Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-11 / 239. szám
1953 OKTOBER 11 N A Pí;ö s A minisztertanács határozata az állami gazdaságok és gépállomások téli gépjavításának előkészítéséről A nők felszabadulása és a klerikális reakció A minisztertanács megvizsgálta az állami gazdaságok és gépállomások erő- és munkagépeinek javítási mun kálatait és megállapította, hogy a gépek határidőre történő kijavításában évről-évre lemaradás mutatkozott, a javítások minősége nem volt kielégítő. Mindez akadályozta a mezőgazdasági munkák jó. időben történő elvégzését, s így a terméshozam emelését. A minisztertanács most határozatot hozott a gépjavítások szervezett, tervszerű és jó minőségben való végrehajtására. A határozat elsősor ban a gépjavítások határidőit állapította meg: a traktorok, ekék. vető- gépek, tárcsák, boronák, hengerek és kultivátorok javítását 1953 novem bér í-ig kell megkezdeni és 1954. február 25-ig kell befejezni. ' A gépjavítások sikeres elvégzése érdekében az állami' gazdaságokban és gépállomásokon gondoskodni kell a javítások céljára megfelelő, fedett, fűthető és kitatarozott helyiségekről.. Ahol ilyenek nem állnak rendelkezésre. kisipari termelőszövetke retek és házi építkezés útján a gép- szint kell ideiglenes 'javítóműhellyé átalakítani. Kötelezte a minisztertanács a kohó- és gépipari minisztert, hogy ezév végéig a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak terven felül adjon át mintegy harminckét millió forint értékű, új, illetve használt, de kijavított szerszámgépet, mérőműszert ós- kéziszerszámot, továbbá 1953 december 31-ig gyártasson le az állami gazdaságok és gépállomások részére 2.500 darab műheíybe- rendezési tárgyat (munkapad, állvány, stb.) A minisztertanács utasította a kohó- és gépipari minisztert, hogy ezév végéig a traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek javításához szükséges pótalkatrészeket a szer ződésekben megszabott választéki részletezésnek megfelelően szállítsa le. Ugyanakkor kötelezte a földművelésügyi minisztert is, hogy a megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok szabad forgácsoló kapacitásának teljes kihasználásával ezév december 31-ig megfelelő mennyiségű traktorpótalkatrészt gyártasson le valamint gondoskodiék a DT—413 Diesel-traktorok javításáról. A javításokhoz szükséges gyakorlott szakemberek átadásával a kohó- és gépipari minisztériumnak kell segítséget nyújtania a mezőgazdaságnak. ,'A mezőgazdasági gépek megóvása érdekében gondoskodni kell a gépek tárolási szabályainak megtartásáról A színekben el nem helyezhető cséplőgépek megóvására kátránvpapirral illetve cseréppel fedett védőtetőt kell biztosítani. A szabadon elhelyezett gépek megfelelő őrzéséről és megóvásáról szintén gondoskodni kell. A gépjavítási munkálatokat gépcsoportok javítására specializált brigádrendszerben kell végrehajtani. Csak így biztosítható, a felelősség- teljes, jó munka és ezzel a két fő javítás közti gépkihasználás idejének meghosszabbítása. Az állami gazdaságokat és a gépállomásokat meg kell erősíteni meg felelő szakmai képzettséggel rendel kező, gyakorlott műszaki káderekkel. Ennek érdekében a kohó- és gépipari miniszter a felügyelete alá tartozó üzemekből a mezőgazdaság javítóüzemeihez, illetve műhelyeihez legalább ötven mérnököt, nyolcvan technikust, és mintegy kilenc- száz szakmunkást (esztergályost, motorszerelő és géplakatos) ad át. Ugyanakkor a földművelésügyi miniszternek felül kell vizsgálnia a gépállomások műszaki dolgozóinak bérezését és olyan új bérezésre kell javaslatot tennie, amelyben kifejezésre jut, hogy a mezőgazdaságban a műszaki dolgozók munkájukat nehezebb körülmények között végzik, mint az iparban. A javítási munka termelékenységének növelése és jó minőségben való elvégzése érdekében ki kell terjeszteni az egyes mun kák teljesítménybérezésének alapjait és a teljesítménybérezést további gépállomásokon és állami gazdaságokban kell bevezetni. A gépjaví- t-ási munkákat a tervteljesítéstől és a munka minőségétől függően premizálni kell. A javítások műszaki ellenőrzése ér dekében a földművelésügyi miniszter a javítások időtartamára függetlenített minőségi ellenőröket jelöl ki. A minőségi ellenőröket feladatuk ellátására kéthetes elméleti és gyakor lati oktatás keretében képezik ki. Ezenfelül a kohó- és gépipari minisz ter a gépjavítások minőségi ellenőrzésére harminc kiváló szerelőt bocsát a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyes tanácsok vezetői közömbösek voltak az állami gazdaságok és gépállomások javítási tervének teljesítése iránt. Ennek megszüntetése érdekében a minisztertanács felelőssé teszi a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnökét a pnegyei gépállomások gépiavítási tervének határidőre, jó minőségben való végrehajtásáért. A megyei tanács elnöke köteles a javítási terv végrehaj tásának megkezdését és menetét ellenőriztetni, a téli gépjavítást a végCsou En-Laj fogadfa Ikuo O'amát Poking (Uj Kína): Csou En-Laj, a Kmai Népköztársaság népi közigaz- Sátasi tanácsának elnöke 1953 szeptember 28-án fogadta Ikuo Ojama r>í°ífs.szf|rt, a japán békebizottság e'^°hét. A fogadás során a többi kö- zotít a következőket mondották: •■\mU0 Ojama: a japán milita- i tstak a múltban hosszú időn át agressziót folytattak Kína ellen. A Japan nép képtelen volt ezt idejében megakadályozni és a japán mi- ataristák agressziója hatalmas károkat okozott a kínai népnek. A ja- pan nép nevében bocsánatot szeretnek kérni a kínai néptől. Ugyanakkor tolmácsolni kívánom a japán nép háláját azért a következetes baráti magatartásáért, amelyet a Kínai Népköztársaság kormánya és a •kínai nép a japán nép irányában tanúsít. Csou En Laj: a japán militaristáknak más országok ellen elkövetett agressziója példátlanul álló csapást jelentett a jíyján népre. — Biztos vagyok benne, hogy Japán bekeszerető népe nem felejti el ezt a történelmi leckét és nem engedi meg Japán remilitarizálását. _Tkuo Ojama: történelmi és Jusd rajzi okokból szőrös kapcsolatokat keii fenntartani a különféle tavoikeieti országokkal, különösen Kit^a és Japán között. oCsou En-Laj: Amellett vagyunk. hogy a világ minden országával helyre kell állítani a rendes kapcsolatokat különösen Japánnal. ‘ azonban a japán kormány to- vabbra is az Egyesült Államok eszközeként jár el a Kína és n>ás tá- olkeleti országok élleni agresszió- ab, akkor Japán egyre inkább a byügtalanság tényezőjévé válik a Rendes-óceán térségében és ezzel akadályokat gördít annak lehetősé- Re felé. hogy békeszerződést kössön , ? rendes diplomáciai kapcsolatokat létesítsen az új Kínával. ■ 1 huo Ojama: az a tény, hogy ■' bem létesültek diplomáciai kap • , s°'atok Kína és Japán között, véleményem szerint nem kell, hogy , ehetetlenné tegye a két nép kul- brális és gazdasági érintkezését, Csou En-Laj: úgy van.Öröm mel üdvözöljük a Kínába látogató japán népi küldöttségeket és népünk ugyancsak küldöttségeket akar útnak indítani Japánba. Csou En-Laj a továbbiakban hang súlyozta, hogy Kína és Japán között az’ egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni. Amint Kína fokról-fokra iparosodik, termelése és szükségletei mind jobban és jobban kiterjednek és egyre inkább szüksége lesz a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztésére. Japán közeli szomszédja Kínának. A békés egymásmelleit élés alapján jó kilátásai vannak a kínai—japán kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődésének. Ikuo Ojama: a japán nép mindjobban megérti és támogatja az 1952 októberében Pekingben megtartott ázsiai és csendesóceáni béke- értekezletnek a japán kérdésről heg zott határozatát. Csou En-Laj: e határozat lényege a következő: A csendesóceáni térség békéjének és biztonságának védelmében meg kell akadályozni, hogy növekedjék az újabb háborúk veszélye azáltal, hogy Japánt amerikai katonai támaszponttá alakítják és remilitarizálják. Véleményünk szerint egy független, demokratikus, békeszerető és szabad Japánnak saját védelmi erővel kell rendelkeznie, igen sajnálatos azonban, hogy Japánt most amerikai katonai erők tartják megszállva, az Egyesült Államok uralkodik Japán fölött és az amerikai agresz- szorok célkitűzéseinek megfelelően hozzálát Japán újrafelfegyverzésé- hcz. Két különböző lehetőség áll most a japán nép előtt: az egyik a militarista Japán, mint az Egyesült Államok csatlósa, amire a japán reakciósok törekednek, a másik a független, békeszerető, demokratikus és szabad Japán, amiért a japán nép harcol. A beszélgetés baráti légkörben ért véget, rehajtóbizottság ülésének napirendjére tűzni és a gépjavítással kapcsolatos feladatokat a termelési terv végrehajtásával összeegyeztetni. A járási és községi (városi) tanácsok a javítási terv teljesítéséhez nyújtsanak messzemenő segítséget és a helyiség, munkaerő, fűtőanyag, szállás, ellátás valamint az ezzel kap csolatos egyéb kérdésekben soron- kívül intézkedjenek. A járási tanácsok végrehajtóbizottságainak a gépállomások és az állami gazdaságok gépjavításai ellenőrzésére három tagú bizottságot kell szervezniük. A bizottság összetételét, feladatát és működését a földművelésügyi miniszter szabályozza. A minisztertanács e határozata a gépek jobb kihasználásának, ezen keresztül a terméshozam növelésének újabb fontos eszköze. HÍREK BONN A Német Szociáldemokrata Párt sajtószolgálata ismét a jellegzetesen szociáldemokrata „várjuk meg, mi lesz“ jelszót alkalmazta csütörtöki közleményében Ezzel akarta leplezni, hogy a jövőben sem akar kiállni a dolgozók jogos követeléseiért. A közleményből kiderült, hogy a Német Szociáldemokrata Párt a legközelebbi négy évben is eltűri, sót támogatja az Adenauer-rendszert. Zinn, hesseni miniszterelnök szerdán a hesseni tartományi gyű’ésben elmondott kormánynyilatkozatában is hangsúlyozta, lehetséges, hogy a Német Szociáldemokrata Párt közös külpolitikát folytasson Adenauerrel. RÓMA Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja Trieszt lakosságához intézett felhívásában rámutat arra, hogy mind az olasz, mind a jugoszláv kormány már jó ideje értesült arról az angol-amerikai döntésről, hogy Trieszt „A“-övezetét átadják az olasz kormánynak, és tudatosan félrevezette saját országa közvéleményét. A felhívás ezután így folytatódik: „Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártja már hosszú idők óta hangoztatja, hogy az atlanti imperialistáik politikája az egész trieszti kérdést csak a szocializmus országai ellen folyó harc szemszögéből nézi és végeredményben Trieszt Szabad Terület feloszlatását akarja elérni. „Mi nem fogadjuk el ezt a diktátumot és azt a trieszti nép ellen irányuló háborús cselekedetnek tekintjük. Követeljük, hogy az ENSZ ellenőrzése alatt mindkét övezetben tartsanak népszavazást, s ezzel adják meg a trieszti népnek a lehetőséget, hogy sorsáról sajátmaga döntsön.“ PARIS Ä francia parasztság országszerte fölváltja a Laniel-kormáuy agrárpolitikája elten indított mozgalmat és szervezetten készül az október 12-i Parasztnapra. A legutóbbi jelentések szerint n parasztok Dél-Nyugat-Franciaor- szág több megyéjében az állatokat nem hajtják fel a vásárokra, úgy, hogy sok he’yen be ke'lett szüntetni a vásárokat. Az október 12-re meghirdetett Parasztnap sikere érdekében folyó mozgalomhoz újabban, Tarn-Et-Garonnc, Hauta-Ga- ronne parasztsága is csatlakozott. A közép- és délfranciaországi megyékben erősödik a mozgalom és újabban Délkelet-Franeiaország és Dél- nyugat-Franciaország parasztsága is megválasztotta küldötteit az október 12-i Parasztnapra. RÓMA Az „AFP‘‘ jelenti, hogy az -olasz fővárosban befejeződött a hat "nyugateurópai ország kiilügyminiszter- helyetteseinek az úgynevezett európai politikai közösségről folytatott tanácskozása. A Nemzetközi Újságíró Szövetség Végrehajtó Bizottságának ülése Prága (TASZSZ): Október 7-9- én tartották Prágában a Nemzetközi Újságíró Szövetség Végrehajtó Bizottságának ülését. Az ülésen 12 ország újságíróinak képviselői vettek részt. Meghallgatták és megvitatták a Végrehajtó ' Bizottság titkárságának munkájáról és a Nemzetközi Újságíró Szövetség tevékenységéről s*őló beszámolót. Az ülés résztvevői elhatározták, hogy aktivizálni kell a Nemzetközi Újságíró Szövetség tevékenységét, 1954 első felére tervbevették n Nemzetközi Újságíró Szövetség IV. kongresszusának összehívását. A Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkárává Jaroslav Knobloch, csehszlovák újságírót választották. A klerikális reakció nagyszerűen értett ahhoz, hogy saját céljaira használja ki egyes nők miszticizmusra való hajlamát. A templomokat, előadótermeket és a szervezeteket fel kellett tölteni, hisz a hívők húsz százalékát sem tették kj a templomlátogató és a szervezetekben tevékenykedő férfiak. A hiányt pótolni kellett s a papok a nőkét mozgósították. Meg kell hagyni: ügyesen dolgoztak; a templomok megteltek és a pénz dőlt a perselyekbe ... Annak ellenére azonban, hogy a klerikális reakció igen sokat köszönhetett a nőknek, nem szállt síkra a nők jogaiért, a nők érvényesüléséért a közéletben, ellenkezőleg: ahol csak tehette, ellene szegült a nők politikai és társadalmi felszabadulásának. Ugyanekkor olyan érveket sorakoztatott fel, amelyekből kitűnt a nők igazságtalan lekicsinylése. E mögött is politikai okot kell keresnünk: a fel nem szabadult, a társadalmi, gazdasági és politikai elnyomás igájában sínylődő nőt köny- nyebben sodorhat ják a vallás felé, ahol vigaszt, enyhülést, támaszt, és segítséget remél találni nehéz helyzetében. A klerikális reakció jól számított: a nők egyharmada valóban a vallásban keresett vigaszt, és amennyire tehette, személyes ráhatással a férfiakat is igyekezett ebben az érteleimben befolyásolni. Arra. hogy a klerikális reakció vezérideoíógusai mire becsülték a nőiket, számtalan adatunk van. Az úgynevezett felső osztálybeli nők — köztük Farikas Edit „alapítványi hölgv‘‘, „gróf* Károlyi Gyu- láné, -„gróf“ Almássv Dénesné és nem utolsó helyen Horthy Miklósáé kedvelt püspöke Prohászka Ottokár, a csalhatatlan vezérideológus nem átallja kijelenteni, hogy „... a nő tudásvágya kíváncsiság.... kutató- kedve érdeklődés ..., erőérzése kacérkodás formájában nyilvánul meg. A nő értelmi munkája inkább utánzó ... munkaképessége kisebb, mint a férfiaké“. (Prohászka és a nő nevelés, 1 old.) * A klerikális reakció a nőt. mint alsóbbrendű lénvt, távol tartja az egyetemektől, főiskoláktól, megfoszt ja a továbbképzéstől és a fejlődés-' tői. Ernst prelátus. a keresztényszo- ciatista vezérpolitikns elítéli n nők egyetemi tanulását, a nemzetgyűléshez apellál és „elrettentő példa- ként‘‘ állítja be a Szovjetuniót, ahol a nők szabadon tanú Ihatnak és érvényesülhetnek a közéletben: „A leánygimnázium, a leányegvetem nem csekély dolog... ez rendkívüli módon befolvásolta mindig a társadalmat. Például az orosz társadalom fejlődésébe a leánygimnáziumok roppant nagv nyomatékkai estek bele az utolsó egy-két év alatt... nem szeretném, ha ... hasonló folyamatba esnék bele a magyar társadalom". (Nemzetgyűlés naolója, 1921. jan. 9.) Miután a leányif jóságot a tanulástól teljesen eltiltani nem lehetett, a klerikális reakció „erkölcsvédelmi intézkedésekkel** igyekezett korlátozni a leányifjúság mozgásszabadságát: „Iskolai ünnepélyeken, kirándulásokon a leányok nem vehetnek részt a fiúkkal együtt... minden tanárnak joga van bizonyos órától a leányok távolmaradását kívánni; strandfürdő használata tiltandó ... E határozat — fűzik hozzá fen-nliéjúzóan a püspökök — a Vallás- és Közoktatás- ügyi Miniszterrel közlendő“ (1923. oki. 10.) Ezeket és hasonló tilalmakat nem volt tanácsos áthágni. Bízón víték erre többek között annak a diáknak az esete, okit az egri ciszterciek azért „csaptak ki“ a gimnáziumból, mert igazgatói engedély nélkül szünnapon végignézett egy budapesti futballmeccset. A klerikális reakció igyekezett a nőket <iz üzemekből is kizárni. A püspöki konferencia (1924. április 9.) például ígv rendelkezik: „Ä leányifjúságot figyelmeztessék a lelki pásztorok, hogv igyekezzenek a családokban elhelyezkedni, mert a gyárak... és a műhelymunka természetes hivatásuknak nem annyira megfelelői'* A püspökök a leányokat ezzel inkább a mindjobban szervezkedő munkásmozgalomtól, an nak felszabadító szellemétől akarták megóvni. Szem forgatásukban any- nvira merészkednek, hogv az akkoriban ijesztő arányokat öltő munka- nélküliségért is a nőket okolják Kornis Gvula piarista egyetemi tanár, Horthyék egyik kedvelt ideológusa kijelenti, hogv „a nők a férfiak kenyerét vészéi veztdtik". (A kultúra válsága, >9. old.) / A klerikális reakció rögeszméje volt, hogy_ a nőből, akit mind a gyártól, mind pedig az üzemtől távoltartott, háztartási alkalmazottat, cselédet csináljon A rosszul fizetett lelkiismerctlenül kihasznált cselédet könnyebb volt beszervezni és saját önző céljaira felhasználni. Ezenkívül nagy szolgálatot tett ezzel az úgynevezett „úriosztály“ naplopó asszonyainak. A jezsuiták felteszik a kérdést: „Hogyan lehetne jóravaló úri családjaink életét a rettentő cselédkérdés kiküszöbölésével ... nyugodtabbá . . tenni?*’ (Szív, 1929. szept. 11.) A Háziasszonyok Országos Szövetsége megadja rá a feleletet: „Minden munkásosztályt megmérgezett a kommunizmus .,. így a cselédosztályt (!) sem hagyta érintetlenül, ma... legsürgősebb feladat a cselédosztály oktatása .. ezenkívül az új cselédgenéráció nevelése, új cselédképzők útján.“ Az új cselédképző „növendékeit“ az ország árva-házaiban szedték össze: A Háziasszonyok Szövetsége cselédképzőiben 30 elhagyott úrvagye- reket neveltet, kiket részben az állami gyermekinenhelv utalt be, rész ben hadiárvák'*. (Jelentés a kormánynak, 1919.) A jeZSUÍfákazon is törték a fejüket, hogv „hogyan lehetne megélhetés nélküli úri nőknek megélhetést biztosítani?“ (Szív, 1920.) Megoldást erre is találtak: bevezették az úgynevezett „kisgazdaasszony*‘ intézményt, vagyis állástalan tanárnőket, tisztviselőnőket stb. ajánlottak polgári háztartásokba cselédnek: „Vájjon nem természetes-e — írja a Szív 1920-ban — nőnek háziasz- szonnyá nevelkedni, még akkor is, ha férjhez nem megy, mint szükségtelen és lelket nem is érdeklő tudományokkal egy élet rideg robotjára készülődni?“ — A kisgazda,viszonyok beajániását nem teszi erdők nélkül: „... kisgazdaasszonyt csak olyan családokhoz közvetítünk, akik ajtajukat, ablakukat megnyitják a Szívnek... vagyis előfizetői és olvasói lesznek." (Szív, V. évf.) Az új konkurrencia miatt nyugtalankodó hivatásos cselédeket is sietnek meg- nyugtatni: „Cselédsorban élő testvéreinket kérjük ne nyugtalankodjanak a kisgazdaasszony miatt, ők cselédek a régi idők nemes felfogás =a szerint. Azt meg nem nézhetjük,. . hogy a rossz cseléd, jóravaló úri társadalmunk ez a rákfenéje, a még meglévő kis családi boldogságot elpusztítsa.'* (U. n.) A jezsuiták tehát még a cselédek között is különbséget tesznek: a kisgazda* sz- szonv. természetesen olyan családtag-féle az úri családban, a született cseléd pedig az utolsó C9epp vérig kihasznált, jogfosztott ^pária. — Az állásnélküli cselédről senk' sem gondoskodott. Segíteni rajtuk nem volt szabad, mert a klerikális reakció hivatalos véleménye szerint „a helynélküli cseléd ellátása addig, amíg helyhez nem jut, buzdítás arra, hogy egyesek munka nélkül, ingyenes ellátásban részesüljenek. Ez'sem a társadalom, sem az egyház szempontjából nem kívánatos.“ (Jelentés a kormánynak. 1923.) * .. klerikális reakció a nővilág po- Iitikai, társadalmi os ^razdasájn gúzsbakötését szolgáló politikáját szervezetein keresztül valósította Cser.nocb prímás lelkendezve állapítja meg 1927-ben: „Női társadalmunk hatalmas szervezetekkel bír már. A Katolikus Nők Országos Szövetsége fiókegyesül ötéivel behálózza az egész országot... jól szervezett hadseregként ál] az egyház szolgálatában ...“ (Kát. Almanach, 1927.) Célja: „...hazánk kaiolilus asszonyait és leánvait egy táborba tömöríteni... legönzctlencbbiil dol- ő°ziik a romboló, destruktív irányzattal szemben. A keresztény becsület és ezeréves raagvar haza megmentéséért küzd.*' (Jelentés a kormánynak, 1922.) A már említeit Háziasszonyok Szövetsége hasonló célokat szolgált. A Horthyék által felt űnően támogatott^ Szociális Missziótársulat főleg az úgynevezett „szociális problémákat“ igyekezett megfogni. A hírhedt Slaclita Margit és a Szociális Testvérek csak kiegészítettek ezt a munkát. • A klerikális reakció mindent eb követett, hogy megakadályozza a nő felszabadulását. XI. Pius elveit vallotta, aki azt irta a keresztény házasságról szóló körlevélben, hogv.; „társadalmi szabadsággal a nőt elvonják a házi gondoktól, a gyermek és a család ápolásától, hogy... szálfádon élhessen hajlamainak, akár a köziigyokkel foglalkozzék, vagy közállásokat vállaljon . a nőnek káros ez a hamis szabadság és a férfival való t érni és ze teilen c s egyenlőség." A magyar nü felszabadulását a klerikális reakció pápai körlevelekkel sem tarthatta fel. A felszabadult magyar nő ma már tisztán/lát és világosan feJismOri a klerikális reakció ájtnios frázisokba burkolt, a nővilúgot rabl/(rl^3«OT«ra kárhoztató szándékait.
