yen be ke'lett szüntet­ni a vásárokat. Az október 12-re meghirdetett Parasztnap sikere ér­dekében folyó mozgalomhoz újab­ban, Tarn-Et-Garonnc, Hauta-Ga- ronne parasztsága is csatlakozott. A közép- és délfranciaországi megyék­ben erősödik a mozgalom és újab­ban Délkelet-Franeiaország és Dél- nyugat-Franciaország parasztsága is megválasztotta küldötteit az októ­ber 12-i Parasztnapra. RÓMA Az „AFP‘‘ jelenti, hogy az -olasz fővárosban befejeződött a hat "nyu­gateurópai ország kiilügyminiszter- helyetteseinek az úgynevezett euró­pai politikai közösségről folytatott tanácskozása. A Nemzetközi Újságíró Szövetség Végrehajtó Bizottságának ülése Prága (TASZSZ): Október 7-9- én tartották Prágában a Nemzet­közi Újságíró Szövetség Végrehajtó Bizottságának ülését. Az ülésen 12 ország újságíróinak képviselői vet­tek részt. Meghallgatták és megvitatták a Végrehajtó ' Bizottság titkárságának munkájáról és a Nemzetközi Újság­író Szövetség tevékenységéről s*őló beszámolót. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy aktivizálni kell a Nemzetközi Újságíró Szövetség tevékenységét, 1954 első felére tervbevették n Nem­zetközi Újságíró Szövetség IV. kon­gresszusának összehívását. A Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkárává Jaroslav Knobloch, cseh­szlovák újságírót választották. A klerikális reakció nagyszerű­en értett ahhoz, hogy saját céljaira használja ki egyes nők miszticiz­musra való hajlamát. A templomo­kat, előadótermeket és a szervezete­ket fel kellett tölteni, hisz a hívők húsz százalékát sem tették kj a templomlátogató és a szervezetek­ben tevékenykedő férfiak. A hiányt pótolni kellett s a papok a nőkét mozgósították. Meg kell hagyni: ügyesen dolgoztak; a templomok megteltek és a pénz dőlt a perse­lyekbe ... Annak ellenére azonban, hogy a klerikális reakció igen sokat kö­szönhetett a nőknek, nem szállt síkra a nők jogaiért, a nők érvénye­süléséért a közéletben, ellenkezőleg: ahol csak tehette, ellene szegült a nők politikai és társadalmi felsza­badulásának. Ugyanekkor olyan ér­veket sorakoztatott fel, amelyekből kitűnt a nők igazságtalan lekicsiny­lése. E mögött is politikai okot kell ke­resnünk: a fel nem szabadult, a társadalmi, gazdasági és politikai el­nyomás igájában sínylődő nőt köny- nyebben sodorhat ják a vallás felé, ahol vigaszt, enyhülést, támaszt, és segítséget remél találni nehéz hely­zetében. A klerikális reakció jól számított: a nők egyharmada való­ban a vallásban keresett vigaszt, és amennyire tehette, személyes rá­hatással a férfiakat is igyekezett eb­ben az érteleimben befolyásolni. Arra. hogy a klerikális reakció vezérideoíógusai mire becsülték a nőiket, számtalan adatunk van. Az úgynevezett felső osztálybeli nők — köztük Farikas Edit „alapít­ványi hölgv‘‘, „gróf* Károlyi Gyu- láné, -„gróf“ Almássv Dénesné és nem utolsó helyen Horthy Miklósáé kedvelt püspöke Prohászka Ottokár, a csalhatatlan vezérideológus nem átallja kijelenteni, hogy „... a nő tudásvágya kíváncsiság.... kutató- kedve érdeklődés ..., erőérzése ka­cérkodás formájában nyilvánul meg. A nő értelmi munkája inkább utánzó ... munkaképessége kisebb, mint a férfiaké“. (Prohászka és a nő nevelés, 1 old.) * A klerikális reakció a nőt. mint alsóbbrendű lénvt, távol tartja az egyetemektől, főiskoláktól, megfoszt ja a továbbképzéstől és a fejlődés-' tői. Ernst prelátus. a keresztényszo- ciatista vezérpolitikns elítéli n nők egyetemi tanulását, a nemzetgyűlés­hez apellál és „elrettentő példa- ként‘‘ állítja be a Szovjetuniót, ahol a nők szabadon tanú Ihatnak és ér­vényesülhetnek a közéletben: „A leánygimnázium, a leányegvetem nem csekély dolog... ez rendkívüli módon befolvásolta mindig a tár­sadalmat. Például az orosz társada­lom fejlődésébe a leánygimnáziu­mok roppant nagv nyomatékkai es­tek bele az utolsó egy-két év alatt... nem szeretném, ha ... hasonló folya­matba esnék bele a magyar társa­dalom". (Nemzetgyűlés naolója, 1921. jan. 9.) Miután a leányif jósá­got a tanulástól teljesen eltiltani nem lehetett, a klerikális reakció „erkölcsvédelmi intézkedésekkel** igyekezett korlátozni a leányifjúság mozgásszabadságát: „Iskolai ünne­pélyeken, kirándulásokon a leányok nem vehetnek részt a fiúkkal együtt... minden tanárnak joga van bizonyos órától a leányok tá­volmaradását kívánni; strandfürdő használata tiltandó ... E határozat — fűzik hozzá fen-nliéjúzóan a püs­pökök — a Vallás- és Közoktatás- ügyi Miniszterrel közlendő“ (1923. oki. 10.) Ezeket és hasonló tilalma­kat nem volt tanácsos áthágni. Bí­zón víték erre többek között annak a diáknak az esete, okit az egri cisz­terciek azért „csaptak ki“ a gimná­ziumból, mert igazgatói engedély nélkül szünnapon végignézett egy budapesti futballmeccset. A klerikális reakció igyekezett a nőket <iz üzemekből is kizárni. A püspöki konferencia (1924. április 9.) például ígv rendelkezik: „Ä le­ányifjúságot figyelmeztessék a lelki pásztorok, hogv igyekezzenek a csa­ládokban elhelyezkedni, mert a gyárak... és a műhelymunka ter­mészetes hivatásuknak nem annyi­ra megfelelői'* A püspökök a leá­nyokat ezzel inkább a mindjobban szervezkedő munkásmozgalomtól, an nak felszabadító szellemétől akarták megóvni. Szem forgatásukban any- nvira merészkednek, hogv az akko­riban ijesztő arányokat öltő munka- nélküliségért is a nőket okolják Kornis Gvula piarista egyetemi ta­nár, Horthyék egyik kedvelt ideoló­gusa kijelenti, hogv „a nők a fér­fiak kenyerét vészéi veztdtik". (A kultúra válsága, >9. old.) / A klerikális reakció rögeszméje volt, hogy_ a nőből, akit mind a gyártól, mind pedig az üzemtől tá­voltartott, háztartási alkalmazottat, cselédet csináljon A rosszul fizetett lelkiismerctlenül kihasznált cselé­det könnyebb volt beszervezni és saját önző céljaira felhasználni. Ezenkívül nagy szolgálatot tett ez­zel az úgynevezett „úriosztály“ nap­lopó asszonyainak. A jezsuiták fel­teszik a kérdést: „Hogyan lehetne jóravaló úri családjaink életét a rettentő cselédkérdés kiküszöbölésé­vel ... nyugodtabbá . . tenni?*’ (Szív, 1929. szept. 11.) A Háziasszonyok Országos Szövetsége megadja rá a feleletet: „Minden munkásosztályt megmérgezett a kommunizmus .,. így a cselédosztályt (!) sem hagyta érintetlenül, ma... legsürgősebb feladat a cselédosztály oktatása .. ezenkívül az új cselédgenéráció ne­velése, új cselédképzők útján.“ Az új cselédképző „növendékeit“ az ország árva-házaiban szedték össze: A Háziasszonyok Szövetsége cse­lédképzőiben 30 elhagyott úrvagye- reket neveltet, kiket részben az ál­lami gyermekinenhelv utalt be, rész ben hadiárvák'*. (Jelentés a kor­mánynak, 1919.) A jeZSUÍfákazon is törték a fejü­ket, hogv „hogyan lehetne megélhe­tés nélküli úri nőknek megélhetést biztosítani?“ (Szív, 1920.) Megoldást erre is találtak: bevezették az úgy­nevezett „kisgazdaasszony*‘ intéz­ményt, vagyis állástalan tanárnő­ket, tisztviselőnőket stb. ajánlottak polgári háztartásokba cselédnek: „Vájjon nem természetes-e — írja a Szív 1920-ban — nőnek háziasz- szonnyá nevelkedni, még akkor is, ha férjhez nem megy, mint szükség­telen és lelket nem is érdeklő tudo­mányokkal egy élet rideg robotjára készülődni?“ — A kisgazda,viszo­nyok beajániását nem teszi erdők nélkül: „... kisgazdaasszonyt csak olyan családokhoz közvetítünk, akik ajtajukat, ablakukat megnyitják a Szívnek... vagyis előfizetői és olva­sói lesznek." (Szív, V. évf.) Az új konkurrencia miatt nyugtalankodó hivatásos cselédeket is sietnek meg- nyugtatni: „Cselédsorban élő test­véreinket kérjük ne nyugtalankod­janak a kisgazdaasszony miatt, ők cselédek a régi idők nemes felfogás =a szerint. Azt meg nem nézhet­jük,. . hogy a rossz cseléd, jóravaló úri társadalmunk ez a rákfenéje, a még meglévő kis családi boldogsá­got elpusztítsa.'* (U. n.) A jezsuiták tehát még a cselédek között is kü­lönbséget tesznek: a kisgazda* sz- szonv. természetesen olyan családtag-féle az úri család­ban, a született cseléd pedig az utol­só C9epp vérig kihasznált, jogfosz­tott ^pária. — Az állásnélküli cse­lédről senk' sem gondoskodott. Se­gíteni rajtuk nem volt szabad, mert a klerikális reakció hivatalos véle­ménye szerint „a helynélküli cse­léd ellátása addig, amíg helyhez nem jut, buzdítás arra, hogy egye­sek munka nélkül, ingyenes ellá­tásban részesüljenek. Ez'sem a tár­sadalom, sem az egyház szempont­jából nem kívánatos.“ (Jelentés a kormánynak. 1923.) * .. klerikális reakció a nővilág po- Iitikai, társadalmi os ^razdasájn gúzsbakötését szolgáló politikáját szervezetein keresztül valósította Cser.nocb prímás lelkendezve állapítja meg 1927-ben: „Női társa­dalmunk hatalmas szervezetekkel bír már. A Katolikus Nők Országos Szövetsége fiókegyesül ötéivel behá­lózza az egész országot... jól szer­vezett hadseregként ál] az egyház szolgálatában ...“ (Kát. Almanach, 1927.) Célja: „...hazánk kaiolilus asszonyait és leánvait egy táborba tömöríteni... legönzctlencbbiil dol- ő°ziik a romboló, destruktív irány­zattal szemben. A keresztény becsü­let és ezeréves raagvar haza meg­mentéséért küzd.*' (Jelentés a kor­mánynak, 1922.) A már említeit Háziasszonyok Szövetsége hasonló célokat szolgált. A Horthyék által felt űnően támoga­tott^ Szociális Missziótársulat főleg az úgynevezett „szociális problémá­kat“ igyekezett megfogni. A hírhedt Slaclita Margit és a Szociális Test­vérek csak kiegészítettek ezt a munkát. • A klerikális reakció mindent eb követett, hogy megakadályozza a nő felszabadulását. XI. Pius elveit vallotta, aki azt irta a keresztény házasságról szóló körlevélben, hogv.; „társadalmi szabadsággal a nőt el­vonják a házi gondoktól, a gyer­mek és a család ápolásától, hogy... szálfádon élhessen hajlamainak, akár a köziigyokkel foglalkozzék, vagy közállásokat vállaljon . a nőnek káros ez a hamis szabadság és a férfival való t érni és ze teilen c s egyenlőség." A magyar nü felsza­badulását a klerikális reakció pápai körlevelekkel sem tarthatta fel. A felszabadult magyar nő ma már tisz­tán/lát és világosan feJismOri a kle­rikális reakció ájtnios frázisokba burkolt, a nővilúgot rabl/(rl^3«OT«ra kárhoztató szándékait.

Next

/
Thumbnails
Contents